nem, nem

Ha valakit megöltek, savval leöntöttek, megerőszakoltak, még ha nő is az illető, nem azt találgatjuk, hogy ő miért volt nős ember szeretője (“ezzel átlépett egy fontos erkölcsi határt, az ilyen kapcsolatoknak sosincs jó vége!”), nehéz természetű volt-e, volt-e alkohol a vérében, kihívóan viselkedett-e. Arról beszélünk, ami a tragédiát okozta, a problémáról, és az a nők elleni, rendszerbiztosítékokkal megsegített erőszak. Minden más mellébeszélés, relativizálási kísérlet.

Ha találtok a megrázó hírek kommentárjaiban ilyeneket, szedjük össze! Írhatunk olvasói levelet is.

157 thoughts on “nem, nem

  1. Gondolkodom, hogy ide merjem-e írni, amit első pillanatban gondoltam. Félek, hogy nem azt értik az olvasók, ami a sorom mögött van. Szóval mégis leírom, de ne higgye senki, hogy a végső megoldással ami a következő mondatom végén van, legalizálni lehet az erőszakot.

    Miért gondolom azt, erőszakos cselekményekről olvasva, hogy az áldozatnak szinte megváltás, szenvedéseinek vége a halál. Hogy ne kelljen tovább szenvednie, élnie a szégyennel.

    Tényleg nem akartam senki megbántani, csak arra utalok, fogalmunk sincs mit él át egy áldozat. Hogy egy terápia segít-e? Hogy a megerőszakolt nő férje, párja utána nem-e “teleszart csizmának” tekinti, már ha ismeritek a viccet.

    Kedvelés

      • Azt hiszem, nem azért járok ide hogy a megerőszakolt nőt teleszart csizmához hasonlító roppant gusztustalan hasonlatokkal szembesüljek.

        Nekem csodák csodájára egy bányászváros prolinegyedében sikerült úgy felnőnöm, hogy soha nem hallott a fülem ilyen hasonlatokat.
        Az utóbbi években itt az iskolában hallottam, hogy a gyenge vagy karakter nélküli emberről azt mondták, hogy “ez egy teleszart zokni”,

        de hogy ezt megerőszakolt nőkre használják ?
        Hát ehhez ez felső komment kellett.

        Őszintén szólva nem is hiszem el, durva túlzás ez.
        És semmiképpen nem ide való, sem a szöveg, sem a gondolat.
        Ne legyünk már alpáribbak, mint a legutolsó senkiházi, könyörgöm !
        Azért mindent mégse.

        Kedvelés

      • Teljesen egyetértek! Tudom, hogy nem hajdulaszlo gondolja így, csak idézi, de akkor se használjunk már ilyen hasonlatokat!
        A végső megoldással kapcsolatos dolgot pedig nem tudom értelmezni? MI ez, hogy megváltás? Tényleg nem értem.

        Kedvelés

    • Igen, a terápia segít. Gyógyíthatatlan betegeknél, akik nagyon szenvednek vagy nem tudják ellátni magukat, segítség lehet az eutanázia. Egy lelki traumánál soha.

      Kedvelés

    • Éljen szégyennel az erőszakoló, és lehetőleg rohadjon börtönben amíg csak lehet. Az emberi életnek sokkal értékesebbnek kell lennie annál minthogy a halál megváltás legyen. Az erőszakolás szörnyű teher, de kell, hogy legyen remény a gyógyulásra, mert ha a szégyen halálba sodorja, illetve megváltássá finomítja a halált, akkor rengeteg értékes lelket veszít el a világ. És mindez egy-egy állatias véglény miatt. Ez szörnyen hangzik.

      Kedvelés

      • Ezt a hozzászólásomat lehet valahogy törölni? A másik értelmesebb és csak véletlenül publikáltam.

        Kedvelés

      • Igen! Eljen szegyennel az eroszakolo!
        De miert is nem el szegyennel az eroszakos elkoveto? Miert razza le magarol a tettet olyan konnyen?
        Az aldozat sok esetben az elkoveto szegyenet is erzi, az o tettenek sulyat, mig a bunos alig valamicsket.
        Az aldozat gyogyitasa fontos, de a megelozes meg fontosabb…

        Kedvelés

    • Éljen szégyennel az erőszakoló, és lehetőleg rohadjom börtönben amíg csak lehet. Az emberi életnek sokkal értékesebbnek kell lennie annál minthogy a halál megváltás legyen. Az erőszakols szörnyű teher, de kell, hogy legyen remény a gyógyulásra, mert ha a szégyen halálba sodorja az áldozatot, illetve megváltássá finomítja a halált, akkor rengeteg értékes lelket veszít el a világ egy-egy állatias véglény miatt. Ez szörnyen hangzik.

      Kedvelés

      • Akkor megkérem “csakazolvassat” törölje a kommentjeimet. Nevét azért nem írom le, mert kérte, hogy senki ne írja le.
        Én a társadalmi meg nem értésről beszélek, arról, hogy akár tetszik, akár nem, az áldozat van megbélyegezve.
        Miért gondoljátok, hogy bárkit bántani akartam volna? Miért gondoljátok, hogy ha idézek egy közvélekedést, akkor azzal én egyet értek?
        Lehet, hogy több irodalmi művet olvastam amiben idézetként előfordul alpárinak tűnő szöveg.
        Lehet, hogy több nőn veszem észre, hogy valami nem kerek. Csak közlöm, a családon kívül, közel száz női munkatársat (és nem beosztottat írok) köszöntöttünk meg egyesével, külön-külön, kis aprósággal, beszélgetve.

        Kedvelés

      • No hát pont azért kellene törölni, hogy ne egy félrefogalmazott íráson menjen a polémia, s legyek érzéketlen, erőszakoló tuskónak feltüntetve, hanem a lényegről.

        Amúgy meg ilyen érzékeny téma kapcsán az embernek van egy érzelmi töltetete. Aki áldozat, nehezen érzi meg, hogy vele vagyok.

        Kedvelés

      • szerintem is rosszul fogalmaztal, nem volt ertheto sokak szamara. most hogy elmagyaraztad, igy mar vilagos.

        Kedvelés

      • Engem decemberben lelepleztek, és nagyon általános igény volt itt, hogy meg lehessen szólítani, úgyhogy feloldottuk az embargót. Te még a régiek közül való vagy.

        Én tudom, hogy te nem értesz egyet a közvélekedéssel, viszont ha szerinted nem a nő az undort keltő, akkor nem merülhet fel benned, hogy legitimen a halál a megoldás, hanem mindent meg kell tenni, hogy a valódi felelősről lehessen akár szimbolikusan — ahogy történelmi traumákkor szokás, vagy ahogy az ismeretlen katonát temetik el — kimondani, hogy ő a felelős. Nekem hiányzott a morális állásfoglalás abból, ahogy megírtad, úgy, hogy közben teljesen igazad van: valóban így élte meg sok-sok nő, csak esetleg még annyi szabadsága sem volt, hogy nyugodtan meghaljon, mert itt tartotta a gyereke vagy az idős anyukája gondozásának morális parancsa.

        Nem a halál a legrosszabb szerintem, és ez azért is fontos téma, mert amikor az agyongyötört nő öngyilkosságot kísérel meg, és megmentik, és mindenki csóválja a fejét, hogy jaj, ezt nem szabad ám, de a valódi problémával senki sem foglalkozik, teljesen egyedül hagyják. A bántalmazott nők nagy csoportja komoly öngyilkossági terveket forgat a fejében, mert nem lát más kiutat.

        Most hogy már beszélgetés lett ebből, nem tudom törölni, akkor minden választ is kéne. Hogy legyen?

