Ez mind nagyon jó, bármelyikre kíváncsi lennék 🙂 de különösen a “mit csinálnak a gyerekeid…”, üt, mint a kettőhúsz.
A miért tetted fel a feneked kérdésre pedig az adekvát válasz, pedig nő vagyok, és nem leszbikus, hogy mert marha jó feneked van. Bár nekem lenne ilyen.
Pedig roppant tudatosan építettem fel a művészúr-brandet. Tű a szalmakazalban, kém-utasítások: először állj a padlásajtóval szembe. Ha látod a holdat, húzz ki a fényére merőlegesen négy szálat. Stb. Te mióta olvasol? Vagy visszaolvastál?
nem akarlak nagyon elkeseríteni, de fél napnyi olvasásod után összeraktam művész urat. és meg is értelek miatta.
a top időszakában egyszer én is álmodtam vele (óh azok a rég elfeledett éjszakák, amikor még voltak erotikus álmaim… férfival… de szép idők is voltak)
Hát, olvaslak az elejétől, meg még a mamami is ugyebár, meg egy picikét nyomoztam, de igazán nem kellett sokat. De sebaj, lakat a számon 🙂 nem kell kiküldeni a kommandósokat.
Annyit szerepel egymás közelében a Művész úr és K., hogy (ehm) felsejlik az összefüggés szelleme.
Ha már elkövettem az imént és amúgy is régóta fúrja az oldalamat: mi a teendő olyankkor, amikor egy tagmondatot elválasztó vessző egy másik írásjel után kerülne? Mondjuk idézőjelezett rész után egy “hogy”, vagy mint itt fentebb.
Jól csinálod, szóköz nélkül utána. Előbb a rövidítéspont, utána a vessző. A zárójel pedig ha a mondaton belül van, akkor utána pont vagy vessző, ha egyáltalán. Mint a matek.
Az azért két kattintással kiderül, hogy a művész úr nem író.
Mindketten megrögzött nőtlenek.
Mindketten körülrajongott hírességek.
Mindketten az ötvenes években születtek, tavasszal.
Mindkettejüket halálra idegesíti, hogy írok róluk.
A művész úr megvan 2000 óta, K. két hete, levelezés formájában.
A művész úrnak a teljes pesti munkásságát ismerem, két bulvárdarabot kivéve.
A művész úrnak felesége az egyik darabban K. korábbi kapcsolata.
A művész úrnak még van haja. (Most két olvasóm nevet.)
A művész úr a világért szóba nem állna velem. Így aztán körülötte lehet még költészet, illúzió. Jól csinálja, na.
A művész úr nem röptében is típus, őt ez nem érdekli, csajai száma nem címe semminek.
A blogomról, hogy lesz, már az indulása előtt értesítettem. (Linket nem, úgy viccesebb.)
A művész úr volt a corpus delicti: állítólagos válóok, meglepetten értesültem róla, hogy vele van viszonyom, sőt, már az összeköltözést tervezgetem.
A művész úrnak van gyereke, és az abba az iskolába jár, ahonnan én Johannát szülni eljöttem, és mehettünk együtt évnyitóra, vagyis én azért gyorsabb vagyok bringával.
Máskor viszont ő ütött el majdnem: az előző munkahelyem egy utcára volt az ő lakhelyétől, naponta csodálhattam meg, milyen ügyesen motorozik.
Továbbá a közeli kávézóban találkoztunk össze vagy kilencszer.
És mindez véletlen.
csak az olvassa. én szóltam 
több választási lehetőséget, plíz 🙂
KedvelésKedvelés
Igazából eszembe sem jutott, hogy bármelyiket megkérdezzem, de ha szentelsz mindegyiknek egy-egy bejegyzést, azt nagy örömmel fogom elolvasni :).
KedvelésKedvelés
Ez mind nagyon jó, bármelyikre kíváncsi lennék 🙂 de különösen a “mit csinálnak a gyerekeid…”, üt, mint a kettőhúsz.
A miért tetted fel a feneked kérdésre pedig az adekvát válasz, pedig nő vagyok, és nem leszbikus, hogy mert marha jó feneked van. Bár nekem lenne ilyen.
KedvelésKedvelés
ööö… Kukorellyn és a mit csinálnak a gyerekeiden kívül a többi kiderül azok számára, akik olvasnak, nem?
KedvelésKedvelés
Ki tudja? Megkérdezzem ezt is szavazásban?
Úristen, te tudod, ki a művész úr???
