sámson de lila!

A remek tollú Bringásahegyen vendégposztja.

A cicis poszt rádöbbentett: a hajam és a mellem az a két testrészem, amely messze több figyelmet kapott életemben, mint az összes többi együtt. Míg a mellemmel ambivalens a viszonyom, a hajam igazi sikertörténet. Kifejez engem, tetszik másoknak, összeköt a világgal, felvidít, nővé tesz. Egy testrészem, amellyel maradéktalanul elégedett vagyok! A hajat ártatlanul dicsérhetik, nők is, míg a „de szép a melled” felér egy tisztességtelen ajánlattal. Hogy is van ez?

A hajam majdnem derékig ér, csak azért nem, mert hullámos. Dús, színe a sötétbarna és a majdnem fekete között. Nem csinálok vele sokat, megmosom, lobogtatom. Fodrász néha évekig nem ér hozzá, az én hajamon nem kaszál sokat a szépségipar. Minek, csak rontana rajta. Jó így. Huszonegy évesen találtam benne az első ősz szálat, mára megsokasodtak, tépkedem, még győzöm. Festék még nem érte. Nem is értem, hogy kell. Festessem be más színre, hogy másnap mindenki lássa, ez csalás, nem valódi?

Hidegen hagynak a szezon divatfrizurái. A hajam állandó, dús lombú fa, nem változik. Majd negyedszázada ugyanúgy hordom. Ha néha próbáltam is variálni, visszatértem a régihez.

Felismernek a gimnáziumi társak. „Nem sokat változtál”. Nőies, még ha nincs is divatos frizurába rendezve. Sokáig hordtam néha két fonatban. Nyáron nagyon meleg, a füstöt, ételszagot magába szívja, a lakásban egyméteres hajszálak kóricálnak, de tengerparton, szélben, alkonyatkor: tökéletes.

A hosszú haj a szabadság lélegzetét fújja. Ha rossz kedvem van, megnézem ezt:

Gimis kultusz, imádtam a hosszú hajú fiúkat.

Ugyan a hatvanas évek már akkor is rég véget értek, de valahogy az iskolafalak között megmaradt az a levegő. A hosszú haj egyenlő lázadás. Az érettségi tablón a fiúk felének hajkoronája volt. Úgy maradtam. Ma is megnézem a hosszú hajú fiúkat. Továbbá a szőkék hidegen hagynak, fekete haj rulez. A férjem haja gyönyörűség, külön poszt témája lehetne. Nem írom le, már így is túl sokat elárultam magamból, de képzelhetitek azt a csudát.

Egyszer szerelmi bánatban levágattam. Hiba volt. Pincsiarcom lett, soká nőtt vissza. Többet nem teszek ilyet, fiú nem ér annyit. Mindig csodáltam azoknak a nőknek a bátorságát, akik kopaszra nyíratják. Egy sorshatároló szülinapra berasztáztam, vad lett, indázó élő bokor, jól illett akkori lelkiállapotomhoz, és még nem volt mainstream. Nem kellett levágni a tincseket, amikor meguntam, kifésültem. A hajam megmaradt. Terhesség, szülés nem ártott neki, a csecsemő egy évig húzkodta, frufrut tépett, aztán abbahagyta. Nőtt tovább.

Kerek évszámok jönnek, de a hajam biztat: nyerésre állok az idővel folytatott harcban. Nagyon szomorú leszek, ha egyszer le kell vágatni. Az a nap lesz a veszteségek kezdete.

Anyám cukkol: ha megöregszem, kis ősz kontyom lesz. Derékig érő, lobogó, hullámos hófehér haj? Még gyűjtenem kell a bátorságot.

És a tied milyen? Hosszú, rövid, hullámos, egyenes? Fested, dauerolod, rasztázod, kihúzod? Összefogod, lobogtatod, befonod, felkontyozod? Őszül, hullik? Jársz fodrászhoz? Váltogatod a frizurákat? Szereted? Szeretik? Milyen tetszik neked a férfiakon?

Andrea Mantegna, 1495

Andrea Mantegna, 1495

Artus (Arnoldus) Quellijn (az idősebb), 1640

Artus (Arnoldus) Quellijn (az idősebb), 1640

Sámson_Anthonis_van_Dyck

Anthonis van Dyck, 1620

158 thoughts on “sámson de lila!

  1. Jaj, ezt a van Dyck képet sokáig néztem Bécsben…nézzétek Sámson arcát… azt üvölti: “csalódtam, mégis szeretlek”… meg azt: “vigyázni kell a személyes fétisekkel, legyen az akár testünk része”… ennek ellenére tetszik a hajhoz való hozzáállásod… életmentő, hogy szeressen magában valamit az ember fia-lánya… az én férjem ösztönösen úgy próbál átsegíteni a válságomon, hogy olyan hosszú hajat növeszt, ahogyan hippi huszonévesként beleszerettem…mit ne mondjak: működik 🙂

    Kedvelés

  2. Nagyon tetszik! Hasonlóan érzek a hajkoronám iránt. Talán az egyetlen rajtam, ami igazán szép, és mások is dícsérik. (Na jó, esetleg még a sötétbarna szemem 🙂 ). Másfél évvel ezelőtt levágattam, mert a gyerekek mellett már nem volt energiám fésülgetni, mosogatni, mindegyik egy valódi procedúra: dús és vastag a hajam, de könnyen kócolódik, és könnyen zsírosodik, így aztán fésülni is és mosni is rendszeresen kell. A végső löketet az adta, mikor egyetlen hajmosás közben ötször aludtam el a kádban ülve. Kicsit szomorú voltam, de már megszoktam, és így is szép. Az biztos, hogy ha a gyerekeim megnőnek, és kicsivel több időm lesz magamra, újra megnövesztem. Öregen csakis hosszú, lobogó fehér hajjal képzelem el magam – aztán majd kiderül, hogy mit hoz az élet. Egyszer láttam Debrecenben egy nagyon idős nénit, derék alá érő, hófehér, hullámos haja volt, színes ruhákat viselt, és mosolygósan járt-kelt. Akkor azt gondoltam: ez az, ilyennek kellene lennem majd 50 év múlva!

    Kedvelés

    • Kezdtek kedvet csinálni.
      Bár ez az ősz haj trükkös. Nagyon fiatal arc kell hozzá. Félek, az lenne, hogy fekete hajjal jobb napokon kinézek 31-nek, őszen egy fiatalos 48-asnak.

      Kedvelés

  3. Az én hajam gyerekkoromban tejfölszőke volt. Utána az évek során besötétedett és konkrétan egérszürke lett. Tizenöt éves korom óta festetem, először mahagónivörös voltam, persze öregített, de anno ez volt a cél, aztán egyre világosodtam. Nagyjából Julianne Molre és Nicole Kidman között ingázok, de inkább a világosabb árnyalatra szavazok így 36 évesen. És MINDIG mindenhol azt hiszik, hogy eredeti – a szemöldököm is hasonlóan rezes szőke, de az magától. A pasik mindig imádták. Mióta Írországban élek, nincs körülötte olyan hajcihő, mint otthon volt, itt szerencsére beleolvadok a népességbe. Viszont az írek is írnek hisznek, vagy lengyelnek.

    Kedvelés

  4. Nekem mindig rövid volt gyerekként, ‘fiús’ hogy erősödjön! Felkiáltással nyírattak kisfiúvá a szüleim.
    Ennek hatására egy srác, akibe titkon szerelmes voltam, 13 évesen konkrétan fiúnak nézett. Ez adta meg a lökést ahhoz, hogy két év múlva, amikor munkába álltam -nálunk ez adta meg a tested feletti rendelkezés jogát – azonnal növeszteni kezdtem, majd festeni, vagatni, feketébe kék csíkokat, kékbe szőkéket lázadni.
    Azóta tudom, hogy nem ‘szálszerka’, meg ‘semmi’ hajam van, hanem mennyiségre rengeteg, de igen vékony szalu, amin a kisfiú frizura sem javított soha, mert egyrészt genetika, másrészt ha évekig alultápláltsággal, stresszel és rossz apolassal párosul, nincs az a haj aminek a szerkezete javul.
    Pláne nem fog, ha mindezt valójában kenyelemből, a fiútestvérek hajvágàsának praktikuma és olcsósága miatt erőltetik.

    Hajra Bringás, en a pozitív irigykedő vagyok.
    Ismerek egy hetvenhat (?) éves Claire nevű Provence szeli gobelinművészt, akinek derékig ér az ősz haja, gyalog jár a hegyre, és öt gyereket nevelt férj nélkül, szabad szerelmekben 🙂
    Éteri jelenség, amikor lobogó ősz hajjal sétál…

    Kedvelés

    • Gyerekkoromban nekem is rövidre vágták, “hogy erősödjön a haj”. Ehhez kék tréningnadrág társult. A gyerekkori képeim 80 százalékán egy helyes kisfiút látok.
      Mondjuk kamaszkoromban meg elborult öltözködésemmel rontottam sokat a külalakomon.

      A gobelinművész tetszik!

      Kedvelés

  5. Helló! Az enyém is hosszú volt 40 éves koromig.Egyszer elég lett, mert a melegben kipattogott a nyakam..Akkor tüsi lett azóta így hordom.Néha rám jön hogy növesztem de a nyakam nem bírja a meleget.,ami röhej mert utálok fázni. A pasik külön téma. Mindig hosszú hajúra vágytam.Az első férjem az volt + alkesz. Vége is lett gyorsan. A második 20 évig tartott ,ő tipikus rövid hajú.Amikor eljöttem eldöntöttem kit szeretnék, magamnak. Röpke 5 év után eljött. Hosszú hajú ,nem iszik, kedves ,aranyos talpig pasi.IMÁDOM. De a koncerteken a hosszú hajú fiúkat még megnézem Szió!

