mi legyen

Be kell ismernem, lassú így a Bovaryné, nekem is ezer dolog vitte szét a figyelmemet közben, beteg is voltam, egy könyv szövegét szerkesztettem, és a bulira készülök.

Mi legyen a hátralevő résszel? Még a sűrű előttünk áll. Mikor legyen új kvíz, új bejegyzés? Végigolvastátok már?

 

Közben a filmes részben közös filmnézést terveznek, csatlakozzatok! Nagyon jók az ilyen beszélgetések, és lehet, legyen rendszeres is, semmi akadálya, ha van rá igény.

Én viszont szeretném befejezni a Bovarynét, biztatok mindenkit, hogy csatlakozzon, és utána is szeretnék olvasni, mert jót tesz. Nagyregényt, úgy tűnik, nem tudunk így feldolgozni, ahhoz nagy fegyelem kell, de rövideket, klasszikusokat és mindig nőkhöz kapcsolódó szövegeket továbbra is megbeszélhetünk. És egy kicsit félek, hogy a film, főleg, ha sokat néztek, elvisz a könyvtől. Itt a jó idő is, és nem lehet nem észrevenni, hogy a Ványa bácsit sokkal többen olvastuk, elemeztük, mint a Bovarynét. Ezért még egy kérdés.

 

Ha vége a Bovarynénak, és van érdeklődés, a következő olvasmány Örkény István Macskajátéka lesz, biztosan májusban, majd jelzem. A drámaváltozat itt olvasható:

http://mek.oszk.hu/06300/06350/06350.htm

34 thoughts on “mi legyen

  1. Nálam ezerszer inkább könyv, mint film, úgyhogy én elfogult vagyok. Valahogy túl könnyű megnézni egy filmet és sokat beszélgetni róla, nálam sosem hatol ugyanolyan mélységekig. Nagyon szeretem én is, és nekem is felkeltették kíváncsiságomat az adott filmek, viszont ha van 1,5! órám, nekem azt muszáj könyvvel töltenem. Bár olvasni nincs sok időm, pl. a héten nem tudtam a tervezettet sem a Bovaryné-ből, de tegnap este újra nekiálltam és előbb utóbb végzek vele. Nem tudom nem működne-e regényekkel az, ha nem szakaszokra osztjuk, hanem egyben olvassuk el, mondjuk két hét alatt, legalább időnként? Néha 5 percem sincs egy nap, máskor meg váratlanul ölembe pottyan 2-3 óra, egyszer 10 perc egy oldal, másszor 15 oldal ennyi. Persze nem három kötetetes nagyon nagy regényekre gondolok. Közben esetleg lehetne mellette rövidebb írásokat, novellákat, színműveket, stb, de nagyon sajnálnám ha kimaradnának a regények a sorból.

    Kedvelés

    • Az a baj, hogy ekkora szövegnél nehéz a részletekre, az ívre figyelni, ha egyben lenyomjuk. Jó így kinagyítani egyes részeket, meg reális is (ez most négy hétnek indult).

      Ezért is lesznek rövidebbek az olvasmányok. Regények is.

      Kedvelés

  2. Én azért vagyok így lemaradva, mert még befejeztem előtte mást. Miközben félig már elkezdtem a Bovarynét is. Plusz egy harmadik könyv is nagyon izgatja a fantáziámat, így közben abból is olvasok valamennyit. És a kerti munkák is mennek…. Az első szakaszt végül befejeztem tegnap (a teszt már nem elérhető), és haladtam a második szakasszal. Nagyon tetszik, annak idején a byroni romantikus hősről írtam (egy nem túl jó) szakdolgozatot, így ez most különösen érdekes!

    Nagyon örülnék a további olvasmányoknak, de annak érdekében, hogy követni tudjam, jobb lenne nekem, ha ritkásabban lennének, nem hetenként újabb és újabb adag. Időnként kevés az idő, így mindenképpen lemaradok, ráadásul egyebet is szeretnék olvasni ezek mellett, így ha minden héten haladni kell (egyik mű után a másikkal), akkor elcsúszom. Egy-egy mű után jó lenne egy kis szünet, nem sok, csak épp, hogy utolérjem magam. Szóval részemről ez a helyzet.

    Kedvelés

  3. Nagyon örültem a közös olvasásnak, s úgy gondoltam, hogy aktívan részt fogok venni benne. Végül bebizonyosodott, hogy most nem jut rá időm. Arra van időnk, amire akarjuk, hogy legyen – mondják, s ez igaz is, de jelenlegi szellemi terheltségem mellett csak könnyű olvasmányokra van kapacitásom (időben, energiában, koncentrációban). Másrészt ha el is olvasom, nem tudok normálisan részt venni az elemzésben, a film kapcsán is csak annyit tudtam csinálni, hogy leírtam egyben, amit gondolok, de nem volt időm figyelmesen, koncentrálva elolvasni a többiek hozzászólását, s érdemben bekapcsolódni, pedig ennek pont ez lenne a lényege.
    Ennek ellenére támogatom a kezdeményezést, s igyekszem a következő közös olvasásba bekapcsolódni.

    Kedvelés

  4. Számomra hiánypótló ez a kezdeményezés, ráadásul olyan formában ad lehetőséget a tanulásra, ami nem támaszt felém kötelezettséget, pusztán az olvasás, értelmezés örömét oszthatom meg az itteniekkel. Nem kapok osztályzatot, és ha nem szólok hozzá, csak figyelek, akkor sem kapok kisegyest. Mindenképpen szeretném folytatni, annak ellenére, hogy a héten nem vettem részt a beszélgetésben. Egy tegnap lezajlott rendezvényt szerveztünk teljes gázzal, és hiába próbáltam a kérdések tükrében újraolvasni a feladott részt, nem jutottam hozzá. De feltett szándékom aktívan résztvenni, ezért szerintem is érdemes lenne egy-egy olvasmány kielemzése után tartani egy kis szünetet, hogy a késők is szóhoz juthassanak, és utolérhessék a csapatot.
    Sokszor érzem magam az utolsó sorban kullogónak egy-egy éleslátó hozzászólás után. Nekem nehezek a kérdéseid. Ettől függetlenül nem szeretném, hogy “könnyebbeket” tegyél föl, mert így kihívás, viszont fölmerült bennem, hogy gyorsabban menne, ha a kérdéseket tudnám előre, és ezek tükrében olvashatnám a műveket. Persze tudom, hogy ezzel elveszítem a lehetőségét, hogy csak saját értelmezésem szerint olvassak, de úgy érzem, a saját értelmezésem olyan szegényes, hogy ez nem is olyan nagy veszteség…
    Szóval
    esetleg-e, nem-e lehetne-e,
    hogy a kérdéseket fölteszed kicsit hamarabb, mondjuk fehérrel írva. Aki könnyített pályán akar indulni, az elolvashatja előre, aki meg már master szinten van, az meg csak az első (vagy újra) olvasás után nézi meg a kérdéseket. (természetesen nem a kvízre gondolok, hanem az elemzés indító kérdésekre)

    Kedvelés

  5. Benne vagyok a közös olvasásban, nagyon élveztem a Ványa bácsit is, tetszett. A Bovarynét még el se kezdtem, de itt van, kikölcsönöztem (élmény nekem itt könyvtárba menni, lesz majd részletezése is hogy miért!). Sajnos a közös elemzésről és a kvízről lecsúsztam, de nem bánom, nekem most az a fontos, hogy vissaszokjak (ezt is aláporosozta!!!) a könyvekhez. Új életemben helye van a régi jó szokásaimnak és ez is közéjük tartozik!

    Kedvelés

  6. Mindenképpen folytatom veletek a közös olvasást, nagyon élvezem, érzem, hogy használom az agyam, ahogy rákényszerítem magam, hogy alaposan végiggondoljak mindent, mielőtt leírom.

    Kedvelés

  7. Olyan jó, hogy írtál erről, a minap gondolkodtam, hogy mintha leült volna kicsit a Bovaryné és vajon mi lett vagy lesz, és ezt cseppet sem számonkérő stílusban, hanem úgy mélázgattam és közben reménykedtem, hogy jön hamarosan a megújult lendület :). Nem tudom, hol kellett volna véget érjen a második rész, annak ellenére, hogy párszor felhívtad rá a figyelmünket, úgyhogy én azóta is olvasom, 59%-nál tartok (vigyor, mert Kindle-en olvasok, ott így mutatja az oldalak telését) és néha azon kapom magam, hogy fejben ide írogatok kommenteket egy-egy résznél. Egyszóval, abszolút benne vagyok, akármilyen ritmusban bírod és vállalod, nekem az úgy jó lesz.

    Kedvelés

  8. Igen, jobb a friss élmény, érdemesebb egyben tárgyalni a műveket. Vagy van ideje rá valakinek, vagy éppen nincs, de akkor majd kommentel később. És mindenképp folytassuk, ha van energiád! 🙂

    Kedvelés

  9. nekem teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor van módom olvasni, így az nagy segítség lenne, ha előre tudhatnék néhány címet. egyébként bármikor, bármennyi, csak nem biztos,h időre

    Kedvelés

  10. Folytassuk!
    Olvasok, csak időm nincs hozzászólni, de már kitaláltam, hogy kinyomtatom a kérdéseket, hogy szem előtt legyenek, és ha lesz időm, bepötyögöm a válaszaimat / elképzeléseimet. A kvízt is támogatom, ha van időd, É, megcsinálni.
    Sőt, ha úgy hozza a élet, és előre tudok címeket, vállalok kvízkérdésgyártást is.
    Most, hogy lettek ezek az új címkék (ti írjátok), brutál módon megnövekedett a kommentek száma, próbálok lépést tartani, de inkább az egyéb témákban keletkezett hozzászólások elolvasását tolom későbbre, mint a közös olvasás kommentjeit.

    Kedvelés

  11. Nagy kedvenc a közös olvasás! Magyar szakon annyi, de annyi fontos és az alapműveltséghez (ha van ilyen) tartozó könyvről nem esett szó, számon se kérték, szóval elsikkadt az olvasásuk. Itt az ideje bepótolnom! És nekem is nagyon jó, hogy nem kötelező semmi se, ha szeretnék, hozzászólok, ha nem, a háttérben maradok, és olvasgatom a többiek véleményét.

    Kedvelés

  12. Nagyon szeretem a közös olvasásoskat, bár nem szoktam hozzászólni. A Bovaryné külön érdekes volt, mert nem igazán értettem idáig, hogy miért olyan nagy szám. Sokat segítettek az itteni hozzászólások, hogy jobban értékeljem. A kedvenceim közé még mindig nem tartozik, de úgy érzem, alulbecsültem a művet.

    Kedvelés

  13. Bár többen leírták, de hogy súlyosodjon a vélemény, írom én is.
    1. Nálam is gond, hogy itt a kerti munkák ideje, ráadásul hirtelen egyben minden a hosszú tél miatt (OFF: de szerettem ezt a sok havat, még akkor is, amikor naponta háromszor lapátoltam (egy-kétszer hordozóba felkötött gyerekkel is), hogy a család különböző tagjai haza tudjanak jönni …)
    2. A Bovarynéval elbénáztam, ahogy valaki más is írta, hogy küszködtem a hangoskönyvvel meg a másik fordítással, aztán felálltam a gép mellől, megnéztem a könyvespolcon és nem ott csücsül? (Így jár az, akinek olyan rendes anyósa van, hogy már számon se bírja tartani, hány száz könyvet kaptak tőle az elmúlt kevés év alatt.)
    3. Legyen időnként kis szünet, hogy utolérjük magunkat, néha bármennyire is nem úgy tűnik, a blogon kívül is van élet (és valamiért éppen aktuális másik könyv is)…
    4. De az biztos, hogy nagyon jó együtt megbeszélni az olvasmányélményt, nekem ez így (ennyi ember szempontjaival, nem csak egy-egy családtaggal megbeszélve) nagyon új, mi gimnáziumban lényegében semmit nem tanultunk irodalomórán.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) agneci bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .