egy tönkretett apa

www.nlcafe.hu/noklapja/20130529/csunya-valas/

http://hvg.hu/itthon/20130530_Oteves_kislanyat_zaklathatta_egy_a_magyar

Várok az ügyben még egy írást, addig ne kommenteljük, jó?

Na, még egy (köszönöm az olvasónak): http://laphir.com/oteves-kislanyaval-fajtalankodott-egy-ismert-kozeleti-figura-nem-hajlandok-orizetbe-venni-18/

72 thoughts on “egy tönkretett apa

  1. Ha már cikkek, akkor ma ezért akartam asztalt borítani…

    “A háziorvos szerint férj kellett volna

    Végül két hét után elment a háziorvosához, aki egyáltalán nem vette komolyan a tüneteket. “Mondtam neki, hogy mit szedek, de nem is érdekelte, elkezdett másról beszélni. Egyszer csak elkezdtem zokogni, de ekkor is csak azt tudta mondani, hogy aludjak, többet legyek társaságban, vagy menjek férjhez” – mesélte. A hónap vége felé már mindennap eszébe jutott, hogy kórházba kellene mennie, végül bement az ügyeletre, ahol mondták, hogy azonnal hagyja abba a tabletták szedését.”

    http://www.origo.hu/itthon/20130530-hamis-gyogyszerek-helyzete-magyarorszagon.html

    Úristen, ez a “csak hisztizik, fogjon férjet, és majd jobban lesz” hozzáállás hány szinten borzalmas!

  2. igen, egyébként nagyon jellemző a nőgyógyászokra. meg a gügyögés, selypegés, jópofizás is, én nem tudom, ezt tanítják?? a nők meg mintha élveznék, milyen “jó fej” az orvos. én a magam részéről sokkal szívesebben járok női nőgyógyászhoz, ahol nem “mensi” meg “cici” van, hanem menstruáció és mell.

    • Juj, egy orvos válaszolban olvastam a neten, hogy “nunus”. Egy nőgyógyász egy felnőtt nő nemi szervét illette ezzel a szóval, orvosi minőségben.
      Nálam még a “pocak” is kiveri a biztosítékot, amennyiben egy felnőtt ember testéről beszélünk, még ha esetleg várandós is.

  3. Tulajdonképpen az apuka miért is járkál be az óvodába naponta, ahova már nem jár a kislánya? Nézegetni az üres fogasát az ovis jelével? Jó ez neki?
    Az én férjem férjnek nagyon szar volt mindenféle szempontból, de apának alkalmasabb, mint én anyának. (Neki az elsődleges identitása a szülői lét, nekem meg nem.) Ha elszakítanám tőle a lányokat, belehalna. Most attól nekem jobb lenne? Vagy a gyerekeimnek?
    Az apám állandóan meztelenül mászkált otthon, nekem ez volt a természetes. Az exférjem is együtt fürdött a lányokkal, és nem bugyingóban. Valahogy ezt a molesztálás-légkört szerintem lehet érezni otthon, és persze ha a legkisebb gyanúja felmerül, lépni kell valamit. De visszaélni is nagyon könnyű vele.
    Kislányokat meg molesztálnak többdiplomás politikusok is, meg négy általánost végzett útkaparók is, meg a kettő között még sokan mások.
    Ezek mind a fejemben keringő kérdések, még mielőtt valaki azt gondolná, elfogult vagyok akár anyuka, akár apuka irányában.

    • Szerintem egy gyerekek előtt meztelenkedni, együtt fürdeni, nagyon vékony jég, minden családban. Mi nem vagyunk finnek, akik állandóan pucéran szaunáznak meg rohangálnak a hóban. Nálunk ilyen nem volt, mindenki tekintettel volt a másik szeméremérzetére, és rettenetesen zavarba jöttem volna, ha valamelyik szülőmet meztelenül látom. Ha szülő lennék, akkor is figyelnék erre, még akkor is, ha tudom, hogy a meztelenség természetes és örömteli dolog, de meg kell hogy legyen a megfelelő kontextus hozzá, pláne ha gyerekek is szerepelnek a történetben, akik, ugye nem dönthetnek.

      • Én viszont születésemtől ebbe nőttem bele, bár mi sem voltunk finnek.
        A legnagyobb lányom osztálytanítója hetedikben összehívott egy szülői estet. Nagy probléma volt: a gyerekek nagy részét elkezdte érdekelni a szexualitás. Azt kérte tőlünk, hogy mivel szerinte ez azért van, mert néhány családban az élet túl van terhelve ezzel a témával, ezentúl ne mutatkozzon egyik szülő sem pucéran a gyereke előtt. Bennem felmerült – és el is mondtam, lehet, hogy nem kellett volna – hogy ha tizenhárom éves koráig természetes volt, hogy ez nem probléma senkinek otthon, akkor éppen most kezdjek el sikítva magam elé fogni egy lepedőt, ha pl. reggel rámnyit az (ötünkre egy darab) fürdőszobában? Máig úgy gondolom, hogy rosszabbat tettünk volna, ha hirtelen elkezdünk másképp viselkedni, mint azt eddig tettük. Mindegyiknek volt olyan időszaka, mikor bugyi-melltartóban is bezárkóztak, ezt természetesen mindannyian tiszteletben tartottuk. (Na jó, én nem, üvöltve vertem az ajtót, hogy engedjen be fogat mosni, mert elkések a munkából, de mindenki más igen.)

        • Az ominózus szülői esten is elmondtam, hogy természetesen, ha más családban más a szokás, ott az a tiszteletben tartandó. Nem vártam el attól az anyukatárstól, aki evangélikus lelkész, valamint az anyja, az apja, és a nagyapja is az, hogy ugyanúgy csinálja. Ő úgy állt hozzá, hogy tőle mindenki úgy csinálja, ahogy neki jó, csak senki se tegye kötelezővé…

        • Azt az ajtót be is lehet zárni.
          Egyébként az is határátlépés lehet, ha én meztelenül mutatkozom valaki (pl egy gyerek) előtt, aki ezt zavarónak érzi vagy nincs rá felkészülve.
          Azt gondolom, ebben nem döntenék a gyerekeim helyett, de ahány ház, annyi szokás. A mi kultúránkban nem tudom a meztelenkedést teljesen problémamentesnek és magától értetődőnek tekinteni, még ha szeretném se.

          • Tőlem meg jó szüleim nem kérdezték meg, hogyan akarok szocializálódni, oszt így jártam. Legalább nem jöttem zavarba, mikor először láttam saját jogon kukit.
            De abszolút megértem, és tiszteletben tartom, ha valaki meg másképp gondolja, sőt, örülök, ha észlelem más véleményét!
            (Amíg kicsik voltak, elég paramami voltam, legalább nyolc évig nem pisiltem csukott vécéajtónál napközben, hogy lássuk egymást kölcsönösen. Vagy legalább halljam, mit csinál. Ugyanez a zuhanyzáskor bezárkózással.)
            A nagylányaimon azt látom, hogy ez a kérdés náluk attól függ, hogy érzik magukat a bőrükben. Amelyikük szépnek érzi magát éppen, az adott esetben pucérkodik, amelyik meg éppen nem, az bezárkózik.

          • Szerintem olyankor teljesen természetes a meztelenség, ha tisztálkodunk. A zuhanyfülke nálunk nem átlátszó, de ha kilépek, láthatnak meztelenül. Nem fürdünk közösen a gyerekekkel, de mint ahogy mi is látjuk őket meztelenül fürdésidőben, úgy ez fordítva is megeshet. Egy fürdőnk van, és mindenki azért jár oda. Nem hiszem, hogy ezen nagyon fenn kellene akadni, ha majd zavarja őket a dolog, egyszerűen nem szaladgálnak be dolgokért olyankor a fürdőbe.

          • Hát… szerintem nem túl jó, ha bizonyos életkor fölött (5-6) már egyáltalán nem vagy csak keveset látja a gyerek a szüleit meztelenül. Nem azért, mert prűd vagyok, hanem valami gyerekpszichológia könyvben olvastam is. Meg elevenen él bennem, hogy anyám egész gyerekkoromban jött-ment meztelenül, és engem nagyon idegesített. Bejárt a fürdőszobába, ha WC-n voltam, maga után nem csukta be az ajtót, rámnyitott fürdés közben, ilyenek. Semmi intim szféra, egész kicsi korom óta. Még most is szólni kell neki, ha náluk vagyok, hogy ne nyisson rám. Ez mondjuk extrém, de a sima pucéron flangálás se hiszem, hogy olyan jó.

