Ez a jó abban, ha az ember egy kicsit még visszafekszik kutyázás és lánygyermek óvodába készítése után: félálomban előjönnek a hűtlenül félbehagyott dolgok, ez a sorozat is például, pedig mennyi ötletem volt még nyáron. De hát korszakok vannak, máson jár az agyam. Nem annyira bűntudat formájában jelentkezett, inkább egy teljes új bejegyzésként, a következőképpen:

Nagyon érdekes szavunk ez a dolog. Jelenti egyrészt, hogy ‘munka, feladat’: sok dolgom van mostanában. Aztán, jelenti valakinek a holmiját, a hozzá tartozó tárgyakat, icipici pejoratív árnyalattal: szétszórja a lakásban a dolgait, tehát itt a dolog: ami zavar engem. Ez a kettő általában birtokos személyjellel megy, de érdekes, hogy a ‘feladat’ jelentésben ritka a birtoktöbbesítő jel (talán: előbb még befejezem a dolgaimat), viszont ‘holmi’ értelemben mindig birtoktöbbesítő jel jelzi, hogy több cuccról van szó, valójában többes számú főnév, tehát nem mondhatom azt egy könyvre, hogy *ez az én dolgom. Sőt, talán dolgom nekem van, dolgai meg mindig nekik, de nem vizsgáltam komolyan a szógyakoriságot, és anélkül úgy járok, mint Jeszenszky Géza a vérfertőzéssel (azért a Kozel sör címkéjén, remélem, maradhat, drukkolok).

És van a harmadik jelentése, a lassan névmásszerűvé váló használatában, a ‘valami’, ‘izé’.

a legfontosabb dolog, hogy…

mondta nekem ezt a két dolgot

öt dolog, ami bombanővé varázsol

gyakran megfigyelhető dolog

Élőbeszédben sokat használjuk. Az angolban ilyen jokerszó a thing. Írásban viszont, és magyarul, meg kell mondanom, a kínosan rutintalan avagy sietősen író betűvetők használják, a bulvárújságírók különös kedvvel, és ha szokássá válik, már nem is tűnődik el azon, milyen szó vagy szerkezet lenne kifejezőbb, illene jobban oda.

Nem arról van szó, hogy engem idegesít a dolog nyakra-főre használata, inkább megfigyelés ez: ahogy sufnicégek szórólapjaiban kötelező elem a vesszőhiba, úgy lehet felismerni a kevéssé árnyalt, felületes, esetleg szorongó betűvetőt a dologról. Úgyhogy, Kálmán László nyomán írom ezt, nem az a kérdés, hogy mi a helyes, hanem az, hogy kihez akarunk hasonlítani. Esterházy ilyet le nem ír, a gyönyörűen kifejező, sarkos Révész Sándor sem, és Bojtár B. Endre is csak akkor, ha lelazul és rossz napja van.

Ha választékos, magabiztos, könnyed szövegalkotó benyomását szeretnénk tenni, különösen, ha a szövegnek tétje van (pályázat, hirdetés, hivatalos levél), akkor törjük egy kicsit a fejünket, milyen szó illene abba a környezetbe jobban. És az a szó legyen konkrétabb.

Az említett példákban:

a legfontosabb 0, hogy

mondta nekem ezt a két témát/hírt/történetet/teendőt

öt trükk/praktika/varázsszer, ami bombanővé varázsol

gyakran megfigyelhető tendencia/jelenség/0

A 0 azt jelenti, hogy zérus, semmi, de most bonyolult lenne megkeresni az áthúzott nulla karaktert. Általában ügyesebbek, könnyedebbek a szerkezetek, mint ha a dolog lenne ott.