Mindaz, amit írok, nem a közismert “magzatvédő” érvek gyűjteménye, hanem valóban saját vélemény, épp az unásig ismert “pro choice” (anti-life) tévhitcsokor ellenében: azok pontos cáfolata. Azt akarom, hogy legyenek szempontjaitok, stabil érveitek – mert tanult, szekuláris, városi közegben az abortuszjogról kritikát hangoztatni, egyáltalán: megemlíteni, hogy léteznek más érvek is, ma nagyobb hökkenetet és elutasítást vált ki, mint ha az MLM-bizniszedet tukmálnád.

A magyar helyzetről és az elvi részről írtam itt (ez mai szemmel irtózatosan naiv és iskolás: “ítélkezni nem érdemes”, szögeztem le, előre az olvasók dühétől félve. Amúgy magazincikk lett volna, de a szerkesztő, pont az a típus, aki női jognak tekinti és anyagelvű, nem engedte megjelenni. A Cosmóban ugyanő szerkesztette az abortuszturizmusos cikket). Az abortusztúlélőkről pedig a blogon itt volt szó, az nem vidám téma (részben szelektív, többes terhességekről szól, de többször az eredménytelen abortusz károsodott áldozatairól).

Egyébként kinek az érdeke a könnyen elérhető, kényelmes, olcsó, biztosan hozzáférhető abortusz?

TÉVHIT: A könnyen elérhető abortusz a nők érdeke, szabadsága, és a férfiak akarják betiltani.

A széles körben elterjedt, rutinszerűen végzett abortusz azok érdeke, akiknek nem érdekük a felelősségvállalás, és akiknek előnyös az, hogy nem veszik komolyan azt, hogy felnőttek és reprodukcióra képesek. Nehogy azt higgyétek, hogy a mélyszegény lányok sorsa bármelyiküket is érdekli!

A diskurzus soha nem szól a gyereket tehernek tekintő férfiról. És nem az ő testét roncsolják. A nők jelentős része nem kegyetlen, nem is önző, gyakran nem is bánná: szívesen megszülné a meglepetésgyereket is, de a férfi nem vállalja, elzavarja abortuszra. A felelősségteljes típus beszáll a költségekbe, majd gyakran lelép. Ha nem lép le, elvárja, hogy úgy folyatódjon a kapcsolat, mintha mi sem történt volna.

TÉVHIT (hazugság): az abortusz ugyanaz Amerikában, mint amit mi értünk alatta.

Soha nem árulják el a posztok, cikkek írói (talán nem is tudják?), hogy miközben Magyarországon a nő döntésén alapuló (nem egészségügyi indokú) abortusz csak az első terhességi harmadban végezhető el (már Franciaország is kilóg a 14. héttel), addig Amerika nyolc államában, és, mit tesz isten, pont a kékekben!, bármilyen indokkal, egészen a szülésig elvégzik, és e nyolcon kívül is van, ahol a 24. hétig legális az anya kérésére (Virginia, Washington, Maryland). A késői abortusznak iszonyatos szövődményei vannak. Gyógyszerrel csak a 10. hétig végezhető el, utána jön a darabolás, a kaparás, a vákuum. Itt a szöveget érzékenységkímélésként fehér színnel írtam.

TÉVHIT: Betiltották az abortuszt, Trump tiltotta be, frissen tiltotta be/nemsokára betiltják!

Nem tiltották be. Többnyire enyhítették a szabályozást. Ami volt, és amit még mindig elővesznek, az a “Roe and Wade” eltörlése: az abortusz alkotmányos védelmét szüntették meg pár éve, mint jogot, ami jár (tehát biztosítani kell). Ezért több évtizedig harcolt az életpárti tábor. A Project 2025 (teljes abortusztilalommal) nekem rémhírnek tűnik: a vesztesek és az elhibázott kampányt folytató (mert nem létező ellenséggel riogató) demokraták sulykolják.

Ha tévedtem, el fogom ismerni, de jelenleg ez légből kapottnak tűnik. Nem Trump titkos terve, hanem Kamaláék ügyetlen kampányeszköze volt.