            • Mármint hogy azt akartad írni, hogy öt-hat év felett ne lássa a szüleit pucéron 🙂
              (Mert az ellenkezőjét írtad, de értem így is, teljesen rendben van.)
              Hízelgek magamnak azzal, hogy észrevettem, mikor vagyok ezzel a terhére a gyerekeimnek, ez nem 5-6 éves kor körül volt, hanem inkább 12-13. (Egyébként nem vettem észre sajnos az előéletem miatt magamtól, viszont pont emiatt mertek szólni, és így is rendben volt.) Gyermekpszichológiai könyvekből sok van, attól függ, ki milyen hívő.
              Nekem ez a téma egy rendes beakadás, szóljatok, ha sok vagyok 😀

            • Én anyámnak is szokása volt meztelenül flangálni ami engem végtelenül zavart. Azt hamar megtanulták otthon, hogy én viszont nem hogy meztelenül de fehérneműben sem mutatkozok a családtagok előtt. Párommal teljesen oké hogy meztelenkedünk, együtt lakunk ketten egy lakásban eszembe se jut felöltözni sokszor. De hogy bárki más melltartóba lásson aaaz nem. Meglepő módon nőgyógyásznál alul semmiben meg semmi diszkomfort nincs bennem, fura. Még most 25 évesen is nagyon zavar ha anyám nem csukja magára az ajtót pisilés közben. 10 évesen is zavart meg 18 évesen is. Hogy mikor kezdett zavarni kiskoromban arra nem emlékszem. Amúgy én szoktattam rá arra is őket hogy ajtón – ha csukva van – kopogunk. Fürdőszoba/wc ajtón alapból, de még a hálószoba ajtaján is. Mert maguktól soha sehol. Nem tudom hol tanultam ezt, hisz otthon szocializálódtam a nem kopogás és pucéran flangálás között, de mégis teljesen máshogy állok ehhez mint édesanyám. Lehet éppen azért mert ennyire elborzasztott és idegesített amit csinált, hogy szuperérzékeny és háklis lettem rá.

            • Sajnos semmit. Még a fórumok sem. Viszont a GLS-bankos cikk pl. nagyon jó.
              Van egyébként egy két waldorfmamiból álló csapat, az egyikük orvos, a másik biológus, és járták a sulikat egy felvilágosító programmal, csak miután ezt negyediktől kilencedikig követésben tették, és ahol lehetőség volt, ott epochában, minket már nem tudtak bevállalni. Nekem nagyon tetszett a program. Amikor beszélgettem velük, már statisztikájuk volt pl. arról, hogy Waldorfos lányok szignifikánsan később kezdenek menstruálni, egyszerűen tovább hagyják őket gyereknek lenni… (Ezt a saját tapasztalat is megerősítette a két nagyobbiknál.)
              Sajnos a tantónénink nagyon félt/fél ettől a témától, de aztán megengedte, hogy mi, szülők, keressünk valakit, akiben megbízunk és eljöhet beszélgetni.

    • Foiskolasok voltunk. Bulgaria. Nudista strand. Taborozo gyerekek meztelenul. Tanaraik is. Valtoversenyeztek a terdig ero tengerben.
      Csodalatosan felszabadito volt ezt latni.
      Neztuk oket a 80as evek vegen, szabad fiatalkent es azt mondtuk:szerintetek ezeknek a gyerekeknek lesznek szexualis gatlasaik? Elfojtasaik? Barmilyen bunos erzesuk amikor elkezdenek szexelni?
      Nem, nem lesznek.

      Nekunk van szaunank. Amit mindannyian hasznalunk. Meztelenul.

      A meztelenseg onmagaban semmilyen problemat nem okoz, hordoz. A problema ennek kezeleseben van. a gond nem ep szemelyisegu emberek fejeben kezdodik es ez teljesen feloltozott es takargatott testek eseten is a fejeben van.

  4. Asszonykát elküldi szakemberhez, míg neki magának egy percig sem jut eszébe, hogy pszichológushoz forduljon pedig…:

    “Gyermekkorom állandó eleme volt a folyamatos feszültség, kiszámíthatatlanság, az ezzel együtt járó szorongás, fenyegetettség. ”
    “Apám megborultságaiban őrületes, gomolygó, szaturnuszi erők voltak, amit én gyerekként lenyűgözve figyeltem. ”

    Neki talán nem kellene helyretenni ezeket a gomolygó szaturnuszi erőket? A gyerekkorából hozott zűrzavart ami úgy tűnik még mindig jelen van az életében?
    (Amúgy mi az, hogy szaturnuszi erők? Ha valaki aki ért az asztrológiához elmagyarázná h ezen mit kell érteni?)

    Nem tudom, hogy igaz-e az amit a kislányával tett.. és nem értem miért h pedofiliaként emlegetik, holott ez itt inkább incesztusnak tűnik. Attól, h valaki nem pedo. az még nem zárja ki az incesztust. Szóval érzek itt vmi fogalom zavart. Persze nem vagyok én szakember, de lehet érdemes lenne ezeket a letisztázni. Vagy tévednék?

    • Büntetőjogi értelemben fajtalanság vagy szemérem elleni erőszak merülhet fel vádként/lehetséges tényállásként, aminél súlyosbító körülmény, hogy nevelése alatt álló személy sérelmére követte el. A vérfertőzést, mint büntetőjogi kategóriát nem merítette ki. Olyan bűncselekmény, hogy “pedofília”, nincsen, ez egy orvosi szakkifejezés, amivel a nemi érdeklődés sajátos voltára utalnak, van neki BNO kódja is, mint más mentális megbetegedéseknek.
      Ettől függetlenül a szenzációhajhász újságok úgy használják/keverik őket, ahogy akarják.

      • Na ez nem semmi! A secret könyvtől alapból is kiver a víz…de ez nagyon gáz.
        Szóval ez a szaturnuszi erő szépelegve tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy az apja ütötte-verte a gyerekeit…..?

        ,,a gyermekekkel sz e m b e n i fegyelmező és nevelő apa szerep”

        ,,A szaturnuszi-mesteri szerepet egy nő nehezebben tölti be saját gyermeke életében, hiszen megannyi érzelem él benne a gyermek irányába, és ezek hatása alatt nehéz mindig következetesnek lenni. És sok nő persze nem csak, hogy gyermekével szemben nehezen tud következetes és kellő indoklással szigorú lenni, hanem általában a gyermekekhez és minden embertársához inkább kapcsolódik érzelmileg, legyen az akár pozitív, akár negatív érzelem.”

        • “a családon belül az apára vár a Szaturnuszi, beavató szerep, amely szerep ugyanolyan folyamatos, a születés első napjától, a gyermek felnőtté válásáig tart, mint a gondoskodó, anya-szerep. És ezért van az, hogy ha nők uralnák a világot, akkor nem lennének háborúk, de halomra ölnék egymást és főként a férfiakat érzelmi-indulati alapon. A Szaturnusz fegyelmezéseit nehezen viseljük, hiába kincset érő tanácsokkal lát el minket az életre, a női emancipáció úgy látszik nem nőtt még fel ahhoz, hogy tisztelni és megfelelően értékelni tudja ezt. Ahogyan sajnos a női emancipáció közben mindannyian, férfiak és nők egyaránt elfelejtettük, hogy egyáltalán mit jelent férfinak lenni. Mi nők nem csak végül, de úgy tűnik nagyrészt már az egyenjogúsági küzdelmek legelejétől kezdve nem a valódi, és értékes férfivel kívánunk egyenrangúak lenni, nem akarjuk a valódi férfi képességeit elsajátítani, mi csak a hitvány férfitől irigyelt önzést, ledérséget, pimaszságot, felelőtlenséget majmoljuk, azt női egyenjogúság címén a cigarettás, whiskys, nadrágos forradalmunkkal kezdődően. Sokszor aljasabbak, önzőbbek és felelőtlenebbek vagyunk, mint ők – a rosszfiúkkal versenyzünk, és nem csak a holywoodi filmvásznon, hanem a valóságban is. Persze, ahogyan a valóságban nincs Indiana Jones, úgy nem létezik Lara Croft (Tomb Raider) sem. De létezik sok önálló, szingli: politikus, cégvezető, katona, modell, ügynök, orvos, pszichiáter, pedagógus, hivatalnok, bolti eladó, szalagmunkás stb. Elenyésző százalékuk van tisztában azzal, hogy milyen a valódi férfi, s mik a férfi értékei, s a férfi szerep milyen képességeket igényel. A nők nagyobb fizetést akarnak, nagyobb karriert, mint a párjuké, mert a párkapcsolatban és a házasságban többé nem adják másnak a férfi szerepet, hanem úgy gondolják: már az övék. Így teljes emberek. De hogyan lehetne az övék a szerep, ha fogalmuk sincs mik a férfi valódi értékei?”

