Igen, én is nagyon szeretem, fenn is akadt a szemem “a sikerült jól kitakarítani, meg elvégezni a házimunkákat” dolgon, hogy még ő is úgy érzi, hogy muszáj kompenzálni, meg verbalizálni, hogy egyébként ő nemcsak egy rockercsaj, hanem tud ám ő takarítani meg főzni is. Elképzelem mondjuk Kiss Tibit, amint egy riportban elmeséli, hogy milyen klasszul megpucolta az ablakokat…
Kisbabával van otthon – szerintem ebben az időszakban ez a mondat tökoké. Nemsoká készítek vele interjút (ebben a műfajban annyira szar vagyok mint … na jó nagyon.)
Rákérdezek ezekre. Érdekel.
Végre … ezen dohogok magamban tegnap óta, először azt gondoltam ez valami rossz vicc. De nem, úgy tűnik, ez tök komoly. Nem tudom jó sorrendben olvasni, egymás mellé, alá/fölé téve olvasni, sehogyse értem.
az öt nő, erősen sminkelve. a megfelelési kényszer (ami ellen megszólaltak) árad a megjelenésükből. a közeli képek a farmernadrágba dugott kézről. a beállítások.
(tudni kell nemet mondani és jön mellé a kötelező magyarázat, hogy nem lehet mindenhol ott lenni, pedig szeretnék ott lenni, mondja d.tóth. közben magyarázkodik. miért is? miért kell megmagyarázni? és miért nem merül fel az a sokhelyenottlétkérdés a férfiaknál soha? )
meg a gyerekek ott rohangálnak a széksorok között, csak hogy tudjuk hol a helyünk.
az egész olyan disszonáns. kényelmetlen. zavaró. itt ez a játszótér, játszódjatok lányok! -szerű
a másik téma pedig nem csökkenti, hanem teljes mértékben komolytalanná teszi az első témát (ha egy pillanatig esetleg komolyan vettük volna).
Egyetértek. De csak részben. A téma, hogy “szeresd önmagad, mint felebarátodat”. Egyrészt szerintem a nők többségénél – nálam aztán depláne – annyira rögzültek szempontok, sőt, elvárások (smink, csinos megjelenés, stb), hogy teljesen a sajátjuknak érzik azokat. Nem szeretik magukat smink nélkül, nem szeretik magukat szőrösen, stb-stb. De szerintem ez nem feltétlenül függ össze a témával, hogy tudjanak nemet mondani dolgokra és magukat előre helyezni, jobban szeretni. Mert mondjuk a külsővel kapcsolatos elvárásokban pont nem, de másban meg tök jól igen…. Én nagyon sokszor majd megfeszülök, hogy segítsek másnak, néha olyan áron is, hogy én rosszabb helyzetbe kerülök általa. És tudom mindig hol a határ, ahol nemet kellene mondanom, de kesésszer teszem – illetve kevesebbszer, mint kéne…. És ez is milyen nőies nem? Empátia, kedves figyelmesség, társai. Na persze, ha ténylegesen nekem van bajom, cseszhetem az empátiámat 😀
Szóval szerintem nem annyira gáz ez ez, árnika. By the way eszembe jutott egy kommented, jó régről, miszerint nem adsz már annyira a megjelenésedre, pedig régen mindig táska-cipő passzolt és idézlek: ma már nem és érzed, hogy elindultál lefelé a lejtőn. Becsületszóra ezt írtad és én igen sokat gondokoztam ezen. Mert vannak periódusaim, amikor nagyon ott vagyok és olyan is, amikor “ma sem mostam hajat, kinyalhatja mindenki”.
Az utolsó, kamaszoknak szóló videóval szerintem vlm olyasmit akartak elérni hogy “abból látom, hogy tetszem neki, hogy nem erőlteti rám az akaratát és figyel rám, az érzéseimre, együtt rezdülünk, stb” – csak ez marha béna lett mert úgy hangzik mint egy ikszedik megfelelési kényszer, tényleg 😦
Igen. Emlekszem erre a kommentemre, hogyne. Bar most tobb dolog is arnyalja ezt.
1.azzal, hogy azt irtam:elindultam a lejton. Magam is elismertem, hogy ez a noket kordaban tarto szepsegipar es a kulso megjelenes szempontjabol ennek elengedese, de valahol hianyallapot. Hiszen ahogy nem torodom a kulsommel, ugy nem kapom azokat a visszajelzeseket, melyek a szociaizaciom reszet kepezik, tehet ezek aztan hianyoznak. Ezt fejezi ki talan az, hogy elindultam a lejton. Szoval kilog a lolab, hogy esetleg kozben kurvara szarul erzem magam a boromben. Es igy korbe is ertunk:ez szinkronban van azzal amit te irtal, hogy ez szemelyisegunk resze, es nelkule nekunk nem is igazan jo.
2.bringasahegyen mult heten azt mondta, hogy a kulso megjelensem nagyon nincs osszhangban azzal amit magamrol irok, hogy ugyanis nem tunok egy elhanyagolt kulseju szoros labu feministanak (ugy fogalmazott, hogy egy csinos no vagyok, irultam pirultam is 🙂 ) ezt akkor azzal magyaraztam , hogy vannak bizonyos automatizmusok, amit az ember evtizedek ota csinal, rutinok. Harmhetente fodrasz, ket hetente manikur, negyhetente pedikur, majd mindennapos sport, hajmosasok, oltozkodes ilyesmik. Ezek akkor is elnek tovabb, amikor egyebkent ugy erzem mar elengedtem a kulso megjelenesemmel kapcsolatos gorcseimet.
3.osszessegeben elnegedtem ezeket a gorcsoket. Azt gondolom elengedtem noi reszemet es kezdek emberre valni.
Talan…
Egyetértek az előttem szólókkal, műviek a nők, családiasan csacska a helyzet a gyerekekkel,
és nekem valahogy az rí le az egészről, hogy állandóan bizonygatni kell, hogy
nekünk is van keresnivalónk ezen a földön…
És a küldetésünk nem a szakmánk, az érdeklődésünk, a hobbink,
hanem a smink, a gyerek,
amit a férfiak saját, önálló elképzeléseihez való maximális igazodás megkíván.
Annyira sírnivaló ez valahol…
Tudom, hogy Rácz Zsuzsa jót akar, és felhívja a figyelmet az anyaságra,
de én az apaságra hívnám fel 100-szor inkább a figyelmet,
és nem a nagy semmit, hanem minden nő konkrét, anyagi megbecsülését várnám el a szülésekért meg a gyereknevelésért.
Fizesse a tb. a legmodernebb terhességi vizsgálatokat, állományt ha kell, kiegészítő fizetést a szervezet strapájáért terhesség és szoptatás idején, terhességenként 1 fogimplantátum-bónt amit bármikor felhasználhatok az életem folyamán, szülésenként 1 korrekciós műtét bónt (beültetés, sérv, aranyér, etc…) mert ezek bekövetkeznek, és elég, ha a kockázat az enyém, anyagilag állja már a köz, aki jelenleg csak lenyúlja a munkám és erőfeszítéseim gyümölcsét, de nemhogy piaci árat nem kínál érte, de mégcsak költségtérítést sem ad !!!
Az ember ugyanis minden gazdaság működtetője.
És az anyák ezt az alapanyagot jelenleg minden térítés nélkül állítják elő.
Elképesztő, amikor a férfi azt a pénzt, amit a nő terhessége idején ő könnyedén előteremt teljes fizikai munkaképessége teljében, átnyújtja az ezer sebből vérző nő feje fölött a szülést levezető férfi orvosnak… hát ne már. Tisztára mint a strici meg a kliens, miközben a nő ingyen amortizálódik és megy szépen tönkre…
És a szeretettel már teli a hócipő – már nem azzal, amit kapunk, mert az nem sok – hanem azzal, amire föl nekünk ingyen kell csinálni olyan dolgokat, amit a pasik 99 %-a még pénzért sem vállalna !
Komolyan mondom, én ezeket a mai társadalmakat egy óriási szivattyúnak látom, ami a nők láthatatlanul és ezerféleképp megcsapolt energiájából a férfiaknak nyújt kényelmet, pénzt, luxust, többletet.
És ez egyre szélsőségesebb méreteket ölt manapság, úgyhogy teljesen megértem, miért nem szülnek a mai lányok.
Rájöttek, hogy csak a férfi-életpályamodell élhető, abból ugyanis egy nő (ha nem is olyan pompásan, de legalább ) meg tud élni,
míg gyerekekkel a nyakadon, hátrányban a munkaerőpiacon, büntetve az anyaságba ölt energiádért, háztartást egyedül csinálva mindenki után,
ez a női életpályamodell… nem sokakat csábít, megértem.
Ehhez aztán kell a propaganda, és ez az Aranyanyu is egy ilyen propaganda.
Például bénázol a BKV jeggyel az automatánál, odajön a férfi jegyellenőr. Elveszi a jegyedet, rád néz kéjesen vigyorogva és azt mondja: Fogadjunk , ha én beteszem maga sikítani fog. A sors büntetése, szedhette szét az automatát.
Egész addig nagyon jó, amíg el nem hangzik a második téma. Minek más téma tiniknek? Ők még kicsik ahhoz, hogy szeressék magukat? Ők még kicsik, hogy megkülönböztessék a nárcizmust az önbecsüléstől? Nem értem, minek egy új téma, azt meg pláne nem, hogy pont ez. Különben nagyon jó felvetés.
Hát, igazán! Én a másodjára megszólított korosztály tagja vagyok, és bizony, bizony, mennyire önző is vagyok…! Állandóan én vagyok a saját középpontomban, de érzem, hogy ez nem jó. Nárcisztikus, csúnya dolog! Akkor lesz ez elfogadhatóbb, ha már lesz gyerekem (ehhez kell a férfiember!), és már voltam cseléd. Akkor majd kinyílhatnak mindenféle szemek, de megalázkodás és önmagam feladása nélkül ugyan hogyan is lehet igazán értékelni aztán a szabadságot? Helytelen, hogy most bármennyi is van, csak a koromból fakadóan.
(Most meg megpróbálok nevet változtatni. És egyszer beköszönök tisztességesen, bocsánat, tényleg.)
“Minek más téma tiniknek? Ők még kicsik ahhoz, hogy szeressék magukat? Ők még kicsik, hogy megkülönböztessék a nárcizmust az önbecsüléstől?”
Ráadásul a téma kamaszoknak ÉS fiatal felnőtteknek szól. Így még érthetetlenebb. Ha nagyon akarom, ebbe a korosztályba még én is beletartozok. De hogy miért lennék jártasabb a második témában, mint az elsőben, miért lenne ez megfelelőbb nekem, az rejtély.
Szerintem épp a kamaszoknak kellene elsősorban az első kérdésen elgondolkodniuk, ez az a korosztály, ahol jellemzően erős az önelfogadással való probléma.
Szerintem is. És ha már kellő önelfogadással, erős határokkal rendelkezik, azután már elgondolkozhat azon, hogy milyen kölcsönhatásban van a többiekkel, de ennek is az önismeret az alapja.
Csak most tűnt fel, hogy már maga a kérdés is kissé tárgyiasító: honnan tudod, hogy te valaki számára a vágy tárgya lettél? Erre mondhatnám, hogy kit érdekel, hogy kinek jövök be? Az érdekel, hogy NEKEM ki tetszik, aztán majd azzal a konkrét illetővel tárgyalhatunk a bejövésről vagy nem bejövésről. Ez jobban is passzolna az első kérdéskörhöz : önismeret, igények, elvárások megfogalmazása…stb.
Ha valaki ebben eligazít, nagyon hálás lennék.
A srácoknakbejövős felhívás kapcsán csak most jutottak eszembe azon fiatal felnőtt nők, akik nem heteroszexuálisok lévén nem is nekik akarnak tetszeni. Véletlen kihagyás? Nincs jelentősége? (Paranoiás vagyok-e?)
Nem vagy paranoiás. Ez tényleg heteronormatív témamegjelölés volt, ami főleg azért érdekes, mert ez egy nyitottnak, érzékenynek, tabudöntögetőnek szánt kampány. Ha tényleg annyira nyitottak, ilyen dolgokra azért figyelniük kellene. Illetve az lenne a legjobb, ha már külön odafigyelés nélkül is természetes lenne, hogy hozzáteszik a “bejössz egy fiúnak” után: “vagy egy lánynak”.
Szerintem annyira mély a heteronormativitás a társadalomban, hogy észre sem veszik. Gyanítom, hogy nem rossz szándék, vagy homofóbia az ok, egyszerűen nem gondolnak másra.
Köszönöm a válaszokat. 🙂
Pont ezen kettő álláspont között ingázom. Mert oké, hogy mély a heteronormativitás, de valószínűleg sok ember kezén átment ez az egész felhívás meg videó meg minden, és mégis csak fura, hogy még csak egy semleges “Honnan tudod, hogy bejössz valakinek?”-variáns se jött össze.
csak az olvassa. én szóltam 
Pásztor Anna király!!! A legnagyobb király!
KedvelésKedvelés
Igen, én is nagyon szeretem, fenn is akadt a szemem “a sikerült jól kitakarítani, meg elvégezni a házimunkákat” dolgon, hogy még ő is úgy érzi, hogy muszáj kompenzálni, meg verbalizálni, hogy egyébként ő nemcsak egy rockercsaj, hanem tud ám ő takarítani meg főzni is. Elképzelem mondjuk Kiss Tibit, amint egy riportban elmeséli, hogy milyen klasszul megpucolta az ablakokat…
KedvelésKedvelés
Kisbabával van otthon – szerintem ebben az időszakban ez a mondat tökoké. Nemsoká készítek vele interjút (ebben a műfajban annyira szar vagyok mint … na jó nagyon.)
Rákérdezek ezekre. Érdekel.
KedvelésKedvelés
Terézanyu pályázatok:
Idei pályázatunk témája: Szeresd önmagadat, jobban, mint felebarátodat!
Idei másik témánk kamaszoknak és fiatal felnőtteknek: Miből tudod, hogy bejössz egy srácnak?
KedvelésKedvelés
Végre … ezen dohogok magamban tegnap óta, először azt gondoltam ez valami rossz vicc. De nem, úgy tűnik, ez tök komoly. Nem tudom jó sorrendben olvasni, egymás mellé, alá/fölé téve olvasni, sehogyse értem.
KedvelésKedvelés
Nem is tudom összerakni a kettőt fejben.
KedvelésKedvelés
az öt nő, erősen sminkelve. a megfelelési kényszer (ami ellen megszólaltak) árad a megjelenésükből. a közeli képek a farmernadrágba dugott kézről. a beállítások.
(tudni kell nemet mondani és jön mellé a kötelező magyarázat, hogy nem lehet mindenhol ott lenni, pedig szeretnék ott lenni, mondja d.tóth. közben magyarázkodik. miért is? miért kell megmagyarázni? és miért nem merül fel az a sokhelyenottlétkérdés a férfiaknál soha? )
meg a gyerekek ott rohangálnak a széksorok között, csak hogy tudjuk hol a helyünk.
az egész olyan disszonáns. kényelmetlen. zavaró. itt ez a játszótér, játszódjatok lányok! -szerű
a másik téma pedig nem csökkenti, hanem teljes mértékben komolytalanná teszi az első témát (ha egy pillanatig esetleg komolyan vettük volna).
KedvelésKedvelés
Egyetértek. De csak részben. A téma, hogy “szeresd önmagad, mint felebarátodat”. Egyrészt szerintem a nők többségénél – nálam aztán depláne – annyira rögzültek szempontok, sőt, elvárások (smink, csinos megjelenés, stb), hogy teljesen a sajátjuknak érzik azokat. Nem szeretik magukat smink nélkül, nem szeretik magukat szőrösen, stb-stb. De szerintem ez nem feltétlenül függ össze a témával, hogy tudjanak nemet mondani dolgokra és magukat előre helyezni, jobban szeretni. Mert mondjuk a külsővel kapcsolatos elvárásokban pont nem, de másban meg tök jól igen…. Én nagyon sokszor majd megfeszülök, hogy segítsek másnak, néha olyan áron is, hogy én rosszabb helyzetbe kerülök általa. És tudom mindig hol a határ, ahol nemet kellene mondanom, de kesésszer teszem – illetve kevesebbszer, mint kéne…. És ez is milyen nőies nem? Empátia, kedves figyelmesség, társai. Na persze, ha ténylegesen nekem van bajom, cseszhetem az empátiámat 😀
Szóval szerintem nem annyira gáz ez ez, árnika. By the way eszembe jutott egy kommented, jó régről, miszerint nem adsz már annyira a megjelenésedre, pedig régen mindig táska-cipő passzolt és idézlek: ma már nem és érzed, hogy elindultál lefelé a lejtőn. Becsületszóra ezt írtad és én igen sokat gondokoztam ezen. Mert vannak periódusaim, amikor nagyon ott vagyok és olyan is, amikor “ma sem mostam hajat, kinyalhatja mindenki”.
Az utolsó, kamaszoknak szóló videóval szerintem vlm olyasmit akartak elérni hogy “abból látom, hogy tetszem neki, hogy nem erőlteti rám az akaratát és figyel rám, az érzéseimre, együtt rezdülünk, stb” – csak ez marha béna lett mert úgy hangzik mint egy ikszedik megfelelési kényszer, tényleg 😦
KedvelésKedvelés
Igen. Emlekszem erre a kommentemre, hogyne. Bar most tobb dolog is arnyalja ezt.
1.azzal, hogy azt irtam:elindultam a lejton. Magam is elismertem, hogy ez a noket kordaban tarto szepsegipar es a kulso megjelenes szempontjabol ennek elengedese, de valahol hianyallapot. Hiszen ahogy nem torodom a kulsommel, ugy nem kapom azokat a visszajelzeseket, melyek a szociaizaciom reszet kepezik, tehet ezek aztan hianyoznak. Ezt fejezi ki talan az, hogy elindultam a lejton. Szoval kilog a lolab, hogy esetleg kozben kurvara szarul erzem magam a boromben. Es igy korbe is ertunk:ez szinkronban van azzal amit te irtal, hogy ez szemelyisegunk resze, es nelkule nekunk nem is igazan jo.
2.bringasahegyen mult heten azt mondta, hogy a kulso megjelensem nagyon nincs osszhangban azzal amit magamrol irok, hogy ugyanis nem tunok egy elhanyagolt kulseju szoros labu feministanak (ugy fogalmazott, hogy egy csinos no vagyok, irultam pirultam is 🙂 ) ezt akkor azzal magyaraztam , hogy vannak bizonyos automatizmusok, amit az ember evtizedek ota csinal, rutinok. Harmhetente fodrasz, ket hetente manikur, negyhetente pedikur, majd mindennapos sport, hajmosasok, oltozkodes ilyesmik. Ezek akkor is elnek tovabb, amikor egyebkent ugy erzem mar elengedtem a kulso megjelenesemmel kapcsolatos gorcseimet.
3.osszessegeben elnegedtem ezeket a gorcsoket. Azt gondolom elengedtem noi reszemet es kezdek emberre valni.
Talan…
KedvelésKedvelés
És senkinek sincs az eredeti helyén a szemöldöke.
KedvelésKedvelés
Jaj, ezt én is néztem…. Ez a mániám. Miért hagyják, hogy ezeket a vonalakat csinálják nekik? Ez valami rettenet. 😦
KedvelésKedvelés
🙂
KedvelésKedvelés
Egyetértek az előttem szólókkal, műviek a nők, családiasan csacska a helyzet a gyerekekkel,
és nekem valahogy az rí le az egészről, hogy állandóan bizonygatni kell, hogy
nekünk is van keresnivalónk ezen a földön…
És a küldetésünk nem a szakmánk, az érdeklődésünk, a hobbink,
hanem a smink, a gyerek,
amit a férfiak saját, önálló elképzeléseihez való maximális igazodás megkíván.
Annyira sírnivaló ez valahol…
Tudom, hogy Rácz Zsuzsa jót akar, és felhívja a figyelmet az anyaságra,
de én az apaságra hívnám fel 100-szor inkább a figyelmet,
és nem a nagy semmit, hanem minden nő konkrét, anyagi megbecsülését várnám el a szülésekért meg a gyereknevelésért.
Fizesse a tb. a legmodernebb terhességi vizsgálatokat, állományt ha kell, kiegészítő fizetést a szervezet strapájáért terhesség és szoptatás idején, terhességenként 1 fogimplantátum-bónt amit bármikor felhasználhatok az életem folyamán, szülésenként 1 korrekciós műtét bónt (beültetés, sérv, aranyér, etc…) mert ezek bekövetkeznek, és elég, ha a kockázat az enyém, anyagilag állja már a köz, aki jelenleg csak lenyúlja a munkám és erőfeszítéseim gyümölcsét, de nemhogy piaci árat nem kínál érte, de mégcsak költségtérítést sem ad !!!
Az ember ugyanis minden gazdaság működtetője.
És az anyák ezt az alapanyagot jelenleg minden térítés nélkül állítják elő.
Elképesztő, amikor a férfi azt a pénzt, amit a nő terhessége idején ő könnyedén előteremt teljes fizikai munkaképessége teljében, átnyújtja az ezer sebből vérző nő feje fölött a szülést levezető férfi orvosnak… hát ne már. Tisztára mint a strici meg a kliens, miközben a nő ingyen amortizálódik és megy szépen tönkre…
És a szeretettel már teli a hócipő – már nem azzal, amit kapunk, mert az nem sok – hanem azzal, amire föl nekünk ingyen kell csinálni olyan dolgokat, amit a pasik 99 %-a még pénzért sem vállalna !
Komolyan mondom, én ezeket a mai társadalmakat egy óriási szivattyúnak látom, ami a nők láthatatlanul és ezerféleképp megcsapolt energiájából a férfiaknak nyújt kényelmet, pénzt, luxust, többletet.
És ez egyre szélsőségesebb méreteket ölt manapság, úgyhogy teljesen megértem, miért nem szülnek a mai lányok.
Rájöttek, hogy csak a férfi-életpályamodell élhető, abból ugyanis egy nő (ha nem is olyan pompásan, de legalább ) meg tud élni,
míg gyerekekkel a nyakadon, hátrányban a munkaerőpiacon, büntetve az anyaságba ölt energiádért, háztartást egyedül csinálva mindenki után,
ez a női életpályamodell… nem sokakat csábít, megértem.
Ehhez aztán kell a propaganda, és ez az Aranyanyu is egy ilyen propaganda.
KedvelésKedvelés
Nagyon eltaláltad és el is találtál.
KedvelésKedvelés
“Miből tudod, hogy vonzónak talál egy férfiember” 😦
KedvelésKedvelés
Annak az előszobája.
KedvelésKedvelés
Ezt mondta szó szerint Zsuzsa a videóban. Oké, élőbeszéd, de akkor is fájdalmasan rímel a mancsos ügyre.
KedvelésKedvelés
Például bénázol a BKV jeggyel az automatánál, odajön a férfi jegyellenőr. Elveszi a jegyedet, rád néz kéjesen vigyorogva és azt mondja: Fogadjunk , ha én beteszem maga sikítani fog. A sors büntetése, szedhette szét az automatát.
KedvelésKedvelés
Csípje be a mozgólépcső a szánalmas kis zacskóját az ilyennek, de tényleg, nem tudom kulturáltabban kifejezni magam.
KedvelésKedvelés
“Nem, maga fog sikítani, mert kikaparom a szemét.”
KedvelésKedvelés
Egész addig nagyon jó, amíg el nem hangzik a második téma. Minek más téma tiniknek? Ők még kicsik ahhoz, hogy szeressék magukat? Ők még kicsik, hogy megkülönböztessék a nárcizmust az önbecsüléstől? Nem értem, minek egy új téma, azt meg pláne nem, hogy pont ez. Különben nagyon jó felvetés.
KedvelésKedvelés
Hát, igazán! Én a másodjára megszólított korosztály tagja vagyok, és bizony, bizony, mennyire önző is vagyok…! Állandóan én vagyok a saját középpontomban, de érzem, hogy ez nem jó. Nárcisztikus, csúnya dolog! Akkor lesz ez elfogadhatóbb, ha már lesz gyerekem (ehhez kell a férfiember!), és már voltam cseléd. Akkor majd kinyílhatnak mindenféle szemek, de megalázkodás és önmagam feladása nélkül ugyan hogyan is lehet igazán értékelni aztán a szabadságot? Helytelen, hogy most bármennyi is van, csak a koromból fakadóan.
(Most meg megpróbálok nevet változtatni. És egyszer beköszönök tisztességesen, bocsánat, tényleg.)
KedvelésKedvelés
“Minek más téma tiniknek? Ők még kicsik ahhoz, hogy szeressék magukat? Ők még kicsik, hogy megkülönböztessék a nárcizmust az önbecsüléstől?”
Ráadásul a téma kamaszoknak ÉS fiatal felnőtteknek szól. Így még érthetetlenebb. Ha nagyon akarom, ebbe a korosztályba még én is beletartozok. De hogy miért lennék jártasabb a második témában, mint az elsőben, miért lenne ez megfelelőbb nekem, az rejtély.
KedvelésKedvelés
Szerintem épp a kamaszoknak kellene elsősorban az első kérdésen elgondolkodniuk, ez az a korosztály, ahol jellemzően erős az önelfogadással való probléma.
KedvelésKedvelés
Szerintem is. És ha már kellő önelfogadással, erős határokkal rendelkezik, azután már elgondolkozhat azon, hogy milyen kölcsönhatásban van a többiekkel, de ennek is az önismeret az alapja.
Csak most tűnt fel, hogy már maga a kérdés is kissé tárgyiasító: honnan tudod, hogy te valaki számára a vágy tárgya lettél? Erre mondhatnám, hogy kit érdekel, hogy kinek jövök be? Az érdekel, hogy NEKEM ki tetszik, aztán majd azzal a konkrét illetővel tárgyalhatunk a bejövésről vagy nem bejövésről. Ez jobban is passzolna az első kérdéskörhöz : önismeret, igények, elvárások megfogalmazása…stb.
KedvelésKedvelés
Igen, miért fontos nekem, hogy bejövök-e valakinek, aki engem nem érdekel?
KedvelésKedvelés
Tök jó észrevételeitek vannak és a kamasz témát én sem igazán tudom hova tenni, de a főtémát és magát a kezdeményezést jónak tartom.
KedvelésKedvelés
Ha valaki ebben eligazít, nagyon hálás lennék.
A srácoknakbejövős felhívás kapcsán csak most jutottak eszembe azon fiatal felnőtt nők, akik nem heteroszexuálisok lévén nem is nekik akarnak tetszeni. Véletlen kihagyás? Nincs jelentősége? (Paranoiás vagyok-e?)
KedvelésKedvelés
Nem vagy paranoiás. Ez tényleg heteronormatív témamegjelölés volt, ami főleg azért érdekes, mert ez egy nyitottnak, érzékenynek, tabudöntögetőnek szánt kampány. Ha tényleg annyira nyitottak, ilyen dolgokra azért figyelniük kellene. Illetve az lenne a legjobb, ha már külön odafigyelés nélkül is természetes lenne, hogy hozzáteszik a “bejössz egy fiúnak” után: “vagy egy lánynak”.
KedvelésKedvelés
Szerintem annyira mély a heteronormativitás a társadalomban, hogy észre sem veszik. Gyanítom, hogy nem rossz szándék, vagy homofóbia az ok, egyszerűen nem gondolnak másra.
KedvelésKedvelés
Köszönöm a válaszokat. 🙂
Pont ezen kettő álláspont között ingázom. Mert oké, hogy mély a heteronormativitás, de valószínűleg sok ember kezén átment ez az egész felhívás meg videó meg minden, és mégis csak fura, hogy még csak egy semleges “Honnan tudod, hogy bejössz valakinek?”-variáns se jött össze.
KedvelésKedvelés
Az az igazság, hogy ez az egész eleve gáz, ahogy fentebb kiveséztük. szóval ha már alapból gáz, ez miért jutott volna valakinek eszébe. 😦
KedvelésKedvelés