Azt mondja a nőklapja pszichében, hogy ő bizony elvonult öt hónapra Thaiföldre. És ott megtalálta. És átértelmezte. És már tudja. Thaiul is tudja (én már nem). És hazajön, de átmenti. És lelassul, és ő regényíró. Fényképek is vannak. Lenge, színes ruhák, napszemüveg. Fehér homokot túr a lábával a tengerparton. Azt mondja.
Milyen buták vagyunk mi itt Angyalföldön! Bár a panel beüvegezett erkélyén is meg lehet teremteni kicsiben. Elkérem az irodából a jukkát, összeöltöm ízibe’ a megfakult nyugszék huzatát. Magyarul is lehet mondogatni: nyugi. Hív az anyós? Megbukik töriből a gyerek? Végstádiumú a férj? Ez mind nem fontos, a belső béke a fontos!
csak az olvassa. én szóltam 
Nem teljesen értem ezt, bár sokat nem tudok Fejős Éváról, vagy akár erről a cikkről, lehet, hogy halálosan nagyképű, vagy mit tudom én, de pont te, aki minden posztjában legalább párszor megemlíted a biztonság kedvéért, hogy ki vagy te, hogy megítélj másokat, és satöbbi, pont teneked miért szúrja a szemed ennyire F.É.? Miért ez a (szokatlanul) demagóg kirohanás?
KedvelésKedvelés
Nekem (ismét) nem annyira a személyével van bajom, én jelenségekről írok, és nem tagadom, képmutatónak tartom ezt a mentalitást, ezt a “találd meg a belső békéd” mosolygós jótanácsot Thaiföldről. Csiklandozza a paródiaérzékemet.
És de, a személyével is van bajom, hüledezve olvasom, mitől lett ő nagy író, örök Libri–Alexandra-toplistás — és én még mindig nem…
KedvelésKedvelés
Az ilyen listákat az eladási indexek, vagy a várható siker alapján, mintegy marketingfogásként állítják össze?
Ha az utóbbi, akkor egy nőklapjás (néplap) újságíró nálad jóval nagyobb előnnyel indul, mert ismertebb a neve. Ha az előbbi, akkor is, viszont akkor csak közvetve, egy határig garancia a név. Amíg ugye elegen elolvassák, és megjelennek az első kritikák, blogbejegyzések, barátnők véleményei.
Szerintem- ha az eladási adatok alapján állítják össze a listákat- az emberek annyira alábecsülik a saját értelmüket, ezáltal a saját értéküket, hogy egyáltalán nem érzik, hogy mellélőnek a tömegesen vásárolt ponyvával. A hangsúly a tömegesen, nem pedig a ponyván van. Úgy gondolom, hogy még ezzel sincsen semmi gond, mindenkinek a saját döntése, hogy hová sorolja be önmagát.
Csak nem biztos, hogy érdemes összehasonlítani magunkat, és a munkánkat vele. Nem tudhatod, hogy te hová fogsz kerülni azon a listán.
KedvelésKedvelés
(kicsit összekevertem a nyelvtant, pardon.)
KedvelésKedvelés
Hát igen, sosem Dosztojevszkijből lesz best seller, az élet igazságtalan – de azért nem mindig velünk.
Tény és való, hogy belső békét (nevezzük most már így, bármilyen degradált is lett így F.É. miatt) keresni nehéz minimálbérrel, három gyerekkel, panel tizedik emelettel súlyosbítva, szinte lehetetlen, de egyébként amúgy is nagyon nehéz, mindenhogyan. De belső békét nem azért keres az ember, hogy akkor majd nem számít neki a szerettei szenvedése, inkább azért, hogy jobb támasza legyen önmagának és a hozzá közel állóknak.
Aki Thaiföldön van hónapokig, a nem túl színvonalas írásait meg rettenetesen túlértékelik, annak már minden olyan egyszerű? Jó, hát sok szempontból biztosan könnyebb, mint sokan másoknak, de azért nagyon mellé lehet lőni ilyen feltételezésekkel, hogy másoknak bezzeg mennyire könnyű az élete, és minden bizonnyal mindig is az volt. Mondjuk ezt te tudod nagyon jól, ezért is nem értem.
Vagyis valamennyire talán értem már: F.É. irritál téged, mert nem megérdemelten sikeres egy olyan területen, ahol te nem vagy annyira az, pedig tehetségesebbnek gondolod magad (gyanítom, nem ok nélkül). És még pluszban van valami bajod a belső béke keresésének fogalmával is, lefogadom bármibe.
KedvelésKedvelés
Csak a cukros hányással van bajom, Évi. Ami áthatja a teljes nőimagazin-szegmenst.
Én nem próbálkoztam még könyvvel, önálló regénnyel. Jól vagyok egyébként. Olvass, ha érdekel, üdv itt!
KedvelésKedvelés
Okés, én voltaképpen csak a belső béke fogalmát akartam megvédeni, bár most már látom, hogy fölöslegesen :-] Női magazin téren egyetértünk, bár csak elképzeléseim vannak, mi folyhat ilyen helyeken manapság, de nem hiszem, hogy nagyot tévednék.
Köszi az üdvöt, olvasok :-]
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: az írástudók felelőssége | csak az olvassa