Schwab doktornak társszakértője (avagy famulusa) (avagy riválisa) akadt: a telexen Fábián Tamás Szabó Adriennt kérdezi a Most jövök! podcastban. Szabó Adrienn a Lidl dietetikusa (reklámozója) is, emellett kórházban dolgozik.
Dietetikus!!!
A következő állításokat idézem a podcastnak ebből a szöveges leiratából és a dietetikus friss instagramos videóiból:
nem baj a kenyér, nem egészségtelen, a magyarok szeretik, az étkezés fontos része, sőt, alapja
együnk teljes kiőrlésű gabonát!
a szénhidráttól nem hízol, nem a szénhidráttól hízol
odaveti azért, hogy nem magában esszük, de a tonhalkrém, humusz, tojáskrém… minden, amit kenyérfeltétnek ajánl, dobozos LIDL-termék, a telexen azt mondja, nem jó a feldolgozott étel
a krumplis tészta teljes értékű növényi eledel, csak persze egyél mellé savanyút is
– íme, a nosalty korszerű receptje, pedig nem tocsog olajban, az is olívaolaj, a szárazanyagban 80 százalék a szénhidrát, majdnem csak keményítő)
néhány hőérzékeny vitaminnal (tehát ezek közel nullák lesznek, amennyit pl. a krumplit főzöd, melegíted):
A legfontosabb vitaminok közül fényérzékeny a B1, B2, B6, B12, A, D, E vitamin, hőérzékeny a B1, B2, B5, C, A vitamin.
Ezek az én kommentárjaim voltak, rtovább Szabó Adrienne:
a rizses hús is jó, csak ne tegyél bele annyi húst
repceolaj jó, gazdag a többszörösen telítetlen zsírokban (nem, instabil: avasodik, alacsony a füstölési pontja és túlhevítve karcinogén)
hüvelyest egyél naponta (???) és, ha kérhetem, utána szállj liftbe!
nem igazán értékes, semmi extra nincs a quinoában és a chiamagban (szerintem se, ez azért hökkenet, mert nyomatékosan mondja, hogy a kenyér jó, az étkezés alapja)
Mit mondok én?
Először kérdezek:
Mi van a fehérjebevitellel? az esszenciális aminosavakkal, az elegendő mennyiséggel? Miből, hogyan? Milyen a szénhidrát”költsége” a kenyérrel, krumplis tésztával bevitt fehérjének? Miért sulykoljátok a növényt?
Mi a helyzet a makróaránnyal a krumplis tészta vagy a zöldségpástétomos kenyér esetében?
Mi van a vassal, B12-vel, K2 vitaminnal? Lényegében csak állati élelmiszerből vihetők be.
Mi a baj a hússal? Miért kerüli a témát, hogy a teljes körűen felszívódó, magas minőségű fehérje a húsban és a tojásban van, és a nagy előnyük ezeknek, hogy feldolgozatlanok és sallang (szénhidrát,. fölösleges kalória) nélkül van bennük? A hüvelyesben van némi rosszul felszívódó fehérje, tetemes mennyiségű szénhidrát társaságában.
Hacsak nem akar valaki puffadni és nagy térfogatú beleket: miért kell ennyi rost, korpa is? A korpa nem a teljes szem része, a korpa a héj és ehetetlen!
Mi van a gluténérzékenyekkel? Hogy emelheti ki Adrienn a kenyér fehérjetartalmát mint előnyt?
Mi van a kenyérevéstől cukorbeteg tömegekkel?
Mi lesz azzal, aki az agyonszénhidrátos ajánlott ételeket savanyúsággal egészíti ki? Mennyi a szénhidrátbevitele, hogyan dolgozza fel azt a mája, inzulinja? Küld-e Adrienn bárkit piacra, cukor- és édesítőmentes, ecet nélküli, valóban fermentált zöldségekért, vagy ezt a szponzor miatt nem teheti?
És mit mondok én?
Önmagában nem hizlal a kenyér. Önmagában semmi nem hizlal. A rossz makróarány, az már hizlal. A szénhidrát olcsó és könnyen eteti magát, így nem csak rossz lesz a makróarány (akár 70-80 százalék szénhidrát), hanem túl sok a kalória is.
MOZOGJ! Túlkalórián, megszaladt szénhidráton az segít, és akkor nem lesz szégyen, bűntudat. Csak simán, nyugisan, felnőttként. Ja, de Bodon Judit lebeszél róla, “nem kell lemozognod”, a túlkalóriát mármint – mondjuk akkor dagadt leszel, egetlen mozgásod az, hogy legyintesz arra, hogy már megint túlzabáltál szénhidrátból.y
Növeld a fehérje és a jó zsírok arányát (szerintem: vaj és állati zsírok, halban, marhában, vadhúsban, mangalicában, tojássárgájában).
Az a baj, hogy durván feldolgozott élelmiszerek kényelmi ételek lesznek: az van kéznél, az praktikus, és olcsó is, mert ipari. A tonhalkrém igen hamar elvékonyodik, aztán le fog maradni a kenyérről. Ami könnyen elérhető, azaz a túlszénhidrátos, feldolgozott étel, rossz fajta zsírokkal, adalékanyagokkal – abból lesz a túlevés.
Miért kell egy felnőtt embernek tanács, engedély ahhoz, hogy hányszor egyen, mi nem “bűnös” étel, és főleg ahhoz, hogy nyugodtan egye meg azt, amit már amúgy is eszik? Ti hány évesek vagytok? És ebből az infantilizásból keresitek a pénzt?
Gombóc Artúr:
Az az értelmi és életviteli szint, aki ezeket az atyáskodó szakértőket igényli és elfogadja, nem von vállat, nem neveti ki, eddig is kenyeret, csokit evett, és ezután sem fog zöldséget enni. Mi meg, akik tíz éve keresgéltük ki, hogy ha tudatosabbak, izmosabbak, pocaktalanabbak akarunk lenni, akkor mégis mit együnk, nem dőlünk be a jóságos engedélyeknek.
Eszem csokit. Tudom, mi lesz, ha főleg csokit eszem, vagy ha sokat. Nincs bűntudatom, nem vagyok gyerek. Nem szégyellem. Nem kell engedély. Nincs szükségem magyarázatra, önnyugtatásra, hogy de mégsem egészségtelen a csoki. Le tudok mondani a csokiról, ha bikinis szépségversenyre készülök. Tudok rangsorolni, mi mit ér meg. *
Szeretnék viszont egész alakos fotót látni Bodon Juditról, mert amióta ő intuitív szakember, azóta ezek eltűntek az oldalairól, és erős hazabeszélést érzek az egész irányváltásából: “ha ötven körül elhízom, akkor a csoki rendben van, másoknak is”.
*
További sóhaj: miért van az, hogy általában nem a húsipar, nem is a ketó közösség, az alter orvosok rendeznek edukációt?
Történt, hogy rákerültem egy sajtólistára, filmekről és színházról volt szó, nagyon esetleg Egy csepp alapítványról. Abból lett egy másik filmes lista, produkciós cég, és most maga a marketingese ez utóbbinak invitál nemfilmes eseményekre.
Ez jött ma. Kiemelem a különlegesen zavaros részeket:
Fókuszban az edukáció –
Érkezik negyedjére is a Növényi Konferencia
2024. október 30-án negyedjére szerveznek Növényi Konferenciát. Magyarország első számú innovatív, növényi alapú élelmiszeripari eseményén az idei évben az edukáció áll a középpontban.
2024. október 30-án ismét a METRO Gasztroakadémia ad otthont Budaörsön Magyarország egyetlen Növényi Konferenciájának, melynek célja továbbra is a növényi alapú trend követése, előremozdítása, színesítése. A rendezvényen, mely idén elsősorban az edukációt helyezi fókuszába, az érdeklődők négy előadást és hét kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak meg.
Az eseményen szó lesz a növényi alapú ételek szerepéről a közétkeztetésben, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben, de a résztvevők szakavatott előadóktól tanulhatnak arról is, hogy hogyan tartsák meg a jó kollégákat, hogyan neveljenek törzsvendékeket, hogyan kerüljenek be termékeikkel a boltokba és az éttermekbe, illetve hogy miért érdemes együttműködniük egy vegán szervezettel. Górcső alá kerülnek olyan témák is, mint az influenszermarketing és a rebranding, és a tavalyi évhez hasonlóan a vendégek szervezett rapid networking eseményen is részt vehetnek a Vegan Business Circle jóvoltából. Az előadók között megszólalnak olyan vegán éttermek képviselői és séfjei, mint a The Planteen, a Vegazzi Specialty Pizzeria, a Vegán Kifli és a Vegan Garden.
A rendezvény házigazdája Péntek Csaba, a Vegan Business Circle alapítója és az esemény főszervezője lesz, Galavits Patrik, a Direkt36 újságírója pedig szakmai moderátorként járul hozzá a nap sikeréhez. Az esemény támogatója a METRO és a Prove, médiatámogatója a Trade Magazin.
További információkat az érdeklődők az esemény honlapján és Facebook-oldalán kaphatnak.
Itt üzenem: én ezt nem, mert 1. céges érdek, 2. nettó hülyeség, tévinformáció és pénzéhség, én ehhez nem asszisztálok, 3. tök gáz, hogy a marketingesnek pasija/crusha a szervező.
És az is gáz, hogy ők promóztak úgy egy HOLOKAUSZTFILMET, hogy “téged sem érdekel, mi lesz az emberekkel, amíg él benne a cuki állat”?
De, engem érdekel. Mi több, ha emberélet a tét, szerintem vesszen az állat. Ez a baj ezzel a szektával, hogy ilyen gyomorforgató következtetésekre jutnak merő cukiskodásból.
Ezt a kis rendezvényt azért hoztam ide, mert a Telex lassan csepegteti a sunyi üzenetet, hogy “a növény a jobb”, közben persze nem merik konfrontatívan írni, hogy a hús a rossz, mert ismerik a magyar embert. És már itt vannak azok, Vegan Business Circle, WTF?, akik nem nagyon értenek semmihez, talán egy kicsit a bratyizáshoz meg a “rebrandinghez”, nem is okosak, de pénzt keresnek azon, hogy a vegánságot propagálják és bennfenteskednek. Az Ostobaságok… sorozatba érett ez is.
* A túrós pitéről nem tudok lemondani! Nem lesz ebből bikinis verseny!
csak az olvassa. én szóltam 
Nem ismert a szempont, hogy miért pont ez a nő az alany, és ez a szemlélet mondja meg a tutit. De Bányai Judit is osztja: a szója jó, a szója oké, tévhitek. Én azt kérdem: miért nem jó a tojás, a csirkehús? Mi a baj azzal, ha az emberek nem szénhidrátot esznek, avagy: kevéske és gyenge minőségű fehérjét nem tetemes szénhidrátköltséggel és rossz ízű ételekkel visznek be?
KedvelésKedvelés
…és: a szója mióta nem fitoösztrogén?
KedvelésKedvelés
Nem kéne-e kiszolgáltatott résztvevőkre (óvodák! szociális intézmények! büntetés-végrehajtás!) is ráerőltetni a fehérjehiányos ételeket? “Sajnos, a törvények még nem teszik lehetővé.”
“Rebranding.” tunki-tunki (csak kicsivel szabad írni), két evőkanálnyi mennyiség 1750 ft. Duma, látszatkeltés, körítés… Elkeserítő, milyen alkatuk van.
“2024. október 30-án ismét lezajlott Magyarország egyetlen Növényi Konferenciája, melynek célja továbbra is a növényi alapú trend követése, előremozdítása, színesítése volt. A rendezvényen, mely idén elsősorban az edukációt helyezte fókuszába, az érdeklődők négy előadást és hét kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg.
Az esemény Péntek Csaba főszervező, a Vegan Business Circle alapítójának felvezető szavaival vette kezdetét. Ez követte az első beszélgetés, melyen Galavits Patrik, a Direkt36 újságírója és a nap szakmai moderátora faggatta Farkas Erika okleveles táplálkozási tanácsadót és Zoltai Annát, a KÖZSZÖV elnökét a növényi ételek bevezetési lehetőségeiről a közétkeztetésben. Ahogy azt Zoltai Annától hallhatták az egybegyűltek, egyelőre a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé a teljesen növényi étrendet ezen a területen, de azzal kapcsolatban mindkét szakember bizakodó volt, hogy várható-e enyhülés a növényi alapanyagok szerepeltetését illetően a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak, szociális és a büntetés-végrehajtás intézményeiben a jövőben.
Ezt követően Zsolnay Gergely, a The Planteen executive chefje osztotta meg tapasztalatait a vendéglátásban tapasztaltakról, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a növényi étrend kommunikációjában hasznos lenne a mentességről az egészségességre helyezni a hangsúlyt.
A délelőtt izgalmas beszélgetésekkel és előadásokkal folytatódott: a növényi termékek kiskereskedelemben elfoglalt helyéről Galavits Patrik Herczeg Andreát, a Csak a Mentes tulajdonosát, Simon Zsuzsannát, az Avokado marketingvezetőkét, Szalma Ritát, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatóját és Tukacs Mátét, a Bijó Áruház marketingvezetőjét kérdezte – a válaszaikból kiderült, hogy a magyar vásárlók biztosra mennek, és ritkán kísérleteznek.
Molnár Gergely Dávid, a Szemléletváltó program vezetője a jó munkaerő megtalálásához és megtartásához adott tippeket – az egyik legfontosabb gondolat szerint érdemes a kollégáknak pozitív megerősítésekkel támogatni.
A növényi alapú ebéd előtti utolsó beszélgetés a törzsvendégekről szólt: Fait Federika, a The Planteen egykori üzletvezetője, Preyer György, a Vegazzi Specialty Pizzeria tulajdonosa és Szeghalmi Anita, a Vegán Kifli tulajdonosa is megerősítette, hogy a kiszámítható minőség, a pozitív élmény és a közösségépítés is esszenciális.
Délután is nagyon izgalmas programokon vehettek részt a Növényi Konferencia résztvevői: Batternay Anita, a PrestonSales ügyvezetője praktikus gyakorlati tanácsokat osztott meg azzal kapcsolatban, hogy a termékek hogyan teljesíthetnek jól a kiskereskedelemben, míg Vida Raul, a Prove és a Csir Kevin alapítója a cégek és nonprofit szervezetek együttműködési lehetőségeit tárta fel.
A kerekasztal-beszélgetések is rendkívül érdekesek voltak: Bíró Attila, a Sweet Gorilla Mentes Tortaműhely tulajdonosa, Bruzsa István, a Nestlé sales managere és Zsiros Bernadett, a Mentes Bor tulajdonosa is kiemelte a piac edukációjának jelentőségét és a nyitás fontosságát a nem növényi étrenden lévők felé, míg Garami Gabor, Rimóczi Zsófia és Pintér Dóra – Dóra Vegán Életmód – influenszerek és Szikora Zsolt, a Biorganik Online Kft. ügyvezetője a véleményvezérek és cégek együttműködésében a hitelesség fontosságára hívta fel a figyelmet.
A napra a koronát egy esettanulmány tette fel: Fehér Melinda és Kulcsár Róbert, a tunki-tunki tulajdonosai és Nagy Barna, a Kreatív Vonalak stratégiai vezetője a tunki-tunki rebrandingjén keresztül meséltek a márkaépítés kulcskérdéseiről.”
KedvelésKedvelés
Nem csak nevetséges és logikailag támadható a “diétakultúra-ellenesség” woke és erényfitogtató ideológiája. Nem csak az a baj, hogy üveggyöngyre váltja a feminizmus színaranyát, elkényeztetett túlzabálók hisztijévé teszi.
Az a legnagyobb baj, hogy nem működik. Káros, veszélyes. Az a sok Ruby csoki!
KedvelésKedvelés