a szavazás és az én kínjaim

Ím, huszonötödike lett, Kinga napja, akinek boldog névnapot kívánok, a főoldal human calendarje meg úgy maradt, ott tegnap van. Megállt az idő. (Ezt megszereltük közben.) (És Kristóf. Ezt is benéztem, én is ottragadtam.)

Tehát máig lehetett szavazni.

A második helyesírásos szavazás manipulált volt: az egyik válaszlehetőség, az elegáns elipsziloné eleve arra terelgette a válaszadókat, amerre én akartam, de nem vesztettetek sokat, mert becsületes vagyok: a töprengés és a felismerés irányába.

Az első szavazást, amelynek kérdése az volt, zavarnának-e a jelszóval védett bejegyzések, valós probléma ihlette. Ma lezárom ezt a szavazást.

Először is köszönöm, hogy ennyien szavaztatok, pedig nyaraltok és telefonról nem is lehet (ők a fenekemet sem látták szegények), köszönöm, hogy ilyen sokatokat érdekel a téma és vagytok láthatólag a blog egészéről is véleményt formálni képes olvasóim.

Másodszor a kérdés hátteréről szeretnék írni. A problémám valós, és konkrétan az, hogy írhatok-e úgy, ahogy szeretnék, nagyon, tövig, és anélkül, hogy kínos helyzetekbe kerülnék később mondjuk egy munkahelyen vagy kitenném magam gyalázkodó visszajelzéseknek. Nagyon szeretnék szabadon írni, tabuk nélkül, de kinéz néhány csúnya következmény, mindenkinek, aki nagyon kinyitja a csapot. De hát tele a bojler.

Majdnem 32 százalék teljesen megérti, hogy nem szánok mindent az ellenőrizhetetlen nyilvánosságnak. Köztük nyilván vannak, akik kapnának jelszót, vagy rám bízzák. Köszönöm, hogy ők vannak a legtöbben.

A következő két népes csoport: hajszálra ugyanannyian, a válaszadók közel negyede mondja, hogy menjek már, ne csináljam ezt a jelszavazást, mint ahányan azok vannak, akik egyéb véleményt fogalmaztak meg. Itt elég vegyes a kép: van az, hogy igen, zavarná őket, egy másik jellemző csoport ezt úgy fogalmazza meg, hogy kirekesztve érezné magát. Van, aki azt állítja, akkor nem is jönne többet, más a jelszóadás szempontjait kérdezi, végül néhányan arra utalnak, hogy el kell dönteni, nyitott vagy zárt az egész. Ja és van, aki már most detektált az oldalán egy kezdődő lyukat. Szóval összességében mégiscsak azok vannak a legtöbben, akiknek gondjuk lenne ezzel.

Van két kisebb, megint hasonló méretű csoport: néhányan biztosak benne, hogy kapnának jelszót, és ezért nem zavarná őket (nagyjából hét és fél százalék), mások szerint ez nem korrekt a többiekkel, ha ők maguk kapnának is jelszót.

Alig öt százalék szerint pedig Hosszú Katinka nyeri. Úgy legyen, talán nekik van igazuk.

Rohadt nehéz ám jól feltenni a kérdést és releváns válaszlehetőségeket kiötölni. Mert mi van azzal, aki tuti kapna jelszót, de attól még szerinte ez kitolás a többiekkel… a torta nem állhat túl sok szeletből (pie chart).

Jó látni, hogy kíváncsiak vagytok, hogy számít, mit írok. A kattintás bármi lehet, és a számláló vak, én tényleg megrendülten látom, hogy ennyien szavaztatok, vagyis ennyien vannak nem véletlenül és nem is fanyalogni idetévedők. Ha itt létrejött egy több száz fős tábor, akik várják és élvezik az új bejegyzéseket, akkor elmorzsolok néhány könnycseppet, nagyon megemel ez, tényleg. Nagy ugrás ez az életemben. Ahogy Barok Eszter írja a blogján, az íróasztalfióknak írt egy időben, de még azt se érdekelte. Most ezt nem találom őnála, lehet, hogy mégis én találtam ki…? (Kedves negyedik cé, ezt nevezzük intertextualitásnak.)

Itt azért szeretnék rámutatni arra, hogy én írok, ti olvastok, de/tehát nem kölcsönös a viszonyunk. Írja az egyik Egyéb válaszoló, hogy ő is vállalja a kilétét. Ez nagyszerű, megtisztel mindenki, aki felismerhető, de a fél életemet én teszem ide, te meg kommentelsz, ha akarsz, rejtőzködő nickkel.

Tényleg rémisztő, na. A Facebookon ott vagyok névvel, arccal. És ott csevegek valakivel, megemlítem, hogy szexi bejegyzést írtam a blogon, és erre jön tíz perc alatt hét keresőkifejezés és kattintás a blogra, hogy “szexi bejegyzés”.

Jelszót az kapna, akiről tudom, hogy ki. Virtuálisan is tudhatom. Az arctalanság a nyomasztó. Nem akarok kirekeszteni senkit, aki betartja a blog címében foglaltakat, illetve a vonatkozó József Attila-verset.

Szóval a szavazást is figyelembe véve úgy döntöttem, lesznek jelszavas bejegyzések. Nem csak az utcabeli haverjaimnak.

Lábjegyzet: amit a wordpress tud, az mámorító. A widgetek, a szavazás, a szavazáson belül multiple choice, zárt végű, randomizált, pie chart és bar chart (folyton kajálni akarnak az angolszászok, but this is not my cup of tee). Lenyűgöző. Nemsokára kvíz is lesz, úgy olvassatok. Ki hitte volna, itt és így leszek én író, tanár, humorista és közösségi lény…?

24 thoughts on “a szavazás és az én kínjaim

  1. „Az arctalanság a nyomasztó. Nem akarok kirekeszteni senkit, aki betartja a blog címében foglaltakat, illetve a vonatkozó József Attila-verset.”

    Azért kezdtem olvasni a blogot, mert be volt linkelve egy feminista oldalra, amit kedvelek, és sok olyan gondolatot találtam, ami egybevág az én véleményemmel, csak jobban van megfogalmazva. És igazából nekem mindegy, hogy ki írja, mert számomra nem az a lényeg, hogy te vagy-e az a csaj a szomszéd utcából vagy az irodából a folyosó végén. A lényeg az, hogy 70-80%-ban egyezik a véleményem a blogban leírtakkal, ez egyszerre nagyon jó (mert megerősít) és riasztó (jaj, nem akarom elveszteni az illúzióimat, még nem…!) De mindenképpen elgondolkodtató.
    Ugyanakkor megértem, hogy nem akarsz trollokat az oldalra.
    Amúgy nekem az lenne logikus, hogy a nagyon személyes részeket pont, hogy arctalanul tenném közre, de elfogadom, hogy másnál máshogy van.

    Kedvelés

    • Én arctalan vagyok, nem linkeltem magamat s facebookon, ahol linkeltem, ott nem árultam el, hogy én vagyok. Tíz ismerősnek szóltam, hogy van a blog. Vagy a fényképekre gondolsz?

      Örülök neked meg a véleményeidnek. Az illúziókra pedig semmi szükség, ha a kezünkben van az eszköz, hogy hogyan tehetjük a magunk valóságát széppé.

      Kedvelés

  2. Nem tudom hogy kapnék-e jelszót, de mindenképp jövök továbbra is naponta, a reggeli kávém mellé kell a blogod. Megerősít, erőt ad, talpon tart. Az az én kínom/örömöm, hogy léptem, mertem lépni: 6 év házasság, 3 gyerek, a legkisebb még nincs 1 éves, az apjuk kb 1 hónapja albérletben, külön tőlünk. Merem azt érezni, hogy így valóban jó, és nem, nem vagyok frigid szemétrohadtkurva, aki szétbarmolta a családot. Mert tényleg jó így, könnyű így (hülyeség, nem könnyű, de könnyebb mint a velünk élő férjjel volt), nekem is és a gyerekeknek is. Szóval köszönöm hogy olvashatlak. Jelszó nélkül is :).

    Kedvelés

    • Enyém a megtiszteltetés, nagyon jó, ha van visszajelzés intelligens emberektől, és nem ez a szokásos “te szét akarod verni a házasságokat” típus. És örülök a bátor döntésednek. Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik.

      Kedvelés

  3. Én is vagyok, én írtam az egyik ‘egyéb’ válaszban azt, hogy ha nem kaphatok jelszót, akkor a zárt bejegyzések címét se látnám szívesen, ezzel “detektáltam az oldalamon egy lyukat”:D
    De olvaslak/olvasnálak, és nem is te lennél, ha nem türkizszínű lenne a bugyid:P

    Kedvelés

  4. (én sokáig írtam álnéven, aztán egy ideje vállalom, hogy ez van. azt, hogy miért történt meg ez a változás, privátban szívesen elmondom, fent vagyok a fészbúkon a zárójeles nevemmel. hat éve írok, és előre semmi nem jelszavaztam le, csak utólag, mert azok a bejegyzések szükségtelenül voltak gonoszak olyan emberekkel, akik tulajdonképp nem érdemelték meg, de jött a hirtelen felindulás.

    nálam két bejegyzéstől borult ki a bili ezalatt az idő alatt: mind a kettő a kényszer-abortuszaim technikai/naturalista leírása volt (nem éltek a gyerekek), és itt nagyon érződött az, amit te a patriarchális társadalomról írsz: akik kiborultak, mind férfiak voltak, hogy mégsem kellene ilyen naturalistán leírnom. )

    én azért olvaslak szívesen, mert jól írsz, a stílus nagyon fontos, nekem sokkal fontosabb annál, hogy egyetértünk-e. elgondolkoztat sok minden, amit írsz, vitatkoznék is sok mindennel, de mivel nem ismerjük egymást személyesen, nem szeretném, hogy ezt kötekedésnek vagy bántásnak vedd. de soha nem unalmasak a bejegyzéseid, és ez óriási nagy dolog.

    Kedvelés

  5. amúgy én nagyon szeretem a szókimondásodat, sok réteget lehántasz az ember szeméről, és bár nem mindig értek egyet veled és teljesen máshogyan is élünk, nagyon-nagyon jólesnek az írásaid, elgondolkodtatnak, és sokszor kihúznak az önsajnálatból.
    Szóval köszi.
    (és nem, ez nem fizetett komment!:DDD)

    Kedvelés

  6. Hogyan lehet virtuálisan ismerkedni? Ha e-mailben leküldöm a saját blogom címét, meg a saját weboldalam elérhetőségét, az már elég? Vagy EU-s önéletrajz is szükségeltetik? Esetleg néhány soros bemutatkozást szeretne? Vagyis szeretném tudni, hogy ismeretlenként hogyan lehet jelszóhoz jutni :-).

    Kedvelés

      • Virtuálisan akár macska is lehetnék, hiszen téren és időn át még a macskaszőr sem allergén. Köszönöm a lehetőséget!

        Kedvelés

      • Hát, pedig én nem tudok róla. 🙂 A page-re vagy a személyesre írtál? Az előbbinél bizony csak 2 hete jöttem rá, h lehet üzenetet is kapni, viszont én még soha nem kaptam.

        Kedvelés

    • off offja: bezárva nem csúsznak szét nálatok a matracok? a kiállítási darab csúszkált, ez az egy ok volt, ami miatt nem ilyet vettünk nemrég, de azóta is sajnálom, mert szívszerelmem ez az ágy….

      Kedvelés

      • nem, összecsukni egy kicsit nehéz, mert nem vágták le teljesen pontosan az ágydeszkákat, de mivel én ágyon döglős fajta vagyok, vakációban ritkán csukjuk össze. mikor össze van csukva, és egymáson van a két matrac, nem olyan kényelmes.

        Kedvelés

  7. Visszajelzés: 1994. poszt az olvasókról | vészbejárat – vészbook a nehéz napokra

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.