        Kedvelés

      • Először azt írtad, ismerjük-e a viccet (nem, én nem ismerem, de elég rossz “vicc” lehet) mostanra meg már egyenest irodalmi művekben szerepel.
        Irodalmi művet sem ismerek ilyet.
        Polcz Alaine írt sokat a témáról, de nála sem futni ilyesmibe.

        Kedvelés

    • Hogy annak tekinti támogatás helyett, mint a világháborúban meggyalázott nőket a férjeik, akik emiatt űrmagányban maradtak a traumájukkal, az olyan patriarchális kettőserkölcs-ítélet, amitől én kiszaladnék a világból. Csak a nő birtoklásáról van itt szó, ez a kié a nő vita háborús díszlettel. Ezért erőszakolják a polgári lakosságot mindig, mert ez is felülkerekedés. Holott amit trauma ért, és amiről én is beszélni szeretnék, az a nő önrendelkezése. Nem kizárt, hogy e nők jelentős része hasonló, csak épp legális traumákat élt át korábban a házasságában, ahol estéről estére ugyanúgy fel kellett adnia az önrendelkezését. Szóval engem nem érdekel a partner, és különösen nem az ő kettős erkölcsön alapuló szexuális undora, hanem az áldozat érdekel, hogy neki minél könnyebb legyen. Egyébként lettek öngyilkosok többen, másokat csak a gyerekük tartott vissza. Mások meg új kapcsolatba kezdtek, mert vissza sem jött a férj.

      Viccet én sem emlegetnék most, de kétségkívül volt ilyen undor a partnerek részéről, ezért is titkolták el a történteket a nők. Ezért titkolja még a saját anyja elől is a tömeges és sorozatos erőszakot az Asszony a fronton hősnője, hogy amikor aztán mégis mond egy mondatot, megbotránkozva nézzenek őrá. Remélem, ezt te is éppolyan igazságtalannak és fájdalmasnak érzed, mint én.

      Kedvelés

  2. “Tényleg nem akartam senki megbántani, csak arra utalok, fogalmunk sincs mit él át egy áldozat.”
    amikor azt írod, hogy “fogalmunk sincs”, ki a többesszám? mert sokunknak nagyon is van fogalma arról, hogy mit él át egy áldozat.

    Kedvelés

      • azt jól értem, hogy nem érted, hogy a nők nagy része így vagy úgy átélt ilyesmit? azt jól értem, hogy nem érzed, hogy mennyire tapintatlan amit írtál? az, hogy neked fogalmad sincs arról milyen érzés áldozatnak lenni, és hogy hogy lehet abból kimászni, kinek mire van ehhez szüksége az a te dolgod, a te privilégiumod. nem tudom van-e női partnered, lányod, anyád, nőrokonaid, nőnemű barátaid, de próbálj meg kiválasztani az ismerőseid közül egyet aki kedves, tételezd fel egy rövid időre hogy ő is élt át áldozati helyzetet, csak lehet hogy nem számolt be neked róla, és utána olvasd el az ő szemszögéből amit írtál. őszintén remélem, hogy sikerül egyes szám első személyben átérezned, és reflektálni a saját fenti szavaidra.

        “Miért gondolom azt, erőszakos cselekményekről olvasva, hogy az áldozatnak szinte megváltás, szenvedéseinek vége a halál.” nem tudom miért gondolod, azt te tudod. értelmezni úgy tudom, hogy azért gondolod mert nem tudod miről beszélsz. és nem is kérdezel, nem kérdezed azokat akiknek van fogalma arról, hogy mi a megváltás az áldozatnak, hanem állítasz. annyira szomorú ez.

        nem megbántó az amit írsz, bár végtelenül tapintatlan, és nem az áldozatokról szól, hanem rólad. sajnálom, hogy ezt kell mondanom.

        Kedvelés

      • Lehet, te meg sokminden mást nem értesz. Rólam sem tudja senki – férj, apa – hogy milyen nemi erőszakot szenvedtem el gyerek koromban. Képzeld, egész jól elvagyok amúgy, és kösz, jól vagyok, nem kívánom a halálomat jelenleg. Egész más dolgok váltanak meg.

        Kedvelés

      • En ezt ugy ertelmezem, hogy rengeteg aldozat szinte megvaltasnak erzi a halalt, mert mar annyira elkeseredett, es annyira nem latja at a dolgokat, hogy csak a sajat “kinjat” erzi, amikor eluralkodik rajt a ketsegbeeses, a hogyan tovabb, es a mar minden mindegy csak lenne mar vege valahogy erzese, egy ilyen veg kozeli allapotban jarhat a megvaltas erzetevel (de ez nem az igazi megvaltas, az inkabb az elkoveto reszerol lenne, ha abbahagyna)

        Ezt inkabb az ongyilkosok erzik, nem azok az aldozatok, akiknek bar ugyanolyan szornyu, megis a harc fele hajlanak, es a csakazertis megtalalom a kiutat lehetosege fele.

        Kedvelés

      • én azt mondom, meglepően sok nő feltenné a kezét. s akik szólnak ezen a blogon, azok tán be is vállalnák. és igen, van nagyon közeli barátnőm, aki gyerekkorában incesztus áldozata volt. úgyhogy én most felteszem a kezem: igen voltam testi erőszak áldozata, igen, voltam verbális erőszak áldozata, igen, megúsztam saját lélekjelenlétemnek köszönhetően. az utóbbit legyűrhetetlen optimizmusom és életösztönömnek köszönhetően. sajnos nem csak a tévében, a bulvár- és szépirodalomban van ilyen. life sucks for good!

        Kedvelés

      • Én is tudnék mesélni, azért ez nem ilyen gyöngyéletű nők gyülekezete, hogy itt mindenki csak elméletről beszél, nagyon sokan (még többen, akik meg sem szólalnak akár) sokféle inzultust éltek már meg. Ez nem sci-fi kategória.

        Kedvelés

      • Nem igazán értem, miért lenne megváltás a halál ilyen esetben? Hogy értetted pontosan? Lehet, hogy az az első gondolat, hogy jobb lenne meghalni a szégyentől és a megaláztatástól, de a halál nem lehet megoldás. Vagy akit megerőszakolnak, az haljon meg, mert úgy jobb? Inkább segítség járna neki, hogy fel tudja dolgozni és újra normális élete lehessen, nem? Legalábbis szerintem ez lenne a normális. Velem egyébként szerencsére soha nem történt ilyesmi, történhetett volna kamaszlány koromban, de a kutyámnak köszönhetően megúsztam. Ami döbbenetes, hogy szinte alig van olyan barátnőm, akinek nincsen hasonló élménye – a durva, hogy a támadó minden esetben családi barát vagy ismerős volt.

        Kedvelés

      • Én is tudnék mesélni.
        8 évesen hittanról hazafelé a város szatírja rendszeresen követett, és pornóképeket mutogatott a buszmegállóban. Mindig vele volt a négyéves fia. Én mindig elfutottam, de szinte mindig követett. Otthon azt mondták, hogy nem kell észrevenni. Ez évekig tartott. 15 voltam, amikor a helyi ifjúsági klubba is utánam jött. Ott elmondtam a fiúknak, hogy ki ez. Nagyon megverték, utána már sosem jött utánam.

        10 évesen engem és 2 barátnőmet egy pedofil zaklatott otthon telefonon. Engem keddenként hívott, akkor voltam egyedül otthon. Undorító kérdéseket tett fel, és maszturbált közben. Elsőre úgy lefagytam, hogy 2 percig csak hallgattam. Másodjára-harmadjára már letettem. Talán két hónap is eltelt, mire szólni mertem otthon. Anyukám elsőre csak zavarba jött, nem szólt semmit, majd egyszer apu is otthon volt, és odaadtam neki a kagylót. Akkor volt is balhé, kiborulás, de soha, senki nem beszélt velem arról, hogy milyen érzés volt nekem.

