Egyre többen vesznek részt benne, és kényelmes nekik. Nem szégyellik.
Két fajtája van: amikor tudják is, hogy hazugságban vesznek részt, mégis sulykolják (ez a gonosz fajta), és amikor nem tudják, de a közösség gátolja, hogy bármelyik tag felismerje a hazugságot, vagy lefojtja, hogy ha már felismerte, akkor ki is merje mondani.
Régebben a hazugságba beszállni ciki volt: butaságnak, tájékozatlanságnak, önzésnek tűnt. Sőt, a hiszékenység, felületesség, hozzá nem értés, túllelkesedés is kínosnak számított. Ma már büszkén írogatják ki mindenhová, egyenesen mámorosak a közösségi hazugság élményétől.
Három példa.
1
Emlékeztek, amikor (2006-7-ben) a népek tömegesen, botránkozva pampogtak az új, alacsonypadlós Combinók ellen? Az sem volt akadály, hogy a felháborodó soha nem járt Budapesten, csak lehessen morogni. Hogy néz ki (!) az új villamos? Nem úgy, mint a régi, amit már megszoktak! A bevezetési szakban volt gond az ajtókkal, a felsővezeték sem mindig működött – de semmi belátás, semmi türelem, hosszú távú gondolkodás, semmi optimizmus nem volt. Ja, és nincs benne klíma (akkor még)! Miközben egyetlen járműben sem volt. Emlékszem a döbbenetre: ti ezt szidtátok? Mit higgyek el akkor nektek? Aki ennyire nem tud semmit értékelni, az csak ürügyet keres. Az igény a háborgásra állandó, meg kell találni hozzá az okot.
2
Vagy van most ez is: az a törvény, hogy a középiskoláknak idén március 20-ig kell közzétenniük az ideiglenes felvételi rangsort, ami azt jelenti, hogy eddig van rá idejük. Több iskola ki is írta, hogy csak aznap teszik ki. Nem róható fel nekik, ha nem teszik közzé korábban. Mégis ezen dohognak a felvételis csoportokban: nem aznap kell, hanem addig, tehát lehet előbb is. Lehet, de nem kell. Na de miért hagyják a szülőket ebben a feszültségben? Miért nem igyekeznek? Belegondolhatnának, hogy mennyire izgul a kis Dezsőke! Direkt húzzák az időt! (Ez még nem a döntés, mert a győri algoritmus helyezi el a gyerekeket, csak április második felében lesznek meg a végleges eredmények. De némi támpontot jelent: sokan megnyugodhatnak tőle, mások azt tudják meg, hogy hová biztosan nem.) És ez a hangulat van, hogy ha ő izgul, akkor nem számít semmi, nem számít, hogy pénteken még szóbelik voltak, hogy tele vannak a titkárságok feladatokkal, rangsorolást kell végezni pontegyezés esetén, ellenőrizni az adatokat, közben tanítani is. Csak a saját szemszögből nézi, fel sem tételezi, hogy másnak más a szempontja. Nem számol vele, hogy ez nagy meló, hogy törvény teszi lehetővé a 20-át, és hogy majd az iskola, aki a melót végzi, eldönti…? (Csak a gyűjtő jellegű iskolák tették ki eddig, akik ezzel vélik befolyásolni a vágyott diákokat, a komolyak nemigen.)
Mi itt a hazugság? Az elvárás, hogy jó fejnek kéne lenni, mások szempontját előre venni. Úgy, hogy az iskolák is rengeteget dolgoznak, tökéletesen törvényesen rakják ki még március 20. 23:59:59-kor is a listát, és egyébként mindenki ugyanazt a sorsot nyögi, nem csak egyesekkel toltak ki.
3
A következő példa is erről szól, és ez a hosszú része a bejegyzésnek: annyira akarnak valamit maguknak, annyira elhiszik, hogy nekik az jár, hogy nem számolnak mások valóságával, nem tételtózik fel, hogy az létezik, és ugyanígy csoportosan hergelődnek és hergelnek.
Nem átallanak ráindulni a tiszás jelöltre! Dohognak Bruck András posztja alatt:


És még el is képzelik, hogy majd lesz mea culpa!
Kérdés, az első kommenthez: kinek fog hiányozni az a 2-3 százalék? (Van, aki már ebből az egyetlen kérdésből is érti, miért abszurd az egész.)
Miért kéne Gréczynek ezt szem előtt tartani? Tartsa a Tisza! Például ne viselkedjen undorítóan, hatalmaskodva.
Mit mutat meg ez róluk? Bizonytalanságot, félelmet. Kollektív hazugság: nekik jár, hogy csak ők induljanak.
Mondom tagoltan, lassan, és csak az elveket írom, azt, ami konszenzus, a rendszerváltáskori törvényből következik, arról, hogy mit jelent a demokratikus választás. Tehát ez nem a szubjektív véleményem, főleg nem a pártpreferenciám (ellentétben a fenti kommentekkel):
Nincs olyan, hogy ráindulás. Elindulás van, megvannak a feltételei – aki teljesíti, az jelölt. Ráindulás az lenne, ha egy MÁSIK tiszás jelölt is gyűjtött volna ajánlásokat Magyar körzetében.
Az nyer a választáson, aki több szavazatot kap, akit ez a sok választópolgár szerte az országban erősen akar. A buták, a krumplival-közbeszerzéssel megvehetők, az m1-et bámulók is választópolgárok, nekik is egy-egy szavazatuk van. Ez a konszenzus, a neve általános választójog, és ne gyertek azzal, hogy ti nem próbáljátok így-úgy, telefonhívogatásokkal, kreált botrányokkal, netes fenyegetőzéssel, hatalmaskodással, manipulatív érvekkel befolyásolni, ki hova húzza az ikszet. Nem tetszik, hogy ők is szavazhatnak? Akkor nektek az általános választójog nem tetszik. Ti nem azt mondtátok, hogy az elnyomókat akarjátok leváltani, éljen a tisztelet meg a szabadság, a nép szava? Mit csináltok, ha az ún. nép megint a Fideszt akarja? Szar ez a játék, kiáltotta a durcás hülyegyerek, és felborította a táblát, mert vesztésre állt.
Kedvenc elemzőm (“”) kint volt mind a két meneten, és MEGÁLLAPÍTOTTA, hogy a Békemenetben mindenki 60+ éves, aki nem, az pedig az anyukáját kísérte, és mindenki vidéki, nincs köztük diplomás, tanult ember. Ezt így írta, hogy nulla, nincs. Ezt ő mind felmérte, látta ott a tömegben. De még ha igaza is lenne, és a jelenlevő tízezrek reprezentatívak lennének, annyit mondok: több az országban a nem diplomás.
150, 200, 500 ezer ember ment ki a kettőre összesen. A győzelemhez 3 millió kell, de inkább 3,2. A választópolgárok 95 százaléka otthon maradt.
Kollektív hazugság: azért fogadható el a nyüstölés, erőszak, sulykolás, hazug vádak, azért kell így kampányolni, mert akkora az ellenszél. Most akkor váltsatok szemszöget, barátaim: 2010-ben a Fidesz mondta ugyanezt! Azért nyomta olyan erősen a kampányt, emberkefett, fogadkozott, azért akart garanciákat, és miután nyert, azért változtatta meg az alkotmányt, hogy soha többet ne legyen esélye a régi elvtársaknak, tehát, divatos szóval, az óbaloldalnak.
Mit kell tenni? Kétharmadot szerezni. Hajrá! Mindenki nyerni akar, vagyis, minél magasabb százalékot. Értitek? Eze egy VERSENY.
Ha pedig bűncselekményt láttok, szóljatok. Az OSCE ODIHR hosszú távú megfigyelői már március eleje óta itt vannak, figyelik, mi zajlik. Az orosz ügynököket is (akik szintén MÁR ITT VANNAK, olvasom. Nyilván itt írják a kamuposztokat! A netet nem lehet ám máshonnan befolyásolni!). Jönnek a rövid távúak is mindjárt.
Én azt szeretném, ha parlamenti képviselete lenne annak, amiben hiszek, bármekkora is. Ha nem halnának el azok a szerveződések, amelyeket eddig támogattam. Bohócot, egysíkú, kellemetlen, jellemtelen, skilltelen figurát pedig nem akarok az ország élére. A képviselet matekja bonyolult, mert van egyéni, listás, és van kompenzáció, mindenesetre a választási győzelemnek, kormányalakításnak az az útja, hogy megszerzel sok szavazatot a szabad, demokratikus választásokon. Mit nem értetek ezen?
Na de ti, a tiszássá lett okos-agg liberálisok: szeretnétek, ha lehetne embereket nyomasztani, sunyin kényszeríteni őket, hogy ne arra szavazzanak, akire akarnak? Nem pont az a baj, hogy mindenkit nyomasztottak, befolyásoltak, zsák krumplival, közmunkával vettek meg? Ti miért csináljátok? “Csak helyrehozzátok” – egy kis ellennyomasztással? “Nagy az ellenszél, csak így lehet”?…
Mi közötök hozzá, hogy ki kire szavaz, hogy jöttök ahhoz, hogy véleményezzétek, ki indul? Egy szavazat fölött rendelkezhettek, az pedig a sajátotok. Ezért volt a rendszerváltás, hogy legyen szabad választás, érvényesüljön a népakarat, ne diktálja senki, kire kell ikszelni – emlékeztek? Én alig, na de Bruck András?
Úgy nem lehet új országot építeni, hogy lehülyézitek, legyintetek azokra a milliókra, akik nem pont azt akarják, amit ti. Ők is ebben az országban élnek. Én aztán elitista vagyok, viszont én nem akarok szavazatmilliókat, és nem csodálkozom, ha az általam támogatott erők törpe kisebbségben lesznek. Egészen sokan vagyunk úgy vele, hogy többnyire nem az nyert, akire szavaztunk, és nem morogtunk, hanem megértettük, hogy ezzel jár az általános választójog. Mindenkinek van szava, olyanoknak is, akiktől én borzadok, vagy csak teljesen más az érdekem. Szavaznak azok is, akiknek nagyon szépen fejlődött a községük, akik megkapták a közbeszerzést, akik Fideszhez kötik a nyugdíjemelést, a 13. havit, vagy örülnek a lakáshitelüknek, az olcsó gáznak, és esetleg (köpedelem!) nem komálják különösebben a melegeket, a nemváltást, Ukrajnát vagy a migrációt. Miért szavaznának ők a maguk érdekei ellen?
Ami döbbenet: ti ellenzékieket ócsároltok, miközben egy Bocskaiban nyomuló pántlikás celebet sztároltok és Nélküledet énekeltek!
Azért nem lépnek vissza a jelöltek, mások pedig azért nem szavaznak a Tiszára, mert nem akarják a Tisza győzelmét. Maguknak akarnak képviseletet. Mindenki arra szavaz, akire akar és bárki elindulhat, aki összeszedte az ajánlásokat. Ezt el lehet képzelni, vagy annyira erős a rögeszme, netán a kétségbeesés, hogy frissnek hat ez a gondolat?
Ma már nem lehet az állami tévére, propagandára, plakátokra mutogatni, sem a hatalmi helyzetbe, mert a lényeg a közösségi médiában dől el. És hiába nyafogtok, a Facebookból nincs száműzve Magyar Péter, simán túlkerült a borágyain is. Száműzve van viszont például Toroczkai László – nem lehet arra hivatkozni, hogy a messiásotokat elhallgattatnák. Sőt: a Facebook mindenestül a tietek. Csak az a kérdés, még mi lesz a tietek, mire elég ez, mert szerintem, elbízzátok magatokat. Pofára ne essetek: a palesztin–izraeli konfliktus is a közösségi médiában dőlt el világszerte: a PR-háborút a palesztinok nyerték. De semmi mást.
Nem arról írok, hogy szerintem mi hogy legyen. Hanem arról, hogy fel se fogják: onnan néznek mindent, ami nekik előnyös, úgy kéne lenni mindennek, ahogy ők elképzelik, és aki nem eszerint cselekszik, az szemét, és majd megbánja, megy a fenyegetőzés, erkölcsi ítélkezés.
Ez a kollektív hazugság.
Nem szégyellik, hogy politikai aktivisták, mások érdekeit szolgálják, miközben kedvenc szólamuk azok ostorozása, akik ugyanezt teszik. DE EZ IGAZ ÜGY, EZ A MIÉNK, mondják. Hát, amazok is ezt állítják! És ők legalább keresnek vele. Ezek meg ingyen csinálnak magukból hülyét. Mint egy megvadult szekta, komolyan ijesztőek. Minden kamura, moralizálási lehetőségre lecsapnak. Orbánt hibáztatjátokk azért, amiért a saját választott polgármesteretek a felelősek, de azért is, amit ti magatok bénáztatok el. Vagy hogy ilyen az élet. Amikor “a gyermek mindent felülír!” szöveget kezdték nyomni az anyaszomorító javítósokra, nem akartam elhinni. Semmi alapotok, hogy a kommentelő fideszes nénikéket kiröhögjétek, főleg mert sokkal tanultabbak vagytok átlagban.
A kedvencem az, aki az elmúlt tizenöt évét töltötte minimum gyűlölködéssel, napi 10-20 órákat létezik, emberekre szállt rá, most meg tiszás propagátorként


Erre nem írt semmit. Mert ő évekig ezt csinálta velem, úgy, hogy semmi közöm se hozzá, se a világához, soha nem is volt, csak kipécézett magának. Egyszerűen nem bírja ki, robban, és Tiszás persze. És az én áldozataimról beszél! A fórumon a megrészegült haverjai meg úgy tesznek, mintha halálos bűn lenne futni, szaunázni, színházba vagy orvosesztétához járni.