        • Á, nincsen remény.
          “És a következetesség nem az, amit sok nő gondol, természetesen érzelmi alapon, és persze aztán indulati alapon, tulajdonképpen, hogy a kicsi gyermeket mindentől óvni és kímélni kell és minden vágyát ki kell elégíteni, és, hogy a gyerekkel csak ők ordíthatnak, hiszen ha az apa ordítana, az olyan durva lenne és ijesztő szegény gyereknek, ehelyett anyuka ordít és néha pofoz, ha épp betelik nála a pohár, tehát indulatból és egyáltalán nem józan megfontolásból és nevelési szándékkal, persze a nők ráfogják a nevelési szándékot mind a hisztérikus fegyelmezési próbálkozásaikra, mind a gyermekben gyönyörködő és élvezkedő kényeztetéseikre és aggodalmaskodásaikra… Azt hiszik ezek a meggondolatlan érzelgős vagy indulati tettek, egyenértékű az apa ésszerű és stabil, folytonos elvárásaival, a határokat megjelölő kiabálásával és az apai pofonokkal – óriásit és végzeteset tévednek. Ahhoz képest, hogy mennyire elterjedt és milyen súlyos mértékben szorítják ki a nők a férfit mind a párkapcsolaton belüli, velük szemben szükséges átvilágítói-leleplezési, megtermékenyítői szerepből és a gyermekekkel szembeni fegyelmező és nevelő apa szerepből, és élnek ehelyett családi matriarchátusban kötelezően adózva a családi kasszának, az apai, mára már csak névleges címért adózva. És elterjedt „városi legenda”, az emancipált nők kiokoskodták, hogy az apák nem is vágynak többre, mondják ezt néhányan keserű szájízzel, mások látszólagos elégedettséggel, nagy belenyugvással. De valóban így van ez? A férfiak talán így tervezik előre a családi életüket?”

        • “Egyenjogúság nincs. Ha van, akkor a család tönkremegy. Nem a férfi makacssága miatt, hanem a nő makacssága miatt.”

          “Női „következetesség” az is, hogy miután egy nőnek sikerült megtörni és megalázni a férjét, mert ő dolgosabb, eszesebb, érzelmesebb, okosabb, ügyesebb, strapabíróbb, áldozathozóbb stb. mint a férj, és a férj csodák csodájára erre fel alkoholista lett és más nőknél is keresett vigaszt, akkor nem sejtik, hogy esetleg túl rámenősek voltak a saját elképzeléseik véghezvitelében és a férfiasság utolsó szikrájának elfojtásában, hanem úgy gondolják, íme, a férfi valóban ilyen gyenge, aljas féreg. E „felismerésre” jutva még büszkébbek, arrogánsabbak, boldogtalanabbak és érzéketlenebbek lesznek.”

          “Nem sodortam magam még nagyobb hülyeségbe, nem kezdtem karrierista módon törtetni és pénzt hajtani, hogy egyedül is boldog legyek. Mert ekkor kezdtem metafizikával foglalkozni, és még ha az agresszív és férfi-irányító női lelkem tiltakozott is és továbbra is hitetlen maradt, az eszemmel valahogy mégis abba az irányba állítottam magam, hogy valóban képes legyek észrevenni, elfogadni, megismerni és megszeretni egy olyan férfit, aki tényleg felelősségteljes, értelmes, tapasztalt, következetes. Valakit, akire érdemes hallgatni, aki mellett aztán akármilyen nehéz lesz, előbb-utóbb úgyis legyőzöm azt a tévhitem, hogy mindig a nő az okosabb, mindig a nő dönt jól stb. És örülök neki, hogy nem álltam be puszta egoizmusból, a buta, önámító, arrogáns, szeretetképtelen, humanista-feminista nők hosszú sorába.”

        • “A férfi, amelyik fel meri emelni a hangját az erőszakos, azt el kell hagyni, de vajon nem-e hozza a nő olyan helyzetbe, hogy fel kelljen emelni a hangját? Nem-e akarja meggyőzni olyasmiről, amiről a férfi úgy gondolja: nem igaz. Pl. csakhogy igazán komoly példával hozakodjak elő, túllépve a házi kedvenc öltöztetésén, babusgatásán, szájból etetésén és ágyba-szokatásán el egészen az a vásárlási, önkényeztetési szabadságérzésekig – hogy a gyereket kegyetlenség pofon vágni. Hogy győzze meg észérvekkel ellenkezőjéről azt a nőt, aki olyan családban nőtt fel, ahol szintén az anya „hordta a nadrágot” és humánusan érzelmileg zsarolta, vagy épp elhanyagolta, kényeztette gyermekeit? Általában próbálják a férfiak észérvekkel meggyőzni a nőt, de mindhiába, ha gyermekként nem szokhatta meg az észérvek erejét és súlyát. Ezek az emancipált nők ugranak az ellenvéleményekre, vagy teszik a hülyét, vagy bevetik a pszichológiai trükkjeiket és ha a férfi – és elég sok férfi – ezt nem veszi be, attól még folytatják. Ettől valahogy minden normális ember, egy normális nő is, ha hülyére veszik: felemeli a hangját. Vagy talán nem? Arról meg a férfi nem tehet, ha férfias a hangja és ijesztőbben hangzik. Nem véletlenül alkotta így a természet, az isten, nem véletlenül ilyen a férfi. Nem azért, hogy a nő ki kérje magán a felemelt hangot.
          Igazából csak a rejtetten nagyon is agresszív nők viselik rosszul az erélyes férfiakat, és csak ők botránkoznak meg azon, ha egy férfi megpofoz egy nőt.

          • Hű, ezek szerint te is mazochista vagy, te is képes voltál elolvasni az egészet?!
            Ki kellett utána mennem sétálni egyet, hogy kieresszem a gőzt a fülemen át, biztosan rossz fényszögben állnak a képletemben az Ikrek, és negatív férfias-levegős tulajdonságaim lehetnek, hogy ilyen agresszióval reagálok Violettára.

            • Nemcsak mazochista, hanem szadista is 😀 É. képes volt a fb-ra is tenni egy linket és ide is szinte az egészet bemásolni. 😀 É. az összes Marsot ami bennem van felbuzeráltad ezzel az izével (nem vagyok hajlandó másképp nevezni). A Plútómról nem beszélve! Sürgősen keresnem kell egy orvost, bocsánat asztrológust.

          • éreztem én mindig is hogy bennem van a hiba amiért úgy vélem egy gyengébbet megütni rossz dolog, pláne ha szeretem (barát/családtag). Sőt utóbbi esetekben azt hittem az erősebbet és a pont ugyanolyan erőset is az. Meg úgy bárkit nem jó ütni (kivéve ha védekezek).
            De komolyan ez az utolsó mondat nálam most kiverte a biztosítékot…

          • Nem olvatam a M.e.i.n K.a.m.p.f-ot, de valami ilyesmi lehet. Kib.-ott agysorvasztó, ostoba, kifacsart logika, látszólag összefüggő mondatokban leírva. És rendkívül veszélyes. Ki ez?

            • Jogászok, kimeríti ez a közösség elleni izgatás fogalmát? nem kéne szólni megfelelő helyen erről? Viccen kívül, azt a secret dolgot nagyon sokan bekajálják és a honlapot is biztos sokan olvassák. Nem akarom túldramatizálni, de szerintem ennek fele se tréfa.

            • Pont ez jutott eszembe – hasonló rossz érzés fogott el a hallatára, mintha náci ideológiát vagy valamilyen boszorkányüldözésről szóló középkori szöveget olvastam volna.

            • olvasd el, tollboás barátném! meglepődnél, mennyi érdekes dolgot találsz benne. nagyon messze áll ettől a förmedvénytől. a fentebbi mű szerzője logikusan építkezett. nem csupán birodalmat épített, hanem manipulált: politikusokat, művészeket, tudósokat, tömegeket. és mindhez volt kulcsa. eszméletlenül meglovagolta a történelmet! számomra amaz egy nagyon tanulságos olvasmány volt. meg hogy eszköz hogyan válhat hatalommá s a hatalom eszközzé.

              joó violetta, ifjú, erdélybe szakadt hazádfia, aki csatlakozott kozma szilárd székely asztrológus guruhoz.

            • Ennek a Violettának a rettentes agyszüleményében is van belső logika tulajdonképpen (jó, a háborús részt kivéve :D), és ettől potenciálisan meggyőző ereje, és végigkíséri az erőszakra való bujtatott felhívás. Nagyon veszélyes, én komolyan elgondolkodtam egy büntetőfeljelentésen, csak pl nem tudom, hogy az izgatás magánvádas vagy hivatalból üldözendő.

          • Durva.. Ezek alapján mégis milyen lehetett az apja? Ezt már csak költői kérdés.

            “A megborultságaiban őrületes, gomolygó, szaturnuszi erők voltak, amit én gyerekként lenyűgözve figyeltem.”

            megborult, őrült, gomolygó …nagyon nyomasztó szavak ezek.

          • Asztrológiát tanulok (tudom, most nem leszek népszerű itt), de ettől az írástól sírnom kell kínomban, pedig nem is olvastam végig. Képtelen lennék végigolvasni. Az utolsó és egyben kiemelt mondat kiverte nálam a biztosítékot. És ehhez olvasni is elég volt, felemelt hang nélkül.

            • (Csak ide tudok írni, csakazolvassa alá nem.) Sajnos nem csak Joó Violettával van baj, bár vele komoly… Sok asztroblogot elolvastam már.
              A csillagfejtés területét masszívan átitatja a Rend, férfi-Nap, nő-Hold marhaságok tömkelege, pedig ha ránézek egy random születési horoszkópra, ugyanúgy van rajta Nap is, Hold is, sőt, Szaturnusz is, meg az összes többi bolygó, függetlenül attól, hogy milyen nemű a tulajdonosa, a többiről (társadalmi helyzet, bőrszín, vallás, egyebek) nem is beszélve. Nagyon is liberális “tudomány” lehetne az asztrológia, ha lehetne.

            • Még véletlenül sem az asztrológiával van baj.
              De hát úgy látszik, a vérhülyeségre is megvan a kereslet. Én évente járok szolárt nézni nagyon nagy tudású, Dubravszky-tanítvány nőhöz. Még így is kritikával kezelem, amit mond. De a Kozma család – nem jutok szóhoz.

            • “Semmi baj azzal, aki asztrológiát tanul…” “Még véletlenül sem az asztrológiával van baj…” – Örülök ennek. 🙂

          • Nem tudom hogy ezt most komolyan írtad-e, avagy cinikusan, de számomra egy nagyon hasznos gondolatmenetet vezettél le. Köszönöm!
            A fentebbi bejegyzéshez annyit; a múlt hétvégén lementünk egy tágabb baráti társasággal a Balaton partjára. Velünk jött egy fiatal házaspár, 2 pici gyerekkel.
            Az apuka délután magához ölelte a 2 éves kislányát, puszilgatta az arcát, vállát,
            nyilván szeretetből… Tőlünk balra pedig kórusban ordították teljesen idegen emberek; hogy fújj pedofil! El is jöttünk haza, nem kértünk ebből.
            Ma egy apukának ezt tudomásul kell vennie; nyilvános helyen ne ölelgesse, szeretgesse, gyermekét, nemtől függetlenül… mert veszélyes üzem.

  5. Vegyük már észre azért: itt nem arról van szó, hogy együtt fürödnek, gatyában, vagy anélkül, hanem arról, hogy konkrétan szexuális aktusra használta az 5-6 éves lányát. Meg arról, hogy mindezek ellenére annyi ügy lett az egészből, hogy született egy pszichológiai szakvélemény azok alapján, amit a 6 éves kislány elmondott, a kislány édesanyja meg annyit tehetett, hogy összerakta azt, amit ő átélt a házasságukban, meg azt, amit neki a gyereke elmondott és ezek alapján nem engedi innentől a lányát az apjához, bírósági végzés ide vagy oda. Természetesen a bíróság nem veszi figyelembe és az apa szerint ez is arra mutat, hogy komolytalan – ne legyen már ábrándjaink, vajon mekkora befolyása van ennek a férfinak??? Olvastátok ezt a Nők Lapja cikket az elsőként linkeltek közül? Azt olvastátok, hogy “csak védte magát” az állítólag agresszív feleségétől, de közben eltörte a karját?? Észlelhető a megfogalmazás? Hihető a logikai gondolatmenet? Védte magát, neki nem lett komolyabb sérülése, a felesége karja valahogy mégiscsak eltörött, hát, a fene se emlékszik…
    Ne legyünk már ilyen viráglelkűek basszameg!!! Adott egy faszi, tele pénzzel, politikusi pálya, befolyás, hatalom, stb., vesz magának egy jóval fiatalabb feleséget, mert megteheti, azt üti-vágja, alázza, nevet a kiszolgáltatott helyzetén, majd mintegy bosszúként a válás miatt elkezdi molesztálni a saját 6 éven aluli lányát….Te mit tennél???
    Mit szólnál, ha a hat éves lányod egy nap azzal jönne, hogy apuci velem fürdött és olyant csináltunk, amit nem szabad elmondani??? Mire gondolnál? Engednéd hozzá kapcsolattartani?
    (az “olyant” direkt írtam így)

    • Egyet értek, több sebből vérzik a szegény, tönkretett apuka története, és az a cikk, amit le kellett szedni, abban mi az ami kevésbé hiteles, mint mondjuk ez az interjú?
      Ami külön felháborít, hogy mért az apuka verziója jelenik meg először az nlc-n? Hol a másik fél? Nekem úgy tűnik, hogy jó előre elkezdi megdolgozni a közvéleményt, hogy mire kirobban a botrány, már kellően agymosott legyen a kedves olvasóközönség, és elhigyjék, hogy hiába vannak tények, igazából egy gonosz asszony rút bosszúját láthatjuk csupán, és ilyen módon bagatellizáva legyenek a vádak, ne essen nagy csorba az hírnevén. Még talán majd előnyt is kovácsolhat belőle a poitikai pályán, a szegény, kisemmizett, gyermekétől jogtalanul megfosztott, tehetetlen politikai közszereplő.

