nyolc órakor

1.
Látjátok, annyi szenvedés után most
pihen e hűvös, barna test.
Csak csont és bőr és fájdalom.
S akár a megtépett, kidőlt fatörzs
évgyűrűit mutatja,
bevallja ő is gyötrött éveit.
Csak csont és bőr e test.
De most a nemzeté is
csak csont és bőr és fájdalom. Íme,
Balázs, kihez könyörgött, vedd karodba!
Ó, requiem aeternam dona ei… Domine!
 
2.
Szavak jöjjetek köré,
ti fájdalom tajtékai!
ti mind, a gyásztól tompa értelem
homályán bukdosó szavak,
maradjatok velem:
gyászold omló göröngy,
sírj rá a sírra most!
jöjj, könnyű testű fátyol
ó, takard be,
 
s akit már régen elhagyott a hang, –
gyászold meg őt, te konduló harang,
lebegő lélek és gömbölyű gyöngy,
s gyászolj megint
te csilla szó, te csillag,
te lassú pillantású szó, hold,
s ti többiek! ti mind!
 
3.
Tudtuk már rég, minden hiába, rák
marcangol és szemedben ott ragyog
egy messzi és örök dolgokból font világ,
s hogy oly időtlen vagy te, mint a csillagok.
 
Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly
árván maradtunk most a Művel itt.
Nagysága példa. És magasság.
És szédület. Szívet dobogtató.
 
4.
Ki nézi most tollat fogó kezünket,
ha betegen, fáradtan is, de mégis…
ki lesz az élő Mérték most nekünk?
Hogy összetörte már a fájdalom,
nézd, ezt a költeményt is.
Mit szólnál hozzá? – lám az eljövő
költőnek is, ki félve lép még
most már a Mű a mérték.
 
S nem érti árvaságunk,
ha bólintunk: halott már…
nem ismert téged, ágyadnál nem ült,
s nem ült az asztalodnál.
 
Nem tudja majd, mi fáj…
s nem kérdi és nem kérdik tőle sem, –
mint egymástól mi, – évek óta már,
mint jelszót, hogy: “ki járt kint nála?
Ki tudja mondd, hogy van Babits Mihály?”
 
5.
Halott keze nem fogja már a tollat,
béhunyt szeme nem lát több éjszakát.
Örök világosság, kibomló égi láng
röppen felé a földi füstön át.

66 thoughts on “nyolc órakor

  1. Nagyon drukkoltam, hogy ne így legyen. Ismeretlenül is, mert tudom, milyen ez. Mint családtag és mint érintett is.
    Hiszem, hogy neki már könnyebb. Kívánom, hogy te/ti is minél hamarabb el tudjátok fogadni.
    Részvétem

    Kedvelés

  2. En sem tudtam elhinni…talan elsokent olvastam a bejegyzest, de nem mertem mit irni…oszinte reszvetem, nagyon nehez lehet ez a helyzet…remelem vannak korulotted, akik tudnak segiteni.oszinte reszvetem

    Kedvelés

  3. Eltavozo emberek mellett neha megerint, mennyire letisztulnak a dolgok a vegere. Annak aki bucsuzik. Ritkan reszesulnek ebbol a tisztanlatasbol a korulottuk levok is. Kivanom ezt a tisztasagot nektek, es az erot a kovetkezo idoszakhoz.

    Kedvelés

  4. Megrendülten olvasom a gyönyörű verset. Őszinte részvétem. Ölelem a családot, szeretettel gondolok rátok. Este gyertyát gyújtunk az emlékére, most is előttem vannak a veletek töltött idő emlékképei. Kivételes ember volt, tudjuk sokan. Hálás vagyok, hogy megismerhettem!
    Előttem van a kedvessége, szelídsége, ahogy a boltban mesét olvas a lányotoknak, ahogy a fiatokat hordozza, a tandembicajozás… Pécsett a cukrászdázás… A humora. A műveltsége.
    Nekünk is nagyon hiányozni fog.

    Kedvelés

  5. Részvétem. Majdnem pontosan két éve és két hónapja, hogy “hivatalosan” is a társai voltatok egymásnak. Ölellek. Imádkozom értetek, hogy szeretetben tudjátok megélni a következő napokat, hónapokat. Csak könnyem van, szavam több nincs. Emlékezem.

    Kedvelés

  6. Nem akartam először érteni hogy miről szól és hogy te írtad… még soha sem sírtam “idegen” miatt…. Alig látom a monitort! Nagyon fog hiányozni. 😦 Gőzöm sincs, hogy mit írhatnék… gondolok rátok sokat a lehető legnagyobb szeretettel. Nagyon fáj ez most. Szeretlek titeket!

    Kedvelés

  7. Nagyon sajnálom. Úgy bíztam benne, hogy nem, még nem. Ölelés.
    Közben sok írásodat olvastam a blogról, sok-sok cikket és teljesen bele vagyok feledkezve, ó, annyit segít. És rájöttem, hogy kik vagytok ti, pontosabban Téged nem ismerlek, de a férjedet igen, többször hallgattam, olvastam, beszéltem vele… kicsi a világ.
    Békét, sok erőt. Részvétem.

    Kedvelés

  8. Évus, ölellek és sokat gondolok rád, rátok. Felfoghatatlan ez, hogyan mehet tovább a világ, ha Ő már nincs… remélem, mellettetek van a család és a közeli barátok, hogy ezt az embertelenül nehéz következő időszakot kibírjátok… Ugyan rég találkozunk, de bármikor hívhatsz, és én is foglak! M.

    Kedvelés

  9. Most olvastam a Népszabadság Online-on, jöttem rögtön ide… Kis ideig sok volt a dolog, nem néztem blogokat, és… megrendültem, nincsenek is szavaim. Kitartást, erőt kívánok, mert mindig azoknak a legnehezebb, akik maradnak…

    Látom, közben a jelszó megváltozott, nem férek az új poszthoz, de tiszta szívből remélem, hogy békében ment el.

    Kedvelés

  10. Nagyon-nagyon sajnálom! Egy hét számítógéphiány után félve böngésztem az emailemet, és már a cím hasított (pedig bármi lehetett volna, de mégis). Részvétem!

    Kedvelés

  11. Megrendüléssel olvastam a szomorú hírt egy újságban… és csak ma tudtam jönni…
    Sok erőt kívánok neked és a gyerekeknek is fájdalom viseléséhez, és idővel, a maga útján lassan bontakozó vigasztalódást is…. olyan üresnek hatnak ilyenkor a szavak….
    Így ismeretlenül is, ha tudok bármiben segíteni, írj….

    Kedvelés

  12. Visszajelzés: négy év — az első év | csak az olvassa — én szóltam

Hozzászólás a(z) Orsi bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .