Tanultam én ezt még magyar szakos koromban: áthallgattam a szociológiára, Lakatos László tartott Érvelési stratégiák kurzust. De szép is volt.

Ezeknek latin nevük is van, a klasszikus retorika fogalmai, én megint elszubjektívkedem. Lesz viszont taxonómia és izgalmas példák.

Most olvasom a Vegyépszer-Minőségi Újságírás-díj bulit a mai Narancsban. Cifra történet.

A lényeg, hogy július 5-én a Figyelőben megjelent egy tényfeltáró riport a Vegyépszerről. A zsűri augusztus végén ennek a cikknek ítélte a díjat. Szándékosan várnak ilyen sokáig, hátha befut helyreigazítás, cáfolat, azt is figyelik. A Vegyépszer, tudjátok, görény vállalat, közbeszerzéses umbulda, Megyeri híd, minden. Az újságírókkal meg azt csinálják, hogy ide-oda küldözgetik őket, vagy egyáltalán nem is reagálnak a megkeresésekre. Nem ma kezdték, sokat írnak a cégről, és mindig ez van. Ezt én a mai Narancsból tudom.

A múlt héten, a díj közzétételére reagálva a Vegyépszer kiakadt, és a Narancsban és a Figyelőben is közzé akarta tenni, hogy őket nem kereste meg senki, ők nem nyilatkoztak az újságíróknak, így a cikk nem lehet szakszerű. Egyébként a Narancs főszerkesztője, Bojtár B. Endre tagja a díj zsűrijének.

A Narancs megjelentette ezt, mert az ő tartalmára (a díj kihirdetésére, nem a cikkre) reagált így a Vegyépszer, és korrektek akartak lenni, de a Figyelőben morális okokból nem jelentették meg, olvasói levél lett belőle szerkesztőségi viszonválasszal, amelyben leírták, mi is történt valójában.

Most meg reagál a Figyelő szerkesztősége, hogy a Vegyépszer szemétkedik az újságírókkal és ködösít, most egyenesen azt állítják, nem is keresték őket, ami nem igaz.

Én az újságírók pártján állok, de a Figyelőnek van egy érdekes érve.

Egy olyan társaság, amely sokmilliárdos kárt okozott a beszállítóinak, hitelezőinek, partnereinek, még mindig inkább költene vélt sérelmeinek világgá kürtölésére, mint az általa megkárosítottak kárának enyhítésére.

Értem én, hogy a cégnek van valamennyi pénze, és abból költ a hitelezői kártalanítására és a hirdetésre is, de ez logikailag mégsem stimmel. És nem csak azért, mert az általa okozott gazdasági kárhoz képest egy-egy fizetett hirdetés aprópénz.

Ez a csúsztatás nagyon gyakori, általában érzelmeket kelt a hallgatóban, aki ettől elfelejt gondolkodni. Mindennek neve pedig legyen

1. ok-okozati összefüggésekkel való manipuláció

Az érvelés, amely rendszerint úgy is megfogalmazható, hogy Ahelyett, hogy…, összekapcsol olyan tényeket, amelyek egyáltalán nem állnak összefüggésben egymással, mégis ok-okozati összefüggést is sugall az összekapcsolás. A Vegyépszernek bizony nem a (visszautasított) hirdetés miatt nem maradna pénze a kártalanításra, sőt, tulajdonosai bizonyára tankolni meg étteremben kajálni is szoktak, hogy mást ne mondjak.

Hallhattuk már politikusi szájból is, hogy autópályaépítés helyett inkább a hazai csokoládégyártást kellene ösztönözni. Esetleg az anyukámnak küldhetnének egy nagy tálca krémest abból a pénzből, mondom én.

Vagy a suliban: ha a család síelést is megengedhet magának, ne sírjon, hogy fizetős lesz a rajzszakkör. Az ilyesmi csak arra jó, hogy elhallgattasson minden észérvet és visszalőjön arra, aki szólni mer.

Korrelációnak, együttjárásnak hívják azt, amikor együtt történik két jelenség, ám ok-okozati összefüggés nincs köztük. Gyanítom, a házasságkötések számának csökkenése és a gyerekszám hanyatlása is ilyen. Közös eredetük és így összefüggésük persze attól még lehet, mint a főemlősöknek és az embernek: ha engem kérdeztek, az értékrend visszafordíthatatlan változása, a fogyasztói lét és a hagyományos nemi szerepek csődje. Tehát a kereszténydemokrata érvelés azt a látszatot kelti, hogy azért nem születnek gyerekek, mert a fiatalok nem mernek elköteleződni, és az élettársi kapcsolat nem elég stabil.

Ó, nem legyinthetünk, mert cseppet sem mindegy, hogy van-e ok-okozati összefüggés. Ha problémákról van szó, a megoldáskeresésben tévútra vihet a hamis okság. Mert ha, teszem azt, holnaptól minden esküvőre egymillió forintot ajándékozna az állam, attól bizonyosan sokaknak megjönne a házasodási kedve, de egészen biztosan nem születne több gyerek ettől. A pénztől? Nem, az esküvőtől. A pénztől lehet, hogy születne valamivel több.

Az áram- vagy adásszünet és a születésszám viszont valóban oka tud lenni a gyerekszám megugrásának. Hacsak nem városi legenda ez is.

Írjatok még példákat!