    Kedvelés

  6. A lobogó ősz hajhoz: azért jó, ha nem ritkul meg. Én nemrég láttam egyet egy esküvőn. Az örömanya volt, hullámos ősz zuhatag, néhány huncut fekete szál benne, rajta szolid kis virágkoszorú (minden női családtagnak volt a hajában, olyan természetesen, mintha csak kiszaladtak volna a kezdés előtt fél órával a mezőre – nagyszerű volt, mégha tudom is, hogy á nem, gondosan tervezték és csinálták azokat a kis “összedobott” virágdíszeket már napokkal előtte), szemében könnyek, én szebbnek láttam, mint a komoly, szigorú menyasszonyt a nagy fátyollal.

    Az én hajam majdnem, mint Bringásahegyené, csak nem hullámos, hanem szögegyenes, de sűrű, sötét, hosszú, gyönyörű, “semmitsemváltoztál-haj” az. Gyerekkoromban rövidre vágták. Időnként elgondolkozom, hogy vágatok valami trendi rövidet nagyondrágáért, de elborzaszt, hogy akkor azt kb hathetente újra kéne vágatni, frizurázni, belőni, jobb most így, ne legyen rabság és hálás vagyok, hogy nem az.

    Kedvelés

  7. Az enyém olyan nem szeretem fajta. Vékony szálú nehezen alakítható és így 36 éves koromra nagyon ősz is főleg elöl és a fejem tetején szinte teljesen, így festem. A családban mindenki hamar őszült. Mostanában sokat gondolkodtam, hogy vajon mikor jön el az az idő amikor el tudom fogadni, hogy ősz és nem festeném? Egyelőre nem nagyon tudom elképzelni 🙂

    Kedvelés

    • 25 évesen kezdtem őszülni, szintén genetika. Dacból nem csináltam vele semmit 35 éves koromig. Akkorra vállalhatatlanná vált, s azóta festetem. De szigorúan csak az eredeti színére. Durva, hogy minimum öt évvel fiatalabbnak nézek ki így.

      Kedvelés

  8. Nekem vékonyszálú és nem igazán dús vállig érő a hajkoronám. Se egyenes, se hullámos, a kettő közötti. Én mindig olyan buja fürtös derékig érő loboncra vágytam és kb 23 éves koromig mindenfélét elkövettem, hogy valahogy elérhessem az ‘ideált’. Bodorítottam, tupíroztam, kreppeltem ( ez állt a legborzalmasabban) volumen növelő sampont használtam, pakolások, ampullák, szépségvitamin…stb. de sosem sikerül úgy kinézni mint egy Panten ProV reklámban, örök elégedetlenség forrása volt nekem a hajam hajdan. Igazából nem szerettem magamat se. Folyton a hiányosságaimra figyeltem és azok elkendőzésére. Aztán, ahogy teltek az évek elfáradtam ebben és rájöttem, felesleges szélmalom harcot vívok, ráadásul magam ellen. Ezt kaptam, ezt kell valahogy megszeretni, de legalább elfogadni. El kell engedni a jó nő ideált, meg az önmagam másokhoz való méregetését. Csak egy ember vagyok nem a szépség szobra. Mára tényleg megbékéltem vele,ha szépen beszárítom még tetszik is. 🙂 A barátom pedig pont a minap jegyezte meg hogy ‘milyen szép erős hajad van’.

    Kedvelés

  9. 18 éves korom óta festem a hajam, mert elkezdtem őszülni 😦 – mára (40 felett), már teljesen fehér lenne ….
    Dús, erős, kicsit hullámos, eredeti színe valahol a fakóbarna, sötétszőke között lehetett – most rezes vörös, igyekeztem természetesnek (ható) árnyalatot választani. De nagyon hamar nő, ezért kb. 3-4 hetente festeni kell.
    Ha hagynám fehéren, kb. olyan lennék, mint egy nagymama … Írigylem azt, akinek nem őszül, de ez sajnos genetika …

    Kedvelés

  10. Az enyém vékony szálú, egérszürke színű volt. Ha megnövesztettem csavarni, sütni kellett, hogy nézzen ki valahogy. Ha levágattam a fejemhez lapult, pár éve őszülni kezdett. Aztán kemo után nőtt helyette barna, göndör, dús. Megszoktam a kopasz fejet, ezért egészen rövidre vágatom, de van tartása, elég, ha csak megmosom, magától beáll jó kis frizurára. Pont olyan, mint a paróka, amit vettem. 🙂

    Kedvelés

  11. Hátközépig ér, erős és fényes, áldom a genetikát. Most épp vörösre van festve, és frufrum is van.
    Gyerekkoromban volt pár szörnyű frizurám, amióta én rendelkezem a hajam felett, azóta növesztem, és szerencsés vagyok, mert nő, mint a dudva.
    Egyenes az enyém is, mint a szög, makacsul ellenáll a bodorításnak, már megszoktam. Amit nem annyira bírok: a sok hajszál mindenhol. Amit nagyon bírok: elképesztő népszerűségnek örvendek az unokahúgaim körében, órákig fésülnék a hajamat.

    Kedvelés

  12. Nekem mindig rövid hajat csináltattak. Nyolcadikos voltam, amikor végre elkezdtem növeszteni, már nem emlékszem, hogy hogy sikerült meggyőznöm a szülőket. Eredetileg sötétbarna, egyenes, de nem szög, hullámosodik kicsit, saját frizurát kreál magának. Fodrász tizenéves korom óta kb 2-szer látta, valakivel mindig levágattam a végét hátul, elöl én igazgatom. A csúcsot a lyány ovis korára érte el, akkor olyan hosszú volt, hogy copfba kötve ráültem a végére. Utána lapockáig lett max levágatva, annál nemigen volt rövidebb, volt, hogy a frufrum is megnövesztettem. A harmadik babóc születése előtt fül alá lett vágva, eü okokból… 😦 Kb 30 éves koromig sosenem volt festve. Utána is csak csík-szinten (értsd: más festette magának, megmaradt, belehúztuk az enyémbe). Ez a csík volt vörös, barna, szőke, bordó… de csak kettő vagy három. 20 évesen volt benne pár ősz szál, mire 30 lettem, kicsit megszaporodtak, de a csíkok takarták. Mostanra a frufrum, és két oldalt a fülemig, mint egy párta, tök ősz. Hátul meg szép barna. Marhajól néz ki, egyeseket mélységesen felháborít, hogy miért nem festem. Főleg anyukámat. Mondta, hogy vágassam rövidebbre, hogy rendezettebb kinézete legyen… hát pedig nem lesz ennél rendezettebb, bármit csinálok vele. Biztos van, aki azt hiszi, hogy le van nőve, pedig pont azért nem festem! Volt, aki megkérdezte, hogy direkt van-e így festve 😀 Nagyon jól esett, amikor Képviselőné mondta tavasszal, hogy tetszik neki, hogy vállalom az őszségemet. Az az igazság, hogy mindig is idegenkedtem a festéstől, mert ha nem tudok festéket venni és lenő, hát az hogy néz már ki?! Fúúúj! Nem akarok olyat! Nekem a hajápolás kimerül a mosásban és a fésülésben… ez van. Néha elkap a hév, hogy mégiscsak jó lenne ha elöl is eredeti színe lenne, volt már színezve gesztenyebarnára és egész más az arcom tőle. Annyinak látszottam, mint amennyinek érzem magam 😀 Így viszont zavarban van aki nem ismer, nem tudja eldönteni, hogy egy idétlen öregasszonnyal áll-e szemben, vagy tényleg nem vagyok még 70 😀 A párom szórakozik ezen legjobban, ő jobban látja kívülről ezeket. Az utóbbi pár évben romlott a minősége, ahogy az én szervezetem is. Gyulladások, kimerülések, helytelen életmód, stb… de még mindig viszonylag sok és gyorsan nő. A lyánynak is ilyen hosszú a haja, mint nekem, de lehet, hogy hosszabb, úgyhogy kettőnk hajaival van tele a ház akármerre megyünk. Mennyi paróka kijöhetett volna már belőle… Elvagyok vele, hol rajongok érte, hol észre sem veszem… copf, fonás, konty, minden játszik. Ritkán van teljesen kiengedve, zavar, ha az arcomba terül. Szóval olyan, mint tavasszal is volt.

    Kedvelés

    • Szerintem az, hogy ilyen érdekesen őszül, inkább izgalmas, nekem is szimpatikus, hogy vállalod.
      Gyerekként nekem is mindig rövid hajat vágattak – eleinte praktikus is volt, mert versenyszerűen úsztam, de később viszont engem nagyon frusztrált. A keresztnevem egy férfinév női változata, és sokáig becézett a család a férfinéven, ami a rövid hajjal együtt nekem egyáltalán nem volt olyan vicces, mint a családom ezt gondolta. Aztán kamaszkoromban jól kiborultam a becézés és a rövid haj miatt is, és elkezdtem növeszteni.
      Most vállig ér, de volt már sokkal hosszabb is.

      Kedvelés

      • Na igen, ezt kifelejtettem, hogy mindig fiúnak néztek, pedig születésemtől fogva van fülbevalóm!!! Ez annyira frusztrált, hogy még ma is fáj az emléke. Ráadásul csak akkor lett kétrészes vagy olyan nagy fürdőruhám, amikor már nagyon muszáj volt, addig csak bugyi… fel nem foghattam, hogy a kilátszó fülemben miért nem látják a fülivalit! Mondjuk a bili frizura alól nem mindig látszott ki, de akkor is! Szerintem apukám jobban szeretett volna fiút és direkt alakította így a dolgokat, talán még örült is neki… tiszta skizo volt az egész, sokáig fiú akartam lenni. Talán 20 éves korom körül kezdett már nem zavarni, hogy lány vagyok, és pár éve, hogy élvezem, hogy nő vagyok! Ez azért gáz…

        Kedvelés

      • Asszem nálunk is ez volt a pálya – apu nagyon szeretett volna fiúgyereket, lett 3 lánya, és három lányunokája. Majdnem biztos, hogy most már nem lesz fiúunokája egy sem.
        Viszont én egyáltalán nem akartam soha fiú lenni! Bár egyesek szerint férfias “karrierem”van … Sajnos egyszer anyámtól meg is kaptam azt, hogy ő nagyon szerette volna azt, hogy ha én fiú vagyok, meg nekem is jobb lett volna. Mondta mindezt azért, mert nem szállítottam az unokát rögtön a második házasságom után, hanem inkább dolgoztam – vagyis nem illettem bele az “elvárt” szerepkörbe.

        Kedvelés

    • Mindig is szerettem a szépen őszülő hajat. Nagyon szép nőket ismerek, akik nem festik az őzülő hajukat, és nem csak szépek, de fiatalosak, őszülő hajjal is 5-10 évvel fiatalabbnak gondolják őket.

      Kedvelés

      • De ugye egyetértünk, hogy 25 évesen őszülni az nem tűnik túl fiatalosnak? 🙂
        Most azon gondolkodom, hogy mikor fog eljönni az a pillanat, amikor hagyom az egész hajfestést a csudába … lehet, hogy 55-60 évesen már fiatalítani fog a hófehér hajam?

        Kedvelés

      • A volt feleségem 30 évesen kezdett el őszülni, szép volt, és fiatalabbnak nézett ki, amíg nem festette. Mást is ismerek, aki 30 éves kora körül elkezdett. Nem tudom (korábban nem ismertem), de nem hiszem, hogy öregíti, róla először azt hittem, a lánya a húga.

        Kedvelés

      • 31 voltam amikor költöztünk, már akkor is volt jópár szál, de akkor hirtelen lett egy csomó, aztán az utóbbi 3 év alatt ez megtízszereződött (minimum!). Nem tudom, hogy milyennek látszom, annyira nem is érdekel, nem rejtegetem, nem is tudnám. De ez az én heppem, egyszerűen irtózom a teljes festés gondolatától, mert egyből azt látom lelki szemeim előtt, hogy egy hónap múlva centis lenövés van a hajam tövén. Nem visz rá a lélek, de nem zavar, ha valaki meg rendszeresen festi, mert igenis vannak nagyon szépek. Nekem saját magamnak nem megy. Itt van egy kép róla, nem túl közeli. Az vagyok én, aki háttal áll sötétkék dolmányban pepita arab kendővel a derekán
        https://www.facebook.com/photo.php?fbid=618412781532194&set=a.618412061532266.1073741852.100000904345326&type=3&theater Nincs egy hónapos a kép

        Kedvelés

  13. hajfétis itt is figyel, férjnek is hosszú a haja, a fiaimnak is hagyom, az enyém is derékig ért sokáig. én is becéloztam az ősz kontyot pár évtized múlvára, ha egyáltalán megőszülök, mert lehet, hogy nem 🙂

    Kedvelés

  14. Nekem állandóan változó hosszúságú, 1 mm-től a fenék aljáig. Amikor belázadok, akkor valami rövid. néha nagyon rövid. Azt sokkal jobban magamnak érezném – ha eljárnék vágatni, de nem járok. És akkor megnő. Erős szálú, sötétszőke, sok és szögegyenes, nem fogja sem csavaró, sem dauervíz (tesztelve). Kétszer festettem. Egyszer mahagónira és egyszer feketére, de nagyon hamar láttam, hogy lenő, és evvel nincs menekvés a fodrász elől. A színe egyébkét jó, szeretem. De ha hosszú, állandóan össze van fogva, mert idegesít.

    Kedvelés

    • Nekem hátközépnél tovább soha nem nőtt meg. Lányomé meg leér a fenekéig. Mindig irigyeltem az ennyire hosszú hajúakat. Gyönyörű ahogy lobog!
      “Gimis kultusz, imádtam a hosszú hajú fiúkat.”
      Én is 🙂

      Kedvelés

  15. Jaj, ez kardinális… Gyerekkoromban lehetett volna olyan, mint Éva lányának: gyönyörű, szőke, göndör, hosszú. De nem lett, mert anyám frufrut vágott nekem (göndör hajból… wtf), és váll alá sose hagyta nőni. (Emellé jött, hogy mindig a legidétlenebb szemüvegkereteket bírta nekem kiválasztani, és ízléstelenül öltöztetett, szóval lehettem volna egy gyönyörű kislány, ehelyett folyton szívattak óvodában, általános iskolában a társaim. Hogy miért volt jó elcsúfítani engem, az a mai napig rejtély. És a mai napig fáj.)

    Kamaszként fellázadtam, lenövesztettem a frufrut, megnövesztettem az egészet hátközépig (ennél hosszabbra nem nagyon nő sajnos, inkább csak törik), és gyönyörű, dús, göndör volt, imádtam.
    Aztán egy rossz kapcsolat hatására lett mindenféle. Platinaszőke, marilynes (ez nagyon jól állt), aztán sötétbarna (ez is), volt fekete is (ez szörnyen)… Ha nincs rendben valami az életemben, folyton a hajammal babrálok: vágatom, festetem, általában sokkal szarabb lesz mindig, mint a természetes.
    És most eljutottam oda, hogy békén hagyom, van benne egy kis vörös-szőke melír, egyébként fodrozódik mindenfelé, a terhesség miatt extra fényes, dús és erős, csodaszép, nagyon szeretem.

    Anyám természetesen azzal riogat, hogy 1: a szülés után úgyis egyszerre fog kihullani, ami 9 hónap alatt nem hullott ki; 2: egy anyának nem illik ilyen lobonc (wtf?), és nem is praktikus (ez speciel igaz, de nem érdekel).

    Hosszú, göndör, ősz és lobogó hajat szeretnék öreg koromra, úgyhogy csatlakoznék a klubhoz! 🙂

    Elég valószínű, hogy a kislányomnak is göndör lesz (nekem is, apjának is az), és le nem fogom vágatni neki, inkább kínlódok a mosással, szárítással, ápolással, de meghagyom gyönyörűnek, mint Éva.

    Kedvelés

    • A babázáshoz annyit, hogy akkor is már baromi hosszú volt amikor a lyány megszületett, és egy hajgumi vagy óriáscsipesz megoldott mindent! Azóta sem értem, hogy miért mondják, hogy babához nem jó a hosszú haj…. hát engem aztán nem zavart! 🙂

      Kedvelés

      • A kibontott hajat tépkedheti, de egyévesen abbahagyja. Én két óriáscsattal szoktam kontyba tűzni, egy nem tartja meg.

        Kedvelés

      • Hát igen, a kiváltságosok… 😀 Nekem sose volt annyira rengeteg, meg ha befontam, akkor megfogta bármilyen kicsi csat is. A lényeg, hogy el lehet gyugni a baba elől! 🙂

        Kedvelés

    • Tegnapelőtt mostuk, az ő előírásai szerint (sekély vízbe befekszik), tök szép lett, oviban magának fésüli. Amúgy hathetente, és van, hogy fodrászra bízom.Nem annyira gáz. Úszni nem járunk. Rám a hajgumivásárlás gyönyöre meg kéthetente egy fonat marad.

      Kedvelés

      • Off, de: szólsz majd, ha megszületett? Mondjuk az Aktuálisban?
        Kéne egy “Társasági rovat”: keresztelő, lagzi, szakítások…

        Kedvelés

      • Már vasárnap meg kellett volna szülessen, úgyhogy ha végre előbújik, szerintem az USA kormányát is értesítem örömömben. 😀

        A társasági rovat ötletét pedig maximálisan támogatom, ha esetleg tényleg felmerül!

        Kedvelés

      • 🙂 akkor drukkolok tovább! Gyôzd meg, hogy nem, akármilyen jó is, nem maradhat bent! 🙂

        Kedvelés

      • Köszi, szuggerálom neki már napok óta, de nagyon kéreti magát, remélem, ez később a pasikkal is így lesz… 😀

        Kedvelés

      • Drukkolok én is, az én 7 hetesem két napot késett csak, pont nem kellett befeküdnöm,mert kikönyörögtem. A nagyobbik tíz napot késett, átérzem!

        Kedvelés

    • “egy anyának nem illik ilyen lobonc” Ezt én is megkaptam az anyósomtól (úgy nézel ki mint egy pulikutya). Talán mert egy szép, hosszú “lobonc”-nak elég erős szexuális töltete van. Talán ezt szeretnék megzabolázni. Emlékeztek a fütyizörejes posztra? Amiben valaki kifejtette, hogy a férjezett nőknek jó lenne a kötelező kendő viselés, nehogy bepróbálkozzanak náluk a tulajdonlásukban nem jogosult férfiak 🙂

      Kedvelés

      • Van olyan vallás, amelyben ez parancs.
        Az ortodox zsidó nők tök jó parókákat hordanak, folyamatosan olyan, mintha épp a fodrásztól jöttek volna ki. Alatta megritkul a rövidke saját haj.

        Kedvelés

      • Nem olyan rég még általános volt Magyarországon is, legalábbis vidéken. Emlékeztek Koncz Zsuzsára? “Korai még a konty nekem”. Vagy kendő, vagy konty, de kibontott haj vagy copf már nem.
        Paróka: na ez valahol erősen kiforgatott nekem. A hajat rövidre kell vágni, mert úgy illik, de a rövid hajra paróka mehet. Hogy a lényeg a kinézet lenne, az meg épp ugyanolyan, mintha a sajátja lenne? Ráadásul olyat is láttam, aki a parókára illedelmes kendőt köt!

        Kedvelés

  16. Hosszú, sötétbarna, valahol a fekete és a sötétbarna között. Természetes hullámos, most épp az ideális hosszúságú ahhoz, hogy a hullám ne legyen zavaró, hanem jól nézzen ki – így elég megmosni, megfésülni és már szép is.
    Ősz hajszál sajnos van – kettőről biztosan tudok, de a fodrász többet is látott. Még nem látszik, úgyhogy még nem festetem. Biztosan fogom majd később, bár a hosszú ősz haj számomra is vonzó, igaz, inkább csak 60 körül (ha megérem, hajj…:-)).
    Voltam már olyan vörös, mint Éva, sötétfekete (ciklámen csíkokkal!!!), dauerolt és kleopátra-hajú. Ezt a mostanit szeretem a legjobban :-))

    Kedvelés

  17. A szüleim aranyos, szőke kislányra számítottak – aztán jöttem én, az indulatokat hirdető fekete, Robert Smith-borzasságú hajzatommal. ami kisvártatva szépen lelapult, és a gesztenyebarnáig világosodott. általános iskola végéig lenyűgöző állagú, dús, derékig érő, majd szép lassan csoffadni kezd, elvékonyodik, kiborulok. gimnáziumban először csak levágatom, majd dühömben befestem feketére, hogy aztán nagyon sokáig úgy is maradjon. ideálom a kínai nők oldalt elválasztott, állig érő, fekete egyenfrizurája, az egyszerűség maga. tizenhat évesen elgurul a gyógyszer, én is raszta leszek, majd kisvártatva meggondolom magam, és szétbontom egy műanyag fésűvel. sokat lobogott metálzenére, és sokszor vágtam vissza, olyankor kellemesen csiklandozza az államat. a feketeség már jó ideje lenőtt, újabban megint hosszú, Rushdie Szégyenének lányai az új ideál, akik legalább addig növesztik a hajukat, amíg rá nem tudnak ülni. az enyém kevés, soha nem lesz olyan. de a színét, benne ezzel az árnyalatnyi vörössel, már nem cserélném el semmire.

    Kedvelés

      • de még hogy. sőt van egy ilyen emberem épp, bár többnyire ártalmatlan (nem tehetek róla, a sok fekete hajért megőrülök).

        és kislánykoromban a mesekönyvek és rajzfilmek szőke, tehát jóságos királykisasszonya, meg a fekete/barna, így gonosz boszorkája miatt ütni tudtam volna.

        Kedvelés

      • A lányomnak világoskék szeme van, és nagyon sötétbarna haja, ami most hosszú, hullámos, és rengeteg. 16 éves kamaszként éppen rondának tart saját magán mindent 😦 – csak tudnám, hogyan tarthatnám benne a lelket … Hiszen gyönyörű (és a haja különösen).

        Kedvelés

      • hm. 😦 az igazat megvallva 16 évesen engem sem tudott senki sem kizökkenteni a rondaság-tudatból. van, akit igen..?

        Kedvelés

    • Most szoktatom rá magam. Miután nyáron, egy heves veszekedés során a férjem lenyírta a csodás zsidó herceg fürtjeit, a sors fintoraként ahogy nőne vissza, úgy hullik ki. Ma reggel vettem észre, hogy helyes kis tonzúra ül a feje búbján. Borotvált fej lesz belőle. Szerintem lehet szexi, csak jól kell hozzá öltözködni, különben bumburnyák.

      Kedvelés

    • Hát én imádom ha egy férfinek van haja! Erre pechemre nem mindig olyanba leszek szerelmes, akinek nincs, vagy van de csak idô kérdése mikor lesz tök kopasz…?! 🙂
      Olyan peches vagyok, most jövök rá 😉

      Kedvelés

    • A párom apukája a feje tetején már tök kopasz. Épp a múltkor mesélte, hogy azt tervezte, ô olyan professzor lesz, aki motort vesz magának és azzal jár majd az egyetemre ha a gyerekek kirepültek. És majd a szél a hajába kap az úton… Erre bassza meg: kopaszodik, úgyhogy revidiálnia kellett ezt az elképzelést. 😀 marha édes volt, ahogy nagy komolyan beavatott a nagy szertefoszlott (kihullott) tervbe. 🙂

      Kedvelés

    • Nekem tetszett, hogy a férjem kopasz. Bár legendákat zeng a hajdani hosszú göndör hajáról, ami kb 21 éves korára eltűnt, pedig ami volt hajnövesztőcsodaszer, azt kipróbálta. Aztán levágta rövidre, és azóta is mondja, hogy az a “rövidre vágjuk, h. erősödjön” ez egy hülyeség 🙂

      Kedvelés

    • ó szépséges istenem, volt egy egyetemi tanárom, hátizé, ismeretségünk negyedik másodpercétől izzott a levegő köztünk, a rohadék, az agyalapi mirigyem is elpirult, ha rámnézett azzal a “megjártamazandokot”-telivér nézésével. kopasz is, olyan művész urasan, pedig hát vagy mínusz 20. nyau, ő volt az egyetlen kopasz, akiért evett a fene. csinált azóta vagy sok gyereket egy másik diáklánynak.

      Kedvelés

  18. Az én hajam csíkos, dús és hullámos, most éppen “hosszú” de csak az eddigiekhez képest. Mióta elhagytam a mindennapos hajmosást és egyenesítést, kunkorodik és nő, ahogy tud. Szőke és ősz, natúr én magam vágom, ha már megunom. A hosszú hajú férfiak, na azokért én is oda vagyok, mint sokan az eddigi hozzászólók közül.

    Kedvelés

  19. Az enyém sötét barna, enyhén hullámos, most épp hosszú (majdnem takarja a mellem). Sajnos hamar töredezik. Most szeretem a hosszút, melegít, frissen mosva, ecettel leöblítve csillogó. Dús. 10-ből 9 fodrász dicséri (csak a biofodrászaton nem, mert ott gyors váltás van, nem is megyek vissza). Nagyon hullik, de mindig visszanő. Évente 1x, 2x megyek fodrászhoz, most már megtaláltam a kedvencet, aki eleget foglalkozik vele és akivel jól kijövünk. Kamaszként magamnak vágtam, imádtam. Ha megnőtt, visszavágtam, sokat variáltam. Rég nem volt ilyen hosszú, általában nehezen viselem (meleg, ráfekszem, rárakom a táskát), meg néha nehezen azonosulok vele (hosszúkás amúgy is az arcom). Mivel gyorsan nő, még mindig szeretem variálni.
    Fiúknál egyszer voltam szőkével, amúgy a barnát szeretem. Világos szemmel. Legyen puha. Volt hosszú hajú is, kamaszként; tetszett a raszta is (a férjemnek az volt, amikor 16 évesen először találkoztunk), most meg azt szeretem, ha rövidebb, két oldalt enyhén felnyírva, középen hosszabbra hagyva.

    Kedvelés

  20. Kicsi koromban obligát bilifrizura, mert a szüleimet nem érdekelte, hogy milyen nemű vagyok (anyám sem igazán nőies), később kompenzációként először dacból megnövesztettem, majd NAGYON nőies lettem. Azóta is hosszú, fodrászhoz nem járok, mert egyrészt utálom, ha idegenek piszkálnak, másrészt mindig csak tönkretenni tudták, többetvágni, másmilyenre festeni….. A választéknál őszül, ezért barnára festem, de egy idő után ettől fekete lett, tavaly próbálkoztam visszabarnulni szőkítéssel, amitől vörös lett, de még mindig nem tudom, hogy legyek barna, ha a barnától fekete lesz (a szőke festékektől meg vörös marad). Pasiban csakis sötét hajú, és ha lehet, hosszabb (mármint nem seggig érő, de legalább 10-15 cm), nem is értem, a nagyon rövid haj elveszi az arc karakterét, mindenkinek jobban áll a hosszabb haj, csak gondolom erre is lusták, nehogy már mondjuk fésülködni kelljen.

    Kedvelés

    • “csak gondolom erre is lusták, nehogy már mondjuk fésülködni kelljen”
      Hát ha nem is pontos, de van benne valami. Speciel ezért is vágattam rövidre, mármint lustaságból. Kamaszkoromban (lázadás) hosszú, hullámos, szőkésbarna hajam volt, hátulról néztek is lánynak. Szerettem volna igazán hosszút, de váll környékén tört, nem tudtam megnöveszteni. Aztán katonaként nem lehetett hosszú, utána növesztettem, de végül győzött a praktikum. Most meg már ritkul, a homlokom is egyre magasabb (még nem ér tarkóig azért), annál meg hülyébbet nem tudok elképzelni, mint amikor egy pasinak a feje tetején kezdődik a haja, de hátul van egy varkocsa.

      Kedvelés

  21. Vacak, vékonyszűlú, töredezős, de legalább rengeteg és gyári göndör. Sok gondot jelent, hogy ne szalmaszerű legyen, hanem igazán szép. Most, hogy mindenki vasalgatja, egyyenesíti, imádkozomhozzá, hogy még göndörebb legyen. Egérszínű, ha nem éri nap. Nem baj, eleve egérfejű is vagyok, passzol 😀 Nyáron szőke, mert a vékonysága miatt azonnal megadja magát a nap erejének. Imádom, pedig állandó feladat.
    Pasik 🙂 Talán a sok-sok szereplőből 1 volt rövidhajú.
    De csak nagyon ápolt jöhet szóba. Ha ritkul vágassa inkább le. A gyengém az afajta teli ősz, amiből viszont annyi van, hogy 2-3 hajgumival lehet variálni. A Nagyszerelem is ősz… Egyszer láttam csak kibontva, érdekes, hogy úgy nem jött be.

    Kedvelés

  22. Eredetileg középbarna, hullámos, kis vöröses beütéssel. (Óvodás korig még platinaszőke, ebből egy tincs megmaradt.) Apai örökségem sajnos nem egy nagy ház, vagy egy komolyabb cég, hanem a huszonévesen erősen őszülés. Gyerekkorban anyám által vágott, könnyen kezelhető bilifrizura. Húszévesen kezdtem el növeszteni, de mindig csak a macerát érzékeltem, hogy lassan szárad, frizurát kell csinálni. Aztán az esküvőm előtt levágtam magamnak, azóta rövid. Igen rövid. Ha négy centis, már kezd zavarni a hossza. Magamnak vágom, géppel. Pár éve, mióta több az ősz hajszálam, mint a barna, szőkítem, szintén házilag.
    Érdekes, a három terhesség alatt mindig növesztettem, megnőtt kábé vállig, aztán az első adandó alkalommal jöhetett a gép 🙂 Tetszik, amit a nagyikorú hosszú ősz sörényű nénikről írtok, nekem éppen a teljesen ősz, kétcentis hajú vagány nyanyák tetszenek nagyon. Mikor kétcentis hajam volt, mindenki angolul szólt hozzám.
    A legnagyobbik tegnap festette be a szép sötétszőke haját barnára, most meg jajong, hogy nem így gondolta. A középsőnek elképesztő szőke haja van, a világosbarnától a platináig millióféle árnyalattal. Két hete befestette az alsó egyharmadát rózsaszínre, de már hálistennek lekopott. A legkisebbiknek meg a kormos szempillával övezett türkizkék szeméhez hullámos vörösesbarna sörény. Mindig hosszú hajuk volt, kivéve, mikor nem tudtuk semmiképp kiirtani a tetveket, mert kedves osztálytárs-szülők nem voltak együttműködőek.
    Legnagyobbik udvarlova raszta, jól áll neki, de már nagyon régen ilyen a haja, és mikor reggel a párnán megtalálom egy letört tincsét… hát… na mindegy, helyes fiú, kopaszon is szép lenne.

    Kedvelés

  23. Bevallom, en ertetlenul allok azon jelenseg elott, ha valaki egesz eleteben ugyanolyan frizurat hord. Nem tudom elkepzelni, hogy az az egy haj az elet minden korszakara es kihivasara valaszt adhat:) A frizura annyira tukrozi az egyenisegunket, akinek mindig ugyanolyan, az belul sem valtozik?
    Valamint elnezo szanalommal viseltetek a kelet-europai egyenpasihaj-iranyaba, tudjatok, amelyik mindenhol ugyanolyan rovid es tobbnyire hajnyiro geppel keszul, mert minek az a sok fakszni. A fecske uszonadraghoz tudom hasonlitani lenyegileg, anelkul, hogy barkit is meg akarnek bantani 😀

    Kedvelés

      • Na erre a posztra kíváncsi lennék. Pláne, mert nemhogy hajnyíró géppel, de sk vágom.

        Kedvelés

      • Én párom is nyírja magának nullásra, de szép a fejformája és illik hozzá,nekem tetszik így,pedig régen volt hosszú is neki. Most meg pár szál már ősz.

        Kedvelés

      • Egyetem alatt egy évfolyamtárnőm nyírta a hajamat – mag még 2-3 pasiét. Szerinte az enyémet könnyű volt, mert jó a fejformám. Nem tisztáztuk, ezt úgy értette-e, hogy szép? 😉

        Kedvelés

    • Az “egész élet” azért túlzás. Voltak próbálkozásaim, az említett raszta, néhány rövid hajú korszak. De mindig az derült ki, minden más frizura macerásabb és rosszabbul áll, mint a mostani. A világ meg jobban járt, mióta nem akarom mindenáron a megjelenésemmel kifejezni egyéniségemet:-) Majd legfeljebb meglepődnek.
      Nekem a szépség fogalmába nagyon beletartozik, hogy az természetesen, mindennemű izzadságtól mentesen jön létre, de legalábbis alig észrevehető manipulációkkal él csak. Nekem ebbe már a hajfestés sem nagyon fér bele. Az a rögeszmém, mindenki látná, hogy az nem az én hajszínem. De lehet, rém maradi vagyok.

      A fecske ma ritka madár, minden pasi térdig érő bő gatyát hord a strandon, legalábbis nyári terepszemlém ezt mutatta.

      Kedvelés

      • Szívemből írtad! (Kivéve hajfestés, de ha lenöveszteném, lehet, hogy már közelebb lenne a szőkéhez, viszont nem vagyok rá kíváncsi, mennyire vagyok ősz.)

        Kedvelés

      • Nekem van egy ismerősöm, gimis korunk óta ismerjük egymást (felszínesen), neki konkrétan 15 éves kora óta ugyanaz a firzurája, a legkisebb változtatások nélkül. Azaz ha jól számolom, mintegy 28 éve.
        Ami a fürdőgatyás férfiakat illeti, sajnos nekem a nyári terepszemléken nincs ilyen szerencsém mint neked 😀

        Kedvelés

      • Számomra a nyilvánosan bugyiban mászkáló férfi bizarr jelenség. (Bár ha jobban belegondolok a bugyiban mászkáló nő is, hm.) Kivéve az olimpián a műugrókat, őket órákig el tudom nézni ábrándosan.

        Kedvelés

      • Fura, nekem az bizarr, ha rövidnadrágban mennek vízbe emberek. Jó hogy nem farmerban mondjuk vagy öltönynadrágban – esetleg a 100 évvel ezelőtti úszódresszben 😉 Egyszerűen kényelmetlen, a vízben is, a szárazon meg ott lógjon rajtam egy vizes cucc? Pláne nem értem úgy, hogy ma már egyáltalán nem meglepő, ha nők is egy szál bugyiban mennek strandra, a topless teljesen elfogadott. A strand vagy uszoda azért nem az utca.
        Mondjuk nekem legjobban a nudi jön be, hogy nem kell magamon szárítanom a vizes cuccot. Tengerben (medúza), hínáros helyen úszónadrág, a parton meg mellettem szárad, de nem rajtam.

        Kedvelés

  24. Ja igen, arra adjatok magyarázatot, hogy egy bizonyos kor után minden nő rövidre vágatja a haját. Klimax, hőhullám, oké értem én, de 1, eddig is volt nyári meleg, mégis bírták? 2, egy bizonyos kor után tényleg le kell szarni, hogy nőnek nézzünk ki? Neadjisten, energiát fektessünk abba, hogy vonzók legyünk?

    Kedvelés

      • Dehogynem lehetne, akkor van baj, ha emögött nem az van, hogy jól áll és dögös, hanem az az ideológia, amit lentebb is írok…

        Kedvelés

      • Ez az úgynevezett asszonyfrizura. Rövid, de dauerolt és lehetőleg házrartásivörös.

        Kedvelés

      • Ezt hívták “berakott” hajnak? És tényleg a háztartásivörösről nekem sem egy lángolóvörös vagy lilásvörös ugrik be, hanem az a tipikus (csak feltűnő vagy különleges ne legyen) vörösesbarna 🙂

        Kedvelés

    • Nekem jelenleg ketcentis a hajam es elegge no vagyok, sot, egyesek szerint vonzo, mi tobb, szexi, bar igaz, az az itelet nem egyhangu. Ne kezdjuk mar itt is ezt a hulye dumat.
      En azert vagattam le, mert szerintem vaganyabb es jobban tukrozi a mostani egyenisegemet es eletmodomat. Igaz, neha atmegyek nemet tanarnosbe, de olyankor rosszul oltoztem fel.
      Elkepzelheto, hogy valamikor visszaterek a hosszu hajhoz (ami az en esetemben hullamos es tok szep), ki tudja, mit hoz a jovo.

      Kedvelés

      • Van egy kolleganőm, aki szintén nagyon rövidre vágatja,mégis szexi,nőcis,ahogy öltözik, nagyon jó ízléssel, irigylem,nekem semmi érzékem az öltözködéshez,pedig szeretnék nőies(ebb) lenni.

        Kedvelés

    • Úgy való. Úgy praktikus. Fentebb írom, anyám vesszőparipája, egy anyukának ne legyen lobonca. A másik, hogy negyven fölött se legyen loboncod. Nem való, és kész. Túl szexis.
      Egy negyvenes nő ássa el magát. Nem vagy te filmsztár vagy fotómodell, hogy feltűnősködj a szép hajaddal.

      Ami fura, néha unalmamban belenézek ilyen átalakítós műsorokba (szociológiai tanulmányt érdemelnének amúgy), és ott sem hagynak negyvenes vagy idősebb nőnek áll alá érőnél hosszabb hajat, soha. Aztán rámondják, hogy fiatalos.

      Agyfaszt kapok ettől a hozzáállástól: szültél és/vagy elmúltál negyven? Rohadj meg, ne akarj szép lenni.

      Kedvelés

      • Ez a néptáncos sztájl ismerős, de emögött is ideológia van.

        Basszus, minél többet olvasok és kommentelek itt, annál több dologra döbbenek rá saját magammal kapcsolatban. Például most már teljesen világos, hogy mindenféle ideológiától kiráz a hideg. 😀 Nem a termékétől vagy a végeredményétől, hanem az ideológiától.

        Kedvelés

      • Na, ilyesmi van nekem, mínusz 40 év. Csak a színét szoktam variálni, a megnövesztésbe mindig belebukom.

        Kedvelés

      • Anyukámat Konc Zsuzsa miatt Zsuzsikának hívták fiatal korában, pont olyan haja volt, és arcra is szinte össze lehetett téveszteni, régi képeken csodálom,milyen szép volt. Már ő is röviden hordja jó ideje.

        Kedvelés

      • A párom is ki van ettől, kérdezte is,hogy ugye én nem fogom levágatni. Méz szőke, hosszú, egyenes, közepesen erős szálú (lehetne dúsabb), de mindenki szerint szép a hajam. a színét néha megkérdezik,hogy eredeti, sosem festetném, aputól örököltem,sosem fog őszülni,csak ritkulni,ahogy apun látom. Ennek nem örülök,mert úgy nem szé már,ha hosszú. Volt rövidebb, gyerekkoromban nekem is bili, de mindig megbánom, mikor levágatom nagyon, kicsi az arcom,nem áll jól.

        Kedvelés

      • Rola koppintottam a mostani frizkomat. Ebben a hajban az a jo, hogy akarhany eves vagy, mindg ahhoz kepest nezel ki tizzel kevesebbnek. Ettol mondjuk meg nem mindekinek ajanlhato.

        Kedvelés

      • Szerintem nincs ilyen univerzális frizura. Az én fejemen pl katasztrofális lenne ugyanez, öregítene és nem is érezném jól magam. (Mondjuk én a világosszőkétől is öregebbnek néztem ki, mint a természetes hajammal, pedig a szőke elvileg fiatalít).