KedvelésKedvelés
Szerintem azt mindenki tudja 😀
KedvelésKedvelés
Pedig roppant tudatosan építettem fel a művészúr-brandet. Tű a szalmakazalban, kém-utasítások: először állj a padlásajtóval szembe. Ha látod a holdat, húzz ki a fényére merőlegesen négy szálat. Stb. Te mióta olvasol? Vagy visszaolvastál?
KedvelésKedvelés
nem akarlak nagyon elkeseríteni, de fél napnyi olvasásod után összeraktam művész urat. és meg is értelek miatta.
a top időszakában egyszer én is álmodtam vele (óh azok a rég elfeledett éjszakák, amikor még voltak erotikus álmaim… férfival… de szép idők is voltak)
KedvelésKedvelés
No, akkor megérdemled. Én meg inkább mindig csak színházba akartam menni, ilyen jelkép volt, igaz, annak erős, de nem konkrét vágytárgy.
KedvelésKedvelés
Hát, olvaslak az elejétől, meg még a mamami is ugyebár, meg egy picikét nyomoztam, de igazán nem kellett sokat. De sebaj, lakat a számon 🙂 nem kell kiküldeni a kommandósokat.
KedvelésKedvelés
A szavazás állása szerint sokan nem tudják, és én nem is fogom elárulni soha, hogy
Fenyő Ivki az.KedvelésKedvelés
Ja, amúgy mindent visszaolvasok, volt olyan cucc, aminek az öt évnyi anyagát fél évig tartott, de megérte.
KedvelésKedvelés
Ó, hát nahát. Biztos az FBI is. De a művész urat honnan…? A választ törlöm.
KedvelésKedvelés
Annyit szerepel egymás közelében a Művész úr és K., hogy (ehm) felsejlik az összefüggés szelleme.
Ha már elkövettem az imént és amúgy is régóta fúrja az oldalamat: mi a teendő olyankkor, amikor egy tagmondatot elválasztó vessző egy másik írásjel után kerülne? Mondjuk idézőjelezett rész után egy “hogy”, vagy mint itt fentebb.
KedvelésKedvelés
Jól csinálod, szóköz nélkül utána. Előbb a rövidítéspont, utána a vessző. A zárójel pedig ha a mondaton belül van, akkor utána pont vagy vessző, ha egyáltalán. Mint a matek.
Az azért két kattintással kiderül, hogy a művész úr nem író.
Mindketten megrögzött nőtlenek.
Mindketten körülrajongott hírességek.
Mindketten az ötvenes években születtek, tavasszal.
Mindkettejüket halálra idegesíti, hogy írok róluk.
A művész úr megvan 2000 óta, K. két hete, levelezés formájában.
A művész úrnak a teljes pesti munkásságát ismerem, két bulvárdarabot kivéve.
A művész úrnak felesége az egyik darabban K. korábbi kapcsolata.
A művész úrnak még van haja. (Most két olvasóm nevet.)
A művész úr a világért szóba nem állna velem. Így aztán körülötte lehet még költészet, illúzió. Jól csinálja, na.
A művész úr nem röptében is típus, őt ez nem érdekli, csajai száma nem címe semminek.
A blogomról, hogy lesz, már az indulása előtt értesítettem. (Linket nem, úgy viccesebb.)
A művész úr volt a corpus delicti: állítólagos válóok, meglepetten értesültem róla, hogy vele van viszonyom, sőt, már az összeköltözést tervezgetem.
A művész úrnak van gyereke, és az abba az iskolába jár, ahonnan én Johannát szülni eljöttem, és mehettünk együtt évnyitóra, vagyis én azért gyorsabb vagyok bringával.
Máskor viszont ő ütött el majdnem: az előző munkahelyem egy utcára volt az ő lakhelyétől, naponta csodálhattam meg, milyen ügyesen motorozik.
Továbbá a közeli kávézóban találkoztunk össze vagy kilencszer.
És mindez véletlen.
KedvelésKedvelés
Már megint elhamarkodottan ragadtam billentyűt. Megyek keresek egy tükröt és megnézem, hogy egy szőke nőt látok-e benne.
KedvelésKedvelés
Nemtom, hogy ki a művészúr… mire visszaolvastam a bejegyzéseket, törlésre került amiből kiderülhetett volna… Jajpedig úgy furdal!!!! 😀
KedvelésKedvelés
No, az abban sem volt benne. De volt, aki rájött…
KedvelésKedvelés
Nyugi, engem is furdal, pedig már itt voltam.
KedvelésKedvelés
Köszi, margaréta. Azt hittem ,hogy egyedül vagyok ezzel 😀
KedvelésKedvelés