A sablon változatlan, a cím módosult. Eredetileg az én szóltam volt az alcím. De nem értik se így, se úgy, aztán meg bajuk van, tiltakoznak… Ez a blog nem mindenkinek való.

Ezek voltak a cím elatt eddig. Van közte haikuszerűség, aforizma, üzenet, aktuális élményre való reflexió és játék a szavakkal:

én szóltam

gerle éva naponta frissülő blogja

minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

nincs eszme. még értékrend se. csak jó mondatok.

piros, tartós öröm

változtasd meg élted

közhelyekből nem élünk meg

nagyon mondom, kicsit alakul

szeretem, ha az őszi nap süti az orrom hegyét

a rút, ármánykodó mostohatestvér pedig meg-puk-kadt mérgében

sok minden lekopik az emberről, nagy darabok is leesnek, de a legközepe, az nem

a láncfűrészes blogger

már akkor is úgy volt, amikor még nem ébredtünk rá

ha tudsz érdekeset mondani, nem gáz, hogy grafomán vagy

mindig van nálam egy szem dió

zavarni fog. éles. úgy van megírva. de feszkózni nem invitál. azt ne itt.

én köszönöm, köszönlek titeket. boldog karácsonyt, bármit is jelentsen ez

haladóknak

befelé végtelen

nem halaszthatod tovább

valakik most itt vagytok sokan

minden érdekesebb, mint amilyen elkeserítő

a sűrű szépségre voksol

na és amikor a kisbicskámmal lefejeztem az iraki túszokat?

de akkor már (úgy értem, ennyi erővel) miért ne lennék boldog?

a szöveggel beszélj, ne velem és ne azzal, ami a fejedben van

metaforákkal ne vitázz

és képzeljétek, mégis vérbükk

úgy örülök, hogy idekattintottál!

vagy edzek, vagy olimpiát nézek

“a fotelban ülve, rossz esetben pörköltfoltos atlétával, sörrel a kezükben okoskodnak, saját munkájukban huszönötezredikek az országban, nemhogy a világon, s az interneten név nélkül, gusztustalan módon szidnak másokat” Kiss Gergő (bocsánat a hibáért) Verrasztó Dávid

nem kell egyetérteni. mivel ez nem vita.

az úr megjelent álmomban, s kérdé: terhes akarsz lenni inkább, vagy garázda? s én feleltem. 🙂

nem merül fel a nézőben, mi ez a sapka?, kérdem a fotóst. ez a kérdés elvész a többi között, feleli.

ez már csak így van? ne legyen így.

lecsöpög minden, csak a nettó marad. de az milyen jó sűrű!

talpalatnyi skandináv a balkánon

még az olvasóim is tehetségesebbek, mint más bloggerek

itt az olvasók is tehetségesek

ha visszajársz, tiéddé válik a blog. a gondolataim, az életem. izgi nincs. megtisztelsz.

légyszi, ne írd meg, hogy téged nem érdekel a sport. mert engem igen 🙂

romlott vagyok, mint a harminc hónapig érlelt parmezán

akárkiben tudok hibát találni. csak nem mindenkiben akarok.

tudom, hogy fáj. és azt is, miért.

metaforákon ne sértődj meg

hogy blogger. hogy negyven éves. hogy ez már túl izmos. de tényleg ennyi a mondandód?

pont ilyennek szeretem

fáj az igazság? (agresszív támadások idején)

nem figyelem csakazolvassát. nem kutakodom. semmiképpen. :DDD (szintén)

az eredeti. ma

az eredeti. már ötéves 🙂

bloghasználati kisokos: olvasd el még egyszer, mert előfordul, hogy nem az én állításomat érted meg a szövegből, hanem a saját sztereotípiáidat, merev prekoncepcióidat, és azok ellen berzenkedsz, azokkal vitatkozol… brrr. igen, itt meglepő állítások vannak, bonyolult érvelés, ehhez figyelem kell és idő. ne akard gyorsan, erősen, felületesen. érzékenyek vagyunk az árnyalatokra, gondolkodunk, felismerjük a közhelyek, az érzelmi érvelés, a hazabeszélés, az egymondatos elintézés, a konvencionális ítélkezés és a morális pánik csapdáit, és nem sarkítunk. a gondolatoktól nem kell félni. a folyamat izgalmas. a kognitív disszonancia egy kicsit kellemetlen, viszont hasznos, a vagy-vagy, a bináris oppozíció kényszere viszont nem vezet termékeny gondolatokhoz.

nincs sült galamb, csak nyers gerle

tarts szemmel naponta, én meg szóval tartalak

jobb már az életed, mint tegnap volt?

a lényegről. másra nincs idő.

nem népszerű akarok lenni, hanem önmagam

a minőségre szerződtem. nem foglalkozom rosszindulattal, középszerűséggel, játszmákkal

ne legyél felületes, ez nem az a felület

ugyanaz maradtam. egy kicsit fényesebb

“Láttam ahogy kihúzta magát mikor összesúgtak a háta mögött, nézd azt a szép nőt, ő a híres bloger, a csakazolvassa., Ezekért a mondatokért ül  időt pénzt nem kímélve naphosszat nyilvános helyeken…” kommentelő

dráfám, a tiszta ház az elpazarolt élet jele