Rengeteg információ, gyakorlat, hasznos tipp van az előző edzésnaplókban:

edzésnapló 2018

új edzésnapló

edzésnapló

Régebbi fotók:

fotótár

Az átalakulásom története és az életmódom röviden:

sporttörténet

werkfotó a január 20-iki fotózásról, Spingár-Westerlund Anita és Telkes Tímea munkája

Annyi minden történt március végén, hogy nem dokumentáltam az egyébként nem is túl élénk edzéseimet: piciket futottam, április 3-án Katával hegyi biciklizés, 4-én pedig egy lábhangsúlyos flexbeli edzés volt, hogy aztán kajakozzunk egy közepeset barátilag szombaton, már Németországban, és enyhe izomlázzal álljak rajthoz a berlini félmaratonon. Innen indul a következő edzésnapló!

---

Március 24. A héten reggel, kutyázás közben futottam rövideket, mindig rohanni kellett valahova, de amennyi belefért, annyit így is. Iskolából a hegyen át jöttünk haza Dáviddal.

Ma reggel is kutyaséta és pici futás Eszterrel (el ne késsünk, csak ezért, de mégis), aztán végre termi edzés, kicsit szűken az idővel, de megtoltuk:

öt gyakorlat a szokásos bemelegítés + kis ugrókötél és kitörések után Fruzsinával (új edzőtárs, sportolói lelkület), 50 ismétlés mindenből:

guggolás szabad súllyal 50 kg

merev lábas felhúzás 45 kg

egykezes oldalemelés döntött törzzsel (oldalra) 9 kg

yes-no gépen combtávolítás nagy súllyal (47,5)

fekve nyomás (50 kg-ig)

+ bokasúlyos, finom lábemelgetés fenékre

+ pár lebegőülés padon, ne legyen üresjárat

+ lefele lógás-nyújtás, 20 kilós tárcsa lengetése

+ szauna

Délben parádés blogtalálkozós ebéd, bor.

3-tól színház, az meg katartikus (A mi osztályunk).

Eszterrel hazaséta, főzés, harmónia.

Március  20. Úszás! Stoppolok, hogy ne késsek. Olyn kedves itt mindenki.  Lerobogok, csevegünk, szaunázunk… KIFEKSZEM NAPOZNI… kicsit bealszom – hogy lesz ebből úszás? Kata le is lép (kétórás úszójegy), de isteni volt a közös napozás.

az izom nem terül szét

Aztán persze úszom, 540 tempónyit (mell, mindig), a kicsiben, egy széles sávban, ahol épp nincs oktatás. Minden stimmel, minden jó, de vár a napfény: még napozás, még szauna, egy húszperces is. Ráfizetek (bár elképzelem, ahogy a helyzetből menekülve akciófilmesen kiugrok a kerítésen). Eszem a Bagatelliniben egy zöldborsókrémlevest mézes kecskesajttal, plusz biovajjal és ementális sajttal, egy mentes sütit, és még egyet (nem menteset: Villa Bagatelle szelet, arany mogyoróval), előtte is, utána is egy-egy dupla kávé, vajjal. Bevásárolok: Women’s Health magazin (ez amerikai, magyarul nincs), mandulaliszt, pekándió, paradió, sajtok, steak, vanília és 24 óráig kelesztett ardenner kenyér. A postán összetalálkozom Orsival, aki Lőrincet ugyanitt sok éve megtanította úszni (elég jól), (mostanában futóversenyeken találkozunk), és megkérem, hogy tartson nekem egy gyorsúszás-szessönt. Ez hétfőn lesz! Elviszem a bringát szervizbe, és nagyon fáradtnak érzem magam, fázni is kezdek. Holnap (talán) jégszauna, és (biztosan) hegyi futás! Néha lépcsőzni is fogok, isteni, nyugis, zöld lépcsősorunk van, föl sprint, le gyalog, ebből öt elég (188 fok az a szakasza). Este két szelet aszalt mangó, pár szem pekándió és vízhajtó tea – nem sütöm meg a steaket. Tegnap este megettem egy 150 grammos, 20 százalékos tejfölt.

Március 19. A napokban gyaloglás volt, túra a völgyben, fűben fekvés a ragyogó vasárnapon, gyerekekkel, kutyával. De ma megkezdem a félmaratonokra való gyorsított rákészülést, amely egyben a tavaszi formanyerés is! Kezdetnek egy árkon-bokron félórás, 4400 lépéses futás, Juli pedig mellettem biciklizett. Hideg van, és isteni levegő.

Március 16. A szokásos szombati Nagy Edzés, ez tényleg nem maradt el mostanában. Hárman zúzunk teremben, Zs., E., én. Kis bicikizés, kézisúlyzós bemelegítés fekvőtámaszokkal, plusz láblengetés és guggolások.

Aztán a fő rész, három szuperszett:

booty bulider (ez egy csípőemelésre alkalmas, beülős, lapsúlyos gép) és merev lábas felhúzás 40 kilóval. 4 kör

Húzódzkodás asszisztáltan (ebben komolyan fejlődtem), tolódzkodás, hiperhajlítós törzsemelés 10 kilós tárcsával. 4 kör

Fekve nyomás, plank. 100 nyomás összesen, 50-nel maxolok, és 75 másodperces plankek közötte.

Nyújtás: spárga, híd, csípőkörnyék (bordásfalnál).

Nagy séta hegynek föl hazafelé.

Március 15. Virgonc séta a hegyen.

Március 13. Úszunk Katával, de milyen jót! Én dupla melladagot. Szauna.

Március 11. Ma hardcore vagyok, és a kutyával tempórsan rovom a hegyeket,fel-le, ügyintézek. Egész nap velem volt. Futás helyett.

Március 10. Négyen közösségiedzünk a Lite-ben (Mammut). Súlyzós bemelegítés együtt, és a bordásfallal átmozgatjuk a csípőt, lábat, hátat is (felrakott láb, minden irányba nyújtás:

Után izomépítős rész: matracon csípőemelés, inga és lábemelgetés négykézláb. Három kör.

Fekve nyomás. Plank, súlyzós evezés nagy súllyal. Szauna.

Március 9. Reggel étcsoki, sajt, szalonnakockák. Edzőterem: gyalog a napfényben, kis stoppolás, megint gyalog. Aztán bonyolult szett:

kis bemelegítés kézi súlyzóval, váll átmozgatása kis súllyal,

Sissy-guggolás 20 kilós, mellhez szorított tárcsával; felálláskor a tárcsát fej fölé nyom, 12 ismétlés,

beforgatós bicepsz 6 és 7 kilós kézisúlyzóval, 30-30 per sorozat,

merev lábas felhúzás 20 kilós rúddal, később ebből clean and press is, 12 ismétlés,

húzódzkodás (16 kiló!!! már csak az ellensúly), 3×4,

pozitív padon 30, 35, majd 32,5 kilóval fekve nyomás, 12, 8, 6 ismétlés,

hat körben mindez, ami szokatlanul elnyújtotta.

Utána lengedezés korláton, kézenállás, combnyújtások, fenék-lábemelgetés:

háromperces spárgák, kézen átfordulás, hídvariációk.

Rogán Antal.

Szauna: 25 perc, bealvás. Utána hideg víz, feltett láb.

Ebéd is (töltött paprika). D. a partner. Kaptunk a fitneszteremtől szép zsákban ananászt nőnapra. Itthon édesburgonya, tarja, karfiol, mogyoróvaj.

Március 8. Annyi munka van, meg rohanok folyton a gyerekekért. Az elmúlt napokban nagy gyaloglások, világ végére bringázás. Szerdán (és vissza, de akkor fogas is):

De ma úsztunk Katával! Ezt előre megbeszéljük, és akkro szent. Szauna is. Estélyre voltam menendő, nem kockáztattam az úszószemüveget, mert nyomot hagy. Így háton úsztam, bő 34 percet, 24 hossz. Jóleső, erős izommunka, kicsit máshogy terhel, kevesebb a kar, semmi mell, több a hát, és csendesebb üzem is.

Este (díjkiosztó) mindenhol szép lábú, magassarkús nők, én is (sőt, tű-), de én más test vagyok. Nekem soha nem volt jó lábam, és ritkán vagyok magassarkúban, ez meglepő is volt, hogy nem kényelmetlen. A vacsora-részen lekapcsoltak többen: egy férfi, egész  testemet tekintve, kérdezte, mit sportolok és kokszolok-e, mert nagyon látványos, kiemelte a vádlimat, és egy orvosnőkből álló csapat, azt mondja egyikük: mit sportolok (mit nem, haha), tökéletes a peroneusom, kidolgozott és az is látszik, nincs túlterhelve. Ez nekem, aki soha nem gondoltam volna, hogy bármely testrészem, pláne a lábam, feltűnő lehet, így anatómiailag megfogalmazva döbbenetes élmény volt. A peroneus a vádli elülső, külső, íves része. A szerepe nem csak a magabiztosság rövid, A vonalú ruhában, a relatív vékony boka, hanem főleg az, hogy a sok év megerősödés miatt nem sérülök.

Különös elégtétel azért is, mert mindenemet, főleg test, blog, bevétel, életmód, agresszíven gyalázzák névtelenek fórumon.

Március 5. Kis zúzás, kézisúlyzós, nyújtós, hidazós, szaunás a Lite-ban. Zs. a partner. Most múlik a néthám és elkenődöttségem. Abba a rohammunkába belebetegedtem. Gyúrjuk a könyv borítóját. Plazma: elaludtam a végén, beparáztak.

Március 2. És így telt el az egész hét. Gyalog vagy bringával suliba és haza, hegyi felfele gyaloglások, színházba kocogás 7 előtt öt perccel, lépcsőzések, vásárlás, biciklivel mentem Pest külsőbb részeibe is ügyintézni (gyönyörű, melengető időben bicikliztem aznap bő harmincat!). Amúgy szobafogság, gyulladt szem és nátha, több szénhidrát, de kevés evés, nem érek rá, hirtelen lett rengeteg és sürgős munka. Kata is lemondta az úszásunkat. Ma edzettünk végre a szokott helyen egy nagyot néhányan csajok (Zs., É., V., E.), de nem kardióztam, csak súlyzós gyakorlatok (felhúzás, padra lépés, fekve nyomás, oldalemelés, bicepsz, minden nagy súllyal) és némi nyújtás, három adag plank (180, 120 és 150 másodperc), meg egy hosszú (32 perc) szauna.

Február 25. Feszített tempóban írok, szerkesztek. Tegnap semmi sport, ma bringával cikázok, emelkedőn is sokat, és elviszem a kutyát egy nagy, hegyi körre az alkonyatban.

Február 23. F and M, a szokásos szombati edés. Kevesen vannak, én Eszterrel, aki 8-án szuper DEXA-t produkált, versenyzői szintet. És tartja a formát. Egy banánt eszünk előtte, meg kávézunk, semmi más nem volt.

Az elején evezek tízezer métert, 49 és fél perc ez, nagyon érzem. Utána:

intenzitásnövelő technikával oldalemelek, egykezes, döntött törzsű, ez vállizmot célozza, 9, 7, 6 kiló, ismétlésszám

fenékre csak aprók: négykézláb hajlított lábamat oldalra emelem, 50-ek, aztán a nyújtottat hátra, piciket föl:

egy kis hasazás, olló, sok nyújtás is (kobra, csípőnyújtás), kézen is állok (hogy okoska szakmai vezető ideges legyen, de nem mer szólni), ez az egész három körben.

Fekve nyomás: 45-tel, majd 50-nel is maxolok, négyet. Visszatért az erőszintem, jövő héten megyek följebb! Cél a hatvan kiló.

A megfelelően edzett hát, a sok hátrahajlás, a görnyedés kerülése, a mellíizom megnyújtása, a vállak hátraállítása megemeli a mellet és szép tartást ad neki.

Spárgázom, kézen állok, hidazok, lógok lefelé. Szauna és nagy evés, de ekkorra négy óra is elmúlt.

Február 22. Palatinus, a nevezetes száz fok fölötti szauna, három kör, meg egy kis ázás a kinti termálban Eszterrel és Babadáviddal. Kegyetlen izomlázam van a tegnapitól, fáradt vagyok. A végére elképzelhetetlen 72,8 kiló vagyok. Erre este, filmnézéshez rengeteget eszünk.

Február 21. Edzünk ketten a Flexben (G, húgával). Bő másfél éve nem voltam itt. Ezek az arcok! Mindenki megvan, nem fejlődtek, morcosak, unják, van, aki rommá lett. Hogy csinálják?

Nem akartunk a gyúrós agresszió meg a véres rongy tekintetek közelében lenni (Danyka széles körben hisztizett, amikor megírtam, hogy mennyire leuralja a teret, és milyen irritáló), ezért csak fönt voltunk, és főleg kézi súlyzókat használtunk. A mai nap bebizonyította, hogy súlyzókkal és egyetlen emelvénnyel is lehet viszonylag rövid, zúzós, fájós edzést összerakni.

Az elején két kilométert futottam üde tempóban.

Felsőtest-bemelegítés hat gyakorlattal, fűrészeléssel kiegészítve. Vállátforgatás ugrókötéllel.

Kétféle guggolás: tíz killós labdát falra földobva, belerogózva, illetve serleg-. 3×10.

Padra lépés nehéz súlyzóval (itt estünk túlzásba: nagy súly, magas pad, három kör), ingával.

Bicepszgyötrés: 12,5 kg, 10 kg, 7,5 kg. Három körben. 8, 10, 20 ismétlések. A végén ötössel ötvenet.

Lenyújtottuk, amit lehetett.

Február 20. Bringa, házimunkák, 40 hossz mellúszás (a 33-asban), szauna.

Február 19. A lemenő nap utolsó sugárinál jóleső kissé hideg zsíromba dermedve, büdösen várni, tízezer lépés, egy óra öt perc hegynek fel-le kutyás futás után, míg megtelik a kád. Imádom ezt az érzést. Megírni, ma mi volt. Egyben látni a sok-sok edzést, amit a testembe tettem, és amivel izmaimban és keringésemben és tudatomban, még ha el is basz a villamps ma este, nyugodt szívvel mondhatom: nem rajtam múlt.

Mire vagyok büszke?

Jaj, gyerekek. Nem ez a kérdés. Ti, akik ezt oly nagy szenvedéllyel taglaljátok, ti mire?

Én arra, hogy jobb formám lett, mint valaha ambicionáltam, tényleg döbbenet a különbség. Hogy edzőnek néznek. Hpgy le tudom szarni a szépségeszmény butus részét, hogy tényleg az erő érdekel, hogy nem a férfiak tetszése a lényeg. Hogy az egészet magamnak találtam ki, soha nem koppintottam senkit, egyedül mentem utána a tudásnak, ami angolul is megtanított. Hogy 42 múltam, teljesen más a szakmám, el is heverhetnék, nekem az endokrinológusok kifejezetten tiltották “a nagy sportolást”, és mégis nyomom. Hogy hat a szó, a példa, egy csomó nő tolja komolyan, hogy működik a Skandináv maszáj, az újságírásom is, a blog mellett. A ketogénre és a hidegtűrésre nagyon. Az erőmre, ellenállóképességemre. a futásra, amire úgy kell rávennem magam., és ami nagy küzdelem mindig. Már kognitíve tudom, milyen lesz, ott benne, fenn a dombtetőn, és ezért megyek, pedig az eleje sosem könnyű. de megyek, mindig. Önsorsrontanék, ha nem indulnék el.

Jaj, a kád.

Február 18. Mi van a DEXA-val, kérdi valaki, jogosan. Ősszel írtam, hogy összekapom magam, megnézem, mennyi izmom nőtt/maradt, és októberben megyek… amit eltoltam Madrid, a félmaraton utánra, és azt is lemondtam, aztán hogy január, a fotózás, és február elején se. Eszter 8-án megcsinálta a döbbenetdexát. Én most nem vagyok kampányban, más irányú a folyamat, lassú: 20-60 dekákat fogyok havonta, nyár óta. Szeretek ilyen lenni, gazdag, erős érzés.

Másvalaki, aki nick és gyűlölködő közegben taglal engem, azt állítja bosszúból, hogy 85 kilóra híztam, és 170 centi vagyok. Ez baromi érdekes, mutatom body visualizeren. Az első kép a 170 centis, 85 kilós, heti 8 órát edző séma. A második a jelenlegi súlyommal (73,2) és magasságommal (174) ugyanez. Amúgy ezek, akárhány óra edzést írok be, más arányú, nem izmos ábrák lesznek, nem szép a csípővonaluk, hájasnak láttatja őket a program. A harmadik a mostanában készült egész alakos, a negyedik nyár eleji (onnan indult a lassú zsírtalanodás, akkor 76 kilósan futottam maratont). Tőlük értesültem arról is, hogy kockahasam zsírleszívástól lett, ennyire nem bírják elviselni. Most amúgy nem olyan duzzadtan izmos a hasam, kevesebb zsír mellett sem kocka. Az én izmaim titka a bő, fehérjedús evés (sosem okozott gondot) és a nagy súllyal végzett, sűrű konditermi edzések, mellette a folyamatos mozgásban lét.

• 

• 

• 

• 

 

 

 

 

Február 17. Mozgalmas nap, vége a télnek, Dávidal jövünk-megyük, bringázom vele, neki focis zsúr, én is eszem tortát. Kora este, langyos szürkületben és végre a világos cipőmben elmegyünk még futni az erdő felé. Erős, hosszú lépések, tavaszszag, mámor. Dávid biciklizik és cuki. Szűk harmincöt perc, 5120 lépés.

Február 16. Napfény, terem, hárman, V., új tag: E. és én.

Nyolc perc ellipszis, nyolc perc lépcsőgép. Alapos, kézisúlyzós átmozgatás, én normál súllyal (6 kiló), a hat gyakorlat, plusz térd-, váll-, csípőmobilizáció, serlegguggolás (10 kiló).

Fenék: ők hip thrust, én lábemelgetés, inga 20 kilós kettlebellel, megtámasztott guggolás tárcsával és utána fej fölé felálláskor. Crossfit jellegű súlyemelés tempósan, húsz kilóval. 3×10

Húzódzkodás (5-6ok) és tolódzkodás (8-10). Hiperhajlítós törzsemelés tíz kilós tárcsával. 4-5 körök mindenből.

Ugrókötél: ugrás és nyújtás.

fejjel lefelé lógás, lengés. Híd.

Mellből nyomás nagy súllyal gépen, bicepsz curl 15 kilós kétkezessel, csigán tricepsz, itt is megnyomom a súlyt (28 kiló) (4×15-ök ezekből)

Elfáradnak a leányok, nyújtunk. Spárga. Kézenállás, híd, kobra, mellen előregördülés. ebben romlok, a derekam kötöttebb, fejlesztendő.

Nem fáj a lábkörmöm, semmi se fáj, érzem a vállam, karom.

Kétszer húsz perc szauna. Éhgyomorra az egész. Sajt, kávé, csoki, földimogyoró.

Eszeveszett rohamuk van embereknek (net, névtelenség, nézegetés), hogy rámondják: ez nem is az, ez nem sport, túl izmos, férfias, az izom nem számít, én 170 centi és 85 kiló vagyok. (Most 73,1 voltam edzőcuccban, félig leürítve).

Öntudatom alapja, hogy látom a tükörképemet, és látom, honnan fejlődtem idáig. Sokakat látok edzeni, nagyon cicegnek, sziszegnek, vicsorognak, nyafognak még az izmosak is, edzővel viták, ugyanakkora súlyok pl. bicepsznél (férfiak) – és ügyetlenség minden másban. A többiek alibiznek, telefon, kardió, pici súly, lötyögés. A még többiek kint vannak, semmit nem bírnak, nem is élvezik, sosem csinálták, és köztük vannak ezek az ekézők. Ekézni lehet, szabad, de tényeket tagadni, ennek mi értelme?

Együtt öltöztem egy fantasztikus testtel: nem túl magas, dús fekete haj, nagyon hangsúlyos mell-, fenékimplantátum és ajakfeltöltés. Döbbenet volt látni, mennyire objektum.

Február 15. A tegnapi nap nagyon nem volt könnyű (L. első igazi fellépése), rohangáltam sokat, kb. nettó két óra hegyi gyaloglás. Futás csak ma, napfény, erdő, kutya, idill. 7200 lépés, ötven perc, mennék még, de ugye vérellátóba megyünk, na, nem mentünk végül.