        Ettől még tényleg dögös. 🙂

        Kedvelés

      • Nekem is ilyen lesz öregen, ezt elhatároztam, sőt, lehet, hogy egy kicsit rövidebb. 🙂 Már volt ilyen hajam többször, tetszettem is magamnak úgy, szóval valószínűleg öregen is jól áll majd. 🙂

        Kedvelés

      • Najóvan, de honnan szedjen az ember hozzá sminkest, fotóst, öltöztetőt??? 😀 Amúgy tökjó frizu, a Jamie Lee Curtisnek is hasonlója van mostanában! Tényleg nagyon szép ez a nő…

        Kedvelés

    • Nekem is rövid, és harminckevés évesen simán huszonévesnek látszom. És nőnek nézek ki. Mondjuk azt nem gondolom, hogy én vagyok a Hold, meg lágyság, befogadás 😀

      Kedvelés

    • Azt szokták mondani, hogy megritkult, kihullott, törik. Szóval, hogy a hosszú nem lenne szép. Ezt megértem. Festetni is macerásabb lehet a hosszút, bár ezt csak hallomásból.
      Anyám azt mondta, a terhesség alatt ment neki tönkre.

      Kedvelés

    • Klimax idején a hormonális változásoktól kihullik a fele. Nem azért vágatják le, mert melegít, és leszarják, hogy nőnek néznek-e ki. Rövid frizurával könnyebb rejteni a hiányt. Minden bizonnyal a legtöbb nő szeretne nőnek látszani klimax után is, csak éppen ha a női hormonok már alig termelődnek, akkor ezt nehéz megvalósítani. A haj hullik, a bajusz nő, az önértékelés a béka segge alatt. Ítélkezés előtt érdemes kicsit átgondolni a dolgokat. Ha “egy bizonyos kor után minden nő” egyformán viselkedik, annak valami épkézláb oka is lehet, nemcsak az hogy ötven felett a nők igénytelen, lusta, nemtelen izévé változnak.

      Kedvelés

      • Igen, a hormonok. Ezt elhiszem, de az a fura, hogy nem nagyon látom, hogy a nénihajú nőknek ritkás lenne a haja. Lehet, hogy ritkás, de dauerolják, ezért nem látszik – ha a dauer dúsít, miért nem elég az? Ne legyen seggigérő, de miért ne lehetne legalább vállig érő? Vagy vállig érő, és dauerolt? Én inkább abban hiszek, amit bajuszcic mond, hogy ennek főként ideológiai oka lehet. Vagy a nekemmármindegy-faktor. Értem, klimax, önbecsülés a földön, de nem lehet ez ellen küzdeni? Bajuszt gyantázni. Nem elhízni. Stb… és akkor nem is tudom, miért beszélek erről, mert nézzük meg az átlag 40! feletti férfit…

        Kedvelés

      • Ez logikus. Szerintem nincs szó ítélkezésről egyébként. Sajnos az ideálisnál sokkal többen vannak, akik mindezen tünetektől függetlenül, társadalmi okokból válnak meg a hajuktól.
        Megint anyámat hozom fel, de ő egy állatorvosi ló minden tekintetben. Elképesztő haja van, erős, dús, vastagszálú, alig őszül, pedig a klimaxon már ő is túl van. Istenien állna neki egy vállig érő fazon. De az “nem illik”. Fodrászhoz különben sem megy, mert az pénzbe kerül, magának vágja, elég szarul, és festi is, szintén szarul, pláne, hogy a 12 %-os oxi se szívja le neki rendesen, olyan vastag haja van. Szóval gyakorlatilag hivatalból néz ki előnytelenül. Mert 50 felett “már minek divatozzon”.

        Nyilván nem azokról beszéltünk, akiknek azért olyan, mert az áll jól, vagy azért, mert tényleg nemigen van más választásuk. De amit pl anyám csinál, az sajnos nagyon tipikus! És még csak azt sem tudom mondani, hogy az ő hibája….

        Kedvelés

    • Ennek így olyan színezete van, hogy csak a hosszú haj lehet nőies, vagy a rövidre vágott az igénytelen. Mintha mindenki fiatalon hosszú hajat hordana, és később vágatná le.
      Néhány ok: nagyon őszül, és a rövidet praktikusabb, olcsóbb festeni, az ősz haj lehet szárazabb, vékonyabb, ezért a hosszú rendezetlennek tűnik. Sokaknak hullani kezd, esetleg szimplán szárazzá, vagy zsírossá válik. Megváltozik az arc karaktere, és nem tetszik hozzá a hosszú haj. Nyilván van aki ideológiai okokból hord rövidet, de szerintem csak kevesen.

      Kedvelés

  25. Sziasztok, először bemutatkozom:)
    Budapesten élek, két aranyos gyerekem van. Imádom a munkámat, jogász vagyok, igazi hivatás, de a gyerekek az elsők.
    Kb. egy hónapja bukkantam a blogra, és azóta nem olvastam könyvet, mert minden szabadidőmben itt lógok. Alaposan felforgatta a blog az én kialakult világképemet, és még nem sikerült újra összeraknom.

    Nagymamám 85 éves, és 2-3 éve időskori demenciában szenved. Mióta csak emlékszem, mindig vöröre festette a haját, de egy éve már nem, nincs hozzá ereje, tiszta fehér… nekem ez nagyon fáj, ez szinte jobban jelzi az állapotát, mint amiket mond.
    A fiai is sokáig kérték, hogy festesse, ők is így próbáltak ragaszkodni valamihez, ami már nincs.

    Kedvelés

  26. Egyszer az egyetemen láttam egy idős urat. Makulátlan szürke öltöny, hozzá illő szürke kabát, szorosan hátrafésült, hófehér haj, maga a megtestesült elegancia. Aztán megfordult, és akkor láttam, hogy a szorosan hátrafésült hófehér haj valójában egy seggig érő hófehér lófarok. Állati menő volt.

    Kedvelés

  27. Enyém vékony szálú, kevés, sötétbarna, sehogy sem áll. Gyorsan zsírosodik, hamar lelapul, még véletlenül sem hívnám koronának. 😀 Gyerekkorban mindig rövidre vágták, állandóan fiúnak néztek, ezért megnövesztettem 15 évesen. Aztán össze-vissza variáltam, bármilyen lelki válság esetén nagyon jó terápia a hajvágás nekem. Úgy másfél éve elegem lett abból, hogy a fodrászok egyszerűen nem értik meg, hogy milyet szeretnék, ezért azóta magamnak vágom (ami amúgy nem egyszerű, mert hátul rövidre vágom, elöl hosszúra hagyom, lépcsőzetesen). Nem mindig sikerül úgy, ahogy akarom, de legalább nem mást hibáztatok érte, meg már nem is annyira izgat. Amikor a harmadik gyerekemet vártam, nagyon elkezdtem vérezni, és feküdnöm kellett 10 hétig, na, akkor levágattam a férjemmel fél centisre, átment rajta a szakállvágóval. 😀 Úgy voltam vele, hogy ez az áldozat, és akár ez vált be, akár más, megmaradt a gyerek. 🙂 De amikor anyukám meglátott, a szája elé kapta a kezét, és csak lesett tíz percig mozdulatlanul. Mint egy fegyenc, olyan voltam. De nem érdekelt. 🙂 Viszont egy éve elkezdtem festeni, mert én már nem győzöm az ősz hajszálak tépkedését, és zavar, hogy festés nélkül jóval idősebbnek nézek ki. De a festék nagyon közeli árnyalatú, mint az eredeti, egy hajszállal világosabb, nagyon megszerettem, ez is fiatalít. 🙂

    Kedvelés

  28. Ja, fiúból gyengém a hosszú hajú, a férjem is hosszú hajú volt, amikor összejöttünk, aztán jópár év múlva levágatta. Gondolta, hogy megnöveszti megint (jejeje), de aztán elkezdett ritkulni a haja, és úgy már inkább nem akarta, amit kénytelen vagyok elfogadni. De megfordulok a hosszú hajú fiúk után. 😀

    Kedvelés

  29. Rövid a hajam, tövig van vágva a körmöm, ha netán lakkozom, csak a lábamon. Ahol szőrtelenítek, ott csak praktikus okokból. (Ne legyek büdi, ha megizzadok, ne legyen még egy probléma az intimhigiéniében.) Mégis nőiesnek érzem magam. Ha valaki beszól, hogy a rövid haj nem nőies, meg merem neki mondani, hogy nem a hajamtól vagyok nő, hanem mert p*ncim van. (Na jó, ezt eddig csak egyszer volt alkalmam elsütni, akkor viszont nagyon jól esett:) )
    Életemben egyszer éreztem nagyonjónőnek magam, egy hátizsákos túrán, háromcentis hajjal, haskilógós topban – akkor fogytam vissza a második gyerek után -, zsebes minisortban, bakancsban, és az ínhüvelygyulladásom miatt a jobb kezemen éjjel-nappal hordott fekete műanyag csuklóvédővel. Tiszta Lara Croft, csak én kicsit büdösebb voltam a nyomóskútnál mosakodás miatt.

    Kedvelés

  30. Amikor kislány voltam, utána(m)fordultak, később is igazi ékem volt, mígnem 15 évesen levágtam és azóta volt már minden színű és formájú. Az eredeti sötétszőke, dús göndörséget osztálytársak irigyen Zámbó Jimmynek csùfolták, pedig gyönyörű volt. A sok festék most elvékonyította, de már csak hennával festem és megszáradni is magától szokott. Kap ricinusolajat, olívát és reménykedem, hátha…
    A barátom 15 éves koráig nem vágatta le a haját (szikh), most rövid neki és vastag és sűrű fekete, kész gyönyörűség.
    Ifjabb éveimben odavoltam a hosszú hajú hapsikért, de mostanra a kopaszodó pocakos motorosok jutnak eszembe a zsíros hajgumis lófarkakról 😀

    Kedvelés

  31. Szia Éva, sziasztok lányok, fiúk!
    Elég régóta olvaslak benneteket, immáron nemcsak a bejegyzések, hanem maga a blogközösség is fontossá vált számomra. Azon vihogok magamon, hogy pont ez az a poszt, amihez hozzászólok. Nyilvánvalóan a téma “könnyedsége” miatt, most gördülékenyebben jönnek a mondatok. Máskor pedig olvasok és gondolkodom, és ha nem érzem pontosnak és egyértelműnek, nem küldöm el, amit írtam.
    Az én hajam maga a változás, és számomra játék. Gyereknek barna volt, egyenes és bili – anyám szerint ez praktikus. Neki vannak, úgymond, puritán fixa ideái, pl. hetente 1x mosunk hajat, télen nem hordunk fehér nadrágot – és sem értelmi, sem érzelmi ráhatással nem lehet megingatni. Ezért az én lázadásom abban merült ki, hogy megnövesztettem. Aztán húsz évesen ért az első meglepetés: elkezdett hullámosodni magától. (A húgomat a mai napig eszi a penész, mert ebben reménykedett ő is, de hiába.) Ahogy a gyerekeim születtek, minden egyes terhességet egyre sötétebb hajszínnel zártam – most már majdnem fekete. Ezt szeretem, mert különleges, és az ismerősöket mindig meghökkenti. Ezért már nem is gondolkodom festésen, korábban volt vörös is, melírozott is, hosszú is, rövid is, tüsi is. Amikor a férjemet megismertem, éppen melírozott és tüskés volt – ő bevallottan a hosszú hajra bukik. Össznépi nyomásra az esküvőre meg is növesztettem – ugyanmár, fiam, így nem lehet férjhez menni! – már mér’ ne lehetne, de megnövesztettem, mert nem központi kérdés, és gyorsan nő, és amúgyis növesztem, vágatom – kísérletezem. Ez azért egy szükségből kovácsolt erény. Képtelen vagyok szárítgatni, befésülni, formázni. “A megmosom a hajam és már indulok is” a jelmondatom. Középiskolás koromban dőlt el véglegesen, hogy számomra ezen a téren nem sok babér terem. Orosz szóbeli(!) nyelvvizsga reggelén elkapott a gépszíj, hogy olyan frizkót rittyentek a fejemre, hogy a mozgást jelentő igék is elalélnak. Félóra múlva bizonyos lett, hogy a hengeres hajkefét úgy beleragasztottam a hajamba, hogy vagy kivágom onnan, vagy lőttek a nyelvvizsgának. A csodálatos, lélegzetelállító séróból hónapokig tartó, szigorú lófarok-fogság lett, és a koponyám hátulján, még nem is középen, meg egy jó nagy összevissza vagdalt lyuk a hajamban. Félév múlva már antennaként meredeztek ki a hajszálak a copfomból. Azóta akár hosszú, akár rövid, a legfontosabb szempont, hogy ne kelljen vele bíbelődni. Mostanság már őszülök. Amikor az első ősz szálakat észrevettem, kétségbeestem, most már inkább kíváncsi vagyok, a homlokom közepénél egy tincs indult meg – a végén még én leszek a megtestesült mediterrán öreglány. Az őszüléssel kapcsolatban nekem leginkább is az a félelmem, hogy az én rokonaim között sehol egy pihe-puha, ezüst kontyocska, mindenkinek sprőd és merev lett a haja, mire megőszült.
    Az én hajam önmagában nem különösebben érdekes, az én hajam a gyerekeimhez viszonyítva válik izgalmassá. A fiam aranyszőkének született, mostanra hamvasbarna, ha levágjuk sünire, kopasznak is tűnhet. A nagyobbik lányom maradt aranyszőke, hosszú, hullámos lobonccal rohangál – a szőke ciklon. A kisebbik lányom a vörös démon – égnek álló, lángoló vörös hajjal született, kiszőkült, most valami egészen különleges szőkés-vöröses-bronzos árnyalatú a haja és egyenes. Mellettük én vagyok a kakukktojás, és non-stop közfeltűnést keltünk – már volt rá példa, hogy arról győzködtek, hogy én vagyok a bébiszitter. Imádom ezt a sokszínűséget.
    A pasikról: engem a hajuk mindig hidegen hagyott, kéz-fetisiszta vagyok. A férjem egyébként répapiros és gyűrű göndör volt évekkel ezelőtt.(Ha egy kicsit is megnő a haja, olyan oroszlános, de tényleg, és nagyon tetszik, de azért, mert az övé.) Mostanra szőkül erőteljesen. Na jó, szürkül, őszül, a lelkem, és bele van betegedve. Verjetek agyon, de szerintem a pasik sokszor hiúbbak nálunk. Vagy a hiba az én készülékemben van, ezt is elhiszem, szokták rám mondani. De gyanús, hogy vannak olyan szakmák, ahol a pasik általánosan valami félelmetesen hiúak. Sosem felejtem el imádott professzorunkat reggel 7-kor(!) ógörög leíró nyelvtan szemináriumon, amikor a különböző magyarázatokba belefeledkezve leomlott a tök kopasz, csillogós, golyó koponyájáról az utolsó megmaradt és megnövesztett, a fejebúbjára spirálba felfésült, hosszú tincs. Hirtelen nem tudtuk, hogy sírjunk vagy nevessünk.

    Kedvelés

  32. A hajamat tény, hogy nagyon szeretem. Az is tény, hogy állandóan buzerálom, ami egyrészt hülyén néz ki és inkompetensnek látszom munkában ha ezt csinálom, másrészt ez engem megnyugtat, mert jò a tapintása. Kicsit perverz de hát ez van 🙂
    Váll alá érô, sötétszôke, dús, de nem se nem vékonyszálú, se nem vastagszálú. Baromi egészséges, bio sampont kap, semmi balzsam, meg pakolás, meg anyámkínja. Munkába lakkozom szegényt, hogy tartson, amíg lehet. Egy idôben melíroztattam valami agybaj miatt, de ritkulni kezdettés akkor azonnal felhagytam ezzel. Szeretném ha göndör vagy hullámosabb lenne, bár így is tök jó, csak ha választhatnék… Még nincs ôsz hajszál. Ha lesz, akkor majd megijedek. Nem festetném szivesen, de ha már ôszülnék egy árnyalattal vörösebbnek festetném azt hiszem. Anyukám fodrász, mindig ô vágta. Az érdekes volt amikor úgy döntöttem máshoz megyek. 8 hetente egyszer vágatom, jó helyen. Ha ez nincs szar a közérzetem. Tényleg 🙂

    Kedvelés

  33. amikor bemegyek a fodraszhoz, azt szoktam mondani hogy csinaljon vele amit jonak lat. es remenykedem hogy jo az izlese. a fodraszok reme vagyok, ok a pontos utasitasokat szeretik. szivesen probalok uj dolgokat, ha rossz lesz, nem baj, majd elmulik. visszano. ujrafestem. megszokom. a rovidtol az tart most vissza hogy surun kellene fodraszhoz jarnom vele. es a ferjem szerint a rovid haj csak a vekony noknek all jol es o egyebkent is a hosszut szereti. merthogy az noies. ha eleri a lofarokba foghato hosszat akkor azonnal levagatok belole. a lofarok a halalom. a szinet aranlyag surun valtogatom, kulonben unalmasnak latom. egyaltalan nem oszulok. eredetileg kozepbarna kicsit hullamos. a lanyaime gondor barna felhosszu, es vorosesszoke hatkozepig ero hullamos. hajmosas utan mint a ketto ugy nez ki mintha fodrasz szalonbol jonnenek. itt nem lehet lanynak rovid haja, mert minden de minden lany osztaly, ovis tarsnak hosszu.

    Kedvelés

  34. Gyerekkoromban anyukám mindig nagyon fiúsra vágott hajjal örvendeztetett meg, és valamiért nem is engedte, hogy megnövesszem…én meg hagytam magam. Aztán amikor a gyerekek kicsik voltak úgy tűnt, hogy marad ez a rövid, fiús fazon, ami egyébként jól áll. No de, “amikor elment az eszem” megnövesztettem, bedaueroltattam , és most bomba!!! Sokan kérdezik, hogy természetes e, mert tényleg olyan, ja és elöl egy csíkban szép fehér, ami nagyon tetszik ( és nemcsak nekem). A pasiknál valahogy mindegy a haj, nekem az arcszőrzet a gyengém. Szakáll, borosta, hosszú, rövid, szőke, fekete, megcsodálom, ha szép!!

    Kedvelés

  35. Csakis rövid 🙂 Néha kicsit megnövesztem, ami azt jelenti, hogy hosszabb valamivel, mint öt centi. Nem áll jól a hosszú, nem is vágyom rá, hennával festem, amiről az ember első hallásra azt gondolja, milyen természetes, de konkrétan lila tőle az összes ősz hajszálam. s Borzasztó háklis vagyok arra, hogy jól vágják le. Nem szeretek úgy kinézni, mint a saját nagyanyám, a vagány frizurákat szeretem, ami magától az és nem kell “beszárítani”. Szeretem, ha kicsit zilált a fejem.

    Kedvelés

  36. Többen írták, hogy rosszul esett nekik, kislánykorukban fiús hajat kellett hordjanak.
    Én épp azt szerettem, ha végre elmehettem fodrászhoz. Egyetlen gyerekkori képem van, ahol rövid a hajam, tetszik az a fotó. Ha megnőtt, vékony, sovány, szomorúan lógó frizura lett belőle. Aztán kamaszként beleragadtam a “lányoknak hosszú a haja” sztereotípiába. Középsuli után még vagy másfél év önálló élet kellett hozzá, hogy levágassam rövidre, tényleg rövidre. Hazamentem a fodrásztól, belenéztem a tükörbe, és jó érzés volt. Rövid hajjal érzem magam szabadnak.

    Kedvelés

    • Egyszer láttam egy ilyen nőt. 60 körül lehetett, a HÉVen ült velem szemben. Nem derékig érő, nem hullámos, de tudatosan nem kontyba fogott, nem festett, dús haja volt. Annyira sajnáltam, mikor leszállt. MInden mozdulatából áradt a szabadság, a kecsesség, az önazonosság, az erő. Órákig el tudtam volna nézni.

      Kedvelés

  37. Sokakkal ellentétben nekem mindig hosszú volt a hajam gyerekként, nem engedték levágni. Göndör volt, gubancodásra hajlamos -a tojássampon és a WU2 korában nem lehetett még jó kis kifésülőbalzsamokat kapni, így minden egyes hajmosás és fésülködés felért egy kínzással.
    17 éves korom óta festem, volt vagányvörös, rézszőke, mostanában melegbarna, az eredeti hajam seszínű és nagyon őszül.
    Hossza kényelmes félhosszú. Ja, és ősz van, a levelekkel együtt a hajam is hullik…

    Kedvelés

  38. Ó, a hajam, nőiségem és változásaim útjelzője!
    Gyerekként puha és fürtös, óvodában komoly kislány frufruval és masnis lófarokkal. Aztán a rendszerváltás, családi szegényedés anyám próbál kompenzálni, saját kézzel vág nekem Samantha Ewing frizurát. Kiskamaszként a puha fürtök sprőd dróttá változnak, kétségbeesett kísérletezés már fodrásszal, van itt kleopátra, ami másnapra bánatos trapézzá változik, aztán egyre rövidebb, egy két hónapos rémálom, amikor tizennégy évesen önállóan bemegyek a volt szövetkezeti fodrászhoz, ahol vagány rövidet kérve hamisítatlan Kissné frizurával távozom. Ekkor már kamasz, és lázadó vagyok, és megtetszik Sinead O’Connor és rövid tétovázás után egycentisre nyiratkozom. Anyám sírva fakad, koncentrációs tábor túlélőre emlékeztetem, majd mikor égre meredőre zselézem, érthetetlen módon megnyugszik.
    Ez a keményre meresztett tüskefrizura a védjegyemmé vált, jelenség lettem a kisvárosban, gimnáziumban is mindenki megjegyez, és meglepő tekintély övez az osztálytársak körében. Egy időben rá is játszom, csak turkálóban vásárolt, hetvenes évekből való férfiruhákat hordok,alakítok, nagypapákat megszégyenítő trevira kollekcióm van, meg keménykalapom.
    Tizenhét évesen rájövök, hogy nő vagyok, mesterfodrász, dögös rövid frizurák, mámorító hajfesték nevek: forró láva, fekete ribizli, egyszerre négyszínű, több irányban csíkos, felnyírt. Ez így ment ment, tarka őzikeként egyetem végéig, munkahelyre már komoly fekete kleó.
    Aztán valahogy vissza a természethez, eredeti barna, göndör, fürtös, dús hosszú hajzuhatag, pasizások rakétája, szexepilem, keserves mosások.
    Esküvő után megmagyarázhatatlan késztetés, rituális hajvágás a nász után másnap rögtön, kényelmes, felszabadító, mintha megszabadulnék a kötelező tetszés kényszerétől.
    A divattól teljesen messze álló frizurám van, örök darab, állig ér és hullámos, jobb napjaimon Kaffka Margitot idézi, rosszabbakon Magenheim Julcsit. Védjegyszerűen, dacosan nem beállított kócos trapéz a fejem, az árnyékomról is megismernek.
    Amíg meg nem növesztem.

    Kedvelés

    • Óriási! Én sajnos túlságosan szorongó kamasz/huszonéves voltam a kíséletezgetéshez. Pedig fontos lett volna. Nekem nagyon tetszett a szorosan hátrafésült kontyod is, amivel megismertelek. De te amúgy is olyan szép lány vagy.

      Kedvelés

      • 🙂
        Kábé csecsemő koromtól hosszú. Néptáncolni kezdek, ahol a művészeti vezető a kontyod állásából tudja, hogy vágattál a hajadból, nincsenek trükkök! Frufru csak az ő párjának engedélyezett, aki minden fellépés előtt szépen belezselézi a többibe. Tíz év néptánc után belépek az első fodrászatba és azt mondom, hogy 5 centiset kérek. Ettől sokkot kap a fodrász és nem meri megtenni, lesz állig érő. Egyetemen már jön a nagyon rövid és meg is marad. Nagyon szeretem, ez vagyok én és nagyon vágyom egy extrém rövidre, majdnem kopaszra, el fog jönni még ennek is az ideje! 🙂

        Kedvelés

  39. A gyerekkori bilifrizura nekem is megvan, engem is néztek még fiúnak 12 évesen is, kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem. 13 évesen léptem a lázadás útjára, és megnövesztettem. Két évre rá már volt pasim, és elhittem, hogy szép(szerű) lány vagyok. Aztán évekig hátközépig érő frizura a szánalmasan vékonyszálú hajamból, egyszer égő vörös, de csak rövid ideig. Nemrég vágattam le, vállig érő itt-ott tépett, most nagyon tetszik.

    Kedvelés

  40. Végre egy részem, amit szeretek. Nemcsak most, mindig szerettem. Gesztenyebarna , vastagszálú, néhány szál, mint a damil, egyenes, sok, súlyos, rengeteg.
    Kislányként is hosszú volt, Anyám mosta, fésülte szárította, két befont copf.
    (Szekrényben őrizgetett újságpapírba csomagolt levágott befont copf)
    Táncoltam is, nekem volt a legvastagabb kontyom. Az egyfonatos copfból mindig kiugrottak a szálak, nem bírták a feszültséget.
    14 évesen volt egy próbálkozásom a dauerral, Charlie angyalából F.Fawcett modell, egy hónap alatt kilökte és úgy néztem ki, mint egy tépett csirke .
    Aztán, mikor már nem táncoltam, elmentem a város menő fodrászához. Lett egy Frizurám, egyik oldalon rövid, másikon hosszú, ami belógott az arcomba. Úgy rémlik, egy hétig bírtam elviselni, több flakon lakkal. Végül egy kevésbé menő , de empatikus fodrász szabadított meg tőle és lettem rövid hajú.
    Gyorsan nő, hamar hosszú lett megint, jellemző viselet a lófarok.
    Nagy elhatározás, levágatom, új fodrász, felajánlja, megveszi. Sose gondoltam volna, hogy pénzt fogok kapni a hajamért.
    Mikor születtek a gyerekek, pistike fazon, egészen rövid. Senki nem mondta, hogy jól áll, viszont mindenki örült, mikor megint megnőtt.
    Ja igen, elöl középen forgó, ezért aztán frufru mindig kétfelé választódik, hülyén néz ki.
    Most , túl a negyvenen pár évvel, már kevesebb, de a fodrász szerint még mindig fájdalmas vágni. De már nem szeretem hosszún, kleopátrás kb.
    Fehér melír. Sokáig nem zavart, de a halántékomnál már erősen látszik, így túl vagyok már egy hajfestésen. Pedig nagyon idegenkedtem tőle. Olyan mázlim van, hogy van egy pont olyan színű festék, mint a hajam, így tulképp észre sem lehet venni, hogy nem a természetes színe.

    Kedvelés

  41. Nekem reménytelenül vékony szálú, vattaszerkezetű hajam van, ami frissen mosva a dús hajkorona látszatát kelti, majd egy nap után rálaposodik a fejemre. Volt már rövidre nyírva és tizián-vörösre festve, volt szőkére melírózva, tüsire vágva, most menedékesen van vágva és nagyon jól áll így. Van, amikor olyan kedve van és hurkásra göndörödik, máskor lázadóan kiegyenesedik. Egyet hull, majd gyúródnak a bébihajak a fejemen. Szeretem ilyenkor, mert olyan kislányosan huncutnak nézek ki. A pasik szerették, mert olyan jól bele lehet bújni. Nekem egyformán okozott kellemes és kellemetlen pillanatokat, de arra rájöttem, hogy mindig hálás azért, ha szabadon hagyom…

    Kedvelés

  42. úúúdejó ez a poszt!
    az enyém: sokáig, röviddel ezelőttig az állandó önhiszti forrása, a nyűg maga. tény, hogy nem egyszerű eset: nagyon selymes, vékony, egyenes, nagyon hamar zsírosodik, kétnaponta mosom, de akár naponta is lehetne, és nagyon sokat kell adjusztálni, hogy jó legyen. viszont most egy ideje, egy fél éve-éve elkezdtem megszeretni, ahogy az egész testemet is. jó így, okos, fifikás, nem egyszerű eset, mint a gazdája. 🙂 vagy 10 éve festetem, 6-7 éve nagyon komoly ápolást kap, a legdrágább barátom mesterfodrász. egy ideje téma fiúk szájában, kezében, szeretem, ha piszkálják, húzzák, bizgerélik, én is szeretem piszkálni, húzni, bizgerélni. a fejmasszírozó a világ legjobb találmányainak egyike, egymás haját megmosni a top 5 intimitás között. férfiak: mindenhogy imádom 🙂 tinikoromban a hosszúhajúak, volt is pár, mostanra meg éppenséggel mindegy, ha egyébként érdekes a fickó. a mostani épp koromfekete, kezd ritkulni, de pont jól lehet húzkodni.

    Kedvelés

  43. fakk, hogy lehet, hogy ezt a posztot csak most találtam meg?…mint látható, most jól ráérek régi posztokhoz irkálni 🙂 nekem pont a haj az, amivel a legkevésbé vagyok kibékülve magamon, ha nem dolgozom rajta folyamatosan, úgy nézek ki, mint kóbor jános. rengeteg sok, de száraz mint a tapló, és ezért szétáll, mint egy idióta seprű. kese- illetve egérszürke avagy libafosszínű eredetileg, 15-től 19 éves koromig hennavörös volt, azóta szőke, olyan klasszikus hidrogénperoxid- illetve anyám szerint csehszlovák tévébemondónő-színű. én ezt szeretem, nekem ez olyan önazonos. amióta nem a százforintos boltos kék porral festem, hanem szigorúan fodrásznál, azóta kevésbé száraz, de magában így is vállalhatatlan. szeretném, ha szép hosszú lenne, mert akkor talán szép hullámos lenne, és lehúzná a súlya annyira, hogy ne álljon szét kefeszerűen. fodrász után tényleg szép, szeretem kiegyenesítve, de hullámosan is jó, meg mivel sok, jó konytot lhet csinálni belőle. szerintem ha teljesen ősz lesz, akkor valami jó kis frizurában, ami nem nénis, talán faszán fog kinézni teljesen fehéren, de akkor teljesen fehér legyen, nem ilyen félig őszülő, az nekem csúnya. és faszinak csak rövid. van két dolog, ami egy csávón elemetáriisan taszít, minden körülmények között, és az a soványság és a hosszú haj.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Bringasahegyen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .