Az egy, hogy sarum narancssárga és megtaláltam végre azt a nagyon szexi nemesacél nyakékemet, amit tavaly vettem. De spanom a fél művészvilág, és az összes huszonéves izmos vádlis legény leszólít, hogy tényleg bambuszból van-e a biciklim. (A helyes megfejtők között egy csomag bambuszrügyet sorsolok ki.)

A legnagyobb királyság, hogy lett végre blogom, és olvastok, nagyon sokan, illetve hát ezen elmélkedni a Gellérthegy mellett lefelé hasítva az említett járművön.

A mai nap, szombat, meg azért dobogtatja torkomban az íróvénámat, mert a fogaskerekű–bicikli-mizériáról írottakat holnap közli a legolvasottabb napilap. Ezért úgy korrekt, ha innen leveszem. Aki nem olvasta, olvassa el rögvest, mert a csúnya szavakat magam vettem ki belőle, legszebb fordulataimat meg nyilván az olvasószerkesztő.

Ímhol.