674 thoughts on “a magdolna-nővérek — együtt jobb 1.”

1. Elso filmkocka:fekete alapon feher feliat balkozeptol kicsit feljebb: 1964 – ez az elso utalas a korra.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Jól van na.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • bocsánat, hogy többször beírtam. bénáztam a telefonnal a buszról – még soha nem írtam telefonról, és többször visszaírta, hogy nem ment el. ehhez képest mind… 🙂
       ígérem, többé nem bénázok. ilyenkor van 3 szabad órám, s a blogot olvasgatom.

       KedvelésKedvelés

2. Most így munkába menet előtt csak a bejegyzést volt időm átfutni, a linkeket nem, bocs ha butaságot kérdezek: szóval jól értem, hogy a film úgy épül a valóságra, hogy az egyes bemutatott sorsok fiktívek? Tehát az a négy nő, négy élet, akik előtérben vannak nem valakikről vannak mintázva, hanem a rendező által különböző elemekből összerakva? És lehet, hogy a valóság ennél is sokkal durvább?

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

3. Érdekes, nekem is az tűnt fel először, hogy nem tudni, mikor játszódik, addig nyugodtan is néztem, hogy, ó, biztos nagyon rég történt, manapság ilyen nem történhetne meg….
   Aztán a sokk, hogy 1986-ig működtek ilyen intézmények… Nagyon erős volt…

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Én a film elején találkoztam a helysuínnel és az időponttal (Dublin 1964) vagy tosszul emléksuem ?

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • igen, így van: az első filmkockák egyikén, még a “bernadette” felirat előtt áll a dátum és a hely.

       KedvelésKedvelés

     • hűűű, akkor ezt benéztem, nyilván nem vettem észre, és így néztem a filmet… hogy a tudatom megpróbálta jó messze rakni korban.

       KedvelésKedvelés

     • Én az automata mosógépnél döbbentem rá, hogy ez nem is olyan régen történhetett.

       KedvelésKedvelés

   • igen. igen. hohorgász. tökéletes megfigyelés. rögtön a film elején feliratként és szinkronhangként is szerepel, hogy Dublin 1964.
     szóval végig pontosan lehetett tudni, hogy
     – amerikában dübörög a feminizmus és a mosógép
     – hogy én már majdnem megszülettem
     és azt is: jelenleg is van valahol, valaki (talán éppen itt a szomszédunkban, kicsikart adóforintjainkat is felhasználva éppen az etika óra helyetti hittanon), aki megaláz másokat a hit jegyében
     (amióta az eszemet tudom próbálom tartani a tiszteletet mások hite iránt. a dühöm néha nagyobb, mint a tiszteletem. bocsánat)

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • A megfigyelés nem a memóriűmat dicséri, mivel csak azért tökéletes, mert amíg a család minden kóbor tagja előkerült a filmnézéshez, háromszor indítottam el… és idáig mindháromszor elért a film.
       Úgyhogy ím a bizonyosság, hogy ismétlés a tudás anyja 🙂

       KedvelésKedvelés

     • ROTFL!!!

       KedvelésKedvelés

   • 1996-ig!!!

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Igen, 1996-ig. Az mennyire kozel van…. En azon gondolkodtam, hogy ha a film csak fele valos, az akkor is sok(k). Es azota meg egy emberolto sem telt el! Es a technika ugyan sokat valtozik ennyi ev alatt, de vajon az emberek mennyit? Ha ezeknek a torteneteknek csak a fele volt valosag, akkor annak egy resze ma is a vilagunk resze. (?!?…??!)

       KedvelésKedvelés

     • 1996-ban már létezett az EU, Írország is tagja volt. A jogrendszer (érdekvédő szervezetek…stb. ) már kiépült, hasonló volt a maihoz. És ennek ellenére létezhetett egy ilyen intézmény. Nem eldugottan, hanem állami fenntartással! Ki tudja, ma is mik mennek…

       KedvelésKedvelés

     • Én sem csodálkoznék, ha még mindig működnének ilyen mosodák másutt, más körítéssel. Ja, és ez nem történelem, ez a JELEN.

       KedvelésKedvelés

     • 1996… ez volt egy olyan pont, amikor vegleg kibuktam en is.
       Ide kapcsolnam az elmegyogyintezetek fatyolos misztikumat is, amire a filmben is volt egy nagyon jo pelda, hova tuntettek azokat az embereket, akik kezdtek feleszmelni (lasd: “az atya nem tiszteli istent”), nem tudtak elhallgattatni.
       En hiszem, hogy maig vannak ott ilyen emberek.

       KedvelésKedvelés

4. 4. A meztelen játék… messziről kezdem, szóval azt gondolom, hogy az apácák, akik ezt működtették, teljesen biztosan azt gondolták, hogy ők helyesen cselekszenek, hogy ezek a lányok ezt a sorsot érdemlik (ami teljesen ellentmond a Biblia üzenetének, ami a megbocsátás, szeretet, Jézus Magdolnának is megbocsátott, Isten előtt pedig mindannyian bűnösök vagyunk stb.) Szóval azt gondolom, ha ezt csinálják az apácák, akkor vagy van egy pont, ahol magukba néznek, és azt mondják, te jó ég, mit csinálok, vagy szükségképpen hozzátorzul a helyzethez a személyiségük (ha már nem volt eleve az. Érdekes még ilyen szempontból Una története.) És ezt a személyiségtorzulást mutatja be szerintem ez a jelenet.
   És amit mond (nekem): ide vezet(het), ha különbnek gondolom magam.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Unáról (ő lépett be az apácák közé, ugye?) nekem a Stockholm-szindróma jut eszembe.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • Szerintem ennek a “játéknak” köze lehet Chrispina későbbi anorexiájához is. Elhitte, hogy ő csúnya, túl nagy, túl kövér.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Nekem erről a játékról eszembe jut az is, amit egyébként ma is csinálnak a női testekkel.

       KedvelésKedvelés

     • igen, ez fontos! elhitették crispinával, hogy csúnya. megnyerte a versenyt! ez is vagy főleg ez lehetett oka az anorexiának. jó összetett a dolog…

       KedvelésKedvelés

     • Én a diliházas jelenetről, amikor Christina a torkába nyomja az ujjait az orális erőszakra asszociáltam…
       A nővérek “játéka” szintén nemi erőszak, hiszen ugyanúgy az a funkciója, hogy a nővérek hatalmat gyakorolnak a lányok teste fölött, megfosztják testi önrendelkezésüktől, tárgyiasítják őket, éreztetik velük saját hatalmi fölényüket. Ez nem “szinte” nemi erőszak, az én “olvasatomban”, hanem maga az erőszak. A (homo)erotikához ezért szerintem nincs köze ennek a “játéknak”.

       KedvelésKedvelés

     • Crispina volt a legveszélysebb, mert őt nem tudták megfélemlíteni. Egyetlen dologtól szenvedett igazán, és az a a Szt. Kristóf medál elvesztése. Neki nem futotta az értelméből félelemre. Ő a halált is vállalta. Az sem véletlen, hogy neki suttogta oda Margaret, hogy az atya nem tiszteli Istent. Azt remélte, hogy legalább rajta megkönyörülnek, mert ő félkegyelmű. Azzal nem számolt, hogy a zárdánál létezik rosszabb hely, a diliház. A neve is gúnynév. Utal a női nemi szervre.
       A játék. Erőfitogtatás. Szépségverseny. Győztesek. A hatalom, hogy megtehetik, szinte perverz élvezettel tölti el a két apácát. Tudták, hogy kinek hol fáj a legjobban. Ott forgatták a kést…
       Számomra az egyik kulcsmondanivalója a filmnek, amikor Bridget nővér kimondja, hogy a nők dolga a férfiakat megóvni a kísértéstől. A férfiaknak semmi felelősségük azért, amit tesznek. A legkedvesebb rész, amikor Margaret távozás előtt kijelenti, hogy ilyen egyszerű kijutni a zárdából. Mindössze egy férfi kell értük jöjjön, aki megvédi őket a társadalom ítéletétől. Egy férfi, aki felmenti, megbocsájtja, vagy éppen eltörli vétkeiket. Annyi hatalma van egy férfinak, hogy jelenlétében felkéri Bridget nővért, hogy álljon félre. Ilyen férfi viszont nincs, ezt jelzi az a tény, hogy hányan öregednek ott meg.
       Bernadettnek igazat adok, amikor azt mondja a halott nőnek, hogy megérdemelte a sorsát, mert nem lázadt. Bernadett és Rose bebizonyították, hogy már két ember összefogása elég megszökni, de a zárdában módszeresen leépítettek mindennemű kapcsolatteremtést a nők között, hogy eszükbe ne jusson összeesküdni ellenük. Ha minden nő vette volna a bátorságot, hogy szembe szálljon az apácákkal, egy ilyen intézményt nem lehetett volna fenntartani.
       Még rengeteg gondolat jut eszembe. Szomorú, hogy 11 éves koromban még volt ilyen. Még ma is van, sajnos, de bízom benne, hogy ez jobb lesz. Összetartás kell…

       KedvelésKedvelés

   • Szerintem az apácák homoerotikus indíttatásból (is) csinálták. Talán a saját szexuális lefojtottságuk miatt nem mentek el a nemi erőszakig.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Én is erre gondoltam. Saját elfojtásaikat élték meg a játékban. (Gyerekes, öntudatlan voltukat jelezte a filmforgatós önreflexív jelenet is, amikor “spontánul” kellett viselkedniük.) Valójában nem is értették, mi ebben a megalázó a lányoknak.
       Ami Crispina alakját illeti, ő volt a legsebezhetőbb, a legegyszerűbb lány. Aki nem gondolkodott bűn vagy büntetés kérdésén – magától értetődően engedelmeskedett az atya vágyainak. És pont ez a gyermeki tisztaság, szinte együgyűség tette lehetővé, hogy átéljen boldog pillanatokat – például az álombéli mosoly mutatja ezt.
       Erről eszembe jutott Kertész Imre, aki a koncentrációs táborok boldogságáról is mert írni…

       KedvelésKedvelés

5. 1964 – az elso filmkockan az evszam, fekete alapon feherrel.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

6. Margaretet az tartja vissza szerintem, hogy fél a férfitől, hogy esetleg ő is bántja majd. Szerintem ő már nem bízik a férfiakban (a saját öccsét is lehordja, amikor eljön érte), és nem is megy férjhez később sem… És a másik, hogy attól is félhet, hogy hiába menne haza, a családja visszatoloncolja, hiszen ő erre már látott példát.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • “rendszerbe zárva”

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • Mielott a nyitott kaput eszreveszi, mar leszakitotta azt a novenyt, amit kesobb a mosogepbe dob a plebanos szennyesehez, s amitol kesobb a plebanos nyuszitve szabadul meg a ruhajatol. Kicsit talan az is vezerelte, hogy bosszut alljon. Magaert is, es azert is, mert tudta, hogy mit muvel a pap Crispinaval. Ezzel nagy batorsagrol ad tanubizonysagot.
     Mindezek mellett az autobol kisse kajanul mosolygo ferfitol valo felelme is egyertelmu, es az is, hogy kicsit sem volt biztos benne, hogy a kapun tuli utat felvallalva megmenekul a sorsatol. En ugy ereztem, hogy o semmilyen modon(sem szokessel, sem ongyilkossaggal) nem mert volna onkent kilepni a mosohazbol. Varta a megvaltast, ami negy ev utan jott, az occcse szemelyeben.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Én nem gondolom, hogy bármennyire is érdekelte volna a bosszú: amit én láttam, hogy tisztában volt azzal, ami valós is: hogy a “kinti” világ ugyanúgy börtön, ahogy a mosoda. Tudjuk, hogy visszaküldték, -toloncolták a megszökött lányokat. Ezeket a nőket sokszor a saját családjuk küldte a mosodába. Nincs hová menni. És igen, nem csodálnám, ha a férfitól megijedt volna, illetve az is eszébe juthatott, hogy bár a mosodában főleg nők vannak, a külvilág tele van férfiakkal. (Milyen érzés lehet ezt végiggondolni úgy, hogy a saját családjában nincs biztonságban a férfiaktól?)

       KedvelésKedvelés

     • Igen, tokeletesen egyetertunk. Egy pillanatig sem vonom ketsegbe, hogy ennek a lanynak nem volt hova mennie, s ezt vilagosan latta. En is igy gondolom. Egy pillanatig sem jutna eszembe azert hibaztatni, mert nem volt mersze megszokni.

       De a bosszu az csak ott van a jelenetben. Ismerte a novenyt, amit leszakitott, es tudatosan tette a mosogepbe, nem veletlenul ejtette be…
       Es en ugy emlekszem, hogy O nem tancolt a tobbiekkel…

       KedvelésKedvelés

     • Látjátok, a csalános (mert utánanéztem, az volt, amit szárításkor tett a cuccok közé), vakarózós jelenet nekem nem bosszú volt, mert a papnak hosszútávon kuya baja nem lett, inkább megleckéztetés, rafinált, okos, értelmes. Az nagyon szimpatikus volt. Igazi őszinte leleplezés, ebben az esetben a szó szoros értelmében.

       KedvelésKedvelés

     • Hat Margarettnek nem sok eszkoze volt a bosszura. De en ugy erzem, amilyen eszkoze volt, azt bevetette 🙂 Az mar masik dolog, hogy a bosszu nem volt aranyban a buntetendo tettel. Azt tette, amit tenni tudott.

       KedvelésKedvelés

     • írtunk már a “nekem nem esik jól!” jelenségről. és arról, hogy talán (nem végeztünk erről kutatást és még adósok vagyunk az átfogó szociográfiai tanulmánnyal) többször és előbb mondják ezt ki a férfiak.
       a viszketős jelenet pont ennek az elmesélése. gyönyörűen és filmnyelven. lenyűgöző volt. mit ki bírtak ezek a nők! ezek a lányok! tejtől begyulladt mellet, gyermekágyi időszakban átköltözést egy hideg padlásszobába, rossz minőségű ételt, fertőtlenítőszert a tüdőbe!
       ennek a papnak, aki a hit jegyében azt üzeni, hogy bírni kell, mert így üdvözülsz, még egy kis csalán kiütés is komoly kihívás volt. és…. és ….
       nem történik után semmi…

       ahogy kimondja a férjünk, a barátunk, a szeretőnk, hogy “nem esik jól”. és utána… nem történik semmi….
       megteheti.

       KedvelésKedvelés

     • Igen, en is epp ezt a kommentet szerettem volna megirni, de lefagyott az oldal es eltunt minden.
       Szamomra fontos jelenet itt, mikor Chrispina is leleplezodik ezaltal. s a kezdeti karorom Margaret arcan szep lassan zavaros bunbanatot olt. En ekkor erzem azt, mint ha azon orlodne, hogy bar ment volna megis el, hogy bar gondolta vegig a kovetkezmenyeket, amit a kapunal alaposan megtett. Talan itt jon ra, hogy mekkora felelosseg van az embereken, beleertve magat is, hogy nem lehet visszacsinalni.
       Amikor Chrispinat elviszik, szolni szeretne, es megis “osszezavarodik” inkabb.
       Ekkor ismet a zavar erzodik, ami a kapunal.
       Ezt csinalta szerintem a rendszer, osszezavart mindenkit, hogy senki ne tudja elkuloniteni a kepzelgest a valosagtol, vagy ne legyen mersze azt kimondani.

       KedvelésKedvelés

     • Szia Csineva! Szívesen beszélgetnék Veled Istenről és szeretetről, tetszenek a gondolataid. 🙂 Ha lenne kedved, légy szíves jelezd valahogy. Köszi

       KedvelésKedvelés

     • Egy kicsit ez lett az új családja – gonosz, rideg, de biztonságos. Már nem mert kilépni. Szerintem mérges volt az öccsére, amikor értejött, nem szeretett volna menni…

       KedvelésKedvelés

     • Ez nem igaz szerintem. Üdv a blogon!

       KedvelésKedvelés

     • margaret a hitben talál erőt a harcra. egyáltalán nem érzi otthon magát a mosodai intézetben, de felfedezi az eszközt a harcra. az angyal pallost kap a kezébe. tudja, hogy el fog menni, de előbb meg kell vívnia a harcát. erre a legékesebb jelenet távozásáé az intézetből, amikor bridget nővér elé áll. nem akar kitérni előle, de amikor az megfenyegeti, ismét a hithez nyúl. imádkozva “kitérdeli” magának a szabaduláshoz vezető utat, és legyőzi a megfélemlítést.

       KedvelésKedvelés

     • Miert nem tudok ribizlihez hozzaszolni? 😀
       Szamomra ez a nover elott imadkozva terdeplessel felreallasra kenyszerites egy hatalmas ironikus motivum. A hit kifigurazasa is egyben.
       Margaret ugyazzal a fegyverrel gyozte le a “tamadojat”. K.O.

       KedvelésKedvelés

   • Bocsánat, de a saját öccsét teljesen másért hordja le: hogy nem jött előbb, és ez nagyon hiteles reakció. Ő az, aki csak akkor erős, amikor férfiak jóváhagyják, hogy az lehet.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

7. 7. Szerintem Bernadette nem a főszereplő, több főszereplő van (először úgy tűnik, hogy három, aztán kiderül, hogy inkább négy), és mindegyiknek más a sorsa, és mindegyik más típus. Bernadette az a fajta, aki nagyon szép, és van egy olyan kisugárzása, hogy döglenek utána a férfiak, és nem olyan környezetben él, ahol ezt megtanulhatná kezelni.
   Amikor meg akar szökni a fiúval, az szerintem arról szól, hogy ő hihetetlenül bátor, és az első adandó lehetőséget kihasználja. És a végén is ő viszi sikerre a szökést. Nekem ez a bátorság… (én meg olyan gyáva vagyok, meg ezerszer átrágok mindent, aztán nem csinálom a végén), le a kalappal előtte.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

8. Bernadette: az, hogy a vénasszonynak azt mondja, hogy tegyen egy szívességet, és dögöljön meg, az, hogy a kisgyerekes anyának ellopja a titkos kabaláját, jelzi, milyen szépen és összetetten vannak ábrázolva ezek a jellemek. Ebben a filmben nincs túl sok fehér-fekete. Nem csőlátó. Objektív, kegyetlenül objektív. Én csak azon csodálkozom, hogy nem lázadtak hamarabb négy-öt vén apáca ellen, de persze, ez érthető, kint másik börtön várta volna őket. Mellesleg én azért arról is beszélnék, hogy Margaret öccse elmegy a testvéréért. És arról is, hogy miért térdel le távozásakor Margaret a főnővér előtt. Ki az öccs? És miért fontos Margaternek a feloldozás?

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Az öcs szerepén én is fennakadtam, hogy csupán négy év alatt egy kisfiúból abban a világban felnőtt nők sorsáról döntő férfi lehetett.
     A medálon is sokat gondolkodtam, hogy B. vissza akarja adni, aztán mégsem, aztán meg is magyarázza, de mégis miért nem adja vissza, amikor ő végig egy tök normális figura. Egyetértek a fentiekkel, nincs fekete-fehér jellem, neki is kell egy kis kegyetlenkedés, ennyi, emberek vagyunk.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • azért nem adja vissza, mert mikor a párna alá dugná, a leány éppen elmosolyodik álmában. nem igazság hogy neki még vannak boldog pillanatai, nekem meg egy sincs.

       KedvelésKedvelés

     • és ez nem kegyetlen?

       KedvelésKedvelés

     • mihez képest… 😦

       KedvelésKedvelés

     • szerintem nem kegyetlenségből hanem tévesen értelmezett “összetartozásból” teszi. egyenlőek vagyunk, egyenlően boldogtalanok is.

       KedvelésKedvelés

     • Az is benne lehet, hogy az árvaházban sem nagyon lehetett semmilyen tulajdona, értéktárgya, a jelenete is azzal indul, hogy párnája alatt dugdos egy hajkefét.

       KedvelésKedvelés

     • hát azért ne relativizáljunk semmit… egy másodpercig nem mondom, hogy nem áldozatok, de nem minden áldozat szent. Nem véletlenül mondja az Auschwitz-túlélő Frankl, hogy az igazi jó emberek mind odavesztek, mert az igazi jóság hiperexponenciálisan csökkenti a túlélés esélyeit. De ez van… emberek vagyunk… nekem azért tetszik a film, mert nem egyoldalúan szenteknek mutatja az áldozatokat, azt még nem véltem felfedezni benne, hogy a hóhérok maguk mennyiben áldozatok.

       KedvelésKedvelés

     • Igazad van, csak én keménynek érzem a “kegyetlenséget” ezzel a lánnyal szemben, akit azért zártak be és dolgoztattak rabszolgaként, mert “túlságosan tetszett a férfiaknak”. Érted? Nem szép, hogy nem adta vissza a nyakláncot, de azért ez a kegyetlenségtől a szememben messze van.

       KedvelésKedvelés

     • Szeretném úgy megfogalmazni, hogy ne tűnjek moralizálónak. Vele az a gond, amit egy erdélyi írónál szebben senkitől nem hallottam megfogalmazni, így hangzik: “megvetéssel nézik, hogy megvetéssel nézik őket”. Az, hogy a vele szemben elkövetett kegyetlenségeket továbbviszi, továbbfejleszti. Hogy a vénasszonnyal szemben nem az áldozatok szolidaritása fogalmazódik meg benne, hanem a ha nekem is szar, neked is legyen szar attitűdje. Amit vele tesznek, az ultimate gonoszság, az egy percig nem kétséges, amit ő tesz, az ennek a gonoszságnak a továbbadása, noha megállítania kéne azt. A gonoszt nem lehet gonosszal legyőzni. Azzal szaporítjuk. A gonoszt a szeretet és a szolidaritás győzi le, a passzív ellenállás. Persze, nem ítélem el őt ezért, és nem morálprédikációt akarok tartani, ne értsetek félre, csak én így gondolom. Ez is inkább csak tényszerű ábrázolás, ennyi. Talán az övé is egy fajta Stockholm-szindróma?

       KedvelésKedvelés

     • Hiába próbálod másképp megfogalmazni, eredendően moralizálsz, az áldozatokban keresed a hibát, aminek nem sok értelme van. Mi icipici tehertől is rosszak leszünk, ezek meg olyan barom jóindulatúak és tiszta szívűek.

       KedvelésKedvelés

     • Ki mondta, hogy az áldozatok szentek, és miért kéne annak lenniük, milyen mérce szerint? Normális, ilyen-olyan, nem eléggé védett helyzetű lányok. Ilyen emberek között kell élnünk, boldogulnunk, igazságosnak lennünk. Én nagyon nem szeretem, amikor valakit holtában (csak mert erőszakos halála volt) szentté avatnak, még akkr sem, ha gyerekről van szó.

       KedvelésKedvelés

     • Nem igaz. Nem az áldozatokban keresem a hibát. Ezt határozottan visszautasítom. Mert ők tényleg szerencsétlenek, és nem tehettek semmiről. És nem ítélem el, Isten ments, nem jöhetek én ahhoz. És a magatartásuk érthető. Csak annyit akartam mondani, hogy a Bernadette ábrázolása mutatja, hogy a visszaütés nem vezet sehova. És nem, nem tudom elfogadni, hogy Katie nem egy szerencsétlen ember volt, ugyanolyan áldozat, mint a többiek, amikor meghalt. Nagyon sajnáltam. Mindannak ellenére, amit tett a többiekkel. Mint ahogy minden halálraítéltet szánok, bármennyire kegyetlen is az, amit tett. Lásd: Ments meg, uram. Apropó, arról is beszélgethetnénk. Ott másfajta apácáról van szól.

       KedvelésKedvelés

     • Csineva: “Amit vele tesznek, az ultimate gonoszság, az egy percig nem kétséges, amit ő tesz, az ennek a gonoszságnak a továbbadása, noha megállítania kéne azt”. ÁNeki kellene megállítani a gonoszságot? Az öregasszony is megtehette volna akkor, amikor meglátta, hogy Bernadette mutogatja magát, de nem tette, mert muszáj volt elmondani Bridget nővérnek, aminek az lett a következménye, hogy brutálisan megnyírták Bernadettet. Nem értek egyet veled. A brutalitásból csak brutális eszközökkel lehet kimenekülni. Bernadett visszaadta a “szipirtyónak”, ami járt neki az árulkodásért. A “szipirtyónak is adott volt a lehetőség, hogy szolidarizáljon….

       KedvelésKedvelés

     • Egyetértek, megint áldozathibáztatás van, de Bernadette-et nem ezért nyírják meg, hanem a szökési kísérlete miatt, Katie nem mondja el végül a mutogatósdit, mert fél a pokoltól.

       KedvelésKedvelés

     • A “szipirtyó” nem árulta el Bernadettet, na persze nem szolidaritásból, hanem mert B. megfenyegette, hogy a pokolra fog jutni. Azért vágták le a haját, mert elkapták szökés közben. Ami azért hiúsult meg, mert a férfi, aki megígérte neki, hogy megszökteti, az utolsó pillanatban berezelt és mégsem hagyta neki nyitva az ajtót.

       KedvelésKedvelés

     • Jól elfantáziáltam 🙂 Tényleg. Ez azért történhetett meg, mert én biztos voltam abban, hogy el fogja árulni. Éjjel 2-kor néztem a filmet, már félálomban. Bocsi a csúsztatásért…

       KedvelésKedvelés

     • Szerintem is a nélkülözés megkeményíti az embert,így az áldozat is a végén abban leli örömét hogy olyan módszerrel amivel tud ő is kegyetlenkedik a másikkal, Margaret például mikor a többiek fejéhez vágja hogy látjátok titeket is majd megment valaki ( előzmény hogy amikor megtalálta a láncot akkor senki nem értett vele egyet hogy kegyetlenség volt nem visszaadni azt Crispinának ) vagy Bernadett mikor nem adja vissza a láncot.
       És ebben sorvezetők a nővérek, mindnek volt valami nagy múltbéli fájdalma ami miatt nővérnek kényszerült és ezt kompenzálják a sok kegyetlenkedéssel és itt jön be hogy nekik szabad a durva kegyetlenkedés mert fentről – papok- szabad kezet és jogosultságot adnak nekik. Szerintem nem tudatlanok és nem hiszem hogy azt gondolják hogy ők jót tesznek, hisz a fiatal bekerülő lányokból lesznek a nővérek is., ez egy kegyetlenséggyár.
       Rose nem kegyetlenkedik senkivel míg bent van és később ő az aki boldog családanya lesz és a végén mégis odateszi a nővérnek a kulcsot, pedig el is vihetné a pénzt.

       KedvelésKedvelés

     • Ő csak tekintélytisztelőbb talán? Nagyobb tabu neki az egyházi személy és pénz? Nincs jogtudata? Nekem annyira tetszik, ahogy Bernadette leszarja a külvilágot.

       KedvelésKedvelés

     • árvaházban felnőtt lányok körében nem. igazságosztás. a maga eszközeivel.

       KedvelésKedvelés

     • katie is áldozat, szintén az apjáé: “Apám szerint nem volt ki a négy kerekem.” még teherbe is esett, megszült – ugyanaz a motívum. tehát ugyanolyan “jogosan” került intézetbe, mint rose vagy crispina. és igen, a hosszú idő (meg talán eredendő együgyűsége) ideális pribéket faragott belőle. aki nagyon is emberi módon halt meg. és amikor megértette, hogy tényleg csak a munkájáért kellett, igyekezett is hamar meghalni. (abszolút ideális szerepvállalós feleség lett volna!)

       KedvelésKedvelés

     • Nekem meg ugy jott le, hogy szanja Crispinat. Igen elesen latja, hogy szinte semmilyen eselye nincs. (volt ott egy parbeszed is, azert vonta felelossegre Margaretet, hogy miert iger, ha nem tud valaszt…)Szerintem nem akart hiu remenyeket taplalni benne Crispinaban. Hatborzongato volt, ahogy meg akartak menteni a halaltol, amikor a kotelen logott. En egy kicsit azert drukkoltam, hogy ne tudjak leszedni a lepedorol. Leszedtek. A pap tovabb eroszakolta. Pszichiatriara hurcoltak, amikor mar nem lehetett maskepp elrejteni a gyalazatot. Az utolso filmkockak rola… es anorexiaban halt meg…
       Alig a tudatanal eheztette halalra magat, csakhogy vege legyen…
       En igy ertettem.

       KedvelésKedvelés

     • Hát igen… én is arra gondoltam annál a jelenetnél, hogy mi várhat még arra a lányra, semmi jó.
       Azért azt egy picit aránytalannak éreztem a filmben, hogy szegény Crispina figurája elvitte a balhét mindenki helyett, már eleve olyan volt a szerepe, hogy képtelenség volt vele azonosulni, aztán a többiek végül is megmenekültek, ő volt az, akivel minden szörnyűség megtörtént. 😦

       KedvelésKedvelés

     • Ments meg, uram: nagyon rég láttam, de nem ment le a torkomon az
       ún. tanulság. Egyszer szerettem volna megbeszélni a katolikus férjemmel (én nem vagyok az), de már ahogy vázoltam, miről szól, elzárkózott.
       Szóval engem érdekelne, másnak mi a véleménye.
       De az tényleg nagyon durva film.

       KedvelésKedvelés

     • crispina megkapja a feloldozást. pontosan a csalános jelenetben. megkapja az egyetlen lehetőséget arra, hogy kimondja: az atya nem tiszteli istent. SEMMILYEN más körülmények között nem mondhatta volna ki, mert senki nem hitt volna neki. így viszont mindenki elhiszi neki, bár nem azért, ami crispinával megesett, hanem az atya gyarlósága okán (ahogyan csóré seggel paptársát hajkurássza teljesen emberi módon).
       s még egy döbbenetes dolog (bár ezt nem biztos, hogy jól értelmezem): szimpatizál erőszakolójával, aki azáltal, hogy rendszeresen beléhatol kicsit az ő “embere”. (igen, ott a halvány stockholm-szindróma.) neki is viszketegsége támad.

       KedvelésKedvelés

     • Nem azt mondja, hogy nem tiszteli Istent. A manó rúgjon magyar szinkront. Azt mondja, hogy nem Isten embere. Nagy különbség. Szerintem azért viszket, mert volt egy numera a körmenet előtt is.

       KedvelésKedvelés

     • tökéletesen lehetséges. látod, erre nem is gondoltam. bár a csalánkiütés nem ragályos, de ha a ruha érte, akkor állja.

       KedvelésKedvelés

     • Arról lemaradtam, hogy a pap erőszakolta …most ez nagyon megrázott …..

       KedvelésKedvelés

     • Ezt én se vettem észre!

       KedvelésKedvelés

     • A dolog egy kicsit rafinaltabb. Crispina nem tiltakozott, legalabbis a par pillanatig tarto jelenetben nem latszott, es utana is ugy viselkedett, mintha mi sem tortent volna. (Utolsonak ment be a misere, az arcan semmi szornyuseg nyoma nem latszik.) Sajnos a pap megtalalta benne a tokeletes aldozatot, aki nem kerdojelezte meg a szandekait. Amikor Crispina raeszmel, hogy mit tett vele a pap, es a tisztason zajlo mise jelenetben szoknyajat felhuzva a noverek is tudomast szerezhetnek a “tiszteletes” tetterol, akkor Crispinat elviszik, a pszichiatriara…
       Finoman zajlott ez keremszepen.

       KedvelésKedvelés

     • Amikor a cipőjét köti Margaret, nagyon finoman felsejlik, mi van.

       KedvelésKedvelés

     • Nekem úgy tűnt, hogy ez régi rutin közöttük, azért is nem látszott semmi az arcán, mert nem történt semmi különös, nap mint nap megtörténik. Ez durvább, mint egy erőszakos erőszakolós jelenet, mert el van hitetve C-nel, hogy ez a dolgok rendje.

       KedvelésKedvelés

     • A nagyon finom felsejlésnél lesz jelentősége C frizurájának (legalábbis a néző számára).

       KedvelésKedvelés

     • Mert mikor késve megy Una felavatására, vagy mijére, akkor kócos? Nem emlékszem.

       KedvelésKedvelés

     • Arra gondolok, hogy neki nagyon jellegzetes a frizurája, így amikor csak felsejlik a távolban hogy előre-hátra mozog a feje derékmagasságban, akkor egyből tudjuk (és Margaretnek is egyből leesik), hogy az csak ő lehet.

       KedvelésKedvelés

     • szerintem meg azzal hogy Crispina is viszketni kezdett akkor derült ki mindenki számára hogy a papnak viszonya van vele és hogy ne a pap méltóságán essen csorba kikiáltották dilisnek és elvitték a diliházba, a nővér gyengéd ébresztgetése is szerintem azt sejteti hogy ő is tudja hogy nem Crispina a bűnős de nincs mit tenni példát kell statuálni.
       Bocs, de le kell írjam, ha nincs egy csomó nő aki karöltve együttműködik és asszisztál a férfiak undorító dolgaihoz akkor tán másképp lenne….Pl. Margaret anyja is mikor elviszik a lányát semmit nem tesz

       KedvelésKedvelés

     • Szerintem azért nem adta vissza, mert ő C HELYETT úgy döntött, hogy legyen inkább vége – és a “telefon” nélkül nem élhetett volna tovább…

       KedvelésKedvelés

     • Nem lehet, hogy azért nem adja vissza, mert ezzel is az öngyilkosság felé akarja terelni a lányt, mert az öngyilkosság az ő olvasatában megoldás lenne?

       KedvelésKedvelés

     • Csatlakozom. Bernadet, aki a kegyes halalt tamogatja, de kegyesebb eszkoze nincs ra, minthogy a nyaklancot elrejti. (kapcsolodo kommentem feljebb)

       KedvelésKedvelés

     • Én azt vártam, hogy az ékszer és a széfpénz valahogyan a szabadulás eszköze lesz, ahogy a dohányzó fiú is említette, ogy anélkül nem megy, pont Beradette-nek.

       A másik, hogy dramaturgiailag az, hogy Margaret megtalálja, kikutatja elszántan, megmutatja az ő jellemét, karakterét, illetve Crispine őrületéhez (?), kétségbeeséséhez adalék, amíg nincs meg.

       KedvelésKedvelés

     • Mig Bernadette a noverrel dulakodott, Rose nem a szef kulcsat tette le az asztalra, mintegy cserekent, az elengedesukert? Nekem ugy tunt. A nover megpillantotta a kulcsott, es rogton elengedte Bernadette kezet, a kapukulccsal egyutt.
       Ezzel a film erkolcsileg is emeli oket, nem logtak meg a penzzel, pedig megtehettek volna. Mellesleg a sajat jogos beruket vittek volna…

       En a jelenetnel az osszefogast vartam, hogy Rose is odalepjen, es segitsen. Ketten konnyeden felreallithattak volna a novert. Rose csak szemleloje volt a dulakodasnak…

       KedvelésKedvelés

     • … és hithű katolikusként élt a szabadulása után is. Igen, a széfkulcs volt az, de mivel nem volt hatalma ettől, hogy letette a kulcsot, nem zsarolta vele, nem egészen értem a jelenet lélektani logikáját. Bridgetet jobban érdekelte a pénz, mint az, hogy ez a szökés precedens lesz, és botrány?

       KedvelésKedvelés

     • Igen, nekem ugy jott le, hogy abban a par percben a penz nagyobbat nyomott a latban. Szerintem meglepte a jelenet, a lazadashoz nem volt hozzaszokva. Ahhoz volt szokva, hogy ura a helyzetnek, o az, aki hajat, fejbort tep, vag. A pillanat meglepetesetol attol tarthatott, hogy a penzt is elviszik…?

       A jelenet talan epp arra utalhat, hogy o is emberbol van, fel is (par jelenetben topreng is, habr ennek semmi hatasa a bunbanatat illetoen) es addott pillanatban kotelesseget szeg, elengedi a fogvatartottakat.

       KedvelésKedvelés

     • Igen, a széfkulcs a csere. Amikor először “találkozunk” a nővérrel nagyon hosszan a kezét látjuk ahogy számolja a pénzt…aztán meg ahogy celluxozza a sütis dobozba tett pénzt és ahogy rendmániás létére teljesen szétdúlja a szobát a kulcs után, szóval ő a pénzt szereti…

       KedvelésKedvelés

     • Rose szerintem tényleg hívőként élő, ő soha semmit senkinek keresztbe nem tesz, tudja hogy Bernadetnek a pénz a mindene ezért adja oda neki a kulcsot, el is vihetné a pénzt, ő még ott is jó, és azért csak szemlélő mert nem bánt senkit, ő tényleg nem.

       KedvelésKedvelés

     • Zárjuk rövidre. Zoe Bridget-et akart mondani. Elírás. Szerintem.

       KedvelésKedvelés

     • Az szerintem is a széfkulcs volt, feltűnő is volt, ahogy letette az asztalra, csak én nem kötöttem össze, hogy amiatt nem dulakodott tovább az apáca a lánnyal… Ez érdekes. Igen, én is arra számítottam, hogy elviszik a pénzt.

       KedvelésKedvelés

     • én még drukkoltam is, hogy vigyék, legyen miből új életet kezdeniük a saját lábukon (ne kelljen támogatót keresni), és teljesen jogos lett volna, ők dolgoztak meg érte

       KedvelésKedvelés

     • nem, ez így tiszta tranzakció volt. kulcsot kulcsért, szemet szemért, fogat fogért, életet életért adj. bridget munkálkodásának lényegét a mosoda bevétele tükrözte, a lányok munkálkodásáét a szabadság. és igen, a széfkulcs letétele miatt hagyta abba bridget nővér a hadakozást.
       nekem amúgy meg bernadette nem tűnik anyagiasnak. a medál sem az értéke miatt fontos neki. ő hajlandó úgy lázadni, hogy megdolgozik érte. mondja is a film végén: becsületes szakmám van (értsd: azt nem vehetik el tőle).

       KedvelésKedvelés

     • Zoe
       Miert gondolod, hogy Bernadetnek a penz a mindene? Mintha nem ugyanazt a filmet neztuk volna…
       Es Rose? Ugyan masnak sem tett keresztbe, de magaert se. A szokes se magatol jutott am eszebe, es ha az a szef kulcs nincs, amit a menekulesukert csepebe letesz az asztalra, akkor konnyen lehet, hogy nem sikerul a menekules, mert annyira nem tesz semmi rosszat, hogy meg Bernadettnek sem segit, amikor az a noverrel dulakodik.

       KedvelésKedvelés

     • Igen, én is akartam írni, hogy nem Bernadette-nek adja, hanem leteszi az asztalra.

       KedvelésKedvelés

     • Kulcs lett így is, holott csak Rose tud a szé kulcsáról. Mikor az asztal szélére teszi, lanyhul a nővér ellenállása..

       KedvelésKedvelés

   • A vénasszony egy kicsit sokat tett az életük megkeserítéséért ahhoz, hogy a haldoklása megnemesítse Bernadette-et, buta vakhitét mutatja, hogy a fánál a mutogatós jelenet után meg lehet győzni azzal, hogy pokolra jut. Nem tudom, feltűnt-e, hogy senki utolsó szentséget feladni, elköszönni nem ment be Katie-hez, kíméletlen Bernadette, de teljesen igaza van, Katie a KZ fogyok analógiája, a rabból lett pribék, amelyikkel minden ilyen intézmény él.

     Én először reméltem, hogy csak elteszi a láncot, hogy megőrizze, nem lopja el. Aztán meg dilemmázik. Megdöbbentem, hogy hagyja vergődni Crispinét, és ez aztán segít abban, hogy kulminálódjon a helyzet. Nekem nagyon tetszett Bernadette-ben, hogy elemi.

     Én úgy értettem, nem Bridgettől kér bocsánatot, amikor a miatyánkot mondja, Istenhez térdel le, a feloldozást ő adja, ő védi meg az apácáktól, tovább is mennek egy utolsó erőfitogtatás után.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Megbocsátás? Egy haldokló feloldozása? Felismerése annak, hogy a KZ is áldozat? Felismerése annak, hogy nem Katie elítélendő, hanem az, amit tett? És hogy az két naaagyon különböző dolog. A szeretet mindenek felett? Egyéni sérelmek felett is? Elemi ösztön felett is? Hiperetikus viselkedés? Nem, nem akarok moralizálónak tűnni, csak annyi, hogy ezek számomra a legmesszemenőbben tiszteletreméltó értékek. Magamban ezekért küzdük, ilyen akarok lenni: mint Nemecsek, aki Geréb apjának azt mondja, hogy a fia nem áruló. Mint Richard Wurmbrand felesége, Sabina, aki vacsorát főzött apja gyilkosának, és imádkozott érte (és ő nem irodalmi alak).

       KedvelésKedvelés

     • Csineva, nem mindenki lelkész, aki évekig tanulta, hogy a bűnt kell utálni, nem a bűnöst (és hiába évek és dogmák, elérhetetlen eszmények, maga is belebukik, miközben másokat nyomaszt vele). Igenis az embert utálják, és érthető. Szeretet mindenek felett??? A legnagyobbak, esetleg, ezeknek a regnáló mocskoknak az ellenében, és általuk elhallgattatva. Tiszteletreméltó, ja. De ha nincs, az nem az ember bűnösségének újabb bizonyítéka. De mint általános elvárás? Baromi jellemző, hogy megint az áldozatot, az ő dacos reakcióját és esetleges gyarlóságait elemzed, holott nem azzal van a gond, nem az teszi a rendszert kíméletlenné, én még egy párnaarcbanyomós megfojtást sem tartottam volna túlzó (emberi!) befejezésnek. Tudsz te a bare infinitive-re figyelni, vagy csak a should dől belőled? Hogy a KZ áldozat, azt a külvilágnak és az őt korrumpáló hatalomnak kell felismernie, nem az ő áldozatának. Neki ez már édesmindegy, annyira a szükségletpiramisa legalja inog, én csodáltam, hogy ennyi emberség maradt bennük, és nem torkollt vérfürdőbe az egész.

       Ez a bajom a keresztény/-tyén meggyőződéssel, hogy egyszerűen nem akar szembesülni az ember, az egészséges psziché igazi működésével, valami emberfelettit vár el kötelezően, bűnnek kiáltja ki az érthető reakciókat, miközben az elnyomót felmenti. Hogy a nyolcéves kislány például vasárnap inkább kirándulni menne, mint érthetetlenül hosszú prédikációt hallgatni, és nem, nem bűnös. Az sem bűnös, akiben fellobog a vágy. Az sem, akit addig tekintenek állatnak, amíg egyszer csak nagyot harap.

