A sablon változatlan, a cím módosult. Eredetileg az én szóltam volt az alcím. De nem értik se így, se úgy, aztán meg bajuk van, tiltakoznak… Ez a blog nem mindenkinek való.
Ezek voltak a cím elatt eddig. Van közte haikuszerűség, aforizma, üzenet, aktuális élményre való reflexió és játék a szavakkal:
én szóltam
gerle éva naponta frissülő blogja
minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő
nincs eszme. még értékrend se. csak jó mondatok.
piros, tartós öröm
változtasd meg élted
közhelyekből nem élünk meg
nagyon mondom, kicsit alakul
szeretem, ha az őszi nap süti az orrom hegyét
a rút, ármánykodó mostohatestvér pedig meg-puk-kadt mérgében
sok minden lekopik az emberről, nagy darabok is leesnek, de a legközepe, az nem
a láncfűrészes blogger
már akkor is úgy volt, amikor még nem ébredtünk rá
ha tudsz érdekeset mondani, nem gáz, hogy grafomán vagy
mindig van nálam egy szem dió
zavarni fog. éles. úgy van megírva. de feszkózni nem invitál. azt ne itt.
én köszönöm, köszönlek titeket. boldog karácsonyt, bármit is jelentsen ez
haladóknak
befelé végtelen
nem halaszthatod tovább
valakik most itt vagytok sokan
minden érdekesebb, mint amilyen elkeserítő
a sűrű szépségre voksol
na és amikor a kisbicskámmal lefejeztem az iraki túszokat?
de akkor már (úgy értem, ennyi erővel) miért ne lennék boldog?
a szöveggel beszélj, ne velem és ne azzal, ami a fejedben van
metaforákkal ne vitázz
és képzeljétek, mégis vérbükk
úgy örülök, hogy idekattintottál!
vagy edzek, vagy olimpiát nézek
“a fotelban ülve, rossz esetben pörköltfoltos atlétával, sörrel a kezükben okoskodnak, saját munkájukban huszönötezredikek az országban, nemhogy a világon, s az interneten név nélkül, gusztustalan módon szidnak másokat” Kiss Gergő (bocsánat a hibáért) Verrasztó Dávid
nem kell egyetérteni. mivel ez nem vita.
az úr megjelent álmomban, s kérdé: terhes akarsz lenni inkább, vagy garázda? s én feleltem. 🙂
nem merül fel a nézőben, mi ez a sapka?, kérdem a fotóst. ez a kérdés elvész a többi között, feleli.
ez már csak így van? ne legyen így.
lecsöpög minden, csak a nettó marad. de az milyen jó sűrű!
talpalatnyi skandináv a balkánon
még az olvasóim is tehetségesebbek, mint más bloggerek
itt az olvasók is tehetségesek
ha visszajársz, tiéddé válik a blog. a gondolataim, az életem. izgi nincs. megtisztelsz.
légyszi, ne írd meg, hogy téged nem érdekel a sport. mert engem igen 🙂
romlott vagyok, mint a harminc hónapig érlelt parmezán
akárkiben tudok hibát találni. csak nem mindenkiben akarok.
tudom, hogy fáj. és azt is, miért.
metaforákon ne sértődj meg
hogy blogger. hogy negyven éves. hogy ez már túl izmos. de tényleg ennyi a mondandód?
pont ilyennek szeretem
fáj az igazság? (agresszív támadások idején)
nem figyelem csakazolvassát. nem kutakodom. semmiképpen. :DDD (szintén)
az eredeti. ma
az eredeti. már ötéves 🙂
bloghasználati kisokos: olvasd el még egyszer, mert előfordul, hogy nem az én állításomat érted meg a szövegből, hanem a saját sztereotípiáidat, merev prekoncepcióidat, és azok ellen berzenkedsz, azokkal vitatkozol… brrr. igen, itt meglepő állítások vannak, bonyolult érvelés, ehhez figyelem kell és idő. ne akard gyorsan, erősen, felületesen. érzékenyek vagyunk az árnyalatokra, gondolkodunk, felismerjük a közhelyek, az érzelmi érvelés, a hazabeszélés, az egymondatos elintézés, a konvencionális ítélkezés és a morális pánik csapdáit, és nem sarkítunk. a gondolatoktól nem kell félni. a folyamat izgalmas. a kognitív disszonancia egy kicsit kellemetlen, viszont hasznos, a vagy-vagy, a bináris oppozíció kényszere viszont nem vezet termékeny gondolatokhoz.
nincs sült galamb, csak nyers gerle
tarts szemmel naponta, én meg szóval tartalak
jobb már az életed, mint tegnap volt?
a lényegről. másra nincs idő.
nem népszerű akarok lenni, hanem önmagam
a minőségre szerződtem. nem foglalkozom rosszindulattal, középszerűséggel, játszmákkal
ne legyél felületes, ez nem az a felület
ugyanaz maradtam. egy kicsit fényesebb
“Láttam ahogy kihúzta magát mikor összesúgtak a háta mögött, nézd azt a szép nőt, ő a híres bloger, a csakazolvassa., Ezekért a mondatokért ül időt pénzt nem kímélve naphosszat nyilvános helyeken…” kommentelő
dráfám, a tiszta ház az elpazarolt élet jele
piros, tartos orom a kedvencem 🙂
KedvelésKedvelés
Az pedig Ady Endre!
KedvelésKedvelés
És tényleg! 🙂 Nem ismertem ezt a verset eddig.
KedvelésKedvelés
Amikor én először idetaláltam, akkor ez volt a cím alatt: nem arról írok, amiről kellene. Vagy ez nem a cím alatt volt? nem tudom, de emlékszem erre a mondatra, mert ezért maradtam.
KedvelésKedvelés
Én is. Vagy megvan a blog első Mandela szindrómája. 🙂
KedvelésKedvelés
Nem, ez már a második. Vagy csak déjá vum van? 🙂
KedvelésKedvelés
Én is emlékszek.
KedvelésKedvelik 1 személy
de jók így együtt is!
KedvelésKedvelés
minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő
Örök kedvencem, idéztem is, éreztem is így. Köszönöm, mindig élmény az új alcím.
KedvelésKedvelés
Nagyon jók. Mind zseniális összegzés. Válasz. Epigramma.
Még az olvasóid is tehetségesebbek.
KedvelésKedvelés
Én is pont ilyennek szerettem és talán a trolloktól léptem be, annak idején.
KedvelésKedvelés
Talpalatnyi skandináv a balkánon. Nekem ez a kedvencem, bár nem találtam meg a válogatásban. Nagyon tetszik a szavak ritmusa.
KedvelésKedvelés
Kösz, beillesztem, kimaradt valóban! :szívszmájli:
KedvelésKedvelés
Én szóltam.
KedvelésKedvelés
Ez még most is benne van az oldal szövegében, csak kicsit elbújt… (a html file-ban)
KedvelésKedvelés
Oh. Köszi Engem.
KedvelésKedvelés
Nincs sült galamb :DDD
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: a klasszikusok | csak az olvassa — én szóltam