Biciklivel hasítok a városban, ügyintézek, süt a nap, erős vagyok. Bevásárolok. Sok cipekedés, száguldás, aztán megyek Dávidért, gyalog haza. Összesen olyan 22 km bicikli, jól megnyomtam, és gyalog is vagy negyven perc, rengeteg cucc, hegynek föl, tempósan – ez kemény kardió. Csak azért írom ide a testhasználatot (régebben nem tettem), mert nagyon más az olyan élet, amelyben néha kiszállsz a kocsiból, megszakítod az ülőmunkát, kanapén rohadást, és egy-egy órát mozogsz, mint folyamatosan használni a tested, hajolgatni, házimunkát végezni, kint lenni, gyalog járni, hideggel megküzdeni. A hűvös tavaszban a kint végzett edzés jól megnyomja a kalóriafelhasználást.

Holnap terem, többen megyünk. Keress, ha jönnél!

Február 13. Kimegyek a kutyával az erdőbe, a szállongó hóba, és erős lélekkel, hegyen-völgyön, néhol még mindig a jégpáncélon futok 7500 lépést. Az eleje nehéz. Amikor kóstolgatnak, beszólogatnak, amikor téma vagyok a sport miatt, akár csak indirekten, olyankor nekem úgy megjön az edzéskedvem! Már nem félek ennek a küzdelemnek a magányától, már tudom, kiket és miért zavar ez, és azt is tudom, hogy ők, szegények, viccesek, ahogy elém lengetik magukat. Majd beszéljük meg ezt harminc év múlva, barátaim! Elkönyveltem, hogy ez, az enyém egy másik galaxis, én amazokkal nem leszek együtt sose, ebben a galaxisban lenni viszont lelkesítő, értelmes. Az én testem, az én életem, nettó jóság mindez, és az én jövő éveim – sokat használták, iráyították mások, most már teljesen az enyém.

Többet futok, mert szeretnék egy kicsit jobb félmaratont majd Berlinben – de nem jó sokat futni, csak futni, mert elkoptat az évek alatt, és nem ad szép formákat. Azt csak az intenzív izommunka ad.

Február 12. Tegnap azzal nyugtattam magam, hogy plazmát adtam, sok dolgom volt és gyalogoltam-cipekedtem-bringáztam a hidegben, ma azonban NEM HABOZTAM, jegyet vettem a Kispiszkosba (hej, de más itt a hangulat! üvegfal mögött megy az aerobic, szól a zene, lehetetlen testek, itt is, inkább gyógytorna és fájós, idősebb szakik, sneki nem csinál semmi olyat, ami egy kicsit is megerőltető…).

Némi súlyzós bemelegítés (kar, váll) után:

bicepszgyötrés: szünet nélkül karhajlítások 10,7, 5 és 3 kilóval, három körben,

oldalemelések nagy súllyal (7, 8 és 9 kiló)

hátradőlős guggolás keretben (60 és 50 kg, 8 és 12 ismétlések)

fekve nyomás (40, 45 kg) és tárogatás (8 kilóssal) padon

Mindez ahogy épp esett, 5-6 körben, váltakozva.

Fejjel lefele lógva, 20 kiló súlyzót lengetve nyúlok, futok három gyors kilométert (de alig megy), hajat mosok, és sprintelek a dolgomra! Másfél órát töltöttem a teremben. Jól érzem magam: gyors vagyok, hatékony, önálló, jó érzés birtokolni az edzésemet. Délután, pesti ügyinézésemben didergek. Eszem is csülköt és csilis-csokis mille feuille-t.

Február 9. Edzőterem.

Gyaloglok ferde padon, nyomok közben négylilós kézi súlyzóval vállból, meg bicepsz-karhajlítok. Evezek tíz percet erős tempóban.

Súlyzós rész:

kétkezes, 17,5 kis rúddal curl (mellettem nemisrosszalkatú férfi edzővel, 15-tel, torz arccal)

ugyanezzel 12 clean and press

dőlt törzzsel egykezes oldalemelés, 8 kiló (aztán 7-re váltok)

T-rudas evezés, 20 kilót rárakok

fekve nyomás, 45-ig megyek

Ez csak öt gyakorlat, de nagy súllyal, 5 kör, plusz még sok fekve nyomás. Pici nyújtás, nagy szauna. Gyalog megyünk buszig.

Rámszól a teremedző a lefele lógáskor, hoyg RENDELTETÉSSZERŰEN használjam (de szakszerűen megvárja, hogy lejöjjek),  azért mert a testépítők bénák, ő ilyet még nem látott, és akkor el kell játszani, hogy az ÉN biztonságomért aggódik. Keménykedik, zavaros játszmát űz, 162 centis. Nem csak soha nem estem, és nem kell a paternalizmusa, mint felelős nemtudomki pedig ürügyet keresett csak, hanem soha senkit nem zavart még ez számos edzős helyszínemen, öt év alatt.

Február 8. Hosszas gyaloglás reggel a fagyban. 10-től úszunk Katával és Eszterrel. Eszter Dexán járt, döbbenetes eredményeket produkált.

Február 7. Squash Emesével, utána luxusreggeli.

Február 6. Egész nap írok, lázasan alkotok többféle szöveget, aztán gyerekért és szülőire rohanok, elég fáradt vagyok már, de aztán valami, ami nem szokott, megszáll, és futok a kutyával késő este 6 kilométert (6230 lépést) a fagyban, erősen, tempósan, hosszú léptekkel. Nagyon ritkán sportolok késő este. Tavasz lesz!

Február 5. Ma megértettem, miért mentem tegnap atlétikai pályára futni. Itt az erdőben a síelőknek ledöngölt havas út még most is csupa kásás, fagyott hó és jég – a vizes avaron, a havasabb réseken és az itt-ott csíkban kilátszó aszfalton lehet jól futni. Viszem a kutyát is. 7500 lépés, ebből alig 4000 az igazi, bokanyúzó, stabilitást igénylő terepen. Ma is megcsináltam. Ma egy tojással, két szelet sajttal és öt kocka étcsokival.

Mértékletes, célszerű ebéd, nyers zöldségekkel, és kávé (kávézóban, munka mellett). És milyen az ember? Nem bír ellenállni: Lőrinc tízéves Adidas papucsa darabokká esvén (de tényleg, szétvált középen) rendel egy újat, márkásat, de nem drágát, és hozzá, mert ez végképp erősebb nála, nagyon szép leggingst is ugyanonnan. jó lelkiismerettel, mert a fontos számlák és különórák befizetvék (ez határozói igenév többes számban, szép?).

Kedvenc sportruháimat nemsoká bemutatom egy posztban, nagy beleszeretések után is csak néhány lett igazi, hosszú távon is szívbéli darab.

Február 4. Sajnos, boroztam szombat este, ami nekem sokk, de jó minőségű volt, magyar és francia, filmnézéshez. Egy napig hevertem ki. Viszont sütöttünk-ettünk isteni oldalast lecsóval. Ilyen is van.

Ma napfény, erő, iskolába kell bemennem, utána futok a Vasas pályán szolid 25 kört, 12123 lépés, 10 km kereken. Az elején a jobb sípcsontomat érzem, aztán elmúlik. 6-7 km körül repülök, 2-3 körül volt fos, 9-10 km-nél üzembiztos, félmaratonra kalibrált edzettség. Bő egy óra. Salátát ebédelek rokforttal, dióval, almával Plazmát is adok. Írom a könyvet.

Február 2. Hah! Ti ilyenkor, kis buták! azt hiszitek, nem edzek! dehogynem, csak annyit jövök-megyek, hogy nem jutok hozzá a dokumentációhoz. Tegnap, 1-jén még a csütörtökinél is pörgősebb squash, most terem, szokásos szombati edzés. V., J., én.

Az új leánynak (V.) mindent megmutatunk, végigvettük a gyakorlatokat. Most csak azokat írom, amelyeket én is csináltam:

bemelegítés: 5 perc lépcső, 5 perc evezés, 7 perc futógép (1 km). Utána súlyzókkal (hat gyakorlat a felsőtest izmaira, és serleguggolás, kitörések, láblengetés).

Egylábas fenékgép, combhajlítógép, mellkashoz húzás, húzódzkodás. Érzem az erőt!

Négykézláb lábemelgetés, piciket.

Felhúzás, merev lábas felhúzás. Clean and press.

Ugrókötéllel vállátforgatás, lábhúzás.

Súlyemelés, 40 és 45 kg. Valami 10-szer is.

Lefele lógás 30 kilót lengetve.

Fekve nyomás, 30-cal kezdek, 40, 42,5, 47,5, végül 50-nel is újra, bizony! J. asszisztál.

Kézen állás, átfordulás.

Nyújtások, főleg csípő és comb. Spárga. Enyhe hasazás, 2-szer 2 perc plank.

Szauna. Pompás közérzet.

Nem tudom, miért nyavalyognak emberek (és ha már, miért nekem). Csinálni kell.

Megjegyezném még, hogy ez az elhíresült képem (a piros melltartós) úgy készült, hogy nem is vagyok formában.

Január 31. Jaj, vessző, jaj. Ez nem a sport hete. Kedden gyalogoltam a kutyával hegyen egy nagyon nagyot (két és fél óra, Juliért le, üvegek bedobása, haza), igen erős menstruáció, kis nátha egy poros (gipszdíszlet) színházest után. Ma squash, jó gyors, Nórival, és holnap is. Szombaton nagy edzés várható.

Január 26. Közös edzést trombitáltunk össze kultúrlátogatását ismét fővárosunkban töltő Eszterrel, végül ketten nyomjuk – nincs mese, az emberek nem akarnak edzeni, akármennyit írják, hogy jönnének, elkezdik, újrakezdik, de jó, nem veszik komolyan. Nehéz ezt egyesével megmondani azoknak, akik megkeresnek, de tök fárasztó sokat levelezni, aztán meg mégse együtt edzeni. Mondjuk itt, a Reeddel ellentétben borsos belépő van, az is igaz. Én mindig elhiszem, örök optimistaként, hogy nem rekednek a csodavárás-kifogáskeresés-panaszkodás köreiben, hogy annak az embernek csak az hiányzik, hogy megmutassa valaki a gyakorlatokat, esetleg a belépőre nem telik, csak ez a baja, amúgy edzene ő, beleteszi a felnőttséget, a melót – de ha következetesen mindig közbejön valami, akkor ő ezt nem akarja, és ez nekem, aki komolyan veszem magamat is, őt is, nehezen érthető, nem becses állapot. Sokan leálltak a régebbiek közül is, porosodnak az ugrókötelek. Aki nem rakja össze magának az edzéseit, aki évek óta ugyanabban a “mindjárt elkezdem” állapotban van, edzőhöz, helyhez köti az edzést, nem talál vagy szervez rugalmasan más lehetőséget, aki jaj, beteg, jaj, jön anyósom, az nem fogja csinálni. Az én szempontomból ez úgy merül fel, hogy mennyi figyelmet, időt szánok rá, ha megkeres. Tudom, hogy ezt nem kellemes olvasni, meg visszatartja azokat, akik megkeresnének, de ez van.

Aki jól van, annak az edzés fogmosás (mint szokás és mint terhelés), aki nincs, annak fogtömés, gyökérkezelés, polírozás: a menthető mentése. Szeretsz fogorvoshoz járni? Mégis elmész? Na.

Stoppolok és gyaloglok, így sikerül 17 perc alatt leérnem. Szállítóim csokis croissant-ért mennek a Villa Bagatelle-be, aztán síelni, kedves pár. Eszterrel, aki mindig eljön, kávézunk a recepción, aztán öltözés, méredzkedés, majd evezünk gépen tíz percet, jól meghúzom, de csak azért, mert nincs szabad futópad (van egy-két komoly hibája, hanyagsága a helynek). Aztán lesz, pont kettő, és akkor jön egy tempófutás, nekem 21 perc alatt majdnem 300 kalória, 3,61 km. Kitűzhetem, miért ne, vezethetem is az adatokat rókás naptáramban, hogy legközelebb 22 perc alatt futok négyet, vagy 21 alatt. Ez jó kihívás.

Soha életemben nem mértem pulzust, távot, nem kütyüztem, nem volt futóedzőm, nem követtem edzéstervet. Lehet mondani, hogy meg is látszik, hetvennégy kilómat vonszolom, nem férek bele a szintidőbe, de inkább az az érdekes, hogy nem adtam fel futást, annak ellenére, hogy harmadlagos a többi sportfajtám mellett. Nem érzek teljesítménykényszert a tempót illetően, végig akarom futni a távokat, és jó élményként megélni. Tény viszont, hogy a maraton óta, amely – éjjel, ismeretlen helyen, magányban, viharban, első maratonként – futóéletem mélypontja volt, ha izgalmas mélypont is, fejlődöm. Gyorsulok is, könnyebben vészelem át a versenyeken a hosszú távokat, nem döglődöm utána, és a körmeimen kívül semmilyen sérülés, ártalom, nehézség nincs. Most azt csinálom, hogy futok lassú hosszúakat, rövid gyorsakat, mint ez a 3,61, és majd Berlinben szeretnék egy jobb félmaratont futni, mondjuk 2:20 körülit.

Tehát, az edzés. Kis futás utáni nyújtás és akrobatikus átmozgatás után jönnek a súlyok. Első gyakorlat-kombinációm a gépes húzódzkodás (javulok), tolódzkodás is, combhajlítógéppel és ugrókötéllel. Utána merev lábas felhúzás (45 kg, 12 ismétlés), fekve nyomás (47,5 kilóig megyek ma) és 9 kilóval beforgatós bicepsz. Lefele lógva hátat nyújtunk, Eszter 28 kilós kettlebellt cipel oda. Szauna.

Buszon eszünk kolbászt, sajtot, be jól esik fél kettőkor! éhgyomorra voltunk, és megyünk akrojógázni! Itt én haladónak számítok, nagyon izgalmas. CommandArte csapat. Jó két és fél óra, remek élmények, angol-magyar nyelvhasználat, poénok.

Január 25. Squash ma nincs, nem visz rá a lélek, hogy elmenjek, írok sokat, aztán kora délután hóban futok. Le van döngölve az úton végig. Sífutók most is. A hó nem csúszik, viszont instabil, érdekes, hátsó combi-fari technika kell. Visszafele, ahol aszfalt van, gyorsulok. Kutya nagyon élvezi a havat, cikázik és prüszköl. 5000 lépés, szűk félóra, aztán gyalog Dávidért le és fel.

Január 24. Átmegyek a havas hegyen, bő két órát gyaloglok a hóban a kutyával, ezt most beírjuk kardiónak.

Január 23. Katával úszunk. Enyém a megosztandó úszószemüveg. 30 hossz. Szauna, iszappakolás. Utánba vérellátó. Még nem lehetek donor, az anyajegyműtétem miatt.

Január 21. Nem hagyom ki az utolsó edzésemet, lejár a bérletem ugyanis. Egy kis lábtolózás ugrókötéllel váltogatva, öt kör (100-150 ugrás, aztán 110 kilóval 12 ismétlések). Aztán futás: tízes sebességátlaggal, 43 perc alatt 7,15 km. 590 kalória. Szauna. Ez volt kéthavi bérlet, mostantól meglátjuk. Pár napig minimáledzés, mert véghajrában a könyvkézirat.

Megérkeztek a Nagy Vasárnapi Fotózás első demóképei, izgalmas!

Lehet, hogy Bécsben is futok félmaratont; Berlinben biztosan.

Január 20. Ma volt a Rég Várt Fotózás, amelyre készültünk formába lendüléssel, diétával. Műteremben, komoly technikával, három szuper emberrel (Anita az egyik). Két órára béreltük a technikát. Elsősorban kézi súlyzós gyakorlatokat fotóztak (újságban lesznek a képek), de jut belőle ide is: hangulat, emberi kapcsolat, akrobatika, izomtónus. Szuper élmény volt viszontlátni íveimet, gömbölyűségeimet az előnézet képken, nem is nagyon szenvedtünk az előnyösködésen, sokkal inkább a pontos végrehajtáson és láttató jellegen. Két nő, kétféle felépítés, azonos szenvedély színház, minőség és edzés iránt – Eszter, köszönöm. Melinda, neked nagyon köszi a súlyzókat és azt, hogy alkalmazkodtál!

Az ottaniak egy kis edzésnek foghatók fel, aztán méág gyalogoltam haza nagy szatyrokkal (20 kg fölötti) a hóban, jól megtoltam a tempót. Most lefekszem és írom a könyvemet.

Január 19. Megint terem, közös edzés hármasban: Zs., E., én. Délelőtt, és éhsgyomorra. Tíz perc lépcsőzés, megtolom jól a tempót. Utána fenékre hip thrust, 50, illetve 60 kiló, négy kör. Lábemelgetés négykézláb a könnyített váltógyakorlata. Merev lábas és sima felhúzás. Húzódzkodás, gerincmerevítőre hiperhajlítós törzsemelés tárcsával. Fekve nyomás, 50-nel maxolok (visszanyertem a tavaly tavaszi erőszintemet), oldalemelés. Bicepsz (3 féle súly, változó ismétlés), beforgatós és tricepsz (lórúgás, csigán lehúzás). Nyújtunk, spárga is, híd, kézenállás. Szauna.

Kegyetlenül fáradt vagyok. Holnap fotózás.

Január 18. Squash Nórival. Utána elmegyek Nyugat-Budára a bringámért, azzal visszaszágauldok Belbudára, ahol a teremben tolok egy kis súlyzós edzést: fekve nyomást, nyakban súllyal guggolást, bicepszet, oldalemelést, mindent nagy súllyal, lefele is lógok, aztán megyek futni: 41 perc, 6,51 km, 500 kalória.

Hazagyalogolunk Dáviddal, ez bő 1500 méter, felfelé. Elmondhatatlanul fáradt vagyok.

Január 16. Katával úszunk, jól megtoljuk, 50 hossz mell a nagy medencében, nem kímélem magam, már csak azért sem, mert hárman vagyunk a sávban, és egy elég jó úszó “nyom”, nem akarom, hogy utolérjen. Szauna előtte és utána is.

Január 15. Konditermi edzés: félórányi súlyzós átmozgatás, felsőtest és egy kis serlegguggolás, aztán 25 perc futás, 9,9-es sebességátlag, 4,12 km, 353 kalória. Annyira szeretem ezt az érzést.

Január 14. Ma rengeteget (négy és fél órát összesen) gyalogoltam kint a hidegben. Kutyával, suliba, Dávidért, haza. És úgy is zuhantam ágyba.

Január 13. 2-kor Zúzmara futófesztivál a HUNGEXPÓn, 10 kilométer, szűk, kanyargós részek, összetorlódott mezőny, latyak, kövek, szaggatott részek. Ha ez nem lett volna, életem legjobbját futom (1:04 valamennyi volt a legjobb, ez 1:05:30, a második fele gyorsabb volt). A mezőnyben Rogán Antal és Cecília is. Ez most jólesett, magától értetődő volt. Félmaratonra nem tudtam volna rávenni magam (Orsi, akivel Madridban futottunk, azt futott itt is), annyira fáztam tavaly (most melegebb volt). Rajtnál semmi nagy meghatódás, de öntudat közben, erőmegélés, és kis, enyhe büszkeség a célban. És megint megemlít a szpíker (“újságíró, nemcsak jól ír, jól is néz ki” – most már biztos, hogy híres vagyok. 🙂

Érdekes volt most a kajálásom. Szigorú, fotózás előtti hét kezdődik, napi kardióval. De a verseny előtt most pár szem sós mandulát és egyetlen, gigazsíros-cukros sütit ettem (karamellás browbnie, tényleg undorító volt), mert nem akartam olyan energiahiányosan fázni, mint az az éhgyomri téli futásaim után lenni szokott. És utána sem bírtam mást, nem ment le, Dávidnak volt három falat maradéka (rizibizi, csirkemell), meg volt nálam csoki is, de nem kívántam. Így nem ettem végül semmit. Csak a kávé hiányzott. Az is csak másnap 11-kor lett. Ma normálisan kajáltam: ebédre sült kolbász, csőben sült sajtos karfiollal, fél adag, reggelire egy kaszinótojás, friss zöldségek tálban, sós mandula, sok víz, Mimolette szeletsajt, és egy almás süti, három kávéval. Plazmát adtam. Most kis böjt (épp arról írok cikket) és utána ketó. Nagyon jól érzem magam a testemben.

Január 12. Orsi, Eszter, Réka és én súlyemelünk az edzőteremben. Kis bemelegítés (biciklizem nyugisan, 12 perc), utána súlyzós felsőtest-átmozgatás, a fő gyakorfekve nyomás, merev lábas felhúzás, klasszik súlyemelés és húzódzkodás. Pici nyújtás és akrobatika, szauna, aztán rohanunk, mert a hétvége a kultúráé: zár a Bacon–Freaud (MNG), enni is kell valamit, utána meg színház (lásd a kultúrnaplóban).

Január 11. Reggel hárman squashedzés (Nóri, Emese). Utána kis szauna Emesével, aztán áthúztam a belem futni az edzőtermembe, 33 perc, 5,21 km, 450 kalória. Mentem volna még, de a súlyemelőcipőt vittem, ami kemény sarkú, nehéz benne futni, pici sarokfeltörés lett, ne legyen, mert vasárnap Zúzmarán futok.

Vendégeink vannak, rohangálok, holnap együtt edzünk, vasárnap egyikükkel futok! Annyira más ember és lelkület az, akinek nem bírja a térde, és akkor nem fut, mint az, akinek szintén nem bírja, de addig erősít, edz, amíg mégis fut. Rövidebbet, de akkor is.

Január 10.: az ötvenedik plazmaadás.

Január 9. Hóban bicikli (önálló sportág), Katával úszunk. Nem tudtam felrakni a szemüvegem, így hátat, 40 perc. Szauna.

Január 7. Kora délután konditermi edzés. Egy jó alapos bemelegítés kézi súlyzókkal, fűrészelés és fekvőtámasz is, pár fekve nyomás, utána combhajlítógép nagy súllylal, húzódzkodással, aztán súlyemelés. Bicepszkinyírás nagy (12)-közepes (9)-kis (7) súly szünet nélküli curl szettekkel. Kis hasazás, futás, időprésben csak 3,2 km, viszont 10,3-mal.

Január 3. Évuska ismét nekiesett házilag a sarokgyaluval a lábának, és csinált egy olyan sebet… eközben ideje, módja is lett volna futni, de a seb begyulladt. És egy enyhe levertség is volt, 31–1-jén, feküdtem szinte egész nap, csak házimunka, kutya. Még most is fáj a sarkam, de nem érdekelt, nem bírtam tovább. Terem.

Akrobatikaújjáélesztés átmozgató jelleggel. Többet kéne nyújtani! De nem olyan rossz ez, megy oda-vissza a kézen átfordulás.

Izmozás: kis súlyzós bemelegítés, váll, bicepsz, mell, a szokásosnál nagyobb súllyal. (7, 8 kiló)

Szuperszett: fekve nyomás (30-35-40, végül 45 kilóval), guggolás, oldalemelés (8 és 9 kilóval 12-k), ennek a döntött törzsű változata is. 5 kör.

T-rudas evezés (20 kg tárcsa), merev lábas felhúzással, 45 kilóval. 4 kör. Még fekve nyomás, 45-tel 4-5-ök, levezetés is.

Húzódzkodás gépen (siralomvölgy, 24 meg 28 kilós ellensúllyal is… gyakorolni!), kis hasazás negatív padon.

Futás:

26 perc 42 9,8-cal, ittam, ezért leállt a kiba-beba gép, 4,39 km,

rögtön utána 20 perc 10,2-vel, ez 3,4 km. És összesen 750 kalória. Well done, Eva! Mindez azonnal glikogén-ürülés, mínusz 3 kiló. Reszketek, hideg van, nem ettem. Fos 70 fokos szauna.

Lesznek majd képek, csak kicsit out of shape még. Ha heti 5-ször edzenék ekkorákat, agár lennék megint. De ezt nem lehet bírni.

December 29. Két visszatérő mondat: “én olyan boldog vagyok”. Ez így kitör blőlem időnként. Ez az, ez a boldogság, ez itt az. Úgy is, hogy sokat gondolok a halálra, nagyon sokat, attól ilyen a fénytörés. Tiszta a lelkem, megtettem a tehetőt, kínosan nehéz helyzetekben sem hazudok, jó emberek vesznek körül, őszinte, egyenrangú kapcsolódás van, a picsába mehet minden kóstolgató, és nagyon tudok örülni a hétköznapokban az apró eseményeknek. Egy kávézásnak, egy szeretett ruha-szettnek, amiben a Teréz körúton megyek, egy tatárbifszteknek, egy futásnak.

A másik önintelem: “Éva, legyél/maradj irgalmas”. Mindenfélékkel küzdenek emberek. (Láttam végre az Egy napot, majd mesélek.) Nem lehet, hogy süketté váljak. Nem is. Csak az a kurva felelősségáttolás, mások baszogatása ne legyen. És felbasz, amikor lusták edzeni, aztán megy a műsor, hogy mindent megpróbáltak, és én vagyok a fitnesznáci.

Just do it! Akármit. És legyél irgalmas magaddal, nincs baj veled, emberek vagyunk, ilyenek vagyunk. És ezzel együtt legyél, maradj őszinte. Az nem őszinte, aki fél, aki mérgező viszonyokban vergődik. Ne félj.

A sport tart egyben. Beletettem a szexuális energiáimat, és megérte. Mindenből, bármiből kirángat. Van még a színház (stb., zene, könyv is), az a teteje, és az emberek, a kapcsolódásaim, az a törzse, földszintje, első emelete.

Na, ma Juli és Lőrinc kutyázott, én meg Dáviddal mulattam: elmentünk légakrobatikára, én az anyajegyeltávolításom óta először. Juli nem akart. Új helyettesítő edző, Bogi, izmos nagyon. Nehéz vagyok, nem vagyok elég erős. Aztán kimentünk a Feneketlen-tóhoz a ragyogó napfénybe futni. 530 méter a kör, dimbes-dombos. Dávid 4-et (aztán kondiparkozott, úgy várt), én bő 15 kört futottam, 8 km. Dávidot hazavitte J., este mulattunk, de én még ekkor nyújtottam az akrobatikahelyen, már nem gondolom szadistának, sok minden könnyebben megy. Szauna az F and M-ben, háromszor félóra, jó forró, vérnyomás-lódulásig, utána hideg dézsa, kiütöttem magam.

Otthon one meal, és ez ma fél 7-kor volt, de akkor mondjuk 8-ig ettem. Tatárbifsztek leheletnyi tönköly biopirítóssal, nyers tojással, kolbász, szalonna, brie sajt. Bejgli, narancslekvár, vajas keksz. Menstruálok amúgy, enyhe, tünettelenül indult. Jó most.

December 28. Erdő, kutya, fél óra futás, enyhe emelkedő. Moziba menési kötelezettségeim fájón elszólítottak. Bicikli a hidegben viszont. Imádom, mert semmi baja, jól hasítok, érzem az erőt. Holnap akrobatikázunk, nyújtok is, és futok megint.

December 27. Szaunáztunk Szikrával, három kör, iszappakolás is (combra). Utána kávé. Holnap már elhúzok futni, ez nem állapot.

December 25. Azon elmélkedem, ennek a cikknek a kapcsán is, hogy milyen megkönnyebbülés nem mentegetőzni, és végre magamat helyezni az első helyre, de mindenképpen a dobogóra. A nagy fenyőcipelő sürgésben derűsen és magyarázkodás nélkül edzeni menni. Nemet mondani a hagyományos menüre (máskor meg, mert miért ne, belesimulni, de én döntsem el. Vagyis hát, leszavaztak, na).

Ma avokádót ettem, kikaparva, kicsit összevágva, paradicsom, hagyma, fürjtojás, olívaolaj, lime leve, sok bors, sajt.

A Women’s Health téli számában arról értekezik új kutatásokra hivatkozva a szerző, hogy szív- és más eü szempontokból a skinny fatek (normál testsúly mellett alacsony izom, sok zsír, általában azok, akiknek sikerült karban tartaniuk a súlyukat csak diétával) nagyobb veszélyben vannak, mint a mérsékelten túlsúlyosak. Ami azt jelenti, hogy a nagy, elegendő, megőrzött izomtömeg fontosabb, mint a vékonyság (alacsony testsúly).

December 24. A névnapom! Nem hagyom magam leteperni az ún. karácsony által, rommá zúzom ma is a fizikumomat, mert ez szerez örömet. Tegnap takarítottunk, pakoltunk, L. elment a másik lakásba karácsonyfatalpért, behozta a szombaton megrendelt-kifizetett, vasárnap leszállított majdnem háromméteres fát (én nem igénylem, elszomorodom, az egész fényes, giccses parádézásban kinézek a kultúrámból, bukott hazámra és szír meg indiai gyereklányokra gondolok. Mondogatják emberek, hogy “de én szeretem a karácsonyt”, ez az egész pénzköltés és figyelemelterelés, meg ürügy, a karácsonygiccs ugyanúgy belénk van beszélve, mint a nemi szerep vagy a mártírkodás, az ember okkal válik tartózkodóvá, de anélkül, hogy nagyon átélt, hangulatos, dekorálós karácsonyozásaink lettek volna, a kicsiknek a fa a nagy varázslat), felállították ketten és fel is díszítették reggel. Ott se voltam, L. is aludt/fetrengett még, nagyon lelkesek voltak. Aztán felvágták és behozták a tegnap együtt elkészített, önállóan megsütött diós beiglit, megterítettek, leültünk négyen, megettük. És elhúztam bevásárolni (kicsit kompromisszumosan, mert kiköltekeztünk), meg edzeni a napfényben. Ezt akartam írni, hiszen ez az edzésnaplóm.

Súlyzós bemelegítés, egy kis fűrészelést is belevettem, három kör fekve nyomás (35 kg) merev lábas felhúzással (ez 40 kg) váltva, utóbbiból négy szett, súlyemelés (ezt mindig úgy értem, hogy uyganennek a rúdnak a fej fölé vitele, snatch). Fenékre hasalós-eltolós gép, kétféle súly. Serlegguggolás 10 kilóval, vállra pedig oldalemelés.

Ilyen a fenekem most.

Nem egy nagy vasziszdasz a súlyzózás: közepes súly, félóra. Utána viszont 35 perc futás: 6-nál több km (6,06), 500 kalória! 10,3-as tempó. A végén gyors futó leszek! Nyolc perc szauna, záráskor rongyoltam ki külön kijáraton, négyen maradtunk.

December 20. Ma negyedóra súlyzózás (bicepsz, váll, mell kézisúlyzóval), utána húzódzkodás és merev lábas felhúzás, súlyemelés (ezek 40 kilóval), majd félóra futás, 10-es tempó. Hasítok, jólesik, és még van bennem, egy kis nyújtás, spárga is. Tök egyedül, semmi duma. Boldoggá tett.

December 19. Futás a konditeremben, egész jó tempóval 4,3 km, mentem volna tovább, de vinnem kellett a Julist szemölcsöt leszedetni. Reggel komoly hegyi barangolás a kutyával a hóban.

December 15. Edzés L-val a konditeremben. Nagyon jól sikerült. A kardió 20 perc futás, ahogy fel akarom hozni a tempómat 9-re (20 perc alatt 3 km), meglep, hogy milyen könnyen megy hosszan a 11,6. Istennőként, csöpögő pólóval jövök le. Mellettem Rogán Antal melegít.

Felsőtest-bemelegítés a szokásos gyakorlatokkal. Utána rámegyünk a mellizomra, kis fekve nyomás, aztán gépen tárogatás és mellből nyomás. Hát: mellhez húzás, húzódzkodás asszisztált gépen. Ehhez nagy lelkierő kell, és kudarc, őszintén szólva. L. elmegy, kicsit nyújtunk együtt. Visszatérek, súlyemelek (40 kg) fekve nyomással (30 kg-val nyolcakat), gyors váltásban. Lefele lógok rúdon.

A funkcionális részben meggyötröm lábemelgetésekkel a fenekem, kis akrobatika (kézen áfordulásaok oda és vissza, gyorsan, ekkor kapom a bókokat), és megint spárga, 90 mp és 70 mp. Pihentető jógapózok. Szauna. Medyjet masszázs. Szénhidrátdús ebéd.

December 14. Tegnap nem vitt rá a lélek, hogy napközben elmenjek otthonról. Nagyon korán keltem, sütiket sütöttem, hogy a Julis örüljön és árusíthassa a karácsonyi vásárban. Julis nagylány: fülbevalóz, öltözködik, rajzol, stílusa, ötlete van és menő baráti köre, sőt, udvarlója. Érte mentem gyalog, kutyával, aztán felgyalogoltunk Dávidért a suliba, aztán én mégf sokat mentem, mert lent hagytam a bringám. hazahoztam. A hidegben összesen bő két óra tempós gyaloglás.

Ma viszont Emesével nemsquash, hanem gyúroda. Ő kardióz, én kések. Izmozunk: felsőtest-bemelegítés, utána hát (asszosztált húzódzkodás)–tricepsz (lehúzás csigán)–váll (döntött törzsű oldalemelés egy kézzel, kézi súlyzóval), négy kör. Lábtoló is. Hasazás, pici nyújtás. Szauna. E. elmegy. Agyagpakolás, bealvás. Aztán új életre kelek, és csinálok egy erős, 33 perces intervallfutást: 9,2–9,8 a lassú szakaszok tempója, és kétperces négyszázakat futok (12,1–2). Ősszesen 441 kalória, egy százalékos emelkedő, 33:30 perc, 5,5 km. Másfél kiló tűnik el. Még szauna.

December 12. Katával úszunk. Szauna, aztán tempós 42 hossznyi mellúszás a kicsiben (25 méteres), az utolsó hát. Érzem, ahogy nyúlok, lazulok. Utána én még szaunázom, heverek egész napos jeggyel.

December 11. 9-től tömör, ám pörgős squash Nórival. Három kör szauna, gondos hajápolás. Bringázom, jó letüdőzni a párás levegőt, amikor hegynek föl megyek.

Már sötétben, süvítő szélben megyek otthonról Dávidért a kutyával, hóesésben, havasesőben, jó meleg zokniban, valami nagyon jó testi érzésben. És föl. Ez kardió, kemény fenék. Összesen 4 km.

December 10. A teremben, egyedül. Guggolok (keretben), vállazok (clean and press, oldalemelés), tessék-lássék biocepsz (beszélgetek közben), aztán húzok futni.

Az első egység 6 km, szűk 40 perc, aztán futok még egy gyors hatot, 37 perc, utána 2 nyugisabbat, és még egyet. Összesen tizenöt. Ezt végre érzem. 9,4-es tempó kb, benne 11,5-ös, 10,5-ös fél kilométerek. Pici hanyattfekvés, két percnyi spárgák. Szauna.

December 8. Hárman edzünk, E., L. meg én, teremben. A bemelegítés oldalirányban is mozgó, görkorit imitáló ellipszis, némi kézi súlyózás és egy km tempós futás. Utána szettek: combhajlító gép húzódzkodással, tolódzkodással, vízszintes lábtoló, fekve nyomás és mérlegállós bicepszhajlítás, illetve inga 7 kilós kézi súlyzóval. Szauna.

December 7. Reggel squash Tündéremesével, közepesen eldumálós, néha pörgős, nem izzadtunk meg, de voltak dinamikus pillanatok. Egy kör szauna (hogy mégis). Utána én átmentem a terembe futni, minden körítés, bemelegítés, nyújtás nélkül 41 percet futottam, 6,2 km-t, 520 kalória. Erősnek és dögösnek érzem magam. Ebéd G-vel, csupa egészség.

December 6. Háromnegyed órám van edzeni, de nem csüggedek, egy kis bemelegító hajolgatás, híd-kézen átfordulás, ugrókötéllel vállmoblitás-növelés, aztán intervallkör: 5 perc lépcsőgép gyorsan, lábhátralendítésekkel (ez fenékre jó, minden 4. lépés láblendítéssel), 25 hasprés padon, 250 ugrás kötéllel. Csatakos leszek. A végán ringatózó MediJet masszázs, ez fél óra.

December 5. Az úszást lemondta Kata, ezért terem, kora délután. Az a tervem, hogy főleg futok, előtte viszont vállazok és rámegyek a hajlítómra is. Egy húszperces, komplex vállgyakorlat-kör lett: oldalemelés, előreemelés, clean and press, vállból nyomás, döntött törzsű oldalemelés és közepes súllyal (30, illetve 27 és fél) fekve nyomás. Utána nagy súllyal 8, kisebbel 15 hajlítós lábemelés gépen, négy kör, egy kis ugróköteles comb- és vállnyújtással kombinálva. Hasazni lett volna még jó, de ma nem vittem pólót, topban voltam, és póló nélkül nem gyűröm a hasam.

Ez is mikor múlik el az emberből?

Ha egészen feszes, lepucolt leszek, a fenekemen is, ami 4-5 kiló zsír, mínusz mármint. Amilyen voltam is már. Ama irreális testek, amelyek miatt nyafogni szokás, hogy nyomasztó és elérhetetlen, a kisportoltságnak és a zsírtalanságnak olyan állapotai, amelyben lennünk volna jó, energikusan és ifjan, ha a városiasodás, túlevés, boldogtalan tunyaság nem baszná szét az életünket. Teljesen elszakadt a tudatunk, ízlésünk, állapotunk a normálistól. Tudom, ez radikális, de ezt gondolom.

Fel a futógépre, 32 perc, bő 5 km futás, szakad a víz, gyorsuló tempó, 450 kalória majdnem! Rövid távokon fokozom a tempómat.

Ma is egy élsportoló bókol, a szaunában, ahol sötét van, de hogy nézett engem, és igen jó formában vagyok, látszik, nem most kezdtem. Nem értettem, hogy ismer meg ruhátlan és sötétben, de elmondta a gyakorlataimat. Egy olimpikon evezős, középkorú férfiú volt, mesélt Szöulról.

December 4. Nórival squash, jó gyors, intenzív játék. Negyedóra szauna. Hosszú kutyaséta Juliskám új iskolájához. Nem engedtem Juliskámat oda soha többet, ahol megalázták.

December 2. Zúzás! Ahogy régen, sokféle gyakorlat, terem, kompromisszum nélkül, ketten (L). Bemelegítés: evezés, lépcső (hátralendített láb!), 5-5 perc. 100-at ugrok, vállátforgatok ugrókötéllel. Híd, kézenállás, némi csípőnyújtás. Bezsebelek egy bókot.

Tárgyalás: húzódzkodási kísérletek az asszisztált gépen, maximum 5-6-ok, siralmas! Utána megint ugrok 100-at. Összeszerelem a súlyokat, súlyemelés. 30, 35, 37,5 és 40 kilóval.

Bicepszzúzás: 10, 8, 7 kiló három körben, pihenő nélkül; 8-10-12 ismétlés. Utána 4-gyel bukásig.

Csípőemelés az itteni hip thrust booty builder gépen, 50 kiló, 4×12, közte lábemelgetés térdelve.

Végül nyújtunk. 180 és 75 másodperc jobb, aztán bal spárgában. Híd, kézenállás, szauna.

Másnap erős izomláz: csuklyás. Enyhébb: bicepsz, széles hátizom. Enyhe: jobb far.

December 1. Megkérdezte valaki, mi a célom most. Ez a kérdésfeltevés azt implikálja, hogy mindig ki kell tűzni valamit, még fejlődni, de nem így van: lehet egyszerűen élvezni is, ami van. Fenntartás van, a sport öröm, nem kell motiváció. Annyi van, hogy kihagytam az őszi DEXA-t, már a műtét előtt sem voltam annyira jó formában, vesztettem izmot, és több volt a szénhidrát. Most újra edzek, súlyzókkal, és nem esik nehezemre mértékletesen enni. Két hónap múlva elmegyek DEXA-ra, szeretném ezt a feszességet és tónust, zsírmennyiséget elérni, ami a következő képen látható. Én innen tudom, hogy a narancsbőr nem kötelező negyvenévesen sem. Kilóban nem tudom, mennyit jelent ez, azóta több az izmom. Úgy emlékszem, 68-9 vagyok itt, és ez az az állapot, amikor a DEXA 16,4, az InBody meg valami 9 százalék zsírt mért. Ami szép egy amatőrtől. Nem volt meg még az Eddel épített farizmom.

Na de aztán nekiláttunk, és fél év alatt, a következő év májusára ez lett:

És vele comb is. Még később meg ez, ami a következő képen látszik, ezt nehéz elhinni, mert heti egyszer jártam Edhez, de akkor megtoltuk. Ekkor már szólt a szomszéd, hogy ugye birtokháborítás. A tömegelés minden törvényszerűségével és folyamatos izomlázzal járt ez az állapot. Szép idők voltak!