       KedvelésKedvelés

     • Nem fogok veled itt, a film kapcsán teológiai vitába kezdeni. Nem tudok arról, hogy a keresztén tanítás felmentené az elnyomót. Hogy vannak farizeusok, kétségtelenül, hogy asztal alá söpörnek sokmindent, így van, de ez nem alapvetően a hit propriuma az, hogy felmenti az elnyomót. A bűnöst is másként olvasom én, mint te. És nem, nem kell a gyereknek templomba menni, ha a mezőn jobban érzi magát. Én nem hurcolom az enyéimet. Ha jönnek jó kedvükből, rendben, ha nem, nem.

       És épp az, hogy a halálban és a születésben és annyi kikerülhetetlen emberi életeseményben sorstársak vagyunk, gátol meg abban, hogy ítélkező és moralizáló faszkalap legyek, bármennyire mondod azt, hogy ilyen hangot ütök meg. Mert én tudom, hogy a szeretethez mindenkinek joga van, és hogy Isten mindenkit egyformán érdemtelenül szeret, és én senki vagyok, hogy megmondjam, ki méltó a szeretetre, és ki nem. És a szeretet parancsa NEKEM pont azt jelenti, hogy mind áldozatok vagyunk, saját magunk áldozatai, hogy MIND Istenre szorulunk, az a szerencsétlen Katie is. És én nem tudom, hogyan viselkedtem volna, mert a kényszerhelyzet az emberből sok mindent kihoz, főleg az állatot, belőlem is kihozta, nem egyszer itt is, ezt belátom. De, ha tényleg szerettem volna Katiet, akkor feladtam volna neki az utolsó kenetet én. És azt mondtam volna, mint Helen nővér a többszörösen gyilkos halálraítéltnek (Ments meg, Uram), hogy Isten szeret, én szeretlek, menj el békében. Nem, nem hiszek a büntetésben, nem hiszek a kárhozatban és a pokolban, nem hiszem azt, hogy van halálos bűn, és hogy vannak, akik méltón lakolnak vétkeikért. Én a szeretetben hiszek, É. Abban, amelyikért Krisztus meghalt, érettem is. Abban a Krisztusban, amelyik azt mondta, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Még akkor is, ha ez sokszor nem látszik rajtam. A szeretetben, amely szerint a kegyelem Sztálinnak és Hitlernek is jár. A szeretetben, mely számomra az egyetlen garancia, hogy van egy hely, ahol a hóhér és az áldozat megbékél. No, nem azért, hogy eltussoljunk mindent, és felmentsünk mindenkit, és helyreálljon az örök harmónia, hanem azért, mert az az egyetlen reménység, hogy a hóhérok nem lesznek mindig hóhérok, és az áldozatok nem lesznek mindig áldozatok, és hogy lesz valamikor egy hely, ahol nincsenek hóhérok többé és nincsenek áldozatok többé. Nem, Éva, én nem vagyok fundamentalista.

       KedvelésKedvelés

     • “És a szeretet parancsa NEKEM pont azt jelenti, hogy mind áldozatok vagyunk, saját magunk áldozatai, hogy MIND Istenre szorulunk, az a szerencsétlen Katie is.”

       Hát, nekem egyáltalán nem ezt jelenti. Nem vagyok hajlandó magamat áldozatként definiálni, önálló, gondolkodó ember vagyok, és nincs szükségem istenre (az egyházra pedig végképp nincs). Van lelkiismeretem, élettapasztalatom, büszke vagyok arra, hogy el tudom dönteni, mi helyes és mi nem, anélkül, hogy ezt bárki a számba rágná.
       Lehet, hogy kicsit ez most durván hangzik, de ez a véleményem. Vannak keresztény ismerőseim, akiket jó embernek tartok, de nem azért, mert vallásosak, hanem annak ellenére! Ha valaki helyén tudja kezelni ezt a hit dolgot, elhatárolódik az egyháztól, és csak azokkal az elemekkel azonosul, ami tényleg jó (szeretet parancsa, ne bántsd felebarátodat…stb.), az szerintem a vallás nélkül is jó ember lenne. Ezek ugyanis vallástól független emberi értékek.De akkor meg minek egy olyan szervezethez tartozni, ami miatt többet kell magyarázkodni, elhatárolódni, szégyenkezni, mint amennyi pluszt ad? Istenhit? De hát istenben (mint valamiféle felsőbb hatalomban) hihetsz enélkül is. Azt meg, hogy igazából mi is van “odaát”, úgysem tudja senki.

       Bernadette-ről: szerintem a legemberségesebb, legegészségesebben gondolkodó szereplő, még úgy is, hogy volt néhány rossz húzása. Igen, durva, ahogy megmondja az igazságot a nővérnek, de a többiek még erre sem méltatták. Ő húzza az ágyát, és amikor meghal, megcsókolja a homlokát. Szerintem abban a helyzetben nagyon kevés ember tenné ezt meg.

       KedvelésKedvelés

     • Ebből is az látszik hogy nem adták fel Katienek a kenetet, hogy a nővéreket nem Isten vagy a szeretet működteti hanem a gyűlölet, a revans az elcseszett életükért, és mindezt keresztény köntösbe csomagolták és hatalmat adtak a kezükbe.

       KedvelésKedvelés

     • Csineva, menj már azzal, hogy a szeretet parancsa, ez után a film után. Hogy jön ez ide? Ebben nem arról volt szó, ez fel nem merült: épp a szeretet parancsát hirdetők tiporták lábbal a kiszolgáltatott gyereklányok (és néhány fiú, összesen harmincezer fő) elemi jogait, a rabszolgamunkájukból kenték a lekvárt a kalácsukra az emelvényen, a tiszteletes úr meg beléjük élvezett erkölcsnemesítő céllal. Hogy hozzáteszed: “NEKEM”, attól nem lesz kevésbé képmutató. De igen, az intézményes jelleg és az állammal való szövetség ad menedéket, fedezéket, erkölcsi alapot és többlethatalmat tömegesen az egyházi személyeknek az ilyen visszaélésekre, ez nem “hát sajnos vannak ilyenek is”, hanem, mondhatni, lényegi vonása az egyházaknak, és ez a szekularizáció egyik fő oka, nem a materializmus meg az élvhajhász percemberek korlátoltsága. Hagyjuk a pápistákat, én is református vagyok, és nem tudom, mit gondolsz például Tőkés Lászlóról mint erkölcsi példaképről. Nagyon szép, hogy az elvi hit propriuma nem a felmentés, de hol van ennek nyoma a gyakorlatban? Ratzinger is tudott a német botrányokról, és hallgatott. Nemhogy elkeni az egyház és nem hogy az egyes eseteket, hanem a humanitárius bűncselekményeket is, de igenis, felmenti, védi őket, lévén tekintélyalapú, patriarchális szervezet, amely mások nyomorából, az ő rovásukra ilyen erős (nők, máshitűek, szegények, gyarmatok).

       KedvelésKedvelés

     • Értem, nincs kalap a fejemen.

       Én nem vagyok T. L. Nem is azonosulok azzal, amit tett, nem is tartozik rám, hogy számon kérjem.

       Hogy az egyház, mint intézmény miből elégíti ki a hatalomvágyát, ahhoz sincs igazából sok közöm. És ne gyertek azzal, hogy én is része vagyok, én is építem, mert én jó lekiismerettel azt építem, amiben hiszek, és nem a mások hatalmát. Szoktam is tiltakozni eleget, nyugi, ott sem szeretnek a “hittérítő dühömért”, hogy téged idézzelek. Megszoktam, hogy itt fundamentalista, ott elvadult liberális vagyok, de ez azért van, mert nem szoktam alkalmazkodni a mainstreamhez. Soha.

       De akármit is tesz az egyháznak nevezett emberi intézmény, ez nem befolyásolja az én Krisztussal való kapcsolatomat, és az igaz egyházhoz való tartozásomat. Az más, az lelki kapcsolat.

       Tisztelek mindenkit, aki úgy gondolja, Isten és egyház nélkül is lehet. Nem vagyok erőszakos hittérítő, nem azért vagyok itt, hogy valakit is meggyőzzek hitének, világnézetének ellenkezőjéről. Az egyházon kívül nincs üdvösség híres-hírhedt mondatát én megfordítva szoktam mondani. Az egyházban van. Aki nem kéri, nem akar vele közösséget vállalni, szíve joga. Én el nem ítélném azért, a világért sem.

       Én a más hitét-nem hitét tisztelem, remélem, más is tiszteli az enyémet. A pluralizmus csak akkor értelmezhető, amikor mindenki elfér a palettán. Mindenki, aki nem bántja a másikat. Ellenkező esetben az diktatúra.

       És nem akarok erkölcsi példakép lenni, és nincsenek is erkölcsi példaképek. Egy van, aki kétezer éve meghalt a kereszten. A többiek emberek.

       KedvelésKedvelés

     • Ja… és még egy dolog. Crispina elég hangosan és sokszor kiabálja a pap vetkőzésekor, hogy Nem Isten embere vagy. Elég hangosan és sokszor, hogy meghalljuk: ezek NEM ISTEN EMBEREI. Semmi közük Istenhez. Isten nem ilyen. Ez egy szörnyű iszonyatos vadhajtás. Az ám.

       KedvelésKedvelés

     • Csineva, Chrispina nem azt kiabálja, hogy nem isten embere vagy, hanem azt, hogy az atya nem tiszteli istent! Szerintem ez nagy különbség.

       KedvelésKedvelés

     • Most néztem meg az eredeti verzióban: You’re not a man of God. Ezt ismétli. Így. Szó szerint.

       KedvelésKedvelés

     • Bocs, a magyar szinkronban volt így.

       KedvelésKedvelés

     • ez fontos részlet. és igen, a szinkron levesz belőle. mert végig ott a felirat a lányok hálójában: God is good. így értelmezést nyer a You’re not a man of God. tehát semmiképp se jó ember az atya, nem jár istennel. (pedig milyen jópofi, amikor filmezget…)

       KedvelésKedvelés

     • Nem tudom hová fogja betenni, de a kollektív bűnösség, meg a mért nem szólalunk fel ellene témához: kicsit visszásan hat a hozzáállásotok itt (azoknak, akik írtak róla). Számon kéritek csineván, hogy miért nem ítéli el Tőkés Lászlót, vagy az egyszerű egyháztagokon, hogy miért lojális a saját vallásához (felekezetéhez), de nem néztek a dolgok mélyére (vagy mögé). A hátrányos helyzetben lévőtől követelitek, hogy miért nem megy szembe az erősebbel (igen Ratzinger felszólalhatott volna, tőle számon kérhető, mert hatalom volt a kezében). (Hát nem erről szól az egész blog, hogy ne azt vizsgálgassuk és tanácsokkal lássuk el, akit a rendszer nem véd? )Az eddigi hozzászólásaiból látszik (csinevanak), hogy ő nincs ebben a helyzetben: nincs befolyásos rokonsága, nincs mögötte politikai vagy gazdasági erő, és még a családja is szétesett, ebből a helyzetből mi mást tehetne még (azokon kívül, amiket leírt). Tőkés Erdélyben nem az, aki a tévéből látszik, a ’89 előtt szocializálódott generációk többségének Tőkés ma is „forradalmár”, felszabadító, vagy mi. Megtestesíti mindazt a reménylett jót, szabadságot, amiről a kommunizmus éveiben csak álmodni is félve mertek, ugyanúgy, ahogy Ceausescu neve is egybekapcsolódik minazzal a rosszal, amit akkor átéltek: igazságtalanságokkal, visszaélésekkel, mindenféle bántással, ami akkor történt (akkor is, ha az személyes volt, nem rendszerszintű), a Duna-csatornával, a magyar nótáért veréssel stb. Ez olyan szinten van benne az emberekben (azokban a generációkban), hogy nem látják/nem akarják látni Tőkés agrosszor voltát, szeretnének hinni a mítoszban, hogy ’89-ben valóban volt valami felszabadulás, megtisztulás. Csineva papként teljesen elvesztené a kapcsolatot/a párbeszéd lehetőségét ezekkel a rétegekkel, ha mindenhol nyíltan hangoztatná a véleményét.
       És hogy miért nem lépnek (ki) az egyházból azok, akik Krisztusban bíznak, nem a szervezetben? Nem tudom, talán nincs is egyetemes válasz. Innen Erdélyből én úgy látom/érzékelem, hogy szükségünk van rá, hogy bennt legyünk. Ezt látom az egyetlen szervezetnek, amely nem kérdőjelezi meg az élethez való feltétlen jogunkat. Az állam, a román társadalom, és sokszor a civil szervezetek állandóan kétségbe vonják a jogunkat arra, hogy magyarként éljünk a szülőföldünkön, állandóan megmondják, hogy hogyan kéne szerintük magyarnak lennem (ezt a magyar állam, meg pártok is folyton megmondják), Magyarországra küldenek, hazátlannak csúfolnak, stb. A politikai pártok (a romániai magyar pártokra gondolok) jobbára a saját céljaikkal, fennmaradásukkal vannak elfoglalva, a civil szervezetek egy-egy ügyért harcolnak. Az egyházat látom az egyetlen keretnek, ahol magától értetődik, hogy lehetsz/jogod van itt Erdélyben magyarnak lenni. A személyiségemből, valahonnan mélyről kellene eldobni egy darabot, ha hátat fordítanék.
       Mindez nem jelenti azt, hogy egyetértek minden visszaéléssel, bűnnel, disznósággal, amit az egyház bizony elkövet. Sőt azt gondolom nagyonis szükség lenne tisztogatásra, ami nincs ellentétben Isten akaratával, vagy a szeretet törvényével. Bűnbánatot kellene tartani, s számon kérni a felelősöket azoknak, akiknek ez hatalmukban van (és jaj nekik, ha nem teszik meg).

       KedvelésKedvelés

     • Enicsek, fontos a blogon ez a hang is, de most nem vagy igazságos, vagy nem figyeltél eléggé, mindenesetre olyasmit tulajdonítasz nekem és főleg egy képzeletbeli “ti”-nek, amit nem mondtam. Először is, nincs “számon kéritek”, nincs egységfrontba tömörült “ti”: én, aki közel fél éve igen intenzíven beszélgetek Csinevával, kérdeztem rá erre, mert úgy éreztem, elvtelenül mentegeti az egyházat: az, hogy “attól még, hogy van néhány seggfej, az egyes ember és a hite nem rossz”, csúsztatás. Egyrészt ezt, hogy a hittel vagy az egyszeri hívővel volna baj, senki sem mondta, másrészt a seggfejség kódolva van az intézmény (nem az egyes ember és nem a hit) jellegébe, a felépítéséből fakad, és a lényegi sajátosságok, a hatalom és hierarchia sokszor arra szolgálnak, hogy e visszaéléseket elfedjék (és másokat is, például a lenézett nők önkéntesmunkáját, miközben tisztséget nem vállalhatnak — neked ez rendben van?). Én Tőkés Lászlóra is ezt a problémát kiélezendő kérdeztem rá, mert az ő személye megkerülhetetlen, és az nem lehet, hogy ő ne tűnjék fel — erre Csineva lelkészként nagyon egyenesen reagált, és a válaszából az is kiderült, hogy nem ez a blog az első hely, ahol megmondja, hogy baja van neki is a volt püspök úrral. Ettől teljesen független, hogy érzelmileg ki mivel azonosul, és ez nem lehet mentség: tessék megtörni a tabut, bátornak és igazságosnak lenni, mindent megtenni, hogy a mégoly hatalmas visszaélőket kivesse magából az egyház, és elérni a struktúra reformját, amitől kevesebb mód lesz ilyen visszaélésekre. Illetve ha nem teszik ezt az egyháztagok, ha a “jaj, ki ne derüljön” mozgatja őket, akkor nem fogják őket komolyan venni, becsülni. Senki sem mondta azt sem, hogy hátat kellene fordítani az egyháznak, vagy kilépni, egyszerűen nem kéne falazni a pedofiloknak, bántalmazóknak, nem a mundér becsületét kellene félteni, amikor égbekiáltó bűnök miatt emberi életek és a teljes egyház erkölcsi hitele van veszélyben. Aki egyszeri hívőként, pláne tisztségviselőként nem áll ki, hanem tagad, szemet huny, relativizál, hogy “igazságtalan, lejárató vádak”, meg “azért nem csak ez van” (jó hogy!), azt én nem tudom tisztelni, mert igenis volna alternatíva. Itt és most a felekezeti lét nem olyan kizárólagos, egyetlen valóság, mint mondjuk a heteroszexuális házasság a mi társadalmunkban, vagy hajdan az ír katolicizmus, igenis van kiút, nem kell elvtelenül megvédeni. Az ilyen (tagadó, falazó, szóelterelő, szembe nem néző) közegtől nagyon féltem a gyerekeimet. Fontos nekem, hogy ne egyszerűsítse le senki az itt olvasottakat, hanem árnyaltan értelmezzen, figyeljen, fogalmazza meg a maga véleményét mindenki.

       KedvelésKedvelés

     • Évának, és még mindig a ki nem állás témához: A “ti” alatt azokat az embereket értem, akik hozzászóltak ehhez a témához.Azt hiszem nem értjük egymást. Én azt olvastam itt a kommentfolyamban, hogy aki nem határolódik el az egyháztól, az maga is részese/felelőse mindannak a bűnnek, visszaélésnek, amit az egyház valaha is elkövetett, vagy inkább, amit napjainkban is elkövet. Erre próbáltam a magam kis bezárt világán keresztül megmagyarázni, hogy ez az elvárás nagyjából olyan, mint amikor a bántott nőn számonkéri a társadalom, hogy miért nem lép ki. Az én valóságomat ilyennek érzékelem, mint ahogy az előzőekben leírtam. Nincs mindenki abban a helyzetben, hogy erélyesen és hatásosan lépni tudjon. A harciasságot nem látom mindig mindenhol célravezetőnek. Azt is írtam, hogy szükséges a megújulás (tisztítás), új hang, újfajta hozzáállás, amit a magam helyén igyekszem is képviselni. „tessék megtörni a tabut” írod, és töröm is ott ahol/ahogy tudom, de amikor olyanokkal indulok, hogy pl. a gitár nem templomba való hangszer, de igenis bevisszük, mert szép az énekkísérethez, az is törés, bár nagyon apró és jelentéktelen, de innen egyik napról a másikra eljutni oda, hogy pl. petíciót indítani, hogy Tőkéstől vegyék el a palástot meghaladja az erőmet és képességeimet.
       „például a lenézett nők önkéntesmunkáját, miközben tisztséget nem vállalhatnak — neked ez rendben van?” nem nincs rendben, de a református egyházban vállahatnak tisztséget, persze tudom, hogy nem tartják ugyanolyan értékűnek a nők munkáját, mint a férfiakét.

       KedvelésKedvelés

     • A válásom előtt a nejem tendenciózusom fordította ellenem a Tőkések és egyéb hatalomvágyó farizeusok mocskát, amit sokszor elkeseredve megosztottam vele. Azt mondtam, én a féltő szeretet szavával mondom, hogy az egyházamban ma a hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés olyan normális, mint a levegővétel, mert nekem az egyház az édesanyám, az anyaszentegyház, és aki az egyházat bántja, az anyámat bántja. Már válófélben voltunk, úgyhogy nem ítélem el azért, hogy azt mondta erre, hogy basszam meg az anyámat… szó szerint. De én azért nem fogom megtenni, akárki mondja. Nem fordulok szembe vele, mert szeretem. Mert hitem szerint Krisztus teste. Luther sem fordult szembe vele, Szent Ferenc sem. Kiálltak, a maguk módszereivel tiltakoztak. Rendszertagadó vagyok, nem anarchista.

       KedvelésKedvelés

     • Csak ott a gond szerintem ,hogy a keresztenyseg a vagyat tartja a bun legfobb okanak.
       Nem Eva a hibas, hogy beleharapott az almaba, hanem a vagy, hogy egyaltalan akarta. Ha nem vagyott volna ra, nem tette volna meg.
       Ergo a bun oka a vagy.

       KedvelésKedvelés

     • Jaj, csak ne legyen ebből is parázs vita… megpróbálom összefoglalni, én hogyan látom. Az alapvető református tanítás szerint az ember képtelen Isten és felebarátja feltétel nélküli szeretetére. Ez volna a “bűn”, ami nem egyszeri cselekvés, azt nevezzük inkább véteknek, hanem az embert egzisztenciálisan meghatározó valóság. Nem feltétlenül amorális cselekedet, egyszerűen az, ami a teljes, és feltétel nélküli ember- és istenszeretetet meggátolja. Ebben volt különb nálunk Krisztus, noha mindenben hasonló volt hozzánk, ezt kivéve. Ennek terhétől szabadít meg Krisztus kereszthalála. Hogyan? Hogy Isten úgyis elfogad, hogy mi feltétel nélkül nem szeretjük őt. Cserébe semmit sem kér, mert a kegyelem ingyen van, hanem képessé tesz arra, hogy a krisztusi lelkület továbbadói, továbbvivői legyünk. Ezért mondja Ágoston: szeress, és tégy, amit akarsz. Magyarul: a szeretet nem zárja ki a vétket, tévedést, az Isten és ember ellen elkövetett rosszat, aminek az értelmezése elég tág, hanem ez a vétek megbocsátott vétek. Ezért nincs szükség reformátusok szerint vezeklésre, és penitenciára. Csak annak elismerésére, hogy Krisztus vére az, ami tisztává tesz, és az arra való elkötelezésre, hogy az ő testamentumát továbbvisszük, így cselekszünk az ő emlékére. Ha elbukunk, mint Péter az árulás éjszakáján, ő akkor sem tagad meg minket. Csak akkor, ha mi végképp elfordulunk tőle, és az ő szeretetét nem akarjuk továbbvinni. Ezért írja A Viskó, hogy a szeretet vár, nem elvár. Nem tudom, mennyire érthető, vagy sem. Így a bűn nem morális, hanem egzisztenciális, de legyőzött, hátunk mögé vetett valóság. A katolikus bűnfogalomban nem hiszek, és azt nem kell a keresztyénnel azonosítani.

       KedvelésKedvelés

     • Én is túl “simának” gondolom a lelépést, azt vártam, valakit tényleg megölnek.

       KedvelésKedvelés

     • És utálom ezt, hogy ha haldoklik, akkor meg kell neki bocsátani, akkor jár neki a feloldozás. Már miért kéne, miért járna? Nem egy agresszor évekig és látványosan haldoklik, ezzel zsarolva a környezetét. Pap nem jött, csineva, pedig ha van valami végső tabu katolikuséknál, az utolsó szentség megtagadása/elmulasztása az! Az áldozat húzta az ágyneműt, a haszonélvező és az agresszor nem!

       KedvelésKedvelés

     • En ugy gondolom, megerthetem, hogy valaki miert tette azt az akarmit, amit tett (vagy mulasztott) ellenemben, de ez nem lehet feltetele az automatikus megbocsatasnak. Attol meg megtette, es en szenvedtem tole. Csak azert nem szerethetem, mert o is szenvedett. Ehhez azert meg egyeb is kellene. A meghalas sem eleg. Kizarolag attol az en szememben nem szentesul meg.

       KedvelésKedvelés

     • Én most, míg beraktam egy mosást és megfőztem egy kávét, arra jutottam: legyen mementó Katie magányos halála, azoknak, akik magukat különbnek érzik, akik elfelejtik, milyen volt fiatalnak és védtelennek lenni. és ők is beállnak a sorba, az erő szolgálatába.

       KedvelésKedvelés

     • Ez valami lelkiismeret-nyugtató dolog lehet. Hogy halála után jár a feloldozás, a megbocsátás meg minden mintha érdem lenne, hogy meghalt. Hát nem az. Ez nekem pont olyan, mint hogy halottról vagy jót vagy semmit. Miért? Ha valaki egy utolsó szemétláda volt egész életében, akkor miből és honnan kéne hirtelen ezt a fene nagy megértést és elfogadást előrántani?
       Nekem ez nagyon furcsa.

       KedvelésKedvelés

     • Bernadette-t éppen Katie halála térít magához. Kegyetlenül könnyedén kérdezi, hogy na meghalt már végre, és ki is mondja rá az ítéletet, de aztán homlokon csókolja és ekkor döbben rá, hogy ha itt marad minden emberség meghal benne, hogy ez itt a vég, az utolsó pillanat a menekülésre, hogy ember maradhasson.

       KedvelésKedvelés

     • Nem tudom, hová fogja tenni, de Drakaval egyetértek, szerintem is észhez téríti B-t Katie halála, ezt jelenti szerintem, amikor megcsókolja a homlokát és úgy rémlik, utána szól, hogy el kell innen mennünk, nem maradhatunk, mert akkor jön rá, hogy rá ugyan ez vár.

       KedvelésKedvelés

   • Nem lázadnak a négy-öt apáca ellen-néha az egy szem férj ellen sem mer az ember,mert kiszabadul a rabságból,szalad át a réten a nagy semmibe. A túloldalon nem várja senki

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Milyen jelképesen, tömören írod ezt! köszönöm.

       KedvelésKedvelés

   • azert terdel le, mert azt akarja, hogy a nover alljon felre es ezt maskent nem tudja elerni, mint h leterdel imadkozni….igy nem banthatjak mert imadkozik…es vegul ez fontos volt neki, hogy amazok alljanak el az utjabol..en igy ertelmeztem

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Én is! Ez egy diadal volt részéről.

       KedvelésKedvelés

     • Egyetértek, de nem tudtam volna ilyen világosan megfogalmazni.

       KedvelésKedvelés

9. Tegnap a film után még tovább olvastam. Megtaláltam a Sex in a cold climate-t is. Íme a linkje:

   http://www.youtube.com/watch?v=FtxOePGgXPs

   Biztos jogi problémák elkerülése végett állítják a film végén, hogy fikció. Lehet, hogy a forgatókönyv valóban a képzelet szülötte, de a történetek, amikre épül nagyon is valósak.
   Az eredeti dokumentumfilmben négy idős túlélő nő meséli el a saját sorsukat.

   Csak erős idegzetűeknek ajánlom! A filmhez képest annyira megrázó olyan nőket látni, akik mindezt túlélték, hogy én az egészet végigbőgtem. Rettenetes.
   Nem sokan nézték meg youtube-on, úgyhogy én biztosan meg fogom osztani sokakkal és erre bíztatnék másokat is.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Azt gondolom, hogy a nolos cikkben is olvasható “kutatások nem találtak bizonyítékot fizikai és szexuális erőszakra” színtiszta hazugság, illetve torzítás. A valóság rosszabb, mint amit el tudunk képzelni. Ez a véleményem, egyre kevésbé áltatom magam. Miután kitudódott ez az egész, még mindig hülyének nézi az ír állam az embereket, még hogy nincs bizonyíték… Tudtak róla végig, az ő védőszárnyuk alatt kínoztak, dolgoztattak nőket rabszolgaként, ááá, biztos nem voltak szexuális visszaélések, dehogy!

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • és beszédes tény: 1993-ban egy telek eladás kapcsán került napvilágra az, hogy ilyen intézmények működnek Írországban. majd 1996-ban zárták be az utolsót is.
       ha nincs a telek eladás, akkor ilyen “mosodák” (rabszolgaként dolgoztatott nők egy intézményben) még mindig működnének. illetve továbbmegyek, mert nincsenek illúzióim: ma is vannak, ma is működnek. ma is lopnak apácák csecsemőket, ma is aláznak meg nőket a katolikusok (köztiszteletben álló urak, ugye bene krisztiánok) , ma is rontanak meg katolikus papok kis gyerekeket. ez ma is történik. szeretjük magunkat abban ringatni, hogy ez csak régen volt! ez ma már nincs!

       de van!

       és ha bármikor, bármelyikünk csak egy kis morzsáját, apró részletét ennek megismeri kötelessége kiabálni, üvölteni bele a világba, hogy ne történhessen meg újra és újra.
       az ezrek, tízezrek, akik vasárnap a templomokban múlatják az időt. egy rendszer éltetői, amely rendszer olyan mértékű bűnök elkövetéséhez segíti folyamatosan a saját klientúráját, amely ellen minden eszközzel, szóval, tettel, felvilágosítással, transzparenciával fel kell lépni (nem akarom tisztelni mások hitét, ha ilyen cselekményekről van szó)

       KedvelésKedvelés

     • Ez örökös kérdés. Ha a hit és Isten nevében ilyeneket tesznek, kit kell seggberúgni? Akik tették, vagy a hitet és Istent? Ha holnap a nevedben kezdenék kommentelni, és trollkodni, az engem jellemezne, nem téged. Addig egyetértek, hogy minden farizeizmus, minden képmutatást elutasítandó, minden Isten nevében elkövetett szemétséggel együtt. De nem, nem tudom azt mondani, hogy az egyes ember hitélménye, istenélménye elutasítandó, mert van egy pár faszfej pap és apáca. Ezt még a legvadabb szekták tagjaira sem tudom kimondani. Mint ahogy nem minden német volt fasiszta, és nem minden magyar volt nyilas és antiszemita.

       KedvelésKedvelés

     • Pont ezzel foglalkozom most szakmailag, hogy van-e kollektív bűn, vagy nincs. A málenkij robot arról szólt, hogy egyesek úgy gondolták, hogy van. Én nem lépnék a nyomukba.

       KedvelésKedvelés

     • A részfelelősség elvi megemlítése tök más, mint az erőszakos és válogatás nélküli megtorlás. A németek el tudták ismerni, és mennyivel tisztább a közbeszéd — mi miért nem?

       KedvelésKedvelés

     • “van egy pár faszfej pap és apáca”
       olvasgass még!
       mert nagyon erősen nem erről van szó, hogy van pár faszfej pap és apáca.

       KedvelésKedvelés

     • Tudom. Arról van szó, hogy van egy rendszer, amelyik hasonló szemétségeket tud kitermelni. És, hogy mindenki, aki része a rendszernek, egy téglát visz az ilyen intézményeknek. Tudom. De azt ne mondja nekem senki, hogy nem MINDEN rendszer ilyen. Már rég nem hiszek abban, hogy egyik rendszer jobb, mint a másik. Előbb-utóbb mindegyik a hasonló szemétségekhez vezet. Miért? Mert mindegyikben ugyanaz a főszereplő: az ember, aki túl gyakran önző. Ezért én úgy gondolom, hogy a jóság, pozitívum független attól, hogy milyen rendszerben élsz. A kihívás az, hogy kerekedj felül mindazon, ami elemi módon húz arrafelé, hogy te is eggyé válj a rendszerrel. Nekem ez a nagy, feladott lecke. É-nek igaza van, Bernadett-ből kitűnő Bridget nővér lett volna.

       KedvelésKedvelés

     • Én ilyet nem mondtam, és nem is értek vele egyet.

       KedvelésKedvelés

     • minden rendszer rossz, ezért támogassuk azt, amiről már kiderült hogy
       – rossz
       – bűnös
       – milliók haltak meg miatta
       – jelenleg is bűnöket pártol és bűnöket követ el.
       értem.

       KedvelésKedvelés

     • Csineva, nincs igazad: ha a nevemen trollkodnál, azzal sokat ártanál nekem és az ügynek, hiába tudnám én, hogy ez nem engem minősít. Zavar, amikor én vagyok az analógia, általában is, de most különösen: én szembenézős vagyok ugyanis, nincs hatalmam, nem vagyok felkent, nem védem körmöm szakadtáig a tekintélyemet, nem vagyok intézmény. Az a baj, hogy könnyű ezt mondani, amit te most, de az történt, hogy nem ítélték el hangosan azt se, akik tették, hanem minden módon tagadták és falaztak, hogy ne boruljon a rendszer. És bizony a kat. egyház inherens sajátosságai (cölibátus, szexuális lefojtottság, bűnképzet, tekintélyelvű működés, az ember természetének félreértése, a fogamzásgátlást tiltó dogma) megtámogatva a reneszánszát élő hitvédelemmel provokálják a visszaéléseket. Nem utasítandó el az egyes ember hitélménye, de az intézmény és az ahhoz való elvakult lojalitás igen, egyre kevésbé tagadható, hogy mélységesen rohad a katolikus építmény, és kiábrándult ref. lelkészektől tudom, hogy nem csak az. És hogy nem képesek, hajlandók a benne élők, a benne érdekeltek ezt józanul megítélni, ilyenkor hivatkoznak Istenre meg rájuk ruházott küldetésre (mintha a pápát Isten választaná, nem emberek). Én tudok olyan szektát mondani, ami eleve, lényegileg embertelen és manipulatív. Az ír és spanyol katolicizmus botrányai számosak és nagyon hasonlóak, tendenciát mutatnak. Ennek semmi köze a német-náci, magyar-nyilas párhuzamhoz, de ha engem kérdezel, minden akkori magyarnak, aki nem szólt, akinek belefért a zsidótörvény, az eltűnő szomszédok, igenis részfelelőssége van a nyilasok rémtetteiben.

       Mennyivel fontosabb volt a józan erkölcsi megfontolások helyett, a kétszer kettes emberség helyett itt a filmben a pokoltéma. Ezzel tartottak sakkban tömegesen nem eléggé okos és önálló embereket.

       KedvelésKedvelés

     • Akkor ide csak nagyon halkan írom, ha lehet halkan írni, hogy azok között, akik az erdélyi zsidók elhurcolása ellen felszólaltak, igen hangsúlyosan kitűnt egy székely, magyar ember, aki érdekes módon katolikus püspök volt… Márton Áron. Na, az olyanok miatt, mint ő, vagyok én még mindig keresztyén. Persze, nemcsak.

       KedvelésKedvelés

     • En azt gondolom, hogy a hittel alapvetöen nincs baj. Nagyon liberalis vagyok es szerintem mindenki abban hisz, amiben es akiben akar. Ha az a szivarvany gyogyito ereje, akkor az az ö hite, amit tiszteletben kell tartani. Pont. Eddig rendben.
       Azt viszont eszre kellene venni, hogy az egyhaz mint olyan zero, vagy nagyon kicsi erteket termel ahhoz kepest, hogy mennyi embert rombolt, bantalmazott es nyomoritott meg egy eletre. Es tevedes ne essek, teszi ezt most is….

       Nem a hittel van a problema, emberek! Hanem azzal, hogy a csapbol is az folyik, hogy pedofilia, bantalmazas, kirekesztes, antiszemitizmus es rasszizmus. Az elfogadasrol kellene hogy szoljon, ehhez kepest rombol. Egy globalizalodo vilagban, ahol kulturak es különbözö ertekek keverednek es integralodnak, nem lenne szabad a különbsegeket hangsulyozni es kirekesztönek lenni. A szeretetröl papolni, de közben megvetni a melegeket, a zsidokat es a többit. Az egyhaz szemlelete, viselkedese es normai több szaz evvel vannak lemaradva. Es ha nekem ne mondja senki, hogy ez az ertekek vedelmeben van igy, mert menten felrobbanok….
       Nezzetek meg ezt a dokumentumfilmet es csak gondoljatok bele, hogy hany ilyen sors lehet meg.

       KedvelésKedvelés

     • Nem a hit a rossz, hanem az ember, aki rosszul hisz… Egyertelmuen az embert kell seggberugni!

       KedvelésKedvelés

     • Azért kedvelem a buddhizmust mert az tök egyszerűen fogalmaz, – már amit megértek belőle – az élet szenvedés és állandóan bántjuk egymást akarva vagy akaratlanul, persze ez utóbbi nagy különbség

       KedvelésKedvelés

     • Én is kedvelem a buddhizmust, de a nagy hatalomvágya az egyháznak rég beárnyékolta, hogy a keresztyénség is ezt tanítja.

       KedvelésKedvelés

     • Teljesen egyetértek, árnika, meg itt azért nem is a hitről van szó… Nem is mosnám a kettőt össze.
       Ez az egész csak a jéghegy csúcsának egy pici kis pontja, semmi több.

       KedvelésKedvelés

     • ír kormán? az ki? azok az emberek, akik ezekbe az intézményekbe száműzték a SAJÁT gyermekeiket, a rokonaikat még ma is élnek/élhetnek. Azok között, akiket szégyenből ilyen helyekre zártak! itt nem elrabolták a nőket, itt a közvetlen környezetük tudtával, támogatásával tartották fogva és dolgoztatták őket! innen hova szökhettek volna? hova szökhet az a nő, akit a családja küldött ide a helyi pappal? hova az a nő, akitől az apja tépi el a gyerekét és küldi őt ide?! úgy értem, ha ők ezt megtették, megtehették, mit tehetett a hasonlóan kiszolgáltatott nőkkel a tágabb környezet?! kormány- ugyan, az emberek, a polgárok, a családtagok, szomszédok és barátok sem tiltakoztak…agyrém

       KedvelésKedvelés

     • Agyrém igen, azért nem tiltakoztak, mert mélyen hitték, hogy a házasságon kívüli nemi kapcsolat halálos bűn (aki mélyen vallásos, ezt nem kérdőjelezheti meg ma sem. Olyan nincs, hogy kimazsolázod a neked tetsző részeket a bibliából a többire meg azt mondod “hülyeség”). Márpedig a bűnösöket a legtöbb társadalomban elzárással és egyéb szankciókkal büntetik. Csak a bűn fogalma változik az idővel. Ami viszont teljesen felfoghatatlan számomra, hogy a nemi erőszak áldozatait miért tekintették bűnösnek? Csineva, te papként tudod az okát? A keresztény felfogás szerint lehet valakit erőszakkal bűnössé tenni? Tehát, ha egy lányt/nőt lefognak és megerőszakolnak, mi lenne az egyház és a papok szerint a helyes cselekedet, hogy elkerülje a bűnt? Még valami, a Biblia tudtommal ez esetben nem tesz különbséget férfi és nő között, mindegyiket bűnösnek tartja a házasságon kívüli szexért. Na, de a kereszténység miért csak a nőket bünteti, mert nem tudok róla, hogy lettek volna ilyen jellegű intézmények férfiak számára is. Őket milyen indokkal mentette fel a vallás és vezetőik? Nekem nagyon kilóg a lóláb…

       KedvelésKedvelés

     • Én nem katolikus pap vagyok, hanem református. De én ilyeneket, amiket te itt sorolsz, nem hallottam. Nem, az áldozat nem bűnös. Sőt, a házasságon kívüli nemi élet is CSAK akkor az, amikor az paráznaságot jelent. Paráznaság az, amikor a másik akaratán kívül, nem szeretetből, nem KÖLCSÖNÖS örömszerzés céljából létesítünk nemi kapcsolatot. Az erőszak, családon belül is paráznaság. Mindenféle perverzió, amire a másikat kényszerítjük paráznaság. Sőt, mi reformátusok azt mondjuk, hogy annak a gondolata is az, ergó minden penitenciát és perfekcionizmust el kell felejteni, mert a bűneinktől nem mi szabadulunk meg, hanem Krisztus és a kegyelem megszabadít. Nálunk nincs gyónás, vezeklés, tisztítótűz s egyéb effélék. A mi életfeladatunk a szeretetteli és hálaadó élet, Krisztus befogadó és átölelő szeretetének a továbbadása. A többi, ahogy a reformátorok mondták, csak fabula. Úgyhogy én nem tudom, honnan vannak ezeket, de épp ez a gond, hogy ostorozzuk a keresztényeket néhány elvadult fundamentalista, vagy idióta bigott gyakorlata miatt, és nem nézzük meg, hogy milyen is a keresztyénség valójában. Értem én, hogy az egészben sok minden rosszul értelmezhető, és szar, amikor az emberek az Isten nevében csinálnak egy csomó szemétséget, de lehet, hogy közelebbről meg kéne nézni azt a világnézetet, és azokat, akik – nem fundamentalistán – megélik, és kiderül, hogy nem minden olyan izé, amilyennek látszik. Ettől függetlenül ez a kegyetlen bűntudatra építő szemét manipulatív mentalitás, ami ebből a filmből sugárzik, engem is felettébb idegesít.

       KedvelésKedvelés

     • “ostorozzuk a keresztényeket néhány elvadult fundamentalista, vagy idióta bigott gyakorlata miatt, és nem nézzük meg, hogy milyen is a keresztyénség valójában.” – Micsoda, néhány elvadult fundamentalista? Könyörgöm megerőszakolt nők ezreit “börtönözték be” a legnagyobb egyetértésben, ne beszéljünk már néhányról, mintha ez kirívó gondolkodás lett volna. Világos, hogy többé kevésbé mindenki így gondolkodott erről. Az igazság tényleg abban lehetett, hogy nem hittek abban (mint ahogy ma sem hisznek sokan), hogy egy nő nem tehet arról, ha megerőszakolják. Úgy gondolták vagy kiprovokálta vagy egyéb módon csábítgatta erre az elkövetőt, akit inkább láttak áldozatnak (az ösztönei áldozatának) mint a neki áldozatul esett nőt vagy gyereket. Akkor még nem álltak rendelkezésre ilyen témával kapcsolatos kutatások (a tabu jelleg miatt sem) és nem tudták a nemi erőszak elkövetőit valójában mi hajtja (a nemi vágy legkevésbé, inkább a hatalom érzése, hogy kizárólag ő dönti el mi legyen a másik sorsa. Ő felette áll és majd megmutatja, hol a helye a másiknak, ki is az úr valójában).

       KedvelésKedvelés

     • Elnézést kérek. Nem akartam kisebbíteni az egész botrányát. Valóban nagy hatalma van a gonoszságnak. Nem néhányan vannak. Sokan vannak. De akkor sem minden keresztény ilyen. A kereszténység nem ilyen. Isten nem ilyen. Ez vadhajtás. Vannak keresztények, akik ebből semmi ilyet nem követnének el, soha. És ha tudnák, tiltakoznának. A református egyháznak voltak árvaházai a két világháború között, és kollégiumai és szórványbentlakásai, soha, senki ilyet nem tett, és nem mondott. És nem használtuk a gyermekeket rabszolgának, és nem folyt lelkiismereti terror, és készítettem interjút ott felnőtt, mára már öreg emberekkel, és a legnagyobb szeretettel emlékeznek vissza mindarra, amit ott kaptak. Nem minden keresztyén ilyen.

