Írtam már erről, csak nem tudom, hol. Idegesít még mindig a habverés: ez a mozgalom huszon-koraharmincas, városi, közepesen képzett, gyereket nem akaró, méhkivételt is fontolgató, reddites lányok vesszőparipája. Meg azé, aki a gyerekek kíváncsiságából szedne sápot, épít karriert, és még van pofája jóságoskodni.

“Addig törtük a tabut, amíg a bajaink a bálványainlk lettek!”

Frissítés 2025 május 30-án. A 444-en elérhető SzabadNem blogon egy férfi, “Alíz” taglalja a menstruációs szegénységet.

Súlyosan szennyező terméket gyártó cégek fizetnek meg újságokat. Ki nem jött még rá, hogy ez az egész csak egy bonyolultabb betétreklám, amióta a “tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés” nem hat? Meg mindenki unja. De most lehet jóemberkedni! Inkább adakozz – az Unilevernek, a Protect and Gamble-nek, a DM-nek. Lapozol egyet a magazinban, és ott meg MIKROMŰANYAG jajveszék. Böbe el is mondja, hogy megoldotta vécépapírral, hibátlanul, nem ez volt a baj, de mégis, de baj! – és ezt egy férfi mondja!

“Különösen a globális délen”, értsd, arabok, négerek. Ők aztán REPESVE várják a mohó kapitalistákat, ott a nők már vagy hatezer éve nem tudják, mit kezdjenek a huszadik század legvégén kifejlesztett, kényelmi termékek nélkül. Egy darab betét árából ehet az a nő egy napig!

Az is vicces volt, amikor valaki egy gyűjtés során felvetette, hogy a műanyagbevonatú, szelektálhatatlan-komposztálhatatlan betét és a fehérített pamutból készült tampon is környezetszennyező, vegyünk inkább kelyhet, mosható betétet a szegény asszonyoknak, és ugrottak levezetni, hogy DE AZ NEM JÓ, MERT NINCS HIGIÉNIA az egyszerű asszonyoknál, nem tudják kimosni.

Annyira unom már a hablatyot elkényeztetett harmincasok álproblémáiról. A fölényeskedést. Menstruációs szegénység – egy magát nőnek gondoló férfi kérdezget egy nőt, akinek ez nem volt probléma. Mert az éhezés volt a probléma. A végén mégis elkönyveli a fickó, hogy “ezt sokféleképpen lehet megélni”, és leszögezi, hogy igenis nagyon súlyos probléma a MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG.

Megkérdeztem a chatgpt-t is, általánosságokat hablatyolt. Ennyire bárki képes, ha fegyvert szorítanak a halántékához: cáfold, hogy értelmes cél volna a menstruációs termékek ingyenessé vagy áfamentessé tétele:

Szerintem nincs olyan, hogy menstruációs szegénység.

1. Egyáltalán nem véletlen, hogy így keretezik, nevezik el azt a valamit, amit elképzelnek.

2. Azt kell nagyon megnézni, hogy ennek a mozgalomnak a hangadói, a médiakampányok résztvevői kikkel és miket hirdetnek, mert sosem külön létezik ez a téma. Lelövöm a poént: a szexpozitivizmust meg a queereket. Céljuk átszexualizálni a közbeszédet, a fiatalokat célozni, normalizálni furcsaságokat, továbbá “szexjátékokat”, azaz termékeket tukmálni.

A szexpozitivizmust, amíg nem a szexipar reklámja és perverz férfiak nyomasztó jelenléte volt, hanem nők felszabadítása, magam is támogattam, de azt nem gondoltam soha, hogy idegenekkel (vagy egy sörkertben) kellene a neten magánügyekről fecsegni vagy “szextingelni”.

Csak szegénység van.

Másrészt durva és durvuló férfierőszak: pedofiljárvány, a grooming gangek létezése és szemet hunyás fölöttük az inkluzivitás jegyében; Pelicot-ügy, napi pornófogyasztás – mindez nagyságrendekkel komolyabb kérdés, mint hogy mennyibe kerül a betét. Csökkenteni a betétek áfáját értelmetlen piaci torzítás, amellett ragtapasz a fuldoklóra.

Olyan korban élünk, amikor a tinderen vadászgató, hoppon maradó szerencsétlenek gyűlölködve írják, hogy micsoda agresszió ellenük, férfiak ellen, hogy nem ír vissza a lány, késve válaszol, csak lájkokat és követőket akar, mással is csetel, vagy nem ér rá a héten randizni! Ez régen nem volt.

Ami a nőket illeti: pont a betétügyi stréberek nem szólalnak fel a pornó, az átszexualizált média és a prostitúció ellen, és én innen tudom, hogy nem egyenes a szándékuk. A betéten való lihegés mögött cégek, influenszerek és feminizmusinfluenszerek, jelszavak kufárai állnak, akik elemi szinten sem értik a világot, kihullanának egy társadalomtudomány 101 kurzus beugró tesztjén.

Én a menstruációs szabadnapot is gyanakodva figyelem, mert:

medikalizál egy normális, nélkülözhetetlen testi folyamatot,

az áldozatiság és hiperérzékenykedés kultuszát ápolja,

fölösleges feszültségeket kelt (nem csak a férfiakkal, hanem a már/még/most nem menstruáló vagy azt problémátlanul megélő, hazudni nem kívánó nőkkel!),

erősíti azt a káros tévképzetet, hogy a nőket nem lehet komolyan venni a munkahelyeken.

Ki adná fel a jó kis fájdalmas menstruációját, ha már egyszer elmehetett havi két napra miatta? Kinek lenne érdeke így meggyógyulni?

Sokkal komolyabb betegséget is identitásként szorongatnak azok, akiknek előnyük származik belőle. Addig törtünk tabut, amíg a bajaink a bálványainkká váltak!

Azok a higiénés termékek, amelyeket jelenleg látunk a boltok polcain, túlárazott, durván szemetelő luxustermékek. Ha létezik a probléma, arra a válasz az, hogy aki drágállja a kínaiban 479 forint/11 darab áron kapható, mit tudom én, Always vagy Bella betétet, és azt állítja, hogy emiatt marad otthon suli helyett, miközben a mobiltelefonját, annak csiricsáré tokját és napi három energiaitalát nem tartja drágának, az használjon vattát. Benne vagyok, hogy járjon a nőknek ingyen vatta, magyar, organikus és pamut.

Vannak országok, ahol ezzel is durván visszaélnének: azt se lehet kimondani, ki a nő, férfiak követelnek nőknek való ellátásokat, méhnyakrákszűrést.

Inkább a szülészet és a női egészségügy legyen ingyenes!

Ebben a témában és céges együttműködésekben utazik például Jámbor Eszter (@testsuli), akit telexolvasó körökben szentté avattak. A minap egy ilyen eseményre készülve rendezkedett egy hatalmas halom, dekoratívan termékelhelyetzett betét mellett a Kollabban.

Ő ugyanúgy az átszexualizálás része. Ne felejtsük el ezeket a ragyogó kontenteket:

Olyan világot élünk, hogy roppant aggályos, mert bizalomba férkőzésnek (grooming) számít, ha egy felnőtt izgatottan nyüzsög kamaszok intim ügyei körül. Olyan, mintha rábeszélné őket. Két egymást valóban szerető tizenévesnek jobb dolga is van, mint hogy kíváncsi öregasszonyokkal meg buzikkal vitassa meg a legszemélyesebb dolgait. Mi nekik CIKIK vagyunk, ezért a legbölcsebb, amit tehetünk: szülőként időben, kiskorukban lerakni az egészséges személyiség alapjait, érzelem- és élménygazdag gyerekkorral és példaadással (őszinte, nem prűd, nem zavaros saját élet), majd békén hagyni őket, tapintatosan lenni csak jelen. És nagyon odafigyelni a valódi okokra, ha boldogtalan, depressziós, szeretetéhes, testképzavaros vagy elhízott.
Képzelem, ahogy ezek ülnek, és “összeszednek” egy csomó szempontot a másik kedvenc kamujuk, a környezetvédelem ügyében. Fenntartható testiség! És ezt munkának nevezik!

Még a saját, húsz évvel korábbi szexuális anekdotáit is elmeséli jópofáskodva! Ez a nő nem ellenzi egyáltalán a pornót, hiszen ugyanannak a szexiparnak a szereplője, haszonélvezője, “szexjáték” cégekkel működik együtt, és még küldetéses megmentőt is játszik. Csak tegyék a gyerekek a pornó mellé az ő kontentjét is, és akkor jó lesz!

A pornóval nincs mit tenni. Ezt állítják. Hát dehogy nincs. Csak nem akarnak. Ha a TikTokot le lehetett kapcsolni egy kontinensen, akkor a PornHubot is le lehetne, ahol bőven nem csak felnőttek és nem csak konszenzuálisan vannak jelen a képernyőn.

Ez is szép… pornónormalizálás, “etikus pornó” (nincs ilyen: a szexualitás nem való idegenek szeme elé).

Szóval ezekkel együtt kell érteni az “elesettek iránti aggodalmat”. És azt ne higgyétek, hogy szexről, fiatalok szexualitásáról így és ennyit beszélni ártalmatlan.