        15 vagy 16 lehettem, amikor amatőr színjátszókörben az egyik csúnya, 35 körüli pasas udvarolni kezdett nekem. Ő volt a rajongó. Nem tudtam vele mit kezdeni, apám ismerőse volt, meg együtt játszottunk, ismerte mindenki, Sosem nyúlt hozzám, de az ragacsos udvarlás, bociszemek megmaradtak. 15 voltam, ügyetlen, nem tudtam kezelni. Mondjuk senki sem szólt neki, hogy hagyjon békén, ártalmatlannak találták, viccesnek. Akkor kopott le, amikor lett egy korombeli barátom.

        Ezek közül egyik sem számít kirívónak, vagy erőszaknak. Ezekre mindenki csak vállat ránt, megesik az ilyen. Nagy kár, én nem szeretném, hogy a lányommal megessen.

        Kedvelés

      • De igen, ez mind erőszak! Nagyon nagy baj a vállrándítás, különösen nagy baj, hogy épp a szüleid nem vették komolyan!
        De sokszor hallottam én is, hogy “nem kell észrevenni”… sima iskolai csúfolódásoktól elkezdve a szatírokig. Mi az, hogy nem kell észrevenni??? Komolyan gondolják??? Még ma is fellángol bennem a düh ettől a mondattól. Az biztos, hogy én sosem fogom ezt mondani a gyerekeimnek.

        Kedvelés

      • Már csak ide tudok írni. Újra átnéztem a hozzászólásokat s most vettem észre, hogy az angol szöveg lefordítását már előbb beígérted… bocs cris256

        Kedvelés

      • én azt mondom meglepően kevés nő tartaná lent a kezét ha elég biztonságos lenne a tér őszintén beszélni… ők lennének a kivételek.
        és nem csak azok között akik itt vannak a blogon.
        csak ámulnának és hárítanának a kedves, érzékeny, okos, tiszteletteljes, vak és süket ámde beszédes vagy néma férfiak, hogy mennyi nő, közeli ismerős, barát, rokon, “saját” gyerek, “saját” partner, “saját” anya van, aki mellett nem állnak ki nap mint nap, mert nekik fogalmuk sincs és megtehetik, hogy nem is figyelnek eléggé. csak ámulnának és hárítanának, mert nem lenne bennük elég erő elviselni az érzést.

        Kedvelés

      • Sajnálom, tényleg. Az irodalmi művek eszközként használják, az undorító erőszak bemutatására, s mivel szerencsémre képem csak irodalmi művek kapcsán van, lehet túlzó a gondolatom. A hozzászólásomban azt szerettem volna valahogy kifejezni, hogy nem tudom felfogni a fájdalom nagyságát.

        Kedvelés

      • értem hajdulaszlo, és kérlek, hogy akkor legközelebb ezt mondd. akár így, szó szerint. ehhez tudok kapcsolódni is.

        Kedvelés

      • Én azt hiszem, értem, mire gondoltál. A délszláv háborúban megerőszakolt muszlim nők pl. tömegesen lettek öngyilkosok, mert a társadalmi beidegződések miatt ez volt számukra az egyetlen vállalható kiút. Nyilván, ha valakit születésétől fogva paternalista-elnyomó módon nevelnek, az ilyen helyzetben nem tud/nem akar terápiára járni, viszont a környezete őt hibáztatja. Ha velem történne ilyesmi, kemény munkával ugyan, de túl tudnék rajta jutni, mert nem hibáztatnám magam.

        Kedvelés

      • És egy megerőszakolt férfi — Amerikából. (köszönöm annak, aki kigyűjtötte és elküldte nekem!)

        I’m a boy and I was raped. I was raped by two drunk lacrosse players and the next morning at school, they just laughed it off. They went to school and they laughed with their friends and nothing happened to them. Me? I was put in a hospital for two weeks. I suffered severe mental distress and was put in a mental medical care facility for the past two years. Many people, when they hear about how I’m still “whining” about it, comment that it happened so long ago, so “just forget about it”.

        How the hell am I supposed to forget two men forcing me down, on my knees, and degrading me to the point that I scrub at my skin in the shower until I’m bleeding? How I am I supposed to forget about the day I came back to school and a boy came up to me and asked how it felt to be a slut. I didn’t know I was a “slut”. How could I be a slut when I had begged them to stop and they wouldn’t? I thought being a slut was wanting to have sex, having mutual consent for sexual pleasure. Not leaving me to die behind the football stadium with a broken arm, crushed clavicle, four broken ribs, shattered knee, broken shinbone, and a feeling of such low self worth that somedays I lay in my bed and curse God for not letting me die on that day. I have lost all of my friends, everyone I thought I could lean on. My own mother yelled at me for not being a man and standing up for myself. This is the treatment I get for being male and taken advantage of. I need to be “manly” and face my fears. But the problem is that I shouldn’t have to. I shouldn’t have to see my two rapists each day in the carline, smiling with their friends. They haven’t been convicted. They haven’t been punished. They are upheld in the eyes of society as “boys just being boys”. I am so sick of that. I am so sick of seeing people who deserve justice receiving contempt and people who deserve contempt receiving praise. Is this our society now? Is this the moral standards we have as a nation? If so, then count me out.

        I was a boy that was raped by my peers and have received nothing but sneers about it. If this is how I am treated, then how do you think women are treated when they manage to speak up the fact that they, too, have been raped? People claim its just wanting for attention. And yes, I say, it is for attention. Attention to the reason why us victims shake every time we look at ourselves in the mirror, every time we walk down a lonely street, every time we hear a group of men walking by, every time we are at risk. Do you know this feeling? I do. I do and I demand that I want no other women or man to feel the way I have, to hear the things I have heard, to be hurt the way I have been hurt. This needs to stop.

        Kedvelés

      • Óh a sikeres alfahím, az élet császára, a feddhetetlen Doktor ÚR!!
        Az én erőszakolóm vele egykorú, körülrajongott, szakmájában és sportjában hírneves potentát. Magas státusszal, hatalmas egóval tévében, sajtóban nyilatkozgat, ma már minta-családapa, sejtem hogy bántalmazott feleséggel. Viszket az ujjam, hogy leírjam a nevét. Soha nem hinné el róla senki, hogy mire képes a négy fal között. Csak a volt barátnői.

        Kedvelés

      • Kerlek, ne haborodjatok fel a kerdesen, mert nem tudom es nem ertem, azert kerdezem.
        Miert nem irod le a nevet? Miert nem irja le egy nö sem ezeknek a tetveknek a nevet?! Sajat magad miatt, önvedelmböl Vagy azert, hogy ne tudjon feljelenteni es beperelni ragalmazasert? Mert Te vagy kiszolgaltatva meg ezek utan is? Vagy miert?
        Nemi eröszaknak nem voltam aldozata. Nem is tudom hogy birnam tultenni magam rajta. De azt gondolom most, hogy egy ilyen trauma utan miutan összeszedtem magam es az önbecsülesem, en a vilagba akarnam szetkürtölni, hogy mit müvelt velem az illetö. Nem lenne hely az eleteben, ahol nem osztanam meg, ahol ne tennek rola, hogy tudjak mit csinalt velem. Forrna bennem a düh es a bosszu.
        Es mondom, bocsanat a kerdesert! Fogalmam sincs arrol, amit ateltel es lehet, hogy nem is tudnek igy viselkedni kesöbb, de most ezt gondolom…