TÉVHIT: Európában is ez lesz, jönnek a konzervatívok, rettegjetek! Tárazzatok be morning pillből!

Ennyi erővel, rettegés helyett lehetne

venni gumit,

jobban megnézni, ki a partnered, vagy akár

elköttetni, amit el kell.

Nem (alig) volt szigorítás Európában az utóbbi években, ezzel szemben számos helyen lazítás volt – a tendencia épp fordított. Írországban, Észak-Írországban, Albániában, Máltán, Luxemburgban, Spanyolországban és Portugáliában is enyhítettek a szabályozáson.

Magyarországon a valóban válságos helyzetűeknek, kiskorúaknak, erőszak- és incesztusáldozatoknak mérlegelés és hibáztatás nélkül elvégzik az abortuszt.

TÉVHIT: Mivel Orbán jó haverja és szövetségese Trump, illetve Orbán neki koppintója és ideológiai talpnyalója, ezért itt is várható szigorítás! Jobb előre felkészülni.

… és ezért tüntessünk itt és “álljunk ki” az európai (máltai, lengyel, olasz) országok nőinek jogaiért. “Mutassunk példát Amerikának.” LOL.

A valóság: csak Lengyelországban volt pár éve szigorítás, a súlyos fejlődási rendellenességekre hivatkozva végzett abortusz a legális csak. Egy teljesen más kultúrájú, hagyományú, erősen katolikus országról beszélünk, és nem büntetik itt sem (és Amerikában sem), aki elutazik más államba abortuszért. Lengyelországi kívül nem történt szigorítás, a szintén extrém katolikus Máltán éppenséggel liberalizáció történt (orvosi indokból engedik az abortuszt).

Nincs semmilyen változás, nem is várható. Hiába a seggnyalás, ez egy másik társadalom. Nem reális a szigorítás (én is belátom), belebuknának. Viszont a magyar (európai) választó nem nyeli be azt sem, hogy 7-8 hónapos magzatokat abortáljanak. Ezért kell erre felhívni a figyelmet.

TÉVES ÉRV: De a harmadik trimeszterben végzett abortusz nagyon ritka!

Nem ez a lényeg, hanem hogy amikor ti az abortusz jogáért üvöltöztetek, akkor nem tudtátok, hogy miről beszéltek. Barbárságról beszéltetek.

Nem tudjuk, mennyi a harmadik trimeszteri abortusz, mert nem létezik ilyen statisztika. Nem is a pontos szám a lényeg, hanem hogy miért így szabályozták. A szabályozás fenntartja a lehetőséget, hogy a nő kérésére is, akár a szülés pillanatáig végezzenek abortuszt. Ha csak egy százalék, ha csak 0,1, az is több ezer nőt jelent: 629898 abortuszt végeztek 2019-ben Amerikában. Mi itt a – még mindig – humanista Európában csak hüldezhetünk, hogy kinek jutott eszébe babaszerű babákat “inkább mégsem szülöm meg!” alapon halálra ítélni. Magyarországon ilyesmi nem lehetséges: a 13. hét után csak orvosi indoka lehet az abortusznak. Nem véletlenül más a fogalom is erre: a magzati veszteség (halálozás, utána küret) és az abortusz külön számítódik a magyar statisztikában, e két fogalom összemosása is feltűnő a “pro choice” üvöltözőknél.

De van durvább. Az agresszív és tévhiteket is gyakran terjesztő “pro choice” mozgalom (lobbi) szigorításnak állítja be, amikor a barbárság ellenzői végre elérik, hogy a törvényhozás levigye ezt az időbeli határt, azaz például már csak a második trimeszter végéig legyen elvégezhető az abortusz.

Magyarországon és az európaias normájú helyeken a nő kérésére csak első trimeszteri abortuszt engedélyeznek, a későbbiekhez súlyos orvosi indok kell. Nálunk is létezik késői abortusz, de azt többnyire vetélés-indukciónak hívják. Szó nincs arról, hogy egy elhalt, súlyos beteg, az anya egészségét felemésztő magzat esetén ne végeznék el, csak mi azt nem nevezzük abortusznak. Ezért is érthetetlen a hergelés.