Most azért már nem ilyen extrémen kiálló a fenekem, de a lényeg megvan. Tehát január vége. Nem, a karácsony nem kifogás. Lesz egy cikkem erről nemsokára. (Február lesz. A szerk.)

November 30. Tegnap is elindultam edzeni, de annyi ügyet kellett intéznem, hogy nem jutottam el, meg nem is volt sok gyerekmentes időm. Úgyhogy felnőtt döntést hoztam: bevásároltam, beadtam a bringám szervizbe, és mentem jó anyának lenni. Ma mindenki a helyén (végre, illetve: remélem), multisport nap, újra squash (Emesével), kis laza, de öt 11-es meccs, és terem is.

Ahol kis ugrókötelezés, utána fokozódó tempóval futottam 5 km-t, 32 perc alatt, 2-es emelkedőn (átlag: 9,4, max: 10,5), utána még 1,16 km-t 8,5-tel, 4 és feles emelkedőn. Nem volt nehéz, viszont jólesően megterhelt, éreztem az erőt. Jaj, nagyon jó volt. Súlyzóra nem maradt idő, viszont nagyot nyújtottam, 3 és 2 percek spárgában, felemelt kézzel nagyrészt. Megy le, nincs úgy bekötve most a sok izmozástól a csípőm, fenekem. Tulajdonképpen lenyújtja a futást. Meg egy kis híd, az mindig, föl-le. Kézenállás. Aztán szauna. És legalább hatszor gyalogoltam tíz perceket, negyedórákat a hidegben. Minden be van fagyva itt.

November 28. Tegnap és tegnapelőtt annyi intézendő, javítandó és rohangászás volt, hogy csak bringa, nagy kutyaséta, esőben is. Ma úszás a drága Katával, több szauna, úszás háton.

November 24. Újólag közösségi zúzás, hárman vagyunk, E. és L. is. Kis bemelegítés (sétálok, aztán kocogok, végül futok emelkedőn, összesen 10 perc), figyelem magam a heg miatt. Utána átmozgatjuk a felsőtetsünket kézisúlyzókkal (hat gyakorlat), csinálunk pár guggolást is. Aztán fekve nyomás-merev lábas felhúzás-guggolás, egymásnak segítve. én nem nyakba teszem a guggolásnál a súlyt, hanem elöl fogom, keresztezett kézzel. 37,5 kilóval még mennek 7-ek, 8-ak a fekve nyomásban, de most még egy ideig visszatérek, nem erőltetem a hajdani 50 kiló felettieket. – Elvonulunk hasazni: három kör, 90 másodperces plank, hasprés, ollózás. Kobra, csípőnyújtások, spárga hosszan (100 másodperc, majd 70 másodperc). Vállátforgatások ugrókötéllel. Kézenállás, híd, csak épphogy. Szauna és ott combra iszappakolás.

November 22. Tegnap volt a varratszedés. A szövettan szerint ez már veszélyes, de még épp nem melanómás anyajegy. Menjetek szűrésre!

Logikusan következik mindebből, hogy ma már edzettem, teremben. Nem akkora a hanyatlás, sem a hízás, mint hittem. Tudom, ismerem, szeretem, amit csinálok. Átmozgattam kézisúlyzóval a hát kivételével a felsőtest izmait, utána fekve nyomás (100-ig, de legfeljebb 40 kilóssal, és nem nagyon erőltetve), guggolás 10 kilós tárcsával (5×15, lent rugózva), enyhe hasazás és nyújtás, kézenállás, híd is. A spárgát naponta csinálom, és gyakran megyek mostantól a terembe, hosszú kardiókra is. Az edzésínségben is erősnek, fittnek, keménynek éreztem a testem. Alakulok vissza. Jókat eszem, korláttalanul, de persze nekem is megvannak a magam kihágásai: egy-egy míves, mindenmentes süti (nekem csak a glutén, a cukor és a datolya, méz, mazsola stb. számít), nyolc szem fagyasztott szamóca vagy 20 meggy, sőt, nagyon ritkán egy-egy szelet extrém minőségű Ardenner kenyér. Lőrinccel mélyhűtött zöldségkeverékekben tobzódunk, és míg esszük, megbeszéljük, ami a lényeg. Rakott kelkáposzta, hmmm! Sokat gyalogoltam és voltam kint hidegben az elmúlt napokban.

November 17. A hegem ledobja a tapaszokat. Elmém nyugtalan az edzés nélküli állapotában. Irigylem a lányom, ahogy köröz a Vasas pályán. Futunk, hogy elérjük a buszt, amely akrobatikára viszi őt és a barátnőjét. Nagyon szép a lányom, és sose lesz annyi kételye, kínlódása, sérülése, mint nekem volt. A testem edzeni akar. Én nem tudtam, hogy ez ilyen rossz. Annyit edzhetsz, amennyit akarsz! Csak most egy kicsit még várj. Ezt mondja mindenki, a józan eszem is. G-nek meg a térdét műtötték. Várok.

Ha valaki erre jár, és csatlakozna: ketten belevágunk egy súlyzós edzésre rászokós programba november végétől. Nekem visszaszokós. Alapgyakorlatok, erőalapú edzések, itt Budán. Nekem napközben jó, esetleg egy-egy alkalom hétvégén. Nem hirdetem meg, nem szeretnék belőle mozgalmat, mert nekem az nagyon sok meló. Itt nem ingyenes a dolog (a belépés). XXL-es AYCM kártyával 500 forintért jöhetsz. Vagy vegyél bérletet. Én itt leszek. Semmit sem kérek, jókedvű vagyok, szívesen megmutatok bármit, de különösebben nem alkalmazkodom többé (egy kicsit fárasztó volt a Reed 16 hónapja, az egyszer jövők, az engem személyi edzőként kezelők, elvárások lettek, rohantam folyton, megfelelős játszma), és én is edzek, itt is. Írj, ha jönnél.

November 15. Még mindig kövek a gyomromban, kedd óta. Nem érzek éhséget egyáltalán, sem ételvágyat, olyan, mint ha soha többé nem lenne téma az evés, csak tudok a létezéséről. De mivel amúgy is gyenge vagyok, eszem azért valamit, könnyebben emészhetőt. Csak épphogy, és nem esik jól, utána is fáj a gyomrom. Dávid bölcsen megjegyezte, hogy “most nem sportolsz, nem érti a tested a zsírt”. Nem is eszem különösebb zsírokat. Három tojásból újhagymával, baconnal rántotta, kávé kis tejszínnel, ez nálam zsírtalan, este fél csirkecomb épphogy bőrével, pár falat párolt zöldségkeverék (de ilyen igazi: spárga, zöldbab, karfiol, bébirépa, kelbimbó, cukkini), a csirkével sült fokhagymagerezdek; 8 deka natúr gesztenyemassza, kis tejszín kis vanília, 5 szem meggy. Lehet, jelen passzivitásban ez is sok? Egyébiránt jobban vagyok, a hegem a hajra ragasztott ragtapaszt ledobja, de érzem, hogy gyógyul. Energikusabb is vagyok. Az arcbőröm kifejezetten szép, üde, és a mellem formája is optimális. Írok és ügyeket intézek, Julit íratom át a Nehéz, De Megérte új iskolájába. Sportügyben mint ketrecbe zárt vadállat, várom, mikor szabadulok. Ha nagyon akarnám, óvatosan súlyzózhatnék, ülve vagy fekve bcepsz, egy kis hasizom, nagyokat (még nagyobbakat) gyalogolhatnék. Hétvégén nyújtunk. Kicsit elidegenedtem ismerős, sokszor érzékelt, mozgó testemtől, izmaimtól. A fürdés is macerás, ezért ritkás. Ma jégszauna, segíti a sebgyógyulást is, és mindent. Főzök a gyerekeknek, nem túl nagy kedvvel, szinte hálás vagyok, hogy a kutya feleszi a kint hagyott maradékokat.

November 14. Séta, bringa, aktívkodás a lehetőségek szerint, kisebb adagok. Ma émelygek: tegnap kacsahájat (kis hússal rajta) sütöttem ki, és fűszeres lilakáposztát is pároltam mellé, azt éreztem hajnaltól, hogy nem emésztődött meg, kidobom a taccsot, gyenge vagyok. Ezen csak a koplalás segít. Vicces, ahogy próbálok a zsír felsőbbrendűségéről írni épp. De meg kell hagyni, három és fél év alatt, ezernél több masszív étel közül ez a második eset, hogy valami zsíros étel gondot okoz (az előző egy natúr adag velőscsont volt, még 2016-ban).

November 11. Mit tudok írni. Kényszertartásban vagyok a tarkómon levő heg miatt, húzódik a bőr. Se bicikli, se futás, se squash. Neveztem a berlini félmaratonra (áprilisban lesz). Sokat sétálok a kutyával, napi több órát. Körte, homoktövis, cékla (mindez egy levesben volt), dió, édesburgonya jó ízei. Tojás, sajt, vaj, szalonna, joghurt. Makacsul hajat mostam, nem bírtam tovább. Várom, hogy írhassak a zúzásról. 21-én van varratszedés.

November 6. Squash Nórival. Szauna, egy fél- és egy negyedórás szessön. Fél 12-től egy banán, füstölt comb bicskával, sajt és egy kemény tojás. Ez nagyon egyszerű így. A Villa Bagatelle új peleosütije, kávé. Holnap lesz a műtétem, leszedik az anyajegyemet. Lemondtam a DEXA-t, pedig sokat szálkásodtam, de nincs még kész, amilyen lenni akarok. Még úszunk azért délelőtt. (Nem úsztunk.)

November 5. Biciklivel ügyintézek, kicsit nyújtok, ma ennyi. Dolgozom (korrektúra), álmos vagyok. Napi egy étkezés, de az dizájn.

November 4. Kutyaséta, bevásárlás. Beteg gyerek. Napi egy étkezés, 12-2-ig.

November 3. Micsoda idő! Marokkóban meg hó esik. Julis, a világszép elmegy tornázni. Pici “zsírreggeli” 12-kor: két sült koktélparadicsom bemetszve, oregánóval, olívaolajjal és borssal, két szelet grillezett bacon, egy dobókockányi maradék sajt sütve, és negyed pohár maradék natúr joghurt, meg persze a vajas kávék, teáskanálnyi vajjal. Utána futunk. Ha nem egyedül futok, akkor kompromisszum van, nem saját a tempó és le is állok. Most Dávid is jön, meg a kutya is, így találkozunk Judittal az erdőben (lánya Julival tornáz). Ez meghatározza a tempót, kocogok, beszélgetünk, a kutya miatt meg-megállok, a végén kapcsolok rá csak, összesen ez laza 6-7 km. Energikus vagyok, ujjatlanban futok, jól érzem magam. Ha most minden nap csak egy gyorsító ötöst futnék…! De szerdán műtenek, utána szünetet kell tartanom. Ebédre a népes társaságnak zöldségeket sütök vajban, baconnel, tojásos-sajtos rápirítvánnyal, külön keménytojással, és banános-étcsokis-meggyes borownie-t, sok vajból, vaníliával, Canderellel és mandulaliszttel. Tejet is iszom hozzá. 4-kor befejezem a napi evést. Zöld és vízhajtó teát iszom.

November 2. Az elmúlt napokban Madridot jártuk, minden nap órákig gyalogoltunk, volt, hogy hidegben, de a mozgás ennyi volt, még csak nem is nyújtottam, jaj! Mestruáltam és taknyos voltam. Mint turista és csoportban evő, ettem szénhidrátot, és jártunk egy belvárosi, helyieket fogadó, egyszerre meghitt és szinte elegáns étteremben is. Érzem a szénhidrátot, most megy ki (a tárolt glikogén megköti a vizet). Már itthon vagyunk, éjjel fél 2 körül érkeztünk a hegyre. Itt én döntök újra az evésről. Fél nap böjt, este 7-től 2-ig. Most napi egy vagy két evés lesz, mértékletesen. Jó így. Kevesebb kávé. Ma zöldség vajon piriítva (sok brokkoli, karfiol, cukkini, bébikukorica, spárga, pici répa, hagyma), bacon grillezve, parmezán, és elég, nem követel bennem semmi desszertet. A vércukromat nem tudom, veszek holnap tesztcsíkot. Este a városi túrám után natúr joghurt, pár szem meggy és vízhajtó tea. Mosás, teregetés, konyha rendrakás, ebéd után kutyáért menés, vele séta, bevásárlás, bicikli, kis súlyzózás. Holnap J. és én futunk a napfényben!

Október 28. Taknyos napok, a squashedzésem pénteken áramszünet miatt elmaradt. Jégszauna. Javulás. Mégis takony, előkészületek, ügyintézés, kutyaelhelyezés, hosszú utazás szombaton, így állok a negyedik félmaratonom rajtjához vasárnap reggel a dimbes-dombos Madridban. Süt a nap, hideg van. Pici rendezvény, csak nők, 3 ezren vagyunk. Kenyai nyeri, 1:11:34, csodás a mozgása, lépéshossza, alkata:

Lejtett a pálya, de az első hét kilométer azért kemény volt:

Viszont az átlagos mezőnyömnél jobban tudtam gyorsítani lefelé, így beértem és le is hagytam a 2:30-as iramfutókat annak ellenére, hogy 15 kilométernél berontottam egy kávézóba pisilni. 2:27:11 a nettó időm.

Közben Valenciában dőlt meg a férfirekord: 58:18!

Ez volt a legkevesebbet agyalós, legtermészetesebb versenyem, a takony ellenére.

Október 24. A zúzás folytatódik! Könnyebb megszervezni, tisztálkodásilag, utazásban meg a gyerekek szempontjából is, hogy egy tömbben van többféle edzés. Jégszauna, úszás, milyen meleg volt a víz! 1700 méter mell a 25-ösben, 1007 tempó, irtó hatékony lettem, semmi nyavaly, a hasogató biicepszem sem zavart. Ma katátlanul kezdtem, ő csak a szaunában bukkant fel, ami enyhébbik volt most, mert a jégszauna hatását a forró szauna kiütné), aztán robogtam át, Nórival squash, minden erős, intenzív. Patradicsommal sült, baconbe tekert csirkemellett ebédeltem vegyes salátával.

Október 22. Mintegy BEDÜHÖDTEM, hogy szombaton csak kis bringa, házimunka (lakástakarítás) volt, délután hegynek föl séta (halloween party és kirándulás) HATALMAS zaba (süllő roston! velőscsont! haltepertő…), aztán vasárnap csak városba le és vissza bringával (ez 40 perc intenzív kardió), de megint evés, evés… Így aztán ma ZÚZTUNK.

Emesével ma (hétfőn) 9-től squash. Bringával száguldok le. Pörgős, jókedvű szettek.

Serena és Venus, de most nem?

Külföldről érkező edzéspartnerem B., vele tíz kör, meg még egy kicsi, hogy meglegyen a 6 km, vagyis 40 percnyi futás a városmajori futókörön (585 m), utána lógás, nyújtózkodás a játszótéren, aztán kondi, elég komoly bicepsz-mell-vállgyötrés (intenzitásnövelt kézi súlyzós beforgatós bicepsz curl bukásig, fekve nyomás, clean and press), nyújtás (spárga is), szauna két körben. Bringával fel, megint új útvonal, hátulról, Zugliget felől jövök, forrásvíz!, aztán még kutyaséta.

Ez összesen két és fél óra intenzív (ziháló, verejtékező) és kettő óra enyhe, lazulós sport. Azt mondják, heti hét óra a jó, annál többnek nincs előnye már, persze ez mozogni nem szerető, azt nyűgnek felfogó átlagembereknek írott ajánlás. Ha szeretem, az előny, nem? De. Rossz nélküle, erőmegélés, közösségi élmény és testtudatosodás vele.

Ételek: mákjrém, tejföl, fokhagyma, sült kecskesajt, fonott szűzpecsenye baconnel, egy csomag Bali vízigesztenyés wokzöldség és egy kis fagyasztott eper mascarponéval. Délelőtt nem teljesen éhgyomri az edzés: cheddar sajt, energiaital, kesudió és egy cappuccino csúszik le.

Nem kell ringatni, ahogy mondani szokás. Izomrángások elalváskor, magas stressz-szint.

Október 19. Energikus vagyok, jól vagyok, tartom a négy-öt órás “étkezési ablakot”. A kihagyott étkezések jót tesznek az anyagcserének.

Tegnap rengeteget bringáztam a városban, de intézményes sport nem volt. Ma jégszaunával kezdtünk, utána felnyomtam a biciklit a hegyre (35 perc, meredekebb útvonal), aztán Julissal túraként elsétáltunk állatsimogatni, szontén meredeken fölfelé. Dávidért mentem, az is séta volna, de mindig elhoztak, így mentem a kutyával hosszabbat. Bacon, sajt, lazac, étcsoki. Az állatsimogatás után egy harcsahalászlé és két deci bor.

Október 16. Este már nincs fogas, és biciklit szállító helyettesítő jármű nincs. Mivel nekem nagyon kell a városban a bringa, ez azt jelenti, hogy minden nap fel fogok valahogy kerülni a hegyre, ezt plusz egy óra kardiónak beszámítjuk. Tegnap is. Böjt délutántól.

Reggel – késve – iskolába viszem Dávidot, aztán lezúzok a Vasas pályára, ahol a lányom atletizál, veszek egy futójegyet, és tizenhárom kört futok (több mint 5200 méter, bő félóra). Süt a nap. Lenge sortban vagyok, és majdnem végig egyedül.

10-től Nórival squash, gyorsak a labdák, intenzívebb minden. Szauna. Kora délután megnézetem az anyajegyemet másik bőrgyógyásszal is, aki onkológus. A szaggatott szélű, inhomogén anyajegyemet le kell szedetni mégis a tarkómról, nem is a legkisebb körülvágással, elég nagy heg lesz, és három hét pihenő. Ez a kezdődő melanóma, így ránézésre. Kenem fényfédővel.

A DEXA most a célom. Egyelőre étkezési ablak van (vagyis napi négy órás időszak az, amelyben eszem, egy vagy két egybecsúszó étkezés), a többi böjt, víz, feketekávé, mindez sok sporttal, aztán jön a minden másnap evés, végül, öt napon át a hidegtűrés és jégszauna teljes böjttel. A mágikus zsírszázalék mellett arra is kíváncsi vagyok, hogy veszítettem-e izmot az utóbbi fél év nem direkt és nem durván, nem gyakori súlyzós edzéseivel, a sokat és változatosan sportoló hónapok alatt.

Este G. jön, ami evést jelent, de nagyon kellenek az ilyen hangulatú esték.

Október 15. Hétvégén ettünk.

Jókat, mesterit, de mégiscsak. Érzem is. Ma ügyintéztem, holnap sport: squash és edzőterem.

Október 12. Emese beteg, vele squasholnék kora reggel, Nórinak is edzése van mással. Kerítek egy helyettes edzőt és szétizzadom magam. Fél óra technika, fél óra meccs. És most mondok valamit: akármilyen stressz, munka, feladat jön, ha nem vagyok fekvő beteg, nem mondok le sportot, minden alkalmat megragadok, otthon is felkapom a súlyzókat, gumiszalagot, ugrókötelet. Szerdán egy fordítás miatt nem mentem Katával a megbeszélt úszásra, de végeztem éjjel és másnap úsztam.

Október 11. Zúzás! Délelőtt úszni kísérjük a másodikosokat, Juli is szárítja a hajukat, aztán úszunk mi is. 32 hossz a kis 25-ösben. Ebéd G-vel, ügyintézés. Hazajövünk Julissal gyalog, megyünk Dávidért, este dinamikus nyújtás, jó másfél óra Marosvölgyi Noémivel. Alakul a spárgám. Juli is edz. Dávid matekoz, írok neki feladatokat, háromjegyű körben összead, szorz, oszt. Megint séta haza. Jó nap, csak elvesztettem a kulcsom.

Október 9. Squash lett volna, de Nóri lesérült, így ugyanott az emeleten súlyzóztam, felsőtest főleg (fekve nyomás és váll), egy kis vádli, has. Szauna. Ebéd G-vel (garnéla).

Október 8. Nyújtás Bernivel, comb és harántspárga, kegyetlen. Sok biciklizés, rohangálás.

Október 7. Pihenés után (szombaton kis bicikli meg városi mászkálás volt csak), lefutottam a 30-at. Segítettem a rajtba beérni egy eltévedt spanyol futónak. Megnéztem a rajtot és a legjobbakat 15 km-nél, aztán száguldottam a saját rajtomhoz (12,195-nél csatlakoztunk be). Az időm arányos a félmaratonnal, 3:59:09: pont 7 perc 18 másodperces átlagkilométerek itt is (a maraton 8 perc 1-es volt, de ott extrém körülmények voltak), nem vagyok rá büszke. Valahogy úgy maradtam, nem futok eleget, ilyen hosszú távon nincs csoda, nem az igazi az állóképességem. De futok. Ami azt jelenti, hogy kocogásra törekszem minimum, semmi belesétálás nincs. És sokkal jobb a regenerálódás utána, jobban vagyok, kevésbé fáj, tudok járni, ez fejlődik.

Életem második leghosszabb távja (versenyként is, de edzésen se futottam ennyit). Szép és kellemes időjárás, egy-két érdekes pillanat és belső út, gondolkodtam sokat. 37170 lépés. Élménynek érdekes volt, de szenvedtem is. Szeretném ezt könnyedén, vagy rövidebb távokat jobb idővel. Madridban félmaraton, lesz szint az első hét kilométeren. Madridban jobb sebességet akarok.

Október 4. Ma lehoztam Dávidot úszni, tehát nem mentünk az iskolához. Türelmetlenek, figyelmetlenek a tanítók. Futottam a Gesztenyés par futókörén bő negyven percet, 7000 lépést, ez 16 kör. Sütött a nap. A végén rátettem még 400 lépés hátrafutást. 386 méteres, zöld-sárga a burkolat, fele emelkedő, van benne kanyar is. Éhgyomorra voltam.

Vasárnap 30 km versenyen (a Budapest Maratonon), október végén félmaraton Madridban.

Meglepően kicsit kell csak akarni, és fogyok, alakulok. Nagy izomtömeggel könnyű a fogyás is.

Este dinamikus nyújtás Marosvölgyi Noémival. Ez való nekem, ez én vagyok. Én nem tudok spárgázni, van, amit nem érek el, van, hogy felborulok, de rámnézett, mozgáskoordinációra inkább, mint hajlékonyságra, és kiszúrta, hogy én csináltam már ilyet (torna), külön mondta is. Járni fogok, jó érzés, és nagyon kemény, de úgy kemény, hogy megy, vágyom.

Ez ő:

http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/rudsport-a-legjobb-magyar-utja-a-soha-nem-latott-vb-sikerig-2431615

Október 3. Az én kis edzésnaplóm! Már amikor zúzok, akkor elképzelem, hogy és mit fogok megírni belőle. Aztán elmarad, el is felejtem – megyek, kérek adószámról igazolást, száguldok bringán, veszek kávét, felhívom, akit kell. Másvalakit (csakis írásban) elküldök a pékbe. Tárgyalok tárgyakról, pénzről. És… szerződöm. Bizony. Van Nagy Projekt. És nem a regény. De az is van. Jé, ez bejött: kitartóan kell csinálni azt, ami nekem jól megy, nem engedni belőle, nem törődni a károgókkal, menni előre, és lesz valami. Megtalálnak.

Komoly ketósan kajálok, kevésszer, keveset.

Kata nem jött most, pedig úgy volt. Szaunával kezdtem, aztán 44 percet (46 hosszt, bő másfél kilométert) mellúsztam a kintiben (sátor van fölötte). Bírom, jólesik, lehagyom általában a mellettem úszókat, hacsak nem nagyon profik.

Október 2. A pincében mászkálós-lépcsőzős-fázós vasárnapi színház után én, bevallom, feküdtem egy napot, itthon maradtam, csönd volt, kutyáztam, írtam, olvastam, ettem. De már vasárnap délelőtt is csak bevásárolni gyalogoltunk meg vissza. Hétfőn még nyújtani sem mentem, itthon fogok most már többet. Menstruálok. Szóval péntek óta semmi komoly edzés nem volt, alkalmilag felkapott súlyzó, némi gyaloglás, a fázós színház meg bringával menés csak.

Ma squash Nórival. Felvettem a premierruhámat. Szauna. Bringa. Holnap úszás.

A mai evés már a DEXA készüléshez illik (persze elkezdtem n`gösködni, hogy elhalasztom…):

egy 350 grammos görög joghurt, 4 babybell fél 2-kor

előtte csak kávé, pici tejszín

szauna: víz

itthon: két sült virsli pici rásült sajttal, egy újhagyma, egy evőkanás teljes majonéz (Hellmann’s), egy karika kolbász; egy banán és hat szem (nagy, fagyasztott szamóca)

zöld tea

Szeptember 28. Úristen, annyira álmos leszek délután. De persze mindig az van, hogy böjt, sport, nagy kaja, beálmosodás. Hajnali kelés, nagy menet, aztán 8-tól squash, 10-től rúd (elkezdtem unni a forgásokat, mennék fel, erős vagyok), aztán kemény nyújtás. Eszterrel. A jobb (láb elöl) spárgám nagyon, nagyon sokat alakult, és szeretem a nyújtást.

Szepztember 26. Második napja pakolok, ruhákat válogatunk, takarítunk a drága R-vel, ez elég kemény fizikai meló. Nekem ez a nehéz, az ún. kihívás az életemben, nekiállni, a nagy rendrakásnak, selejtezésnek, amikor így is minden reggel, aztán ha nem edzek, akkor délelőtt és este is van 1-2 bő óra elmegy a sima létfenntartós takarítás-kutyázás-szemétkivivés-mosás-ruhapakolás-mosogatás üzemmel. De a nagytakarításban tudom élvezni a munkát és az eredményt, ha rászánom magam. Főleg ha így süt a nap. Minimalista nem leszek, de átlátható, hatalmas, tiszta tér van a sok tárgynak. Közben leszáguldás a gyerekekkel reggel, aztán délben a kutya miatt (megszökött, de Szent Erzsébet elcsípte a közelben), vissza föl, ragyog a nap, vékony és erős vagyok. Aztán futok is egy gyorsat, mert Most Ha Kimetszik A ‘Jegyem, Nem Lehet. Végül nem metszették ki, nem para. Következtetés: akkor futok holnap is, tiszta sor. Állat jó az új cipőm! Száraz időben a versenycipő, a világos, utcára és nyálkásabb időre pedig a VaporMax.

A cipő. Nagyon űr!

Szeptember 25. Heves biciklizés (reggel olyan energikus vagyok!), aztán pörgős squash Nórival. Még egy negyedóra, beszálltam egy társasághoz. Szauna előtte és utána is.

Szeptember 24. Tegnap egész nap hevertem, fordítottam, csak a kutyával mentünk egyet. Új (futó?)cipő. Nyújtás 11:30-tól, itt mondja Berni, ez után már pihenjek, pedig eskü, futni akartam a Kopaszin, szépen süt a nap. Persze kapva kapok. Nem szeretek futni. Zöldségkeveréket eszem jó sok vízigesztenyével, két kis szelet zsírban lassan főtt oldalassal, sült sajttal, baconnal, és nagy adag összeturmixolt fagyos epret tejszínnel.

Szerdán szedik le az anyajegyemet.

Szeptember 22. Azt álmodtam, hogy Julis megkérdezi, hogy kell leírni azt, hogy squash. Amúgy most nem jár. De legalább van valami fogalma, élménye a sporrtágról, az edzőről.

Ma lett volna a hagyományos iskolai sportnap Szentendrén, nagy kivonulás, lepényevés, ehhez ugye én kérek sátrat, veszek még egy hálózsákot, megcsináltatom a gyerekbicikliket és pénteken kimegyünk bringával, és ott alszunk, másnap meg a versenyek, ragyog a nap, fürdünk a Dunában. Igazán senkinek nem volt ehhez kedve, végül beláttam, hogy nekem se. Csütörtökön még menni akartak, pénteken fújta le a vezetőség. De legalább tudok sportolni magamban! Aztán ebből az lett, hogy a kutyával mentem egy nagyot, átadtam Lőrincnek, aki túrán előzte meg a fogaskerekűt, vásároltam, utána haza, az is gyalog, összesen valami nyolc kilométert mentem, este meg színházba mentünk betegség miatt átadott jeggyel.

Előtte kávéztunk a Nanushkában, ahol, nahát, találkoztunk Ritával, aki már annyiszoir mesélt a Nanushkáról. Kávéztunk, csajoskodtunk, meg vettem egy nagyon extra pulcsit. Pont ment a többi ruhámhoz, és pont fáztam is.

Szeptember 21. Beérünk az iskolába úgy, hogy 8-ra én squashra is! Lett egy leszáguldós, bátor rutinom, nagyon hamar leérek. Imádom ezt a szabadságot. Drága E.! Visszajött Korzikáról. Annyira bírjuk egymást, nevet nagyokat.

Megyek rúdra, ez meg Tündével. Jót melegítünk, erősítünk, helyettesít egy oktató. Két múltkori elemet ismétlünk, egyet tanulunk. Mennék már föl! Utána nagy posta- és bevásárlás-kör, séta, aztán lefordítok egy cikket, kicsit beletompulok, eszem grillcsirkét, Bali wokzöldséget (vízigesztenye! annyira szeretem), meg mélyhűtött szamócát. A héten tovább zuttyant le rólam a nyár lazasága: most a nyári vizesnél hat, a nemvizes állapotnál négy kilóval vagyok kevesebb. A DEXA-ra gyúrok (október 15.). A célszerű rész sok kardió (bringa, gyalog, futás), és nagy súlyokkal néha edzés, a többi pedig örömsport.

Szeptember 20. Ma csak jövés-menés, bringa, úszni kísértem Dávidékat, utána ügyintézés, ebéd, plazmaadás. Suliba menet nagy séta erdőn át, kutyástul, aztán Dáviddal föl a Harangvölgyön. Kutyák őrült szaladgálása. Nem szelfizek, nem szeretem, pótcselekvés a kutyabuzerálás és a fotómutogatás is. Tudjuk, hogy szép, de nem kell emberi státuszba helyezni meg bútorokra ne feküdjön. Viszont gészséges, sokat van emberek között, sokat viszem magammal, jó az izomzata. 20 kiló egyéves kora óta. 9 múlt.

Szeptember 19. Ma pedig megvertem Nórit 11:8 arányban! (Squash.) Ez nem kicsinység. Imádom ezt az egészet, ilyenkor még a lábszagomat is. Megyek úszni. Egyrészes a dresszem ma.

(Bandi bácsi, apámklón is jelen. Először sértődöttnek tűnt, csücsöri-szoros szájjal méregette bravúrjaimat /nem kevés feszültséget ütöttem ki magamból, és meglepő labdákat is elérek újabban/. Azt mondja, új a cipője, és vett kompressziós szárat is. Mondom, akkor már csak játszani kell! Erre: Az meg mindig jól megy! Mondom, igen, mind csak tanulhatunk Bandi bácsitól! Mindezt nagyon mosolyogva. “Übüng macht der Maister”, mondá erre.)

Amúgy mindenki nagyon normális itt, szeretem Nórit, jól vagyunk, jó fej mindenki.

Bringával suhanok át. Katával úszunk, sajnos, a kinti medence fölé már állítják a sátrat, ezért bent, a huszonötösben, itt viszont jól megtolom: 70 hossz, 1009 tempó, az 1750 méter. Könnyű, jóleső. Ebéd G-vel a Fruccolában, jól kibeszélünk mindenkit.

A mai kajám: reggel semmi (ez persze egy négyszemélyes kotyogósnyi kávét jelent egy jó evőkanál Cserpes tejszínnel, zúzós sportvitamin, magnézium is), fél kettőkor G-vel garnélarák grillzöldséggel (bájosan nettó adag, két szeletnyi grillezett csöves kukorica, paprika, cukkini) és egy 6,5-ös sör, kávé, tej. Este két szelet grillezett kecskesajt, jaj, ahogy ez meg tud olvasni! törött bors és a hűtőben felejtett, csirkés-szárított paradicsomos-olívás zöldsaláta, egy nagy kanál zsíros tejföllel,  ez így isteni volt. És este Dávid kérésére almás pite, ettem belőle jólesően, két nagy szeletet, és aztán elég volt. Olvasok amerikai emberek kajához való viszonyáról, evési kórságairól, és annyira jó, hogy nem vagyok már függő, faló (enyhe mértékig voltam), jól kajálok magától értetődően, dilemma nélkül a hét hat napján, viszont egy-egy ilyen hagyományos lisztes, cukros dolog is belefér, ha úgy alakul, és nincs falás, le tudok állni. Nem használom a kaját arra, amire nem való, gyakran van az, hogy “nem eszem, nem vagyok éhes”, de nagy örömforrás, amikor igen.

Szeptember 17. Squash Nórival. Breaking! Üvegre ütöttem, sikerült. Szauna jön, bringa, kutyaséta, nyújtásóra.

25 perc a 92 fokosban, utána dermesztő zuhany. Sudoku is, kell a lelki békémhez. Elszáguldok bringával. A tegnapi aerobikoktól enyhe, főleg láb–fenék–has izomláz. A nyújtásóra 80 perces, csípőközpontú, kurvára fáj és fárasztó. Le is nyom. Jó hosszan benne maradunk, angolspárgában is percekig. Nagyon ott kell lenni mentálisan, most volt az, hogy semmi kedvem nem volt feliratkozni a következőre.

Másfél óra mászkálás (posta, tejszín- és kávévásárlás) a kutyával. Süt a nap.

Holnap szeretnék nagyon hosszút futni. (de persze nem, csütörtök lesz)

És most alszom egy órát. (Dehogy. Cikket írtam, és huss, elment két óra.)

Szeptember 16. Fitt az ősz! rendezvény Esther The Bodyval, Péntek Enikő és Rubint Réka órái, igen különbözőek, rendesen csinálva igen hatékonyak. Az elsőn durván leizzadtunk már az elején. Réka pedig 80 percig nyomta. Harmonikus délután volt, leszámítva azt, ami mindig zavar: promó, üzletiesség, szelfizés, harsány vidámkodás. A tömeg nem zavar. Akartam még futni előtte, de jó lesz így már, sőt, sok is.

Szeptember 15. Ma 10-kor karika-akrobatikával kezdünk, jó dinamikus vagyok, és döbbenet a gyerekeim spontán, virtuóz dolgait nézni, vagy velük akróskodni a talajon. Esther is itt van. Utána egy óra squash Nórival, izzasztó szettek, szép helyzetek, és egy óra Gergővel, ami különleges, de addigra már fáradtabb vagyok, és utána szauna is, kétszer negyedóra. G. jól teniszezik amúgy. Alakulok alakilag!

Szeptember 14. Hasítok tovább: reggel a gyors kardió, gyerekek leszáguldítása bringával (55-re beértek! nem vesztünk össze!), én pedig föl. Egy időben az ilyeneket meg sem említettem. Ez tizenkét perc, de kemény kardió, a combon kívül hát- és törzsmunka. Utána egy óra nagyon intenzív házimunka, aztán 28 perc, nettó 4160 lépés futás a kutyával, terepen, erdőben. Leszáguldás az első rúdedzésemre, itt agyilag kellett figyelni, még csak fogunk, lépkedünk, forgunk. Utána másfél óra nyújtás. Alakul a spárgám, és egyre jobban viselem a fájdalmat.

További testügyi hír: kijött a Sloggi Zero Feel új kollekciója, feketében vettem.

Szeptember 13. Hosszú futás volt a terv délelőttre, de mennem kellett a második béseket úszni kísérni. Az is olyan. Bringáztam sokat, aztán hajat szárítottam.

Szeptember 12. Reggel azt tettem a testemért, hogy elmentem anyajegyet szűretni dermatoszkóppal, a hasira gondoltam, hogy esetleg nem oké:

de azzal nincs gond, viszont a nyakamon hátul van egy nagy (8×9 mm), amiről nem is tudtam, és most engem ismerő, hátulról csókolgató emberektől nyomozom, ez volt-e, ilyen, ekkora volt-e régebben. A dermatoszkóp belelát a bőr mélyebb rétegeibe, és ez olyan, amit le kell szedetni. Le is fogom.

Ezen a 2015. októberi képen látszik.

Ennyire feszes és szálkás voltam, újra ilyen formám lesz. Csodálattal gondolok Anitára, annyi jó pillanatot kapott el olyan érzőn többször is, olyan szép és igazi, póztalan vagyok mindig a képein, és egyáltalán, semmilyen módon nem készültem a fotózásra sminkkel, hajjal, ruhával, pózzal. Ez az egyik olyan kép, ami miatt kikezdtek (lefittyed a mellem, szilva alakú – az ott a melltartó szegélye!). Valahogy úgy belekapaszkodnak emberek, hogy hátha találnak valamit, annyira nem bírják elviselni, hogy ők nem tartamnak sehol. Eszméletlen volt ez az állapotom a mai szememmel, most pedig sokkal tónusosabb izmaim vannak.

Mentem úszni a bőrgyógyászat után, 30 energikus hossz, a tegnapi izomgyötrés kilazulása. Napfény, kis szauna Katával, jó vele beszéálgetni. Ő elment, én még napoztam, sudokut fejtettem. A napimádatom kapott kritikát, ráadásul én nem fényvédőzöm egyáltalán, nagyon szeretem, hogy eszköztelen, aggálytalan, spontán vagyok és mindenben azt csinálom, ami natúr és jóleső. Most a nappali arckrémemben sincs SPF, de az anyajegyet kenni fogom.

Jaj, a bikinit le akartam fotózni.

Ebédeltem G-vel a Fruccolában, vettem ezt-azt, kicsit írtam és rakosgattam a blogon, és indultam haza, onnan a szülői értekezletre (2.b, Dávid). A MOMnál összetalálkoztam rég látott nagyfiammal (Erdélyben voltak pár napot az osztállyal). Nagyon szeretem, érzem, jó vele lenni, de nem vagyok tutujgatós anya, rábízom az életét. És lehet is. Felnőtt. Magának vesz füzetet, egyedül oldja meg a programjait. Sikerült önállóvá és jó fejjé nevelni, és jól érzi magát a sulijában. Konkrét tervei, céljai vannak, baromi érdekes. Matek és kémia faktra jár, angolból csoportot ugrott, a matektanára új, a továbbtanulása viszont egész más irányú. Sokat, jól beszélgettünk ma, hazafele ment és aztán este is. Megvettük együtt a madridi repülőjegyeket.

http://www.edpmediomaratondelamujer.es/mmu-recorrido

Szeptember 11. Felpörgött az élet: már reggel hosszú kutyaséta, bevásárlás és bringa. Fél 9-től fitnesz-velneszhelyen vagyok, eszem a Babybelemet és megírom a Hofi-posztot. Majd a jó öreg súlyzókkal gyötröm a felsőtestem: oldalemelés, beforgatós bicepsz, vállból nyomás, előreemelés, lórúgás, fekvőtámasz, aztán irány a fekvepad, 100 nyomás összesen. A legnagyobb súly 45, abból jelenleg 2-3-ak mennek, odajött egy edző segíteni. Na de ez ilyen, elvesztettem a termi skilljeim (erőm) egy részét a nagy squasholásban és futásban. Nem akarok erőltetett célokat kitűzni, hogy mondjuk 65 kilóval nyomok októberre, és terembe se fogok járni havi 2-3-nál többet, mert unom, irritál, megöli a motivációt, elszomorítanak a felszínes emberek. Úszni akarok, légtornázni meg erdőben futni, és a teraszon súlyzózni, ugrókötelezni.

Közben, a fekve nyomás szüneteiben egy kis hasazás a padon keresztben, guggolások, merev lábas felhúzás, súlyemelés (csak 40 kilóval ez is). Aztán tempófutás hosszúujjúban, 3,5 km, 21 perc, 10,5-ös tempó, belem kilóg. Most lazulok, kis úszás, szauna, bent VÍZÁLLÓ SUDOKU, mert olyanom is van, és napozás, kávézás, ha már befizettem a picsadrága napijegyet.

Alakulok, rákapcsolok most, jó formát szeretnék, egészen feszesnek lenni. Nagyon gyorsan tud változni a testem. Lódul a vérkeringés a merülőmedencéből kilépve. Üvegablaka van a szaunának, parkra és ködlő belvárosra néz.

Van valami egészen ótvarosan kéjes jellege annak, hogy mások dolgoznak, én meg kis luxusbikinimben heverek a meleg kövön a merülőmedencés szauna után. Nem félek megmártózni a bűnben, nem félek a sötét oldalamtól, vagyis inkább kimondani ezeket a “nem erkölcsös” gondolatokat. Én annyit voltam szomorú, jó kislány. (Ó, istenem, ha ezek volnának a bűnök csak, amiket én… A sudoku! Leírom, és akkor ilyet ír az, akinek rossz a lelkiismerete: “és mi a baj a swingerrel?” Úristen. Neked az én sudokummal ne legyen, nekem a te swingereddel sincs, csak too much information, és én magam nem élek ilyennel, mert gáz, felszínes.)

Azon gondolkodom, hogy a sport mennyire egyben tart, pontosabban milyen jót tesz annak, aki szomorú (nem szeretném a depresszió szót használni), mindenesetre derűssé tesz, célt ad, strukturálja az időt, önbizalmat és identitást is nyújt. A kemény, hajtós sportról beszélek, arra alkalmas, edzett testtel, haladóként, tehát nem a fogyáshajszolós kínlódásról. Ugyanakkor maga a sport is szomorúvá tesz: az is, hogy nem vagyok elég jó, látom a combbőrömet, szőreimet közelről, nincs maszkírozás, maszatolás, elhazudás, duma. Meg aztán a tizenhetedik kilométeren igen zavaros hordalék jön föl a lélekből, amely amúgy lent maradna. De a feljövés fontos. És ez az a fajta szomorúság, amit el lehet viselni, felnőtt típusú.

Újabb fejlemény, még mindig nem tudják elengedni a témát. “Több órán keresztül egyfolytában énekelni igencsak embert próbáló feladat. Úgy fizikálisan, mint mentálisan.” Édesjóistenem, amikor az előadó magát sajnáltatja. Ha ennyi melót beltesznek, miért szar? Az az igazi amatőr, mások számait éneklő, részegen-lagziban esetleg elmegy fajta. (És agresszióroham a posztom  alatt. Miért? És: nincs nők elleni erőszak, ugye?)

Szeptember 10. Én nem tudom, mi ez, a maraton után voltam még hasonlóan boldog, de amúgy nem jellemző. Valahogy a testemnek esett nagyon jól a tegnapi kocogásom, és ez lelkileg okoz mámort. Nem fáj semmi, kicsit nyomottak voltak a lábujjaim. Valahogy nem kedvelem, ahogy mindenki rákezdi, hogy “én nem bírnék ennyit futni”. Aki szokott futni, az fut, tud futni, aki nem, az meg nem, ez ilyen egyszerű – de aki ad magára mint több sportág űzője, az nem kényeskedik, mind fut valamennyit.

Tegnap délután szauna, ma reggel robogás iskolába, 9-től squash, 11.30-tól nyújtás. Fájdalmas, és akként jóleső.

Így nézek ki most. Október végén megcsinálom életem legjobb DEXA-ját. (a szerk: nem csináltam meg, 2019. augusztus 2-án lett egy nem rossz, és 2020. június 30-án életem legrosszabbja)

A passzív agresszió. Szívét és lelkét. Hamisan.

“Lehet, hogy nem vagyok már annyira fiatal, mint Ön, de azt honnan veszi, hogy le vagyok romolva. A túlsúlyom pedig az én problémám! Szóval azt hiszem tényleg itt az ideje, hogy lezárjuk ezt a témát!”

(Emberek tényleg azt hiszik, hogy nem látszik rajtuk? És igen, azt állítom, hogy hogy ha egy fiatal, jó külsejű férfizenész fölényeskedik és lekezelő, az jobban elmegy, mert neki mások a tapasztalatai, ezekről a harmincévesejó fajtákról az jut eszembe, hogy ezek még most se jöttek rá…? Hogy ez inadekvát, ízléstelen? – Nagyon hamar lett áldozat, aki kiteszi a szívét-lelkét, de én ócsárolom és mószerolom. Mindig visszafordítják a dolgot, az hálásabb, mint szembenézni. Napokig ócsároltak.

És sokan azt hitték, hogy itt én vagyok kiakadva, pedig nem én rágtam be, én csak kimondtam a tényeket, azt, amit nem szokás. Ők akadtak ki – mert igaz.

Szeptember 9. Életem harmadik félmaratonja a BSI versenyén. Rontottam az időmön (2:34 volt 2016 nyarán, most tavasszal 2:32, ma pedig 2:35:09). Végig futva, koncentráltan, nem túl nagy szenvedéssel (az első négy km volt nehéz, aztán 16-tól). Megerősítő élmény volt, napsütés, rutin. 24820 lépés. Kedves olvasó-barátnők is futnak, szurkolnak. Valamiért Péter Attila bemondta, hogy beérkezik GERLE ÉVA ÚJSÁGÍRÓ, erre már muszáj volt kézenállni egyet a célvonalon! Nem fáj nagyon semmim, két balos lábujjam nem kedveli még ezt a cipőt. Kávéztunk, örültünk a csajokkal és a rokonaikkal. Előtte kávé üresen és másfél kanál Superstarch, vacsorára volt némi szénhidrát: két diétás keksz, egy érett banán, kókuszreszelék és görög joghurt. Közben csak egy deci vizek, négy kilométerenként. Egy pisilés 9 km előtt (bokor).

http://bsi.raceinfo.hu/mapV4.php?eventid=1&raceno=8387

Másfél kilóval vagyok kevesebb, pedig ettem.

Szeptember 8. Holnap félmaraton!

Ma összeszedtük Julist a suliból (bentalvós kirándulós péntek volt), aztán mentünk karikára és tissue-ra. Könnyen megyek fel. Nem mondogatom már, hogy jobban menne, ha fogynék 5 kilót.

Bejelentkeztem DEXA-ra, október 15.

Tele van ilyen cikkekel a tengerentúli net.

http://www.cracked.com/quick-fixes/fat-officially-incurable-according-to-science/

Én nem mondom, hogy ez mind kifogás, nem ítélem el őket. Nem tudom, a 30, 50, 100 kiló túlsúllyal már mit lehet kezdeni. Én elhiszem, hogy a metaanalízis szerint nem tartják meg a súlyukat. Brooke is visszahízta (a blogját törölte), és a 300 fontot fogyott anya is. De ha van benne valami, akkor abból a következő a tanulság:

az első elhízást minden módon meg kell előzni, nem hagyni elfajulni a dolgot (gyerekek!), mert visszaút nagyon nehéz, tönkreteszi az egész életét

nem bízhatod másokra, nem várhatod, hogy majd az orvos, az exta módszer, a fitneszguru megmondja: NEKED kell beleállnod

ha beleálltál, onnantól könnyebb! visz a sodrás!

az új életmód kulcsa és a változás esélye a mozgás, de nem fél óra szobabicikli á la IR-es bloggerek, hanem igazán: megedződni annyira, hogy bírd a terhelést, egy-egy edzés alatt jelentős kalóriát égess, és egyébként is tevékeny életet élni; az izmok passzívan is sokat esznek!

az anyagcseretréning a lényeg: nem termék, nem puszta kalóriadeficit, hanem egyre hosszabb rövid böjtök, alacsony CH, hidegtűrés, sok edzés, zsírfogyasztás.

Akarod ezt, igazán? Ez az egyetlen kérdés.

Ne nevezd obszesszívnek azokat, akik keményen edzenek, ne inszinuáld a melót, mert az ő túlzásuk pont akkora, amekkora a baj, ami ellen bevetik. Ne szóld le őket: ők az eredményesek.

Én voltam nem-terhesen 93 kiló. Aztán 2014 őszétől 84-85 körüli súlyról fogytam le fél év alatt 68-ra, rengeteg sporttal. Utána felépítettem az izomzatomat. Most 76 kiló vagyok, 9-10 kiló zsír van összesen a testemen, hosszú távokat futok, megvolt a maratoni táv, kemény a seggem és nem feszengek topban edzeni. Minden nap edzek, de legalább heti hatszor, amúgy is aktív élet, gyaloglás, bringa, lépcsőzés mellett.

Szeptember 7. Izzasztó szettek Nórival (squash). Igazán végigjátszottuk az órát. Gyorsulok, élvezem, kezdek taktikázni. Utána negyedóra szauna, száguldok nyújtani, a teljes csoport blogolvasókból, együttedzőkől áll. Olyan jó kis mozgalom lett ez. Fáj a nyújtás, jólesően, ez komoly izommunka. Haladok. Nem irreális a spárga karácsonyra, azt mondja az oktató. Nagyon komolyan csinálom, túllépek a fájdalom-ellen-feszülésen. Mint a szülésnél: nem állok ellen, beleengedem magam.

Négy éve kezdtem ezt az egészet, 2014. szeptember 7-én. Nem, 8-án.

Szeretem a jelen testi állapotomat. Van mellem. 36-38-as, S-es és M-es ruhákat hordok. Halványan látszanak a kockáim és az oldalsó hasizmomat vonal jelzi oldalt, dudor lent. Erős vagyok. Jókat eszem, máskor meg 20 órákig nem. Nincs tilos, nincs megvonás, nincs erőlködés. Nincs szükségem már gyors és hatékony anyagcsereállapot-javításra, fogyásra, amire a ketogén szigora alkalmas. Van, hogy eszem tökmagos roppancsot vagymiaz, mazsolát, Gullón kekszet. KETTŐ darabot. Ez nem volt régen, akkor kényszeresen faltam, amíg el nem fogyott. És ami igazán gány (Milka, snickers, kakaós csiga, popcorn), attól viszolygok is.

Két edzés volt ma, jóleső, erősek, de nem feszítettek. És ezek a tíz-húsz perces etapok minden nap, amióta szeptember van, és menni kell reggel: gyalog a kutyával, bringával le a sulihoz, onnan squashra, eddig lefele van főleg, de aztán dombos terepen a nyújtásra, onnan a vasárnapi félmaraton rajtszámáért a Dunáig, vissza, fogashoz, délután belvárosi bóklászás, este bringával haza, újra kutyaséta. Ez majdnem három órányi kardió volt ma. Azt ajánlja az amerikai sportorvosi nemtudommi, hogy heti 150 perc (mondjuk 5×30) mérsékelt mozgás, vagy 75 perc intenzív – a továbbiaknak nincs mérhető eü előnye. Ez akkora faszság. Megúszni, megnyugodni, ne “kelljen” sportolni annyit. Minél többet mozogsz, annál edzettebb, rutinosabb, ügyesebb és izmosabb leszel. Amit meguntam, azt nem csinálom. Esetleg aztán újra. Nagy izmok: passzívan is intenzív keringésű, energiaigényes szövetek, pörgő anyagcsere, formák. Naponta tízezerszer átforgatni tekerés közben a térdem, ez a garancia arra, hogy nem fáj sose. Hasból és hátból húzni az emelkedőt a bringával. Süt a nap, érzem a menetszelet, erős vagyok. (És látok.) Mámor. És négy év után mondom ezt, ez nem valami hathetes ujjongás.

Vasárnap félmaraton! A Vaporfly cipőm először hosszabb versenyen.

Szeptember 5. Drága Kata, úszótársam! Júliusban, nyaralások előtt úgy köszönt el, hogy akkor szeptember 5-én. És tényleg, megint ott vagyunk, ugyanúgy, ahogy már évek óta, egyformán fontos mindkettőnknek. Nem is nagyon úsztam azóta, kicsit lubickoltam, mozgolódtam inkább, egyszer nyomtam a Palatinuson tíz hosszt a negyvenesben. Kétórás úszójegy, 50 hossz az itteni 33-asban, szűk óra. Jól megy, jólesik, megnyomom a lábmunkát. Az úszószemüvegem kicsit odavan. Napozunk.

Szeptember 4. Ma messzire mentem, északnak, aztán keresztbe-kasul, és jól megnyomtam. 42 kilométer bringa, esőben.

Szeptember 3. Tegnap is vakon, gyerekekre vigyázva, fordítva kuksoltam otthon az esőben, nem súlyzóztam, nem ugróköteleztem, pedig a Naggyonnagyszobában:

szép rendet csináltak.

De ma! Biciklivel lezúztam őket az intézménybe, kis előkészületek, hajfonás, tízóraicsomagolás, ingvasalás, tolltartó-töltés után, aztán squash, négy szett Nórival, majd nagyon kemény, másfél órás nyújtás a PolePlayben. A spárga nagyobb része a horpasz nyitása (Berni, az oktató szerint), és ma minden módon gyötörtük a csípőt és a combot. Járni alig tudok. És megvan az új kontaktlencsém, vége a vakságnak!

Szeptember 1. Az élet értelme: korán indulunk a két kisebb sarjjal légtorna-edzésre. Látni az ügyességüket, velük együtt megélni az enyémet. Mert igaz, hogy a lendületes dolgok, a spárga, a csak rüsztön/csak könyékhalatban/puncin függeszkedés nem megy, de megy a denevér, ami nehéz elemnek számít: csak a keresztcsonton támaszkodom, lábbal-kézzel elengedem. Fotó nincs, kövér vagyok, de legközelebb lesz fotó, akkor is, ha kövér vagyok (ami nem valószínű!).

 

 

Augusztus 31. Tegnap este jöttünk haza Füredről. Ma squash E-vel, bringa, szauna. Energikus vagyok újra, pedig még mindig nem látok rendesen, ami közel-depissé tett több napig. De ez a medencés-elheverős-sudokufejtős-sétálgatós-svádasztalos pár nap jót tett.

Augusztus 28.  Futok reggel a kutyával, ez gyorsbevásárlás gyorsítása, futócipőben, de nem jelentős táv. Indul a vonatunk: három nap Balatonfüred. Rengeteget sétálunk a városban, Juli Balatonszőlősön lovagol, az kis erdei túra is, illetve tollasozunk, és kedden, szerdán este is komoly szaunázás zajlik, a csillagos ég alatt hűlve egy kicsit hasazok. Más most nem, viszont, sajnos, sok lisztes cucc az étrendben, mármint magamhoz képest. Ki tudna ellenállni a Karolina csokitortájának?

Augusztus 27. Squash Nórival. Délután a Rómain bóklászunk és eszünk, látogatás E-nél a műhelyében.

Augusztus 25. Légakrobatika, már hárman: Dávid, Juli, én. Minden köztes időben nyújtok vagy kézenállok.

Augusztus 24. Nagyon melós egy-egy akrobatikus edzés, ma is érzem a tegnapit. Jó kis tömeg volt, Marci is, aki legenda, hogy fiatal férfiként tolja a csajokkal. Zoli volt az edző. Juli is jött, Dávid pedig nézőként, holnap elviszem mindkettejüket.

Még mindig csak fél szememre látok…

Ma reggel vittem Julist squasholni. Utána nyújtásóra. Nagyon sokat fejlődött a spárgám. Fáj, de ez olyan, mint a szülés: belemész az érzésbe, kibírod, és ha engedsz neki, nem állsz ellen, akkor már egy kicsit jó is. De mindenképp eredményes. Juli ellenáll, nem csinálja a határig. Van persze, amit nem lehet megúszni.

Például ilyen, de mi a rudat fogjuk a fejünk fölött, nem a sarkunkat (a lábszárat is a rúdnak támasztjuk). Kegyetlen.

Augusztus 23. Ma is mennyi minden volt tetsügyben: dupla squash, egy óra Emesével, utána Nórival, aztán még Bandi bácsi is okoskodott egy sort, de rászóltam. Utána hajat mostam, plazmát adtam, és voltam szemkörnyék-kezelésen, relaxáló zene, nyugalom, masszírozás, mélységesen pihentető. És még csak most megyünk légkarikára!

Augusztus 22. Végre futás! Minden klappolt, nem kellett kora reggel sehova rohanni, nem voltam fáradt, üres gyomorral indultam, nem volt meleg, jó volt a cipőm is. Juli: Ne térj le az ösvényről és ne állj szóba virágokkal! 6000 lépés az erdő csöndjében, egy kicsit döcögős, de újra visszaállok a futásra, heti két-háromszor. Ha jól nézem, augusztusban csak négyszer voltam futni, ebből egy a Night Run 14-e.

Augusztus 21. Squash, kicsit korlátozott intenzitás a látásom miatt, de azért izzasztó. Negyedóra szauna. Julis is squasholt. Bicikli.

Augusztus 20. Vízpart (Római), kis úszás (de már a vízben jöttem rá, hogy ebbe be nem mennének a többiek…). Mászkálás a városban a tűzijáték előtt és után (ez bő másfél óra gyaloglást jelent), délutánig böjt.

Augusztus 19. Este megelégeltem a tespedést, súlyzóztam egy órát a teraszon. Szaggató izomláz. Ki hitte volna, hogy itthon, egy darab négy és fél kilós súlyzómmal így meg tudom dolgoztatni a fenekem, vállam, vádlim?

Bicepsz-hajlítások, döntött törzzsel oldalemelés, előreemelés, fenékre inga (a mérlegállásos, súlyzóval a kézben). A vádli az annyi, hogy kézbe fogva féllábas lábujjra emelkedések finom támaszkodással, mondjuk ebből sok. Mindenből száz.

Nincs titok, jól bbevált, klasszik gyakorlatok, mindig errme jutok.

Augusztus 18. Korán kelek, hogy majd a csendes erdőben futok, de aztán persze nem. Na de majd. Nem kerget a tatár. Nehéz nekem a futás: elolvasgatom, sudokuzom a csendes reggeli órákat, kávé mellett. 10-re Julival légakrobatika (karika) edzésre megyünk, suhanunk biciklivel. Zoli tartja, a férfioktató, ő artista, tetovált, piercinges. Hatan vagyunk. Olyan fura, hogy Julis kis tökéletességét, vagányságát, eszét bárki kétségbe vonta, hogy idáig süllyedtek emberek.

Ami fontos: a karikán nem remeklek, felmegyek persze, kóstolgatom, meg nyújtunk is előtte, de egy üresjáratban félrevonultam kézenállni, és akkor Zoli igazgatni kezd, és hirtelen mindenki akar, átváltunk

Hát én harmincöt éve állok kézen, kételytelenül, tanítottam másoknak is, “nekem ez könnyű”, de nem értettem a lényeget. Mindig átmentem lordózisos alapon hídba, skorpióba. Artistától kell erőkézenállást, stabilitást tanulni!

Csuklóból balanszírozd!

Nem banán! Bicska!

Váll kiemel, megnyújtózik!

Ilyenek röpködtek. Teljesen más élmény volt így, és elég nehéz, de ráéreztem. Megyek majd még, parádés volt. És karikára is.

Sétáltam Dórával meg a kutyával. Biciklivel haza, imádom ezt a napfényes, délutáni suhanást. Főztem gulyáshúsból pörköltet, egy főtt Ella krumplival, kovászos uborkával. Aztán ettem görög joghurtot fagyasztott meggyel és kajakómába estem. Durva.

Augusztus 17. Megint egy nap pihenés, a csütörtök a heverésé. Lelkileg van valami, de nem durva, nem is részletezem, majd elmúlik. Egzotikus érzés, évek óta kiegyensúlyozott vagyok. Olvastam sokat. Olyan édesen elvannak, jelen vannak, együtt vannak, kertben szaladgálnak a kisebbjeim, én is teszek, valamint veszek itthon. Csend van, időtlen későnyár, még nem rettegek. Legóznak. Sudokut fejtek. Főzök, kávézom.

Ma viszont 8-tól bringával száguldok squashra, de szeretem én ezt! Emesét, főleg, az egésznek a csajosságát, hangulatát, az intenzív reakcióit, ahogy ugrándozik egy jó labdamenetnél. Edzőnk nyaral. Kávézunk, aztán bringázom tovább a nyirokmasszázsra. Kedvenc (első) nő van, le is méri a progresszt, a centiket végig a lábon, különböző standard magasságokban. Nem a legdurvább melegben mentem, volt rosszabb is a diuzzanat. Így is a lábfejemen másfél, bokánál kettő, térdnél három-öt, combnál négy centi a csökkenés. A bokám elején megjelent egy “karcsúsági” ér, feszesnek érzem magam.

Utána K. és A. az edzőpartner, rögtönzünk, mert  ingyenes kuponokat nem tudtunk szerezni, így nem megyünk terembe, viszont töpörtyűt eszünk, kávézunk és vicces videókat nézünk. Aztán edzüünk is a kondiparkban: némi erősítés, kis súlyzóval, és futunk öt kört (kocogás, 2,5 km). Megint nem életem edzése, de valami. Biciklivel hasítok haza. Olyan jó minden.

Augusztus 15. Reggel bringával megyek edzésre, A., M. a partner, a városmajori telephelyünkön nyomjuk. Erősítettünk Bíró Ica módra, kis nyújtás is, has, fenék. Nincs rossz edzés, csak az, ami elmarad. Ezt olyankor mondjuk, amikor nem toljuk meg eléggé, hanyatt fekve, hasazva kis híján elalszom. Diskuráltunk. Futni terveztünk, de egy nagy csapat sporttáborozó kamaszlány lepte el a kört. Aztán mégis futottunk bő fél órát, 9 kört (az 5265 méter), az újabbik cipőmben. Mennem kellett aztán, mert Julit visszahívták (callback) rekámfilm-forgatásra, már a néhány közé került és ott ügyesnek bizonyult, ez nagy dolog. De leaglábbis gyakorolja a casting helyzeteit. Kapott világoskék futósortot. Délután Palatinus, szárazon tartott Julifüllel. Juli elhozza Nyuszit, ez vicces (nem ott alszunk most, ahol tegnap).

Aki motivációra vágyik, annak felírtam G. bölcsességét egy mémre:

Augusztus 14. Tegnap hevertem, nem volt jó kedvem. Ma bicikli, szauna, Emesével squash (szép labdamenetekkel, de nem túl intenzíven, nem látok jól), bicikli. Utána két lövéssel leterítették Nyúliát (fülbevaló-belövés), majd nekem csináltattunk kontaktlencsét (végre!), csavarogtunk a hatkerben, kávéztunk, játszótereztünk, zuihé elől menekültünk, kettes villamoson derűsen kolbászt, kesudiót, sajtot, barackot faltunk.

Augusztus 12. E-vel konditermi edzés 9-től 11-ig, éhgyomorra. Nekem az a bajom, hogy túl sokat várok az edzésektől, mindig valami újat, durvábbat, hatalmas fejlődést akarok, lelkileg és agyban teljesen benne lenni. Ez már meggátol abban, hogy pl. ússzak: Kata nélkül nem úszom, mert aggódom, hogy nem menne komoly táv. Pedig ez hülyeség, tíz hossz is jobb, mint a semmi. Edzeni egyszerű, és ha nem bonyolítod túl, sokáig tudod kiégés nélkül csinálni. A klasszikusokat végeztük most: felsőtest-bemelegítés, fekve nyomás (100 ismétlés, de csak 45 kilóig megyek), merev lábas felhúzás, súlyemelés, guggolás. Mindenkitől elnézést kérek, valamit nagyon benéztem: a guggol mégis két g, nem változott. Vakfolt volt ez nekem.

Aztán a tanult módokon nyújtunk egy fél órát, híd, kézenállás is benne van.

Szeretem a közérzetemet a suhanó, felújított bringán, a felsőm kinyúlatlan hófehérségét, egyszerűségét, szeretem  a Floreal edzőnadrágot (valójában szörfözéshez készült), és a gyerekeimen is szeretem az új, trendi cuccaikat. Ez azt jelenti, hogy makacs fogyasztó vagyok. Egyetlen mentségem, hogy az impulzusvásárlásaim is minőségiek, nem vagyok árérzékeny, és sokáig hordom a cuccaimat, most a Szabihídon abban a cipőben edzettem, az ős-Nike Free Runben, amelyet, emlékszem, új korában alig tudtam a Sasadi úti lakás teraszán felerőltetni, akkor is vizesedés miatt, márpedig ott mi 2011 nyaráig laktunk.

Augusztus 11. Juli is, én is squasholunk. Izzasztó meccsek. Julinak ügyességi gyakorlatokat ad Nóri, még nem tud egy órán át ütni. De lelkes.

Nagyszerviz a biciklin, most hozom el: új hátsó külső, új felni, küllők, nyereg, fékpofák, fékbeállítás, vettem még egy lakatot és első-hátsó, komoly, de kicsi lámpát (nem villogó). Ez egy bő gyes, és félévente van rá szükség. Hazavittem a csomagtartón ülő leányomat (mostanában jöttem rá, az bőven kardió ám, miért nem számoltam soha bele?) piacozás, Mammutban Lőrincnek új sportcipő, Julinak EGYSZERŰ fehérneműk és sportcuccok vásárlása után. Kinőtte a pólóit. Dávid is kap egy pólót és egy rövidgatyót. Délután heverünk.

Reggel tejszínes natúr joghurt, kora délután rakott kelkáposzta sok sajttal, baconcsíkokkal és tejföllel. Dupla ristretto négy jégkocskával és evőkanál tejszínnel. Remek low carbomat húsz deka nem túl édes fehér, Éva típusú szőlővel és egy meggyes pitével rontom el, mindkettő isteni volt, de elemien érzem, mennyire nem tesz jót nekem a cukor. Utána viszont rezzenetlenül sütök nekik palacsintát, fel nem merül, hogy én is. Inkább fruktóz, mint liszt, asszem. A szőlő 6,4-ig vitte fel a cukromat, de lehet, hogy ez már leszállóág volt.

Augusztus 10. Na, mindenféle testügyi tevékenységek vannak:

10-től gépi és kézi nyirokmasszázs. Amióta az a 4 liter víz és méreg távozott, tetszem magamnak megint, persze ebben benne van az újra szigorú low carb (legfeljebb, na rántott hús, istenem, a Palatinus óriás bécsije! és bogyós gyümölcsök). Tónus, könnyűség, fesztelen fürdőruha, sima comb.

11.30-tól közös nyújtásóra a légakrobatikás helyen, A. és E. is jött, meg Julis is, de nem volt szorgi most, nyűglődött. A vállamat gyötörjük. Híd is, és far, feszítő, hajlító nyújtása artistaképzős módra. Élvezem a spárgát, ez egy régi élmény, gyerekkori, a gyötrelem, amint erővé lényegül át, álmodtam is vele régebben. Rendkívüli mértékben haladok. Vettem új bérletet, és fogok fotózni. Julis is akar akrobatikázni. A nyújtás kemény, ahogy én csinálom, mindig a határig, de nem tudom, a stressz vagy az izommunka-e az, ami megizzaszt.

Kávézunk. Elvittem a gyerekeket egy reklámfilm-castingra, elég fárasztó és balkáni volt, kijött a legrosszabb énje mindenkinek. Nagyon nehéz bírni, de aki bírja, az jól jár.

Palatinus. Aludtam, napoztam, ettünk, hullámfürdőztünk, áztam, csúszdáztunk, szaunáztam (22 perc, 100 fok), ott hasaztam, hideg medence.

Állat nyárvégi cuccok (Hurley, ez a Nike vízi-szörfös almárkája) és hozzá illő fülbevaló. Akartam fotózni, fogok is! Azt hittem, most devcensebb a nagyis szabású bikini, de nem, na, majd tényleg lefotózom mindkettőt. Nekem nincs türelmem ehhez, hogy mi áll jól igazán, milyen szabás meg nem tudom, ezen agyalni, nézegetni, nekem megtetszik a mindóta, arányos vagyok, belegyömöszölöm a testem és kész. Nem is áll minden jól, de ez van, nincs kedvem ezen nyünyörögni, menjünk edzeni. A hasizmom formája érdekel, meg a térdemé, a hajlítóm íve, meg az ilyenek.

Holnap squasholunk, és megyek futni is a hétvégén.

Augusztus 9. Palatinus. Nem mondanám testmozgásnak. Megérkezett a Kompromisszum Nélküli Bikini, holnap lefotózom.

Augusztus 8. Ma pihenünk. Hétfőn kezdtem újra a nagyon alacsony ch-t és a félnapos böjtöket (nem, nem kell reggelizni, nem kell gyakran enni, ez az egyik legkártékonyabb dogma és a túlevés garanciája is). Aznap reggel ijesztő, 6,3 volt az éhgyomri vércukrom. tegnap már 5,6 és ma 5,2. Szeretnék 5, sőt, 4,5 alá menni. Nagyon jól alszom mindig. Fáj a seggem a nyújtástól, izomlázszerűen.

Vagyis, este légkarika Julissal. Úgy lever a víz a fölmenéstől, pózok kitartásától! Hullafáradtnak éreztem magam.

Augusztus 7. Én is squasholok, ami négy izzasztó szettet jelent Nórival, egyre taktikusabb vagyok, viszont az ő cseles labdáit nemigen érem el. Jól megy viszont a fonák szerva. Ugyanez a pálya, mint a julis képen. Utána írok, majd fél óra szauna, 90 fokos, közben is nyújtom a farizmokat.

Fél négyig nem ettem, de akkor sokat:

mandula, őszibarack, két nagy szelet mangalicazsírban sült tarja, pici hagyma, vele párolt-sült zöldbab. kávé vajjal, szamóca, négy evőkanál mascarpone, pár koc étcsoki, még egy kávé

Tanulság: ha elég magas a zsírarány, akkor nem vagyok éhes, nyugtalan, simán böjtölök 18 órát, eszembe se jut enni, jól vagyok. Nem szabad a cukorszintet gyakran bolygatni: ez az ettem, még éhesebb vagyok effektus, ami ellen hiába vagy fegyelmezett, mert mindenképp szenvedés..

Menstruálok, jön ki a víz is. Négy kilóval vagyok kevesebb, mint a legvizesebb, kínlódós napokon, és jólesett a szauna, utána hosszú hideg zuhannyal. Ebben az állapotomban nagyon szeretem a mellem, telt, kerek.

Augusztus 6. Bréking! Juli squashol!

Menstruálok és dolgozom sokat (két fordítás is). És este elmentünk a légkarikás stúdióba nyújtani Julissal egy jó hosszút. Hát hogy én hogy bekötöttem, borzalom. Jó érzés, bírom ennek a fájdalmát. Így nyújtják az artistákat.

A kajálásom most érdekes: 2-ig böjt, utána három lágytojás, vaj, sajt, sonka, nagyon mértékletesen. Csak vajas jókávé (három) és jéghideg víz. Este kanál mascarpone, hét szem málna, fél őszibarack. 40 deka állat (lazac, pisztráng, csirke) vajon sütve. Két deci jéghideg fehérbor, és már át is álltam az elégedettségbe. 2,5 kilóval vagyok kevesebb, kizúdult. Ma voltam nyirokmasszázson.

Augusztus 4. Délelőtt Eszterrel a Szabihídon tornáztunk.

Este Generali Night Run, 14 km (középső táv), Várba felfutással, alagút is, Juliskával. Két kör, tehát kétszer is felfutottunk. A kislányom tízévesen versenyen 14 km-t fut. Elég megható volt.

http://gammatiming.com/eredmenyek/gnr2018/2/?gender=2&category=Abszol%C3%BAt

Augusztus 3. Ma zúzós nap: 8-tól Emesével, 9-től Nórival meccsek, csatakos squash, remek labdamenetek. Ma addig forszíroztam, amíg nem ment a fonák szerva, ez elég nehéz. Utána városmajori közös edzés. Vittem súlyzót, jógaszőnyeget, lábat emelgettünk, guggoltam egy keveset, véllaztam, előre emeltem, bicepsz, pici nyújtás és nyirokér-torna (kaptam egy másolt okosságot). K., Zs., A. jött. Mindez lazulva, diskurálva. Ragacsos-párás kánikula, szagom lesz, szeretem, mert az izommunkáé. Aztán kipróbáltam a squasht a teniszfalnál, az egyik labdám valamelyik távoli virágágyásban landolt, nem találtuk meg. Bőséges ebéd a kedvenc helyemen Mauval. Utána ázás a Kifolyóban (hárman csajok, meg a gyerekeim, Tappancs is ott várt a parton). Nem futottam, már nem is fogom. Összesítem a futásaimat, a 30 napos kihívást. Holnap megyünk Night Runra, Juli is, én is nekivágunk a 14-nek (Eszter is itt lesz, de ő kiesett, sajnos).

Augusztus 2. Beszereztünk egy-egy leárazott bikinit: az enyéim szétmentek, Juliskáé a másik lakásban, és Életelixír Emesével kimentünk Kisorosziba a szigetcsúcsra! Micsoda idill, Dávid búvárkodik, Juli békét talál, fog és csókol, lebegünk, sodródunk, lesülünk, tollasozunk, a parton piknik-uzsonna mini dinnyével, sajttal, pácolt olajbogyóval, de még utána is eszünk pisztrángot. Olyan tisztán, egyszerűen, vidáman tudom szeretni azt, aki nem viszonyítgat, nem piszkál, nem panaszkodik, akivel építő, életszagú tevékenységekben lehet lenni, és érti a poénokat.

Este otthon sötétpiros, mélyhűtött antioxidáns-gyümölcsöket eszem.

Augusztus 1. Squash, főleg pörgős, izzasztó játék Nórival. Aztán elintézek ezt-azt, lazacot ebédelek és elheverek. Itt nincs klíma. Este ödémakezelés.

Július 30. Jól kitoltam az ellendrukkerekkel: voltam reggel “hosszút” futni! Pedig 10-re menni kellett a Nagyon Kellemetlen Közjegyzői Tárgyalásra. Írom amúgy a beszámolót a 30 napos projektről, van egy kis gondom, és, sajnos, nem lesz meg se a 30, se a 200.

7630 lépés, 48 perc, nagyrészt árnyas futókörön előzgettem egy rendületlen, táncosléptű gyaloglót (ő 2, én 3 kört futottam 7 perc alatt). Kutya futtatóba berekesztve addig, jobb ez így mindenkinek, ma csak futottam, szart se szedtem.

Július 29. A Szabihídon (ez egy rendezvény) statikusan tornáztunk másfél órát, ami body art típusú gyakorlatok, emberes volt, aztán áztunk a Kifolyóban.

Július 28. Futottunk reggel bő fél órát (4,5 km), este tollasoztunk a parkban, akkor Dávid futott, egész pontosan, sprintelt, 2 perc 27 alatt 530 métert. Nagyon dagad a lábam. Pedig sokat sétálunk.

Július 27. Reggel squash, egy óra Emesével. Délben közös edzés, sok hasazás, némi guggolás, vádli, húzódzkodás-próbálkozás, híd. Két kör futás (az 1 km).

Július 26. Futottunk éjjel bő két kilométert. Ami megy, hogy naponta. Sajnos, le van sérülve E. Csúszott a sok hullott kőrisvirág, vizes volt. Sokat brigáztam előtte. nem állok jól.

Július 25. Nakkérem, úgy csináltam a mai napot, hogy a Juliskát elkísértem villamossal és hévvel egészen a Szépvölgyi útig, ahonnan ő önállóan haladt a művészi hitvallása felé (festős-alkotós táborba jár). Juliska mindenkinek Juli, csak tőlem és Jánostól tűri el, hogy Julis és Juliska, mint azt nemrég deklarálta.

Juliska, aki mint összművész, kerámiával is foglalkozik, megajándékozta egy szappantartóval a szülinapján G-t. “Hogy belazult!”

https://www.instagram.com/p/BlbYlENgm_9/

Ja, ez sportnapló, naszóval. Leszállok a kutyával, aki jött a héven velünk, és visszafutok a Szépvölgyi úton délnek. Olyan hoszúnak tűnik, de csak 52 perc, 8230 lépés, a térkép szerint 7 kilométer. Tűző napon ekkor már.

Utána felbringázunk a Margitszigetre ugyanezen az útvonalon Dáviddal (ellenkező irányból barnulás!), Palatinus Katával, sok beszélgetés, kis úszás, csúszdázás, tollasozás, ebédelés (borjú bécsi), nagyon jó hangulat. Dávid búvárkodik. És sok biciklizés. Hazafelé is.

Július 24. A squashexpressz dübörög tovább! Újra Nórival, izzasztó technikacsiszolgatás. Aztán beájulás.

Július 23. Zúzós zúzás E-vel és A-val: edzőterem. Jégszauna. Felsőtest-bemelegítés, majd fekve nyomás, clean and press, merev lábas felhúzás és súlyemelés, tárogatás padon, mindenből 4-4 sorozatnyi; detektálom az enyhe, de tényleg enyhe súlyhasználat-visszafejlődést. Aztán egy kis nyújtás, és hasazás háromféle gyakorlattal, végül, magamra maradván, futópados futás (az eső miatt): 4 km gyorsan (10 km/óra fölötti), 3,5 km jólesőn (9,4), de azt hittem, tönkremegyek, szakadt a víz rólam utána is.

Július 22. Igazi nyári nap: hévvel Pomázig, onnan az erdőig és a szederbokorig az edzős csajokkal + Tappancs, jó 8 km túra, napfény. Aztán találkozó egy kedves olvasómmal a Várkertnél, ráérős ásványvízivós napozás. Elég fáradtak vagyunk, fáj a bicepszem és a tricepszem a tegnapitól, de még egy félórás, hűvös esti futás is belefért Eszterrel, kb. 5 km. Éljen a sokféle, szabadtéri sport, vesszen a pózolós testmutogatás.

Július 21. Mai edzés: meglepetésprogram Esztertől.

Július 20. Squash, a mindig vidám Emesével. Csupa energia a játék! Csúcsgasztronómia. Rettenetesen sokat biciklizem a tűző napon (ez szuper érzés amúgy), ügyintézés, minden. Megnéztem térképen, negyven kilométer is volt. Közép-Buda, Margitszigeten át Észak-Pest, Óbuda, Dél-Buda. Lebarnultam. Befizettem csekkeket, elhoztam azt a határozatot, amit három hónapja halogatok, el is küldtem. Elláttam a népemet, végre a Rumini végére értünk, befizettem őket ruminis kalandszobába. Ők elaludtak, én pedig a betört, röpítő cipőmben elmentem a hűvös éjszakába.

Nincs lámpám, a kutya zöreje, lihegése a tájékozódási pont. Sötét erdőben misztikus futni. Ismerem jól, hol töredezett, de léphetek mellé. Tapogatózik a lábam, éber az idegrendszerem, korrigál a térd, a boka. Ritkán ér meglepetés. Ez a 16. futás, 8050 lépés, jó hosszúak, szint is van, ötvennégy perc.

Július 19. Gerle Éva visszatért az energikus létezők sorába, délelőtt rótt másfél órányit, 16060 lépést terepen, előtte Superstarch, méz, mandula és kollagén, illetve magnézium. Egyben dicséretben részesíti az új cipőt, mert bevált e hosszú távon is (eddig ez a leghiosszabbja). Most látom, ilyenje van Lubics Szilvinek is.

Dokumentumfilm:

Gerle Éva mindenkit üdvözöl, aki meghaladta magát. Valahogy összekukáz 30 futást és 200 km-t augusztus 3-ig, ez az önkihívás, mely csak játék, de azért mégse, hatásos rávevőerő (és amikor ott vagyok, már élvezet). Nagyot ebédelt G-vel és a gyerekekkel, olyan zöldség, amelyet maga nem enne, főzne, kacsaleves, csírák. G-nek szülinapja van holnap.

Ráérős, nyújtózkodós teraszos kávézás (mindez a Fruccolában, G. visszamegy a kapitalizmust építeni), jégszauna, kérésre extra hideg (-150), regenerálandó a futást. Utána tornázunk a tornaparkban, napfényben, enyhén. Felmásznak, pördülnek, Julis leveszi a tüllszoknyát. Dávid hasazik, elképesztően kemény. Én is lógok lefele. Limonádé és tejeskávé sok jéggel. Híd, kézenállás, lendületből csinálják. Én is: nekem ez a jóga, naponta kéne átfordulnom meg vissza, a mostani balatonparti gyakorlatoktól izomlázam lett. Nagy harmónia van. Élmény nézni a törzsarcokat, csupa deli legény.

Aztán megnézzük A hangya és darázst (nemtom, okés-e ilyen mértékig lekoppintani a Csillagok között teljes történetét, érzelmi szálát és főszereplőjét), így tanulnak meg feliratot olvasni, mert a Marvel rohadtul érdekli őket. Kijelentem, hogy kedvelem a CinemaPinket.

Utána még bevásárlunk, de már sötét este van, bringával jöttünk (130 kiló van a bambuszvázon így), megyünk is, megint nincs lámpám, nekem ez eszembe se jut. Otthon ők láb- és fogmosás után azonnal lefekszenek. A kutyakivivés futássá válik, még hatezer lépés, bő fél óra, hosszú, energikus, hűvös éjszakai léptek – és jelentem, most már semmi rossz nincs a cipőmben, betörtnek tekintem. Ez egy kicsit para volt eddig.

Egészen mámoros ez: ha nincs kedvem (és szerdán nem volt), nem futok, de abból lesz a kipihentség, így ma még ez a második, közepes táv is jólesett az első kemény után.

A futásaim tehát, írom át papírról: az esti a 15., a kihívás 19. napján, a kilométer pedig eddig 90,5. Lekerekítve számolok mindent (protestáns etika).

Július 17. Squash Emesével! Mindig öröm. Várjuk vissza az edzőnket a nyaralásból. Pompás ebéd, varrónő, bevásárlás. És… lerogyás, alvás másfél napig, regényolvasás, legózás, gyerekek, kutya, háztartás üzemeltetése minimálban. Pisilni és kávéért botorkálok legfeljebb – fut a halál! Künn üvölt a szél.

Július 16. Közös edzés a Városmajorban: A., Zs. és K. a partner. 50 darab, mindenféle mozdulat a fő edzés, épphogy: a jumping jacktól a vállkörzésen és a kobrán át a páros lábas szökdelésig és spárganyújtásig. (Már hiányzik a zúzós-súlyzós, szerdán megyek is.) Utána futunk K-val, egész pontosan jólesően, kocogva beszélgetünk: az 585 méteres körön kicsivel több, mint egy óra alatt 15 és fél kört (9 km). Lépést nem számoltam most, de a méter legalább biztos. Annyira jólesett! A megújult teniszcentrumban kávéztunk és tisztálkodtunk.

Plazmaadás. Jólesik az étel, hálás vagyok, kirobbanó közérzet. Minden feszültségem oka az, hogy nem sportolok elég intenzíven.

Elfog a fagylaltvágy: hazamegyek, és turmixolok fagyott málnából, tejszínből, tojássárgájából, vaníliából és joghurtból. Óriási, hat decis adaggá habosodik, isteni, és pont jó így, kellően “igazi”. Egy kis főtt tojást meg sonkát ettem korábban, és egy tejeskávét.

Ha számot vetek (papíron, füzetben vezetem): 16 nap alatt 13 futás, kb. félidőnél tartok a “harminc nap, harminc futás” kihívásból. Eddig van 70 kilométer. Így a hátralevő júliusi napokban vár rám 17 futás (nekiindulás és minimum 2 km), és 130 kilométer. Az összesen 30 és 200. Augusztusban, a Night Run után kevesebbet fogok futni.

Július 15. Balaton (levonatozás, strand és vissza)! A gyerekek nagyon élvezték, én pedig ráérősen, nem túlbonyolítva nyújtottam, hasaztam-fenekeztem, és a füvet is birtokba vettem. Mindig félek, hogy elveszítem ezt a képességemet, és nem is csinálom túl gyakran, de megy és nagy élvezet.

Előtte kutya, vele 2850 lépésnyi kocogás és bevásárlás.

Az az igazság, hogy a cipőm, ez a VaporFly kicsi. Egyszerűen azért, mert keskenyebb, mint az előző (38,5-ös mindkettő). Egy hajszállal, de akkor is. Identitásom a 38-as láb. Pedig nekem bejött a netes vásárlás, soha nem gondoltam, hogy bukom rajta. Ráadásul eddig mindig megbántam, ha nagyobbat vettem. Közben futótársaim sokkal olcsóbb cipők kapcsán tanakodnak, lábállás-diagnosztika, tanácsadás, gondolkodási idő, és azok a cipők egyszerűen rondák, na. Eddig mindig bejött a net, nem volt gondom. Most lereszeltem (elvékonyodva, laposra, úgy, ahogy vágni nem lehetne) a körmeimet, és így lett jó végre, március óta tartó rövidtávozás, lassú betörés, séta után. A köröm fontosabb, mint az ujj.

Július 14. Nem mentem tegnap (13-án) este már futni hosszút, én bohó! I fell out of the wagon, ahogy a művelt szingapúri mondja. Nem csak az, hogy Szentendrén töltöttük a pénteket, ahol Dunába csobbantunk és napon, vízben szívta ki a természet az erőt a tagjainkból, hogy aztán meseolvasás után beájuljak én is.

Képzeljétek, elszakadt a lencsém. Ez az én péntek 13-am. (Súlyos rövidlátó vagyok, amit tökéletesen korrigál a hosszú évek óta változatlan erősségű, cilinderes kontaktlencsém, de kettő kell.) Így kóvályogtam, fél lencsével, hogy valamit azért lássak, már Szentendrén is, összesen két napot, ami nagyon hamar olyan lett, egy tompa, lefojtott, fejfájós állapot, mint ha aludnék. A térlátásom csökkent, csúnyán el is estem, két térdem lenyúzódott. Mostanra találtam meg a pótlást (régi, bölcsen félretett lencsék), mentem is, hogy ha a futásszámot nem is, legalább a kilométereket utolérjem. 12024 lépés, el a Lágymányosi hídig, onnan Gellért tér, Bartók Béla, Villányi, Karolina, Hamzsabégi park végig, Kanizsai, Ulászló. 1 óra 18 perc, kifejezett kocogás, de ez könnyű. Most jó. Már kapartam a falat.

Nem állok valami jól a kilométerekkel, ha 200-at szeretnék a 30 futás alatt. De akkor szép a kihívás, ha nehéz!

Döbbenet látni, hogy egyetlen közepesen hosszú futás mennyi glikogént visz ki (pisilek sokat, ebből gondolom, hogy glikogén). Ivás, alvás után, másnap is 1,8 kilóval vagyok kevesebb, mint előtte.

Július 13. Intenzív (elmenős) programok: csütörtökön állatkert, pénteken Szentendre hajóval, Postás strand, kis úszás is, ugráltunk a vízbe a kidőlt fákról. Pompás ebéd. Ma reggel futottam a rövidet, este megyek hosszúra, hogy utolérjem a napokat a futásokkal.

Július 11. Nagy nap ez a mai… de idén nem írok róla. Reggel kutyaséta-bevásárlás Juliskámmal, délelőtt úszás Katával és Dáviddal, csepegő esőben. Számolja a hosszaimat! Most csak húsz a 33-asban (kicsit tompa vagyok, negyed háromra értem vissza a futásból. Ti aludjatok eleget!) Mindent számol. Kapott sudokuújságot, mert erre állt rá az agya. Lehet, hogy este bringázom is, mondjuk a Kopaszira, és ott futás? (Nem.)

Július 10. Örömsquash Emesével. Biciklivel száguldok, emelkedők is vannak az úton. Nehezen indul (vérözön lábaimnál), lassúak vagyunk, aztán belejövünk. Könnyedén, mondja Imi, aki az edzőm edzője és a műfaj királya. Az ütés erejét nem az izommunka, hanem a sebesség adja. Ennek tudatában és szem előtt tartásával elegánsabbak vagyunk, és élvezetesebb is a játék.

Megírom a maratoncikket végre. Megjelenik Bandi bácsi is, kérdez a maratonról.

E. elment fodrászhoz, visszatér, ebédezünk. Mert nem lehet utána nem enni haltálat két személyre (lazac, tintahal, garnéla, nagyon finom saláta), kis varrodába beadni igazíttatni a nagyon menő, de férfipólót. Száguldok a napsütésben, barna combbal.

Főzök a családnak (rántott sajt, palacsinta), filmet nézünk. És most elmegyek futni. Holnap úszom Katával.

Futás: a hűvös éjszakában a töltés mellett a Fehérvári útig, aztán nagy kör a Villányi út felé, Karolina, Sárbogárdi, Ulászló… hosszú, energikus léptekkel, 7200 lépés, 47 perc. Hihetetlen jólesett, biztosan gyorsabb (hosszabb léptű) voltam a szokásosnál. Pedig majdnem nem indultam el. Olyan könnyű azt mondani, hogy jaj, pihenek most, ömlik belőlem a vér…

Július 9. Közös edzés a csajokkal, nagyrészt a múlt heti csapat. Megható módon két tanítványom is csatlakozott, a legidősebbek (1983-ban születettek, 1999-től tanítottam őket).

Futottunk is, és közte erősítő és nyújtó gyakorlatok a parkeur pályán. A futókörnek kétféle burkolata van (lassan egyformára keményedtek, de eredetileg a zöldet ajánlották gyaloglásra), és 585 méter hosszú, árnyas, kanyargós. 2 + 2 + 2 + 3 kört nyomtunk Anitával. Közte az erősítés páros gyakorlat volt, ezeket színes magazinból vettem:

talicska guggolás + fekvőtámasz: egyik guggol a kezében a másik bokáival, a másik karhajlít, váltakozva

statikus guggolás előre nyújtott karral + a másik magas térdemeléssel fut, megérintve a tenyeret

egyik résztvevő plankben + oldalról átugorja a másik. A ugrások nagyon hasznosak, ha nem fáj semmid! A lenti plankelő nyöszörgése roppant motiváló az ugró félnek, hogy igyekezzék! (“Az irgalmasság éve a Hegyvidéken.”)

Kis hasazás, váll-nyújtás, híd, lefele lógás. Hét nő, három gyerek. A gyerekek is szuperül elvoltak, jó volt az árnyék, a tisztaság.

 

 

Július 8. A napot írással, kávézással kezdtem, nagyon szeretem a csendes hajnalokat, az erdőmet. Aztán levittem a bandát a Palatinusra, Juli-barátnők, én-barátnő és Lőrinc is csatlakozott, heten lettünk. L. most jött haza a táborából. Mesélt sokat, embeti helyzetekről és filmélményekről. Nagyon közel vagyunk. Máskor meg napokig nem látom, teljesen önellátó. A kicsik mámorosan szaladgálnak a medencék között. Hullámfürdő. Csúszdázás Dáviddal. Annyira vagány és izmos! Szauna: rekorddöntés, száz fokos, és 30 percet vagyok bent, utána dermesztő, vérnyomáslódító merülőfürdő. Meggyevés, joghurt és sajtok. Napozás. Kis kondizás a gépeken, a többiek is. Kézenállok, feneket erősítek. Este kutyázom, aztán még futok is, de késő van, 2225 lépés, csak épphogy. Ezt viszont jól megnyomom, most könnyen megy, élvezem a tempót.

Kollagén és magnézium.

Holnap közös szabadtéri edzés.

Július 7. Ma teljes pihenő a mozgalmas hét után. Semmi feszülés: sokáig alszunk, spontánul és lustán döntünk a napi teendőkről, azt eszem, ami van itthon, és amire gusztusom támad (zöldségleves édesburgonyával és karalábéval, kéksajt, és – igen – pirítós! vajjal; áfonya, pár szem mandula, viszont ma húst nem). És kora délután, elég sok házimunka és némi Szvorenedina-olvasás után irány az erdő. A gyerekek vízelvezető árkot ásnak a kúttól, a kutya rohangászik, aztán lepihen, én pedig futok. Lassan, figyelmesen. Végig akarom csinálni a harminc napot úgy, hogy jól vagyok, ne fájjon, ne legyen elkeseredett. Ide-oda rovom, amíg jó. Baráti találkozás is, összesen 6100 lépés. Ezt most csak öt kilométernek számolom. Holnap talán hosszabb, még nem tudom. Nagyon kellemes az erdő, susog a lomb, nincs túl meleg.

Július 6. Ma rengeteg jövés-menés, korai kelés, időre odaérés volt, észnél kell lenni. Most is én főzök a tábornak: palacsintát sütök a zöldborsóleves mellé. Sajtos grízgaluska.

Bicikliztem főleg, 9-től Emesével squash. Jó tempójú, jó hangulatú örömjáték. Három meccs. Kettőben ver, de offenzív én vagyok. A plüssnyúl elutazott Balira. Meghatott emlékmeccseket tartunk, és megőrizzük őt, míg (21-én) vissza nem tér.

Felmerül a kérdés, hogy ha nem vagyok benne igazán jó, akkor miért futok. Azért futok, amiért 2014 óta: a meditatív hatása, jellemformáló ereje, a hormonválasza miatt. Azért futok, mert élvezem a rövid- és hosszabb távú hatását, közérzetjavítását. Azért futok, mert nekem nem könnyű futni, ezért kihívás.

Azért futok, mert a keringési-légzési funkciókat ez edzi a legjobban, és mert pörgeti az anyagcserét.

Mert erdő mellett lakom. Mert alapmozgás, kihagyahatatlan. Rendkívül egyszerű, a hétköznapokban is hasznos tevékenység.

Ma egyébként nem futottam, nem fért bele, de pont most jól jött egy kis regenerálódás.

Július 5. Főleg bicikliztem ma, a legérdekesebb fejlemény, hogy kipróbáltam Lőrinc (egész nagy és vadiúj) bringáját, hát, mit mondjak, hasít. A cél az volt, hogy odaérjek fél 9-re moziba. Ettől olyan tempóm lett, hogy ihaj! Hatalmas élmény az alsó rakparton igazán megnyomni, félelem nélkül száguldani!

Persze a futás sem maradt ki, éjjel még elosontam. Langy utcák, sík útvonal, kalandozós “most erre megyek”,  illatok, 8150 lépés. És nagyon kellemes volt. A Zoom Vaporfly-t gyötröm (ezt akartam Norvégiába vinni), kezd jó lenni.

Július 4. Micsoda nap! Ún. multisport. Reggel elszáguldok bringával, kutyával, Dáviddal a táborukba (Juli előbb kelt, és elment egyedül. így akarta. én meg szeretek kettesben, nyugiban lenni Dáviddal, mert hármasban sok a feszkó).

Innen 11-re squash, most kis nyári szünet jön amúgy, és életem legjobb edzése ez. Élvezem a haladó gyakorlatokat és a két meccset is, 11:8-ra verem a plüssnyulat, életemben először! Aztán ő engem 11:3-ra. Nem szorongok! Sikerélményem van. Mondja is, hogy fejlődtem.

Aztán jön Eszter, vele száguldunk, holmik összeszedése, minden, 2-kor kezdünk a közös edzésen. Hét nő és egy kislány. Ilyenkor sehol senki, üres a terep. Sprint a füvön, saját súlyos erőgyakorlatok, nyújtás, ugrókötél, aztán kézenállás, híd. Jaj, de milyen jó volt! Jégszaunáztunk is.

Aztán a gyerekekért robogunk a táborba, utána a Másik Főhadiszállásra, ahonnan elsuhanok még ruhát venni (este színház Eszterrel: Alföldi-féle Chicago), és, igen: ez a futás helye ebben a napban! Futok a bevásárlóközpontig, aztán vissza a szatyorral, mert indulás van. 2240+1240 lépés. És a színház is milyen intenzív volt! Szép ruhában, minden. (A ruha ún. kis fekete.)

Ami egy kicsit most érezhető (a futástól): a sarkam (talpi bőnye). Csütörtökön emiatt nem reggel, hanem este megyek futni, közepesen hosszút.

Július 3. Ohó, ti bohók! Azt hittétek, ma már nem mentem futni? Kicsinyhitűek! Ez csak a harmadik nap. Ha Gerle Éva azt mondja*, akkor csinálja a projektjeit, szépen. Ahogy a csillag megy az égen. Legalább 200 km meglesz júliusban, és mindenféle pulzusmérés, garfikonok, okoskodás és dokumentálás nélkül én gyorsulni fogok. Majd meglátjuk a Generali Night Runon! (14 km-re megyek)

Egyébként én is azt hittem, nem futok ma, mert mozgalmas nap volt. De késő este elsurrantam. Nyikorog az Air Sequent. Csodálatos volt. Érzetem az erőt, pedig vacsora után voltunk. Ilyen belejönni. Nem maradtam soká, 5000 lépés (ilyen kerek számokhoz az ember felméri, hol tegyen még bele egy farkincát, hogy pont az 5000. lépés koppanjon a lépcső tövén), szándékosan hosszú léptekkel és megnyomva a tempót, enyhe emelkedőkön, egy kis szakaszon vaksötét erdőben (ismerem az aszfaltot, mindenestül). Ezt beírjuk 4,5 km-nek. Holnap nem csak squash, hanem közös edzés az olvasókkal, igazi zúzás. Nagyon várom!

* van ám, hogy tervezi, hogy azt mondja, de nem reális, így inkább nem mondja. ha mondja, csinálja! a nyilvánosság (is) kötelez.

Július 2. Saját erdőségemben futok, el a Budakeszi útig és vissza, kicsivel több mint egy óra húsz percet, ami 13 ezer lépés, hegyen-völgyön. Azt hiszem, ha júliusban tényleg minden nap akarok futni, akkor ez a 13 ezer lépés a napi táv maximuma, ami után még másnap is van kedvem menni. Eleinte biztosan. Kíváncsi vagyok, hogyan alakul át a testem a sok futástól. Egy teáskanál bió kókuszzsírral és némi (kávéba tett) tejszínnel indultam neki.

Július 1. Belekezdtem hát a harminc nap – harminc futás magam kiötölte kihívásába, és BAROMIRA vágyom menni holnap is! Most 5630 lépésre volt idő, mert a leszármazók (és Balázs) meg akarták nézni a Hihetetlen családot. Előtte, míg legelt a kutya, ugráltam egy keveset kötéllel. Háromnegyed adagolókanál SuperStarch az üzemanyag.

Amúgy a 30 napos futás-tervem részletei:

kint futok

jólesően futok, egyenletesen

van kis és nagy futás (2-7, illetve 7-20 km), és inkább 2 km legyen, mint 0! 2 alatt nem értelmezhető. kis futás a más edzést is tartalmazó napokon. a 30 futás összege azonban legalább 200 km.

kétszer kihagyhatom a futást, tehát lehet 32 nap hosszú is az időtartam

ha sikerül délután előtt indulni, akkor éhgyomor, az üzemanyag kivételével (lásd az egyes futásoknál)

Június 29. Dupla squash. Biciklizem a zuhogó esőben, így csak egy percet kések. Az első óra Emesével közepes intenzitású és jó hangulatú, a második Nórival intenzív: igen nehéz gyakorlatok 8hosszú egyenes tenyeres–rövid fonák kereszt, vagyis átlósan rohangálok, végre gyorsan!). És három rövid meccs. “Évi, squasholsz!” Vagyis: taktikusan, tudatosan helyezem el a labdákat. Persze így is tönkrever. Néha hiába vagyok ott, nem találom el a labdát.

Huszonhat percet töltöttem a kilencven fokos szaunában (terv: fél óra). Ez is edzhető képesség, és nagyon üdvös! Jól érzem magam. Csirke, rizs és a remek tortám (amit nem reklámozok, mert nem szeretem a helyettesítős sütiket, nagyon ritkán csinálok ilyet, most beszereztem egy kerek formát. Amúgy mandulaliszt, xilit, sok vaj, mascarpone, tejszín, vanília, szamóca.)

Június 27. Úszás Katával, 50 hossz, szűk óra, megállás nélkül, 1086 tempó. Biciklivel hasítok a városban.

Június 26. Kutyaséta-bevásárlás, rohangálás, emiatt kb. 50 perc bringa. Teljes pihenés, alig séta volt hétvégén, csak ezért említem sportként az ilyet (másnál ez már kardió). Squash Nórival: gyakorlásként hosszú tenyeresek és fonákok, illetve váltogatva rövid és hosszú, sok rohangálással. Boast (oldalfalról főfalra pattanó ütés) gyakorlása. És egy igazán élvezetes meccs, jó helyzetekkel. Kitettem magamért! Így csak 11:7-re vert. Megyek szaunázni, napozni, kávézóban ücsörögni.

Ilyen vagyok 2018 kora nyarán, 74-75 kilósan:

Szeretem ezt a formát: több év intenzív edzéstől, viszont különösebb rágörcsölés, önmegtagadás, elkeseredett küzdelem nélkül ilyenné alakult a testem. Szerintem az izom dögös, az izom nélküli, elvtelen, öngyötrő vékonyság pedig nem néz ki jól.

Ez pedig a maraton előtti testösszetétel-mérésem.

12,2 százalék a zsír, a zsírmentes testtömegem 66,4 kg. (A DEXA mást mér és máshol is vannak a normál tartományai, ott 22 körüli zsírom lenne jelen állapotomban – a DEXA a bőr egészét, a nem-izmos szerveket, a csont nem száraz részét mind zsírnak veszi, és nem mér külön vizet.)

Most már csak távirati stílusban összegzem – és akkor már miért ne a blogon –, hogy mit sportolok. Túl a maratonon és egy megfázáson, a 2018-as nyár szabadságában, már csak az egyszerűség érdekel. Az érzéseimről többet írok, linket és infót kevesebbet teszek. Egyszerűen szeretném.