        Kedvelés

      • Nyolc éve volt. Ágyban, a saját barátom. Az ő vitorlásán. Kettesben voltunk egész nap tanított engem vitorlázni. Összevesztünk a nap végére, már sokadszorra éreztem, hogy nem tetszik nekem ahogy beszél velem, hogy nem épp az az elbűvölő, vicces, nagyvilági fickó, akivel megismerkedtem egy hónappal azelőtt. Sötétedett és nem volt hajlandó a kikötő felé venni az irányt. Én akkor tisztán átéreztem, hogy nemcsak verbálisan de testileg is, a legfontosabb a számára a hatalom, hogy mindig ő irányíthasson és az izgatja, dühíti a legjobban, hogy ellenállok. A legnagyobb nyugalommal kidobta a horgonyt a tó közepén, már sötét volt, hogy akkor most beszélgetni fogunk. Fogalmam sem volt, hogy mikor jutok haza, a táskám a kocsijában Kenesén, én a hajójában, teljesen tőle függtem. Én ötven kiló, ő kilencven, csupa izom férfi. Sírtam és reszkettem és a többit nem írom le mert nem bírom. Nem ütött meg csak mindegy nem írom le. Én akkoriban nem voltam túl magabiztos, húsznak se látszottam, jó élményeim sem voltak. Hajlamos vagyok a lefgayásra. A barátnőimnek elmondtam. Anyám sosem támogatott, neki nem bírtam, Őt olyan erősnek, hatalmasnak éltem meg, annyira biztos voltam abban, hogy az egész világ az övé, mindenki a zsebében, mert így is van. Nem tudom, hogy kerülhettem volna el, hogy bármit megtegyen velem, az ő lényege az, hogy bármit megtehet, az akarata mindenki másénál fontosabb és mindig neki van igaza. Fájt, de nem a lábam között volt a legrosszabb aznap éjjel. És félek tőle a mai napig. Nincs bizonyíték, jó ügyvédjei vannak.
        Akkor kellett volna tenni valamit, 2005 júniusában.

        Kedvelés

      • Istenem, kedves, drága LillyWhite (remélem, nem miattam mondtad el a történetet, én nem akartam kérdezősködni), köszönöm, hogy leírtad, ilyenkor én sokszor magamat is szégyellem, hogy ember képes ilyet megtenni a másikkal.

        Kedvelés

      • Ne haragudj, ha miattam osztottad ezt meg. Nem akartam feltépni benned semmit. Ne haragudj!

        Elmondhatatlanul sajnálom. És rettenetesen dühös vagyok, amiért ezt megtette veled!
        Bárcsak lehetne tenni valamit! Mindegy mikor történt. Bárcsak…

        Kedvelés

      • Semmi baj. Akkoriban elmondtam sokaknak, mindenki sajnélkozott. Persze pszichológusnak is. Elmondták mindennek, de ezen kívül nem tudtak előállni semmi konstruktív javaslattal. Ehhez adalék: baromi hőség volt, hajnalban kötött ki végül és beleugrottam a vízbe, hogy lemossak magamról mindent. Nem is jutott eszembe a rendőrség, annyira úgy állította be, mintha én provokáltam volna ki. Szégyent és tehetetlenséget éreztem, a dühöt csak sokkal később.
        Az ő köreiben nem mertem elmondani, ma már megtenném. De ma már két randi után dobnám. És ahogy mondom, tényleg nagyon népszerű, befolyásos, köztiszteletben áll. Semmi esélyem ellene.

        Kedvelés

      • Én ezt egyszerűen képtelen vagyok felfogni. Befolyásos, meg köztiszteletben áll…. Hát milyen világot élünk? Mintha ő lenne a földesúr…
        Hagyjuk a témát, sajnálom LillyWhite, hogy felhoztam hogy miért nem teszik utána az erőszakot elkövetőnek pokollá az életét a nők. Bárcsak tudnék segíteni valahogy. Olyan dühös vagyok, hogy ha maga a jóisten is az, ha itt állna, nekimennék. Gondolkodás nélkül. Szemétláda.

        Kedvelés

      • Nem tudok LillyWhite bejegyzesehez hozzaszolni, ezert ide irom.
        En zt talalom szornyunek, hogy a ferfiak provokacionak nevezik a “kezdetleges vonzalmat”, az esetleges szexualis toltetet.
        Pedig ez korantsem azonos a provokacioval, sot visszaelni vele szemetseg.
        sot, ha mar vonzalom sem volt, mert mondjuk utkozben elmult, elszallt, akkor a puha, meztelen vallak es a szep szem sem lehet onmagaan provokacio.
        Olyan jo lenne ha vegre egy elkoveto pontosan korulirna, hogy MEGIS MI, HOGYAN tortenik egy ilyen provokacio…mik azok a fontos kellekek, amik az alapjait kepezik, amibol “kiindulhat” egy eroszakos cselekedet, ami feljogosithat ra.

        Kedvelés

      • P.N.: egy hónapja intenzíven jártunk, a vonzalom nem volt kezdetleges. Nagy egymásratalálásnak éltem én ezt meg, kb a herceg volt fehér lovon. Eleinte iszonyú jó volt. Csak lassanként egyre gyengébbnek éreztem magam vele szemben, nem is tudtam megfogalmazni hogy mi a bajom egy ilyen “főnyereménnyel”. Sokáig szenvedélynek hittem a kontrollálását. Nagyon vonzotta, másrészt irritálta őt az eszem, az hogy egyrészt mindenről tudunk beszélni, másrészt ellentmondok neki, illetve túl “liberális” vagyok az ő ízlésének. Ebben állt a “provokáció” (Volt egy jel: teljesen lehordott előző nap koncert után, amikor nagy boldogságomra összeismerkedtem a külföldi előadóval és jót beszélgettem vele- ő nem tud angolul, az egyetlen gyenge pontja. A szabadságom szúrta a szemét, vagy hogy “felülkerekedem” rajta?! akkor kellett volna lelépni.) . Aztán hajóztunk egész nap, de már nem voltam a régi. Meg akart rendszabályozni. Nem vágyból csinálta, egyértelműen büntetni akart.

        Kedvelés

      • Nagyon sajnálom én is, LillyWhite! Nagyon okos vagy, és tisztán látod, miről szólt ez. _A férfi legyen erős, védjen meg, irányítson, lehessek mellette gyönge nő_ – ettől kéne minél messzebb kerülni. A svédeknek tök igazuk van. Én biztosan sokkal jobban érezném magam ott, ahol nem nyomják ezt a bullshitet, ami megágyaz az erőszaknak.

        Kedvelés

      • LillyWhite, nem igazán tudom, ismeretlen férfiként mi lehet erre, és a más posztokhoz leírt történeteidre a hiteles reakció a döbbent együttérzésen kívül.

        Csak két gondolat. Az egyedül felvethető kérdés, amit minden férfinak fel kellene tenni, azt hiszem erre is az Éva által már leírt kérdés: ezt szeretnéd a lányodnak is (ha lenne lányod)? Nem tudom, hogyan tudom megóvni, vagy felvértezni a lányomat. Azt hiszem csak is úgy, ha sikerül a maximális önelfogadást és önértékismeretet kialakítani benne. De ez vajon tényleg elég?

        Tapaszalatom szerint, kortól és nemtől függetlenül nagyon kevesen képesek az infantilis birtoklási vágyat nem szerelemként, hanem aszerint felfogni, ami. A valakihez tartozás, azaz a birtokoltság érzetének vágya alattomosan, és észrevétlenül rágja szét – másokal együtt – az önérzet.

        Kedvelés

      • Janos S., ma már én is érzem a különbséget. Az érett nővé válás jó esetben arról szól, hogy visszaépítjük magunkba nagy keservesen az utoljára gyerekkorunkban egészséges önérzetet, felismerjük a határainkat, megbecsüljük a szuverenitásunkat. Mindennek leépítését jelenti a nővé válás folyamata. Tényleg nagyon kevés nő ússza meg ép lélekkel, intakt tudattal, ők általában nem is értik, mi a problémája a többinek. Egyáltalán nem csoda, hogy alapjaiban egészségtelen a legtöbb férfi-nő kapcsolat motivációja. (Ezt a gondolatot itt-ott megpendítem hozzászólásokban, de nem túl népszerű, igaz nem is fejtem ki érthetően. Valami tabut érzek a szabadság pedzegetésével kapcsolatban.) Valakihez tartozni én sem birtokoltként szeretnék.

        Kedvelés

      • Hát persze, hogy ‘tabu’, hiszen szembe megy az általános kapcsolatértelmezéssel. Az alapjait rengeted, ami sokak számára borzasztó, ijesztő, vagy csak “hülyeség”.

        Kedvelés

      • LillyWhite: én úgy látom, hogy az általad megfogalmazottakat már mások is felvetették, illetve van is itt nem is egy poszt, ami erről szól. üdítő látni, hogy léteznek még olyan emberek, akik számára (elviekben és talán gyakorlatban is) a kapcsolat nem lételem, nem örökkévalóság, nem dogma, nem önérték, és pláne nem (kölcsönös/ön)korlátozás, hanem egymást támogató szabad emberek fejlődési folyamata.

        Kedvelés

  3. “Nyugodt békés embernek tartalak. Ha fizikai bántalmazást követél el ahhoz az általam ismeretlen hölgynek is nagy dolgot kellett művelnie. Azt viszont egyáltalán nem bírom elképzelni, hogy kiraboltad volna a hölgyet. ” Gyöngyszem.

    Kedvelés

      • Es a fizikai bantalmazás mehet, mert “biztos megérdemelte”. Na de a rablás!!! Azzal vádolni valakit!!!
        Ezek szerint a rablás kisebb mértékű bűn lenne, mint egy mási emberi lény megkínzása?
        Hányinger

        Kedvelés

      • Még tegnap olvastam és egész éjjel ezen tipródtam. Hogy van, aki szerint biztos valami olyat tett a nő, amivel “kiérdemelte”, hogy leöntsék savval. Agyrém.

        Kedvelés

      • megyek, szerzek be savat. Mindenki szepen beszeljen velem, mert ha nem, lesz nemulass. Es nem felvenni szuk gatyot, mert ropteben megeroszakollak es te tehetsz rola, ha szolsz meg savval is leontelek, csak ugy miheztartas vegett. Megtehetem, peldas csaladanya vagyok, ugyhogy tuti te hoztad ki belolem az allatot, nem tehetek rola.

        Kedvelés

      • figyeljetek, engem nagyon bánt, hogy ezzel vicceltek. légyszi, ne írjunk már ilyet, komolyan egészen nagyon szar érzés.

        Kedvelés

      • Max. tejsavat öntenék bárkire. De ha több ilyen hírt hallok, gondolatban azt teszem az elkövetőkkel, amit a Kill Billben a tini bérgyilkoslány a pultnál nyomuló pasival. De tényleg, az a jékorongozó is örüljön inkább, hogy nem úgy járt.

        Kedvelés

    • panaszkodik a facebookján
      “Krisztián Bene
      2012. június 25.
      A Facebook automatikusan lecserélte mindenkinek a profiljában megadott emailjét @facebook.com formátumra. Hát ennyit a választás szabadságáról…”
      hát ennyit, valóban…

      Kedvelés

    • Tényleg nem értem a hozzászólást. Ezek szerint nyugodt, békés embertől is természetes és elfogadható, hogy megkínoz embereket és leönti savval ha úgy érzi oka van rá (ki azért nem rabolhatja mert az túlzás)? Ilyenkor úgy megkérdezném, Ön szerint mi lehet elfogadható ok? Megdöbbennénk a válaszokon azt hiszem…

      Kedvelés

  4. Pontosan. Mi a büdös francot számít, hogy ivott-e, depressziós volt-e vagy szerelmes. Semmilyen körülmények között ne bántalmazzon nöt.
    A Nemzeti Sport pár napja arról számolt be, hogy a magyar hokikapus Hetényi az amerikai Orlando Solars Bear csapat próba- vagy milyen játékosaként ittasan üvöltözött egy szórakozóhelyen majd a pincérnöt fogdosta (aki egyébként segítséget kért, próbált higgadt maradni és ennek ellenére sem beszélt vele trágárul). Hetényit örizetbe vették és elöállították. A csapat szerzödést bonzott vele és úgy vágták ki, mint macskát szarni… Mert ott nem lehet úgy viselkedni se józanon, se ittasan, mint egy állat.

    Megint a kommentek voltak megdöbbentöek. Ahogy férfiak sopánkodnak, hogy jajj vége lehet a karrierjének, meg csak “csajozott”, remélem tisztázza magát…
    Én meg remélem dereng már neki valami a tiszteletröl.

    Kedvelés

    • Jaj, ezt én is olvastam, de nem akartam már linkelni. Tök jó, hogy kirakták a fenébe, ezt kéne minden esetben, azonnal büntetés, abból tanulnak. Nem még mentegetni ezt a savazós szörnyeteget is (mára ha ő volt tényleg a tettes, blabla.)

      Kedvelés

      • Csak remelni lehet, hogy tanul belöle. De felek csak anynit ert meg hogy nem csinalhatja a karrierje miatt. Az ok-okozati összefügges nem lesz meg, plane ha hazajön es itt majd vigasztalgatjak, hogy ö erröl nem istehetett tulajdonkeppen.
        Csajozott… Agyverzest kapok ettöl. Ha egy nö nyulkalna a pincerfiu gatyajaba, arra persze senki nem mondana, hogy pasizik. Nem tünik fel nekik milyen felemas ez…

        Kedvelés

      • Igen, valahogy a fordítottja rohadtul nem jut eszébe ezeknek, holott mekkora hátrahőkölés lenne belőle!!

        Ha kipróbálná ezt néhány nő, milyen hőbörgés lenne a reakció!

        Kedvelés

      • Á, nem, lekurváznák és kiröhögnék, sztorit csinálnának belőle. Egy férfi ebből “nem csinál” erőszakolós ügyet, mert erős a keze, aztán ellöki. Noha ez, amit nem csinálunk, ugyanúgy molesztálás/erőszak volna.

        Kedvelés

      • Egyetertek. Sajnos.
        De az elsö pillanatban megrökönyödött fejeket azert megneznem. Szerintem lenne aki ledöbbenne. Majd utana masodpercek mulva pontosan az lenne a reakcio, amit irsz.

        Kedvelés

      • Ez csak egy gondolatkísérlet, ami megmutatja, miről szól az egész, hogy az egyik ember teste kvázi köztulajdon, a másiké meg csak és kizárólag a sajátja. És küzdeni kell azért, minden fórumon, hogy ez megváltozzon!

        Kedvelés

    • tavaly, az Ohio állambeli Steubenville-ben két kamasz fiú megerőszakolt, majd levizelt egy lányt, aki annyit ivott, hogy nem volt eszméleténél. a twitterre kiposztoltak meztelen képet róla, olyat is amin eszméletlen állapotában vonszolják, videót amiben ordenáré módon gyalázzák a lányt, alkoholista kurvának nevezik, aki megérdemli, hogy lehúgyozzák és megérdemli azt, ami történt vele, hisz gyakorlatilag ő kérte (ja, eszméletlenül!). a két fiú a helyi suli focicsapatának sztárfocistája volt. a város élt-halt a fociért és a csapatért, gyakorlatilag ez volt a ezért a nyomozás elég vontatott volt, a tanúk nem mertek vallomást tenni, a város meglincselésétől tartva. az internetre küldött bizonyítokat persze törölték. talán meg is úszták volna a dolgot szárazon, de az Anonymous csoport megtalálta és nyilvánosságra hozta a fotókat, a videót, a szemtanúk által kiposztolt megjegyzéseket (pl. “az est dala egyértelműen nirvanától a rape me” stb.) a tárgyalás a napokban zajlott. a fiúk 1, illetve 2 év börtönbüntetést kaptak. a legnagyobb fricska a történetben mégis az (ezt már egy hozzászolásban említettem, másik bejegyzésnél, de inkább ide illik), hogy a CNN úgy hozta le a hírt, hogy a stúdió munkatársa és a helyszíni tudosító (nők!) azt domborították ki az egész történetből, hogy szegény fiúknak, akik sztárfocisták, nagyon jó tanulók, micsoda ígértes jövőképpel, most azzal kell szembesülniük, hogy az életük és focikarrierjük kettétört, megbélyegezettek lesznek, nyilvántartott erőszaktevőként. angolul tudóknak itt a cnn állásfoglalása, újra: https://www.youtube.com/watch?v=2cvUCDjLDIk az egész adás alatt egyszer nem hangzott el az, hogy az esemény milyen hatással lehet majd a lány életére. én sajnos tudom.
      dühítő és nem, nem, nem. nagyon nem lehet tolerálni az erőszak semmilyen formáját. és végre meg kéne érteniük az embereknek, hogy nem az áldozatoknak kell megtanulniuk azt, hogyan kerüljék el az erőszakot, hanem azt kellene megtanítani, hogyan és miért nem szabad erőszakot elkövetnie senkinek!

      Kedvelés

    • Nem feltétlenül szeretném minősíteni a saját kommentelőinket, de kb. ezt is vártam a többségüktől 😦 Érdekes lesz a hazai szövetségi reakció is, meg hogy játszik-e ezek után a válogatottban (szerintem fog)

      Kedvelés

  5. Rájöttem, mi a problémám ezen oldallal. És most is csak ezt fejtem ki, mást nem.

    “Minden más mellébeszélés, relativizálási kísérlet”
    Számomra ha valami reális, az nem belenyugvást jelent. Számomra a reális az a “valós”, mint ahogy a szó is jelenti. Így számomra ez a kijelentés így hangzott:
    ” Minden más mellébeszélés, valóságra mutatási kísérlet.”
    És nem tudom, tényleg ez ellen vannak-e a “Belenyugszol? Szemét állat!” témával, vagy csak nem merik a dolgokat a reális oldaláról nézni.

    Kedvelés

  6. A nemi erőszak ráadásul sokszor a fiúgyermekek szexuális fejllődésének kellős közepén is mint valami természetes jelenség van ábrázolva. Nekem apám egyszer 16 éves korom körül mesélte el, hogy bosszúból hogyan erőszakolt meg egy nőt. Még jó, hogy más hatások is értek, és ezt én végtelenül undorítónak, helytelennek (nincs is szó rá mennyire rossznak) tartom. Ilyen hatások alatt felnőni egy gyereknek nem kecsegtet szép kilátásokkal senki számára.

    Kedvelés

      • Úgy mesélte, mintha mi sem lett volna természetesebb. A SZU-ban tanult annak idején, és összejöttek egy orosz lánnyal. Egy idő elteltével aztán a lány bejelentette, hogy terhes, és apám az apa. Ekkor apám azt mondta ez lehetetlen, és belenyúlt a nő bugyijába, aki éppen menstruált. Ekkor nekiugrott és megerőszakolta. Igen, büszke volt rá. Úgy mondta, mintha a nő megérdemelte volna, mert bele akarta őt csalni a házasságba. Nem emlékszem a pontos kifejezésekre, de a jól meg….tam, vagy megadtam neki az benne volt. Aztán legközelebb akkor látta a lányt állítólag, mikor egy egyetem közeli helyen esküvője volt. Az esküvős rész zavaros, nem is igazán tudtam, akartam akkor már koncentrálni. De vannak még sztorik, nem is kevés, csak azok nem így konkrétan erőszakolósok. Szörnyű.

        Kedvelés

      • cris256, pontosabban nem is lehetne fogalmazni. Tisztes családapának tartja magát, akivel kicsesztek a nők.

        Kedvelés

      • nálam egész friss. most néztem meg másodszor az első részét. a 8 éves lányommal. az elmúlt hetekben visszatérő téma volt a nemi erőszak. mivel kénytelen vagyok egyedül küldeni iskolába… hihetetlenül okosan fogadta. és jókat kérdezett. és igen, már pontosan tudta, mi fán terem a közösülés (visszautalva egy régi bejegyzésre arról, mit hogyan és mikor osztunk meg a gyerekeinkkel).

        Kedvelés

  7. itt a megerőszakolt fiú esetének a fordítása. bocs, ha nem akkurátus és kissé nyers, egy szakdolgozathoz fordítottam.

    Fiú vagyok és megerőszakoltak. Két részeg lacrosse játékos erőszakolt meg és másnap reggel, az iskolában csak röhögtek rajtam. Suliba mentek és röhögtek a barátaikkal és semmi nem történt velük. És én? Két hétre kórházba kerültem. Súlyos lelki traumát szenvedtem és egy elmegyógyintézetbe (nem ez a pontos kif.) kerültem az elmúlt két évben. Sok ember, amikor hallotta, hogy még mindig “nyavalygok” az eset miatt, úgy reagált, hogy már nagyon régóta történt, úgyhogy “felejtsd már el”.

    Hogy a fenébe felejthetném el, hogy két ember lenyomott, térdre kényszerített és olyan mértékig megalázott, hogy zuhany alatt addig dörzsölöm a bőröm, míg vérzik? Hogyan felejthetném el azt a napot, amikor hazafele tartottam az iskolából és egy srác odajött és megkérdezte, milyen érzés ringyónak lenni. Nem tudtam, hogy “ringyó” vagyok. Hogy lennék ringyó, ha egyszer könyörögtem, hogy hagyják abba, de nem tették? Azt hittem, ringyónak lenni azt jelenti, hogy akarod a szexet, közös megegyezés alapján, szexuális örömért cserébe. Nem hagyták, hogy meghaljak ott, a focistadion mögött, törött karral, összezúzott kulcscsonttal, négy törött bordával, meggyötört térdekkel, törött sípcsonttal és annyira megtépázott önbecsüléssel, hogy néhanapján csak fekszem az ágyban és átkozom Istent, amiért nem hagyta, hogy meghaljak azon a napon. Minden barátomat elveszítettem, mindenkit akiről azt hittem, számíthatok rá. A saját anyám üvöltött velem amiért nem vagyok férfi és nem állok ki magamért. Ez a bánásmód jár azért, amiért férfi vagyok és kihasználtak. “Férfiasnak” kellene lennem és szembe néznem a félelmeimmel. De a gond az, hogy nem kellene. Nem kellene nap mint nap látnom a megerőszakolóimat ***, amint a barátaikkal nevetgélnek. Nem ítélték el őket. Nem kaptak büntetést. A társadalom szemében ők csupán “fiúk, akik fiúként viselkednek””. Undorodom ettől. Undorodom attól, hogy embereket látok, akik méltányosságot érdemelnének, de megvetés jár nekik és embereket, akiknek megvetés járna, de dicséret kapnak. Ez most a mi társadalmunk? Ezek nemzetünk erkölcsi normái? Ha igen, akkor engem hagyjatok ki belőle.

    Egy fiú voltam, akit a bajtársai megerőszakoltak és csak megvetésben volt részem. Ha engem így kezelnek, akkor mit gondoltok, hogy fogják kezelni a nőket, akik erőt vesznek magukon és nyilvánosságra hozzák, hogy őket is megerőszakolták? Az emberek majd azt állítják, hogy csak figyelmet szeretnének kicsikarni. És igen, azt mondom, figyelmet érdemel. Odafigyelni az okra, hogy miért mi, az áldozatok remegünk minden egyes alkalommal, ha tükörbe kell néznünk, minden egyes alkalommal, amikor egy kihalt utcán végigmegyünk, amikor egy csapat férfit hallunk elhaladni, minden egyes alkalommal, amikor veszélyben vagyunk. Ismeritek ezt az érzést? Én igen. Ismerem és követelem, hogy egyetlen nő vagy férfi se érezze azt, amit én, senkinek ne kelljen azt hallania, amit nekem, senkit ne érjen olyan fájdalom, mint engem. Ennek véget kell vetni.

    Kedvelés

    • Köszönöm a fordítást – ez siralmas, és nagyon igaz. Kár, hogy csak akkor érezzük drámainak, amikor egy férfival csinálják meg, mintha legalábbis a nő erőszak áldozatának volna teremtve.
      Szomorú, hogy a férfiak a nemiségüket büntetésre tudják és akarják is használni.
      Az, hogy a pornográfia virágzik, egyre durvábbá válik, főleg a nők egyre szélsőségesebb alázásáról szól és senki nem szól érte, sajnos azt is jelzi, hogy a férfiaknak nem csak egy szűk szelete vevő erre az érzületre, hanem egyre nagyobb.
      Szerintem ez óriási nagy baj.
      Érdekes, hogy még egy állat sem erőszakolja mg a nőstényét, ha az nem akarja, akkor azt a hím azt tudomásul veszi.
      Ezzel szemben az embernél ez nem így van,
      és sajnos egyre inkább ezekre az aljas érzületekre játszanak rá az emberi szexualitáshoz kapcsolódóan.
      És amikor olvastam az “Amiért a nő nem” c. cikket, arra gondoltam, hogy nem csak a lestrapáltság, a házimunka az oka ennek, hanem ez is lehet.
      Hogy nincs kedve ahhoz a szexhez, amivé a szexet az utóbbi 30 év világméretűen silányította.
      Hogy nem tud örülni saját szexualitásának, mivel az mindenütt mint megvetendő helyzet van mutogatva, és a szóhasználat is erre játszik rá.
      Ez “szopás”, vagyis bünti, mondja a köznyelv, miközben azt várja, hogy a nő így “kényeztesse” partnerét.
      És ahogy ezeket a helyzeteket a pornóipar tálalja, hát nő legyen a talpán, akinek marad kedve így hozzá.
      Sajnos a férfiak dominálta társadalom addig srófolta a saját hatalmát a szexben is, míg annak minden örömét elveszi a nőktől.
      Komolyan mondom, szerintem a mai lányok jó részének komoly meghasonlást jelent a párkapcsolat és a szex a mai fiúkkal.

      Kedvelés

      • És még egy apróság. A héten történt a mi műszaki szakközépiskolánkban, hogy a tizenéves fiúknak szólt a harmincöt éves kolleganő, hogy szünetben a folyosón ne üljenek fel a radiátorokra, mert a múlt héten is csőtörés lett a dologból, elöregedett a rendszer, ami eleve sem erre van tervezve.
        Amikor leszálltak és a tanár távozott, utána kiabálták, hogy “szopós kurva !”
        Aztán röhögve tolták egymásra, hogy ki volt, és bejárta a hír az egész intézményt.
        Szerintetek vajon mitől van ez és hová tartunk ???

        Kedvelés

      • Tiszteletlenseg.. szornyen szomoru…
        (az en idomben “meg csak” halkan suttogtak hasonlot, es azt hiszem, ez csak nyilvansabb es hangosabb lesz, ha sulyosbodik)

        Kedvelés

      • Vérfagyasztó. És lett kézzelfogható következménye? Olyan például, hogy a beszóló repül, vagy ha nem derül fény a kilétére, akkor a cinkosok mindegyike repül? Esetleg sajtó?

        Kedvelés

      • Á, ilyenek simán le vannak nyelve. A gyerek rondán beszél, cinikus, de a tanár a hibás mindenért. A gyerekeknél meg az iskolavezetésnél is.
        A te feladatod hogy megoldd a helyzetet, ne provokáld a gyereket, főleg ha a problémát nem tudod majd kezelni.
        Ezért legjobban teszed, ha elengeded a füled mellett a beszólásokat.
        Nagyon nem jó mostanában tanárnak lenni, ez is egészen más volt régen.
        Engem kezdőként ezerszer jobban tiszteltek a nálam alig fiatalabb diákjaim, mint ma a gyerekeimnél fiatalabbak.
        A sajtó meg még a megerőszakolt nőket sem veszi védelmébe, nemhogy a lekurvázott tanárnőket.

        Kedvelés

      • valahol itt a válasz a kérdésedre. ez attól van, hogy az ilyen és ennél brutálisabb tettek is elporladnak és látszólag (!) a feledés homályába merülnek. de sajnos az ingerküszöb nem felejt, egyre csak növekszik a társadalom elnéző attitűdje a galádságokkal szemben. és innen már a hova vezet kérdése sem kérdés, ugye.

        Kedvelés

      • Tudom , természetesen, nincsenek illúzióim. Csak titkon reménykedem mégis, hogy a történet egyszer másként végződik, nincs megúszás újra és újra.

        Kedvelés

    • Ezt a hírt láttam tegnap a top12-ben, de már meg se nyitottam, mert azt gondoltam, hogy abból a rémes romániai bulvárlapból való a hír, ahol állandóan az ilyen és még ilyenebb aberrált eseteken csorgatják a nyálat.
      Mert az ennek a szomorú másik oldala, hogy ezeket a brutál erőszakolós híreket a kattintásszám emeléséért teszik ki fő helyekre mindig, illetve annak nyomán lesznek toplistásak,
      hogy ugyan a közönség egy része, mint itt pl. mi : elhűl meg ejnyebejnyéz meg felháborodik,
      egy jóllehet számottevőbb másik réteg viszont a zugokban tudvalévőleg erőst erre hegyezi a cerkát.
      Minthogy a pornó is erről szól, és épp ez megy át a köztudatba, jelenik meg ilyen esetekben és realizálódik ezekben a tudósításokban.
      Mert a fantázia és valóság között a valós szereplőkkel forgatott filmnél már csak hajszál ám a különbség, vagy épp annyi se.
      Hiszen az élesfilmek a legdrágábbak : amin a valóságban is megölik a nőt a többhetes erőszaksorozat végén, mert ilyen műfaj is van sajnos – amit szintén tisztes, jól szituált családapák vásárolnak meg horror összegekért a feketepiacon – jövedelmező hát levadászni e célra időnként egy-egy prostit, akit senki se keres aztán… Kb. 10 éve olvastam erről egy kimerítő cikket a Zsaru magazinban (aminek hírei és tematikája jól érzékelhetően és enyhénszólva szintén kétes szempontúak)
      Ezért álságos szemétség az is, amikor a pornográfia mentegetésére a többezer éves képzőművészettel hozakodnak elő párhuzamként. Mert ég és föld.

      Kedvelés

  8. “Ügyfelem másfél hónappal ezelőtt békességben szakított a sértettel, semmi oka nem lett volna, hogy elkövesse a bűncselekményt” – mondta a Blikknek dr. Bene Krisztián védőügyvédje, Bánáti János.”
    Földesurak hímvilága ez itt, pénz-pina-pálinka, DSK lehetne a királyuk. Dalolhatnák karban, hogy “elmentek a fehérvári huszárok, erre-arra jártak, sok kislányt meghágtak.”

    Véletlenül ismerem a Damu (meg Stohl Buci, meg Lázár,a tvszakács) védőügyvédjét, a nőgyógyász fivéréhez jártam egy időben. Négy fiatal lány apja. Tudjátok Ruttner, az ügyvéd, aki szerint nem lehet állva megerőszakolni senkit. “A Stohl- és a Damu-perben országos hírnevet szerző ügyvédről, Ruttner Györgyről végre könyv készült. A csodálatos férfi, családapa és életművész még a tortavágáshoz is ért, a lóval, a borral és a farmmal pedig mély vallásos kapcsolata van.” http://www.origo.hu/kultura/20120411-konyv-keszult-a-stohl-andras-es-damu-roland-ugyvedjerol.html

    Kedvelés

  9. Az agyrothasztó life.hu, alkotása:

    http://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20130326-vegh-jozsef-kriminalpszichologus-a-savas-tamadasok-inditekairol-beszel.html

    Szépen “megszakértetteék” a témát. Dübörög az áldozahibáztató gépezet.
    Bosszúból vagy a nő viselkedésének, magatartásának megrendszabályozása miatt máskor is történtek már hasonló esetek.

    Majd a végén mintegy slusszpoénnak:
    Valamint nagyon fontos tudni azt is, hogy vannak olyan személyiségek, akik áldozatként egyszerűen megtalálják a maguk üldözőit.

    Kedvelés

    • “Valamint nagyon fontos tudni azt is, hogy vannak olyan személyiségek, akik áldozatként egyszerűen megtalálják a maguk üldözőit.“

      Kivalo gondolat. Ez olyan mint a bevonzas? (a szo hallatan is felmegy a vernyomasom)
      Remelem majd a lanyanak is ezt fogja mondani ha aldozataul esik egy ilyen elmebeteg allatnak. Majd mondja nyugodtan, hogy “kislanyom, Te ezt bevonzottad” vagy “ez a Te üldözöd, akit megtalaltal”! Baromallat.

      Kedvelés

      • “Ez olyan mint a bevonzas?”
        Azért nem egészen. Az áldozattan (viktimológia) egy létező tudományág. Csak az a bosszantó, hogy könnyen összekeveredik a sima áldozathibáztatással.
        Számomra a feleség alábbi hozzáállása is érdekes.
        “Az áldozat kórházba szállítása után volt szeretőjét jelölte meg elkövetőként, az orvos felesége, közös gyermekeik édesanyja viszont hisz férje ártatlanságában, ahogy azt sem hiszi el, hogy férje tilosban járt, és titkos viszonyt folytatott az áldozattal.” Másutt meg ezt olvastam “A férfi egyik ismerőse szerint B. Krisztián nem vált el a feleségétől, azonban már egy ideje külön élt a családjától. Az, hogy ők egy pár alkottak Erikával, nem volt titok, ám a nő szorosabbra akarta fűzni kapcsolatát Krisztiánnal, aki ezt nem akarta.”
        “A savtámadással gyanúsított budai kórházigazgató öt gyermekének édesanyja nem tudott arról, hogy a férje megcsalja. Rokonaival együtt azt gyanítja, a férjének csapdát állítottak, amiért szakított R. Erikával.”
        http://hvg.hu/panorama/20130323_savtamadas_korhazigazgato_felesege
        A fenti állítás nem egy paradoxon?

        Kedvelés

      • Magyon sajnálom, de azt kell mondanom, hogy ismét a katolikus egyház agymosását sejtem az ötgyerekes asszony szavai mögött. B. Krisztián -nyilván nejével együtt- buzgó hívő, legalábbis látványosan adta a jámbort. (Csakúgy, mint a tatabányai gyermekorvos, aki felesége tudtával erőszakolta négy lányát- emlékeztek? az is egy nagy templomjáró, köztiszteletben álló házaspár volt.)

        Kedvelés

      • “Csakúgy, mint a tatabányai gyermekorvos, aki felesége tudtával erőszakolta négy lányát- emlékeztek? az is egy nagy templomjáró, köztiszteletben álló házaspár volt.”
        Igen, róla is volt itt már szó. Ott a feleség nem csak, hogy tudott a gyerekek szexuális kapcsolatáról az apjukkal, de egyenesen őket hibáztatta a történtekért. Eszembe jutott a “Magdolna nővérek”, benne Bridget nővér elmélete a férfiakról és kísértés tárgyairól.

        Kedvelés

      • De, ezért megnéztem az eredeti cikket. Nem _tudott_ róla, most már tudja, hogy félrement a példás férje, _de_ nem ő volt a tettes, hanem csapdát állítottak neki, _amiért_ szakított a megtámadott nővel. Tehát a megtámadott nő saját magát öntötte le kb. Logikus. Egy nő bosszúja, mire képesek ezek a Nők a Szerelemért!
        A Blikkben pedig, ahol minden nap egy pucér nő van a címlapon, azt is kiemelik, hogy “B. Krisztián az ismerősei szerint példás családi életet élt, rendszeres közös programokon vett részt gyermekeivel és feleségével. Megszállott sportember volt, és gyerekorvosként rengeteg szülő köszönheti neki gyermeke egészségét. Talán ebből fakadhat az a támogatás is, amely a világhálón indult el az orvosért. Emberek tucatjai állnak ki mellette, ódákat zengenek jótetteiről, emberségéről, s egyéb jó tulajdonságairól.”
        http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/felesege-hisz-a-savas-tamadassal-gyanusitott-orvosnak-2180531

        Kedvelés

      • Miért mindig az áldozatot kell hibáztatni egyeseknek? Hozzászólásokból:
        “A feleségnek életre szóló feladata hogy a párja érdekeit képviselje.”
        “Én konkrétan pont ilyet, vagy még ennél is durvábban kívánnék a férjem szeretőjének.”
        “Nő létemre nem értem a nőket.
        Belegabalyodok egy nős pasiba, utána meg azzal fenyegetem, hogy beköpöm az asszonynál? És csodálkozik, hogy az eszelőssége miatt dobják?
        Ennek csak egy kiadós pofon kellett volna, meg nyilvánosság a barátok és kollégák előtt, hogy elsüllyedjen szégyenében!
        Házas emberrel meg eleve nem kezdünk, de ez alap.”
        “Mi tudunk az áldozatról még? Volt esetleg más szeretője is? És a volt férj? (Mielőtt okos hozzászólások jönnének, nem gyanúsítom őt, csak kérdezem)”
        “Én nem hiszem, hogy ez a támadás ennyire kiütötte volna
        .A “sokkos álapotra” hivatkozás elég sokszor csak színlelés.”

        Kedvelés

      • Én nem értek a viktimológiához. Őszintén szólva a kifejezés is olyan ellenszenves, hogy sokat kellene olvasnom amíg létjogosultságot adnék neki, pláne hogy tudomány – ómájgád.
        “vannak olyan személyiségek, akik áldozatként egyszerűen megtalálják a maguk üldözőit”
        Akár tudomány, akár nem, ilyet csak egy minden empátiát nélkülöző, áldozathibáztató tahó mond egy savval leöntött nő ügye kapcsán. Mélyebben nem is akarom az értelmét keresni a mondatainak. Mondom, a saját családjában terjessze ezt a sok érzékeny okosságot.
        A kommentek rettentőek. Hányinger…

        Kedvelés

Hozzászólás a(z) hajdulaszlo bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .