nyelvi kvíz megint!

10 thoughts on “nyelvi kvíz megint!

    • Sajtónyelvben nem feltétélen, akadémiai-egyetemi szövegekben igen. Amúgy a teszt-tipográfiában nincsen kurzív (helyette van aláhúzás, vagyis alsó vonalak). A kérdés pedig az írásjelhasználatot illeti, ami rohamosan terjed hibásan, én úgy látom.

  1. És magyarázd meg a kettes kérdést, kérlek. Azt értem, miért helyes a hiperkorrekció, csak azt nem, miért nem az a tárgyas ragozás is.

    • A tárgyas ragozásban az a forma (_edzem a bicepszem_) van a paradigmában (ragozási sorban), és nincs más, alternatív forma, vagyis az a “helyes”, így mondja az anyanyelvi beszélők száz százaléka. Ahogy én idéztem, ott viszont nem volt tárgya az _edz_ igének. Ha valaki, mint egy német ismerősöm, azt mondja, _*edzek a bicepszem_, akkor az a benyomásunk, hogy nem tudja a ragozást. Ha egy magyar azt mondja, _rendszeresen edzem_ (nincs tárgy), akkor hiperkorrigál.

      A hiperkorrekció nem helyes, és nem is nemhelyes, hanem egy jelenség: amikor a beszélő/betűvető személyt túlalkalmaz egy szabályt (ezúttal az ikes ragozást, amikor tárgyatlanul is _-m_ a személyrag), kiterjeszti más alakokra is, mert választékosnak akar hatni.

      Nagyon kevéssé nyelvhelyességi szempontúak a kérdéseim, nem hiszek a nyelvművelésben, rajtakapósdiban, a cél inkább a tudatosítás: miért is azt az alakot választod? Érted a rendszert, az analógiákat?

      Ami a két alakra egyszerre igaz, az az, hogy aki az _-m_ ragos formát választja (nem tárgyas ragozásban), az hiperkorrigál, azt hiszi, úgy “szép”, nem tudatos, nem érzi a struktúrát.

      (A _versenyzem, edzem_ alakot egy beteg lelkű gyűlölködő írta nekem, aki nagyon okosnak, erős szavúnak, mindentudónak akar tűnni, tőle vicces volt, mert nagyon pozitív az énképe, és szokott nekem magyarázni arról, hogy hogyan írjak.)

      • Na, erre nem jöttem volna rá, hogy ez a bibi azzal a válasszal. Én, az anyanyelvi beszélő, rögtön vágtam, hogy az ott tárgyas ragozás, akkor is, ha nincs kiírva a tárgy (pláne egy kvízben, ahol számítok rá, hogy lesznek beugratós kérdések…), sőt, továbbra is meggyőződésem, hogy erre a kérdésre két helyes válasz van 😀
        (Apropó, helyes: a kérdésemben nem a hiperkorrekció jelenségére vonatkozott, hanem a válasz helyességére. Csak első elragadtatásomban nem írtam ki részletesen :))

        • Értem, oké.
          A tárgyas ragozásnál a tárgyat élőbeszédben is szinte mindig kitesszük, de ha mint nyelvi példa szerepel, akkor meg biztosan, ellenkező esetben nem beugratás van, hanem görénység és értelemzavarás.
          A mondat így hangzott: “Én is edzem, nehogy azt hidd” (‘szoktam edzeni’ értelemben).

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s