  6. Egy nagyon szar es lelketlen no a pasi penzeert, tartasdijert stb ert mit tesz? Eletszeru valoban, hogy ilyennek teszi ki a gyereket. Egyebirant ilyen esetekben miert kezenfekvo ez az elkovetoi vedekezse, hogy el akar lehetetleniteni azert talta ki az egeszet.
    Konyorgom! Valogatott eszkozei lennenek meg ezen kivul, ha tenyleg velejeig romlott noszemely!
    Megeroszakolt engem, a bartanomet, a szomszedomat stb. Stb ilyneket is kitalahatna ha mar…
    Aztan a hamis vad is sulyos buncselekmeny.

    • “Aztán a hamis vád is súlyos bűncselekmény.”
      Bizony, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Én is ugyanazt azt érzem mint Szikra, szerintem is a közvélemény megdolgozása folyik ahol csak lehet (olvasgatva a kommenteket a cikkek alatt, ez sikerül is neki, mert többségében az anyát szidják).
      Az a bizonyos: “Mondta, hogy ne mondjam el!” mondat. Kizárt, hogy az anya megtanítsa erre a gyereket. Minek? Viszont szinte minden ismerős által elkövetett incesztusnál elhangzik. Annyira tipikus sajnos (olvastam erről egy könyvet), hogy állítólag minden gyereknek meg kell tanítani, ha BÁRKI (rokon, ismerős, barát) ezt kéri tőle (vagy ezzel fenyegeti) azonnal szóljon (nálunk kívülről fújták)! Na bumm, legfeljebb előfordul, hogy lelepleződik egy anyának szánt szülinapi meglepi, de életbevágó, hogy tényleg szóljon róla a gyerek, mert ha belegondolunk ilyet jó szándékból senki nem szokott kérni.

  7. … az nlcafé cikkét férfi írta… (kíváncsi voltam, ki vállalta fel ezt az interjút / vagy kit parancsoltak oda…)
    Nem kérdés, hogy szexuális abúzus, ha csak egyszer is hozzáért a gyerekhez olyan gondolatokkal. Tudják ezt jól akik elkövetik, és a legárulkodóbb, ha a gyerek szerint titok, nem mondhatja el. Akkor biztos történt valami. Ha a testén nincs is nyoma, a lelkében van.
    (“Ezt ne mondd el senkinek, én ezért börtönbe kerülhetek”)

  8. Én nagyon nem értek egyet azzal, ha a szülőt nem láthatja meztelenül a gyerek. Az állandóan (rá)nyitott ajtók teljesen más eset, tehát nyilván észre kell venni a gyerek igényeit, de ahhoz, hogy legyen egy egészséges testsémája, ahhoz kell, hogy lásson nem címlapszereplő-fotosoppolt-profi, hanem átlagos, (többé-kevésbé) egészséges emberi testet meztelenül. Erről régebben sok könyvben is olvastam, illetve az ellenkezőjéről is, de ez utóbbiak közel nem tűntek nekem olyan meggyőzőnek, mint az előbbiek. Nem olyan régen pedig saját bőrömön is tapasztaltam a problémakört, amikor a társam akkor ötéves lánya heteken keresztül kérdezte tőlem, hogy “Neked miért olyan a könyököd?” Hetekbe tellett, mire rájöttem, hogy a mellemről beszél (jó, ebben benne van az is, hogy nem figyeltem rá 100%-ig), de még megnevezni sem tudja, részben azért, mert a saját anyját nem látta soha meztelen. És a miért olyan nem valami extra tulajdonságra vonatkozott, hanem csak arra, hogy miért nem olyan lapos a mellkasom, mint az övé. Kicsit hasonlít ez ahhoz, mint amikor egy-két száz éve a zárdában nevelkedő lányt férjhez adták, aki az esküvőjén aztán rosszul lett és elájult attól, hogy a férjének szakálla van (és még el sem jutottak a nászéjszakáig).

  9. Visszajelzés: tudom, mit tettél tavaly nyáron | csak az olvassa

  10. Visszajelzés: csak az olvassa — én szóltam

  11. Visszajelzés: önhitt, és műveltsége, nagyintellektusa ellenére maximálisan felelőtlen nőtípus | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s