48 thoughts on “mondjátok meg

  1. ide is mondom, jó?
    írj. támadhatóvá tesz. úgysincs választásod, ez vagy te. aki beléd akar kötni, beléd fog kötni. akár pont azért, mert ezeket a “költséges passzióidat” elhallgatod.

    Kedvelés

    • Kirajzolódott az igény (névtelen kommentelők egy ismét sikeresen bezárt petíción), hogy én számoljak be az életem részleteiről, írjam csak meg, mikor kivel, illetve legyenek nyilvánosak a jövedelmi viszonyaim, bevételeim: miből élek, ki pénzel, szóval tegyem ki magam ide mindenestül, mit ködösítek, titkolózok. Nem akartam hinni a szememnek. Erős áldozatiállat-effektus van, mi, a gyávák, zavaros lelkűek, névtelenek mindent rányomunk, kiröhögjük, tönkretesszük, csak mert blogot ír. Visszaélnek az őszinteséggel, szókimondással.

      Kedvelés

      • jáááááááááááááááj, gyilkos dolog ez ilyen barlangközeli partnerekkel. olyanokkal, akik számára teljesen mást jelent a határ, egy ember határa. akiknek nincs vesztenivalója. meg vagyok döbbenve (vagy lehet, hogy nem is, jééééézus!), hogy ilyesmi ennyire felpöröghetett.

        Kedvelés

  2. Nekem tetszenek ezek az írások, ötleteket is ad, magamtól soha nem fedezem fel a Haus im See-t például. A legutóbbinál szerintem a ‘nincs mentség’ volt az, ami néhány embernek bántó lehetett. Én mondjuk ezt inkább egy stíluselemnek éreztem, a lendületes hangvétel részének. De én nem vagyok erre érzékeny, viszont akinek 1000 Ft-ja nincs a hónap végén, annak tutira másképp jön le. Meg persze lehetnek egyéb, nem anyagi okai is annak, ha valaki nem tud utazni.

    Sokaknak pedig egy tuti támadási felület az ilyesmi, de nekik mondjuk nagyjából mindegy, az időjárásról is írhatsz… Egyébként azt hittem, nyugi van, amióta nincs petíció.

    Kedvelés

      • Ez mennyire beteg basszus. Milyen életük van ezeknek?

        Elképzelem, amint lepereg életü filmje és csak betűk lesznek rajta egy monitoron,

        Kedvelés

      • Személy szerint 500 forintom volt fizetés előtti nap..és nem jutna eszembe akkor sem féltékenynek és irigynek lenni arra, amiért más megdolgozott, örülök a tehetségének, hogy megáll a lábán, produktív, szellemes… Igyekszem legközelebb én is, hogy legalább egy ezres maradjon a hó végére…hjaaa, a felelőtlen kávézgatások a téren….:-)

        Kedvelés

      • Most nem azért, de én is malacperselyt borogattam szombaton, és temérdek ötforintossal fizettem vécépapírért, liter tejért, öt kifliért, a tojást visszatettem a polcra, krumplit eszünk zöldborsóval, a kutya meg maradékot, és eksztatikus örömet éreztem, mert találtam a ládamélyben egy szardíniakonzervet. Ki van centizve, pontosan. Mi van abban? Megtakarításhoz nem nyúlok. Továbbá nincs meg a bankkártyám.

        Kedvelés

      • Na…ugye!! És még sem sírunk..mert a jó dolgok is ott vannak, azt szeretnééénk megosztani, és együtt örülni annak.Kisakkozok, számolok, aztán meg tobzódom, tobzódunk, Nemsírunk, nem húzom le a gyerekeim,hogy de szaaar, nem iszom el,nem dohányzom, buszozok sokat, hajnalban kelek. DE.Pontosan azért, hogy a jóra is maradjon, energia, pénz, idő..és jééé marad… MINDENRE ami teljesebbé, jobbá tesz.Nem szégyenlem, hogy jól vagyok, hogy magam alakítom az életem, és formálgatom, hogy a legjobb legyen!!

        Kedvelés

  3. Hát én nem értem az embereket. Belőlem az ilyesmi soha nem váltott ellenérzést. Sőt, igazából megjön a kedvem az utazgatáshoz tőle. Bár van mentségem arra, miért nem szeretnék elmenni Barcelonába: nem szeretnék. 🙂 Sok más városba igen.
    Amúgy értem az embereket. Az irigység vezérel mindent. A sógorom szerint az viszi előre a világot. Ha igen, akkor attól is ilyen sz.r sokszor.

    Kedvelés

  4. Két hete csak Erzsébet-utalványból vásárolok, mert egy fillér készpénzünk sincs, és a fizu még mindig nem ért ide.
    Mégsem érzem egy picit sem bőszítőnek ezeket az írásokat. Minden kétszázast félreteszek egy londoni útra. Tudom, hogy összejön és nem fáj, ha másnak zsebből megy. Attól nekem nm lesz se több, se kevesebb. Az élmény átadásától meg csak jobb lehet.

    Kedvelés

    • Nem ment zsebből. Csak nagyon el akartam menni Milánóba. És azoknak szól, hogy nincs mentség, akik szintén nagyon el akarnak, csak tanult tehetetlenül mondogatják, hogy nem lehet. én is tologatok csekkeket, halogatok fontos beszerzendőket, lesem a netbankot, antikváriumba járok, lemondtam több kiadásról, zsonglőrködöm, négyszáz forintból látom el ötünket per nap. Csak nem panaszkodom, nincs pofám, rendíthetetlen optimista vagyok, és megbecsülöm, ami jutott.

      Kedvelés

      • Na, pont ez az! Aki kifogásokat keres pl. abban, hogy ő ezt nem engedheti meg magának, az ezt nem akarja látni. Nem akarja látni, hogy miről mondasz le azért, hogy megengedhesd magadnak a vágyott milánói utazást. Azt akarja látni, hogy gazdag vagy nulla munkával, mert akkor jogosnak érezheti, hogy utáljon a szép élményeidért. Hogy ne kelljen belegondolnia, mennyi pénzt költ mondjuk cigarettára (én is dohányzom, nem vagyok részrehajló!), kólára vagy benzinre. Én pontosan ebből a “nincs mentség” fordulatból éreztem, hogy e mögött az utazás mögött mennyi előretervezés, kuporgatás, szervezés húzódik. És pont emiatt érzem azt, hogy megengedheted magadnak ezt a provokatív hangnemet! Szerintem kurvajó az a mondat, és sárguljanak csak!!! 🙂

        Kedvelés

      • Nekem nem látszik az sem, így még mindig nem tudom, mi a kérdés. Nyilván a kommentekből ki lehet következtetni kb., de jó lenne pontosan látni. Esetleg megírnád nekem?

        Kedvelés

      • Köszi, és írj, ha szeretnél!

        Megmondom őszintén, nem értem, hogy ez miért idegesít bárkit is. Mi a gond vele? Miért zavaró? Mi fáj? Írtad, hogy ez azért fontos, mert kicsit képbe kerül az olvasó azzal kapcsolatban, hogy milyen a blogger, egyfajta háttér vagy színezés.
        Én szeretem ezeket az életmódos posztokat, szépek a képek, néha ötletet adnak, és színezik a képet.

        Ugyanakkor azt gondolom, hogy néha nehéz ezeket vállalni, pedig nem kellene, hogy az legyen. (Most magamról beszélek.)

        Kedvelés

      • Ahogy egyre fenyegetőbb a közélet, egyre nagyobb a megélhetési stressz és a félelem, úgy válok az ilyen írásaimmal és programjaimmal egyre irritálóbbá és támadhatóbbá, még azok körében is, akik eredetileg szeretnek. Főleg, hogy részben ők tolják nekem ötszáz forintjával a megélhetést.

        Kedvelés

  5. Engem most munka híján november elseje óta a kedves tart el. Egyikünk számára sem probléma ez, csak ilyenkor még nehezebben adok ki száz forintot hajgumira, mert ilyen szarrágó vagyok genetikailag. De eszembe sem jutna megkérdőjelezni, hogy más miért, miből, hova.
    Azért már többször szégyelltem magam, mert felsőbbrendűnek éreztem a mi “vonattal megyünk három gyerekkel sátrazni országon belül és patakban fürdünk” nyaralásainkat mások all inclusive déltengeri bulijainál. Mert nekem ez a jó. A másiknak meg az.
    Ahogy most kinézek az ablakon, a szemközti 15 emeletes körül annyira szép azúrkék az ég! Mindjárt lemegyünk sétálni. Utcán felszedett dióból lett paleo süti.
    (Talán az is közrejátszik, hogy az átlagban nagyon szép életem miatt nem lennék képes más szép életére irigykedni.)