HAZUG ÉRV a logóban: vállfa

A vállfa pont azt jelképezi, hogy my body, my choice, nem engedek senkit hozzányúlni. Majd én! Nem azt, hogy kényelmesen elaltatnak a modern kórházban, és drágán képzett, hozzáértő, agyonterhelt szakemberek kedvesen kiszedik belőlem az embriót, mert inkább így döntöttem. Hogy haljon meg valaki, aki a saját gyerekem lenne. És még én tekintem magam áldozatnak úgy is, hogy dönthettem, megvolt az abortusz, mert valaki csúnyán nézett. Senki nem használ vállfát, mert nagyon fáj és nem hatékony. Akkor már inkább leugrik valahonnan.

TÉVHIT: a szigorú szabályozás nem old meg semmit, attól csak több lesz az illegális, veszélyes abortusz, szövődmény, haláleset.

…mert ugye (ezt képesek nekem leírni!) EGY NŐ KÉT DOLOGÉRT TESZ MEG BÁRMIT… Kb. ugyanaz az érv, mint a prostitúciónál: “ősi mesterség, nem lehet betiltani, mindig volt, mindig lesz, el kell fogadni.”

Már ez sem igaz: nem kell elfogadni. Gyilkosság is mindig volt, és talán mindig lesz, ettől még nem jog. A rabszolgaságot nagyrészt sikerült eltörölni: minél fejlettebb a kultúra, annál inkább. Sok mindent megtehet egy nő a gyerekért, és azért is, hogy ne legyen, de amit nem tehet meg, mert nem működik, esetleg bűncselekmény, azt inkább nem teszi meg. Például nem rabol csecsemőt a gyerekre vágyó, és nem (nemigen) végzik el az önsértéssel járó abortuszt (ez volna a vállfa, és ezért manipulatív ez az érv). A fekete, kórházon kívüli abortuszok ma nagyrészt ellenőrizetlenül beszerzett gyógyszereket jelentenek, esetleg a 10. hét után is használják ezeket, ami nagyobb kockázat és több vér (de még mindig nem halál). Ez is egészen szórványos, mivel Magyarországon és Európában is mindenhol VAN abortusz. (Itt jegyzem meg, hogy az örvendetesen telepített, babamentő inkubátorok is csak pár tucat babát mentettek meg EVÖR, igen ritka az újszülöttgyilkosság.) Ha az ilyen szövődmények, halálesetek jellemzőek lennének, hallanánk róluk.

Valószínű, hogy a nyomornak és a férfiak erőszakosságának vannak olyan poklai, amire kevés a legbölcsebb abortuszszabályozás is.

Pontos adat nincs a tiltott magzatelhajtásról, a Btk. 163. §-ról (ezen belül ha a nő csinálja magának, akkor vétség és max. 1 év). Nem találtam adatot megindult büntetőeljárásokról, talán ezek az esetek a rendőrség és az ügyészség titkai maradnak. Közvetett információ lehetne, ha elmaradt régiókból tömegesen vinnének kórházba lányokat erős vérzéssel. De ennél még újszülöttgyilkosságról is többet hallunk.

TÉVHIT: Az abortusz tiltása növeli az újszülöttgyilkosságok számát.

Ezt szintén szívesen vetik be a hiú, provokatív vitázók. Na, erről mit gondolok? Sőt: ölje meg akkor inkább az újszülöttjét, mert “én nem engedem” (!!!) az abortuszt?

Én azt mondom, hogy ne ölje meg senki a magzatát.

Nem biztos, hogy érted ezt a mondatot. Olvasd el még egyszer. Én is beszoptam, hogy “sajnos, ilyen az élet” – de nem, nem kell, hogy ennyiszer legyen ilyen.

Magyarországon legális az abortusz, mégis úgy tesznek, mintha tilos volna.

TÉVHIT: Tiltással nem lehet csökkenteni az abortuszok számát.

