ma is felel a blogger

Mikor jelenik meg a könyved?

Ez most melyik?

A dokumentum a sztorikkal: szövegnek mondanám, maximum novellafüzér, de kisepika. Mostanában, pár hetes távon elkészül. Aki kérte, mindenkinek küldöm akkor. Nagy lendülettel találok mindig újabb megírandókat, de egy nap szigorú leszek, lezárom.

Sokkal erősebb, mint a regény, jelen formájában.

A ketós könyv: a szerződés szerint februárban, ott komoly, profi háttér van, rajtuk múlik már minden. Nem írtam meg akkor, amikor történt, hogy szerződést bontottam az eredeti kiadóval, aztán kerestem másikat. Nem szerettem volna, hogy ennyire másfelé menjen a dolog, mint ami az én értékrendem, és fejőstehén legyen a munkám. A szöveg kész van, már január végén is kész volt, tehát előttem már nem áll semmilyen határidő. Nyomdakész, szerkesztett és eleve szaklektorral írt szöveg. Az volt a kérdés, hogy a kiadó mikorra rakja be a naptárába, hogyan ütemezi.

A regény: őszintén megmondom, nem tudom, ez mikor lesz meg, és ne is presszionáljon senki, én se magamat. Már tettem ki belőle részeket. Direkt ilyen örkényesen, ezek nincsenek már benne, talán kettő kivételével. Ott magyaráztam kommentben, hogy ne hatódjatok meg, ne örüljetek, ebből nem derül ki semmi – ez poén!

A regény volna a fő projekt, és mindig nekifogok, de fordítok, lektorálok és blogot írok folyton. Mindig hátra sorolódik a regény a… miben is? A work flowban, haha. Nem, az igazi flowban. Akkor egyáltalán, kicsit sem tudom írni, amikor úgy el vagyok árasztva élménnyel.

Félek tőle. Évek óta rágom, leállok vele. Megvan a történet, fejben megvan egy csomó részlet (tudom, merre halad a történet), és meg is van írva egy csomó részlet. Modoros, akart, nem tetszik. Meg túlságosan is ismerem. Variálok a narrációval: a főszereplő nem a narrátor, és az a trükk, hogy mást tudnak egymásról, mint amit az olvasó tud a szövegek alapján róluk.

Szóval ott az a rengeteg szöveg, sziporkák is, üresjáratok, hatásvadászat. A csendes ipar része nem megy, ötlet sok van.

Aztán egyszer csak megtörténik, na. Vajúdunk, és végül kicsusszan a Mű. De addig kínlódás van. Ne is kérdezgessenek.

Mások sincsenek ezzel jobban – kivéve a szeméttermelő sztárszerzők.

*

Né már, mik vannak. Rég volt, Angéla, igaz-e? Amikor mindannyian az én köpönyegemből bújtatok ki, és te soha nem fogod elárulni a barátaidat. Amikor még tetszett, hogy én kimondom az igazat. Most pereskedni akarsz, engem akarsz kicsinálni. Azóta már közszereplő lettél, aki különböző fórumokon szebb és sikeresebb, illetve magasabb, és mit neki bikini, az a strandra való, de amúgy, ha felvenné, verne engem. (Sport és tudatosság nélkül, stresszben, évek óta tespedve, netfüggve, hogyan…?)

Én meg a Balatonon (vagy akárhol, mikor hol) nyaralok, de gáz!

https://csakazolvassa.hu/2013/08/11/reszletek-a-keszulo-regenybol/#comment-204362

mennyire naiv voltam még ekkor!

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.