Beleszaladtam egy döbbenetes jelenségbe, amelyről ugyan hallottam már, de a méretét, természetét nem ismertem.
Ez pedig a sistergő nőgyűlölet, kirekesztő, erőszakos, rasszista, rendpárti, fundamentalista, hungarista elemekkel. Iszonyatos, szexhiányból és önértékelési zavarból fakadó, érthetetlen uszulás, képviselői tökéletesen értetlenül és dühödten állnak a huszonegyedik század, az alapjogok, az egyéni szabadság, önrendelkezés, a sokféleség, a homoszexualitás, a vállalt gyermektelenség, az aszexuális lét, a női promiszkuitás előtt. Ennek az egésznek a fő orgánuma a ferfihang.hu, de most többen megjelentek a facebook-profilon is, hát, csak nézek nagyokat, még a visszafogottak is olyanokat írnak. Persze ők tisztelik és dédelgetik a nőket, vagyis az engedelmes, vonzó, monogám stb. nőket megjutalmazzák, velük gyengéden bánnak. Cikket így ajánlanak:
Javaslom olvasd ezt el, egy olyan NŐ írta, akinek akkor se élnél a nyomába te népellenes uszító demagóg senki, ha százszor születnél újjá: (…)
És egy hungarista portálra mutat a link.
Engem nem szeretnek, de azért mustrálgatják a férjem fotóját csorgó nyállal, tényleg szórakoztató.
Egy kis ízelítő, az eredeti blogról, ahol találkoztunk, kimoderálták, de üzen nekem, mert nagyon szeretné, ha tudnám, mennyire nincs igazam, és milyen nagyon gyűlöl, valamiért borzasztóan érdeklem (őnáluk az intelligens, árnyalatnyival másképp gondolkodókat, a “nyivákoló lánygyermekeket” erős kézzel trollketrecbe zárják):
Az általad képviselt modell nem valami egyenlő, meg méltányos, hanem direkt tagadása mindennek, amire az emberiség történelme során csak létezett. Utópista, fantaszta, és beteg eszme, neked pedig minden szavad méreg, sátáni méreg. Jobb időkben az ilyeneket felkötötték, mint demagóg uszítók(at, a szerk.), a lelkek megmérgezőjét.
(…)
…a természet szépen a helyén van, csak épp a fajtád pofátlan módon lobbizik minden országba(n) a magánéletbe belepofázó felforgató ideológiailag motivált törvényekért, mérgezi a lelkeket a média, a globálkapitalizmus is ennek tesz alá, így aztán nem nagy teljesítmény a hátsó ajtón beosonni.
Izgalmas, mi? Elkezdtem már egy ilyen témát feminizmusveszély címén, de most nyakon öntöttek egy olyan adaggal, hogy egészen mámoros vagyok, úgyis nehezen írtam december 4. óta. Most aludni fogok a kisnyulaimmal, meg amúgy is diavetítek, kutyázok, főzök, takarítok, konyhafelújítok, ruhákat pakolok, de jövök ezzel, ígérem. Addig is olvasgassatok ott, elképesztő élmény. És persze számíthatunk az invázióra, akár csúf formákra is, mert igen aktívak és nem feltétlenül tartják tiszteletben a mások határait. Viszont őrületes olvasottságot fognak csinálni.
És nem fogunk gyűlölködni, mert nem szoktunk, hanem érvelni, kérdezni, csodálkozni fogunk. És soha egyikünk sem fog egyetlen igaz utat felvázolni, mindig is pártoljuk, hogy így is lehet, meg úgy is, csak ne legyen benne hazugság: egyedülállóként, nagycsaládban, nyitott házasságban, öregen, fiatalon, keresztényként, bárhogy, csak az értelmes lét minimumával: az őszinteséggel, nyitottsággal, tudatossággal, valódi érvekkel.
csak az olvassa. én szóltam 
Hú. Ez nagyon durva. Tartok tőle, szép a szándékod, de kivitelezhetetlen. A vitához két ember kell. A veszekedéshez egy is elég. Neked vannak érveid. Nekik indulataik vannak. De érdekes lesz a “párbeszéd” :).
KedvelésKedvelés
Én veletek szeretnék erről beszélgetni, mert nagyon izgalmas, ők meg dühöngeni fognak, ahogy eddig is. Vagyis, ha betartják az emberi párbeszéd szabályait, nem sértegetnek, linkelnek fasisztoid blogokat, akkor felőlem jöhetnek, de eddig nem sikerült. Itt nincs ketrec.
KedvelésKedvelés
szerintem is kar belemenni egy vitaba. ez nem vita lesz. azt csak te probalod majd. ok veszekszenek. te ervelsz, ok cimket raknak rad, te kerdezel, ok kinyilatkoztatnak. van amikor nem erdemes. nem oket kell meggyozni, nem kell oket meggyozni szerintem, azt ugysem lehet. volt mar reszem eletem soran ilyen “vitaban” ahol eleve nem lehetett igazam, nagyon faraszto es teljesen felesleges. csak engem huzott le, a masik vidaman ment tovabb, neki nem volt hova sullyednie es ot feltoltotte hogy latta en probalnam meggyozni holott o ervekre nem kivancsi, meg sem hallja. csak annyit lat hogy beszelek es ettol rogton tamadni, uvolteni kezd es elrohan vagy lecsapja a telefont nehogy valaszoljak mert az nem erdekli. majd rohog a markaba. szerintem ne menj bele.
KedvelésKedvelés
Nem akarok velük vitatkozni, nem írtam ilyet, máshol tettem, döbbenet. Csak az olvassa, tudjátok.
KedvelésKedvelés
Szerintem ez a weboldal mindössze két-három frusztrált pasi ámokfutása, akik rosszul jöttek ki a válásból például.
Egyébként a nők szocializációja jellegzetesen olyan, hogy a végeredményt teljes bizonyossággal lenézni, megvetni, utálni lehessen – ez ebben az egészben az igazán kétségbeejtő.
Hogy a magam gyerekein látom, hogy a nem kevésbé tehetséges, általunk ugyanúgy nevelt és taníttatott lánygyermekeinknek mennyivel felszínesebb, silányabb az érdeklődésük bármi iránt, ami nem szépítkezés, szerelem, háztartás – tehát saját hobbi helyett a megfelelési kényszer.
A fiúknak sokkal mélyebb érdeklődésük van ezerféle, lényegesen különböző dolog iránt, aztán jóval célratörőbben igyekeznek jól fizető szakmát találni és építeni,
A szépítkezés energiapazarlása egyáltalán nem érinti őket – max. a barátnők ízlését tükrözik a piperecuccaik meg a ruhatáruk, mert ők veszik nekik, a legújabb reklámok szerint.
A megfelelési kényszer úgyszintén nem létezik számukra, a párkapcsolatokra mindegyik a belsőjéből fakadó mélységben helyez hangsúlyt – viszont jellemzően egyiknél sem ez az 1. számú érdeklődési kör és szempont, hanem 2-10 helyezés közötti.
Ők jószerével meg sem látják a karácsony körüli teendőket, piát hoznak haza persze, meg némi kaját is, de aztán 30 évesen is a gépet nyomják meg az XBOX-ot meg filmeket néznek 2 ünnepi kaja között – míg a lányok ez mellett azért takarítanak, sütnek, mosogatnak, a határozott ellenkezés ellenére is.
De mindezt a fiúk meg sem látják, max. mi, a szülők észleljük.
Akik még mindent együtt csináltunk -csinálunk a kezdetektől máig, tehát családi példában és nevelésben hiány nem volt, és mégis ez az eredmény.
A társadallom ugyanis már elkezdte a gyerekeinket háromévesen átnevelni, amikor az óvónéni reggelente mindig azzal akarta magához édesgetni a kislányt, hogy “jaj, de csinos vagy ma reggel”,
“de szép ez a ruha”, a fiút meg azzal, hogy “Nézd csak, megvan még az a lego-vár, amit tegnap elkezdtél építeni”. És ez mindig és mindenütt így folytatódott, a legmeghatározóbb évtizedekben.
Ahol meg a családi nevelés is szétválasztó, ott még extrémebb különbség alakul ki a nemek között, és persze mindig a nőiesnek formált tulajdonságok a lenézettek, megvetendők, és ezt az emberek nemtől függetlenül így érzik.
Ehhez a verbális eszköztárunk is jó szolgálatot nyújt, hiszen a “férfias” az egy nagyon sokoldalúan pozitív jelző, míg a nőies az nem, az maximum külső jegyekre épül, és igazán nem is pozitív, csak a férfiaknak szexuálisan vonzót jelenti.
Á, megette a fene ezt az egészet, elejétől végéig:(
KedvelésKedvelés
Nagyon igazad van. Én is látom ezt, hiába nevelem én őket egyenlőnek ha a rokonság, a környezet nap mint nap nyomja vissza a lányomat a neki “megfelelő” szerepbe. Jó, jó tanulsz (nem is akármilyen eredménnyel végzi az egyetemet) céljai vannak, de ott van az elmaradhatatlan kérdés: főzni tudsz azért? Érdekes a szintén egyetemista fiamtól soha nem kérdezi senki…
KedvelésKedvelés
Tőlem az 1980-as években amikor egyetemista voltam, soha senki nem kérdezte, hogy tudok-e főzni. Nem is tudtam, de nem ám 🙂 Manapság ez elképzelhetetlen, olyan elánnal nyomják rá a lányokra a “nőies” dolgokat, maszkszerű sminket, napi hajvasalást, borotválkozást, szexsémákat, házvezetést – csupa olyan kényszerpálya, amivel engem harminc éve nem terhelt senki – viszont lettek is a lányokból is jó gépész- villamos – kohó- meg bányamérnökök is akár.
Ma meg egy se…
Úgyhogy én őszintén és nagyon reménykedem most, hogy a felsőoktatásbeli keretszám-változások a lányokat nem a háztartásba nyomják vissza, hanem a mérnöki pályákra terelik nagyobb számban. Mert semmivel sem gyengébbek a műszaki pályákhoz, csak rájuk van sütve a bélyeg ebben is.
KedvelésKedvelés
en nem hiszem, hgoy regebben kevesbe lett volna jellemzo a nemi szerepek eroltetese. en a hetvenes evek elejen szulettem, a jatekokban is volt ugyanugy fius es lanyos, mint most, es ha egy fiu mondott csunyat, az vagany volt, ha egy lany, az pedig undorito. lehet, hgoy tobben vegeztek mernokkent nok, mint most, (sot, megregebben meg volt egy csomo traktorosno is, mint tudjuk), de inkabb az lehetett a masfajta megiteles oka, hgoy konkretan volt meg kohaszat (meg ipar), es kellett bele munkaero, de aztan a mernoknoket mar nem vettek annyira komolyan, a fizetesuk a ferfiake alatt maradt, es gyakran maradtak alacsonyabb beosztasban.
az igaz, hgoy nem tanultunk meg fozni, de en inkabb ugy latom, azert volt, mert akkoriban mindenki igyekezett kihasznalni a menzat, mert a dolgozo anya, akinek a dolga volt a haztartas vezetese is emellett, tobbnyire esszerubbnek talalta, igy aztan csak a hetvegen volt fozes, hetkozben uzemi etkezde meg menza, ugy meg nehez ellesni odahaza a fozotudomanyt. es nem is hianyzott, mert sorra jelentek meg a felkesz kajak, bejottek a maggi levesek, tesztak, es persze a fagyaszto is ott volt mindenhol, amibol elo lehetett szedni egy-egy adag porkoltot, ami a hetvegen keszult mar nagyobb konderban. szoval: mas elet volt, de a nemek kozti szerepek ugyanugy le voltak osztva, mint most.
KedvelésKedvelés
Ó, nem, a facebookos meg az itteni hirtelen kattintásszám-növekedésből ítélve nagyon is sokan vannak, akik így gyűjtögetik a muníciót. Kapcsolódik hozzájuk a Pozsonyi Ádám nevű mém is, akinek lélegzetelállító újságírói tevékenységét már méltattam itt, és még Puzsérra is hivatkoznak.
Szerintem ha nem is a párkapcsolat, a szexfelhajtás a nr. 1 az elsöprő többségnél, esetleg titokban, de az már kiderült, hogy ennek a dühe, a visszautasítottság, másrészt, igen, a nőik függetlenedése, nemje az elborult uralkodhatnékra hajtja őket. Olyan téma lett a fenekem, még én is, az agresszív, beteg, ronda stb. nő is olyan kincs vagyok nekik, hogy egyáltalán szóba állok velük, hogy napokig csüngenek azon a fotón, kibányászva a blogról a facebookot, onnan meg a képet (és persze csak egy segget látnak, semmi mást).
KedvelésKedvelés
Nem baj, itt jó, és én, ha groteszkül is hangzik, mégis boldog vagyok, mert én kint vagyok, a fényben, nem hazudok, nem vagyok megsértve, vicceseket és építőeket szeretnék írni, okosakat erőseket, csak csodálkozom, és szeretném, ha a kikívánkozók itt lennének, beszélgethetnénk, és ha mégis jön egy-egy olvasó, akinek az itt olvasottak sértés meg beteg eszme, elcsodálkozhatnánk, mennyire egyformán reagálnak.
KedvelésKedvelés
nem tudok nagoyn belenezni a javasolt oldalba, a cimlapon a cikkek ajanloi is kiakasztoak. nagyon erdekes ez a hungarista vonulat az egeszben, sajnos a tagabb kornyezetunkbe ez mindenkeppen befurakszik, mert sok kapcsolodasi pontja van egyebkent ertekes egyeb gondolatokkal. egy jo pelda szerintem az arnyaltabb valtozatra a boldogszer blog, amit egy idoben nagoyn lelkesen olvastam, de aztan elgondolkodtam azon, ami nincs leirva igazan, hgoy hol van ebben a helye a nonek. ahogy irtad, ha jol viselkedik, akkor akar szentte is avatjak, de ha mas igenye is lenne, akkor o a satan. tragikus.
es vitazni nem lehet veluk, csak gyulolkodni tudnak. ha szemelyesen lennel ott, jol meg is ruhaznanak.
KedvelésKedvelés
Anno, még mikor úszni jártunk a naggyal, az előttünk lévő csoportban egy kisfiú elsírta magát. Apuka persze azonnal szidni kezdte szerencsétlen gyereket, majd hamar jött a csattanó: olyan vagy, mint egy lány! Elgondolkoztam róla, vajon mit gondolhat a feleségéről illetve mit mondana a lányának… Mikor kicsi voltam, a lány szó sértés volt az oviban, az iskolában… nem változott semmi. Illetve igen. Akkor még csak vérig voltam ettől sértve. Most már tenni is tudok ellene.
KedvelésKedvelés
Igen engem is megdöbbentett mindig, hogy pont azok az anyukák használták sértésként az “olyan vagy mint egy lány”-t, akiket kirívóan lekezelt a férjük…érthetetlen és szomorú.
KedvelésKedvelés
És mit tudsz ellene tenni ? Mert én úgy érzem, hogy egyre kevesebbet, egyre nagyobb szélmalomharc kell ezzel a mindent elsöprő média-árral szemben menni,
ami hatalmas éket ver a nemek közé.
Lehet persze a szexista reklámokat kifogásolni, tette is ezt jópár opusban a közkedvelt Puzsér, melyek mind ott vannak a jútúbon reklámkommandó néven, de még az ő hangja is ezredannyi emberhez jutott el és ezredannyiszor, mint maga a reklám.
Viszonzásképp pedig megjelenik három, ha lehet, még szexistább reklám és jót röhögnek a gyártók a markukba.
A ma felnövő lányok pedig mindennél simulékonyabb háztartási robotok és önálló igény nélküli szexgépek lesznek. A fiúk meg negyvenévesen mind kiégett, gyermeteg, magukat ellátni se tudó impotensek.
De legyen ez az én vízióm, és maradjon is csak ennyi.
KedvelésKedvelés
Nem elrettentésül, de itt egy amerikai nő TED előadása (angolul) az ellene indult internetes gyűlöletkampányról, miután nyilvánosan kihirdette, hogy a számítógépes játékokat szeretné nőbarátabbá tenni és erre pénzt kezdett gyűjteni. Ijesztő, félelmetes, és egyben “felhatalmazó” (ezennel mini-páláyzatot hirdetek a magyar nyelvművelők körében, hogy az angol “empowering” szóra találjunk magyar megfelelőt). Végül a tervezett összeg többszörösét sikerült összeszednie, nem kis részben az őt zaklatók “jóvoltából”. http://www.youtube.com/watch?v=GZAxwsg9J9Q
KedvelésKedvelés
ezt az eloadast nem talalom a TED oldalan..hogyan kell rakeresni?ott szokott lenni magyar felirat is
KedvelésKedvelés
Anita Sarkeesian at TEDxWomen 2012…. nem tudom, hol van magyar feliratos változat, ha megtalálod, linkeld be légy szíves
KedvelésKedvelés
hat epp azert kerestem, de ezeket az adatoklat irtam be, nem adja ki..majd meg kutatok:)
KedvelésKedvelés
Köszi, nem is hallottam még erről, de sajnos nem lepődtem meg annyira 😦 Mindenesetre nagyon sokan támogatják, biztos fiúk is, és ez jó.
KedvelésKedvelés
Segítseteksegítsetek! Melyik oldalról van szó? Annyira antipolitikus vagyok (meg aztán késő is van már…), hogy képtelen vagyok rátalálni. Nagyon érdekel, el akarom olvasni, tudni akarom hogy kik azok akik ennyire félnek tőlünk!!! 😀
KedvelésKedvelés
Sajnálom ezeket az embereket, de félek is tőlük. Sajnálom, mert ahogy te is írod, nagyon nincsenek egyensúlyban önmagukkal és a világgal, ha ennyi energiát fektetnek a honlapba, és abba, hogy téged zaklassanak. Félelemmel tölt el viszont, hogy ugyanaz a viszonyrendszer köszön vissza a megnyilvánulásaikban, ami a világ nők szempontjából szerencsétlenebb részén is megvan, csak itt nem burka és csiklóeltávolítás, hanem ne vegyen fel miniszoknyát és maradjon szűz a házasságig. Láttam az oldalon egy cikket – nem nyitottam meg, mert túl sok már az a kevés is, amit ezekből a szerencsétlenekből látok – egy francia exminiszterről, aki, ha jól tudom, spermabank révén lett terhes, és pár nappal a szülése után vissza is ment dolgozni. Gondolom, ő számukra maga az ördög. A cikkben valószínűleg rituálisan felnégyelték és behintették sóval, de ha így tettek, jól el is árulták magukat: ez a miniszter elért mindent, amit egy magas státuszú férfi, és emellett majdnem egyedül produkált egy új életet is. Ez baromi frusztráló lehet, ezért visítanak ilyen hangosan és tolják a propagandát.
KedvelésKedvelés
Szerintem semmilyen veszélyt nem jelentenek a Hölgyek a “fehér férfiakra”. Vannak olyan nők, akik hagyományos modellben gondolkodnak, több gyereket szülnek átlagban, valószínűleg könnyebben is fognak hagyományos modellben gondolkodó nőket találni.
Amennyiben az emberi természettel adott a patriarchális modell, akkor igaz a római mondás: “űzd ki a természetet vasvillával, úgyis visszajön”. Azaz a természetellenes rend, rendszer, ideológia úgyis magától összeomlik, amire rásegít a patriarchális társadalmak demográfiai bummja is.
Amennyiben a hagyományos családmodell csak “szociális konstrukció”, ami hipp-hopp tömegméretekben megváltoztatható és hosszú távon fönntartható és életképes, akkor nem fog összeomlani, és a “maradi patriarchializmus” eltűnik a történelem süllyesztőjében.
A történelem fogja próbára tenni mindezt. Akár önök, akár mi, hagyományban gondolkodók “szájkaratézunk”, ál-pszichologizálva ítélkezünk (“biztos idióta”, “biztos frusztrált”, “biztos gonosztevő”), nem lesz jobb a világ.
A puding próbája az evés! Ha posztmodern, frankfurti iskolás nyugati civilizáció és fehér társadalom ilyen közgondolkodás és viszonyrendszer mellett túléli kihívását, civilizációs válságát, akkor a posztmodern gondolat a történelmi fejlődés, a történelmi haladás egyik újabb és legitim állomása. Ha nem, akkor természetellenes ideológia és kísérlet volt, mely megerőszakolta a valóságot és elbukott.