Már ha a csökkentés a cél. Ez a cél? Hát hiszen nem nagy ügy, tök normális, apróság, ne stigmatizáljuk…

Ez annyira nem igaz, hogy nem is értem. A tiltás negatív ösztönző, lásd Ratkó-korszak.

Mégis, miről beszélünk (ITT SZEMLÉLETESEBBEN MUTATOK ÉS RÉSZBEN JAVÍTOK ADATOKAT) Forrás

Államok: látszik, mi az ösztönző, hol magasak a számok, és az is, hogyan változott a ráta (a magyar ráta kb. 14):

– nem mindegy, hogy százalék vagy százalékpont. ChatGPT: A Guttmacher Intézet a változást százalékpontban adja meg.

Az abortuszráta változása másért is trükkös adat, mert költöznek vagy abortuszra mennek más államokba a nők.

Másfajta adatok vannak, egy kicsit más időszak, Guttmacher: Európa gazdag államai, egy-két szegény európai, illetve szomszédos ország, illetve Uganda, Kanada, Amerika, Japán és Oroszország is. Málta nem szerepel a Guttmacher listáján. Az olasz adat kiugró, az orosz elborzasztó. A felkiáltójel a sorok végén azt jelenti, hogy ezekben az országokban nem dől össze a világ egy nem tervezett terhesség vállalásától:

Baj-e, ha sok az abortusz? Igen, baj, mert traumatikus, megterheli az egészségügy erőforrásait, és durva szövődményei vannak. Ha a liberális abortuszszabályozás megfelelő eszköz lenne, akkor csökkenne az abortusz előfordulása és az említett nehézségek. Ha a reprodukciós politika általában működik, akkor csökken a tinédzserterhességek száma, a magzati halálozás és morbiditás; visszaszorulna a pornó, a nemi erőszak és a prostitúció. Sok gyerek születik, egészségesek, akik közül senkit nem bántalmaznak vagy hanyagolnak el, és tipikusan a saját szüleik nevelik őket.

Vannak tehát gazdag és abortuszt széles körben megengedő országok, amelyekben ma is sokan veszik igénybe, pedig sokkal többet költenek egészségügyre, felvilágosításra, előrébb jár a nők egyenlősége és munkavállalása, jövedelme, és elfogadó a közhangulat.

KÉRDÉS: Mit csináljon akkor az, aki nem akarja a gyereket?

Tervezzen. A PÁR vállaljon felelősséget. Eleve: PÁÉR legyen, a többi ordas eszme (ezt a szomorú következményekből látjuk).

De ha már megtörtént? Akkor is hozzá lehet igazítani az életet, ha nem vagy szívtelen és nem élsz mély nyomorban (nem élsz), ha nem csak magadra gondolsz. Ez értékrendi kérdés.

De nem szokták hozzáigazítani, épp az öntudatos háborgók nem: minél arcosabb volt eleve, annál kevésbé. Mert fúj, szülés, fúj, kisgyerek, te sose akartál. “Szaporodni olyan proli, azt az állat is tud, ne legyél büszke, hogy teliraktak” – ezt írta nekem egy huszonéves, öntudatos childfree lány KAZINCBARCIKÁRÓL. Mert az állam egyedül hagy, a sulik szarok, nincs bölcses férőhely, kirúgnak. Mert az apa lelép, mert nincs saját lakásod, mert a szomszéd gyereke sikít, mert sok a neurotikus, leharcolt anya, aki körmöshöz sem jut el, mert vannak agresszív autisták. Még igazuk is van olykor. Én tudom, hogy nem igazítják hozzá. De a média úgy működik, hogy a gyerekvállalás utálatát provokálja, sokat az eseteket nagyítja fel, aminek hatására rettegsz. Hősként parádéznak a elem főoldalán a childfree-k, a szivárványos mozgalmárok. Így történik, hogy iszonyatos méretű és jellegű, előre bebiztosítandó, anyagi követeléseket megalapozó, extrém élethelyzetnek éled meg, ne pedig a felnőtt élet természetes részének, fontos feladatodnak – a szerelmed beteljesülésének. Csakhogy sosem éreztél olyat, és félsz az élettől, rideg és szorongó vagy.

Engem érdekelnek az okok: miért nem szokták hozzáigazítani a meglepetésbabához az életüket szerelmespárok sem? Miben más annak az élete, karaktere, aki egy nem kívánt gyereket is megtart, harcol érte? Mitől félnek ennyire? Tényleg minden lányanya éhen halna? Min kéne változtatni, hogy merjék vállalni, és felelős szülők legyenek, akik bele sem döglenek?

Én nem arról beszélek, ami már megtörtént, hanem a tanulságokról: az abortuszra jelentkező párnak a következő éveiről és más párokról. Aki felelőtlen, aki visszaél a szexualitással, annak a tanult, jóindulatú nők legalább ne szállítsanak mentségeket nyomorgó cigánylányokra hivatkozva! És ne kereszteljék már el ezt női jognak. Ez a magzat jogainak lábbal tiprása, a reprodukció megcsúfolása, nem női jog.

Tudom, szerinted a magzatnak nincs joga. Ezt nevezem szívtelenségnek és anyagelvű liberalizmusnak, amely mindig felnőtt, cselekvőképes lények védelméért harsog, de közben nem eszik tojást, “mert az a tyúk gyereke!” A magzatnak igenis van joga, a 13. hét után megölni kevés kivétellel bűncselekmény. Te is magzat voltál, mindenki volt magzat, és rád vigyáztak. És miért érthetetlen az, ha valaki a saját teste fölötti rendelkezést nem abortuszban képzeli el, hanem úgy, hogy csak olyannal fekszik le, akiben megbízik, és azt se bánná, ha gyereke lenne?

TÉVHIT: jobb is annak a magzatnak, ha nem él, ez az ő érdeke!

De miért nem ölünk meg mindenkit? Már a megfogalmazás is hibás. Aki nincs, az nincs. Aki van (megfogant), annak az az érdeke, hogy éljen ÉS szeressék. Mindkettő. A második előfeltétele az első.

Ezt figyeljetek, szép új világ:

leírom, hogy abortusz: ugrik és ilyeneket irkál ki, persze soha semmi saját érv

TÉVHIT: edukálni, érzékenyíteni kell abortuszügyben, mesélni történeteket, mert az emberek nem értik. Ha értenék, nem lennének bigottak.

Értik, nálatok biztosan nem rosszabbul, a terhességről, szülésről, gyerekről többet is tudnak, csak más fogalmuk van morálról és humánumról, lélekről. Biztos vagyok abban, hogy az engem leckéztetők nem ismerték a tegnapi és a mai posztom tényanyagának a töredékét sem.

Én mondom, hogy “szegény baba”, arra, aki a te húsodból van??? Neked kéne őt óvnod! Mert ki, ha te nem? Te nevezel engem érzéketlennek? Meg neveljem fel én?…

IDIÓTA ÉRV: te nem leszel ott, hogy segíts a nehéz sorú anyának, ne szólj bele!

Ez tuti indikátora az ostobaságnak, egyben zsarolás: segítsek (én? melyiknek? az összesnek?), ha nem nevelem fel a gyerekét, akkor nem mondhatok semmit az abortuszról.

Már miért ne mondhatnék?

Te sem segítesz. Mindenkinek a saját családja, saját reprodukciója az, amiért felelősséget vállal, ezt csúnya húzás másokra terhelni, és ezzel érvelni egy teljesen másról szóló vitában. Az aztán a megoldás és üdvösség: egy jó abortusz! Ti ennyit ajánlotok a nehéz helyzetű nőknek: az megoldás, hogy kapartassa ki magát? Ez a segítség?

Semmit se mondhatok a Szent Dogmán kívül: hogy nem baj az abortusz, legyen kézenfekvő, nem nagy ügy – valójában: mindenki aggódjon, szorongjon az egészséges termékenységétől; ne vállaljon gyereket, mert az teher és szörnyűség! Szégyellje magát, ha egyáltalán akar. És #klíma!

Én nem akarom, hogy változzon a szabályozás, csak szomorúan gondolok az el sem indult életekre, és hüledezem a magabiztosságon, kíméletlenségen, és agresszión, meg amikor áldozatot játszanak azok, akik cseppet sem azok. És azzal érvelnek, hogy de hát a magzat nem is érez fájdalmat. (Vö. beérzéstelenített embernek el lehet vágni a nyakát.)

*

Her body, her choice. Épp megy abortuszra, ami legális, elérhető – én élő emberfiának a döntéseibe nem szólok bele. Nem kérte a véleményemet.

Viszont beszélhetek a reprodukció felelősségéről, az abortusz problémájáról – e két téma nem szűnt meg attól, hogy számomra ismeretlen nők abortuszra mennek, és rosszul éreznék magukat, ha idekattintanának (ne tegyék). Mert “az arcukba tolom”.

Szerintem mindenki körültekintően éljen nemi életet, ne erőszakoskodjanak férfiak a nőkkel (minden intézkedésnek erre kellene irányulni), legyen nehéz elnyerni a nők szívét és számítson megtisztelőnek, ha az ágyukba engedik a férfit. Azért is, mert ha nem ilyen, akkor a nőnek nem jó a szex. Aki megfogan, azt vigyázva és közösen várják, szeressék, legyen olyan az értékrend, hogy ez számít, erre fordítanak időt, energiát, nem másra.

Én ezt szeretném. Ti mit szeretnétek? Nem tetszik a jövőképetek. 

Mit akartok? Miért az ABORTUSZT – miért nem a nem kívánt terhességek elkerülését?

*

Nálam és az én költségemen lakott több, bántalmazott kisgyerekes anya. Komoly összegekkel segítettem krízisterheseket, miközben magam is válságos helyzetben voltam. De ez nem elvárható. Támogathatsz lányanyákat, összedobhatsz pénzt a lakhatásukra, vigyázhatsz a gyerekükre, fuvarozhatod őket oviba, örökbe fogadhatsz elhagyott csecsemőt. Ha ezt nem csinálod, viszont még nekem adod feladatnak (aki igen), akkor kamu, hogy ti a nőket és a gyerekeket féltitek – azokat, akiket a haláltól nem féltenétek?

Nem létezik, hogy nem tudja az aktív nemi életet élő nő detektálni az 5-6-8 hetes terhességét. Egy ilyen teszt ma egy dollárért beszerezhető és tíznapos terhességet kimutat.

TÉVHIT: Azt akarod, hogy tiltsák be az abortuszt!

TÉVHIT: Csak a döntés szabadságáért szállnak síkra!

Nem. azt akarják, hogy a tetteknek ne legyen következményük, más legyen a hibás, az állam fizessen, ne legyen “stigma” (felelősség). Ez előre is veszélyezteti a lányokat, mert ha könnyen elérhető az abortusz, lehet vállat vonni, “majd elveteted” – nem számít nagy döntésnek.

Legyen ingyenes és könnyen hozzáférhető, ne övezze szégyen, ne kelljen sokat utazni, senki ne szóljon egy rossz szót se, és csúnyán se nézzen – mindezt fizesse a közösség (mert ez szakértelmestül, altatásostul, ágyastul és ápolásostul nem 46 ezer forint). Szép álmok ezek egy gazdag országban!

Kinek az érdeke, hogy a nők határait ne védje például az a kockázat se, hogy teherbe eshetnek, ami egy suttyó, vadidegen, részeges, önző apa esetén komoly teher mindenkinek, beleértve a megszülető gyereket is?

(És: amikor nekem tökéletes egészségű, sokfelől szépet és jót öröklő gyerekeim lettek, de minek szerénykedni: istenbizonyítékok, akiket akartak a szüleik, akkor miért engem kezdtek ki ugyanezek az emberek a döntéseim miatt, az apákat gyalázva? Rám nem érvényes, hogy my body, my choice? Engem gúnyolni kellett, csak mert szültem és nem ölem meg őket? Pont a gyerektelen, lemaradt, macskás nők gúnyoltak?