    Kedvelés

  6. Nekem nagyon uditoek az elemnybeszamolok, es valoban otleteket, kedvet is lehet meriteni beloluk vagy varni a mi sajat kozelgo utazasunkat:)Szeretem a stilusod, tovabbra is irj ezekrol. Aki akar belekot ugyis..esetleg lehetnenek jelszavasak, ha nagyon tamadnak emiatt..?

    Kedvelés

    • Tőletek kérdezem, nem véletlen. Semmit, soha nem fogok azért tenni, mert afelé nyomnak az erőszakos sunyik, mert akkor vége a világnak. Fenyegetnek, kirakták a címem, uszítanak, megrágalmazták egy ismerősömet, de akkor sem. Nem titkosítom a fészem, nem hagyom abba a fotók közlését, nem hagyom abba a blogot, és lesz könyvem. Gyűlölködjenek, nem rajtam ront. Csak a törzsolvasók véleménye érdekel. Köszönöm.

      Kedvelés

      • Véleményt kértél, remélem, úgy olvasod, ahogy írom. Úgy emlékszem, írtam már hasonló témában, hogy olyan önismeretet, fejlettséget, felnőttséget vársz el emberektől, ami nincs. Nincs empátia, tolerancia, nagyvonalúság. Mert nyomorúság van. Anyagi, erkölcsi, lelki, stb. Képtelen vagyok hosszú évek óta kimatekozni -az egyébként matek tanár rokonnak-, hogy ő 30 ezret költ cigire havonta, én meg 15-öt takarítónőre. Akkor is mennnyek a k@rva anyámba.
        Szóval, ha leírod a luxus arckrémet, klassz utazást, bőrcipőt, magadra húzod a haragot. Ez fix. Azt hiszem, nagy közös magyar tudatalatti, vagy mi a franc ez. Hogydemijjévannekimikónekemnincseeen?
        Lehet ezért haragudni, neheztelni, értetlenkedni, de ez van. Tuti kivívod az ellenszenvet. Kínlódni illik és szenvedni. Udvariasan döglődni, hangosan panaszkodni. Nem fogják megbocsátani az erőt, energiát, jókedvet.

        Kedvelés

      • Tudom ezt, és nagyon szar, hogy ilyenek. És én még nem élek luxuséletet. Annyi van, hogy derogál a panaszkodás és a kicsinyesség, nem irigykedem már nagyon rég, fojtottan sem, és kompetens vagyok: tudom, mit kell tennem, hogy így éljünk, és meg is teszem, emellett többeket segítek is. Mégis kuncsorgónak neveztek a névtelenek, valamint a tiszta őszinte, nőies, valódi irodalmi Vájfot dicsérgették a rovásomra…

        Kedvelés

  7. Soha nem jutott volna eszembe repülőjegy árakat nézegetni, ha te nem írod meg ezt a Milánó- posztot. Így már tudom, hogy mehetnénk Rómába, ketten kicsit több mint 50 ezerből és hogy van egy csomó hely, ahová ingyen is be lehet menni, és van 3 napos városi közlekedős jegy. Tervezem a tavaszi utunkat.
    Lehet, hogy nem jön össze, de akkor is örülök, hogy te írsz róla, mert szépen írsz róla is míg olvasom, ott vagyok akkor is, ha végül igaziból el nem jutok.

    Kedvelés

    • A Rómapass 32 euro és csak 2 ingyenes múzeum van benne. A jegy meg 1, 50 és a belvárosban igazából gyalogolsz, tehát 2 kell csak egy nap. Tudok olcsó , jó szállást, csak azt nem, hogyan tudok írni neked:) Ja, és az on-line foglalás a Vatikáni Múzeumba és a Colosseumba…2-3 órás sorban állást úszol meg. Ha írsz címet, szívesen segítek részletekkel, tegnap jöttem onnan 🙂

      Kedvelés

  8. Én is szeretem olvasni, önmagáért is, mert élvezet, ráadásul néha pont ez kell ahhoz, hogy magamhoz térjek, ha már túl sok időt töltöttem a komfortzónám legeslegbelsejében, csukott szemmel, füldugóval.

    Kedvelés

  9. Már elmondtam a véleményem ezzel kapcsolatban…és nem értem.Nagyon nem.. és ha Ausztráliába, vagy a bolygó távolabbi pontjára röppensz, ahogy teszi ezt sok honfitársunk, laknak hatalmas villákban, hatalmas autókkal stb..és téged zrikálnak..nevetséges, szánalmas ez.Sokan örülünk boldog pillanataidnak, és ezután is szeretnénk.

    Kedvelés

      • És melyikünk nem szeretné meghaladni önmagát? Még a sunyik is, csak könnyebb másokat hibáztatni… Ej, de idegesít ez: mindig a másikat lesik, nézik merre járnak, mit csinálnak, miből van – hát más dolguk nincs? Én Tőled így is sokat kaptam: életérzést, új dolgokat: cipőmárkát, írót, várost, kiállítást, stílust, filmet. És elolvasom, megnézem – köszi az ötleteket ! A saját kereteim belül meg is valósítom azokat.
        Nem vagyok hajlandó keserűen élni, mert másoknak úgy (lenne) jó.

        Kedvelés

      • Itt gondolom sokan vannak, akik meghaladták már önmagukat,,vagy próbálják..igen azok is idetévednek, akik sosem fogják, mert talán a rosszat, azt érzékelik ők is…de nem haladnak semerre. Akinek nincs tiszta látása, egyenes dereka, annak minden ember öröme fájdalom lehet…mi azért örüljünk továbbra is…jó??

        Kedvelés

  10. Írd meg ezeket, mind eddig. Ez a te blogod, a te életed.
    Aki esetleg valamiért nem bírja, az majd átugorja az életmód részeket. Lehet, hogy egy darabig én is ezt teszem majd.
    Nekem nem a pénz hiányzik, hanem az életerő. A fény.

    Kedvelés

  11. Én is arra szavaztam, hogy írj. Lehet, hogy támadhatóvá tesz, de ez is hozzád tartozik, a te életed, és ha meg akarod osztani, miért ne?
    Én teljesen másfajta életet élek, más a viszonyom pénzhez, anyagiakhoz – nekem az volt a fontosabb már évek óta, hogy saját lakásunk lehessen – de érdekes olvasni azt is, hogy hogyan él az, aki tök máshogy gondolkodik. Irigységet nem vált ki belőlem, hiszen az én életem olyan, amilyenné én alakítottam – ha másmilyet szeretnék tennék érte.

    Kedvelés

  12. Én arra szavaztam, hogy írj, mint eddig. Itt hozzáteszem: hogy addig, amíg közömbösíteni tudod magadban a rosszindulatukat. Mert sajnos tényleg mindig lesz, aki majd csúnyán néz emiatt. 😦 És a támogatók között lehet, hogy van, talán sok is, aki nem a tartalmat, és ezáltal önmaga fejlődését támogatja, hanem egy elképzelt, szegény, fenyegetett sorsú, forradalmár és így mártír háromgyerekes özvegyet. Nekik talán jobban fáj.
    Nekem jó, ha írsz, mert szembesülök azzal, hogy mit lehet elérni, ha az ember megy előre, önazonos, határozott, bátor. Nem ilyen vagyok, és kellemetlen ezt látni, de nem akarok elbújni. Nekem jó, ha írsz, mert olyan dolgokról hallok, amiről másként nem hallanék kissé beszűkült világomban. Én tágítani akarom. Nem állítom, hogy soha nem esik rosszul semmi, soha nem vagyok irigy, de ezek nem ellened irányuló rossz érzések, hanem a saját kudarcaim, vagy meg sem lépett lépéseim okozzák. Nekem pont az tetszik, hogy lehet ilyen okosan csinálni, meggondoltan, tudatosan, felismerni, mi a sallang, mi nem fontos, nem kell, mi nélkül lehet bírni (számodra) és mi nélkül nem, és akkor legyen meg az, ami kell.
    Valami vagy legyen, és akkor jó legyen, vagy ne legyen. Ez is egy nézet. Inkább egy jó cipő, mint négy egy szezont (se) bíró kínai gagyi.
    Bár szerintem írtál már róla (például az autómentes életmód kapcsán is, vagy az önkormányzati lakás esetén), de nem gondolnám panaszkodásnak, hanem éppen ilyen szemléletformálónak, ha akár arról is írnál, hogy mi nincs azért, hogy legyen az, ami van.

    Kedvelés

  13. sokat gondolkodtam a felvetett kérdésen. szerintem írnod kellene a “kényes témákról” a továbbiakban is, úgy, ahogy eddig. több okból látom így: 1. egyszer már kifejtettem, hogy milyen hasznos azt látni, hogy valaki egyszerűen nagyvonalú és jó magához. én nem is ismertem soha olyan nőket, akik úgy érezték, csak saját maguknak tartoznak elszámolással és közben senkinek nem magyarázkodnak és nem kérnek ezért bocsánatot. nekem ez egy világító példa. 2. többször előfordult már, hogy egy-egy bejegyzésből kiindulva irigykedtem rád ezért vagy azért. mindannyiszor remek lecke volt, hogy reflektáljak a belső világomra és megtapogassam az érzékeny pontot, miért is fáj. olyan sebeimre is rátaláltam így, amelyekről nem is tudtam, hogy léteznek. szerintem nem csak én vagyok így ezzel és ez is nagyon hasznos. 3. tök érdekes dolgokról írsz, Ráspi, tündércipő, ezek egy részéről azt sem tudtam eddig, hogy létezik, némelyik lenyűgöz, némelyik teljesen hidegen hagy, a táguló horizont meg sosem baj. 4. egyszer idéztél egy írót, most nem emlékszem pontosan (Esterházy talán?), lényegileg: szerinte az író egyszerűen nem félhet hozzányúlni semmilyen témához. ezzel nagyon egyetértek, mert akkor elveszik egy bizonyosfajta alkotói szabadság, aminek a hiánya megköti az ihletet, mint a beton.

    persze, mindezt úgy jelentem ki, hogy fogalmam sincs, épp milyen gyűlöletkampány zajlik a háttérben. de azt hiszem, azok akkor is találnak rajtad fogást, ha mostantól.

    Kedvelés

  14. Igen, a tündércipő. Azt köszi. Nem merem megvenni, de olyan megnyugtató a tudat, hogy LÉTEZIK olyan cipő, ami tökéletesen illene hozzám. A kérdés, hogy miért nem gyártanak itthon is ilyet? Hasonlót?
    Egyébként pedig kapják be. Többet nem tudok hozzáfűzni, nagyon szeretem ezeket az írásaidat.

    Kedvelés

  15. Már megírtam neked, hogy sokáig nem értettelek, de mióta igen, azóta önző és mazochista módon tükörként, önvizsgálatra kényszerítőként is olvaslak. Mert bennem az írásaid időnként kicsapják a biztosítékot, ami alapján fel tudom tenni a kérdést: MIÉRT IS?
    Így jöttem rá, hogy nem vagyok toleráns, együtt érző, elfogadó, stb. és hogy egy csomó kicsinyesség, lenézés, irigység, ítélkezés, stb pedig nagyon is bennem van, eltakarva mindenféle kegyes maszatolással.
    Úgyhogy én is arra szavaztam, hogy írj bátran, mert téged pont érteni véllek, ezért nem vagyok irigy, meg ítélkező, de mások fele sokszor előfordul, amit az írásaid végiggondolása után veszek észre. Köszi érte!

    Kedvelik 1 személy

  16. haters gonna hate, no matter what you write (or not) about

    nem tudom hogy irjal-e eletmodrol.

    Kajaban ugyis abbol fozok ami ebben az orszagban konnyen elerheto, (relative) olcso es egeszseges – ami nyilvan nem ugyanaz mint ami Magyarorszagon. Bizonyos alapanyagok meg egyszeruen itt elerhetetlenek, azokrol leszoktam. Eszem amikor otthon vagyok, es kesz.

    Ruhaban ugyis azt veszem ami nekem all jol, nekem kenyelmes es nekem megfizetheto es igazabol szerintem mindenkinek szive joga ugyanez 🙂 Tetszenek a te dolgaid is, a zold kabat, meg a tundercipo meg epp van egy ugyanolyan nyari ruham mint az egyik fenykepen, turkizkek jo szin, de nekem ez csak annyi, hogy de jo, hogy mas is igenyes, meg valogat, es de jo hogy te is jol erzed magad a borodben, mert amig te happy vagy magaddal addig nem fog zavarni ha en is happy vagyok magammal (ami nalam neha eleg latvanyos tud lenni, es van akit ez irrital, bar baratokat soha).

    Nyaralni jok lennenek az otletek, de mi epp szeretjuk hogy neha meg nekunk is meglepi hogy hova megyunk es mit csinalunk adott evben, szoval a fotokat szerettem, Firenze amugy nekem is rajta van a listan.

    mit mondjak, elvezd 🙂

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.