       KedvelésKedvelés

     • Én nem mondom, hogy minden keresztény ilyen, még jó, hogy nem, de ez valami megnyugvás neked? Ha egy ilyen, öt ilyen van, aki a hite nevében és az intézmény garanciáival (ti. a papra mindenki hallgat, a bűntudatkeltés hatékony hatalmi eszköz, az egész hely zártsága, a történtek tabujellege) tesz ilyet, véletlenül, alkalmilag, az is botrány, de ezt és nem csak ezt, hanem a spanyol örökbeadásokat is rendszer működtette! Kit érdekel ezek után ez a gyáva védekezés, hogy nem minden keresztény ilyen? Ez cinizm,us. Oké, nem ilyen, és mit szókl ehhez? Én azt mondtam, az intézményben van ez a fajta visszaélés kódolva, a patriarchális és hierarchikus, kérlelhetetlen és hatalmas (anyagilag, elterjedtségben, presztízsben) jellegében, és abban, hogy eltitkolja, amit el akar. Mi marad, mi tiszta akkor? Krisztus? Nagyszerű. Ha mi belebukunk, mindig lehet mondani, hogy gyarlók vagyunk, bűnösök vagyunk, de ott van Krisztus. De akkor miben különbek nem is a keresztények, hanem a rangok lelkészek, miért hallgatna rájuk bárki is, mitől tudják ennyire a tutit? Tessék méltónak lenni, nem maszatolni. Most volt ez az orosházi kolléga, olvastál róla?
       http://nol.hu/belfold/20130112-a_lelkesz_mint_ferfi
       És ne mondd, hogy neked nincs közöd T. L-hez, mert ő volt 2009-ig a királyhágómelléki püspöke az egyházadnak, és súlyos bántalmazó. Ez gyávaság. Mondd ki, hogy elítéled.

       KedvelésKedvelés

     • T.L. egy autoriter, diktatórikus volt kommunista besúgó, aki nem méltó, hogy viselje a református lelkészi palástot, akit ki kéne tenni az egyházból. Elítélem.

       Soha, semmiben nem vállaltam vele közösséget. Nekem nem volt püspököm. Én erdélyi vagyok, az másik kerület.

       Azok között a lelkészek között vagyok, akik aláírták azt a nyilatkozatot, hogy ő ne használja az egyházat politikai pályafutása erősítésére. Kevesen voltunk, de én aláírtam.

       Elítélem, már amennyiben szabad ítélkezni, mert én sem vagyok aranyból: a lelkészek hatalomvágyát, a szektás manipulációt, a tekintélyt, mely önmagában keresi igazolását, azt, hogy sztereotípiákból fabrikálunk törvényt, hogy nem akarunk szembenézni az egyház szalonnácizmusával, antifeminizmusával, ami miatt okos, értelmes lányok nem mehetnek a teológiára, hogy az egyházban sokszor lenézzük a nőket, pedig ők töltik meg templomainkat. Elítélem, tiltakozom, ahol lehet. Pl. azért vagyok itt, mert hiszek a nemek egyenlőségében, abban, hogy Kr. előtt mindenki egyenlő, férfiak, nők, és hogy senkinek értsd SENKINEK nem szabadna hatalmaskodnia mások felett.

       Uff.

       KedvelésKedvelés

     • Köszönöm, hogy ezt leírtad.

       KedvelésKedvelés

     • Komolyan az az érzésem, hogy mintha valamiért nem hinnél a jóhiszeműségemben. Mintha, valamilyen hímsovén szervezet spiclijének tartanál, aki majd jól felhasználja ellenetek, amit itt összeszedett. Holott nem is ismersz. Nem akarok semmit bizonygatni, de tényleg megvetem “a prédikátort a tévében, kinek heroin van a vérében”… megvetek minden képmutatást, farizeizmust, és szóvá is tettem egyszer-kétszer. Nem vagyok gyáva, sem erkölcscsősz, és igen mélységesen felháborodtam ezen a filmen. Az egyház megbotránkoztatta Krisztus gyermekeit, vehetik a követ a nyakukba, az Úr szavai szerint.

       KedvelésKedvelés

     • ilyeneket találtam:(innen: http://www.bekevar.fw.hu/hithalo-14.pdf)
       tudjuk már meg mi a paráznaság végre:
       “A férjek könnyen áldozatul eshetnek a titkárnıknek, mert ’munkaköri kötelességbıl’
       megadják azt, amit esetleg nem kapnak meg a feleségüktıl. (A titkárnı ugyanis a fınöke
       kívánságait fürkészi.) A titkárnı nem nyúzással kezdi, hogy miért késtél? Hanem mosolyogva
       kérdezi, mit szeretnél? Te is szentelj figyelmet a hitvesedre. Egy ilyen gesztus leveszi a
       lábáról a párodat. De ha a titkárnı kedvessége veszi le a lábáról más férjét és netán az ágyban
       kötnek ki, az, bizony paráznaság.

       “A szexuális problémák azért gyakoriak, mert sok házaspárnak nincs kellı világossága Isten
       házasságra vonatkozó tervérıl. A Biblia pedig tisztán fogalmaz e tekintetben is: férj és feleség
       között a testi kapcsolat Isten rendelése. (1Kor. 7,4-5) Semmi kifogás nem hozható fel a szexuális
       érintkezés elhanyagolására, kivéve: böjt és ima, továbbá fizikai akadályok (betegség, távollét).”

       “Aki elhanyagolja, vagy rosszabb esetben még meg is veti az intim együttlétet, hatalmasratárja az ajtót a rombolás és a kísértés elıtt.”

       ez a hab a tortán:
       “A tapasztalatok szerint akkor a legnehezebb az intimitással foglalkozni, amikor kicsik a
       gyerekek. Míg az anya ilyenkor rendszerint fáradtan esik az ágyba, addig az apának egészen
       más tervei vannak. A hozzáállást tekintve négy lehetıség adja magát ilyenkor:
       1/ Elutasítás a fáradtságra hivatkozva. 2/ Megértıen elnapolásra kerül az együttlét. 3/
       Haragot szül a durva elutasítás. 4/ Kérj egy kis idıt, hogy átlényegülhess a hajszás nap után, és ez lelkileg is elıkészít (fürdı, kozmetikumok, frizura, csábító
       fehérnemő).
       Készülés közben imádkozz, hogy Isten adjon erıt, újítsa meg életkedvedet, és öröm
       születhessen a hitvesi ágyban. Biztos lehetsz benne, hogy így a párod ellenállhatatlannak fog
       találni! Tudd, hogy e kis idıráfordítás hatalmas nyereség lesz a házasságod számára!”

       KedvelésKedvelés

     • Ez valami amerikai evangelikál eredetű magyar fundamentalista izé… szekta lapja. Ez elenyésző kisebbség. Őket nem nagyon veszik komolyan, és ne is vegyék. Az ilyenek ellen én is vehemensen szoktam tiltakozni. Ez életellenes, élettagadó szemétség. Én ilyenekkel nem szoktam azonosulni.

       KedvelésKedvelés

     • De problémásnak tartod, ugye?

       KedvelésKedvelés

     • Jézusom.

       KedvelésKedvelés

     • Szerintem a fiú (meg nyilván a többi erőszaktevő) simán letagadta, hogy erőszak volt, sőt, lehet, hogy egyenesen csábítással vádolta meg a lányt, innentől pedig ő volt a bűnös, anélkül, hogy az ő verzióját meghallgatták volna. Mondjuk, ha meg is hallgatják, nem hittek volna neki. Kész, vége, történet lezárva, a pasi felmentve, nő elítélve, elzárva.
       De ki is mondták a filmben, a férfi esendő, szegény nem tehet róla, hogy nem tud ellenállni a kísértésnek, tehát a vágy “tárgyát” kell eltávolítani a környezetéből.

       KedvelésKedvelés

     • Igen, pontosan, és ez is hatalmi kérdés persze, hogy a sorstársak (a többi férfi, hasonló motivációkkal és kívánságokkal) kinek hisz. Miközben ők pontosan tudják, milyen rémültek azok a tekintetek, mennyire nem kínálkoznak fel az eleve elnyomorított szexusú nők, milyen nehéz egy ilyen zsákmányt megszerezni.

       KedvelésKedvelés

     • Ez emlékeztet arra, hogy a gyerek még gyerek, tehát felesleges felelősségre nevelni, inkább mindent el kell távolítani az útjából, amivel kárt tehet magában. _Hát én nem így tettem. Mégsem történt semmi bajuk, megtanultak vigyázni magukra…

       KedvelésKedvelés

     • Csineva, örülök, hogy így beszélsz erről, nekem is vannak olyan lelkész ismerőseim, akik hasonlóan érzékelik ezeket a témákat, bár ők mind nőneműek, de szerintem ez jelen szempontból teljesen mindegy.
       A “szekta” egy kicsit fáj, ugye ismerjük azt a bizonyos kétezer éves horgászegyletet… Az én családomban több katolikus szerzetes(!) is élt olyan életet, ami számomra már kisgyerekként ciki volt – lovi, kártya, csajok – , a férjem családjában ugyanez evangélikus lelkészben. Mikor a nagymama mondta, hogy meg kéne a gyerekeket keresztelni, csak egy átható pillantással kellet ránézni, hogy ne forszírozza tovább. Valahogy mégis keresztény szellemben nőttek fel.

       KedvelésKedvelés

     • Amikor Margaretet megerőszakolta a saját unokatestvére, nem az volt a baj, hogy erőszakkal bűnössé tették, hanem egy olyan patriarchális társadalomban, mint az ír, elhitette a kedves Kevin, hogy a lány húzta magára. Ez kb. 5 perc alatt sikerült neki…

       KedvelésKedvelés

     • Engem az is bosszantott, hogy Margaret anyja nem tudta tartani a száját, miközben tudta, hogy milyen poklot szabadít a lányára, ha tovább mondja…

       KedvelésKedvelés

     • csikatyus, a nő, akinek Margaret először szól, nem az ő anyja. Amikor érte jön Doyle atya és a testvére megkérdezi, hogy “mama, hová viszik Margaretet?” nem ennek a szőke feltűzött hajú nőnek az arcát mutatják, hanem azé a nőét, aki sokszor látszott, miközben ment az esküvőn a tárgyalás a 3 férfi között a továbbiakról. Szerintem a szőke nő Kevin anyja.

       KedvelésKedvelés

     • sztem a nő, akivel margaret beszél a nővére lehet. nagyon kortalan (tudom, mert figyeltem erősen.) de azt is elfogadom, hogy kevin anyja, bár ahhoz talán kicsit fiatal. tény, hogy nem a barátnő vagy unokatestvér, aki mellől kevin elhívja. margaret egyből ahhoz megy panaszkodni, akit a legbeavathatóbbnak és célratörőbbnek érez a helyzet megoldásában.

       KedvelésKedvelés

     • Az egy másik koszorúslány. Talán Kevin nővére. Az asszonyok egész más ruhában vannak.

       KedvelésKedvelés

   • Nagyon köszönöm, hogy megkerested!

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • ez kiborított. a nők, ahogy felvállalják “szégyenüket”, könnyekkel küszködve, súlyosan kimondják életük sérelmét, beszélnek a meztelenül elszenvedett gúnyról. egy az egyben a filmben felvázolt sorsok.
     ahogy az egyik hölgy az erőszakot így fogalmazza meg: “INDECENTLY ASSAULTED”…

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • Ezt akartam én is belinkelni…Az általuk elmesélt szituációk bizony visszaköszönnek a filmben, lehet ez volt az alapja? (pl. az egyiküket pár év után az unokaöccse hozta ki…)
     De tanulságként csatolnék egy másik linket, ami nagyon megdöbbentett, mosakodás ezerrel (javaslom a kommenteket, jól kiosztják a szerzőt, párhuzamot vonva a holokauszttagadással):
     http://www.catholicherald.co.uk/commentandblogs/2013/02/25/the-magdalen-laundries-were-used-as-reformatories-where-girls-were-sent-without-due-process-but-they-were-not-brutal-anti-catholics-have-lied-about-them/
     Illetve a linkelt cikk is arra az eseményre utal, hogy nemrég, hetekkel ezelőtt az ír miniszterelnök bocsánatot kért az áldozatoktól.
     (Első komment, sziasztok, izgalmas itt veletek!)

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Örülök neked, maradj velünk!

       Természetesen a katolicizmus ellenzői lecsaptak erre is, már miért ne tennék?

       KedvelésKedvelés

     • Köszi a cikket!
       Jól felhúztam magam rajta. Nem volt bántalmazás, persze… Rohadt unalmas és demagóg ez a mosakodás és tagadás.
       Kíváncsi vagyok, hogy megérem-e, amikor a katolikus egyház észreveszi, hogy rohad a rendszer belülről. Kurva büdös van és inog is az egész tákolmány, de csak nem vesz róla tudomást.

       KedvelésKedvelés

     • igen, felháborító. Még idézget is a jelentésből “igazának” alátámasztására, kb. azokat a passzusokat, amiket a nol cikk is. Mondjuk valahol nem meglepő, Tipikus dinamika, nem akarja a világ elhinni, ami a szeme előtt zajlik, mert úgy mindenkinek könnyebb – kivéve az áldozatokat és hozzátartozóikat. Számomra az egész olyan, mint Németországban lehetett a második világháború alatt. Az emberek inkább nem akartak tudni arról, hova kerülnek a fogyatékosok, a zsidók, a kommunisták, stb. Nem hisszük el, mire vagyunk képesek aljasságból, azzal védekezünk, hogy nem tudtuk…(nekem erről szól a pap-vakarózás jelenete – igenis tudtatok róla, falon kívüliek!)

       KedvelésKedvelés

     • Egyetértek. Hasonló mint a világháború alatt volt. A marha nagy különbség azonban az, hogy a második világháború után volt Németországban szembenézés. És bocsánatkérés. És nagyon nagy hangsúlyt fektetnek rá az oktatásban most is, hogy ez ne történhessen meg újra. A katolikus egyház nem ismeri el, nem kér bocsánatot, nem néz szembe, nem von felelősségre és falaz. És hány éve megy már ez?! Minden napra jut egy újabb ilyen történet. Hányni kell tőle, komolyan mondom.

       KedvelésKedvelés

     • Igen, kell a szembenézés. A katolikus egyház sem kerülheti el. Ha maguktól nem, akkor is ki fog borulni a szaros ágytál egy idő után…Nagyon véres történetük van amúgy is. Sok szempontból nem életképesek a mai világban. Előbb-utóbb váltaniuk kell,alkalmazkodni, Persze ha nem a valódi hívők száma számít, hanem az eddig összegyűjtött vagyon istápolása, akkor mindegy nekik. Én örülnék, ha nem lenne állami dotáció egyáltalán, hanem a hívek tartanák el a kis közösségeiket. Akinek fontos, úgyis adakozik/utalja az adóját, Aki meg más, társadalmilag éppúgy-ha-nem-még-inkább fontosabb szervezeteket támogatna, tegye azt. Ez az örökös és egyre durvább központosítás egy zsákutca, mert mindig könnyen elkenhető a felelősség. A jövő a helyi közösségé, minden szinten, és az aktív felelősségvállalásé. Ha törődöm a híveimmel, fontosak nekem, mert napi a kapcsolatunk, ugyanott vásárolunk, ugyanott ünnepelünk, ugyanazon utcákat tartjuk rendben, akkor nem élek vissza a hatalmammal, nem jöhetnek létre magdolna-mosodák, rossz hírű árvaházak, stb…az adott közösség megoldja, jobban, emberségesebben, hatékonyabban. Ez persze utópia – még!, de a globális világ problémáira ez lesz az egyetlen működő válasz.
       Kicsit elkanyarodtam, bocs 🙂

       KedvelésKedvelés

     • “Nem hisszük el, mire vagyunk képesek aljasságból, azzal védekezünk, hogy nem tudtuk…”
       Meg azzal, hogy jó van egy-kettő kirívó eset, de azért a többség nem…miközben fel kellene ismerni, hogy rendszerszintű a probléma!

       KedvelésKedvelés

     • Így van, jól fogalmaztad, rendszerszintű probléma, anomália. Ha jól működne a rendszer – a közösség tagjainak kontrollja egymás felett – akkor nem történhetne ilyen. Nyilván másként működtek az őskeresztény, alulról szerveződő közösségek, és másként a utána a hierarchizált, felülről irányított egyház. Én itt látom az egész probléma gyökerét: a keresztény hit tételei, alapja csak kisebb közösségen keresztül működik, a hierarchián keresztül minél távolabb kerülünk az embertől, annál kevésbé. Szeresd felebarátod – hiába kéne, nem tudsz szeretni egy arctalan, ismeretlen nevet. Az egyszerű aktus, hogy szerették egymást és segítették egymást a közösség tagjai, paranccsá nehezült. Nem azért kell szeressük a felebarátunkat, mert különben a pokolra jutunk, hanem azért, mert csak így jutunk egyről a kettőre, maradunk fenn, lesz jó és élvezetes dolog az élet. Az ember közösségi lény – ahogy ez a blog is mutatja 😀

       Ugyan a filmből kiderül, hogy a közösség ereje erősen negatív irányban is működik, lásd a lányok kirekesztése, de ez anomália. A folyamatosan kirekesztő közösség hosszú távon lemarad, kihal, debillé lesz.

       KedvelésKedvelés

   • jajjjj :((((

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • section9:
       “A jövő a helyi közösségé, minden szinten, és az aktív felelősségvállalásé.”
       A legnagyobb szükség támogatásra éppen az olyan helyeken van, ahol a helyi közösségek maguk nem tudják megoldani a problémáikat.
       És egy-egy egyházi szervezet sokszor van jelen ilyen helyeken. Miért ne kaphatná meg ugyanazt a kvótát, mint amit egy állami vagy civil intézmény, ugyanazért az ellátott feladatért?
       A Bethesda kórházban (mondjuk ez éppen nem jó példa a helyi közösségek problémáira) például szerencsére csak egyszer jártam, de amellett, hogy szakmailag felkészültek voltak, még emberszámba is vettek. Nem látok kivetnivalót abban, hogy a Református Egyház fenntartása alatt van. Addig különösen nem, amíg olyanok dolgoznak ott, akik számára minden ember egyforma: egy közismert tévériporter is hozta a gyerekét, betelefonált az orvoshoz, hogy itt van, a válasz az volt, hogy rendben várjon türelemmel, mert még sokan vannak olyanok is, akik reggel óta várakoznak…

       KedvelésKedvelés

     • Igazad van, a jövő alatt én nagyon távoli jövőt értettem. A kvótákat pedig válasszuk szét, úgy igazságos a rendszer. Vannak a feladat szerinti kvóták, amit azért kap az egyház, mert közfeladatot lát el: oktat, gyógyít, gondoz. Ez jár, persze, az állami intézmények sem ingyen működnek. Én arra a kvótára gondoltam, amit az állítólagos hívek száma alapján osztanak szét az egyházak között. Ezt tartom igazságtalannak, hiszen sok a nem vallásos ember, több, mint a vallásos, ilyen alapon a civil szervetek is kaphatnának ilyen pénzt.( nem az adó egy százalékra gondolok, hanem az állam által az egyházaknak juttatott, nem közfeladatok miatti pénzre)
       Nem csak az egyházak dolgoznak nehéz terepen, hanem sok civil szervezet is. Nekik nem “jár” a pénz, amivel aztán nem kell elszámolni, hanem pályázniuk kell, aztán még atoalettpapírral is el kell számolniuk. Gondolok pl. kelet-magyarországi roma-integrációs történetekre.
       Mégegyszer, azt nagyon támogatom, hogy az egyház aktívan kiveszi részét közfeladatokból. De azt nem tartom helyesnek, hogy csak azért, mert egyház, könnyebben jut forráshoz mint egy ugyanazért küzdő civil szervezet.

       KedvelésKedvelés

   • Megnéztem a filmet, döbbenet. Olvastam a hozzászólásaitokat is. Én felnőtt koromban keresztelkedett hívő katolikus vagyok, de az ilyenek miatt nagyon komoly problémát okoz, hogy a minden misén elmondott Hitvallásban azt a sort kimondjam, hogy “Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházban”.
     Kimondom, de eszembe jut az, amit akkor tapasztaltam, mikor katolikus gimiben tanítottam, és eljöttem szülni onnan. Nagyon ki tudtak volna velem tolni, ha nem hosszabbítanak szerződést, mert nem kaptam volna GYEDet. Hónapokig stresszeltem, első gyerekemmel a pocakomban, hogy megteszik-e azt, amit a barátnőmnek kérdés nélkül megtettek egy önkormányzati iskolában. És nagyon keménynek kellett lennem, hogy júniustól augusztus végéig szerződést hosszabbítsanak, ami nekik semmibe se került.
     Eszembe jut az a képmutatás is, ami katolikus intézményekben megy, a lelki terror, egymás intrikus gyilkolászása, adócsalás, zsarolások stb.
     És a számtalan, egyházat leleplező, gonoszság és paráznaság papok részéről.

     De mégis eszembe jut az, hogy nem véletlen a liturgiában az a mondat, hogy “földi zarándokútját járó egyházad” – vagyis az egyház ugyanolyan bűnös emberekből áll, mint minden közösség, de mégis az egyházban van velünk Krisztus, az egyháznak hagyta meg, hogy testét és vérét ajda a híveknek. Eszembe jutnak a korakeresztény kor mártírjai és a szentek, akik a mai napig köztünk élnek, és ismerek is párat, mert működik az egyházban a Szentlélek ereje, akármi is látszik. (Böjte Csaba testvér, Kozma atya, Szent Teréz nővérek Indiában, hatalmas afrikai keresztény közösségek stb.)

     Nem tudom, talán a bűnös papoknak le kéne, hogy rohadjon a keze, vagy a bűnös nővéreknek benőhetne a szája, vagy leesne az orruk, ilyesmi. De nem. Nekik is van esélyük rá, hogy megbánjanak mindent, és biztos vagyok benne, hogy ha nem teszik, haláluk után sokkal rosszabbul járnak, mint az, aki soha nem hirdette Krisztust, és úgy volt bűnös. De nem a mi dolgunk megítélni.

     Mindenesetre én sose titkolom, ha megtudok valamit, és nem próbálom leplezni az egyház bűneit. Mikor gyűjtés van egyházi intézmények számára, sosem adok pénzt, és nem megyek olyan paphoz gyónni, akiről tudom, hogy tök hülye.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

10. Nagyon szép film, az én ízlésemhez egy kicsit túlságosan is szép. Túl szépek ezek a lányok (meg az apácák is), a bőrük, az alakjuk, a valóságban szerintem sokkal fogatlanabbak, lomposabbak voltak. Crispine frizurája havi fodrászolást igényel, hogy mindig ilyen trendin álljon, és a szituációhoz képest nekem kicsit kevés az az egy vasalónyom a karján, szerintem sokkal de sokkal durvább állapotban voltak. Értem, hogy nem lenne még ennyire sem fogyasztható, ha realisztikusabb lenne, én sem bírtam volna végignézni, de szerintem sokkal több volt ott a mocsok, minden értelemben, a szexuális abúzus az öreg csajok részéről is, az intrika, egymás kikezdése.
    A másik dolog, ami foglalkoztat az ilyen filmek kapcsán, hogy én vajon ki lennék a szereplők közül, mit tennék, hogy viselkednék. Egyenlőre még nem válaszoltam erre magamnak, illetve megúsztam a válaszadást annyival, hogy remélhetőleg el tudtam volna vegyülni és idomulni a társadalomhoz annyira, hogy be se kerüljek ide… tudom, ez olcsó válasz. Ti kik lennétek?

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Hát…. ha nagyon beleringatom magam abba, hogy milyen ember szeretnék lenni, én az öccs lennék, aki megmenti Margaretet. Azért a hozzászólásod azt a kérdést is felvetette bennem, hogy akkor a vén apácák kik? Áldozatai a rendszernek? Működtetői? Pribékjei?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nem ismerem a rendezőt, de mint egy versben, a filmben is minden tudatos munka eredménye. Iszonyatosan megrázó a film így is, és azzal, hogy kevésbé sokkoló, naturalisztikus, jobban irányítja a figyelmet az egész jelenségre, a mechanizmusokra.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nekem is az a meglatasom, hogy talan igy inkabb elerte a celjat a film. Jobban ervenyesult a mondanivalo. Igy is boven sejthetjuk, hogy nem volt olyan a hajuk es a fogsoruk sem.

        KedvelésKedvelés

      • Persze, értem, és az is világos, hogy amit nem mutat meg egyenesben, hanem rábízza a fantáziánkra, az teszi még durvábbá.

        KedvelésKedvelés

    • Magraret

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • En teljes mertekig Bernadettel azonosultam.
      A szimpatiam mar egeszen az elejen megvolt iranta, es akkor sem tunt el, mikor ellopta a lancot. Ereztem azt a sertettseget, csalodottsagot, a duhot, ami nem Chrispina ellen iranyult, csak rajta tudta levezetni ezen korulmenyek kozott.
      Ez egy nagyon szep peldaja az aldozatnak, aki nem akar belenyugodni aldozatszerepebe, ezert agresszorra valik. En is viselkedtem mar hasonloan, mas szituacioban.
      Az egyetlen szereplo, aki fajon oszinte, aki nem hagyja teljesen megalazni magat, barhogy probalkoznak, aki harcol, aki sosem adja fel, aki teljesen tisztaban van a korulmenyekkel, a hatranybol elonyt kovacsol, kihasznal minden eroforrast.
      Az erzeseinek o maga nem mindig van tudataban, de az egyetlen,aki hisz onmagaban, reakcioi helyessegeben.
      Az egyetlen, aki rad hagyja a dontest, aki nem akar megmenteni, bar tarsra vagyik, de nem mindenaron, megvan anelkul is, tudja mit akar, es meg is teszi. Tisztaban van a lehetosegeivel, nem ringatja magat almokba. Emiatt is tunhet onzonek, gonosznak, de koze sincs hozza. O a tokeletes realista.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én Margaretről gondolom pont azt, amit Bernadettről írsz: nem hagyja magát megalázni (keménykedik Bridgettel), harcol a maga módján (előadja a nővéreknek, hogy ő most inkább hazamenne, mert őt az apja csak dühében hozta ide), kihasználja az erőforrásokat (csalánszömörcés epizód), tisztában van a körülményekkel (azzal is, hogy mi van odakint, és mi az ára annak ha bájgúnár fuvarját elfogadja!), sosem adja fel (és be is igazolódik a hite).

        KedvelésKedvelés

      • kerdes, mi lenne ha nem igazolodik be. bernadettnel lattuk, hogy o kezebe veszi a sorsat. De mi lenne Margarettel ha nem jon az ocsi?

        KedvelésKedvelés

      • Igen, de mig Margaret ezt halkan teszi, addig Bernadette hangosan. Felvallalja amit tesz es mond. Margaretrol ezt nem mondhatni el.

        KedvelésKedvelés

      • szerintem gonoszsag nem visszaadni a nyaklancot. akkor is ha sertett, csalodott es duhos. Kitolteni egy artatlanon az erzeseit azt nem tudom masnak nevezni mint gonoszsag. Szandekosan tesz rosszat Crispinanak, pedig ettol Bernadettenek nem lesz jobb. Nekem ez a viselkedes azt jelenti hogy ha nekem nem lehet jo, neki se legyen. en ezt, hogy nem adta vissza a nyaklancot, nem tudtam elhelyezni bernadett szemelyisegeben. Minden massal tudtam azonosulni, ezt az egy motivumot egyszeruen nem ertem. Az osszes tobbivel egyetertek amiket leirtal

        KedvelésKedvelés

      • Annak tunik. Bernadett alapvetoen az igazsagot kepviseli. Osztonleny. Tobb van benne, mint amit mutat, es a viselkedese mogott is tobb van, mint ami latszik.
        Ez nem gonoszsag. Nem irigyseg. Ez ketsegbeeses, bizonytalansag. Helytelen cselekedet. Nem akar o rosszat. Latszik, hogy vivodik helyes es helytelen kozott. Meglatja a lancot, elnez, nem tudja, mi lenne jo, megis elteszi. Este felkel, hogy visszaadja, aztan megsem. A kerdesre, hogy miert azt feleli: “Vezekelni kell, nem szenvedett eleget. De most mar fogd be es hagyj aludni”- emogott a mondat mogott tobb van. “Nem tudom miert tettem, megtettem. Eros akartam lenni, de gyenge vagyok. Ne hagyj beken, kerdezz, beszelgessunk, hatha kiderul miert tettem. Csak azt tudom, hogy szornyu itt”
        S ha jol emlekszem az elejen Chrispina figyelmezteti ot, hogy itt ne baratkozzon senkivel.

        KedvelésKedvelés

      • ertem amit irsz, megsem tudom hova tenni azt hogy latja mekkora fajdalmat, ketsegbeesest okoz crispinanak hogy eltunt a nyaklanc es megsem adja vissza. en ezt egyszeruen nem tudom megerteni, akkor sem ha ezt a ketsegbeeses szuli. es latszik a vivodas, mert majdnem vissza adja, de aztan megis zsebre teszi. ezert irtam hogy szerintem jo szadista apaca/bortonor valna bernadettebol, mert dontenie kell hogy mit tesz a lanccal es o zsebre teszi. akkor is ha tudja hogy ezzel masnak oriasi szenvedest okoz. es amikor megtalaljak a lancot, akkor sem mondja hogy bocsanat, vagy megbanta vagy barmi, szenvtelenul tudomasul veszi hogy megtalaltak a lancot. ebbol a jelentebol nem jon ki jol, mint ahogy a katienel az utolso csokkal jelzi hogy nem gonosz o. a nyaklancnal nincs olyan gesztus ami feloldozna a cselekedetet. azert is maradt meg bennem ennyire, mert vegig tudtam azonosulni bernadettel, kiveve ezt a nyaklanc ugyet.

        KedvelésKedvelés

      • pont ez a vonasa ijeszto bernadettenek, hogy o az aki megteszi amit megtehet. es ezzel akar vissza is el, mint a nyaklanc ugynel.

        KedvelésKedvelés

      • Ezt o sem erti szerintem.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem pont ezert nem lenne jo szadista, mert vivodik. A szadistak nem vivodnak. Raadasul kamasz meg, nem egy felnott, erett no. Az arcan latszik a dac, az, ami egy kisgyerek megbantott arcan jelenik meg. A szaja rezdulese, nincs konny. Ez messze nem kegyetlenseg. Nem kell erteni szerintem es azonosulni sem vele.

        KedvelésKedvelés

      • lehet hogy nem erti o sem, de ez nem valtoztat a tenyen hogy megteszi. en itt azt latom hogy crispina nyilvanvalo szenvedese nem irja felul bernadettben, akarmi is jatszodik benne. hogy nem tartja ot vissza a lopastol az, hogy tudja hogy ezzel crispinanak komoly fajdalmat okoz. es ez az amiert szerintem veszelyes ez a tulajdonsag. mert kellene hogy legyen egy olyan pont amikor a masik szenvedese modositja az a bennem zajlo folyamatot es felulirja azt hogy nekem a nyaklanc hatalmat ad, vagy vagyontargyat, vagy akarmit. kellene hogy legyen egy olyan pont amikor bernadettnek mar nem eri meg az a jo amit a nyaklanc nyujt, azon az aron amit chrispina szenvedesenek a vegignezese jelent. es nincs nala ilyen pont. persze az is lehet hogy az hogy almaban epp mosolyog crispina amikor megy bernadett visszaadni a lancot, azt sugallhatja hogy crispina nem is szenved annyira… de utana ismet latja hogy ebren meg mit el at..hm.

        KedvelésKedvelés

      • En is ertelek, de honnet tudod, hogy nem irta volna felul vegul a “folyamatot”? Bernadette vivodott, (probalj meg egy dacos gyereket meggyozni, hogy adja vissza a tarsa jatekat, megsem gonosz) Leleplezodott, lehet ido elott.
        Raadasul Bernadettnek nem is volt soha, aki “megmondja”, aki segitsen neki, mi a helyes, az arvahazban es itt is mostoha korulmenyek, elnyomas uralkodott, nem mutatott neki senki utat. O teljesen magaravan hagyva.

        KedvelésKedvelés

      • Az első zsebretevés, ne már, szerinted mi lett volna a lánccal, ha otthagyja a padon?

        KedvelésKedvelés

      • Egy ilyen világban miért várjuk el ezektől a lányoktól, hogy feddhetetlenek legyenek, hibátlanok, minden helyzetben tökéletesen viselkedjenek? Ő is még szinte csak gyerek. Nem, nem volt szép tőle, amit tett, de én valahogy nem tudom őt elítélni ezért.

        KedvelésKedvelés

      • Nem vagyok biztos abban, hogy ki figyelmeztette oket, irtam is, most megnezem megegyszer a jelenetet.
        MAr tulsagosan is azonosultam Bernadettel tegnap este 😀 En tovabbra is ugy gondolom, hogy ez nem gonoszsag a reszerol, hanem groteszk dac.
        Bernadette nem is a josagot kepviseli, a sok karomkodas, az, hogy kepes barmire, hogy kijusson (megmutatja a “csunyajat”) fenyegetozik, hogy ongyilkos lesz, ha elaruljak, en ugy gondolom, hogy o egy nagyon eleslato kamasz lany, aki egy kemeny, mostoha kornyezetben csak igy tudja kepviselni az igazsagot. Egy tok sajatos igazsag ez, amiben egy fel nem nott dacos gyermek itelkezik.

        KedvelésKedvelés

      • Biztos ő figyelmeztette? szerintem nem ő, de arra nem emlékszem ki volt (és Chrispina barátkozott is).

        KedvelésKedvelés

      • A kétoldalt göndör hajú epizódszereplő figyelmeztette, amikor Margaret kikísérte Rose-t a vécére.

        KedvelésKedvelés

      • igen. igen. és ez a göndör hajú lány tette el margaret almáját, amikor kiviszi az öccse.

        KedvelésKedvelés

      • Narancs!

        KedvelésKedvelés

      • megnéztem ezt a részt újra. nem tudom eldönteni, hogy alma vagy narancs(számítógépen nem éles a kép).
        viszont crispina elvitele után bridget nővér leül a padra, rátámaszkodik a botjára és hosszan néz maga elé, majd pislog egyet és megint a kemény lesz az arca – emberi.

        KedvelésKedvelés

      • És azért ő a 100%-os önbizalommal rendelkező mert ő nem sérülten jött, vele tényleg nem történt semmi előtte, csak flörtölt pár fiúval. eleinte nem is értettem őt miért hozták be mert semmit nem tett és vele se tettek még, aztán rájöttem hogy azért hozták oda mert látták benne a veszélyt, a baromira szexuális kisugárzása miatt és hogy ő tényleg független-bátor egy forradalmár aki nem törődik a közmegítéléssel. Őt azért büntette a rendszer amit beleképzeltek, undorító!!!!!!!
        Nagyon nyomasztó volt egyébként az egész film, kegyetlen.

        KedvelésKedvelés

    • Rose

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

11. Én Rose-zal azonosultam.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

12. Bevallom, azért ez engem megzavart abban, hogy teljes mértékben azonosulni tudjak a film nézőpontjával:
    “Martin McAleese megállapításaiból egyértelműen kiderült, hogy a lényegében rabokat dolgoztató intézményeket az egyház és az állam szoros összefonódása tette lehetővé. A kutakodásból kiszűrt pozitívumok közé tartozik, hogy nem találtak bizonyítékot a nők fizikai és szexuális bántalmazására. Ez megnyugtató ellentétben áll a négy évvel ezelőtt kirobbant botránnyal, amikor napvilágra került, hogy a katolikus egyház által működtetett írországi intézményekben – árvaházakban és javítóintézetekben – papok és apácák évtizedeken át több ezer fiút és lányt terrorizáltak, testi fenyítésnek tettek ki, szexuálisan zaklattak, megrontottak és megaláztak. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a Magdolna-mosodákba prostituáltakat utaltak volna be, vagy ott gyermekek születtek volna. Az esetek többségében a kényszermunka nem tartott tovább hét hónapnál.”
    http://nol.hu/kulfold/20130208-a_magdolna-mosodak_szornyu_rejtelye

    Természetesen ez nem azt jelenti, hogy akkor minden rendben; maga az eljárás rettenetes, a jogbiztonság, eljárási biztosítékok teljes hiánya; az, hogy erkölcsi normák alapján ítéltek el nőket, s gondolom, a stigma szabadulásuk után is megmaradt. (Ma is vannak egyébként magánkézben lévő börtönök, ahol a rabokat kőkeményen dolgoztatják, s a fenntartók ebből profitálnak; csak az nem mindegy, hogy milyen cselekmények elkövetése és milyen eljárás jutnak be oda az emberek.)
    Ezt az információt egyébként a filmnézés után találtam; tehát nem befolyásolt a véleményemben, de a film megtekintése közben azt éreztem, hogy némely jelenete (nekem) sok, túlzásba vitt, s így hiteltelen: ilyen a zuhanyzós jelenet, mikor az apácák osztályozzák a nőket; de ilyen a végén Margaret szembeszállása is az éppen arra jövő papokkal-apácákkal, köztük Bridget nővérrel. (Ugyanilyen volt a Schindler listájában a kislány, piros kabátban: a jelenetet már akkor szájbarágósnak, túl soknak találtam.) Ugyanakkor voltak benne olyan megoldások is, melyek akár szavak nélkül is hatásosan érzékeltették a mélyben meghúzódó alapvető problémát: pl. mikorkiderül, hogy Margaretet megerőszakolta az unokatestvére, ahogy a férfiak összefutnak, halkan beszélnek (nem tudjuk, mit), majd kezükbe veszik az irányítást, s megoldják a problémát; teljesen kihagyva a leginkább érintett nőt – jól rímel erre Margaret szabadulása is, mikor az immár teljes jogú férfi (öccse) kiszabadítja, ismét nem kérdezve a véleményét.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “nem kérdezve a véleményét…” – úgy gondolod, esetleg nem akart volna szabadulni? Akkor miért kérdezte, hogy miért nem jött hamarabb a srác? Szerintem alig várta, hogy megmentsék.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nem gondolom, hogy ne akart volna szabadulni: magát a szerkesztést emeltem ki, tehát azt, hogy a rossz és a jó egyaránt a férfiaktól jött ebben az esetben. Margaret nem az alanya a történéseknek, hanem a tárgya: bevitték, majd megszabadították.

        KedvelésKedvelés

      • Ez sajnos, igaz. Ennyiben Bernadette inkább a sorsát kezébe vevő nőt jelképezi. Neki nem igazán volt más választása, még jó, hogy nem szökött el az elején a fickóval, akkor belőle is csak egy megmentett maradt volna.

        KedvelésKedvelés

      • Hat ezert a megmentesert Bernadette jocskan tett is. Habar nem jott ossze a szokes. Margarett varta a megvaltast. Nagy kulonbseg! (Jeleznem, hogy Margarett a varakozasanak massziv okai vannak. Rendszerokai. Nem eliteloen irom.)

        KedvelésKedvelés

      • Igen, ez pontos.

        KedvelésKedvelés

      • Igen ő felfogta hogy a társadalom patriarchális de egy életre megtanulta hogy férfitől függeni nem akar, nem is ment férjhez soha, ő így oldotta meg a problémát, kivonta magát teljesen a párkapcsolat lehetőségéből, persze ettől még nem biztos hogy boldog volt…

        KedvelésKedvelés

      • Hat igen, ez tovabbi kiteljesedese a jellemenek, o nem volt bevallalos…a mosoda utan se foglalkozott a ferfiakkal, mert megtanulta, hogy ez igen kockazatos.
        De! Bernadet ugyan haromszor ment ferjhez – mindig remelt, mindig cselekedett is -, de amikor nem jott ossze valt is, haromszor. En nem mondanam, hogy o nem tanult….

        KedvelésKedvelés

    • Mondjuk azon pont nem akadtam föl, hogy nem kérdezte a véleményét a kiszabadításról. Nem is nagyon értem ezt a felvetést, bevallom…
      Az öcs viselkedésével szerintem minden rendben volt. Ha elhisszük, amit mond, jött, amikor tudott. Ennél többet nem tehetett.
      Inkább arról szól nekem a kiszabadítós jelenet, hogy bármennyire is rendes az öcs, nem érti és talán nem is fogja megérteni soha, hogy _valójában_ milyen volt azt átélni, áldozatnak lenni…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • az öccs feltűnése: hűen adja át azt, hogy ezeket a lányokat a családjuk teljes mértékben megtagadta.
      minden itt dolgozó és élő lány kijöhetett volna, ha van hova mennie, ha a kinti világ kiáll mellettük. de a kinti világ el akarta tüntetni őket ilyen olyan okok miatt.

      nekem ez a nagy kérdésem a film után: amikor Margaretet kivitte a testvére ő miért nem tett valamit? miért nem kürtölte tele a világot, a sajtót, keresett fel nővédő szervezeteket (voltak ilyenek már akkor Írországban is!)? miért nem kereste meg a lányok hozzátartozóit és próbált megoldást találni?

      a válasz is adott azt hiszem: a film dramaturgiája szerint ezek a lányok valamilyen kapcsolatba kerültek egymással. ez a valóságban nem történt meg. teljes némaságban éltek egymás mellett. féltek és vegetáltak. nem voltak gondolataik. nem voltak igazából már emberek. és nem, nem történhetett meg Margaret pillanata sem a valóságban, amikor az apáca elé állt. a filmnyelv egy csodálatos dolog, sok mindent eltud mondani, de nem mindig a valóságot.

      ez nem von le a film értékeiből semmit. engem nagyon megrendített.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • nézd meg a fentebb belinkelt sex in a cold climate riportfilmet.
        nagyonis valóság! s a valóság kegyetlenebb, mint amit a filmben megjelenítenek. s azok a nők megszólalnak – az a legdöbbenetesebb, hogyan!

        KedvelésKedvelés

      • Nagyon megrenditö, ahogy ezek a nök 50 ev tavalataban is sirva beszelnek arrol, amit ateltek. Az ö elbeszelesük alapjan szerintem a valosag a filmnel joval kegyetlenebb…

        KedvelésKedvelés

      • megnéztem. hát megríkatott az, ahogyan a gyereke elvesztéséről beszél az egyik áldozat… és a molesztálással szembeni tehetetlenség, hogy nem is érti miről van szó, mi zajlik körülötte, amikor a pap előtte maszturbál és a ruhájára veri. ha panaszkodna róla sem tudná, hogyan, hiszen fogalma sincs róla épp mi történik, csak érzi, hogy valami nem stimmel. és milyen hatással volt az életükre az ott töltött időszak. egyébként, ha ezt a film előtt néztem volna, lehet más értelmet nyert volna egy-két dolog.

        KedvelésKedvelés

      • Úgy beszélnek a történtekről, mintha tegnap történt volna. Potyogtak a könnyeik. Olyan kiszolgáltatottak és ártatlanok voltak pedig… Olyan kegyetlenül bántak velük, hogy egy életre megnyomorították őket lelkileg. A szabadulásuk utáni életük mutatja ezt leginkább. Egyikőjük nem bír a férjével lenni, taszítja a szex vagy még mindig úgy érzi, hogy az bűn. Másikójuknak meg szóba sem jöhet a házasság, mert senki hatalmát, fölényét, erejét nem bírná elvilesni. 30-50 év után viszontlátni a gyerekét? Feldolgozhatatlan. Szegények….

        KedvelésKedvelés

      • A kinti világ teljesen félre volt tájékoztatva, lásd Crispina átutalását a diliházba. A nővérét nem értesítették. A nővérnek nem volt elég hatalma a testvérét kiszabadítani. Ha szegény Crispinának is lett volna egy öccse, ez biztos más forgató könyvhöz vezet…

        KedvelésKedvelés

      • Hat az ocsike, az milyen batran lepett be a foajton az apaca mellet, pedig meg felig kolyok…de ferfibol. Aztan mint kes a vajban jut el a szobaig, ahol a filmvetites zajlott, hogy atadja a novernek a levelet. Ez egy nonek nem jott volna ossze, az biztos.

        KedvelésKedvelés

      • juj, ez nagyon jó! emlékeztek? az öcs kiskorú, amikor margaretet elviszik. az egyedüli, aki hangosan ki mer kiabálni az apjának a tetőablakon, hogy hova viszik margaretet. elképzelhető, hogy sokáig nem is mondták meg neki, hova vitték. meg kellett várnia, amíg nagykorú lesz, és abban a pillanatban intézkedik. tehát arra a kérdésre, hogy volt volt addig, azt mondom: várta, hogy nagykorú legyen (náluk valószínűleg 21 éves), s hivatalosan felgöngyölíthesse az ügyet. de ahogy be- és fellép a zárdában, az ott van. szépen egészíti ki ezt a határozottságot margaret térdeplős kivonulása.

        KedvelésKedvelés

      • Margaret úgy megjárta hogy félt már a férfiaktól, nem mert kiállni magáért mert sérült, ezért elfogadta a patriarchális keresztény társadalmat de mint nő kivonta magát belőle. De tanító lett belőle, ő ott vívta ki a tekintélyét. Ha valakit meggyaláznak nem biztos hogy ki kíván állni ország világ elé hogy vele mi történt, pláné úgy nem hogy a családja NŐI tagjai is elfordultak tőle

        KedvelésKedvelés

    • én azt gondolom, margaret családja “kicsit” másabb volt, mint a nagyátlag. mert margaret egyből megy, és beszámol az erőszakról. ha olyan lett volna, mint a többi lány, meg se mondja. s ha nem marad terhes, tán ki se derül, csupán kevin erőszakolgatja tovább szép csendesen. (mert az incesztus már csak ilyen – ismétlődő.) ennek ellenére mégis az apa autoritása dönt, aki doyle atyával(!) tanácskozik. szinte biztos, hogy a mosoda ötlete doyle atyától származik.
      a gyerekek egy szobában alszanak (ez minden írországi és angliai lakásban így volt abban a korban), lábtól-fejtől. elképzelhetőnek tartom, hogy margaret kapcsolata testvéreivel szoros volt, ismerték egymást. a testvérében fel sem merült, hogy NE szabadítsa ki.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

13. Egy gyors közérdekű: http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/Product?ProductName=191602_O_BEIRNE_KATHY_A_MAGDOLNA_NOVEREK_KATHY_TORTENETE_NORAN_KIADO&TabSheet=book&SessionID=0E032B2EF3F5F5EDDDB4E37491D28CD29C3A69D18C090DDE4C0HEDCIPTPCRYJWGLTBQNXAHRBMSJCJEDAZSSDQBFFJFDE5C8811FE5570BB0327E7C72B&CBStock=Checked&SrcOrder=o

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Köszi!!!!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

14. feszegették mások is, mi igaz a filmből, s mi nem:
    http://www.decentfilms.com/articles/magdalenesisters

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • s még ez:

      Click to access SignsArticlefinal.pdf

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

15. “entirely fictitious”:
    Ne feledjük, a film 2002-ben készült. Az alapjául szolgáló dokumentumfilm pedig 1999-ben, és ez robbantott ki egy olyan méretű botrányt, aminek köszönhetően 2009 májusára, tíz éves “kutatómunka” nyomán megszületett a (többnyire) gyermekek elleni visszaéléseket vizsgáló állami bizottság jelentése (forrás: Heti Válasz, 2009. május 23.). Vagyis aki 2002-ben ilyen filmet készített, lehet, hogy jobbnak látta fikciónak nevezni, hogy védje magát a vádaktól, a film végén a szereplők életének nyomon követése amúgy a nézőnek világosan jelezte, hogy itt élő emberek sorsáról van szó – őszintén.

    <> Éva, én ezt nagyon fontos mondatodnak tartom:
    Éppen ezen a blogon majd’ minden bejegyzés arra lyukad ki, hogy rendszerszinten a férfiaknak jó, a nőknek meg nem. És nem győzöd hangsúlyozni, hogy nem személyesen rólad van szó, hanem általában a nőkről.
    Nos, én meg nem győzném hangsúlyozni, hogy az egyén hite és a rendszer (bár igenis köszönő viszonyban van egymással!), nem ugyanaz! Ezt főképp árnika hozzászólására reagálva írom.
    Manapság nagyon sokaktól hallom, hogy “a magam módján hiszek”. A legtöbb embernek valamilyen módon szüksége van annak megélésére, hogy ő maga spirituális lény (is). Van, aki ezt a templomban tudja megélni, más meg a dombtetőre kiülve mereng, és a természet az istene.
    Hogy a katolikus egyház égisze alatt meg lehetett tenni ilyen barbár dolgokat, amiket ebben a filmben láttunk (sőt, még olyanabbakat is), rendkívül elítélendőnek tartom. De nem gondolom azt, hogy elítélendő az is, aki (gyakorló) tagja a katolikus egyháznak. Mint ahogy nem ítélünk el minden férfit, csak azért, mert férfi, és neki ebből kifolyólag “előjogai vannak”.

    Egyébként számomra a “legnézhetetlenebb”, legkegyetlenebb jelenet a meztelen jelenet volt. A mosodai egyenruhában a lányok egyformák. A ruha alatt van az “egyéniségük”: ki mell, nagy mell, kis fenék, nagy fenék. Ezek az apácák egyéniségükből, az egyediségükből űztek gúnyt.
    Nem vagytok egyformák, de minket nem érdekel az egyediségetek, csupán jót röhögünk rajtatok -egyenként. Na, nem tetszik, hogy észrevettük az egyediségeteket, és közben jól megalázunk? Hát, akkor öltözzetek fel, legyetek megint egyformák. Végül is számunkra mindegy – számomra ezt mondta a jelenet.

    Bernadettel azonosultam leginkább: kamasz koromban én is incselkedtem a fiúkkal kb. olyan szinten, mint ő. De Margaret sorsát éreztem a legtragikusabbnak, hiszen ő duplán áldozat: előbb az unokafivéréé, aztán a “rendszeré”. Mondjuk úgy, hogy a többiek megúszhatták volna a büntetést, ha mindenben a rendszer elvárásai szerint tesznek, de Margaret nem. Pedig ő nem vétett a rendszer ellen, pontosabban nem ő vétett, mégis neki kell “bűnhődnie”.
    Fiúkat és lányokat egyformán bántalmaztak (szexuálisan is!) ezekben az ír egyházi intézményekben. Abból láthattunk ízelítőt, hogy a lányok miért kerülhettek be ide. A fiúkról csak sejtésem van. De azért például nem kerültek ilyen helyre, mert megerőszakoltak egy lányt. Túl a film minden egyéb mondanivalóján én ezt nagyon fontosnak tartom.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • sajnálom, hogy emberek egy ilyen szervezet égisze alatt továbbra is tudnak hinni. ezen szervezet templomaiban tudnak hinni.
      igazad van, mindenki hisz. ki így, ki úgy.
      de ha kiderül a hitemről (évszázadok bűne), hogy a szervezet, aki közvetíti nekem a hitet (vagy mit? ne haragudj, annyira távol áll tőlem a manipulációnak ez a formája, hogy nem is nagyon értem, hogy mi az amit ad ezeknek az embereknek a templom hidege, a mormolt imák és az énekelt dalok. próbáltam már, nem azért mondom, mert fogalmam sincs, csak nem értem, hogy ez mit adhat. nekem az az érzésem, hogy akinek ez ad megnyugvást, az kilépve a súlyos nagy épületből egyéb aljasságokra is képes. szóval a lelke nem kerül a helyére, inkább éppen, hogy kibillen a helyéről. hiszen mit tud kezdeni egy ép lélek a bűnnel, ami feloldozást nyer azáltal , hogy meggyónom. ezzel csak beteg lélek tud kezdeni valamit is)

      szóval ha kiderül a szervezetről aminek tagja vagyok, hogy ilyen mértékben áthatja az emberiség elleni bűnök sorozata: nos onnantól kimegyek a rétre, felmegyek a domb tetejére és onnan szeretem a hitemet, istenemet és nem veszek részt egy ilyen szervezet legkisebb csírájában sem, még ha a falusi pap úr olyan jó fej, akkor sem.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • árnikának: Nem a hideg templom, a mormolt ima, énekelt dalok adnak, hanem a Lélek, aki átjárja ezeket, aki ugyanaz, aki a dombtetőn is átjárhat. Nincs a templomba zárva és nem lehet sehonnan se kizárni, ahol jelen akar lenni. A színből, vagy szokásból meggyónt bűnökre szerintem nincs feloldozás, még ha a pap azt mondja is, az csak önámítás. Kifejezőbben nem tudom leírni, az emberek cselekedeteinek csak úgy van értelme, ha Isten Lelke működik.

        KedvelésKedvelés

      • isten lelke=a humánum ereje. az apriori jó és rossz megkülönböztetésének tudása.
        ehhez nem kell isten. ember kell hozzá.
        ha ezt isten lelkének hívjuk, manipulálunk. ha manipulálunk akkor ideje gyanakodni, hogy nem a jó és rossz megkülönböztetésének tudásához vezetnek minket közelebb, hanem mást (is) akarnak ezzel elérni. a más pedig egy-két lépcsőfokkal arrébb mindig a pénz.
        (és ez már nem a humánum és nem a jó és rossz, hanem tisztán matéria, a megszerezhető jószágok növelése, a klientúra hizlalása, gazdagítása)

        KedvelésKedvelés

      • Akinek az a hite, hogy ez a Lélek nem emberi, azt tartsuk tiszteletben. Nagyon komoly gondolatrendszerek ezek.

        KedvelésKedvelés

      • Köszönöm É.. Nem lehet összemosni Istent és embert (a bennünk lakozót sem). Szerintem meg épp ez az összemosás vezet oda, amiről írsz: manipuláció, pénz

        KedvelésKedvelés

      • az hogy gyanakszom amikor hitről beszélnek nem jelenti, hogy nem tartom tiszteletben.
        gyanakszom.
        nem tudok erről leszokni.
        bocsánat érte.

        KedvelésKedvelés

    • és bocsánat, hoppá elnézést, de igen jelentős mértékben hibás érvelés, hogy nem ítélünk el minden férfit/nem ítélünk el minden katolikus hitűt.
      ki állított ilyet? ki mondott ilyet?
      nem ítélem el a katolikus hitű emberek tömegeit. nem értem őket. ahogy nem értem azokat a férfiakat akiknek elég egy perc után betenni a fütykösüket a feleségükbe és azt állítani, hogy ez a szex. nem értem, hogy ez hogy lehet nekik jó. nem ítélet. ilyet nem írtam.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Szia, Csilla, kösz a tartalmas hozzászólást. Én a magam részéről azt, aki egyháztag, tud ezekről a visszaélésekről, és nem szólal fel ellenük, hanem védi az intézményt, hogy de ez kivétel, nem is veszi tudomásul, az ellenség ármánykodásának tartja, tagadja, relativizálja, ezt ez egész szembe-nem-nézős tempót a legnagyobb bűnösnek tartom, mert ez a fajta gyáva passzivitás működteti a rendszert, illetve katolikusként a saját gyerekeit is kiteszi ennek. Ha mindezt 1970-ben vagy 1990-ben intézményesen tisztázták volna, zéró tolerancia, jelképes elégtétel, megújulhatott volna az egyház, és ma nem itt tartanánk. Sajnos, János Pál halálával a történelmi esély elmúlt. Hiába várjuk a reformer pápát. És muszáj látunk: egyszerűen védték nemcsak a mundér becsületét, hanem azt is, ami ma is zajlik. (A magam módján vallásosságról csütörtökön jön bejegyzés.)

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • várom!

        KedvelésKedvelés

      • en is!

        KedvelésKedvelés

      • A munder becsuletet vedeni egy keresztenynek kotelezo. Alatamasztanam egy 1990-es evek beli esemennyel, amikor protestans lelkesz (jajj meg csak nem is katolikus!) eladogatott az egyhaz vagyonabol – meg az adomanyokat is – , szepen gyarapodott. (Vevok is akadtak, milyen erdekes…) Mindenki tudott rola, es behunytak a szemuket, amig lehetett. Egy ido utan kezdett nagyon kinos lenni a helyzet…
        Az aposom presbiter volt, es amikor a nem kis igazsagerzettel megaldott ferjem (kamasz fejjel) azt kerdezte az apjatol, hogy miert kerik szepen a tiszteletes urat, hogy vonuljon vissza, miert nem jelentik fel, miert nem hatarolodnak el tole nyilvanosan, azt a valaszt kapta, hogy azert mert az egyhaz becsuleten nem eshet csorba, mert nem az egyhazzal van itt a baj…

        KedvelésKedvelés

      • Ja, a tiszteletest vegul athelyeztek. Ma is TISZTELETES!

        KedvelésKedvelés

      • Azért vannak ellenpéldák is. Például ez 2009-ből, Albertiből: http://href.hu/x/jkhl, vagy szintén 2009-ből Szarvasról: http://href.hu/x/jkhm

        KedvelésKedvelés

      • Nem vagyok katolikus, nem is kereszteltek annak, ezt előző hozzászólásomnál teljesen felesleges információnak gondoltam volna, ezért nem is osztottam meg. Lehet, hogy erdélyi magyarságom okán (enicske fentebb szépen megfogalmazta), de én igenis szépen tudok mazsolázni a katolikus vallásból (sőt, nem a vallásból, hanem a rendszerből, az egyházi rendezvényekből, mert azzal voltam inkább kapcsolatban, nem a hitvilággal).
        Én azt látom, hogy a közvetlen környezetemben is változik a katolikus hit megélése: míg egyik kedves barátnőm édesanyja még fél istentől (és ezekből a félelmekből lesznek Magdolna-nővérek, Rose-ok és Margaretek), addig a barátnőm már a szerető Istenhez fohászkodik. Ő nem fél tőle. És ezek a trendek egyre inkább terjednek az egyházon belül. Igenis egyre több helyen van gitáros mise (egy előző hozzászólásra utalnék).
        Én nem katolikusként a gimnázium utolsó évében katolikus misére jártam (korábban nem látogattam rendszeresen egyházi intézményt), mert a (katolikus!) pap úgy tudott Szűz Máriáról beszélni, hogy nem állította, hogy szeplőtelen volt a fogantatás, és minden egyes alkalommal szellemileg feltöltődve hagytam el a templomot. Előfordult, hogy a pap engem (tudta, hogy nem vagyok katolikus!) kért meg az evangélium felolvasására. Száz évvel ezelőtt a bokámat be se tehettem volna egy pápista templomba, most meg én olvastam az evangéliumot! Változik a(z egyházi) világ, és én kívülállóként(!) úgy látom, hogy lassan, de jó irányba.
        Még mielőtt a relativizálás kövét vetné rám valaki: nem, nem relativizálom az Írországban történteket, és azt sem állítom, hogy nincs szükség a szembenézésre – leginkább magasabb egyházi szinteken. (Nem tudok arról, hogy Erdélyben vagy az anyaországban történtek volna ilyen szintű dolgok, mint Írországban, így azt az elvárást sem tartom jogosnak, hogy minden katolikus tiltakozzon. Minden katolikus tiltakozzon a saját egyházközségében történő piszkos dolgok ellen, de túlzó elvárás, hogy tiltakozzék az Írországban zajló dolgok ellen. Megteheti, ha megteszi, brávó, de ne várjuk el! Mint ahogy nem várható el egy véméndi tanártól, hogy tiltakozzon a bódvalenkei tanári túlkapások ellen, pedig mindketten ugyanannak a tanügynek a szekerét tolják. Ha megteszi, ismét csak brávó, de milyen jogon várnánk el? Tudom, egyház nem egyenlő tanügy, de ha a párhuzam sántít is, remélem, rávilágít a mondanivalómra.)

        Nekem kinyílik a (székely) bicska a zsebemben, amikor valaki úgy nyilatkozik (ne vedd magadra, Éva!), hogy tiszteli a más hitét, csak éppen “dögöljön meg”, amiért ilyen korlátolt, hogy templomba jár, és amit a templomban hall, azt normális esetben magától is tudnia kell: a jó az jó, a rossz meg rossz, és punktum.
        Igenis vannak olyan emberek és vannak olyan közösségek (én inkább ide sorolnám magam, lásd enicske, bár inkább múlt időben), akiknek hozzátesz az életéhez a vallás vagy a hit. És nem elvesz, mint a filmben láttuk (és mint a barátnőm édesanyja esetében látom).
        És lehet azt mondani, hogy a vallás/hit olyan (lelki) pótcselekvés mint a gasztro, a diy tevékenységek. Igen! Van ilyen IS! De van az éremnek másik oldala is, amit hiába is keresünk ebben a filmben, és az arrogancia magas lováról sem fog látszódni.

        KedvelésKedvelés

      • Részben erről is szól a film szerintem, hogy a közösség nem vállalja a felelősséget a saját maga értékrendje védelmében. Margaret megerőszakolása, a pap vakarózása – kimondva és kimondatlanul is megjelenik a nők megerőszakolása, a közösség mégis inkább elhessenti az egészet. Az egyházak közösségekből állnak, ha ott figyelnének egymásra és nem csak a papra, akkor nem történhetne ez meg. Olyan ez mint egy jól összekapcsolt hálózati gráf: minél többszörösebb az összekapcsolódás, annál kisebb a rendszerszinti anomália lehetősége. Ez így most nem érthető, de egy következő hozzászólásban ígérem elmagyarázom, csak túl zökkenős a villamos 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Jájjj, nekem megint ellenpélda jutott hirtelen eszembe és megint katolikus: amikor világraszóló (de legalábbis Kárpát-medencére biztosan, én a csapból is ezt láttam folyni) ” botrányt csaptak egy erdélyi kistelepülés lakói, mert áthelyezték a papjukat máshová.
        De igazából most jól ellentmondtam magamnak, mert ez nem jó ellenpélda, sőőőőt. Mert egyrészt a hívek nem értek célt, másrészt meg (Erdélyben nagy divatja van a pap áthelyezéseknek) ezek az áthelyezések valójában szerintem(!) arról szólnak, hogy egy-egy reformer pap ne tudjon egy helyen sok értelmes főt vonzani, mert akkor még valami nagyobb reformigény indulna el.
        Sajnos az én kedvenc katolikus papom (aki miatt egy évig rendszeresen templomba jártam, jajj, de jó volt, visszasírom) sem pap már 😦 Úgy tudom, rendszerszintű okok miatt.
        És igen, a film szól arról is, hogy a közösség nem vállalja a felelősséget a saját maga értékrendje védelmében, de hozzám az jutott el, hogy az írek a dokumentumfilm, a Magdolna-nővérek, az állami jelentés, stb. után határozottan igénylik, sőt követelik a kárpótlást (is). Bár nem olvasom az ír sajtót, sejtésem szerint ez egyúttal szembenézés a saját kultúrájukkal is. És nem hinném, hogy olyan felhangok lennének, hogy sajnálják az adóeurójukat a kárpótlásra.
        Van valaki nálam tájékozottabb, esetleg Írországban él? Tényleg kíváncsi lennék, hogy ezt az “átlagember” hogy éli meg ott?

        KedvelésKedvelés

      • Van ír olvasó, és van egy sógornőd is.

        Nagyon érdekes, amit írsz az áthelyezésekről.

        KedvelésKedvelés

      • Nagyon nehezen esett le a tantusz. Hogy a sógornőm élt Írországban? Tényleg! 🙂 (Te már akkor is ismerted, én nem.)
        Talán legközelebb erről is beszélünk K-val, nem csak a “szoptatásról” 😀

        KedvelésKedvelés

      • Megható hír: anyósod is olvas. Ő mondta nekem. Bennfenteskedés vége.

        KedvelésKedvelés

      • Anyósom? Jájjj, pedig milyen jókat tudnék írni. 😀
        Miért van az, hogy amíg a 35 éves gyerek(!) barátnője vagyok, addig minden rózsaszín, aztán kezdünk színeket is látni? Nyilván ő is, meg én is.

        KedvelésKedvelés

16. Sziasztok! Nem olvastam, miket írtatok, csak a kérdésekre reagálnék:
    1. Szerintem nem tartja vissza az infót a történés idejéről, mert a legelején van évszám, azt hiszem, 1964. Én végig észben tartottam, hogy ez ekkor történt.
    6. Nagyon érdekes jelenet szerintem is, mikor Margaret nem menekül el, mikor tudna: túl sok időt töltött addigra már a zárdában, ahol végig abban bízott, hogy ha jól viselkedik, jönnek érte, és kiderül, hogy nem is volt bűne. Meg is törték rendesen, mert ő folyton meg akart felelni, ő ideális alany volt a rabszolgaságra.
    8. Szimbólumok: nekem nagyon beütött, mikor Crispina nem akarta kimosni a papi gallért, már akkor sejtettem, hogy őt papok használják. A mosás-tisztítás sok helyen bukkan fel az irodalomban, a tiszta ruha az erkölcsi tisztaság szimbóluma. (Ágnes asszony balladája)
    De kár, hogy mennem kell dolgozni, elgondolkodnék még ezen-azon…

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ez a galler dolog nekem fel sem tunt, erdekes amit irsz, en is latok benn igazsagot.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Tényleg milyen gyönyörű hasonlat, a gallér ami a papi-egyházi jelkép a rendszer a hatalom jelképe az mind mocskos, hamis, áltató, emberi kreálmány. De a vér ami tök természetes és igaz, a tiszta, Isteni adomány az arcához érinti. Gyönyörű kép!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

17. Az idézet nem jelent meg. (Miért? ) Szóval ezt tartom fontos mondatodnak:
    “nem az egyes ember a felelős, hanem a rendszer, mert “szorítja, fogja, összenyomja / egyik dolog a másikát”.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Mér, nem az ember csinálja a rendszert?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Még ha nem is az adott ember csinálja a rendszert de ő üzemelteti, pl. nővérek!

        KedvelésKedvelés

18. Mar reg nem bantam ennyire, hogy dolgozom es nem tudok teljesen reszt venni egy beszelgetesben.
    Par gondolat, amit sikerult osszedobnom:
    4. Mit szolgál, sugall a meztelen jelenet, a “játék”? Ne nyugodjunk meg egyszerű válasszal!
    Nekem „csak vicceltem” tipusu hetkoznapi himsovinizmus jutott rola eszembe.
    6. Mi tartja vissza Margaretet a nyitott kapuban?
    A csaladod megtagadott. Meg vagy felelmlitve. Nincs hova menned. Nincs mibol uj eletet kezdened. Mar evek ota semmi, de semmi kapcsolatod a kulvilggal….
    En se mernek elindulni.
    Evek alatt normalis emberi kommunikaciot is elfelejti az ember, “kitanul” belole. A mosodaban meg aztan nem az onbizalmukat patyolgattak a noverek.
    Korabban Uma-t, a szokese utan az apja hozza vissza, a noverek peldat statualnak vele. Ha megszokik es nem sikerul – marpedig jo esellyel nem fog sikerulni – hulyere verikk, megalazzk es meg rosszabbul bannak vele, mint eddig.

    Es ez meg nalam egy WTF kategoria: “kutatások nem találtak bizonyítékot fizikai és szexuális erőszakra”. Es akkor mar normalis embereket rabszolgasagban tartani es a veruket szivva (meg)gazdagodni? Ha nem eroszakkal tartottak ott, akkor mi a francnak zartak a kapukat? Meg hasonloan „hulye” kerdesek merulnek meg fel bennem a kutatasokkal kapcsolatban.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Senki nem mondta, hogy normális, én is azt emeltem ki, hogy maga az eljárás nem volt normális. A mondat arra vonatkozik, hogy ez a kutatás NEM talált arra utaló nyomokat, hogy a Magdolna-mosodákban dolgozó nőket megerőszakolták volna, vagy verték volna. Ezt én nem tényként állítom, hanem ez volt a mellékelt cikkben, s ez elgondolkodtatott; ugyanígy elgondolkodtatott az is, hogy ha valóban nem volt említésre méltó fizikai erőszak az intézményekben, akkor miért volt az a rengeteg holttest az eladott birtokokon (így bukott ki az egész, mikor eladta a rend az egyik földjét, s megtalálták a sírokat.) Nem tudom, mi volt az igazság.
      Mivel kvázibörtönként működtek a mosodák, ezért zárták az ajtókat; s igen, ma is folytatnak börtönök gazdasági tevékenységet, amiből pénz származik: a rabokat dolgoztatják (nagyon sokszor megkérdőjelezhető módon), s a működtető teszi zsebre a hasznot, nem kapnak rendes fizetést ezek a rabok sem.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én nem tartom pozitívumnak, hogy nem találtak. Ugyan, tíz, negyven év távlatából mit találhattak volna? Vért? Korbácsot? Sebeket? Bármivel lehet ütni. A nemi erőszaknak milyen tartós nyomai vannak? Kiket adtak akkor örökbe (ezt a regény kapcsán részletezi Betlen Anna)? Az áldozatok egybehangzó nyilatkozata nem számít? Hát a lelki terror? A cikk megfogalmazása gyanúsan emlékeztet engem arra, amikor a rendőrség nem látja bizonyítottnak a CSBE-t. Hatalmi helyzetben lévő személy azt csinál és azt tüntet el, amit akar. Minden erőszak nélkül, az átnevelő célú mosoda, traumatizált kamaszlányok kiragadása a családjukból, agyondolgoztatásuk és kihasználásuk szabadidő, orvosi ellátás, társas kapcsolatok, autonóm döntések nélkül önmagában erőszak és veszélyeztetés, az erkölcs jegyében, férfibűnök eltussolására pedig humanitárius ügy és gyomorforgató képmutatás. Annak örültem, hogy nem hatásvadász a film, az említett Ördögsziget sokkal keményebben mutatja meg az erőszakot.

        Milyen undorító volt a filmes-zsákbanfutós jelenet, istenem.

        KedvelésKedvelés

      • A cikk 1400 oldalas dokumentumról beszél; gondolom, tanúvallomásokra is építettek. Nyilván ennyi év távlatából nemigen lehet külsérelmi nyomokat találni. Ugyanakkor a jelentéssel ellentétes a jeltelen sírok tömege a zárda eladott birtokán; mi történt akkor ezekkel a nőkkel?
        Én is magát az eljárást találom borzalmasnak, ahogy le is írtam az első hozzászólásomban is.

        KedvelésKedvelés

      • Én meg hozzátenném, hogy PERSZE, hogy nem találtak semmit, hát könyörgöm, az egész az állam támogatása mellett zajlott, majd feltárják a saját ocsmányságaikat, tényleg, levegőbe köpnek, és aláállnak?

        KedvelésKedvelés

      • Én azt olvastam, találtak bizonyítékokat a szexuális erőszakra is.
        “Több ezres nagyságrendben váltak bizonyítottá azok az esetek, amikor a szerzetesek, illetve az intézmény világi munkatársai, látogatói megerőszakolták, alkalmi vagy rendszeres szexuális szolgáltatásokra kényszerítették a rájuk bízottakat.”
        Az ír katolikus püspökök összesen 175 millió dollárral szálltak be a kártérítésbe – Az ír kormány eddig 12 ezer áldozatnak fejenként átlagosan 90 ezer dollár kompenzációt fizetett, aminek ellentételezéseként vállalniuk kellett, hogy további követelést nem támasztanak az állammal vagy az egyházzal szemben.
        “Nem véletlen, hogy az ír püspökök egymás után adják ki nyilatkozataikat, melyekben mélységes megdöbbenésüknek és szégyenüknek adnak hangot, s egyházuk nevében töredelmesen bocsánatot kérnek az áldozatoktól. Emellett hangsúlyozzák, hogy a jövőben szigorúbban veszik a pedofil eseteket, az eddiginél komolyabb beszámolási kötelezettséget írnak elő az egyházi illetékeseknek (a püspökök már eddig is kötelesek voltak jelenteni az ilyen ügyeket a rendőrségnek), és ügyelnek rá, hogy a papok és fiatalok ne lehessenek együtt kétes, ellenőrizetlen körülmények között.”
        Nem csak nekik, az államnak is, hiszen ez utóbbi is tevékenyen közreműködött a mosodák “rabszolgákkal” való ellátásában. Minden negyedik lány állami ítélettel került ezekbe az intézményekbe! Ehhez elég volt 1x bliccelni a vonaton!
        http://hetivalasz.hu/vilag/akinek-kedve-tamadt-megeroszakolhatta-a-diakokat-22817/
        Szerintem a Zimbardo-féle börtönkísérlet óta tudható, hogy nem szabadna SENKINEK hatalmat adni mások felett, mert az esetek nagy részében borítékolható lesz a visszaélés!
        http://hu.wikipedia.org/wiki/Stanfordi_b%C3%B6rt%C3%B6nk%C3%ADs%C3%A9rlet
        Pedig az fenti kísérletben résztvevők válogatottan egészséges lelkületű “átlagemberek” voltak (a pszichopatologikus, az agresszív ill. kegyetlenkedésre hajlamos egyéneket eleve kizárták). Sorsolással döntötték el kik legyen az őrök és kik a rabok (tehát az őrök pontosan tudták, hogy a gondjaikra bízott rabok ugyanolyan ártatlanok mint ők, mégis elkezdtek módszeresen kegyetlenkedni velük). A Magdolna mosodákban pedig az “őrök” még hittek is a gondjaikra bízott lányok bűnösségében.
        Néhány további adalék:
        http://www.mindennapi.hu/cikk/egyhaz/ugyvedek-harcolnak-a-magdolna-mosodak-aldozataiert/2011-06-06/3824
        http://ujszo.com/online/panorama/2013/02/20/az-ir-kormanyfo-bocsanatot-kert-a-magdolna-noverektol

        KedvelésKedvelés

      • Köszönöm a fontos adalékokat, ‘Mati!

        KedvelésKedvelés

      • En is ezt kerdezem: milyen nyomokat?! Milyen kezzel foghato nyom marad nemi eröszak, vagy megalazas utan? Semmilyen.
        Nezd meg a fenti dokumentumfilmet, amit linkeltem. Ott az egyik hölgy pontosan ezt emeli ki sirva. Hogy nem volt mas csak az ö szava es allitasa egy masik allitassal szemben. Egy masik pedig azt meseli el, hogy fel sem fogta mi törtenik vele.Ö peldaul intezetben nött fel, soha nem vilagositotta fel senki; el sem tudta meselni eleinte mit csinaltak vele, mert hianyoztak a fogalmak es a szavak.
        Eppen az a ligijesztöbb ebben, hogy ha ezek az idös nök mar nem elnenek es nem vallaltak volna az arcukat, sorsukat es a nyilvanossagot, meg ennyi sem derült volna ki….. Minden tiszteletem az övek.
        A rengeteg holttest meg nevtelenül volt eltemetve – kvazi tömegsirokban. Evekig tartott az exhumalasuk. Ehhez kepest ugye a temetes szentsege allitolag kurva fontos az egyhaznak….
        Milyen nyom?! Milyen bizonyitek?! Zokogo idös nök vannak, akiket egy eletre megnyomoritottak.

        KedvelésKedvelés

19. Az, hogy a nők ebben milyen készségesen működtek közre, nekem ez volt a legmegdöbbentőbb. Az anyák egyetlen szót nem szólnak ez ellen a disznóság ellen? Hogy a megerőszakolt lányt a saját anyja nem védi meg? Nem, ez nálam kiverte a biztosítékot. És persze hiányzott az apácák “háttere” mitől ilyen gonoszak ezek? És egymással milyen viszonyban vannak? Egyszerűen csak irigyek? Fanatikusok?
    ÁÁÁ nagyon dühös lettem már a film nézése közben. És a végén amikor az az újabb néma jelenet jött, a szökés után, hogy találkoznak a jóérzésű nővel, (végre, egyetlen eggyel!), aki ruhákat és pénzt ad nekik, komolyan rettegtem, hogy most az jön, hogy nem segít nekik.
    És igen, akiknek sikerült megszökni, rögtön nem szolidárisak az ott maradottakkal. És nem szervezkednek, hogy mindenki kiszabaduljon.
    Az egyház (kikényszerített) bocsánatkérését a mosodák bezárása után jó néhány évvel 2002(?)-ben a túlélő nők nem fogadták el! Igazuk van.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • igen. ez is nagyon kemény. az ír állam elnézést kér. a katolikus egyház pedig a filmet jól dramatizált fikciónak tartja. továbbra is. hátborzongató.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nekem is az volt a legmegdöbbentőbb, hogy itt nők nyomnak el más nőket. Az anyák nem szólnak semmit – vagy azért, mert maguk is félnek, vagy azért, mert tényleg elhiszik, hogy a lányuk bűnös -, az apácák pedig úgy gyalázzák ezeket a szerencsétleneket, ahogy csak tudják.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szia, üdv a blogon! Ne kövessük el azt a hibát, hogy a mai normáinkat kérjük számon a film szereplőin — és megint a nőkön. Attól tartok, aki meghökken azon, hogy ebben a gépezetben a — férfiaktól függő — nők is engedelmes csavarok, az megint nem a lényegről beszél. De nem véletlenül több az olyan jelenet, ahol az apja után/ellen kiabál a lány. Én azon csodálkoztam, Una és Rose hogy mer ilyen öntudatosan és gyanútlanul könyörögni ezeknek, miért hiszi Rose, hogy az anyukája majd megcsodálja a csecsemőt, hogy tud ebben a miliőben ilyen önfeledt anya lenni, miért nem itatódik át ő is azzal, hogy bűnös.

        KedvelésKedvelés

      • Köszönöm! Teljesen igaz, nem számonkérni akartam, csak kiemelni, mennyire döbbenetes, hogy már a nők is elhiszik, hogy az elnyomásuk a normális. Nem lehet, hogy Una is azért lett apácanövendék, hogy csökkentse a kognitív disszonanciát? Ha már úgyis maradnia kell, nincs más választása, legalább azt választhassa meg, hogyan marad? Még akkor is, ha ezzel örökre elvágja magát a normális élettől. Sőt, lehet, hogy pont ezért, mert a normális egyáltalán nem az.

        KedvelésKedvelés

      • Igen, azért az apácák élete összehasonlíthatatlanul elviselhetőbb volt az adott körülmények között, ő azt látta, hogy ott van hatalom, van étel, más minőségű a túlélés. A sok rossz közül a kevésbé rosszra törekedett?

        KedvelésKedvelés

      • Szokták mondani: Isten megfordította, megtért, Saulusól Paulus. Régen hittem ebben, ma már nem tudom, mi van emögött.

        KedvelésKedvelés

      • Valahol írtam már, de szerintem Stockholm-szindróma..

        KedvelésKedvelés

      • Rose/Patricia: A szülés utáni oxitocin-hullám miatt? Imprinting fordítottan, hormonvezérelten? Meg mert elvarázsolja a baba? Igen, tudom, hogy ez utóbbihoz az is kell, hogy előtte nyolc hónapon keresztül nem folyamatosan abban élt, hogy micsoda … bűnös vagyok. Én azt gondolom, hogy aki rögtön a terhessége elején, illetve már előtte átitatódik azzal, hogy ez megbocsáthatatlan bűn, az meg sem fogja szülni a gyereket, mert hamarabb elvetél. (Mert a neuro-hormonális rendszerünkben ott van a neuro- is,)

        KedvelésKedvelés

      • Ööö, ez így nem alapos, egy csomóan megszülik úgy is, és közel vagyunk ahhoz az elmélethez is ezzel, amely szerint ha egy nő nem akarja a szexet, teherbe sem eshet, tehát nincsenek nemierőszak-terhességek.

        KedvelésKedvelés

      • Én nem elméleti síkon beszélek, hanem tapasztalatról és gyakorlatról. Mondjuk elképzelhetőnek tartom, hogy ahhoz, hogy működjön, amit írtam, kell a tudás is, hogy ez lehetséges, hiszen ha nem gondolom, hogy lehetséges, akkor nem gondolok arra, hogy be fog következni, és akkor nem fog bekövetkezni. Szóval lehet, hogy az adott korban/rétegben egyáltalán nem működött azért, mert nem volt meg hozzá a mögöttes tudás. A nemierőszak-terhességet megtagadó elmélettől továbbá azért is vagyunk távol, mert a terhesség megfoganásához kevesebb idő kell, mint ahhoz, hogy a neurális rendszer hatékonyan beindítsa a tested egyéb nemtudatos reakcióit.

        KedvelésKedvelés

      • De honnan veszed, mire utalsz azzal, hogy tapasztalat és gyakorlat?

        KedvelésKedvelés

      • Két magzatomat megöltem, a harmadikat majdnem sikerült, ott az orvosok beelőztek. Pedig nekem “csak” annyi volt a bajom, hogy az apja nem úgy fogadta, ahogy az nekem jó lett volna, és ettől keseredtem el. (Nem, nem vagyok habituális vetélő, az első két terhességemből lazán szültem két egészséges gyereket.)

        KedvelésKedvelés

      • de ezt most komolyan írod, vagy a filmet-történéseket karikírozod? hogy elvetél,aki nem akar gyereket?! vagy félreértelek? ugye félreértelek

        KedvelésKedvelés

      • A koncentrációs táborokban elképesztően borzalmas kísérleteket hajtottak végre terhes nőkön (akiket megjegyzem erőszakkal ejtettek teherbe) és ők sem vetéltek el, csak ha kifejezetten az volt a kísérlet célja. Vagy gondolj a csecsemőgyilkosságok hátterére, ott is szinte minden esetben kiderül, hogy az anya végig titkolta a nem kívánt terhességét, végül mégis meg kell szülnie, mert a “nem akarok terhes lenni” tudat a vetéléshez nem elég. Nem is értem mi ez a félreértés…

        KedvelésKedvelés

      • tényleg létezik ilyen (bármilyen lelki jelenségnek, megrázódtatásnak, kétségbeesésnek lehet ilyen hatása, hogyne lehetne), de ilyen egyértelműnek beállítani egész egyszerűen nem értem hogy lehet, rengeteg az ellenpélda.
        mint ahogy pl. a szoptatás fogamzásgátló hatása is létező jelenség, egyértelmű biológiai háttérrel, mégsem működik mindenkinél – jelen körülmények között legalábbis igen sokaknál nem.

        KedvelésKedvelés

      • “a neurális rendszer hatékonyan beindítsa a tested egyéb nemtudatos reakcióit”
        Ajjaj, ez csak nem “A vonzás törvénye” lesz, annak is Bernie Siegel féle verziója?

        KedvelésKedvelés

      • Vacskamati, nem ismerem azt, amit kérdezel.

        KedvelésKedvelés

      • Mert Rose tényleg hisz, most vonatkoztassunk el attól hogy keresztény vagy sem ő Isten hívő ember, hisz abban hogy mindenki ártatlan és jó. Farkastörvények között ez naivitásnak tűnik, tudom, én is minimum csípőből tüzelnék

        KedvelésKedvelés

    • Erre szerintem nagyon jó kép volt az elején a bezáródó ajtó. Férfiak (papok, falusi elöljáró?, apa, plusz az erőszaktevő) kimennek és kizárják a tanácskozásból a nőket. Margaret anyjának arcán már ott látszott, hogy tudja, a lányának annyi. 😦 Egyrészt az anyák is részei voltak a rendszernek, talán elhitték, hogy bűnös a lányuk, másrészt tudták, hogy a “szégyen” tönkreteszi az egész családot.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

20. nekem vegig bernadette akivel azonosulni tudtam, kiveve amikor idonkent kivillant az o kegyetlensege is. Belole is jo szadista apaca valhatott volna mas korulmenyek kozott, de o most a masik oldalon volt. SOk dolgot nem ertettem en sem. pl hogy nincs hova menni. Annak a kettonek megis volt hova menni aki megszokott. A tobbi nem ismert fodrasz baratnot ha mar haza nem mehetett? Azt sem egeszen latom miert nem vettek fel mar sokkal hamarabb a gyertyatartot, kest es tettek el lab alol az apacakat, meg akar maradhattak volna a hazban is, felvesz egy ketto apaca ruhat hogy a kulvilagnak ne tunjon fel es elhettek volna magukban ha nem akartak elmenni. Este jovok majd irni, most megyek fozni mosni takaritani gyerekezni.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • egy részük reménykedett, hogy egyszer kimehet.
      másik részük megbolondult
      harmadik részük hitt a rendszerben. hitt abban, hogy ez az út az üdvözítő (katie)
      a filmben megjelenített egyéni sorsok: fejlődésük van, személyiségfejlődésen mennek keresztül. ez adja a film ívét. tisztán dramaturgiai jelentősége van és nincs köze a valóságban megtörtént eseményekhez.
      eljött az a pont bernadett-nél amikor egyrészt végképp rádöbben, hogy számára nincs más kiút, másrészt végre szövetségest talál a szökéshez.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Katie Stockholm-szindrómás, és ijesztően buta.

        A rendszer önállótlannak, engedelmesnek, tekintélyt ájultan csodálónak és kritikátlannak neveli évtizedes manipulációival és erőszakjával a nőket, és mi itt és most számon kérjük, persze megint csak a nőkön (nem te, árnika), hogy miért nem álltak ki a lányaik mellett. Mert nem az volt a fontos, hanem az illeszkedés.

        KedvelésKedvelés

      • “miért nem álltak ki a lányaik mellett. Mert nem az volt a fontos, hanem az illeszkedés.”
        Keményen büntették azokat a családokat akik nem engedelmeskedtek a közösség akaratának. Ha a közösség vezetői, a papok, az állami intézmények úgy döntöttek, hogy a lánynak vagy a gyereknek ott a helye, a szülő, pláne az anya, nem ellenkezhetett!
        “Magdolnás nők tanúvallomásaikban elmondták, hogy általában állami alkalmazottak – például a rendőrség tagjai és szociális munkások – kísérték őket a mosodákba, és visszaszállították oda azokat, akik megszöktek.”

        KedvelésKedvelés

      • szerintem a rendőrség akkor volt az ügyben, ha volt hivatalos eljárás az adott nő ellen (lopás bármi miatt). szociális munkás pedig akkor, amikor valaki az árvaházból került ide.
        margaret esetében egy hangos anya és esetleg egy támogató apa megoldotta volna helyzetet. ők ott a kis közösséghez igazodtak. a pletykától és a katolikus
        egyház kirekesztésétől (kis közösség szintjén) féltek. hogy kibeszéli őket a falu és a pap.

        szerintem gyávák voltak. a férfiak és a nők is. margaret esetében én ezt számon kérem a családon. és ezt igazolja az is, hogy a felnőtté vált öccs meg is tudta oldani. szóval kiabálhattak volna. de nem tettek semmit. én igenis számon kérem margaret anyján. ha a férje mászik rá a lányára, akkor is csendben marad? igen. a válasz igen. ezért számon kérem ezt!

        rose esetében már nehezebb a helyzet.

        bernadett az állam kezében volt, hiszen árva. teljes kiszolgáltatottság.

        KedvelésKedvelés

      • ráadásul látni kell: ma is számon lehetne kérni hány anyán?, hogy nem áll ki. hány történetet hallunk arról, hogy az élettárs (vagy az édesapa! lsd. hódmezváráshelyi köztiszteletben álló orvos) csendben tűri, hagyja, sőt támogatja az erőszakot a béke kedvéért.

        melós dolog kiállni és üvölteni és ellenállni. és gondolom, hogy sok-sok anya megtette a gyerekéért. azokról a családokról nem szól ez a film, ahol a lány titokban szüli meg gyerekét és testvéreként nevelik a házasságon kívül született gyereket és az anya kiáll e felállás mellett (és átüti a férjen).

        és azt is látni kell, hogy az ilyen hangos, ellenálló és üvölteni tudó nők nagy része mögött valamilyen egyéb hatalom is volt, tehát nem voltak teljesen kiszolgáltatva a férjüknek (saját családjuk vagyona, nagyon ritkán a nő saját jogon kiharcolt tisztelete, esetleg saját jövedelem megléte) de a film nem erről szólt, hanem arról, hogy rendszerszinten nem volt ezekből más kiút, mint az igazodás, a férfiak döntése alapján a megfelelés.

        bár sokszor azt gondolom, hogy bizonyos helyzetekben érthetetlen (és ezért számon kérhető) a női ilyen típusú csöndben maradása. pont a hódmezővásárhelyi orvos, akinek a saját lánya borította ki a bilit, amikor már nem lakott otthon. milyen bezárt világ volt a házuk falain belül?

        sokszor azt gondolom, hogy a magam életében is mennyit kiabálok, üvöltök, védem az érdekeimet a gyerekeim érdekét. lehet kiabálni. mégis van az az erő, ami értelmes, tetterős nőket visszatart.

        látom magam körül a csendben maradó nőket. akik engem is csendre intenek. mert én vagyok aki bontom a rendet és ha nem csinálok semmit (ha nem ugrálok) akkor lesz a rend, akkor visszaáll a rend és az mindenkinek jó lesz.

        persze változott talán valamelyest a világ. többen vannak, akik autonómok és saját döntéseik alapján élnek. mégis bele tudnak csúszni egy olyan házasságba, ahol a neveltetésük és a rendszer üzenetei miatt inkább csendben maradnak , mert akkor van rend.
        hol a határ?

        mettől nyitják ki a szájukat? amíg csak indokolatlanul, csupán azért mert fáradtan jött haza a munkából ad egy nagy pofont a gyereknek, ezt csendben tűri, de a kikötést már nem? hol a határ?
        szerintem nem megengedhető, hogy csupán azért mert felnőtt valaki és férfi és egész nap dolgozott és ő keresi a pénzt kiabálhasson és verekedhessen. pedig sok-sok családban ez teljesen elfogadott.

        KedvelésKedvelés

      • “a lány titokban szüli meg gyerekét és testvéreként nevelik a házasságon kívül született gyereket és az anya kiáll e felállás mellett (és átüti a férjen).”
        Hajjaj és mennyi ilyen lehetett. Jack Nicholson például felnőttkoráig élt ebben a hitben…
        http://hiszedmi.blog.hu/2010/09/21/jack_nicholson_ugy_nott_fel_hogy_valodi_anyjat_noverenek_nagymamajat_pedig_anyjanak_hitte

        KedvelésKedvelés

    • sztem ez pont a tanult tehetetlenseg peldaja…parkapcslatban is ez megy, ha bantalmazo..elhitetik az aldozattal, hogy nem er semmit, nem tud hova menni. es meg egy fontos tenyezo , ami itt atitat mindent, a hit. az meg ratesz egy lapattal

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • -Az egész külvilág, a társadalom jóváhagyása mellett voltak ők ott rabszolgák, és visszatoloncolták őket, ha megszöktek. Nem csak az apácák álltak velük szemben, hanem a társadalom nagy része, és ami kibaszottul nem elhanyagolható, az állam is!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • A külvilág nem tudta, hogy rabszolgák, erről nem beszéltek, mint azt a fiú is említette, aki azt hitte, prostituáltak vannak bent, és az ottani munkáért pénzt kapnak.

        KedvelésKedvelés

      • Igaz, efelett elsiklottam. Szörnyű, ha annyira titokban tudták tartani, hogy a lakosság nem tudta, mi történik valójában. Az állami szervek azonban tudván tudták.

        KedvelésKedvelés

      • húha! ez ennél komplexebb kérdés.
        kiderültek visszaélések a cseppkő utcai gyermekotthonban. ez pár éve történt. http://hvg.hu/itthon/20111103_cseppko_gyermekotthon_ombudsman

        nyilván az, hogy a falakon belül pontosan mikor mi történiek ezt nem tudhatja pontosan a hivatalos felügyeleti szerv.

        nekem úgy tűnik, hogy az apácák által működtetett intézmények bizonyos állami feladatokat láttak el. az államot némiképpen tehermentesítették az apácák ez alól az ún. állami feladat alól.
        egyrészt pontosan szükséges meghatározni mi is volt itt az állami feladat (árva ellátás? átmeneti gondoskodás? nevelőintézet? átnevelőtábor – ez utóbbi európai jogállamban értelmezhetetlen- ?)
        ha ezt pontosan meghatároztuk lehet arról beszélni, hogy ha az állam e feladatkörét átadta, ezt hogyan ellenőrizte? ellenőrizte? segítette (rendőri kíséret a filmben ezt mutatja, számomra jogászként értelmezhetetlen, mit kerestek ott a rendőrök)?

        rengeteg a kérdés. az egyik angol nyelvű cikk is ezt feszegette. egy sor dolgot rendbe is tesz, ami azt mutatja, hogy valóban sok a fikció a filmben.

        visszatérve az eredeti példához. a cseppkő utcai gyermekotthon tisztán állami intézmény. az állam az átmeneti gondoskodás (és egyéb) feladatkörét ellátó intézmény. egy sor jogszabályi kerettel körülbástyázva. és mégis! megtörténhetett az agresszió. valószínűleg több esetben is.

        KedvelésKedvelés

      • Miért gondolod, hogy az állam nagyobb garanciát jelentene, mint az emberi szolidaritás? Látszik, hogy nem éltetek Romániában. Itt minden, ami állami, rohadt, fásult, tönkrement. Isten őrizze meg az árvákat attól, hogy állami gondozásba kerüljenek. Szerinted Böjthe Csaba atya hálózata miért akkora, amekkora? Ott, ahol nincs semmilyen lelkület, csak a törvény száraz, hideg merevsége, ott halálra fagynak az emberek, ez garantált. Jó, persze, tudjuk, hogy egyházi intézményekben is voltak visszaélések, és azok sokkal inkább megbotránkoztatóak. Annak a botrányát nem kívánom kisebbíteni semmivel. De a jól működő egyházi árvaházat százszor jobbnak tartom, mint az állami intézményeket. Az állami intézményeknek – legalábbis nálunk – nincs gazdája. Mert olyan, hogy állam, társadalom, nincs is. Közösségek vannak.

        KedvelésKedvelés

      • A Bőjte atya intézményről sem tudunk sokat! Csak amennyit a látszat megenged…

        KedvelésKedvelés

      • Két volt önkéntesét ismerem, beszéltem velük. Tudtommal nincs semmi olyan, amit kendőzni és titkolni kéne. Ha netán vannak is visszaélések, nem hiszem, hogy rendszerszintűek lennének, nem hiszem, hogy tolerálják, és eltussolják azokat. És ezt nem azért mondom, mert védeném a kondér… izé.,.. a mundér becsületét.

        KedvelésKedvelés

      • Csineva! Azert irtam, mert felmerult, az allam felelossege. Hogy mennyit es mit tudtak a falakon belul tortentekrol az allami szervek. Erre irtam peldakent, hogy az allam meg ha ellenoriz es felugyel, akkor sem tudhat mindenrol. Plane igaz ez ezekre a mosodakra.

        KedvelésKedvelés

      • csikatyusnak:
        “A Bőjte atya intézményről sem tudunk sokat! Csak amennyit a látszat megenged…”
        Bocs, de most nagyon felment a cukrom. TE tudsz annyit, amennyit a saját érdeklődésed megenged.
        Ezen az oldalon, ehhez a témához a Böjte Csaba (rövid ö-vel!) intézményeit említeni korlátoltság akkor, amikor ezek az intézmények tulajdonképpen szabadon látogathatók. Ha veszed a cókmókodat, önkéntesként szerintem már holnap fogadnának. Szabadon bepillanthatnál bármelyik intézmény életébe. És akkor nem a látszat alapján fogalmaznál kétértelmű mondatokat.
        Láttam a dévai, a kolozsvári, a szovátai, a torockói házat, a szüleim is olyan településen élnek, ahol van a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott ház. Mi több, egyik exem a Csaba testvér által istápolt első generációhoz tartozott. A lelki traumáit nem Déván szedte össze, hanem a szülői “otthonban”, ahonnan 14 évesen megszökött, mert elszakadt a cérnája. Szakmája és tisztességes élete van.

        KedvelésKedvelés

      • Csillának
        Önkéntes vagyok az alapítványnál. Nem BŐjte Atyával van gondom, hanem azzal, hogy nem tud mindehol ott lenni…

        KedvelésKedvelés

      • Csillának. Azt egy szóval sem említettem, hogy Csaba testvér elképzelései nem jók, sőt. Csak kevés egyedül ehhez és ritka az olyan elhivatott ember, aki annyira önzetlenül végzi a dolgát, ahogy ő teszi. Nem jártam a toroczkói, kolozsvári otthonokban. Jártam egyik kisfalubeli napközi otthonban, ahol a testvérem mostohalánya volt befogadva. Végtelenül rendesek voltak. Egy otthonnak állandó önkéntes munkatársa vagyok, testközelből ismerem az itteni helyzetet. Nem fogom itt nyilvánosan kiírni, hogy én milyen mulasztásokat tapasztaltam, mert senkit nem akarok lejáratni, csak érzékeltetni szerettem volna, hogy ez sem tökéletes annak ellenére, hogy a szándék jó. Csilla, én téged nem támadlak, te se tedd, amíg nem ismersz és nem tudod, hogy miért írom ezt. Köszönöm.

        KedvelésKedvelés

      • Én értem azt, hogy a SzFA nem tökéletes, hogy ott is vannak hibák. De remélem, senki nem állítja azt, hogy olyan rendszerszintű sorsrontó és gyermekalázógép, mint a Magdolna otthonok. Persze, hogy nem tökéletes, de nem bántalmaztak még senkit sem szexuálisan, sem lelkileg. Legalábbis őszintén remélem. És szerintem garantáltan jobb, mint a román állami rendszer, a nevelőszülőst pl. ne is említsük. Iszonyat, hogy pl. a Királyhágótól délre a móc “nevelőanyák” miben nevelik az állam pénzén a szegény magyar árvákat. És Böjthe atya ebben a kontextusban jött be. Aki a magdolnásokhoz hasonlítja, annak én is fenem a bicskám innét Kolozsvárról.

        KedvelésKedvelés

      • Természetesen ilyen szintű visszaélések nincsenek. Nem is állítottam. Csak ha már felhoztad, akkor szóltam, hogy ne idealizáljuk azt sem. Viszont a Magdolna nővérek már az én értékrendem szerint rendhagyó és kegyetlen. Annál sokkal kisebb kicsúszások nálam már kiütik a biztosítékot. Lehet itt úgy kommentelni, hogy közben ne feltételezzük egymásról a legrosszabbat? Ugyanakkor lehessen a közfelfogással ellentétes véleményeket is megfogalmazni? Szeretném 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Kérlek, bocsáss meg a bicskanyitogatós hozzászólásomért… nem vettem észre, hogy leírva nem olyan vicces, mintha félig nevetve, majdnem kacsintva mondjuk. Természetesen tudom, hogy jóhiszemű vagy, és nem idealizáltam a SzFA-t, eredeti hozzászólásom lényege, hogy valamiért az egyházra – legalábbis nálunk – jobban rá lehet bízni szociális feladatokat, mint az államra. Persze, hej de sokszor vissza is élnek ezzel… én is tudom… de nem kell a gyermeket a fürdővízzel kidobni, és persze, a fürdővíz már nem alkalmas arra, hogy levest főzzünk benne. Mindennek a a maga helyén kell lennie.

        KedvelésKedvelés

      • csikatyusnak:
        Megkövetlek, mert hozzá nem értéssel “vádoltalak”.
        Viszont továbbra is úgy tartom, hogy veszélyes vállalkozás egy lapon említeni kétértelmű megfogalmazással a Csaba testvér házait a Magdolna mosodákkal.
        A legnagyobb kockázatot a Szent Ferences házakkal én(!) abban látom, hogy sok az önkéntes, akiket jó szívvel látnak, akik pedig nem önkéntesek, azok sem sok pénzért dolgoznak. Magyarán “bárki” bekerülhet oda segítőként, nem a legjobb szakemberekkel büszkélkedhetnek. Igen, ez kockázat. De úgy érzem, hogy éppen emiatt a nyitottság miatt nem történhetne meg egy olyan világraszóló botrány, mint Írországban.
        Adja a Fennvaló, hogy nekem legyen igazam! 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Köszönöm, elfogadom. 🙂

        KedvelésKedvelés

    • Mert akkor túl hamar vége lett volna filmnek és nem tudnánk miről beszélni:)

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

21. Nagyon jo volt olvasni a hozzaszolasokat.
    Nekem egy dolgon porgott tovabb tobbek kozott az agyam, es nagyon erdekel a velemenyetek. Arrol a viszketos jelenetrol van szo. Nagyon osszetett, rengeteg mozzanatot ki lehet emelni belole. Engem megis nagyon zavar, hogy egy komikus jelenet lett belole. Nem arra gondolok, hogy milyen keves ez a csalanos buntetes vagy elegtetel, mert abszolut a rendelkezesere allo eszkozoket figyelembe veve ez egy borzasztoan zsenialis terv, nevetsegesse tenni egy koztiszteletben allo szemelyt, lerantani rola a leplet szo szerint is.
    Engem az egeszben a megjelenites zavart. Hogy a film lesullyedt, es akar egy vigjatekba is beleillo jelenet lett, es kicsit hiteltelen. Nem tudom elkepzelni, hogy ott mindenki elott pucerra vetkozne egy pap, mint mondjuk inkabb elszaladna, vagy akarmi. Es ertem, hogy fel kellett oldani kicsit a feszultseget, mert en is okolbe szoritott kezzel neztem vegig, de nekem nem illett ide. Es ugyanugy ahogy nagyon kicsi szeletet kapott a filmben a szexualis eroszak, ami a konyvben sokkal hangsulyosabb az emlekeim szerint, olyan mintha elbagatellizalna, mintha ez nem is lett volna a mindennapok resze, a megalazasok egyik eszkoze.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Az a baj, hogy zseniális terv, zseniális terv, de ki bűnhődött meg érte? Crispina… 😦 Kegyetlenül megtorolták rajta.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Az igazi buntetes valoban Crispinat sulytotta. Kicsit visszajara sult el a dolog, de ez nem volt benne Margaret terveben.
        En megis ugy erzem, hogy tenni kellett valamit. Margaret, ezt tudta tenni. Ha egy futo pillanatig szamolt volna azzal, hogy Crispinanak arthat vele, bizonyara nem tesz semmit. De semmit tenni sem megoldas…

        KedvelésKedvelés

      • Igen, lathatoan megdobbent, amikor C. is elkezdett viszketni.

        KedvelésKedvelés

      • Én eddig azt hittem, hogy C. pszichés alapon viszket úgymond, ahogy a meztelen mustrálós szertartás is kiváltott benne valami hasonlót. Biztos, hogy valami közösen viselt ruha az, ami miatt viszket, nem valami belső utálkozás??

        KedvelésKedvelés

      • Lehet, hogy igazad van, en abszolut azt gondoltam, hogy az erintkezes miatt, vagy hogy az o ruhaja is odakerulhetett.

        KedvelésKedvelés

      • Az jutott az eszembe, hogy kislányként (10-12 évesen) volt egy házbéli lány, aki hasonlóan összerándult, vihogott (bocsánat a szóért), amikor divatbemutatóztunk, kvázi vetkőztünk, öltöztünk. Úgy gondolom, hogy szexuálisan izgatta, de sokkal erősebben csiklandozta, mint az kellemes legyen, ez a játék.

        KedvelésKedvelés

      • Bennem is kérdés volt, mi lelte, és én nemi betegségre tippeltem, és azt gondoltam, azért viszik el elkülöníteni, aztán meg azt, hogy így vállal közösséget a pappal, így kiáltja ki a bűnt szavak nélkül.

        KedvelésKedvelés

      • Ráadásul Crispina mint értelmi sérült kétszeresen kiszolgáltatott volt, számomra ő testesítette meg azokat a lányokat is, akiket csupán szellemi fogyatékosságuk miatt “tüntetett el” a család ezekben az intézményekben.

        KedvelésKedvelés

      • Nem biztos, hogy Crispina eleve sérült volt. Elvették a gyerekét, a papok molesztálták, miközben sulykolták belé, hogy bűnös, nem normális, pokolra kerül. Kevesebbtől is őrültek már meg emberek.

        KedvelésKedvelés

      • Több helyen is olvastam, hogy Crispina enyhén értelmi fogyatékos volt, szerintem nem volt az. Jóindulatú, naiv személyiség, aki igyekezett mindenben idomulni a játékszabályokhoz, kedvessége a fogvatartóival szemben egyfajta védekezés is, meg a túlélés eszköze is, de szerintem őszinte. És vegyük hozzá, hogy nagyon fiatal, a történet elején tinédzser, szerintem az még nem értelmi fogyatékosság, ha egy ennyi idős lány akár ilyen helyzetben is csicsereg, nevetgél, naivan válaszol az apácáknak (“felesel”), fel sem fogja az egészet. Szerintem ő lett volna az, aki – ha kiszabadul – egy csapásra folytatni tudta volna az életét ott, ahol félbeszakadt – mint ahogy a medál megtalálásakor sem érdekelte hogy ki és miért tette, nem keserítette magát bosszúvággyal, egyszerűen csak örült, és próbálta folytatni az életet. Nem úgy mint Margaret, aki többször is kísérletet tesz az igazságszolgáltatásra, és szabadulása után levonja a következtetéseket egy életre.

        KedvelésKedvelés

      • De miért ne lehetett volna értelmi fogyatékos a lány? Nem ő az egyetlen, akit bezártak, mert nem olyan, mint a többi “normális” ember…

        KedvelésKedvelés

      • Bennem többször felmerült, hogy vajon Crispina alapvetően ilyen volt, vagy ilyenné vált bent. 15 évesen szült egy gyereket, aki ki tudja milyen körülmények között fogant, majd elvették tőle, őt meg bezárták oda.
        A film első felében valahol vissza kérdez Bridet nővér, hogy igaza van-e, amire Crispina azonnal és automatikusan rávágja, hogy “igen, nővér”, majd amikor visszakérdez az apáca, akkor nem tudja megmondani, hogy miről volt szó. Vajon már azelőtt se lehetett önálló véleménye, hogy bezárták, vagy ott idomították be ilyen jól?
        Crispinához kapcsolódóan egyébként még az is eszembe jutott még, hogy mennyire mutatja a nők akkori tehetetlenségét, hogy nem tudtak semmit tenni a helyzet ellen, hogy Crispina nővére is csak annyit tud elérni, hogy időről időre elviszi a kisfiút hozzá, de szó nélkül tudomásul kell vennie, hogy nem beszélhet a saját húgával, a közelébe se mehet, éveken keresztül. Arról sem értesíti senki, amikor a testvérét átszállítják a “kórházba”.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem Crispina nem volt fogyatékos, csak egy nagyon elzárt és kegyetlen helyre került fiatalon. Egyszerű teremtés volt, de nem fogyatékos. Szerintem ő nagyon tiszta és egy borzasztóan fontos szereplő. Számomra ő jelképezi azokat a lányokat, akiknek a lelke szinte mindenkiénél tisztább volt és mégis ide hurolták őket. Sok minden derül ki a főszereplő lányokról, ha a Crispinához való viszonyukat vizsgáljuk.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem C enyhén fogyatékos lehetett, vagy inkább olyan szerencsétlen típus, aki nagyon naiv, mindent elhisz és elfogad, kontroll nélkül. A hátteréről nem tudunk sok mindent, de valószínűleg megerőszakolták, vagy “tőrbe csalták”, így esett teherbe (a gyerekét a testvére neveli, nincs férfi a közelben), a családja képtelennek tartja, hogy felnevelje saját gyermekét, ezért a testvérre bízzák (korábban láthattuk, milyen volt a házasságon kívüli gyermekek esetében az örökbefogadás, itt másképp történt) és bizonyos értelemben, mint már korábban szólók is megemlítették, ő probléma nélkül folytatná életét, ha kikerülne. Nem igazán fogja fel, mit jelent az, hogy ide zárták. És ugyan nem mentegetésképp, de a család inkább ide záratta, mint elmegyógyintézetbe – lehet nem véletlen, hogy nem merték értesíteni a családját, miután átkerült, és láttuk, mi lett vele ott bent.

        KedvelésKedvelés

      • Pontosan mi az, amit Margaret tett és ártott vele Crispinának? Csak hogy ugyanarra gondolunk-e. Foglald össze nekem, mintha nem láttam volna, és elmesélnéd a filmet.

        KedvelésKedvelés

      • Crispina combjain voltak a kiutesek. En osszekotottem oket a plebanos kiuteseivel, talan lehetett egy gyors kozosules a kormenet elott…
        Es amikor a pap szaladni kezdett meztelenul, akkor tort ki Crispinabol is (a korabban szajaba adott) felismeres “nem tiszteli Istent”. Nem mondja ki, hogy miert gondolja ezt, de a jelenetbol es az elozoekbol (oralis kielegites) boven sejtheto.

        Es valojaban nem is ezzel artott Crispinanak, hiszen a csalankiutes elmulik, de Crispina innentol kezdve fenyegeto volt a rendszerre nezve, azert kellett eltavolitani, hogy a plebanos mocskos titkara ne deruljon feny.

        Mondjuk a csalanos tortenet nelkul is lehet, hogy csak ido kerdese es Crispina beszelt volna. Ki tudja…

        KedvelésKedvelés

      • Nem tiszteled Istent, ez így van a magyar szinkronban? Ezért nem szeretem a magyar szinkront.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem ne legyünk naivak, amik ezen falak között történtek, nyílt titkok voltak mindenki (legalábbis az intézmény) számára, csak kellemetlen erről nyíltan hallani, automatikusan elhallgattatják az olyanokat, akik kimondják a valóságot.

        KedvelésKedvelés

      • Meg aztán Margaretnek kétszer is megadatott a szabadulás esélye, Crispinának egyszer sem. Nem Margaret hibája, de így volt, igazságtalan az élet.

        KedvelésKedvelés

      • cris: nem gondolom, hogy korabban nem tudtak, vagy legalabbis sejthettek a pap viselt dolgait, de itt mar felo volt, hogy Crispina kapcsan mar nem csak egy nyilt titok lesz. Nem is keslekedtek, hamar befogtak a szajat, jol elvittek az elmebetegek koze.

        KedvelésKedvelés

      • Egyébként is világosan megmondta Bridget nővér, mi a megoldás ilyen esetekben: “el kell távolítani a kísértés tárgyát”. Crispina elmegyógyintézetbe zárásával ez megtörtént, kicsit megijedt ugyan, most mi lesz, még a végén ez az együgyű kis szajha lejáratja őket, de aztán megrázta magát és megnyugodott, minden mehet tovább olajozottan, zökkenőmentesen mint eddig.

        KedvelésKedvelés

    • Szerintem is hitelteleníti a mondandót ez a burleszk-szerűség; nem kellett volna pucéran szaldgálnia a papnak, anélkül is meg lett volna a káröröm. Viszont ugyanebben a jelenetben nekem tetszik az a megoldás, ahogyan a nemi erőszakra utal: Crispina vakarózására gondolok. Nekem abból, hogy a két lába között viszket, egyértelműen az jött le, hogy előtte a pap ruhája járt ott, brrr. Lehet az utalás finomsáságt úgy is magyarázni, hogy nem foglal egyértelműen állást, s megengedi azt a lehetőséget a film, hogy nem is történt ilyesmi (bár több utalás is van a nemi erőszakra), de nekem inkább olyan érzésem van, hogy a néző kap egy kis szabadságot az értelmezésben, s ez jó.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szerintem nem csalán volt a növény, hanem mérges szömörce. A csalán rögtön viszketett volna neki, így viszont érthető miért a szertartás alatt jöttek elő a kiütések..szegény C. lába között is, ahol hozzáért a pap alsóneműje. Azt már az előzőekből tudjuk, hogy a beszédei előtt szokta C.-t szexuálisan bántalmazni.
        “a következő tüneteket produkálja: bőrpír, viszketés, duzzanat valamint hólyagosodás. A bőrön pontosan meglátszik, hogy hol ért hozzá a növény, a pirosság és a viszketés csak azokon a pontokon tapasztalható, gyakran vonalszerűen. Az érintkezés után gyakran, csak több órával (8-48) észlelhetők a tünetek, melyek akár több hétig is eltarthatnak, a reakció mértéke többnyire személytől függő, illetve a bőrre került olaj mennyiségének függvénye. A tünetek többnyire maguktól is elmúlnak pár héten(!) belül. A kezelés kimerül a viszketés csökkentésében, vény nélküli viszketés csökkentő krémek megfelelnek a célnak, valamint hideg vizes borogatás. Azonban, ha annyira heves a reakció, hogy hólyagosodás is fellép, vagy érzékeny területet érint (szem, száj, ágyék) akkor érdemes orvoshoz fordulni, többnyire szájon át történő kortikoszteroidos kezelés vagy alumínium-acetátos borogatás segít a tüneteken, bakteriális fertőzés esetén pedig antibiotikumos kúra a megoldás.”
        http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/betegsegek/3184/szomorce-kiutes

        KedvelésKedvelés

    • az ahogy a mérges szömörcétől viszketni kezd Crispina, az egyértelmű fiizikai kontaktust jelent (ez a szömörce olajából fakad, másodlagos érintkezéssel is azonos tüneteket vált ki, mint az elsődlegesen érintkezőknél! nem tudom honnan ered a csalánozás-a csalánt a víz “hatástalanítja”!) én a filmben sem éreztem vicces jelenetnek, inkább megszégyenítőnek, ami amíg csak a pap futott addig feloldott,de ahogy Crispina is nekikezdett, rögtön sírásba taszított újra

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • A csalánozásnak én vagyok az oka, az IMDB-n olvastam a fórumon, és rosszul fordítottam az angol szót. Valóban szömörce. Bocsi.

        KedvelésKedvelés

      • De nem vízbe tette, hanem a szárítóba…

        KedvelésKedvelés

      • akkor én is bocsi 🙂 azt hittem azok mosógépek

        KedvelésKedvelés

      • Engem is. De én már az előtte mutatott utcai vonulásnál is bőgtem. Mindenki méricskéli őket mint a vásárban a barmokat. Azokat a tekinteteket, és azt a megaláztatást állni…

        KedvelésKedvelés

      • szömörce! ez az. gyanús volt nekem, hogy nem csalán, hanem vmi olyasmi, ami melegre bocsátja ki illóolaját, így viszketést okoz. meg faoszlop tövében szedi, karéjos, a papsajtra emlékeztető levele van. köszönöm!

        KedvelésKedvelés

      • Itt a komikum szerintem azért volt fontos, mert utána lehervadt Margaret arcáról a mosoly, és groteszk hatás jött létre. Végül szánalom és megdöbbenés Crispina gyermekien önkéntelen, szemérmetlen és bizalmas panasza, majd vádja miatt. Végül a következő jelentben eláll a lélegzetünk, ki bűnhődik: hiszen elviszik a lányt.
        Nekem meg tetszett ez az ív…

        KedvelésKedvelés

      • illetve ez a jelenet volt az, ahol elvileg a közösség – mármint a falon kívüliek – szembesülnek azzal, mi folyik a falakon belül. Szívszaggató, ahogy mutatja az arcokat, a teljes közönyt. A szemükben ott a megismerés, és mégis…eddig a jelenetig mondható, hogy nem tudják, mi folyik a falak mögött, de ez után már nincs mentségük.

        KedvelésKedvelés

    • rám nem olyan hatással volt, hogy komikusnak gondoltam volna. szerintem meglibbentette, hogy milyen lenne, ha rendszeresen ellenállnának a lányok, ha fellázadnának. gyakorlatilag összedőlne az egész rendszer, pillanatok alatt

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Szerintem itt nem a pap a fo celpont hanem Chrispina.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Hű. Szedjük össze, hogy mi történt! Margaret meglátja a szexuális abúzust, megdöbben, hátramegy, majdnem felfedezik, majdnem megszökik, visszamegy, szed szömörcét, beleteszi a szárítóba. Miért Crispina a célpont?

        KedvelésKedvelés

      • Már csak azért sem ő lehetett a célpont, mert nem Crispina ruháját mossa, hanem a papét. Gondolom a lányok nem egymás ruháját mosták, a papéhoz viszont könnyen hozzáférhetett. Ennyi erővel C. ágyneműjébe is tehette volna a leveleket, ha ő lett volna a célpont.

        KedvelésKedvelés

      • Margaret a papot szerette volna megleckeztetni. Orult is, mosolygott rendesen. Aztan, mikor latta, hogy Chrispinat is sikerult leleplezni, nem csak a papot, egybol eltunt a szajarol a mosoly, es fajdalmas vivodason ment keresztul. Meg mozdult is balra, aztan mar csak allt. (kesobb ismet szolni akar, de megsem)
        nem Chrispina a celpont. A pap a celpont.
        A film mondanivaloja viszont inkabb a Chrispinaval tortentekre osszpontosul, nem a pap kore. A pap itt az eszkoz.

        KedvelésKedvelés

      • Ez sem pontos megfogalmazas, faradok na… a pap nem eszkoz termeszetesen. Mellekszereplo, ebben a jelentben, bar ugy tunik, mint ha az ove lenne a foszerep.

        KedvelésKedvelés

      • Értjük, szóval a rendezőnek Crispinával volt célja, nem a pappal:)

        KedvelésKedvelés

      • Azért van bűntudata Margaretnek, mert ő adja a szájába a szavakat… Crispina nem tudta volna megfogalmazni… A pap volt a célpont, de nem gondolta, hogy itt is Crispina bűnhődik a pap hitványsága miatt…

        KedvelésKedvelés

      • ezt miert gondolod? a pap ruhajahoz tette a szomorce leveleket. es ugy tunt megdobben amikor kiderul hogy kit dug a pap.

        KedvelésKedvelés

      • nem azon dobbent meg, hogy kit, hanem azon, hogy megint. nem szamolt ezzel a lehetoseggel.

        KedvelésKedvelés

      • en nem ismertem meg a cipokotes alatt az ablakon at Crispinat, ezert felteteleztem hogy mas sem latta ki az aki a pappal van.

        KedvelésKedvelés

      • nem azon döbbent meg. hanem azon, hogy még akkor is (nekem úgy tűnt, egy szt. patrik napi ünnepséget ábrázoltak) és “úgy” is. tehát hogy nem csak szopatja magát (mert abból ugye nem lesz gyerek), de simán meg is dugja. és hogy valószínűleg minden celebrálás előtt van egy menet. nem véletlenül kezdi (ill. kezdeti a rendező) ezzel a pap szónoklatát: “hadd igazolja magát az EMBER.” saját gyarlóságát próbálja tisztára mosni.

        KedvelésKedvelés

      • Kedvesek! Ha szimbólumokról beszélünk, kérlek, plíz, plíz, nézzétek az angol változatot. A pap azt mondja: VIZSGÁLJA MEG AZ EMBER MAGÁT, és úgy egyék abból a kenyérből (1Kor 11). Egyébként ott van egy kis anakronizmus. A dudások az Amazing grace-et dudálják, amit John Newton baptista prédikátor írt. Aligha hiszem, hogy katolikus körmeneteken ilyet játszanánának. Egyébként most, hogy újranéztem, gyönyörű, ahogy mennek, az út melletti emberek arca. Egyesek elfordítják, mások, kislányok mellett ott áll a kemény apa, mások szégyenkeznek. Egyébként az is lehet, hogy sokan meg voltak győződve, hogy a felszín az maga a valóság, és hogy a zárda milyen jót tesz azokkal a lányokkal. Kicsit olyan ez, mint mikor régen a lányok folyton dícsérték a sorkatonaságot, hogy az milyen jót tesz a fiúknak.

        KedvelésKedvelés

      • Fontos adalékok, jól jön a műveltséged, köszönjük! Hihetetlen, mit hoz össze egy közösség…

        KedvelésKedvelés

      • ok, megnézem az eredetit is. kizárólag a közösség miatt néztem magyarul, mert tudtam magamról (:)), hogy sokat fogom idézni. bennem egyre inkább körvonalazódik, mennyire zseniális a rendező.

        KedvelésKedvelés

      • Na hat ezt nagyon hulyen fogalmaztam meg, ugy ertem, hogy szerintem Chrispina all a figyelem kozpontjaban, es Margaret bunbanasa.
        Az emberek nem nevettek a papon, (csak a lanyok) a noverek es a tobbiek ertetlenul neztek az esemenyeket. Nem volt (betanult) reakcio, nem is tudtak, mit kellene, csak alltak, lefagyva.
        Mikor Chrispina elkezdett kiabalni, akkor hallatszott mozgolodas, susmogas, s a noverek is akkor kezdet osszerakni a kepet, el is tettek lab alol a kiscsajt.

        A betanult reakciohoz egy erdekes eszrevetel: amikor forgattak a filmet, es mondtak a novereknek, hogy viselkedjenek termeszetesen, LEGYENEK ONMAGUK, egyszeruen lefagytak, meg a mosoly is eltunt a szajukrol. Mint ha nem is tudtak volna, hogy az micsoda.
        Innet is latszik, hogy szerepet jatszottak mind, azt mondjuk tokeletesen.
        Ezek az apro jelenetek a hibak a matrixban, ahogy az ominozus kulcsos jelenet is. Miert hagyta futni? Hat passz, lefagyas. Hiba, nem volt ra program megirva.

        KedvelésKedvelés

      • én a kulcsos részt nem látom ilyen ártatlannak…nekem azt jelentette, hogy Rose szószerint megvásárolta a szabadságukat

        KedvelésKedvelés

      • bingo!

        KedvelésKedvelés

      • hiszen az az első kép bridgetről: számolja a pénzt. aztán később, dédelgeti, feltekeri, szortírozza, meg is simogatja!

        KedvelésKedvelés

22. Sziasztok! Én egy ideje olvaslak benneteket, most írok először. A 7. kérdéshez van egy gondolatom: Bernadette abban különbözik a többiektől, hogy nem családban nőtt fel. Ezért tudta függetleníteni magát. Nem a szerető apukája-anyukája közvetítette neki az iszonyatot, amiben ezek szerint még most is élnek sokan. És nem hitte el egy percre sem, hogy ő ezt megérdemli. Az meglett ember, kinek lelkében nincsen se apja se anyja. Vagy valahogy így. :).

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Hat a csalad szerepe teren tenyleg lehet valami olyasmi, hogy elvben toluk varjuk a feltetlen szeretetet. A szulo, aki megved…
      Aztan nesze nektek eltevelyedett lanyok, pont a szulok szabadulnak toluk, azok tagadjak meg elsonek, akiktol a legnagyobb tamaszt varnak. Ebbol a szempontbol valoban segit, ha tudod, csak magad vagy, magadra szamithatsz.

      A masik a bunosseg tudata. Erre jatszanak ra a legtobbszor a bantalmazok, ez az o malmukra hajtja a vizet.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Egyáltalán nem így fogták fel szerintem a családot akkoriban, hogy a szeretet forrása, ami megvéd, és kiáll melletted. A család tekintélyelvű és patriarchális rendszerekben rendkívül korlátozó és fájdalmas valami, maga a nagybetűs REND kicsiben, az apa a kis pap, a kis Isten, aki lesújt, kitagad, a család az, ami szocializál, betör, és kivet magából simán, ha ellenszegülsz vagy más vagy, mert a család önérték, nagyon kell rá vigyázni.

        KedvelésKedvelés

      • Ez sajnos így van. Amíg az Istenképük a bűntudatra épült, ez nem is lehetett másként.

        KedvelésKedvelés

      • Igen. Valoban osszemostam a kettot. A filmbeni csaladokra az a pontos, amit irtal. Valami szemelyes mocorgott bennem, amikor a fentit irtam. Es arra akartam ravilagitani, hogy a hamis biztonsagtudat, rosszabb mint azt tudni, hogy egyedul vagy. Ugyanakkor erot is ad, hogy nincs mire varnod, lepned kell.

        KedvelésKedvelés

      • Margaret azért számított a családjára, hiszen elmondta rögtön a történteket. Ha tudja, mit kap érte, biztosan magában tartja. Szerintem abban bízott, hogy mellé állnak és megbüntetik az unokaöccsét, de az apja tekintetéből már látta, hogy tévedett.

        KedvelésKedvelés

    • Szia, örülök neked!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • 🙂

        KedvelésKedvelés

    • Ezt milyen szépen és szomorúan írtad!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • ebben lehet valami. pontosabban: valószínűleg az árvaházban ugyanezt a tekintélykövetésre nevelni próbáló mentalitást kapta, csak hozzájuk nem kötődött érzelmileg és ezeert mondhatni „hozzászokott” az ellenálláshoz, illetve voltak hozott túlélési stratégiái.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

23. Iszonyat alatt azt a értem, amikor a családnak fontosabb a jó híre, meg az erkölcsi tisztasága, mint a saját gyereke.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

24. Ilyen erős hívásra muszáj előbújnom. Nagyon örülök, hogy elindítottad ezt a projekted; enélkül maradtam volna néma, alkalmi olvasó, de most szeretnék csatlakozni, elsősorban sajátélményszerzés végett.
    A filmet szívesen néztem végig, de nekem különösképpen nem tetszett; nem váltott ki katartikus hatást, sőt. Szerintem a téma súlyosságához képest túl “lájtos” a film, elvesz a tények erejéből, pedig azok aztán… Muszáj Pasolini Saló-jára hivatkoznom, nem mintha az lenne az egyetlen érvényes beszédmód ebben a témában, csak számomra inkább megvilágította a valóság brutalitását.
    A kevdenc jelenetem az volt, amikor Margaret kimegy a nyitott kapun, aztán mégsem tud élni a nagy lehetőséggel. Hogy miért nem tud elmenni? Mert minden, ami addig történt vele arra predsztinálta, hogy ne tudjon élni a lehetőségeivel. Nem tud magára másként tekinteni, mint ahogy őrá tekintettek mindig is. Nem tudna kiállni magáért, inkább visszamegy az ismerős szar helyztebe, ott legalább már eligazodik valamennyire. Az egész kurva önfenntarzó rendszer áldozata (ő is)… Már a film elején. A jelenet szépen megismétlődik Margaret távozásakor is (pontosabban amikor a testvére elviszi): megint nem tud élni a szembeszállás lehetőségével:(.
    Bernadette az egyetlen, akit nem ér súlyos trauma a mosodába érkezés kapcsán (a korábbiakról nem tudunk semmit). Talán ezért is tud kitörni.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szia, örülök, hogy hozzá is szólsz! Senki nem állítja, hogy okvetlen filmtörténeti alapmű, nem ez a téma, és igazad van. Szerintem mondjuk nehéz mérlegelés lehetett, hogy elkerüljék a hatásvadászatot és a jogi következményeket.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen, az kétségkívül nagy erénye a filmnek, hogy nem hatásvadász.

        KedvelésKedvelés

      • Most veszem észre, hogy a nagy lelkesedésben lemaradt a köszönés. Sziasztok!

        KedvelésKedvelés

      • szia

        KedvelésKedvelés

      • Hellósziaüdvcsocsicsaó!

        KedvelésKedvelés

25. 8. A szimbólumokhoz: milyen szép szimbólum, hogy Rose-ból Patricia lesz. Az egyik a rózsa, aminek nem lehet megtiltani, hogy nyíljon és virágozzon, a másik az atyja-lánya, aki mindig azt kell csinálja, amit a pátriárkák mondanak neki.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szintén szimbólumok témakörben, de kissé bizonytalanul: Kennedy kép. Amikor a három lány először megy be Bridget nővér irodájába, az apácát hátulról, a három lányt (és Kennedyt az asztalról) szemből látjuk. Abban a két széfkulcskeresős jelenetben a kép már a széf tetején van négy évvel később. Addig megvan, hogy Kennedy az egyetlen katolikus USA elnök, de nem hinném, hogy önmagában ez indokolja a képének kiemelését.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Oda s vissza voltak az ír származásával. Gondolom, az íreknél nagy kultusza lehetett, főleg a meggyilkolása után.

        KedvelésKedvelés

      • Általában ebből az ír túlszaporulatból sok jutott Amerikába, Kennedyék is egy tipikus ír patriarchális nagycsalád voltak, apai teljhatalommal. A Volt egyszer egy vadnyugat kiirtott telepescsaládja is ír volt ugye, ahol az édesanya a legkisebb gyerek szülésébe halt bele, és az apa 6 évre rá elvette a későbbi főszereplő nőt (Claudia Cardinale). A gyerekek idegenkedve várják új anyjukat, az apa boldogan és ellentmondást nem tűrően, amikor a kútból vizet húzó lány egy lövésdördülés után megroggyan, és öt perc múlva már az egész család halott… Na az se volt egy semmi film.

        KedvelésKedvelés

      • De jó! Többiek: miért? Szexszimbólum apácáknak?

        KedvelésKedvelés

      • szuper feladat! igen, feltűnt nekem is. 1964 után… hadd olvassak utána. először azt hittem, gyásszalag is van a képen, de később úgy láttam, csak az arany-zöld(?) keretnek a része, s minden sarkán volt.
        s még a RÓZSÁK. pl. a pénzes sütidobozon is rózsaszín rózsák vannak.
        aztán az új vívmányok ZÖLDEK: a három új dobszárító, a széf…
        figyelem, dobszárító és nem mosógép! mosógépet soha nem vettek volna, mert akkor mit csinálnak a lányok? de az benne van a filmben, hogy az eső sokszor bekavart nekik (amikor rose szedi össze az abroszokat, s a kapunál ott van crispina kisfia). tehát dobszárító jó befektetés az ír klímában.
        fontosak nagyon a színek is ebben a filmben, de hát nem lehet mindent egyből kivesézni.

        KedvelésKedvelés

      • Mit csinálnak a lányok??? Tiltakozom, a szuper borvörös LG mosógép mellett is igen sok munkám van a mosással, válogatás, folttisztítás, fertőtlenítés, teregetés, ÉS AZT MIND A BLOGTÓL VESZEM EL.

        KedvelésKedvelés

      • Sztem ribizli arra írta, hogy mosógépet azért nem vennének, mert akkor megfosztanák a megtisztulásra váró bűnös lelkeket a mosás örömétől, ami ugye, az egész intézmény alapja. Tehát a szárító nem a munkájukat könnyíti, hanem a profitot növeli, amint azt már előttem kifejtették. Tiltakozásra semmi ok. A mosás automata mosógéppel is hosszas és igénybevevő munka. Ezt tudjuk. Ja… és a terítés engem is megnyugtat, épp a múltkor jöttem rá terápián, hogy ha nagyon szorongok, teregetek, vagy összefogok… vagy vasalok… mert enyhíti.

        KedvelésKedvelés

      • 😉
        van mosógép?
        borvörös?!!!
        jesszus!
        haladunk a korral…
        (LG mondjuk nem lehetne Lonyhár Gizella, aki válogat, folttisztít, fertőtlenít, tereget, és É közben vadul írja a blogot?)

        KedvelésKedvelés

      • Elannyira, hogy tegnap óta kapszulás menő kávéfőzöm is van. Romlok le.

        KedvelésKedvelés

26. Számomra sokkoló volt már a legelején, hogy Margaret megerőszakolását követően a férfiak milyen “vállveregetően”, összetartóan beszélnek egymással. Hang ugye nem volt, de valahogy egyáltalán nem az jött le, hogy a fiút elítélnék, és az ő büntetéséről beszélnének. Nem is a fiúra mutogattak, hanem a lányra.
    Az anyákat már említette valaki feljebb, mai szemmel borzalmas volt látni, hogy mennyire betörhették ezeket a nőket a rendszerbe, hogy szavuk nem lehetett az ellen, amit a lányukkal tesznek. Rose anyja, ahogy egyetlen szó nélkül, kihúzott derékkal hagyja, hogy elvigyék az unokáját, és a lányát, vajon belül se üvöltött már neki egy hang, hogy ez nem normális, mert azt is kiölték belőle?
    Illetve még hátborzongató volt a végén, ahogy Bernadett szinte nem mer ránézni senkire, inkább a kabátját igazgatja, meg a földre néz, mintha még mindig félne.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • De a vegen milyen eros volt, amikor kibontotta a hajat es megrazta. Amolyan “kapjatok be” jelentese volt nekem.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • A haj motívum végigvonul a filmen. A szökevények hajának levágása, a nővérek szigorú hajviselete. És kontrasztként a végén a hosszú, kibontott, kócos haj, mint a szabadság, a vadság, az életerő, a nőiesség szimbóluma. Ráadásul B. fodrásznak tanult.

        KedvelésKedvelés

      • En ezt inkabb ugy ertelmezem, hogy tessek, van am hajam, nezzetek milyen szepre megnott ujra! Tonkre akartatok tenni, azt akartatok legyek ronda, ne kelljek senkinek, tunjon el a noiessegem, es lam, nem sikerult. tessek, nezzetek a csodas hajkoronam, amit megkopasztottatok par eve!

        KedvelésKedvelés

      • Nekem is a kolléganőim a kócos hajamat kifogásolják mindig. Próbáltam mostanig alkalmazkodni, vettem hajvasaló, csatokat meg miegymás, de mostantól bekaphatkják 😀 Szeretem ezt a blogot :))

        KedvelésKedvelés

      • csikatyus, láttad a hajam? nem fésülködöm! mert nem tudok. göndör, fekete. a kád vagy a budi fölé hajolok, s jól átrázom. (most már a kicsi lányom is így csinálja a sima vörös hajával.) nekem még senki nem mert szólni miatta. sejtik, mit kapnának…

        KedvelésKedvelés

      • emlékeztek unára, ahogy négykézláb összekaparja haját a lepedőről (kihasználva bridget elfoglaltságát), aztán visszaül sírva a székre, s szorongatja a marék haját? miközben bridget gúnyosan, nevetve kérdi tőle: “mit akarsz azzal?!”

        KedvelésKedvelés

      • Igen, ez igaz. De előtte, ahogy megjelent, én azt hittem, hogy még mindig szökésben van, azért lesi az emberek arcát, hogy nehogy felismerje, és visszavigye valaki.
        Az se derül ki a filmből, hogy ez az utolsó jelenet mikor készült az időben. Készülhetett akár évekkel később is.

        KedvelésKedvelés

      • Viszont akkor engedi ki a hajat, amikor az apacak figyelik, de egyertelmuen nem ismerik fel. B. erosseget mutatja, hogy megorizte sajat magat, ahogy Elanor is irta, a noiesseget, a szabadsagat.

        KedvelésKedvelés

      • Ezek nem azok az apácák, ezek másikak, de ő mindet utálja, és a visszanövesztett haját diadalmasan megmutatja nekik.

        A haj segíti jelezni az idő múlását is.

        KedvelésKedvelés

      • Nem lehet, hogy az eső elől az alagútba húzódó apácák közül az egyik Uma? Szerintem hasonlít rá, pár évvel később nézhetett ki ilyen öregnek. Neki is levágták a haját/szárnyait, csak neki nem nőtt vissza… Bernadettnek meg még hosszabb is lett a zárdában, mint volt

        KedvelésKedvelés

      • Igen, Unánál is, akinek a rövidre vágott haja hogy megnőtt, mire belépett az apácák közé.

        KedvelésKedvelés

    • Persze hogy az anyákban is üvöltött belülről a hang,de hogy tudná megmenteni a gyerekét,mikor ő is megmentésre,felszabadításra szorul? Szegüljön szembe a férjével, a családdal,a közösséggel? Vagy ketten lesznek kitaszítottak?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ez Rose anyjára vonatkozott,és Beo hsz.-ra reagáltam

        KedvelésKedvelés

      • Én nem vagyok benne biztos, hogy üvöltött az a hang. Úgy gondolom, hogy addigra már simán teljesen elnyomhatták ezt az anyákban, simán elhihette Rose anyja is, hogy ez így helyes, így kell lennie. És lehet, hogy még valahol mélyen cincogott az a hang, de azt sem tartom kizártnak, hogy az évek folyamán teljesen elnémult.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem az anyák úgy gondolták, csak így lehet élni. Ha alkalmazkodnak a rendszerhez, őket elfogadják. Tulajdonképpen minden nő, aki részt vesz ilyenben, vagy simán csak hímsoviniszta, ebben reménykedik: hogy őt békén hagyják, különbnek tartják, elfogadják. A férfiak és az általuk uralt társadalom.

        KedvelésKedvelés

      • Ez nem csak a társadalomban, hanem minden közösségben így megy ma is. Vegyünk egy sima általános iskolai osztályt. Vannak agresszorok, 1-2 áldozat és a nagy többség akik vagy hallgatnak vagy az agresszor mellé állnak abból a megfontolásból, hogy őket így nem fogják bántani. Nagyon kevesen vannak akik megvédik az áldozatokat a többséggel szemben is, a félelem miatt és mert nem akarnak kitűnni és ezért célponttá válni. Ráadásul a filmben ezeket a lányokat bűnösnek tartották az anyák is, hogy nem álltak melléjük, azzal tudták megmutatni mindenkinek, hogy nem pártolják az elkövetett “bűnt” sem (amiért legtöbbször kaptak ők is rendesen). Ma is illik minden gyerek által elkövetett dologért az anyát hibáztatni. Jó példa erre erre a “Beszélnünk kell Kevinről”. Az is nagyon jó film különben…

        KedvelésKedvelés

      • Azt vegyük figyelembe, hogy nem 2013-ban játszódik a történet, hanem ötven évvel korábban. Egyáltalán nem úgy gondolkodtak, éreztek az emberek, ahogy ma. Ez a “család a meleg, ölelő fészek” is modern vívmány, akkoriban az apa volt minden döntés hozója. Ne várjunk az akkori anyáktól például olyan érzéseket, mint amiket ma éreznénk. Főleg, hogy előtte sem volt másképpen, ilyen az egész rendszer. Lehetősége sem volt a nőknek arra, hogy anyaságukat vagy nőiségüket, szexualitásukat úgy éljék meg, ahogy a mai nők sem tudják sokszor, és akinek megy, annak jó dolga van. Vonatkoztassunk el a mai reakcióktól!

        KedvelésKedvelés

      • Sehol nem írtam, hogy akkor a család meleg ölelő fészek lett volna. Rose még örült az első gyermekének, Margaret anyja se érzéketlenül nézte végig, ahogy elviszik a lányát. Úgy gondolom, hogy valamiért ezek a lányok bíztak a családjukban. Rose, ahogy hajtogatja, hogy tudja, hogy bűnt követett el, ahogy könyörög, hogy meggondolta magát, Margaret, ahogy közli Bridget nővérrel, hogy ő most elmegy, haza apjához, aki biztos nem tud arról, milyen helyre hozták a lányát. Miért hittek abban, hogy a családjuk majd megmenti őket?
        Lehet, hogy nem ugyanazt érezték az akkori anyák, mint egy mai anya, de attól még fájhatott nekik valahol mélyen. És az is lehet, hogy nem, már nem fájt. Mert mire felnevelték a sok gyereket, látták, hogy is működik a rendszer addigra megkövültek az érzéseik.
        Úgy gondolom, hogy senki nem tudhatja, hogy mit érzett Rose anyja a lánya ágya mellett. Lehet, hogy szánta még mélyen valahol, és az is lehet, hogy rég kiveszett belőle ez az érzés, és teljesen bedarálódott.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem az ujjongás az újszülött fölött nem hiteles, nem pontos. Akkora szégyen volt, hogy ha a biológia ujjongott is, nem hiszem, hogy egy hiteles figura ilyen naivan mondogatta volna a pengeszájú anyjának, hogy milyen gyönyörű.

        KedvelésKedvelés

      • É., nem tudok hozzászólni a tiedhez, úgyhogy a sajátom aláírom.
        Az ujjongás nekem is furcsa volt. De az a lány valamiért mégis bízott az anyjában-apjában. Az alapján, amit eddig olvastam, semmi oka nem lehetett rá akkoriban. Tudnia kellett volna, hogy nem fogják hagyni, hogy megtartsa a babát, ő mintha mégis számítana erre. Miért?

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem ezek a tilalmak úgy voltak, hogy nem mondták ki őket, a hallgatásból rajzolódtak ki. Fogalmuk sem volt a fiatal lányoknak, mi bűn, mi a szex, mire számíthatnak. Nem volt ilyen, hogy “ha teherbe esel, akkor elvisznek a mosodába”, teljes tudatlanság, naivitás volt, ami fontos hatalmi eszköz is.

        KedvelésKedvelés

      • Azt sem kellett tudniuk, hogy ha megerőszakolják őket, mennek a mosodába rabszolgának. Addig sem próbálják megelőzni, addig is ki lehet őket használni, addig is eszköze lehet a sok ocsmány (ja bocsi, szerencsétlen, bűnös vágyakkal rendelkező) férfinak.

        KedvelésKedvelés

      • Én úgy tudom ezt értelmezni a magam számára, hogy nekem ez a négy lány, sors jelkép (is). Rose azokat az anyákat jelképezi számomra ebben a filmben, akiktől elvették a gyereküket, pedig fölnevelték volna őket, ha olyanok a körülmények, ha hagyják nekik stb. Azért ilyen a viselkedése. Ebben az egy jelenetben kellett ezt megmutatni. Nem tudom, érthető-e ez így.

        KedvelésKedvelés

      • én azt gondolom az ujjongás kapcsán erről, hogy a film – és nyilván ezzel komoly mondanivalója van – élesen elválasztja egymástól a három első jelenetet és az azt követően a mosodában történteket.
        az első jelenetek- a kinti élet. más a hangulata, mások benne az emberek, sokkal nyitottabb, reménytelibb, élettel teli. ezt üzenik ezek a jelenetek. és az ujjongás, valamint margaret naivitása (ahogy igaza teljes tudatában elmondja mi történt vele. az erőszak előtt is ez a fő érve: mit szólna ehhez … bácsi!- a fiú apja)
        ez az éles elválasztás kifejezi, hogy ezek a lányok élték a mindennapjaikat. amibe egyszer csak teljesen váratlanul belerobban a drámai fordulat.
        és az ujjongás ebben a tekintetben azt mutatja, hogy rose-nak ugyanilyen váratlan volt ez a fordulat, annak ellenére, hogy az ő esetében nem volt ez teljesen előzmény nélküli (hiszen kihordta a gyermekét). végig az állapotossága alatt nem kapott semmilyen jelzést a környezetétől, hogy mi fog vele történni. és ez egy plusz tragédia az ő esetében.

        KedvelésKedvelés

      • Nem mondtam és nem gondolom, hogy akkoriban nem fájhatott egy anyának sem, ha bántották, elvették a gyerekét (már hogyne fájhatott volna), de kikérni, hogy ők miért nem harcoltak például egy ilyen rendszerben, ezzel van nekem nagy bajom (bocsi, ha nem te írtad ezt, csak általánosságban mondom). Főleg annak tudatában, hogy a mai napig, akár itthon is milyen ordas baromságokat mondanak nők és férfiak is például a nemi erőszakról és annak “felelőséről”. Olyan mérhetetlenül agymosottak az emberek ma is, hogy nagyon felszalad a szemöldököm, mikor a nálunk sem általánosan előforduló nemes érzelmeket és igazságos hozzáállást várjuk el azoktól az emberektől, akik ötven éve, egy ennél sokkal zártabb és szigorúbb és bigottabb rendszerben éltek. Ezt akartam mondani, nem akarok bántani senkit. De rettentő igazságtalannak érzem.

        KedvelésKedvelés

      • Cris egyáltalán nem szándékoztam számon kérni semmi ilyesmit. Ha így jött le, elnézést kérek.

        KedvelésKedvelés

      • Írtam is, de megismétlem: nem vagyok biztos, hogy te írtad, és mást sem bántani akarok, csak el akartam mondani, mit gondolok erről, mennyire visszásnak tartom.
        : )

        KedvelésKedvelés

      • nekem azt erősíti -hogy igenis, azért az anyáknak fájt,de mégsem tettek semmit…- hogy crispina gyermekét ugye igyekeztek a családon belül elhelyezni ,a testvére vitte is mindig, hogy lássák egymást…szóval az érzelmeik megvoltak, elfojtva, lenyomva, kinek milyen mélyre sikerült -és én ezt továbbra is, akkor is a szemükre hányom.

        KedvelésKedvelés

      • Na, de miért az anyáknak? Egy teljesen apajogú társadalomban, mint családfőnek elég lett volna az asztalra csapni, hogy “márpedig az én gyerekemet senki nem viszi sehová.” A nőkkel ellentétben az ő döntését senki nem firtatta vagy kérdőjelezhette volna meg a családban. Ott az apa szava a megfellebbezhetetlen törvény, ha valaki, ők tehettek volna valamit! Te mégis csak az anyákat hibáztatod, akiknek semmi szavuk nem volt, miért? Ennyire hiszel a feltétel nélküli, tűzön-vízen átgázoló, önfeláldozó szülői szeretetben, amivel csak a nők születnek genetikusan, a férfik nem?

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem reménykedett abban, hogy ha meglátja a gyereket és elfogadja, akkor őt is elfogadják. Tudta, mekkora szégyen ez a családjának, a gyerek szépsége volt az egyetlen esélye.

        Az anyákon csodálkozni, hogy miért nem tettek semmit, olyan, mintha egyik rabszolgát vádolnánk, hogy miért nem szabadítja fel a másikat. Ha nagyon ugrál, mehetett volna a lányával vagy az elmegyógyintézetbe (bocsánat, kórházba)… Rose anyja nagyon azonosult a férje és a külvilág álláspontjával, nem láttam rajta semmi habozást vagy fájdalmat, Margareté viszont elképzelhető, hogy próbálkozott, de inkább csak sírt.

        KedvelésKedvelés

      • de, szerintem simán. anyám kb. pont ugyanígy viszonyult hozzám, nagyon hasonló helyzetben – éppen annyiban volt szerencséje, hogy nagyanyám mellé-állt, és ezért (minden szempontból) megtarthatott. nem ismerjük Rose korábbi életét, viszont a figurában magában valami olyan óriási tömény reménykedés van, mint alapvonás, amit szerintem ez jól illusztrál.
        plusz az, ahogyan az anyja nem néz rá a gyerekre, szerintem jelzi azt az erőfeszítést, amibe neki az kerül, hogy eltaszítsa Rose-t meg az unokáját (ha valóban őszintén hinne abban, hogy ez a jó megoldás, akkor szerintem mutatna érzelmeket és természetesebben viselkedne – így szinte látni azt, ahogy magában mantrázza, hogy „így lesz a legjobb”). szerintem Rose ezt érzi benne vagy tudja róla, és ezért próbálja meg győzködni, hogy legalább „nézze meg”.

        KedvelésKedvelés

      • (Csak most jutottam ide, szinte mindent leírtatok, de ahogy átfutottam a kommenteket talán egy aspektus kimaradt, ill. nem pontosan értettem, mire gondoltok, mikor a “rendszerről” beszéltek.)
        “Azt vegyük figyelembe, hogy nem 2013-ban játszódik a történet, hanem ötven évvel korábban.” írja Cris256, én annyival egészíteném ki, hogy nagyon nem mindegy, hogy ezek a “mosodák” Írországban nyíltak, amelyik abban az időben talán a legszegényebb ország volt Európában. Gazdaságilag teljesen elmaradott, a férfiak nagy része Amerikában és más országokban vendégmunkásként dolgozott, otthon munkanélküliség és nyomor, mindezek tetejébe még “vallásháború” is dúlt.
        Feltételezem, hogy az akkori katolikus ír nők számára az egyetlen lehetőség a házasság volt és a nagyon kevés otthon maradt férfi “megtehette”, hogy a “makulátlanok” között válogasson. Egy “megesett” lány a többi testvérét is “meggyalázta”, őket se választotta volna senki. A család csak egyet tehetett, ha megakarta védeni a “becsületét” (azaz a többi testvért), ha kiközösítette a “vétkest” vagy ha bevállalta az “átnevelést”, hiszen maga a zárda “biztosítékot” jelentett arra, hogy más emberként jön onnan ki.
        A szinte dogmatikus ír vallást valamennyire ismerve, szerintem mind a lányok, mind a családjuk bűnösnek gondolták magukat. Nem valószínű, hogy pontosan tudták mi zajlik a zárda falai között (ez abból is látszik, ahogy M. öccse meg van rémülve, mikor elmegy a lányért), de én feltételezem, ha tudták volna, akkor sem tettek volna mást, olyan súlyos bűnnek tartották a “tisztátalanságot” .
        Nem hinném, hogy az apák, az anyák “érzéketlenek ” lettek volna, de “védenie” kellett a többi testvért, én R. “pengeszájú” anyját sem tartom szörnyetegnek, mert valamiért ott ült, ha nem érdekelte volna a lánya nem megy be, szerintem inkább “fél” rájuk nézni, mert akkor nem bírná megtenni, amit minden akkori és ottani emberi számítás szerint meg kell tennie…

        KedvelésKedvelés

      • Igen, nagyon fontos ez a szempont, jó, hogy leírtad és örülök, hogy itt vagy!

        KedvelésKedvelés

      • Köszönöm, hogy nem értettél félre…
        Számomra az egyik legmegdöbbentőbb a zuhanyzós jelenet volt (különösen annak fényében, ahogy esténként “vetkőztek”) itt nem volt konkrét fizikai agresszió, “csak” mérhetetlen megaláztatás

        KedvelésKedvelés

      • Szép kis körforgás. A folytonosság biztosítva van. A kisbabákat elveszik az anyjuktól. Bekerülnek a lányok lány nevelő intézetbe, ahol engedelmes, kiszolgáltatott egyedet nevelnek belőlük kellemes és kevésbé kellemes módszerekkel. A fiúkat fiú nevelő intézetekbe adják, ahol elnyomókat nevelnek belőlük. Ez a mai vegyes iskolákban már nem könnyen megvalosítható…

        KedvelésKedvelés

27. Az alapszituáció a korabeli Írországban az, hogy a mélyen katolikus családokban 6-15 gyermek van.
    Ennélfogva sok az éhes száj, kevésbé értékes egy-egy gyerek, akik a legtöbb helyen még a halálukkal sem hagynak maguk után pótolhatatlan űrt. A halálos kimenetelű gyermekjárványok a megelőző évszázadokban rendszeresen tizedelték a gyermekeket (himlők, diftéria, szamárköhögés, etc).
    Mo-on pl. az utolsó gyermekbénulás-járvány 1959-ben volt, azaz 5 évvel 1964 előtt.
    Mindehhez a gyakorlathoz képest nyílván azt végképp nem veszteségnek könyvelték el, ha a nagy számú gyermek közül 1-2-3 ilyen vagy olyan okoknál fogva az egyház szolgálatába “szegődött”, pláne ha az az értéktelenebbnek tartott lánygyerek volt. De valóban az ír fiúkat is érintette és sújtotta ez – más okokból persze, de ők is áldozatul estek a korabeli egyháznak.
    Mindez magyarázatul szolgál az anyák azon részvétlen és szenvtelen hozzáállására, amit az előzőekben többen kifogásoltak.

    Crispina láthatóan autista. A pap ezzel visszaél, de egyáltalán nem biztos, hogy tényleges fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz, hiszen autista egyéneknél a szexualitás nem áll olyan erős kontroll alatt, mint az egészséges (nőként nevelt) embereknél.

    A film feltűnő hiányosságának találom, hogy semmi utalást nem tesz a fiatal nők természetes és ilyen összezárt helyzetekben fokozattabban megjelenő “öncélú” szexualitására, sőt még ha alkalom adódna is rá, akkor is elkerüli és kizárja azt.
    Pl. Bernadotte pusztán a szabadulás reményében hajlandó mintegy prostituálni magát – holott a természetes és életszerű az volna, ha a saját vágyai hajthatnák a jelen helyzetben megjelenő és évek óta egyetlen testközelbe kerülő fiatal férfi karjaiba.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Köszönöm, ez fontos felvetés!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Ez engem érdekelne, hogy miért tűnt neked autistának. Nekem nem tűnt annak.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Van autista ismerősöm, és neki pontosan ilyen a viselkedése, beszéde, vonásai, tekintete.
        Az egész család egybehangzóan őt vélte látni benne,
        és innen gondoltuk, hogy az autizmus jegyeit mutatja a lány a filmen.

        KedvelésKedvelés

      • Értem.

        KedvelésKedvelés

      • Én is kérdezni akartam!

        KedvelésKedvelés

      • Felmerült többeknél már előzőekben is, hogy Crispina mitől olyan, amilyen. Nem tudni meg,
        de szerintem azzal, hogy mentegetjük, hogy áá, nem is, meg lehet, hogy csak a hatások miatt, ezzel éppen ellenkezőjét tesszük : hogy bélyegnek érzünk valamit, ami pedig sok ártatlan és jóindulatú ember igenis hordoz a földön, akár születésétől fogva, és ami korántsem bűn, csak egy állapot.
        Egy olyan állapot. ami sérülékenyebbé teszi az átlagnál és amivel vissza is lehet élni.
        Nem igazán értem, hogy női szégyenünkben és női nagy jóindulatunkban miért akarjuk őket letörölni a filmvászonról azáltal, hogy az ilyen szereplőről tagadjuk hogy valami baja van ? Igen, a szó bántó, de a tartalom attól még létezik és szólni kell róla mint problémáról.
        A bemutatott lány igenis eltér az átlagtól, arca, mimikája, reakciói mondhatni “nem normálisak”, aki nem hiszi, nézze már végig, hogy reagál
        a meztelen jelenet végén (53.00)
        amikor elveszik a medál (57.00)
        a zsákbafutásnál (1.07.58)
        a medál megtalálásánál (1.13.10)
        és amikor az atya viszketni kezd (1.18.46)
        Nem véletlen, hogy ő végzi a legcudarabbul is – holott ha békén hagyják, ilyen minimális defekttel simán felnevelhette volna a gyermekét.

        KedvelésKedvelés

      • ld. még Forest Gump és Esőember.

        KedvelésKedvelés

      • nekem tenyleg nem esett le hogy mondjuk autista lenne. Nekem annyi tunt fel hogy nagyon egyszeru lelek. csak a hozzaszolasok elolvasasa utan gondolkoztam el rajta hogy ez valami mas lehet mint egyszeruseg.

        KedvelésKedvelés

      • És a Forest Gumpról leesett ?

        KedvelésKedvelés

      • amikor forest gumpot neztem, meg gyerek voltam, szerintem meg nem is hallottam akkor autizmusrol. Pl ezert is tetszik az angol oktatas, ahol az autista es egyeb a normal fejlodestol eltero gyerekek (ezt lehet mondani,ugye?) nem elkulonitett iskolaba jarnak, hanem oda ahova a tobbiek. bar latom ennek a rossz oldalat is, de teny hogy az en lanyom 4 evesen mar autista osztalytassal fog egy padban ulni.

        KedvelésKedvelés

      • Nekem se esett le, tényleg az volt az első gondolatom, hogy mi tehette ilyenné.
        Forest Gumpot nem láttam, majd pótolom.

        KedvelésKedvelés

      • sokat gondolkodtam crispinán. elfogadom, hogy autista, bár első nekifutásra cáfoltam. utána olvastam. csak sejtem, hogy ezek a lányok szinte MIND ilyen környezetbe kerültek, viszonylag korán. nem kellett ahhoz teherbe esniük. ha CSAK autista lett volna, talán az apácák is kicsit(!) szánták volna. de mivel már “hált” férfival, gyereket is szült, a cédák sorába került, és kapott a legkegyetlenebb megaláztatásból (neki a legszőrősebb a pinája). ő a legkönnyebb célpont, mert igazából védekezni sem tud/akar. a rendszer pontosan ezeket nyomorítja a leginkább. mert lehet. nem véletlenül ő “az áldozat” a filmben – pontosan így történik a valóságban is!

        KedvelésKedvelés

      • Úgy sejtem, hogy Crispina is házasságon kívül szült, de egyébként sem tartom valószínűnek, hogy egy fogyatékos embernek engedték volna, hogy nevelje a gyerekét. Teljesen belefér számomra ez is ebben a miliőben.

        KedvelésKedvelés

      • naná, hogy házasságon kívül szült – és ehhez azt se feledjük, hogy Crispina és a többi öntörvényű / autista / debil / imbecil/ idióta, nemileg érett nők esetében a szexualitás ugyanolyan elemi erővel tör felszínre, mint a férfiaknál.
        A férfiaknál ugyanis nem épít be ilyen gátakat a társadalom – az öntörvényű vagy szellemileg korlátozott nők pedig nem a várható normák szerint reagálnak az eléjük épített társadalmi gátakra.
        Ezért van az is, hogy a szexuális bűnözők paradicsoma a szellemileg korlátolt nők köre – ld. az atyát…

        KedvelésKedvelés

      • Nagyon érdekes amit írtál. És valóban ők ezzel a viselkedéssel furcsák, “természetellenesek” lesznek, pedig csak úgy viselkednek mint a kamaszfiúk. Gátlások nélkül…

        KedvelésKedvelés

      • De az ő furcsaságuk nem ebben áll, nem ettől furcsák – ez csupán az egyik következménye az állapotuknak. Mert ők minden vonatkozásban másmilyennek fogják föl a világot, mint a többiek.
        Az egyetemen volt egy tesitanárom, aki elhozta a Down kóros kislányát az órákra.
        A kislány akkor 12 éves volt, és mondta az anyuka, hogy nagyon kell rá vigyáznia, mert ha fiúkról van szó, vagy fiúkat lát, beszélget velük, szabályosan remeg és rájuk mászik, olyan elemi erővel indul be a vágya.
        Na és ez az, amit az ép felfogású lányoknál képes beszuszakolni a társadalom az egyénbe, és amit a fiúknál nem szuszakol be, sőt elemi jognak tüntet föl.
        És többek között épp ettől válunk erőszak-társadalmakká.

        KedvelésKedvelés

      • Aztamindenit, én erről nem tudtam eddig semmit.

        KedvelésKedvelés

      • Én sem tudtam így összerakni. Most már utólag visszagondolva helyére kerül sok minden. Például barátnőmmel voltunk egy ismerősömnél akinek az akkor 13-14 éves kislánya olyan dumát levágott az asztalnál a fiúkról amivel lekörözte volna a legmacsóbb, leghímsovinisztább kőművest is. Elmesélte például mennyire szeret a bátyja sulijához menni, mert ott sokkal jobb srácok vannak, imádja őket nézegetni (szerintem még cuppogott is utánuk) és melyiknek, hogy domborodik a feneke a szűk nacijában, stb. Elhűlve hallgattuk, barátnőm hazafelé megjegyezte, hogy szegény biztosan értelmi fogyatékos kicsit…pedig ugyanez a duma egy kamaszfiútól szinte természetes lett volna, na de egy lánytól? Döbbenetes…

        KedvelésKedvelés

      • Ezt szerintem is fontos volt felvetni, kösz, hogy megtetted!

        KedvelésKedvelés

    • Amikor C. vizes hálóinggel hűti le magát, akkor már lázas vagy így fázik meg, mert felhevült vágyait szeretné csitítani?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Egyáltalán nem felhevült, hanem meg akar halni. Mikor Margaret mondja neki, hogy megfázástól csak az öregek halnak meg, akkor felakasztja magát.

        KedvelésKedvelés

      • Köszönöm. (teregettem egyet közben…)

        KedvelésKedvelés

      • Először nem mer “direktben” öngyilkos lenni, mert ugye az is a halálos bűnök egyike. Ezért terveli ki, hogy beteg lesz és úgy hal meg, amolyan természetes módon. Utána következik az a rész amiben megtudjuk miért érzi annyira elviselhetetlennek az életét, hogy a halál is megváltás számára. Mit tesz vele a pap, valószínűsíthetően rendszeresen, amit aztán Margaret észrevesz míg köti a cipőjét.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem az is elég, ahogy azok a vén banyák megalázták. Egy ilyen egyszerű, törékeny léleknek az a megaláztatás már elég ok az öngyilkosságra. Gondoljatok arra, hány gyerek lesz öngyilkos az iskolai zaklatások miatt.

        KedvelésKedvelés

      • vezekel. nem akarja a vágyait csitítani. aztán bele akar halni. onnan tovább “vacskamati”.
        figyeld aprólékos mozdulatait. ahogy bevizezi, kicsavarja (nem túl erősen), lassan magára ölti, elrendezi, kiengedi a levegőt…

        KedvelésKedvelés

      • Vágyait?? Meg akart halni! És úgy akarta, hogy ne ő legyen a hibás, hanem a betegség.

        KedvelésKedvelés

    • az ir fiukat hogy sujtotta?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • http://nol.hu/kulfold/bantalmazas__szexualis_zaklatas_-_terror_az_ir_katolikus_gyerekintezmenyekben

        KedvelésKedvelés

      • Egyébként én arra lennék nagyon kíváncsi, hogy nálunk mikor lesz végre botrány a gyermekintézmények körül. Olyasmire gondolok, ami Írországban volt, hogy eljutott a sajtóba, hogy mi folyt ott évekig, és még mi is tudunk róla, nem az, ami nálunk van, hogy kicsi voltál, nem emlékezhetsz, különben is elévült.
        Egyszer jártam egy állami gondozott sráccal ő mesélt dolgokat, pedig ez 2000-es évek beli magyarországi gyermekotthon nem a 60-as évek Írországa… Őt szerencsére nevelőszülők nevelték pár éves korától, az intézetbe a féltestvéreit ment csak meglátogatni. De belegondolva, hogyha látogatóként ennyi szörnyűséget látott, akkor mi folyhatott a háttérben.

        KedvelésKedvelés

      • http://index.hu/belfold/2012/10/25/rosszul_kezeltek_a_gyermekotthonban_molesztalt_gyerekek_ugyet/

        KedvelésKedvelés

    • Ezt én is írni akartam, hogy rengeteg gyerek volt. Gondolom a fogamzásgátlás hiánya miatt, meg ez volt a szokás, meg a nőknek nem volt beleszólásuk, hogy szeretnének e 10-et szülni. Sok lány csak azért került a Magdolna mosodákba, mert árva lett vagy félárva, vagy mert sokan voltak és nem tudták őket eltartani. Asszem Katie esetében volt róla szó, hogy ezért nem jött érte a családja, mert szegények, de itt „gondoskodnak” róla.

      A felesleges gyerekek többnyire azért nem a mosodákba kerültek, hanem industrial schoolokba. Ezek árvaház szerűségek lettek volna elvileg, de a bentlakó gyerekeknek csak a töredéke volt árva. Ezeknek az intézményeknek részben az is volt a céljuk, hogy a bűnözővé válástól óvják meg a gyerekeket. 3 éves kortól lehetett bekerülni, gondolom ezen életkorban már sok bűnözői vonást mutattak. Azért is elvehették a gyerekeket, ha a szülők elváltak és az anya nevelte őket. De ha jól értettem az angol nyelvű cikkeket, a legtöbb gyerek a szegénység miatt volt itt, meg mert a szüleik nem tudtak eltartani 15 főt.

      Ezeken a helyeken is dolgoztatták és verték a bentlakókat, és sok lány egy bizonyos életkor után átkerült a magdolna mosodákba, még annyi se kellet hozzá, mint a filmben, egyszerűen csak jól jött az ingyen munkaerő.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Fentebb szó volt egy tanulmányról, ami szerint nem születtek gyerekek a mosodákban, pedig olyan eset is volt, hogy valaki 2 gyermeket szült, úgy hogy évtizedekig be volt zárva és egész életét intézetben töltötte. 3 évesen került industrial schoolba, innen 15 évesen Magdolna mosodába, és itt is halt meg. Az Amerikába örökbeadott gyerekei derítették ki az életútját.
        Szintén Amerikába örökbeadott, időközben felnőtt gyerekek robbantották ki a botrányt, hogy az örökbeadás előtt néha gyógyszereket teszteltek a csecsemőkön a Magdolna mosodákban vagy az árvaházakban.

        KedvelésKedvelés

    • Nem tudom, milyen vágy dolgozhatott benne, és ha dolgozott is, akarta-e azt megélni egy férfival. Hiszen azért lett rabszolga, mert túlságosan tetszett a férfiaknak…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

28. Nem akarok belemagyarázni semmit, nekem az elején a dal is egy kicsit furcsa volt. Ez ugye elvileg egy ír katolikus esküvő, és az a dal a bodhrannal annyira – nekem valahogy oda nem illően – szenvedélyes volt, erős szexuális töltettel. Olyan képmutató az egész, egyfelől egy ilyen zene, ami igenis feltüzelheti az egyébként szigorú korlátok közé szorított vágyakat, másfelől pedig halálos bűn a házasságon kívüli szex… (persze csak a nőknek…)

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Igen szerintem is az fűtötte fel az unokaöccset és követte el az erőszakot Margareten. Én is azt hittem hogy a pap elélvez a dal végére.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

29. Amikor a nővér azt mondja, miután az egyik lány valami kihágást követ el, hogy meg kell védeni a férfiakat önmaguktól… na, ott fennakadtak a szemeim. Nem emlékszem, melyik jelenet volt, de nekem ez benne az egyik legfontosabb mondat.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Mármint a filmben.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • osztom. ezért lett a bejegyzésem mottója.

        KedvelésKedvelés

    • Ezt mondja pontosan:
      “Minden férfi bűnös, könnyedén kísértésbe esik mind, de meg kell védeni a férfiakat önmaguktól, a kísértés tárgyát el kell távolítani!”
      Egyértelmű tényleg, a férfira úgy tekintenek mint egy ösztönein uralkodni nem tudó szerencsétlen állatra, aki pont ezért mert születésétől ilyen szegény, nem tehet róla. Áldozatok ők, akik könnyen bűnbe esnek, ha az ilyen könnyűvérű cafkák provokálják őket. Mert tisztességes nőt megerőszakolni nem lehet, biztos “úgy nézett”, “úgy öltözött”, “olyat tett vagy mondott”. Félelmetes…és hányan élnek ebben a tudatban mind a mai napig.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Köszönöm a pontosítást! És tényleg, ebben élünk nap mint nap, csak nem ilyen mosodai szinten kapjuk érte a fenyítést, hogy megszülettünk.
        És nem értik, amikor a “szép vagy”-ra forgatom a szemeimet, hogy sokra megyek vele… Mert provokálás, molesztálás, állandó enyhe fenyegetettség-érzés jár érte. Köszönöm, sokkal egyszerűbb volt fogszabályzós, béna pulóveres tiniként.

        KedvelésKedvelés

      • Maximálisan átérzem. Pár hete a főnököm és a kolléganőm beszélgettek arról, hogy egy újságban a főnököm azt olvasta, hogy minden ötödik nőt zaklatják a munkahelyén. És az nem lehet, mert az marha sok. A kolléganőm helyeselt, hogy az tényleg marha sok. Szó szót követett mire a kolléganőm levonta a tanulságot, hogy “hát persze, mert úgy öltöznek fel! maguk tehetnek róla! Ne csodálkozzanak!” Ez egy 27 éves lány végkövetkeztetése volt. Aki mellesleg bigott vallásos. Nem akartam neki mondani, hogy én ha az előző munkahelyemre egy kukás zsákban mentem volna be dolgozni, akkor is belém kötöttek volna. 2 év alatt összesen hatszor volt rajtam szoknya és még sorolhatnám. De persze hibáztassuk csak az áldozatot. Bocs, eltértem a tárgytól, csak azt akartam jelezni, hogy ezt ma is rengetegen gondolják így: az áldozat tuti hibás valamiért….

        KedvelésKedvelés

      • Minden ötödik nőt? Csak? Ha nem számítjuk a zaklatás “finomabb” formáit. Szerintem.

        KedvelésKedvelés

      • Egyértelmű. A cikk szerzője kb onnantól értelmezte zaklatásnak a munkahelyi zaklatást, ha a dolgozó bugyijába nyúl a főnöke. És ezek még ezt is soknak tartották.

        KedvelésKedvelés

      • Pontosan: hüledezünk, fogjuk a fejünket, de egyáltalán nem volt ez régen, és a mai napig is bárhol felbukkan ez a vélemény. Bárhol.

        KedvelésKedvelés

30. “Meg kell védeni a férfiakat önmaguktól.” (Bridget nővér)
    Doyle atya játszik egy, a vérfertőzésre utaló tartalma miatt ritkán előadott balladát, Alant a völgyben a kút. Ékesen szól arról, hogy az ír társadalomban a vérfertőzés (incesztus) és csecsemőgyilkosság köztudott tények. A dalban megszólaltatott lány, bár „rendes”, és sosem volt idegen férfival, hat gyermeket szült rokonaitól (kettőt-kettőt apjától, fivérétől és nagybátyjától). A meggyilkolt csecsemőket eltemették a férfiak létjogosultságát igazolandó. Gyermekei elhantolását megsirató anya egy úriembert kérdez afelől, hogyan kell e bűnökért vezekelnie: hét évnyi harangzúgással és további hét évnyi pokol tüzén való égéssel. A lány válasza: „Legyek hét évig zúgó harang, / de az úr odafentről megváltja lelkem / pokol tüzén való megégéstől”. (Bár ez a kegyelem csupán az erőszakot elszenvedett nőket éri.)
    A dobon patriarchális szimbólumok. Doyle atya két KEZE: egyik a bottal ütleget osztó (bűntető), másik a simogató (kegyelmet osztó). Majd a hitvesek egymásba kulcsolódó keze. Hites pecsét az ír társadalom által el- és befogadott incesztusra és csecsemőgyilkosságra. Kisvártatva ismét a kéz, ezúttal a vérfertőzést elkövető fia vállán nyugvó apa keze (megvédlek/megvédünk!), majd a nőket kirekesztő zárt férfitanács. Előtte a lányra irányuló apai mutatóujj (patriarchális megbélyegzés). Mindez a KERESZTEK, FESZÜLETEK árnyékában.
    Margaret: a vérfertőző kapcsolatért az áldozat hibás, mert provokatívan viselkedett, és nem mondott nem-et. (Dehogynem! De ez mit sem változott. Lásd a Steubenville-i esetet.)
    Bernadette: “Szerintem nem bűn a szépség. …A hiúság, az bűn.” Ennek szimbóluma a hajkefe – ellentéte a surolókefe. (Pikáns kis részlet: az árvaház patrónusa St. Attracta, ami vonzó-t jelent.) Ismét a kezek játéka: Bernadett körmöt rág, az összes többi lány karba fonja. Bernadett impulzív, a többiek tudattalanul elzárkóznak az udvarlástól. Bernadett szavakkal üt, védekezik. Árva, ezért ösztönös. Nincs családi mintája. Azzal védekezik, amivel tud. Ez a kulcsa Katie betegágya mellett mondott szavainak. Nem számít, hogy mit mond: védekezik. Amit érez a szemében és a társközösséget vállaló csókban van, mellyel a halott Katie homlokát pecsételi.
    Rose: “Gyalázatos bűnt követtél el.” Az anyaság nem bűn, csak ha házasságon kívül éled meg. Ismét kezek: csecsemőt elragadó, ölelő, gondoskodó kezek (az anyától óvják!), majd Rose apját erőtlenül püfölő kezek.
    Mindhárom eset “begyűjtésénél” ott egy atya. Mindhárom esetben az anya/gondozó félreáll.
    Bridget nővér: angyali arc, gyűszűvel pénzt számoló fürge ujjak. Simogató és büntető, de többnyire ruhaujjba rejtett kéz. De mit mond a száj? “Egyűgyű kis cafka vagy” (Margaretnek), “Önmagát kellető szajha” (Bernadettnek). Az első, szavakba öntött megbélyegzés. Ami a meztelen jelenetben folytatódik. Visszaköszön a haj-motívum: “Bernadette, te szőrösebb vagy odalent, mint a fejeden”. (Ja, a pinaszőr!) A megaláztatás ellenére, vagy csakazértis Bernadette az egyetlen, aki szeméremdombját fegyverként használja. Érdekes még, hogyan tér vissza Crispinánál ez a motívum az atya viszketős jeleneténél. Crispina neve göndör hajat (pinaszőrt?!) jelent – Bridget nővér adta neki a nevet. Elképzelhető, mik a sikamlós, pikáns beszédtémák az apácák körében. A lányok meztelensége szexuális infantilizmusukat hivatott igazolni.
    Una: az “egyedüli”, aki beáll a rendbe, de igazából nem azonosul az apácákkal. Szökése után apja megfenyegeti: “Ha még egyszer elszöksz, én agyonverlek.” Majd Bridget nővér csillapítja a kedélyeket, egyszuszra: “Mit bámultok, szajhák? Isten áldja, nővér!” Ez ismét magyarázza a meztelen jelenetet: Mi szűzek vagyunk, ti cédák. Ezért gúnyolódhatunk a testetekkel.
    Az igazság számomra legkiáltób pillanata az, amikor Margaret vígasztalja Crispinát az öngyilkossági próbálkozást követően: Eljön az a pillanat, amikor innen kiszabadulunk, és akkor játszhatsz a kisfiaddal. “MIKOR?” – kérdezi Bernadette szenvtelenül. “Nem akarom, hogy öngyilkos legyen.” “Tudom, hogy az a célod, csak azt nem tudom, MIÉRT?”
    Innen kezd lassan körvonalazódni Margaret angyali küldetése. És talán ebben az üzenet: hinnünk kell a zsigeri jóban, abban a jóban, amit ösztönösen cseleszünk a másikért – túl a női szolidaritáson. Hogy apró gesztusokkal ki lehet harcolni, lépésről lépésre. Hogy hiába nyitva a kapu, a harcot végig kell harcolni ahhoz, hogy megnyerjük a csatát. Kapu nyílik máskor is, másutt, másképp, ha már egyszer megnyertük a csatát.
    Crispina: nem autista, csak védekezik. Öntudatlanul teszi, s elvonja erről a figyelmét a Szent Kristóf medálon (“telefonon”) keresztül kisfiával folytatott beszélgetés. Ezért bármit elvisel, csupán a teste tiltakozik. (Van például a bal karján egy vasalótól származó égésnyom. Valószínű, ő okozta saját magának. “Vezekelnünk kell a bűneinkért. Muszáj szenvednünk.”) Ismét a kéz, az atya ostyát osztó keze abban a szájba, melybe kicsivel azelőtt beleélvezett. (Te Absolvo!) A kerti celebráláson:
    Atya – “Hadd igazolja magát az ember.”
    Crispina – “Az atya nem tiszteli Istent.”
    Számomra a filmnézős jelenet a csúcs (no meg az érsek úr körülrajongása). CSAK Bridget nővér nézi a filmet (s talán a többi apáca), de az összes lány Bridget-et. Románul van egy kitűnő mondás rá: Viaţa bate filmul! (Szabad fordításban: Az élet lepipálja a filmet!)
    Külön bejegyzést érdemel az ütlegelések különböző formája. Erre a legfontosabb az, amit Bernadette mond: „Ürügyet mindig találna rá, hogy megkínozzon. Így most okot is adunk rá.”
    A film kézfogással végződik. S aztán Bernadette zilált hajú, felháborodott tekintetű arca. A felemelt mutatóujj (bár szerintem ezt a vágó tette a filmhez).
    Szimbólumok, motívumok: KEZEK, FESZÜLETEK, HAJ, KEFE, GOMBOK, FOLYÓSÓK, FÉNYES ABLAKSZEMEK, RÁCSOK, VÉR, FOGASKERÉK (csavar, spirál, göndör), PÉNZ, ÉTEK, CIGARETTAFÜST.