Addig pedig műveljük kertjeinket, hölgyeim (és uraim)! 😉
KedvelésKedvelés
Hagyományos férfit akartál írni, ugye, tehát nem a leszbikusokra gondolsz?
Nem értek egyet azzal, hogy ami szervesen, magától megtörténik, az jól is van úgy. A rabszolgaság sem, a kapitalizmus sem, az ökológiai katasztrófa sem tűnik üdvösnek. Nem biztos, hogy az egész nyugati civilizáció létezése, a fehér társadalom olyan jól sikerült, annyira méltó a túlélésre, hogy ez lenne a fő szempont, és hogy a túlélése a sikerének jele, például könnyedén kiirthatja atommal vagy vegyiháborúval a többi rasszt, no és? A puding lehet eleve romlott, vagy kiderülhet, hogy nem is ehető.
És én semmi mást nem akarok, csak méltányos viszonyokat, a tabuk kimondásának lehetőségét és párbeszédet, a magam életében pedig azt, hogy hisznek nekem, hogy lehetek olyan, amilyen vagyok, nem kell eltitkolnom, nem koppintanak örökké normákkal, should-okkal az orromra, és hogy nem az erő dönti el, kinek van igaza. Soha még ilyen esélyünk, mint a huszadik század óta, nem volt arra, hogy az emberi sokféleséget elismerjük, és minél többen élhessenek méltón, a saját döntésük és nem rájuk erőltetett szabályok szerint, és ne a rovásukra, az ő áldozatuk árán legyenek mások erősek: lehessenek akár gyermektelenek, leszbikusok, élhessenek csak a munkájuknak, csak legyenek koherensek — ezt nevezik sokan degenerációnak, hanyatlásnak. Én viszont a kötelező gyerekvállalást, heteroszexuális normát például hihetetlenül rombolónak tartom, háromgyerekes heteroszexuális nő létemre is.
Meg kellene kérdezni az egyes embereket, nem félni tőle, hogy ki hogy élne szíve szerint. Néhányan hagyományos családban, mások másképp — és ez, ennek a változatosságnak a lehetősége sokkal építőbb lenne, mint a rengeteg frusztráció, elhallgatás, önpusztító reakció. Ide is illene a vasvilla meg a természet, csak épp szerintem a sokféleség a természetes, nem az ideálisnak felvázolt férfiközpontú család. Hogy nők attól szenvednek, hogy nem is akartak gyereket, férfiak a titkolt homoszexualitás miatt öngyilkosok lesznek, és mennyien rákot növesztenek, és minderről a világ semmit sem tud, mert úgy van berendezve, hogy az erősek harsognak, közjónak álcázva a saját érdeküket, a másfélék meg hallgatnak.
Én reflexből a gyengébb, némább mellé állok, és szerintem ez a lényegi különbség a szemléletünkben; az erő mellé állást, opportunista igazodást pedig mélységesen erkölcstelennek tartom. Ami eddig történt a nemek viszonyában, az mérhetetlen és méltatlan szenvedést okozott rengeteg nőnek, gyereknek és férfinak is. Azt szeretném itt a blogon, hogy ki lehessen mondani, hogy milyen sok nő nem is veszi észre, mi történik vele, csak hogy nagyon sok mindentől meg van fosztva, és valami nagyon rossz. Mások észreveszik, de nem mondhatják el. Akik, maroknyian, elmondják, netán erőforrásik is vannak a változáshoz, azoknak meg csapatostul, gúnyosan magyarázzák a férfiak, hogy milyen buták, elvakultak, nemzetrontók. De ez nem vita, és ez nem vezet sehova.
KedvelésKedvelés
„Hagyományos férfit akartál írni, ugye, tehát nem a leszbikusokra gondolsz?”
Igen, bár ha „vulgárfreudista” valaki a kedves olvasók közül, mondhatja elszólásnak is. 🙂 N.B. elküldés előtt szerkeszgettem, és közben nem olvastam át. Hiába, a nőknek általában jobb a nyelvhelyességi és helyesírási érzékük.
„Nem értek egyet azzal, hogy ami szervesen, magától megtörténik, az jól is van úgy.”
Ilyet én sem állítottam. Bár ez messze vezetne. Keresztényként azért is érthetek ebben egyet veled (bár más okát találjuk meg ennek), mert ún. „natura pura” (tiszta természet) állapot sohasem létezett. (Ezt most hosszú lenne kifejteni, mellőzöm itt.) A kereszténység természetfelettitől megfosztott, bukott természetét mint „témát” átvette a felvilágosodás dialektikája, csak szekularizálta és mivel csupán naturális létrendet ismert el, ezért ezzel szemben az „ősbűn” a természetellenesség volt, a „paradicsomi” tiszta természettel szemben. Rousseau nevelője, Freud superegoja, Marx tőkése, Hitler zsidója mind ezt zavarta meg, az ősi eredeti valóságot, ahol minden szép és jó volt… Részigazságaik mellett azért buktak el, mert tisztán naturális ősokot kerestek a társadalmi bajokra.
A „felvilágosodás dialektikáját” a posztmodern létszemlélet úgy kritizálja, hogy a természetest is tagadja, szerinte csak pillanatok, konkrét létezések vannak. Így nincs stabil, statikus létrend.
„A rabszolgaság sem, a kapitalizmus sem, az ökológiai katasztrófa sem tűnik üdvösnek.”
Nem is állítom, hogy ezek önmagában a „tiszta természet” absztrakt valóságának részei lennének. Ez a természetfelettitől megfosztott, arra nyitott természet olyan mint a fókuszhibás szem. Nem vak, de nem is sasszem.
„Nem biztos, hogy az egész nyugati civilizáció létezése, a fehér társadalom olyan jól sikerült, annyira méltó a túlélésre, hogy ez lenne a fő szempont, és hogy a túlélése a sikerének jele, például könnyedén kiirthatja atommal vagy vegyiháborúval a többi rasszt, no és? A puding lehet eleve romlott, vagy kiderülhet, hogy nem is ehető.”
Lehetséges, de minden lény önmagát törekszik fenntartani, amelyik nem, az beteg. Nem jelenti azt, hogy „tiszta” állapotában tökéletes.
„És én semmi mást nem akarok, csak méltányos viszonyokat, a tabuk kimondásának lehetőségét és párbeszédet, a magam életében pedig azt, hogy hisznek nekem, hogy lehetek olyan, amilyen vagyok, nem kell eltitkolnom, nem koppintanak örökké normákkal, should-okkal az orromra, és hogy nem az erő dönti el, kinek van igaza.”
Ez teljesen jogos igény.
„Soha még ilyen esélyünk, mint a huszadik század óta, nem volt arra, hogy az emberi sokféleséget elismerjük, és minél többen élhessenek méltón, a saját döntésük és nem rájuk erőltetett szabályok szerint, és ne a rovásukra, az ő áldozatuk árán legyenek mások erősek: lehessenek akár gyermektelenek, leszbikusok, élhessenek csak a munkájuknak, csak legyenek koherensek — ezt nevezik sokan degenerációnak, hanyatlásnak.”
Honnét tudjuk, hogy a saját döntésünk a méltóságunkat, vagy a javunkat szolgálja?
„Én viszont a kötelező gyerekvállalást, heteroszexuális normát például hihetetlenül rombolónak tartom, háromgyerekes heteroszexuális nő létemre is.”
A kötelező gyermekvállalást hagyjuk meg Pol Potnak. Mit ért „heteroszexuális normán”?
„Meg kellene kérdezni az egyes embereket, nem félni tőle, hogy ki hogy élne szíve szerint. Néhányan hagyományos családban, mások másképp — és ez, ennek a változatosságnak a lehetősége sokkal építőbb lenne, mint a rengeteg frusztráció, elhallgatás, önpusztító reakció.”
Mindenhol van frusztráció. A kérdés az, hogy egy tapasztalhatóan rosszból önerőből lehet-e jó? Ez egy komoly társadalmi és etikai kérdés.
Az emberiség önerőből jobb tud-e lenni lényegileg?
„Ide is illene a vasvilla meg a természet, csak épp szerintem a sokféleség a természetes, nem az ideálisnak felvázolt férfiközpontú család.”
A család központja miért a férfi lenne? Valaki ilyet ideálisnak állított be?
„Hogy nők attól szenvednek, hogy nem is akartak gyereket, férfiak a titkolt homoszexualitás miatt öngyilkosok lesznek, és mennyien rákot növesztenek, és minderről a világ semmit sem tud, mert úgy van berendezve, hogy az erősek harsognak, közjónak álcázva a saját érdeküket, a másfélék meg hallgatnak.”
Telve vagyunk problémákkal, szenvedésekkel. Mindenki. Szerintem metodológiai hiba, ha valaki túlzott kegyességből mindent normálisnak tart, ennek a reakciója lehet a túlzó fanatizmus. Egy vizes kendővel arcul is lehet csapni valakit, és letörölni az arcát. Ha valakit agyoncsapunk a vélt vagy akár valós igazságunkkal, akkor csak magunkkal törekszünk szívünk mélyén képmutatóan.
„Én reflexből a gyengébb, némább mellé állok, és szerintem ez a lényegi különbség a szemléletünkben; az erő mellé állást, opportunista igazodást pedig mélységesen erkölcstelennek tartom.”
Ez teljesen normális, mondhatnám szignifikáns női reakció. 🙂 Én az igaz mellé állok, akinek igaza van objektiválhatóan. Sőt, a mellé sem állok. Az igazság mellé állok, és mindenki mellé, hogy mindenkit az igazság tegyen szabaddá.
„Ami eddig történt a nemek viszonyában, az mérhetetlen és méltatlan szenvedést okozott rengeteg nőnek, gyereknek és férfinak is.”
Szerintem ez nem konstrukciók kérdése. A probléma gyökerét nem érinti. Semmiféle modell nem garancia a boldogságra és a harmonikus emberi kapcsolatra.
„Azt szeretném itt a blogon, hogy ki lehessen mondani, hogy milyen sok nő nem is veszi észre, mi történik vele, csak hogy nagyon sok mindentől meg van fosztva, és valami nagyon rossz.”
Ez becsülendő és tiszteletreméltó.
“Mások észreveszik, de nem mondhatják el. Akik, maroknyian, elmondják, netán erőforrásik is vannak a változáshoz, azoknak meg csapatostul, gúnyosan magyarázzák a férfiak, hogy milyen buták, elvakultak, nemzetrontók. De ez nem vita, és ez nem vezet sehova.”
Egyetértek.
KedvelésKedvelés
“Hiába, a nőknek általában jobb a nyelvhelyességi és helyesírási érzékük.” ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
KedvelésKedvelés
“Honnét tudjuk, hogy a saját döntésünk a méltóságunkat, vagy a javunkat szolgálja?” Onnan, hogy ha nem dönthetnek, ha kényszerek közt élnek, megnyomorodnak. Érez, sejt, felismer, dönt — ennyi erővel tagadhatnánk a pályaválasztást vagy a családtervezést is.
KedvelésKedvelés
“A család központja miért a férfi lenne? Valaki ilyet ideálisnak állított be?” Úgy van, társadalmunk erre épít, hogy a család elsősorban a férfi rekreációjának, egókiélésének színhelye legyen, erőforrásaiból neki jusson több, akár a gyerekek rovására is. Azért, mert az ő érdekeit, munkamegtakarítását, kiteljesedését szolgálja a nő mérhetetlen túlmunkája árán. Nem eszményekről beszélünk, vagy ha igen, a háttér-jellegű családról (ahol az anya htb, apa meg kint küzd a világban, és otthon pihen, ami meg a nő fő munkahelye, a szex és monogámia jár, meg van vásárolva a férfi családfenntartásával stb.), de még inkább a valóságról, hogy apa türelmetlenkedik, normákat szab, kritizál, néma, nem kommunikál, érzelmekkel visszaél, pénzt elkölt (ha több pénzünk lenne: https://csakazolvassa.wordpress.com/2012/09/27/ha-tobb-penzunk-lenne/ ), függőségekbe menekül és mindig máshol van, ha otthon is, a garázsban, kertben, kikacsintgat, örökké mást akar. Így van, olyan esetszámom van mindenféle társadalmi csoportból, amellyel nem nagyon lehet vitatkozni.
Péter, ha nem előítéletes, olvassa el a Hétköznapi hímsovinizmust, utána beszélgessünk. http://www.stop-ferfieroszak.hu/hetkoznapi-himsovinizmus
Örülök, ha valaki nem gúnyos, agresszív, hanem lehet beszélgetni.
KedvelésKedvelés
“Telve vagyunk problémákkal, szenvedésekkel. Mindenki. Szerintem metodológiai hiba, ha valaki túlzott kegyességből mindent normálisnak tart, ennek a reakciója lehet a túlzó fanatizmus. Egy vizes kendővel arcul is lehet csapni valakit, és letörölni az arcát. Ha valakit agyoncsapunk a vélt vagy akár valós igazságunkkal, akkor csak magunkkal törekszünk szívünk mélyén képmutatóan.”
Én nem erőltetek senkire semmit, nem vagyok térítő, én mesélek: a magam revelációit osztom meg (ajánló innen, keresse meg: nő vagyok vagy mi, de hát szeret!, egyetlen bántalmazóm! és az interjúk), és nagyon nagy látogatottság lett alig három hónap alatt, pedig nem linkeltem, nyomtam sehol. Semmit nem akarok mások helyett, veszélyesen személyes a blog, és ráismernek a sorsukra nők tömegei. Nem mindegy, milyen az a szenvedés, mitől van. Én egy becsúszott gyerek vagy akár a férjem halála miatt nem lázadozom például, de egyes ismerősei mérhetetlen képmutatása és sunyisága miatt, amellyel megkeserítették az életünket, igen. Nem tartok mindent normálisnak, például az intoleranciát nagyon nem, de nem én fogom eldönteni mások helyett, hogyan éljenek. Meg szeretném hallgatni őket, megérteni a sokféle sorsot, és döntsenek ők, vagy hallgassanak, akire akarnak, de engem ne ítéljenek meg, járassanak le az erősek, erkölcsösek fölényével, és ezt a népszerű áldozathibáztatást is hagyjuk már.
KedvelésKedvelés
“…minden lény önmagát törekszik fenntartani, amelyik nem, az beteg. Nem jelenti azt, hogy „tiszta” állapotában tökéletes.” Nem mondtam, de lehet, hogy régóta zsákutca, amit a fehér kultúra csinál, és csak tíz vagy öt igaz van az egész városban. Attól még lehet beteg, hogy igyekszik magát fenntartani, ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel.
KedvelésKedvelés
Heteronormatívat értek rajta, csak nem szeretem a műszavakat, vagyis csak azokat szeretem, amelyeket én találtam ki. Hogy ez az elvárt, társadalmilag elvárt viselkedés, irányultság, és aki nem hetero, azt nagyon megbüntetik, intézményesen és informálisan is, döbbenetes öngyilkossági ráta van a homoszexuálisok körében.
KedvelésKedvelés
“Mindenhol van frusztráció. A kérdés az, hogy egy tapasztalhatóan rosszból önerőből lehet-e jó? ” Ha rábíztuk, érettnek, kompetensnek tartottuk (mindenki mindenkit!), akkor övé a felelősség, fel kell nőnie hozzá és nem mutogathat többé másra. Segítség is van, de nem dönthetünk helyette, nem is tudhatjuk, mit érez. Én üdvözölnék egy világot, amelyben lehet és kell kompetensnek, érettnek lenni, dönteni, mérlegelni, másokat tiszteletben tartva a magunk életét élni, uniformizáló ítéletek és szankciók nélkül. Olyan lenne, mint egy Malmőben forgatott Almodóvar-film. De sajnos, el vannak gyengítve, meg vannak alázva az emberek, csodát várnak, nem mernek élni.
Azt hiszem, az erő dicsérete avagy a gyenge mellé odaállás parancsa különbözteti meg a szemléletünket. Erő nem csak a mindenkori többség, hanem eszme, ideológia, vallás is lehet.
KedvelésKedvelés
“Semmiféle modell nem garancia a boldogságra és a harmonikus emberi kapcsolatra.” Nem, nincs arancia, nem is cél, de ez, ami most van, amikor normák, hiedelmek, manipulatív trükkök és érdekek irányítják az életünket, tuti kiégéshez és csalódáshoz vezet. Én csak esélyt akarok, szabadságot, nem garanciát.
KedvelésKedvelés
Azonban a csorda, uszít, fröcsög, sebeit nyalogatja, véres szájú, emancipunci, baszatlan szavakat (és még másokat, aktuális hangulatom szerint) tartalmazó hozzászólások nem fognak megjelenni, tessék megtanulni butaság helyett viselkedni, érvelni, figyelni.
KedvelésKedvelés
Megnéztem, az iszlámos cikket kik osztották meg. Olyan arcok, olyan facebook-idővonal, hogy nincs több kérdésem. De hiába hisszük azt, hogy mi intelligens férfiakkal találkozunk csak, mindenhol ott vannak, a fiunk osztálytársának apja, a béemvés, aki leszorít, mert a bringásokat ugyanúgy utálja, mint a nőket, a szembeszomszéd is vallhat ilyen nézeteket.
KedvelésKedvelés
Itt a videó: http://www.youtube.com/watch?v=GZAxwsg9J9Q
KedvelésKedvelés
TE JÓ ÉG. Nem tudom szavakkal kifejezni, mennyire kiakasztott ez a kedves Péter barátunk. Csak kerekedett és kerekedett a szemem.
A kedvencem, mikor a fehér, keresztény, középkorú férfiak arról magyaráznak, hogy a világot nem a fehér, keresztény, középkorú férfiak irányítják, hogy ez így jó, hogy ez a természet rendje, egy felentes, messzi-messzi mindenttudó, és mindent helyesen elrendező valami, a Természet-nagy-tével rendje!!!!
Ezek az emberek mindig tudományos szavakkal dobálóznak, elméleteket fabrikálnak, vagy kitalált elméleteket szorgalmaznak, amiket szintén fehér, keresztény, középkorú férfiak írtak! (A keresztény természetesen csak ennél az esetnél állandó. Máshol másik, elnyomó és férfiimádó vallást lehet beilleszteni a mondatba.) Naná, a saját maguk által írt elméleteket persze hogy elfogadják. Csúcs ahogy ez működik: én kitalálom, te elfogadod, és lám, az eredmény pöpecül az, hogy mi vagyunk az urak, a nők meg alattunk.
Még mielőtt abbahagyom (mert ha belejövök, leszárad a kezem a gépeléstől), csak egy dolog. Miért van az, hogy a legtöbb keresztény (akinek nem inge…) MINDIG hozzáteszi önmaga említéséhez, hogy keresztény? 😀 Furcsa, furcsa szokás. Az a szó jut róla eszembe, hogy instant. Mit is mondjak, mit is gondolok…Hopp! De hiszen keresztény vagyok! Akkor csak ezt kell mondanom, és probléma megoldva! 😀
Na elnézést, elkalandoztam…:) már itt sem vagyok… 🙂
KedvelésKedvelés
Csoda Panni!
Maga egy csodálatos nő. Köszönöm bókjait! Így kerek a világ, hogy mások vagyunk, nemde? Ön is elmondhatja a véleményét, én is.
Tisztelettel,
Szász Péter
KedvelésKedvelés
Azonban az én blogomon csak bizonyos feltételekkel. És aki dafke modoroskodik, arra sósav fog fröccsenni stb.
KedvelésKedvelés
Jaaj, csak még valami, el ne felejtsem. Ez volt a kedvenc részem.
Az I-GAZ-SÁG.
Hujjuj. Péter az igazság oldalán áll!
Hát ez óriási. 😀
KedvelésKedvelés
Miért, kiskegyed nem ott áll?
Dialógusnak csak akkor van értelme, ha mindkét fél hisz az objektív igazságban. A másikat nem legyőzni, meggyőzni akarjuk.
KedvelésKedvelés
Kegyed, kiskegyed, hölgy megszólításért az olvasóra erről a honlapról kénsav fog fröccsenni (fejlesztés alatt).
KedvelésKedvelés
Miért? Indok? Orwell 1984-ének “újbeszél”-je remélem nem jön el.
KedvelésKedvelés
… azonban az én blogomon csak bizonyos feltételekkel.
KedvelésKedvelés