    Amíg ezt megírtam, megittam két deci áfonyapálinkát. De itt van. S most alaposan elolvasom a többiekét is.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Kimaradt Crispina sorsa – az anorexia magyarázata. Amíg volt cél (kisfiával való beszélgetés akár közvetítőn keresztül), amíg vezekelhetett, addig “elbírta” az orális ingerlést. Amikor már egyikre sem volt lehetősége, ő maga büntette saját magát orális ingerléssel. Megmaradt a tartalom nélküli, saját személye ellen forduló rögzült gesztus.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Amikor néztem a filmet, nekem az első benyomásom az volt, hogy azért dugta le a torkán az ujját, hogy hányjon, még mintha öklendezett is volna (nem tudom most újranézni, hogy a te értelmezéseddel a fejemben is ugyanígy látnám-e), vagyis én bulimiásnak néztem elsőre, és utána mondták, hogy anorexiában halt meg, ami mondjuk nincs túl messze. Azt én is úgy értékeltem, hogy a fia nélkül nem volt több oka, hogy ne legyen öngyilkos.

        KedvelésKedvelés

      • Atyaúristen!

        KedvelésKedvelés

    • A mindenedet! (Kapjon ötöst?) Nagyon szép a szimbólumvadászat! Milyen sok a beszélő név!
      Itt elárulom, hogy arra gondoltam, nagyon kortalan a kezdő dátum ellenére is az amúgy is elmaradott ír miliőben a díszletezés és a jelmezek, de közvetlenül a mosógépek megjelenése előtt ragasztószalaggal (cellux) rögzíti a pénzesdobozt Bridget. És még Kennedy utal a korra.
      A vér is szimbólum, veréskor (hű, az a szem!), mosáskor, meg Katie vérző orra.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nálunk tízes jár. Csillagos. Azóta is az ő kommentjén jár az eszem.

        KedvelésKedvelés

      • Mehet a dicséretes ötös 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Kapjon! Van mit továbbgondolni még így….
        Sztár vagy ribizli. Nagyon durva cucc lehet ez az áfonyapálinka 🙂

        KedvelésKedvelés

      • en is lehidaltam kisse. nekem meg mindig ott tart az agyam hogy mit tudnek irni azon kivul hogy csak orjongeni birnek es trivialis kerdeseket feltenni es erre jon egy ribizli fele iras. le a kalappal 🙂 ezek utan kivancsi lettem hogy mi lehet a munkad, csak hogy mihez kezdtel egy ilyen eles esszel. ha nem tul indiszkret, akkor erdekelne mivel foglalkozol.

        KedvelésKedvelés

      • Építész. Azok okosak nagyon, főleg ha még engem is szeretnek.

        KedvelésKedvelés

      • Milyen drága vagy te, É.! : )

        KedvelésKedvelés

      • semese, építész vagyok. és szoktam mindenféle pálinkát inni. csínján. ha eljutok egy közös blogbulira, hozok. erős a képi memóriám, s közben nagyon figyelem a szöveget, a mimikát, ami társul hozzá.
        ne adjatok se ötöst, se tízest, se lájkot. épp elég elismerés ez a sok komment. én most tartok a felénél. újabb és újabb kommenteket szúrok közbe, vannak új felismeréseim. élesítem az eszem, csiszolom. ez a pompás ebben a blogban. hogy mindig penge leszek tőle 🙂

        KedvelésKedvelés

      • koszi a valaszt. a jo palinkat en is szeretem 🙂 de nem a mezes meg fahejas meg csillamporos verziot, hanem az igazi hazi szilva, korte, stb palinkat. jo kis blogbuli lesz..mikor is? 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Arra én is befizetek… ribizli… ha lesz, menjünk együtt Pestig… autóm van…

        KedvelésKedvelés

      • műítésznek is jó vagy, na.
        valamint még ezek után közölnöm kell, hogy én zizzentem ám rá a pálinkádra először, ezt ne feledd !
        csak időközben beelőztek az egyéb kommentek, de az idő még szerencsére jelez.

        KedvelésKedvelés

      • de még milyen penge!! és ezek szerint te nem teregettél közben 🙂
        annyira pengeélesek és okosak a megfigyeléseid, és újabb gondolatokat indítanak el bennünk.
        köszönet érte

        KedvelésKedvelés

      • A teregetés a többieknek sem figyelmetlenség volt, hanem enyhkeresés.

        KedvelésKedvelés

      • 😀 😀 😀 Kérek én is! Minálunk csak a kávé és a Martini terem meg, szikes a talaj.

        KedvelésKedvelés

      • locsolókocsival megyek pestre. tele lesz pájinkával!

        KedvelésKedvelés

      • Jó lesz!

        KedvelésKedvelés

      • Ha útba ejtenél, én belekapaszkodnék a biciklimen a locsolókocsidba, ha engednéd. 🙂

        KedvelésKedvelés

      • felveszünk. biciklistől.

        KedvelésKedvelés

      • De jó, köszi!

        KedvelésKedvelés

      • odacsődülök én is a csuprommal. 😀

        KedvelésKedvelés

      • Pedig éppen írni akartam, hogy beszállok én is egy kis áfonyapálinkával. A locsolókocsival viszont nem tudok versenyezni. Azért az én állam is leesett a bejegyzésedet olvasva. Kössz,

        KedvelésKedvelés

      • Eszemben sem volt kritizálni a teregetést. De amikor az ember enyhítést keres (én is ezt tettem többször is a film nézése során, önirónia próbált lenni az ártatlan mondat), akkor kizökken, és nem jönnek létre az összefüggések ilyen koherensen, mint ribizli csodás kommentjében.
        Nem akartam senkit megbántani. (Igaz, magyarázkodni sem 🙂 ) És azt már meg sem merem jegyezni, hogy nyilván az áfonyapálinka is szerepet játszott!!!

        KedvelésKedvelés

      • csajok/srácok, én ezt nagyon élvezem. persze, hogy belefér a teregetés (akár enyhülésnek is) és a pálinka is (ugyanazért ittam, mint amiért más teregetett) – meg kellett emésztenem valahogy ezt a filmet. nyilván, sokkolt engem is. s mint tudjuk, a pálinka segít abban, hogy a töltöttkáposzta ne feküdje meg a gyomrot.
        s nehogy bárki komolyan vegye, amit a pálinka meg a teregetés margójára írunk, mert ez tiszta derű a súlyos kommentek között. jó és kell.

        KedvelésKedvelés

      • Kapjon! 😀

        KedvelésKedvelés

      • és még a vér: crispina nem mossa a pap gallérját, elcseréli véres ruhára, inkább azokat mossa.
        katie pedig, amikor crispina felmutatja a véres ruhát, ahogy mossa közli vele: “hogy te milyen undorító vagy!”

        KedvelésKedvelés

    • Fú. Ebből a pálinkából nekem is adhatnál 🙂
      Egészségedre és köszi ezt a remeklést.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • É. Nagyon kéne egy lájk-gomb a kommentekhez. Tudom, hogy ilyen ez a felület, nem direktíva ez, inkább csak vágy.

        KedvelésKedvelés

      • Megoldjuk!

        KedvelésKedvelés

    • Ez igen…! kimerítő elemzés, köszönöm. Kikerestem the well below the valley szövegét. Hátborzongató.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Hat ez igen! Szuper elemzes!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Köszönöm a dalmagyarázatot, ez sokkolóbb…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Kéz még: Bridget brutális keze, ahogy hajat (Uma-ét és Bernadette-ét) vág, bőrt is, hiszen véreznek. És aztán a gondoskodó kéz, aki törölgeti a vért Bernadette fejéről…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Ribizli, én ettől tetőtől talpig libabőrös lettem. Meg fogom nézni még ezt a filmet.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

31. A Hetek linkjéről: “A filmben maga a rendező játssza el egy olyan apa szerepét, aki az intézetből elszökött lányát brutálisan megverve viszi vissza a mosodába.”

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • ő mondja: “ha még egyszer elszöksz, én agyonverlek!”. aztán hátranéz. gyönyörű szemei vannak! olyan szeretnivaló férfi. aki simán agyonverné a lányát. dalolva, mosolyogva.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

32. Ú de jókat írtok. Minden a helyére kerül. És milyen igaz, hogy a legapróbb részletnek is jelentősége van.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

33. Sziasztok! Egész nap ezen a filmen meg a hozzászólásaitokon jár az agyam. Egy ír pasas memoárjaiból írtam a szakdogám anno, ajánlom figyelmetekbe: Frank McCourt: Angela’s Ashes, magyarul: Angyal a lépcsőn. Limericki ír katolikus fiú, sok minden kiderül a proli családokban nevelkedő fiúkról-lányokról.

    Még egy: arra a kérdésre, hogy melyik az igazság pillanata, az a megdöbbentő jelenet jut eszembe, mikor Bernadett haját levágja Bridget nővér, és a véres szeme jelenik meg közelről, miközben azt hallja, hogy ilyen valójában, és most láthat igazán a lelkébe. És igen, tényleg ilyen az ember: szenved. Minden szenvedő ember arcán megjelenik a Krisztus-arc, mert ő velünk vállalt közösséget, a mi szenvedésünket is magára vette.
    Az a baj ezekkel az elfajult egyházi vonalakkal, hogy féligazságokat mondanak. Igen, szenvedek, de méltóságom attól még van. Igen, bűnös vagyok, hogy házasságon kívül lett gyerekem, de méltóságom attól még van. Igen, kell a pénz a zárda fenntartására, de a kapzsiság bűn. Igen, meg kell fizetnem a bűnöm árát, de nem úgy, ahogy egy másik bűnös ember mondja. Kihasználták azokat a vallási dogmákat, amik érvényesek, és eltorzítva továbbították a nagyrészt egyszerű emberek felé.

    Még egy: már a film elején sejtettem, hogy lesz szexuális kihágás pap részéről, mert a bodhranon játszó atya nagyon szenvedélyesen énekelt, gyakorlatilag szeretkezett a dobbal.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szia, de jó, hogy írsz, fontosakat! Az Angyal a lépcsőnt mi angol szakon olvastuk, lázba hoz, hogy abból szakdolgoztál! Szívszakasztó egy könyv. Már felmerül a film- és könvyprojektnél! Nekem ez és A kripli az írség.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • De jó, hogy ismered! Nem lehet-e beszerezni valahonnan a filmet, amit készítettek belőle? Emily Watson és Robert Carlysle (ha jól írom), két színészóriás játszik benne.

        KedvelésKedvelés

      • Ezt jó lenne regényként olvasni, nem? Nekem angolul megvan, egy fontért vettem Doverben antikváriumban, magyarul meg szokott lenni könyvtárakban.

        KedvelésKedvelés

      • Persze, nagyon jó olvasni! Angol szakon írtam róla, és nem bonyi a regény annak se, aki középfokon tud. A folytatása is jó, a ‘Tis. Utolsó regénye a Teacher Man, new yorki középiskolai angoltanár tapasztalatairól ír.

        KedvelésKedvelés

      • Olvastam őket, de az Angyal a lépcsőn után nem nagyon lehet jót írni.

        KedvelésKedvelés

      • Nem tudtok olyan antikváriumot, ami foglalkozik angol nyelvű könyvekkel nagyobb volumenben is, vagy legalább is nem kell a sok-sok ponyva között kutakodni hónapokig egy-egy kincsért? Csak elvétve akadok rá jó angol nyelvű könyvekre itthon, és az antikváriumokban, vidéken legalább is, óriási szerencse kell, hogy érdemes, érdekes könyveket találjon az ember eredeti nyelven. Én meg azt szívesebben olvasom, mint a fordításokat, ha már vagyok olyan szerencsés, hogy érthetem. Vagy csak én vagyok béna/peches? Bár újonnan is csak külföldről sikerül beszerezni, ami érdekel, a könyvesboltokban sem hemzsegnek a jobbnál jobb eredeti nyelvű könyvek…

        KedvelésKedvelés

      • A Red bus-ban érdemes próbálkozni szerintem (Semmelweis u.14. V. ker.)

        KedvelésKedvelés

      • A Semmelweiss utcában van (volt?) egy, és a Nagy Diófában talán, kávézóval, de nem emlékszem, hol.

        KedvelésKedvelés

      • De jó, köszönöm! Ugyan nem vagyok pesti, ezt az apró akadályt már mégis csak könnyen elhárítom, sokkal egyszerűbb és olcsóbb lesz, mint a külföldi források! Nagyon örülök, ezer hála és köszönet! 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Külföldi könyvek: http://www.bookstation.hu

        KedvelésKedvelés

      • Nagyon-nagyon köszönöm!!!!!

        KedvelésKedvelés

    • angyal a létrán – rajta van az olvasólistán. én olvastam, angolul. szerintem eljön az ideje. 🙂 isten hozott!
      ja, a szemes jelenet: figyeltétek, tükröződik bridget nővér a szemében?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen.

        KedvelésKedvelés

      • Igen, nagyon szép volt az a szem.
        Ahogy olvaslak titeket, úgy világosodom, s tudatosodik bennem, hogy ez a film mennyire zseniális. Csak sokaknak, akik a szpesöleffektekhez van szokva, furcsa egy olyan film, ahol nem ábrázolják a magától értetődő erőszakot úgy, ahogy lehetne. Telis-tele van ez a film, üzen, mutat, magyaráz, sejtet.

        KedvelésKedvelés

34. nekem pl Margaret beszede, amikor oltozott a lanyokkal teli haloszobaban, felhaborito volt, amikor mondta hogy latjatok, ilyen egyszeru….jah, ha van egy ocsed aki eljon erted. es ha nincs? bizz a joban..aha, Katienek is nagyon bevalt, meg Umanak.. nekem kicsit olyan onigazolas felenek tunt, hogy latjatok? en megmondtam..en biztam es jo voltam es kiszabadulok. kiraly..nem lehetne csendben? hogy en aki meg itt rohadok meg legalabb ezt ne nezzem vegig?

    nekem az is fura volt amikor margaret kifele menet odallt a foapaca ele hogy alljon el elole. margaret, akinek soha egy hangos szava nem volt, aki nem menekul el amikor nyitva a kapu, aki nem szol amikor chrispinat elviszik, most egyszer csak hangja lesz. nekem hiteltelen volt ez a jelenet.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nekem Margaret utolsó jelenete (az apácák elé térdelős) azt mutatta, hogy ő csak akkor mer kiállni magáért, ha biztonságban érzi magát. Mivel ott volt az öccse, így szembemert szállni az apácákkal.

      Az a hálószobás jelenet (látjátok ilyen egyszerű ez) nekem ugyanolyan kegyetlen húzás, mint Bernadette-é, amikor nem adja vissza a láncot.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • En inkabb csak onigazolast hallottam ki belole. Zavartan mondta, kicsit sem volt ez odavagas. A tobbiekben megis jogos felhaborodast valthatott ki, hiszen mindannyian tudtak, hogy nem, nem ilyen egyszeru. A legtobben tudtak, hogy senki nem megy ertuk megmenteni, meg Margaret sem lehetett biztos benne, hogy jon majd erte valaki, csak nagyon bizott benne. A hite ot igazolta, hat kisse bizonytalanul, de kimondta azt a mondatot “Latjatok? Ilyen egyszeru…”

        KedvelésKedvelés

      • Nem tudom, ez eredetileg kérdés volt: “Can you believe that it’s that simple?” El tudjátok hinni, hogy ennyire egyszerű? Ebből pedig inkább az sugárzik, hogy ha ennyire egyszerű, akkor miért nem történt meg hamarabb, miért nem történik meg mindenkivel. Ha ennyire egyszerű, akkor mi tartja vissza a kintieket, hogy hazavigyék őket? Különösen azzal együtt hat így, hogy leteremti az öccsét, amiért nem jött korábban. Még az sem elég mentség, hogy előbb fel kellett nőnie.

        KedvelésKedvelés

      • Nekem is inkább zavart, ideges magyarázkodásnak tűnt az a jelenet, s szerintem önmaga előtt volt a legnagyobb zavarban, mert szó sem volt hitről, ő maga sem hitt (már) benne, hogy megszabadulhat onnan (sztem ezért nem ment el a kapuból sem, s Crispinát is csak azért bíztatta, hogy mégse legyen öngyilkos – ezt ő maga mondta).

        KedvelésKedvelés

    • Idegesítő, de érthető az a szónoklat. A harag gyakran fordul jótevők vagy sorstársak felé.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

35. az elmúlt 3 órában végre megnéztem a filmet és hűű, míg elolvastam a hozzászólásokat… “megérdemelte a sorsát” (you got what you deserved) – ezen lovagolnék pár mondat erejéig. igen, igaz, ha már a mondat igazságtartalmát kell megítélni. a magyar szinkron most már a számba adta, de angolul néztem és aközben arra gondoltam, hogy ez feltehetően utalás arra, hogy Katie a sorsát érdemelte meg és nem a halálát, azt a sorsot, amibe beletörődött, azzal együtt, hogy átállt a másik oldalra. illetve átállt volna, de ott sem volt helye, mint kiderült a magányos halálából és abból, hogy ezt Bernadette hozzá is vágta. a többszörös kirekesztettség mellett még annak a súlyát is kellett viselnie, hogy mindez az ő választása volt. a belső meghasonlás és a külső körülmények együttesen kegyetlen lelkiismereti percek okozói lehettek…
    a meztelen jelenet érdekes volt. “játék” – részben a börtönőrök játszmája a rabokkal, a nácik játszmája a zsidókkal. lecsupaszítani az embert, kiforgatni emberi mivoltából, gúnyt űzni az utolsó “tulajdonukból”, meggyalázni azt, elvenni tőlük, hogy már semmijük se maradhasson, legfőképpen méltóságuk ne. pusztán azért, mert megtehetik. valahogy így láttam.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Katie-n gondolkodtam sokat, lehet, hogy ő tényleg hitt abban, hogy üdvözülhet, az apácák ugye szentek, ha hozzájuk csatlakozik, akkor tutira bűnbocsánatot nyer. És csak az élete végén jött rá, hogy minden hiába volt, ők nem fogadták el, nem tartották maguk közül valónak, és pont annyira nem is törődtek vele, mint a többi fogvatartottal, hiszen rá se néztek a betegszobában. Bennem az is felmerült, hogy ő vajon miért nem állt be apácának, mint Una?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • mert nem próbált meg elszökni sem, feltételezem. lehet, hogy Una-t kivásárolták azzal, hogy apácát faragtak belőle. bár ez csak spekuláció.

        KedvelésKedvelés

      • úgy tudom, hogy az apácává válás egy többlépcsős folyamat, és bár az egyén döntése, hogy apáca akar-e lenni vagy sem, az alkalmasságát mások ítélik meg.

        KedvelésKedvelés

      • mert ő is fogyatékos. az apácák nem fogadták volna be a kasztba. ő maga mondja, “apám szerint nem volt ki a négy kerekem”. és nem biztos, hogy nem incesztus áldozata volt. figyelem, meséli a történetét: férfival hált, gyereket szült. már nem állhat apácának. una “csak” szökött. nem szült. s valószínű, férfival sem hált (hacsak nem az apjával, de arról jól nem beszélnek). tehát elméletileg még szűz volt. neki hosszú idő után megengedték.

        KedvelésKedvelés

      • Katonával (katonákkal) hált. – Megmondta anyám, hogy vigyázzak a katonákkal – mondja a filmben. Megszületett…-án, Freddynek neveztem el. Igen, igazad lehet, ezért nem lehetett apáca.

        KedvelésKedvelés

      • Nem tilos az apácalét a nem szüzeknek sem, a fogadalom után tilos. Szent Ágoston is megtért.

        KedvelésKedvelés

      • nekem csak gyerekkoromból rémlik, hogy feketeruhás apáca csak az lehetett, aki szűzen jegyezte el magát jézussal. mindenki más szürke-apáca lett (özvegyek, megesett lányok, tévelygők stb.) dádnagyanyám testvére is csak szürkeruhás apácának mehetett, mert volt férfi az életében. de utána nézek. erre a hiedelmemre alapoztam érvelésem.

        KedvelésKedvelés

      • Van vagy tíz elterjedt rend, biztos nem egységes se a viselet, se ezek a szabályok.

        KedvelésKedvelés

      • Sztem Umát az is motiválhatta, hogy az apja – vagy akárki más – szemében ne szajha, hanem kedves nővér legyen (mert akkor elfogadják, kedves nővérezik szajházás helyett). Katie meg olyan szinten bűnösnek hitte magát, hogy valószínűleg eszébe sem jutott, hogy méltó lehet az apáca létre (gondolom, nem is bíztatták erre). És az apácáknak is jól jön mindkét szerep, mert mindkettő igazolja és fenntartja a rendszert – a vezeklő bűnös és lelkes, ifjú építő tag.

        KedvelésKedvelés

      • igen-igen. ezt mind így gondolom én is. csupa jó dolgot mondanak itt a nőcikék.

        KedvelésKedvelés

36. Sziasztok! Megint van egy kis időm, és azon gondolkodtam, amiről egy történész kollégámmal szoktunk beszélgetni: a tömegek megfélemlítéséről. Van A napfény Íze c. filmben egy jelenet, mikor az olimpiai bajnok fiát kérdezi valaki arról, hogy halt meg az apja. És elmeséli, hogy a koncentrációs táborban a többi rab szeme láttára két őr hogyan fagyasztotta halálra. És akkor a tiszt azt kérdezi tőle, hogyan lehetséges az, hogy több százan nem lázadnak fel két fegyveres őr ellen. Ugyanezt éreztem a Magdolna-nővérek kapcsán is, hogy ott a sok életerős, fizikai munkát végző lány, és eszükbe sem jut fellázadni, kitörni, a rájuk vigyázó néhány apácán keresztülgyalogolni. Nagyon durva, mit tud a megfélemlítés és egy egész társadalom helyeslése a terrorra.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem is elmeséli, hanem hosszas jelenet, döbbenetes, és van történelmi alapja.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • És ott is, itt is az van, hogy nem (csak) a pár könnyen leszerelhető őr tartja őket igazán vissza, sokkal nagyobb erő az, hogy nincs hová menni. Mert azok az őrök a kinti világ igényeit szolgálják. Azét a világét, ami nem akar róluk tudomást venni, nem akarja őket látni, ki akarja őket vetni magából. Ha bezárnak egy börtönbe egy olyan erdő közepén, ami tele van vérszomjas vadállatokkal, akik csak a te véredre szomjaznak, vagy jobb esetben csak visszalöknének oda, ahonnan kijöttél, kiszöknél?

        KedvelésKedvelés

    • Egyrészt tudták, hogy a megtorlás borzasztó lesz (hiszen gyakorlatilag bűn nélkül is bezárták őket, mert csak), másrészt az apácákat pont úgy tisztelték és akkora tekintélyük volt, mint a papoknak. Egyházi személy, érinthetetlen.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • És legjobban, túl mindenen, a pokoltól félnek, meg Isten büntetésétől. Ezért hatékony népbutítás is a hit, denevér babona, bagoly vakbuzgóság.

        KedvelésKedvelés

      • itt csatol vissza a történet a nyitó dalhoz. a hét év harangzúgást/húzást a nő kibírja, de hátha a poklon való égés alól feloldozza isten, ha eleget vezekel (értsd: húzza a harangot) …és akkor jön a vezeklés(ek) története – a mosodában.

        KedvelésKedvelés

37. a fegyveres orok ellen az is benne volt, hogy ha megmoccansz, lelonek. az apacaknal nem volt pisztoly. irtam mar hogy lehetett volna az apacakat eltenni lab alol vagy akar bezarni oket egy haloterembe es elni tovabb a hazban ugy ahogy nekik jo. de nyilvan ezt a mai eszemmel latom igy, nem tudom ott az o helyukben nekem eszembe jutott volna-e ez a verzio.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • De könyörgöm, az apácák ennek az egész ocsmány, világméretű rendszernek “csak” a sokadik végrehajtói, szolgálói, hogy gondolhatjátok azt, hogy ezeknek a meggyötört, megalázott lányoknak elég lett volna “csak őket” eltenni láb alól, hatástalanítani, mikor az egyház és az állam és a társadalom is része a rendszernek??

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

38. mert nincs HOVA kimenni! a rendszer támogatta az intézményt, országosan. ha fellázadnak, kiszöknek, szüleik visszaviszik egy hasonlóba.
    kérdi bernadette a végén: “liverpool angliában van?” tehát el a rendszerből, el írországból!

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ha már a vége, én nem értettem, hogy Bernadette miért maradt Írországban. Nem félt, hogy visszaviszik? Nem utálta eléggé az egészet? Miért nem ment Rose-zal?

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Elment, csak kesobb. A vegen mondja rola a narrator.

        KedvelésKedvelés

      • Jé, tényleg. Köszi.

        KedvelésKedvelés

    • Igen, nem görgettem lejjebb, mikor leírtam az előzőt, aztán láttam csak, hogy ugyanezt leírtátok már ti is. És amiket mindannyian mondunk kicsit más megfogalmazásban, az sűrűsödik össze a kapus jelenetben. Szerintem.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • bocsánat, rose kérdi. bernadette maradhatott. árva volt. őt nem küldte senki sehova attól kezdve, hogy nagykorú lett és tisztes állása volt. a maga ura lett.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

39. Észrevettétek, hogy ki a főapáca színész ?

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Igen, igen, Miss Marple / Geraldine McEwan. Ettől a szerepétől már sosem leszek képes elvonatkoztatni, Miss Marple-ként is ezt a karakterét látom, mióta először láttam ezt a filmet.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • nem vettem észre. még csak ismerősnek sem éreztem, pedig sok miss marple-t láttam régen.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

40. Szerintem Bernadette azért teszi el Crispina láncát, mert irigyli azt az ártatlan álombéli mosolyt tőle. Mit is mondanak a pszichológusok a gyermek- és kamaszkori lopásokról? Azért teszik az “elkövetők”, mert úgy érzik ezzel a meglopott személy életének egy irigyelt kis darabkáját sikerül elcsenniük. Másrészt szeretnék ezzel büntetni azt, akinek szerintük igazságtalanul több jutott. Márpedig Crispina a sok borzalom ellenére, még mindig tudott apróságoknak örülni, ami Bernadette számára érthetetlen, bosszantó és talán ijesztő is volt. És nagyon irigyelte érte, mivel ő maga reálisan felmérve a helyzetet (márpedig talán egyedül ő tette ezt meg újra és újra) érthetően csak a poklot és a totális reménytelenséget látta maga körül.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Valami ilyesmire gondoltam en is, amit nem tudtam megfogalmazni.
      Lehet abszurd, meg csak belelatom, de mikor a meztelen jelenetben egymas mellett alltak, es Chrispina “gyozott”, mint ha ott is lett volna benn valami mas erzelem a megalazottsaon kivul. Nem a szo szerinti ertelemben vett irigyseg, hanem, ahogy Chrispinara nezett, hogy vele? ah nem tudom megfogalmazni… segitsen, aki erti, mire gondolhatok 😀

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

41. Technikai jellegű siránkozás: ti hogy tudjátok követni az új hozzászólásokat? Mert azt értem, hogy az előzmény alá teszi be a választ, de így a kommentfolyam közepén is keresgélni kell a frisseket, azért így 400-on felül már nem könnyű. Vagy csak én vagyok a béna? 🙂

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem állítottad be, hogy kapj értesítést az új hozzászólásokról? : )

      Egyébként én többször is tapasztaltam sajnos, hogy egy-egy hozzászólásról nem küld emilt a rendszer, így azok kiesnek. Kár.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ööö, hát azt nem. 🙂

        KedvelésKedvelés

      • ha frissítitek a csakazolvassa oldalt, a bal oldali margó alsó részében megjelenik talán az utolsó 20 komment.

        KedvelésKedvelés

      • nekem is gond kovetni.

        KedvelésKedvelés

      • Nekem is. Ha értesítést kérek, teli lesz a postaládám, és akkor se könnyebb követni.
        Két dolgot tehetsz :
        figyeled az új kommenteket, de ehhez óránként képben kell lenned.
        Vagy szabadidődben újrascrollozod a kommentfolyamot és kiszúrod, amit még nem láttál. Ezt szoktam tenni, ha érdekel egy téma.

        KedvelésKedvelés

42. Sziasztok,
    engem is a film-, könyvprojekt húzott elő a csendes olvasásból.

    Csak ma délelőtt tudtam megnézni a filmet. Nagyon érdekes látni, hogy mennyire mást látunk egy-egy mozzanatban.

    Én Bernadett láncos történetéről azt gondoltam, hogy ő tisztán látja, hogy milyen ott az életük, a maga módján próbál menekülni, nem törik be, de látja, hogy ez Crispinanak nem út, Crispina ezt nem tudja megcsinálni, neki az a menekülés, amit kitalált magának, az ha megöli magát. Ez nem sikerül a megfázással, nem sikerül az akasztással sem és ha visszakapná a medált, akkor talán már nem is akarna újra próbálkozni, elszalasztódna ez a fontos időszak, amikor még képes megtenni ezt, kilépni a rettenetes helyzetéből. És ezért úgy dönt, hogy megkönnyíti neki a (halál melletti) döntést, vagyis hogy nem adja vissza neki az egyetlen dolgot, ami még az életéhez köti.

    Más: amikor Margareth rájön, hogy az atya miket művel, akkor én nem vagyok biztos benne, hogy azt is látja, hogy Crispina van ott. (Én legalábbis csak a papi öltözéket ismertem fel, meg egy térdelő alakot előtte, ami nekem akkor inkább apácaruhának tűnt, de nem néztem vissza, hogy tényleg az volt-e.) Ezért sem gondol aztán arra, hogy a szömörcés bosszúja Crispinára is hatással lehet.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szia! Örülök, hogy itt vagy, nagyon izgalmas már eddig is!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Nagyobb kepernyon felismerheto Crispina. Es Margaret nem hiaba pont Crispinanak sugja oda (a jatek jelenetben), hogy az atya nem tiszteli istent.
      Ettol meg nem hiszem, hogy szamolt azzal, hogy kozvetetten Crispinanak is arthat.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Említette is valaki, hogy ebben az ablak mögött zajló jelenetben válik fontossá Crispina jellegzetes hajviselete. Még hasonló frizurája sincs senkinek. Erről lehet ugyanis ott egyértelműen beazonosítani. Na meg ahogy utána, futva, elkésve érkezik meg és siet a helyére. Majd furcsán, zavartan mosolyog.

        KedvelésKedvelés

      • És még a jelenet előtt is hívja a pap, hogy siessen már, mert elkésik különben (a pap, nem C.). Vagyis ad 1) hívja magával, ad 2) (szerintem) egyértelműen látszik, hogy az ő haja/feje van az ablak mögött, és ad 3) zavartan, picit kócosan, futva/késve érkezik. Ez totál egyértelművé teszi a helyzetet, legalábbis a filmnéző számára, M. meg tuti felismerte az ablakban.

        KedvelésKedvelés

      • korrekt. ez sztem is egyértelmű volt.

        KedvelésKedvelés

    • Szia, de jó, hogy csatlakoztál!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Én is erre hajlok. Hogy már minden mindegy Bernadette szerint, legyen vége, dőljön már el, minél rosszabb, annál jobb.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Bernadette nem áltatja magát, az biztos.

        KedvelésKedvelés

    • szerintem felismerte, mert aztán az asztalnál mondja is neki, hogy az atya nem tiszteli Istent, mintegy tudatva C.-vel, hogy ami vele történik nem Istennek tetsző, nem normális

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • ja bocs, látom, hogy már írtátok

        KedvelésKedvelés

    • En felismertem Crispinat, de ez nem jelenti azt, hogy Margaret is…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Kozben a sugos jelenet meggyozott, valoban felismerhette. Nekem ez kimaradt.

        KedvelésKedvelés

43. SZiasztok, ez a film-konyvklub kicsalogatta a kommentelest belolem, pedig mar honapok ota olvaslak. Nagyon orulok ennek a virtualis kozossegnek igy vandorlokent – nekem kell egy kozos pont a hozzaszolashoz, egyebkent ugy erzem mas is le tudna irni. SZerintem Katie menstruacios betethez valo viszonya is mutatja hogy itt nemcsuapan a szexualitas, hanem barmi ami a noisegere utalt a lanyoknak elitelendo, gusztustalan.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

44. SZoval ez is benne van a meztelen tornaban, ahogy a dokufilmben is emlitik ezt noiesseg ellenesseget.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

45. a kollektiv bunosseg kerdesehez kapcsolodnak a sorozatos bocsanatkeresek is, tegnapi hir:http://www.origo.hu/nagyvilag/20130322-kenyszeradoptalasok-es-bocsanatkeres-ausztraliaban.html

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “a kényszeradoptálás főként 1951 és 1975 között folyt, és mintegy 225 ezer csecsemőt szakítottak el az anyjuktól.” – Ez valami borzalom!
      Nahát, ez pedig honnan is olyan ismerős? “Az akkori női magazinok és bulvárlapok tele voltak állami hirdetésekkel az adoptálásról”. Csak nálunk nem magazinokban, hanem óriás plakátokon hirdetik, hogy “ne öld meg, add örökbe!” Csupán azt felejtik el hozzátenni, hogy egy életre szóló traumát okozol ezzel magadnak. Két ismerősöm van akik örökbe adták az újszülöttjüket, egyikük sem bírta soha feldolgozni. Azt mondták mindketten, hogy soha nem múlt el úgy nap, hogy ne rágódtak volna ezen és mindig maradt bennük mélyen egy tompa, el nem múló fájdalom..

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Borzasztó! Erről még nem hallottam. Azt tudom, hogy a bennszülöttektől már bocsánatot kértek. És egy nő a miniszterelnökük, aki most ezt is megtette végre. Na ezért kell a női kvóta, többek közt!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

46. Sokat gondolkoztam ezen a filmen,és arra a következtetésre jutottam,hogy az is gátolja őket a helyzetből való kitörésben,hogy nem érezték ezt a helyzetet belülről annyira borzalmasnak,mint ahogy nekünk tűnik kívülről. Voltak, akik menekülni próbáltak kifelé(szökés) lefelé (öngyilkosság) ,nem sikerült. Több irány nem volt, marad a hétköznapokba való belefásulás, remény, ünnepek,amik kicsit színesebbek a hétköznapoknál.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Én nem értek egyet azzal, hogy azért nem (?) menekültek, mert nem volt “annyira rossz” – egyrészt biztos sokan próbálkoztak a szökéssel, öngyilkossággal (mennyi nőt ástak el, mint valami kutyákat!!), másrészt pedig ez a film egyáltalán nem tükrözi hűen, milyen borzalmas élete volt az ott élőknek, szerintem éppen a hatásvadász jeleneteket elkerülendő…
      Harmadrészt meg, akik ilyen társadalomban, intézményben, rendszerben élnek, nincsenek is tisztában a (másutt például magától értetődően létező, adott) jogaikkal, vagy azzal, hogy milyen lehetne egyébként az életük…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én ezt úgy értettem,hogy mikor az emberrel megtörténik valami borzalom, akkor ez kívülről nézve sokkal tragikusabbnak tűnik,mint a helyzeten belül. Akkor csak teszi az ember a dolgát,morzsolja egyik napot a másik után, várja a megváltó álmot,amikor tud végre őszintén mosolyogni

        KedvelésKedvelés

      • Á, értelek, köszi, hogy leírtad!

        KedvelésKedvelés

      • ez igaz. én éltem így, ahogy Marika mondja.
        amikor a rossz megtörténik szinte részegve éltem, aláírtam az ívet, de nem voltam ott

        KedvelésKedvelés

      • Igen, ez azert van, mert az emberek agyaban mukodnek azok a bizonyos elharito mechanizmusok, amik vedik az egyent attol, hogy ne oruljon bele.
        Igy viselheto el akar csak egy fajdalmas szakitas, de a mosodak, sot koncentracios taborok borzalma is.
        Kikerulve sem biztos, hogy tud majd valaki oszinten mosolyogni. A sok tiz ev elnyomott fajdalmat veszelyes is elohozni, feldolgozni. Ez egy nem a borbe egetett (gennyes) belyeg.
        Dokumentumfilmek riportalanyain szinte mindig latni ezt a fel nem dolgozott fajdalmat. Van, aki beszelni sem tud roluk.

        A kapus jelenethez ezzel kapcsoaltban az is eszembe jutott, hogy akar az is visszatarthatta Margaretet, hogy mielott bekerult oda, volt egy elete, rajott, hogy semmit sem ert, a csaladja cserben hagyta, meg ha kezdetben ezt tagadta is. Varta a segitseget, de nem a csaladjatol, innet is latszik, hogy ezt lezarta magaban. Most ez egy uj elet a mosodaban, amit meg kellett szokni, es akar felhetett egy “harmadik elettol” is. Talan ezert vart megvaltast kivulrol, mert o magatol keptelen lett volna ra, segitseg nelkul ujrakezdeni.

        KedvelésKedvelés

      • fontos adalék a film végén margaretről: “soha nem ment férjhez”.
        igen, ez nagyon valószínű, amit írsz.

        KedvelésKedvelés

      • Én úgy faglmaznék, hogy belülről nézve/élve nem látszik a helyzet valódi borzalma (nem kívülről látszik tragikusabban, hanem tényleg olyan tragikus). A bántalmazott nőknek sokszor évekbe, terápiák sokaságába telik, hogy ki tudják mondani, hogy ami velük történt, az szörnyűség; mert tényleg akkor döbbennek rá (ha egyáltalán), hogy mondjuk életveszélyben voltak. Igen, énvédő mechanizmus.
        Találtam analógiát (mert nekem nem teszett, hogy túl szép a film a valósághoz képest, de most ez mentség neki): a film világa pont annyira más, sajátos világ (ahogy a mosodai), amelyben nem látszik a helyzet súlyossága, s amíg benne vagyok, nem láthatom, mert a film hatásmechanizmusa pont olyan, hogy nem engedi ezt. Kikerülve aztán szembesülök azzal, hogy ez valójában mennyire borzalmas.
        Remélem, érthető, s nem túl belemagyarázós :).

        KedvelésKedvelés

      • Annyival egészíteném ki, hogy a bántalmazott nők az életveszélyt mindig jobban tudják, mint bárki, érdemes hinni nekik, a lelki gyötrést, megfosztottságot érzik inkább természetesnek, annak a romboló voltára ébrednek rá később, ha egyáltalán, illetve mindegyikről azt szokták gondolni, hogy megérdemlik.

        KedvelésKedvelés

      • Én féltem a nyomasztó, gőzös, mérgező vegyszeres mosodai jelenetektől, de finoman, az első jelzések után abbahagyta Mullan, és inkább teregettek a lányok, ami tisztulásra utalt,és valami megszokásra, hogy talán elviselhetőbb már.

        A mosodai valóságról Betlen Anna ír, a regényből kiindulva:
        “Ilyen mosoda Írország számos városában működött a szent Magdaléna-rendi apácák irányítása alatt. Voltak nők, akik harminc évet is dolgoztak ezeken a rabszolgatelepeken. Az ország börtöneinek, kórházainak, egyéb közintézményeinek minden szennyesét – a hugyos-szaros-véres lepedőket – Kathy és társai mosták reggeltől estig, évtizedek óta már, a forró vegyszergőzzel telt levegőjű mosócsarnokokban.
        A mosodában sínylődő fiatal lányok, nők tökéletesen védtelen prédaként álltak rendelkezésre a magukat nemi erőszakkal szórakoztató papok és egyéb látogatók számára. Bárki bármit megtehetett velük. Az erőszak következtében született csecsemőket elvették a szerencsétlen anyáktól, és pénzért eladták gazdag, örökbefogadni vágyó amerikaiaknak.”
        http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0712/07124.html
        S mosta a város minden szennyesét

        KedvelésKedvelés

    • egy narancs. s a csendben pihenő teknők a mosodában.
      kicsit színesebbek?
      bocs, lehet, hogy keményen hangzik, de ez az ünnepnap senkit a föld kerekén semmilyen reménnyel nem tölthet fel. sem most, sem akkor.
      a lányok azért ezt-azt tesznek… ki hogy tudja/bírja.
      kukkants bele az ide feltöltött dokumentumfilmbe. abban beszélnek a “lányok” arról, ki mennyire érezte borzalmasnak. a film sajnos csak erős ír akcentussal megy angolul.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nézőpont kérdése.Ha egész évben nem ettél narancsot,akkor az az egy maga a nagybetűs csoda.

        KedvelésKedvelés

      • erről tudnék vitatkozni, de nem akarom a jó észrevételeidről elterelni a figyelmet. (1971-es születésű vagyok, megértem a kajajegy-rendszert, és volt olyan, hogy 10 évig nem ettem narancsot. és utána nem az első narancs volt reveláció. gyerekeknél így működik, de a kamaszoknál és felnőtteknél már nem. szerintem.)

        KedvelésKedvelés

      • De itt narancs nem csak egy egzotikus gyümölcs, hanem az egész évi mindennapos kása után A gyümölcs (sőt, még A zöldség kategóriát is viszi, mert a film alapján azt sem kaptak). Abban viszont egyetértek, hogy az évi egy szünnap kevés ahhoz, hogy ne fásultan nézzék azt is.

        KedvelésKedvelés

      • személyes élmény evvel kapcsolatosan. Én Jugoszláviában(Vajdaságban) születtem a bőség idejében,mindenünk volt,mi szem-szájnak ingere. Majd jött a háború,infláció,mi meg egy építkezés kellős közepén,leszegényedve. De amibe belefogtunk,be kellett fejezni,nem volt hol laknunk. Krumplin éltünk és zsíros kenyéren. De nem csak mi,hanem az emberek többsége. Tehát az is ki volt zárva,hogy egymást segítsük,senki sem adta oda a szájából a falatot. Egyszer vendégek jöttek hozzánk külföldről,és hoztak ajándékba egy kiló banánt. Basszus alig mertem beleharapni abba a darabba,ami nekem jutott. Pedig már nem voltam gyerek,és a boldog időkben jutott elég.(kedélyek megnyugtatására:és most ismét :D)

        KedvelésKedvelés

      • Szép történet!

        KedvelésKedvelés

      • En el tudom kepzelni, hogy ezeknek a borzaszto elmenyeknek es korulmenyeknek regresszios hatasa legyen a felnottekre, es akar tudjanak orulni is egy narancsnak, akar a gyerek.
        Nekem is volt mar olyan evem csoro korszakomban, hogy egy kilo szeletelt toast kenyernek is orultem, pedig nem kinoztak, nem alaztak meg kozben.
        A filmben a lanyok vegig lathattak a paravan mogott a csabito eteleket vigan falatozo novereket, mig ok levest, kasat, kenyeret kaptak, csendben elfogyasztva. Nap mint nap igy etkezni, hat… nekem meg az egy hetes bojt is kesz kin, ha mas jo kajat eszik elottem, ok meg tobb tiz evet eltek igy le. Szerintem orultek annak a narancsnak.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem is, hogy lenyúlja a távozó M narancsát a szomszéd ágyon ülő…

        KedvelésKedvelés

47. Nem fogunk vitatkozni, fejtsd ki nyugodtan a nézőpontodat, hallgatlak. (olvaslak 🙂 )

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

48. Eszembe jutott ma még egy mozzanat: mikor Bernadette utoljára megy be a halott Katie-hez: nagyon meglepődik, hiába volt várható a halála. Megrendül, de nem azért, mert a nőt sajnálja, hanem azért, mert megrémül a gondolattól, hogy ő is végezheti így. És hiába utálta, mégis megcsókolja a homlokát, mert sejti, hogy mennyit szenvedett. Szerintem akkor nagyon elhatározza, hogy egyszer meg fog szökni.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szerintem azon is meglepődhetett, hogy a szavainak ereje van, hiszen ő mondja neki, hogy igyekezzen minél előbb meghalni.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen! És a halál mindig döbbenet.

        KedvelésKedvelés

      • És épp ez az, Éva, amit én is mondok, hogy döbbenet a halál. Nem ítélem el Bernadettet, mert ő valóban áldozat. És nem hibáztatom. Ne feledjük: Katie nem ártott különösebben Bernadettenek. Ő nem Katie áldozata, mégis Katiet bántja. Persze, érthető, hogy nem lehet ELVÁRNI gyöngédséget, szeretetet és belátást attól, akinek nem mutatták meg soha, hogy az mi, mint ahogy az az észak-koreai fickó, amelyik most szabadult a lágerből sem ismert semmi ilyet. De Bernadette egy fiktív szereplő, számomra egy példa, s valahogy én abból a jelenetből azt szűrtem le, mint lehetőséget, nem mint elvárást, hogy a szeretet az, ami legyőzi a gonoszt, és nem az, hogy a gonoszt gonosszal erősítjük. Nem kérem én számon senkin az emberfelettit, de ez nem azt jelenti, hogy az nem is lehetséges. Amióta Krisztusnak lehetséges volt, azóta lehetséges, ennyi. És ennek nagyon egyszerű a módja: nem gerjesztem a gonosz hullámokat, hanem akkor is szeretettel fordulok valakihez, ha az bántott. Nem ismétlem magam. Még egyszer, lehetőség, nem kötelesség.

        KedvelésKedvelés

      • Akkor a fajo igazsag kimondasa az rossz? Es az akart halalnal valo segitkezes is? Minden korulmenyek kozott?
        En a gonoszsagnak nagyon sok arnyalatat latom.
        Amit irsz, az nagyon fekete-fehernek tunik.

        KedvelésKedvelés

      • Nem, én ilyet nem mondtam. A fájó igazság kimondása nem rossz, és a kívánt halálnál való segédkezés sem. Már ha van ilyen fogalom, hogy rossz vagy jó. De azzal, hogy azt mondod, dögölj meg, mert ezzel teszel mindenkinek szívességet, azzal, hogy nem hallgatod meg a másikat, akiből éppen az az ember jön ki, akinek hiánya miatt megveted, az, hogy esélyt nem adsz neki, hogy ő is ember legyen, sorstársad, az kegyetlenség, bár, és ezt hangsúlyozom, érthető, és az ezzel ellentétes viselkedés nem várható el. Az inkább ajándék, kegyelem. Talán ezért boldogok a szelídek és a békességre igyekvők.

        KedvelésKedvelés

      • Hohó. Nem ártott neki különösebben?! Képzeljük csak el mit kapott volna B az öreg szadistáktól, ha éles eszével nem tudja meggyőzni K-t, hogy tartsa a száját! Az ártás volt a küldetéstudata.

        KedvelésKedvelés

      • Nem tudsz kizökkenni, nem baj.

        Ez csűrés-csavarás, hogy nem kéred számon, de így is lehet. Ha neked itt nem a gyönyörű Bernadette megnyomorítása a legnagyobb döbbenet, hanem azt nézed, hogy mit tehetett volna a TE itt és most elveid szerint, miközben te jólétben és biztonságban élsz, akkor az egészet nem érted. Mi az, hogy nem áldozata? Rettegve sikált és igazodott a vigyázó tekintete alatt. Mi az, hogy nem ártott különösebben neki? Érted ezt, hogy a rendszer árt? Olyan nincs, hogy a KZ nem árt a sima fogolynak, olyan nincs, hogy megúszta. Ez egzisztencializmus, hogy mondjam? itt számolgatod, méricskéled, ki mit tett, megint az áldozatot elemezzük, ááá…

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem leragadunk-tam valaminél, amit rövidre kéne zárni. Mindenesetre annyit még, hogy a Bernadettet inspiráló nő a dokumentumfilmben nem biztos, hogy mondott ilyeneket, mint amik a Bernadette szájába vannak adva. Nem méricskélem. Bernadette teljesen hihető, hiteles karakter úgy, ahogyan van. Az ember ilyen. Nem elemezgetem. Nem vádolom, nem ítélem el, ha egyszer az igaziak bármelyikével találkoznék, azt hiszem, az egyetemes egyház nevében térden könyörögnék megbocsátásért, bár, ez nagyon tetszett a dokfilmben, úgy tűnt, hogy ők túl vannak a haragon. Megbékélést láttam a szemeikben. Őszinték voltak, nem hazudtak, de nem szikrázott egyik szeme sem a haragtól, csak a fájdalom volt bennük. Hihhetetlen emberi nagyságok azok a nők számomra. Nem tudom, figyeltétek-e pl. hogy a Bernadettet inspiráló nő, bár azt mondta, hogy nem imádkozik és nem jár templomba, feszületet viselt a nyakán. Szerintem hagyjuk ezt a témát, mert tényleg lassan az őáltaluk átélt szenvedéshez nem méltó, hogy így kivesézzük a tetteiket.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem van olyan olvasó/befogadó szemlélet, hogy én elképzelem, milyen a világ és hová kéne tartania, és ehhez képest nézek filmet/olvasok könyvet. ha találok egy szereplőt, akivel kicsit tudok azonosulni, azt várom, hogy milyen útmutatást ad nekem a saját életemre. ha nem ez történik, csalódom. Minél erősebbek az értékeim, és minél kevésbé vagyok tapasztalt és nyitott, annál több elvárásom van. Kicsit ilyet érzek én itt, bár nekem is erősek az értékeim, de nem jelenti azt, hogy ne lennék nyitott arra, ami ettől eltér. Mert az is emberi. Egy film vagy egy könyv vagy a művészet szerintem, különösen a modernségben és a posztmodernben már nem akar tanítani, meg akarja mutatni, milyenek vagyunk. és sajnos, őszintén…

        KedvelésKedvelés

49. Ő kettőtök között volt, ha érted!

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

50. Sziasztok! Mostanra sikerült elolvasnom 531 hozzászólást (jó titeket olvasni! 🙂 ), a filmet már vasárnap megnéztem, de a blogra még csak ma este (bocs, az már tegnap este 🙂 ) jutottam el. É. igazán jó ez a könyv- és filmprojekt, magamtól nem néztem volna meg a filmet.
    Valószínűleg Rose karaktere lennék.
    Azt, hogy Margaret miért nem élt a szökés lehetőségével a többiek már kifejtették, melyekkel egyet is értek. Számomra az utalások többsége jól követhető volt, kivéve ezt a részt, mert annyira mást akart az agyam beleképzelni.
    Amikor M. elmegy a mulatságról, meg voltam győződve arról, hogy szökni próbál, mert nála itt szakadt el a cérna, látta az atyát és C-t. De nem, ő dudvát szed, oké kapcsoltam ez nem szökés lesz. Majd meglátja a nyitott kaput, én meg azért drukkolok, hogy NE menjen ki, hanem menjen vissza és szóljon akinek tud, itt a remek alkalom! (valamilyen rejtélyes oknál fogva azt képzelem, hogy azt a kaput nemcsak véletlenül hagyták nyitva, hanem mindig is nyitva volt, van, lesz). De nem, ő kimegy, oké váltok mégis szökünk. Várom, hogy ész nélkül szaladjon de azt nem, hogy ész nélkül leállítsa azt a kocsit! Mit csinálsz? És ha az egyik elnyomód ül benne? Visszavisznek és bezárják azt a jó kis kaput, ami amúgy mindig nyitva van. Kocsi megáll, jó csak egy bunkó, hülyeségeket beszél, de ülj be hozzá, addig sem kell gyalogolni. Nem? Vissza a mosodába? Igen, oké megint nincs szökés, már háromszor vettem a filmével ellentétes lendületet, olyan érzés mintha háromszor kólintanának fejbe, és erre jön a kegyelemdöfés A KAPUT BEZÁRJÁK!

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • hogy szamoltad meg a hozzaszolasokat? 😀

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • A jobb alsó sáv alján “kutakodj csak!” cím alatt időrendben fel vannak sorolva a posztok, abban 2013. március alatt található a Magdolna nővérek, és minden posztcímmel egy sorban, jobbra egy szürke szövegbuborékban áll egy szám, amely az adott poszthoz való hozzászólások számát jelzi.
        A menüpontok közül az utolsó pedig “a legolvasottabbak”, ott jelenleg a Gyomorgörcsös gyerekeink vezeti a listát 300 feletti hozzászólással,
        úgyhogy ez a Magdolna az 553-mal már vezet, csak oda még nem került fel.

        KedvelésKedvelés

      • Na Ványa bácsi felkötheti a gatyát.

        KedvelésKedvelés

      • Csehov? Ne viccelj. Remélem, nem az lesz a tanulság, hogy bármi izgalmasabb attól, hogy film. A Ványa bácsi sok rétegű, fanyar mű, vicces és szomorú.

        KedvelésKedvelés

      • Kíváncsi leszek a fogadtatására (természetesen nem az értékét méri, hogy hány db kommentet fűzünk hozzá, de nagyon kíváncsi vagyok, az is így megmozgatja-e az olvasótábort). Valójában nekünk kell majd felkötni a gatyát, nehezebb dolgunk lesz, mint a Magdolna-nővérekkel 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem ez a Ványa bácsi felkötheti a gatyát egy roppant humoros témába vágó beszólás volt 🙂
        Nem kell mindent mellre szívni, na 🙂

        KedvelésKedvelés

      • Csehovval kapcsolatban NINCS vicc, sajnálom, a gyengém.

        KedvelésKedvelés

51. ki van írva a kezdő oldalon 🙂 elfogadtam a gép ajánlatát 🙂 így is sokáig tartott olvasni, hát még ha számolom!

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

52. Ki volt az a nő, akitől Bernadette-ék segítséget kértek? A férjem szerint Crispina nővére, de én nem vagyok biztos benne. (bár mást nem nagyon ismertek kint, akkor csak egy ismeretlen lehetett)

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem, mert ő vörös, a segítőjük pedig fekete hajú volt. Szerintem egy ismeretlen volt, aki mellesleg rendkívül bátor és előítéletmentes. Ha hozzátok ma odaszalad két szökevény a közeli bármilyen bentlakásos intézményből/rehabról/pszichiátriáról, akkor habozás nélkül beengeditek a lakásotokba? Methogy azt tudjuk, a közvélemény szerint ők viselkedészavaros, beszámíthatatlan, veszélyes elemek.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Aki segített nekik az B. rokona volt, úgy emlékszem az unokanővére és fodrász, azért tanult a szökés után B. is fodrásznak.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Lehet, akkor nem figyeltem eléggé, nekem úgy tűnt, hogy csak úgy odaszaladnak egy szimpi idegenhez, és számomra bele is fért volna, mivel addig úgy tudtuk, neki senkije de senkije nincs, viszont jól kommunikál az idegenekkel. Viszont azt tudjuk, hogy ő már a szökés előtt is fodrásztanonc volt, logikusnak tűnik persze, hogy a rokona hatására tanult fodrászmesterséget. Ezzel a rokonnal ezek szerint a magdolnás évek előtt tartotta a kapcsolatot, tehát csak feltűnt neki, hogy B-t bezárták. Hol volt ez a rokon ekkor? Lehet, hogy semmiről nem tudott? Reális-e, hogy ha direkt megkeresik, akkor tud segíteni elindítani B-t az útján, de a kihozatalát az intézményből nem tudja/akarja kezdeményezni? Ha rokon, akkor csak egymás nyakába ugrottak volna a találkozáskor, nem?

        KedvelésKedvelés

      • gondolom, bernadettenek el kellett érnie a nagykorúságot. a rokon addig nem segíthetett rajta, amíg az árvaházban volt. emlékezz, az árvaházi gondozónak és papnak(!) tűnt fel, hogy bernadette az átlagnál több fiúszempárt vonz, és ők vitették át a mosodába. szökésekor számításaim szerint már nagykorúnak kellett lennie.

        KedvelésKedvelés

      • Visszanéztem, tényleg egyenesen hozzá mennek!

        KedvelésKedvelés

      • Csak most esett le, hogy Rose pedig egyenesen Liverpoolba megy, ahol már az ő bezárásukkor rövid szoknyás lányok tomboltak a Beatles-koncerten.

        KedvelésKedvelés

      • Mondja, hogy egyszer volt nála, de biztos segítene, és hogy az unokanővére.

        KedvelésKedvelés

      • Nekem kimaradt az unokanővéres sztori, de köszi mindenkinek, ez így már érthető és kerek.

        KedvelésKedvelés

      • Szerintem nem idegen volt, figyelték, mikor ér haza, várták..

        KedvelésKedvelés

      • Bocs, látom közben meglett, ki volt az, erre én sem emlékeztem, köszi!

        KedvelésKedvelés

      • a fodrász uncsitesó. emlékeztek, mondta bernadette, hogy annak tanulna, mert van dublinban egy unokanővére, akinek szalonja van…

        KedvelésKedvelés

      • Világos, de szerinetd ő az aki szökés után kistafírungozza őket?

        KedvelésKedvelés

      • igen. amikor rose utazik liverpoolba, mindenképp. az utolsó kép (a kapualjas) viszont még későbbi (bernadette frizurája és sminkje is más), akár jóval későbbi is lehet. arra utal, hogy az ember élete végéig hordozza a rossz traumákat, és önkéntelenül lázad ellenük (az apácák látványa arra osztönzi, hogy kibontsa haját).

        KedvelésKedvelés

    • Bernadette említi a filmben, még a mosodában hogy van egy rokona Dublinban, aki fordrász, s hogy hozzá mehetne, ha kiszabadulna. Ő lehet, vagy tényleg egy idegen.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nem szóltam, látom, közben már írtátok.

        KedvelésKedvelés

53. Sziasztok! Jó itt lenni. Én is olvasom folyamatosan a hozzászólásokat. A gondolataim többségét már elmondtátok.
    Nem hiszem, hogy a nő, aki segített a szökésben lévő lányoknak B. unokatestvére lett volna. Nekem úgy tűnt, mintha csak a faluba futottak volna be, és ismeretlenül segített nekik.
    B. azt mondta, a rokona Dublinban él. Vagy csak nekem tűnt úgy, hogy ez a mosoda valahol egy isten háta mögötti helyen volt?

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • az első magdolna-mosodát dublinban alapították.
      http://en.wikipedia.org/wiki/Magdalene_asylum

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Na jó, lehet hogy igazatok van, mivel Dublinban játszódik az egész.

        KedvelésKedvelés

    • Igen, szerintem csak úgy tűnik, mitha az isten háta mögött lenne, ahogy úgy tűnik – még a konkrét év megemlítése mellett is -, hogy valamikor réges régen, közben itt és most…

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igazad van.

        KedvelésKedvelés

    • Színhely: Dublin, 1964. Túl a külvároson, de Dublin.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ez kemény. Az évszám, helyszín rögtön feltűnt az elején, de hogy maga a mosoda is Dublin szélén volt, és ezért, vagy ennek ellenére sem mertek, tudtak szökni a lányok, még jobban megerősíti hogy a rendszer ellen nem volt esélyük.

        KedvelésKedvelés

      • Nyitva a kapu, fuvar is rögtön akad, egy szuszra be lehet futni a városba. A kerítés a kinti fejekben van. Ez így még kegyetlenebb, mintha cápáktól hemzsegő várárok választaná el őket a szabadságtól.
        Én a büntetős jeleneteknél féltem lesz valami maradandó látható sérülés, amivel megbélyegzik őket, hogy még inkább elvegyék a kedvüket a szökéstől (Bernadett hajvágós jelenete után eltakart arccal dolgozik!), de nem volt rá szükség, anélkül is működött a megbélyegzés.

        KedvelésKedvelés

      • A vegyszer, marólúg vagy ilyesmi miatt, én úgy értettem.

        KedvelésKedvelés

      • valószínű, közönséges DDT, a manapság már mindenütt betiltott fertőtlenítőszer (főleg kórokozók ellen használták). por formájában hintették a ruhára, rövid ideig abban tartották, aztán kimosták belőle. iszonyatos, jellegzetes szaga van és erősen mérgező.

        KedvelésKedvelés

      • Igen, érthető volt, hogy a mérgező por miatt van az arca előtt a kendő, de szerintem nem véletlen hogy az ollós jelenet után van vágva, egy pillanatig szerintem megfagy a vér a nézőben hogy mit művelhettek vele, ami miatt eltakarja az arcát (még úgy is, hogy egy pillanatra megmutatják a véres hajvágás eredményét).

        KedvelésKedvelés

      • Én azt gondoltam, hogy büntetésből még nehezebb munkát is kap.

        KedvelésKedvelés

      • Hú tényleg, ott folytatódik a büntetés! Ezek a szemét szipirtyók!

        KedvelésKedvelés

      • Én a DDT -t a krumplibogár irtószereként ismerem, és tényleg iszonyat büdös.
        Még a krumpli is gyakran ehetetlenné vált tőle a hatvanas / hetvenes években.

        KedvelésKedvelés

      • “matadoros a krumpli” mondta a koznyelv

        KedvelésKedvelés

54. Igyekszem majd végigolvasni a hozzászólásokat, egyelőre időhiány miatt egy részét sikerült csak, ezért lehet olyat is fogok írni, ami már elhangzott.

    Én nem emlékeztem a dátumra, de amikor itt először olvastam a felhívást, azt hittem, hogy ez a történet valamikor a középkorban fog játszódni, s ledöbbentem, amikor láttam, mennyire közel van hozzánk, s amikor én gimis voltam, s szabadon élhettem, civilizált társadalmakban még ilyenek történtek. (Naiv vagyok?)

    Szerintem ez egy olyan mű, amelynek nincsen főszereplője, ill. a főszereplő: maga a történet, a jelenség, a tény, hogy ez megtörténhetett, megtörtént, sőt(!!): megtörténik ma is. A lányok csak egy-egy típust, “bűnöst” képviselnek, lehetett volna valaki más is a helyükben (volt is más is, van is más is). Megfordítva: mindenki lehet itt főszereplő: a lányok, az apácák, a pap, a szülők, a férfiak, ki honnan nézni… kinek a története ez? A megerőszakolt lányé? A szépségé? Az apácáké?A szülőké? Mindenkié, senkié, a miénk. Az ítélkezőké? A lényeg az, hogy megismerjük a történetet, a tényt, hogy ilyen helyzetek léteztek, léteznek. S így nem azon van a hangsúly, ki miért került oda lányként, apácaként, a lényeg az, hogy oda került. Vagyis – szerintem – vagy nincs főszereplő, vagy mindenki főszereplő. Mi is. S ha már lesz Csehov, akkor nekem eszembe jutnak azok a drámái, amelyekben sok-sok szereplő van, de nem lehet megmondani, ki a főszereplő, mert a jelenség, az életmód, a filozófia, vagy éppen az életfilozófia hiánya a fontos.

    Margaret, s a nyitott kapu: ő elfogadja, hogy most ez van, s majd ha vége lesz, vége lesz. Nekem olyan ennél a jelentnél, mint egy gyerek. Jéé, hát a kapu nyitva van, nem is vagyunk bezárva, olyan, mintha azt érezné, hogy innen bármikor el lehet menni, s ezzel a tudattal megnyugszik, olyan, mintha nem lehetőségnek tekintené a nyitott kaput, amivel élni kell gyorsan, hanem ténynek, állandónak. Ez olyan, mint amikor egy világvárosban élsz évekig, s eszedbe sem jut megnézni a legfontosabb nevezetességeket, mert tudod, bármikor megteheted. Ezt a gyermeki szálat támasztja alá a pap ellen elkövetett “csíny”. A tanár hátára ragasztjuk a matricát: “hülye vagy”, s nem számolunk a következményekkel, nem vállaljuk a felelősséget. Ha vállalná, a szabadtéri jelenetnél megölelhetné a szegény lányt, kiállhatna mellette. Az adott rendszerben gyerekként viselkedik, bár lehet, így lehet lenyomni a tudatot, s elviselni az elviselhetetlent. (Lásd: Sorstalanág)
    Ugyanakkor amikor kimegy, mégis mintha megijedne a valóságtól, az élettől. Mintha gyerek lenne, aki kiszaladt az utcára, s megijedne a tömegtől.
    Nekem ez lenne az egyik értelmezésem, a másik pedig az, hogy ő méltóságteljes, ő nem fog megszökni, megadja a módját a változásnak. Nem tudja önmagában értelmezni az életét, hanem másokhoz képest méri magát.

    Az apácák játéka: nekem először a perverzió, a hatalommal való visszaélés jutott eszembe.
    Aztán másik értelmezés ugrott be. Ez egy elferdített változata a Paradicsomból való kiűzetésnek – erre gondoltam. Ébredj öntudatodra, meztelenségedre, szenvedj, mert bűnt követtél el, ettél a tiltott gyümölcsből.
    Ha ez pl. a Dogma c. filmben szerepelne, akkor szatíraként is lehetne értelmezni. (Tudom, ez így erős, de jó szatíra lehetne.Természetesen más kontextusban. Erős leszek most, nagyon erős: képzeljük el Évát a Paradicsomban, amint rádöbben arra is, hogy C-kosaras – ilyen lenne szatíraként, groteszkként, de itt nem az, hanem ferdített értelmezés.)
    Még egy értelmezés, hogy azt akarják elhitetni velük, hogy a testük egy eszköz, amit a férfiak kedvükre használtak, s ez itt most ugyanaz, csak másképp történik meg. Ezt akarják velük elhitetni, beléjük nyomni. A férfiak is kiválasztják a nekik tetszőt: a nagy mellűt, a soványt, a teltebbet, s korábbi életükkel egy ilyen versenyt nyertek meg. Csak itt nem kapnak cserébe semmit.

    Bernadett: nem főszereplő, csak más okból került oda, mint a többiek, s ezért érzem másnak. Ebben a hitrendszerben bűnös, aki házasságon kívül teherbe esett, akit megerőszakoltak, akit szép, csúnya, okos, buta. Az ő bűne annyiban más, mint a másik két lányé, hogy ő nem került testi kapcsolatba a férfiakkal, ő nem bűnbe esett, hanem eleve bűnösnek született. Nem érez együtt a többiekkel, kívül áll, nem azonosul; ha megtenné, áldozat/bűnös lenne ő is, közösséget, sorsközösséget vállalna velük. Ő az, aki az első perctől tudja, hogy nem fog itt maradni, s ezért ő maga fog tenni, bármit meg fog tenni, s egyedül fog menekülni. Ez megkülönbözteti a többiektől, ezt tudja, s ezért nem vállal közösséget még a halál közelségében sem. Ha vállalná, elismerné, hogy közéjük tartozik, viszont ő egy percig sem akar oda tartozni, kívülálló akar maradni. Hétköznapi példánk: egy közösségben, pl.egy rossz munkahelyen mindenki panaszkodik, hogy de rossz itt. A legerősebbnek nem kell ez a közösségi élmény, a megértés, ő kiszáll ebből, ill. bele sem megy, kívülről néz, nem panaszkodik, hanem tervez, s egyszer csak felmond.
    A férfiakkal való viszonyában nincs motiváció; ami hozzájuk köti őt, az a szépsége, s ez adott, vele született. Az film végén az ő értelmezése: még sincs predesztináció. Még egy mélyen vallásos közegben sincs.

    Irodalmi toposzok: sajnos nem sokat sikerült felfedezni, de pl.

    – a véres ruha mosása, ill. maga a mosás mint bűn-bűnhődés (Ágnes asszony)
    – hajvágás – büntetés, szépség elvesztése, áldozat (Péri lányok)
    – s a már említette eredendő bűn

    Most több nem be ugrik be, ezt még át kell gondolnom.

    Bridget nővér emberítése: szerelmes volt a moziba, szereti a filmeket, van családja, ő is volt édes kislány, félelmei vannak, hedonista (kaja) – ennek célja lehet az, hogy érezzük, hogy zsarnoknak nem születik senki, az áldozatok, helyzetek teszik azzá, s hogy a film lehet(ne) az ő története is.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Jaj, nagyon sok átgondolnivalót adsz, köszönöm! Még egy ötöst kiosztok 😀 , nagyon érdekes, amit írsz.

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Kíváncsi vagyok, mit gondolsz majd, ha átgondoltad. Avagy kíváncsi vagyok az elemzés elemzésére. 🙂 Nagyon élveztem az értelmezést, jók voltak a kérdéseid.

        KedvelésKedvelés

      • Gyermekkor

        Bridget Morringham Dublinban született rendezett, katolikus családban.
        Apja, ifj. Gregor Morringham vegyes kereskedést nyitott, s 21 évesen elegendő vagyonra tett szert, hogy elvegye a 17 esztendős Margaret Gwaedet. A fiatal Margaret álmodozó természetű lány volt, szeretett olvasni, s titokban arról ábrándozott, hogy egyszer író lesz. Törekvéseit nemcsak korai házassága törte keresztbe, szülei örültek annak, hogy megszabadultak egy éhes szájtól, s ifj. Gregor Morringhamtől várták, hogy helyes irányba tereli lányukat, s rendes életet biztosít neki. A férjével töltött első éjszakán Margaret nem tudta, mit tegyen, meredten nézte magát a tükörben, míg férje az ő haját fésülte, mintha a gyermeke lenne. A férfi látva a gyereklány remegését megkegyelmezett. Türelme nem tartott sokáig, egy hét után behajtotta rajta hitvesi kötelességeit, majd alig tíz hónap múlva megszületett legifj. Gregor Morringham. A kis Gregort további négy fiúgyermek követte, akiket Margaret mindig tisztességgel ellátott. A fiúk cseperedtek, Gregor újabb üzletet nyitott, Margaret pedig a könyveihez menekült. Tisztes feleség lett belőle: tartása egyenes volt, bőre szép, tagja volt a Varró Anyák Egyletének, s mindig mindenkihez volt egy kedves szava. Gregor szép házat épített családjának, büszke volt öt fiára. Látta, hogy felesége visszahúzódó lett, de hamar rájött, mi az asszony szótlanságának a forrása, s eldöntötte, segíteni fog neki. Ezért minden este, amikor volt ereje, ráfeküdt az asszonyra, s izgatottan várta az eredményt. Az eredmény, a várva várt leánygyermek egy év múlva érkezett meg. Margaret teste ekkor már gyenge volt, nehezen hozta világra a kislányt.

        Bridget Margaret Gitta Morringham okos kislány volt. Kövér lábaival hamar ott totyogott anyja mellett, bájosan mosolygott mindenkire, szépen válaszolt, ha kérdezték. Cserfes gyerek volt, ezért apja gyakran rászólt, s fegyelemre intette. Bridget hamar megtanulta, hogy csak akkor beszéljen, ha kérdezik, s próbált szomorú anyja kedvében járni. Anyja szerette a kislányt, örömét lelte benne, tanítgatta, szépen öltöztette, gondját viselte, gyakran olvasott fel neki kedvenc regényeiből. Bridget 7 éves volt, amikor egyszer anyja séta közben rosszul lett. Nagyon köhögött, s amikor haza értek, lefeküdt az ágyába. Többet nem kelt fel onnan. Hosszú ideig betegeskedett, s Bridgetnek soha senki nem mondta el, mi baja van, miért nem kel fel. Margaret meghalt, Bridget pedig ettől kezdve különös vonzalmat kezdett érezni apja iránt. Reggelente ő kelt fel elsőnek, s a konyhában a székre állva reggelit készítette apjának. Kezébe adta a kalapját, felsegítette rá a kabátját. Este teát főzött neki, megcsinálta az ágyát, s csak akkor beszélt, ha apja kérdezte. Ha apja valami vicces történetet mesélt, hangosan nevetett; ha fáradtan ért haza, Bridget is szomorúan nézett. Apja iskolába íratta őt, s ő szorgalmasan tanult, igyekezett tanárai kedvében járni. Apja minden vasárnap moziba vitte őt, s testvéreit. Szerette a filmeket, de sokkal jobban szerette apja arcát nézni, ahogyan a vászonra meredt. Apja a filmet nézte, ő pedig az apját a sötét teremben. Szerette a mozit, s egyszer apja mosolygó arcát látva arra gondolt, hogy egyszer ő is ilyen filmekben fog szerepelni.

        Egyik nap egy idegen nő érkezett hozzájuk: Gitta néni, anyja nővére, akiről ő is kapta a nevét. Gitta néni magas volt, karcsú, haját feszes kontyban hordta, szép ruhákat viselt. Apja azt mondta, hogy Gitta néni velük fog lakni. Másnap reggel Bridget kiment a konyhába, hogy reggelit készítsen, de Gitta nénit találta ott. Gitta néni hamarabb nyúlt apja kalapjáért, s Bridget az apja szobájába többet nem mehetett be.

        (Folytatása következik)

        KedvelésKedvelés

55. Szerintem a legmegrázóbb jelenet az volt, mikor Crispinát elvitették az elmegyógyintézetbe, miután kiderült, h a pap mit művel vele. Jó, tudom, előtte sem volt teljesen ép, de ezután gyorsan be kellett zárni, hogy fenntarrtsák a látszatot. Undorító.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

56. 3 részletben néztem, és próbáltam sok mindent itt is elolvasni, nem ment, csak a nagy része, bocs, ha ismétlek. és sok mindenhez írnék, de most is sok részletben vagyok, elnézést, ha ráadásul zavaros is kissé, eléggé kapkodósan gépelek.
    margarethez még egy pillanatnyi benyomás: kinéz, elmehetne, várja a tágas külvilág – de _merre kell menni_? talán nem is biztos abban, hogy van hova mennie, és az autóban ülő ffivel való találkozás is megrémiszti, de talán azt se tudja, merre induljon. azaz hogy merre van a haza. van-e “haza”? igazi és átvitt értelemben is (van- tényleg, aki várja, még ha helyesen találja is el az irányt, oda jut-e, ahová valójában szándékozik.)
    bridget emberítéséhez a pénzhajkurászás is hozzátartozik az én olvasatomban, még ha nem is emberségessé teszik ezek a jelenetek, hanem pont hogy kapzsivá, pénzsóvárrá, de ezek emberi aspektusok a javából.
    a meztelen játékról a gúny és az irigység jut eszembe, irigység, hgy ezek a nők esetleg fiatalabbak, akár szebbek, mint az őket gúnyoló apácák, és gúnyolódás az adottságokon, nagy cici, kicsi cici, sok szőr, kevés – még ha crispina sírására vigasztóan reagálnak is, hogy ez csak játék, és ő győzött, a megbántás, a bántás, a szégyen erősítése bennük a céljaa játéknak – lelki és testi fenyítés a korábbi bűnös életért.
    (talán még visszatérek olvasni ehhez, nagyon dolgozik még bennem az élmény.)

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

57. Megláttam ezt a cikket, és rögtön a film jutott eszembe. http://www.figyelo.hu/cikkek/386266_kenyszeradoptalas___bocsanatot_kert_az_ausztral_miniszterelnok
    Nem csak Írországban, nem csak régen történt ilyesmi.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

58. Hú… ezt most találtam. Kilencven éves bácsival készült interjú a dél-erdélyi szovjet megszállásról (részlet):

    – És erőszaktevés volt lányokon?
    – Nem erőszak volt, mert kénytelen volt az illető személy is, hogy odahajoljon …
    Felesége: Azt úgyis erőszaknak veszik, fiam.

    Nem semmi.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

59. Én is megnéztem még vasárnap, de ahányszor csak ideülök írni, mindig újabb hozzászólások 🙂

    Hozzám Bernadett áll közel, ez így emberi, a lázadása, és éppen azért, mert ő árvaházban nőtt fel. Talán ott nem ivódtak annyira belé a korlátok, nem azért, mert lazább lett volna az ottani fegyelem, csak a nagy számok miatt: sokan voltak, nem jutott mindig ugyanolyan erős kontroll mindenkire, másképp szocializálódott a társai között, mint a többiek, családban. Ebben látom, hogy lehetősége van ilyenné válni, ilyen erős-dacossá.

    Az, hogy a bezártság inkább mentális, abból is látszik, hogy kevés – és gyenge – személyzet őrzi őket, összefogással, lázadással bármikor ki lehetne törni (hiszen kettejüknek sikerült!), de annyira megerősítik bennük a kiszolgáltatottság érzetét, hogy erre nem képesek.

    Ami még érdekes motívum a számomra, az a társadalmon kívüliség, a kiszolgáltatottság, megbélyegezettség, az az üzenet, hogy ez napjainkban is jelen van. És tényleg. Gondoljunk csak az elmegyógyintézetekre, a bordélyházakra (igaz, ez nem társadalmi létesítmény, ellenben hallgatólagosan elfogadott) vagy a drog-rehabilitációs központok némelyikére.

    Ebből nem is olyan régen volt nálunk botrány:

    http://www.blic.rs/Vesti/Hronika/93575/Zavisnike-u-manastiru-Crna-Reka-lece-batinama-video

    És ez 2009! Ennek a modernebb változata, ahol a bekerülők már tudják is, mire vállalkoznak, sőt, meg vannak győződve róla, hogy a bántalmazás segít kiszabadulni a függőségből:

    http://trojka.rs/vesti/rusi-lece-zavisnike-batinama-a-la-crna-reka-foto-video

    (Szerb nyelvű a forrás, de fordítóval kihámozható a lényeg)

    Illetve sikerült még ráfutni, családi vonatkozásban, olyan keresztény drogrehabilitációs központra, ahol olyan szerződést kell aláírni, hogy az első évben nem látogatható a bentlakó, és a család nem fogadhatja be, ha megszökik. Emellett a munka/ima vonalon mozognak, persze fizetés nincs, a család meg egész nagy összegeket fizet a terápiáért.
    Nem tudom, hogy ez lehet-e hatásos, de rossz kezekbe kerülve ez a mértékű hatalom más emberek felett, ijesztő…

    Szóval ez a fajta hatalommal való visszaélés napjaink része, igaz, nem mindig, mindenhol csak nők az áldozatai.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

60. Sziasztok, ma értem végére a hozzászólásoknak, és nemigen tudok újat mondani már, csak a Szent Kristóf-medálnak mint szimbólumnak néztem utána.
    Először nem esett le, mert csak annyit olvastam ki belőle, hogy Szent Kristóf az utazókat, utasokat védi, de most, hogy újra megnéztem, rájöttem, hogy talán a szent történetére kell figyelni. Egy alkalommal egy gyermeket vitt át a folyón (ahol általában segített az utazóknak átkelni), aki egyre nehezebb lett, Kristóf alig tudta átvinni a túlsó partra. Végül kiderült, hogy a gyermek Krisztus volt, és hogy ő most vette vállára a világot és annak minden bűnét. A medál is a gyermeket cipelő szentet ábrázolja.
    Szóval C “őrülete” ?, “betegsége”? és bizonyos értelemben “szent” mivolta, talán ő volt itt a legtisztább, legártatlanabb szereplő. És mint áldozat (persze mindenki áldozat volt, de talán az övé a legsúlyosabb büntetés az elmegyógyintézetbe zárással) magán cipeli a világ (mosoda) bűnét.
    Nagyon örülök a film- és könyvprojektnek, örülök, hogy rátok találtam!

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Mi is örülünk, hevesen integetek, látod? Köszönjük az adalékot, maradj velünk, hétfőtől Ványa bácsi!

      KedvelésKedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igen-igen, a szereplőkig már el is jutottam az olvasásban 🙂

        KedvelésKedvelés

61. Elkezdtem olvasni a könyvet (http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?BookID=191602&utm_source=konyvblog&utm_medium=box&utm_content=nyitooldal&utm_campaign=a_magdolna_noverek_-_kathy_tortenete_191602&TabSheet=book&SessionID=3A03462D65605890C24B2766188ED2FC4DB0BD73B9E37CA1425F50E86C30FF5D30B913A0DB6690EMKCTSYMIGITBTNDOEPYOUCZHDCJFCAWVAKHDEBW&CBStock=Checked&SrcOrder=o) egyszerűen döbbenet…és az évszámok is…

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

62. Tudom, hogy már túl vagyunk rajta, az utóbbi 2-3 hétben ritkábban jutok ide. Megnéztem, és rájöttem, hogy ezt már láttam 2-3 éve… vagy több. Megrázó, megrendítő, elgondolkodtató. Elolvastam amiket írtatok, jó volt elmélyülni benne. A 15 éves lányommal néztem meg, eléggé megdöbbentette amit látott, gondolom még feldolgozás alatt van benne. Ő ilyen hosszú távon gondolkodós. Köszönöm az élményt! 🙂

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

63. Néhány apróság jutott csak eszembe:
    Bár a lányokat ide küldő családok egyrészt büntetni akarták a gyerekeiket, azt sem szabad szerintem elfelejteni, hogy milyen erőteljes propagandát folytattak a mosodák. Nem tudom kinek tűnt fel, hogy milyen szép ruhában, kinézettel voltak a lányok, amikor kimentek a városba. Kék szalagok köpeny, és az apácákéhoz hasonló csipkés fejdísz! Igaz, hogy rendőrök kísérték őket, és a nevetés is elhalt láttukra, de a látszat, na az megvolt. Tehát szerintem voltak családok, akik büntetni akarták a gyerekeiket, mások inkább szabadultak volna a szégyentől, illetve felmerült már a jó helyen lesz a gyerek is… És kívülről főleg ha nem is akartak mögé látni, azért tűnhetett az avatatlan szemnek ártatlannak ez az intézmény.
    És ahogy a pap videóra vette a játékot, az amúgy családi majálisokon előforduló zsákbanfutást. Egyrészt szintén a propaganda része, lehet mutatni, lám, nevetés van és vidámság.
    Érdekes jelenet volt azért szerintem a kötélhúzás is, az egyik oldalon a lányok, a másikon EGY apáca.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

64. Visszajelzés: a man of two nations and many talents | csak az olvassa — én szóltam

65. Ma megmutattam ez a filmet anyukámnak; nekem másodszor is megrázó volt.

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

66. Visszajelzés: hájlájc | csak az olvassa — én szóltam

67. http://www.nlcafe.hu/csalad/20150106/irorszag-szimfiziotomia-szulo-nok/

    KedvelésKedvelés

    Hozzászólás ↓

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .