örkény istván: macskajáték (dráma) — együtt jobb 6.

Közzétéve Szerző:

A szöveg, félóra alatt elolvashatod, ha csatlakoznál:

Örkény István: Macskajáték

(előtte van a Tóték)

Kvíz. Most könnyűeket kérdezek, mert eltunyultak a figyelmesolvasó-izmaitok. Kilencven százalék: kettes, száz százalék: ötös alá.

Take Our Quiz!

Kérdések is vannak:

1. Drámatechnikailag hogy oldja meg Örkény, hogy mindenkinek a gondolatairól, tetteiről értesüljünk, azéiról is, aki egy cseppet sem akarja?

2. Epikus jellegű-e a dráma? A történetmesélés vagy a konfliktus a fontosabb vonása?

3. Honnan tudjuk meg, hogy a taxis jelenetet illetően ki hazudik?

4. “…az összes fánkot, ötven darabot, belezúdította a klozettba” — melyik, a blogon is tárgyalt regényben jelenik meg ugyanez a motívum?

5. Milyen külsődleges jelei vannak

a) az öregségnek,

b) a mesterkélt fiatalságnak?

6. Milyen nőnek képzeled Paulát, és milyennek Erzsikét? A drámában részletezett vonásaikon túl írd le a külsejüket!

7. Egy finom utalásból megtudjuk, hogy kettőjük közül Erzsike jogosabban pályázhat az örökifjú címre. Melyik ez?

8. Hogyan jelenik meg a történelem a szövegben? Mely eseményekre utal Örkény?

9. Hogyan halt meg a lányok apja? Mi ennek a jelentősége?

10. “Ez már gusztustalan.” Szerintünk gusztustalan? Miért, mennyire, hogyan nem gusztustalan? Ki a gusztustalan a három főszereplő közül, és miért?

11. “Feketéllett tőlük a temető.” Mitől ennyire ellenállhatatlanul mulatságos, ahogy Orbánné önmagát reprezentálja?

12. Agneci, ez mit jelent? “En vieillissant, on devient plus fou et plus sage.”

72 thoughts on “örkény istván: macskajáték (dráma) — együtt jobb 6.”

  1. Tépelődöm a kérdéseken. Több is van, ami új nekem. De kár, hogy dolgozni kell ma.

    Különben nekem Egérke volt a kedvencem mindig. És nem tetszik nekem, ahogy a drámában bánnak vele, és az sem, ahogy a drámán kívül. A legszívesebben megfognám a kezét és kihoznám onnan.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  3. 4. Szabó Magda Az ajtó c. művében, amikor Évike nem ment el Emerenchez vacsorára.

    A többi kérdésen többet kell gondolkodnom, ill. kell a szöveg is hozzá. Ebédidőben jövök. 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  5. 5.
    a) dagadt láb, ha az öltözködés is játszik, akkor fűzős cipő, csukott nyakú fekete ruha
    b) festett haj, műfogsor (?), türkizkék és egyéb világos ruhák

    Ez így kevésnek tűnik. Mi volt még?
    Ugyan nem külsőség, de az óriási, amikor Adelaida közli, hogy a fiatalok elmentek villany-hasmelegítőt venni.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  6. 7. Nekem rögtön a felütéskor, hogy Erzsike elnyűttnek látszik, de elnyűhetetlen – ahányszor olvastam, nekem mindig az apám nagynénje jut eszembe róla. Biztos mindenki családjában van egy ilyen elnyűhetetlen néni.
    8.
    Az, hogy az első világháború, a fehérterror, az ostrom történelmileg objektív (?) eseményei nézőponttól függően finoman szólva képlékenyen vannak megjelenítve, az egy teljesen normális dolog, saját családomon belül is van rá sok példa. Mindenki a saját önigazolása alapján emlékszik a dolgokra, és pillanatok alatt meggyőzi magát, hogy az úgy is volt.
    10.
    Nekem őszintén szólva Viktor se gusztustalan, ahogy le van írva az étkezési stílusa, az inkább meghozza az étvágyamat, meg hát lehet, hogy van a dologban egy kis vetítés is, ahogy Erzsikét ismerjük 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “Nekem őszintén szólva Viktor se gusztustalan, ahogy le van írva az étkezési stílusa, az inkább meghozza az étvágyamat, meg hát lehet, hogy van a dologban egy kis vetítés is, ahogy Erzsikét ismerjük”

      Hát, én nem szívesen ebédelnék vele együtt, de szerintem nem is ez a lényeg. Viktornak elsősorban a viselkedése gusztustalan. A saját kényelmét nézi, mással nem nagyon törődik. Az anyjával él, aki kiszolgálja, pátyolgatja, a “barátnőivel” levest főzet magának, élvezi, hogy a kedvében akarnak járni. Bókolni is befektetésként bókol csak, a kellemes közös programok és a jó koszt reményében (illetve korábban a szex reményében). Én nem hinném, hogy igazából szerelmes, mert a másik felet nem is igazán látja, a másikból csak az a rész az érdekes, ami érte van.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Teljesen igazad van, Viktor egy szerencsétlen p*cs, én a gusztustalannál arra gondoltam, hogy a pincér Feri gondolataiban megképzett, ahogy hatvan fölötti emberek szexelnek, és szerinte az gusztustalan, meg a műfogsor meg ősz haj – tehát inkább ilyen fizikai síkon 🙂
        Viktor azért csinálja ezt, mert megteheti, a barátnői meg a mamája meg a társadalom vastapsa mellett. Amíg ez nekik jó, addig nem is látják meg, hogy milyen a pasas igazából.

        Kedvelés

      • Pont ez futott át az agyamon nekem is a gusztustalansággal kapcsolatban. Bár nekem Paula manipulációja is az. Konkrétan minden infót beszerzett, sőt valahogy az egész olyan, mintha megirigyelte volna Erzsi szerelmi történéseit, és azt nyúlta volna le. Viszont az érdekes, hogy amíg Erzsi nem beszélt Paulának Viktorról, addig nem is látta különlegesnek, hanem Paula alkotta meg a művész úr figuráját.

        Kedvelés

    • Szerintem Viktor éppen úgy eszik gusztustalanul, mint ahogyan egy kisgyerek, nem törődve az asztali etikettel, teljes elánnal. Ez képezi le nekem azt, amit ti is írtok, hogy Viktor pont az a gyermekember, akit a Rend végső soron kinevel. Nem lát túl a saját szükségletein, így aztán egyrészt könnyen manipulálható, másrészt semmi empátia nincs benne, tudatában sincs annak, hogy ha megüti a másik embert, annak az ugyanúgy fáj, mint amikor őt magát ütik meg. Mint egy bölcsődés. Innentől kezdve, hiába a hülye nyávogós, kergetőzős játék, hiába a szívszorító, kamaszlányos utánaszaladás, Erzsike is és az összes többi nő is inkább felnőtt, mint ez a Viktor, akármennyire megbolondulnak is.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  7. A lányok iskolájában gimiben minden évben van egy “éves munka”. A középsőnél, tizedikben, ez az volt, hogy készítse el mindenki a saját családfáját, interjúztasson minél több, minél idősebb még élő rokont családi történetekről, és ezen a héten adják elő az osztálytársaiknak. A családfa tekintetében Hannusnak könnyű dolga van, mert ugye a nővére is volt már tizedikes, és megcsinálta a családfát, másrészt az én apám ágán viszonylag könnyű 1205-ig visszakeresni, anyám unokatestvére pedig öt-hat éve nyomozott/nyomoztatott ki pár dolgot, úgyhogy ott is az 1730-as évekig vissza lehet nézni. Elképesztően érdekes. (Gyönyörű pillanat, mikor a szalonzsidózó fajtiszta ősárja kádéenpés nagybácsi meglátja az 1732-ben született Kohn Lea nevű szépnagymamát egy keresztlevélen.)
    Ennek kapcsán anyámmal hetek óta fényképeket nézegetünk, és van egy éppen ilyen, amin akár a Szkalla lányok is lehetnének 1918-ban (vagy ’19-ben…), csak ezen a dédnagymamám meg a nővére van, nem Létán, hanem Brassóban, nem ’18-ban, hanem 1906-ban, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Ja, és az ő nővére nem Garmisch-Partenkirchenben élt, hanem Bernben.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  8. Először, gondoltam, lapítok, és elolvasom a ti véleményeiteket, de kevés vélemény jött eddig, ezért szégyenlős eyhibicionistaként mégis előállok a próbálkozásaimmal.
    Tantónéni, kérem, elkészítettem a házi feladatomat! Tessék megdícsérni! :
    )
    1. mivel az egész mű tulajdonképpen Erzsike saját belső vitája, ezért minden egyszerre történik a színpadon. A párhuzamos szálak egyszerre látszanak, és a telefonbeszélgetések és levelek által gyakrabban tudnak kapcsolódni a szálak, mintha csak dialógusokban ismernénk meg a történéseket.
    3. Hát először onnan, hogy Viktor azokat mondja vissza Paula mondataiként Erzsikének, amiket Erzsike mondott Paulának korábban, aztán mikor a fogorvos/zeneesztéta kérdés felmerül. Bár ez nem derül ki, hogy valóban ezt mondta-e Paula, mert csak Viktor elmondásából tudjuk meg, és később már Erzsike tényként kezeli.
    6. Ha mai korba képzelném őket, akkor Paulát barna aszalódott, szétszolizott bőrrel látnám magam előtt. Erzsikét sápadt, de megkímélt bőrrel képzelem. Paulának mindig tökéletes a megjelenése, sosem lompos, vagy kócos. Erzsike sokkal jobb adottságokkal rendelkezik, de azon kívül, hogy időnként kisminkeli magát, egyáltalán nem törődik a kinézetével. Nem okoz neki gondot, hogy kimenjen Budapest utcáira egyik lábán cipővel, másikon papuccsal. Szerintem ez ma is komoly szentségtörés, hát még a 70-es években.
    7.Mikor az előadás után telefonon beszél Viktorral Erzsike:
    ORBÁNNÉ – Nem vagyok elfogult. Paula egy kicsit meg van hízva, de az arca szép.
    CSERMLÉNYI – Ez magának szép, angyalom? Ez püffedt.
    ORBÁNNÉ – És a bokája?
    CSERMLÉNYI – Eddig még sose néztem, de vastag.
    ORBÁNNÉ – Honnan tudja, ha nem nézte meg?
    CSERMLÉNYI – Én azt tapasztaltam az életben, hogy minden vastag bokájú nőből kékharisnya lesz. Mégpedig azért, mert aki a lábát nem mutogathatja, az legalább a lelkét teszi ki.
    8. Az 1940-44 közötti baloldali szerveződések ellen indított nyílt és sokszor erőszakos felszámolásáról olvasunk az apa halálával kapcsolatban. De megjelenik máshol is, pl. mikor az óvóhelyen átvészelt időkről beszél Erzsike.
    9. “Pedig őt azért vitték el Létáról, mert a vörösök szétverése után egy csomó sebesültet a padlásán rejtegetett. A mi szegény jó drágánk az ő vita- és sakkpartnerének kiszabadítására ment be Szolnokra, ahol a különítményesek parancsnoka levörösbérencezte, és aztán egy csomó lézengő szeme láttára fölpofozta. Ő pedig hazajött, lement a pincébe, és főbe lőtte magát.” – meséli Erzsi, de Giza rosszul emlékszik, mert ő már elhitte a család által kitalát “szép” verziót. A jelentősége, hogy Giza itt lepleződik le először, és mozdul ki abból a mindentudó szerepből, ami aztán végképp lemállik róla Ilusnak írt levelében.
    10. Én nem látom feltétlen gusztustalannak Viktort. Szerintem lehet úgy olvasni, hogy valóban elsöprő az ő szerelmük, és erre több utalás is van, így én nem látom őket gusztustalannak. Amúgy is nagyon keveset tudunk meg akár Viktor, Akár Paula motivációiról, és hát Erzsi szemüvegén keresztül nézzük az eseményeket, tehát én elhiszem, hogy nagy szerelem volt az övék. Számomra Paula gusztustalan azzal a kétszínű jétékkal, hogy megtudja barátságot színlelve Erzsitől, hogy mi tetszik Viktornak, és aztán ezzel a tudással felvértezve elszereti “barátnője” lovagját. Vajon miért tűnt fel Paula akkor a tejcsarnokban? Olyan, mint egy szándékos hadművelet, melynek egyetlen célja Viktor megszerzése. És vajon Viktor miért megy bele ebbe a játékba? Olyan negatívan nyilatkozik Pauláról többször. Persze közben ő is kettős játékot játszik. Az operára készülődéses jelenetben derül ki ez igazán, ott kicsit ki tudunk lesni Erzsike szemüvege mögül. Kideríteni mégis képtelenség, mert tűl sok részlet van homályban hagyva. Gondolom ez elég nagy rendezői szabadságot enged az értelmezésre.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • Mikor azon vitatkoznak, hogy ’18-ban, vagy ’19-ben volt-e a történés. Mert ugye Gizinek Nyugatnémetországban az a kellemesebb, ha a papát a komenisták intézték el, Erzsinek meg az, ha a horthysták ’19-ben. (Mármint ’71-ben ez volt előnyösebb, most lehet, hogy másképp.)

        Kedvelés

    • A 9. ponthoz: szerintem az 1918-1919-es eseményekhez kapcsolódik az Szkalla lányok apjának a halála, idő szerint is ez stimmel, mert Orbánné 62-nek mondja magát (persze ennél idősebb), a darab 1968-ban játszódik, így lehetnek 18 körüliek az apa halálakor. De lehet, hogy rosszul gondolom

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Igazatok van, megtaláltam, itt behatárolják pontosan:
        ORBÁNNÉ Apánk mint mártír van leírva egy könyvben.
        GIZA Miféle könyvben?
        ORBÁNNÉ “A fehérterror rémtettei Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.” Létai csak ő volt, és dr. Szántó Miklós.

        Kedvelés

      • Rágom a szöveget, és úgy emlékeztem, hogy volt utalás az 1956-os forradalomra is, de nem találom. Volt ilyen, vagy csak beleképzelem?

        Kedvelés

      • Egy villanás, mikor Gizi magyarokkal beszélget, és jön Misi, és nem is mutatkozik be nekik, szavak nélkül jól lecseszi édesanyját, hogy miért fogad ilyen embereket.

        Kedvelés

      • “Misi megbántódott. Nagyon szomorú vagyok. Tizenhat évvel ezelőtt, amikor leszálltam a müncheni repülőtéren, ezzel a mondattal fogadott: “A mama nem tud olyat kívánni, amit ne teljesítenék. Én csak egyet kérek. Amióta Németországban élek, az itteni magyarokkal nem állok szóba, az otthoniaknak nem válaszolok.””
        Érdekes ez a jelenet, nem tudom mi Misi motivációja, mert ha kicsit utánaszámolunk, Giza még 56 előtt érkezett, nem olvastam ebből utalást a forradalomra, vagy az akörüli eseményekre.

        Kedvelés

    • Érdekeseket mondtok a történelmi háttérről, figyelek.
      Ami Viktort illeti, fentebb már említettem, hogy számomra ő egy soha fel nem nőtt kisfiú, a felelősséget nem ismeri, a másik ember érzéseit fel se fogja, csak a pillanatnyi örömök kedvéért mond vagy tesz bármit is. Így én csak úgy tudom olvasni, hogy Erzsi részéről elsöprő ez egyedül, Viktornak igazából mindegy, de tök kényelmes, hogy Erzsi mindig rendelkezésre áll, ha olyanja van. A Paula-ügyhöz is olyan idióta értetlenséggel áll, egyszerűen nem érti, mi zajlik körülötte. Én úgy vélem, hogy azért köt ki Paula mellett végül, mert Erzsi dolgokat akar, érzelmeket például, és hát az bonyolult. Paula egyszerűen csak csodálja őt, és megfőzi neki a levest, ráadásul ugyanúgy, kis tálkában külön a nemtommi, hát persze, hogy a kisebb ellenállás felé sodródik (mert ő semmit nem tesz, csak sodródik). És hát majd az anyja lerendezi helyette a kínos jelenetet. Nyilván.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  9. Nekem Orbánné Pásztor Erzsi, Giza pedig Schubert Éva marad, egyszerűen nem tudok másképp gondolni rájuk, emlékezetes előadás volt. Pásztor Erzsi, a Szomszédok örök Janka nénije egyszerűen pont olyan volt, ahogy azt az első olvasásra képzeltem Orbánnét.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  10. Sajá ttörténet.
    A nagypapám – azon néhány katonatiszt egyikeként, akit a régi hadseregből átvett az új – majdnem elvállalt ’52-ben egy pozíciót, de a nagymamám azt mondta, hogy őt nem érdekli, hogy felmehetnek Pestre, meg két sarzsit ugrik, ez neki büdös. Nagypapa nem vállalta el, utána ki is rakták, lett segédmunkás. (Ideillő vicc, mikor a portás elalszik. Volt maga katona? Mit mondtak, ha elaludt az őrségen? Azt, hogy “szunyókálunk, tábornok úr?”) Ha elvállalta volna, ma ő volna M. Pál. Ez lehet, hogy jól jött volna a kilencvenes években, viszont nekem a hetvenes-nyolcvanasokban nem lett volna nagypapám.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  11. Sziasztok, első hozzászóló vagyok, pár hónapja olvasom a blogot, de kommentelni sajnos nem nagyon szeretek. Most csak azért írok, mert elolvastam a könyvet, megtetszettek a kérdések, és jó volt gondolkodni rajtuk. A gyorsteszt meg 100%-os lett, ilyen jó eredményt az elmúlt kb. 15 év alatt sehol sem sikerült produkálnom. Az önbizalomnövelésért köszönetet mondva kopogtatok tehát a párnázott blogajtón. Az irodalmat középiskolás koromban sajnos eléggé megutáltatták velem a szuper kis verselemzésekkel és a Szigeti veszedelemmel, 20 éves koromig egyáltalán nem is olvastam. Az azóta eltelt 12 évben viszont próbáltam bepótolni a lemaradást, sokféle könyvet olvastam. Magamról még annyit, hogy egyfejű sárkány vagyok, szeretek tüzet okádni és utána sok vizet inni, van egy képzeletbeli gömb alakú kockám, aki a legjobb barátom. Élettársi kapcsolatban élek, gyerekem nincs, és van 2 lerágott körmű középső ujjam.

    A válaszaim (kicsit hosszú lett):

    1. “Drámatechnikailag hogy oldja meg Örkény, hogy mindenkinek a gondolatairól, tetteiről értesüljünk, azéiról is,aki egy cseppet sem akarja?”
    Epikus betétekkel, levélrészletekkel, amelyekben előszeretettel pletykálnak a szereplők a másikról.

    2. “Epikus jellegű-e a dráma? A történetmesélés vagy a konfliktus a fontosabb vonása?”
    Számomra az igazán érdekes nem az Erzsi-Paula közötti, hanem a két nővér, Erzsi és Giza közötti konfliktus volt. Valójában az ő életmódjuk, világszemléletük (Giza konformizmusa és Erzsi szabadlelkűsége) kerül egymással szembe. Ez a konfliktus pedig a történetmesélésen (levélváltáson) keresztül nyilvánul meg. A Macskajáték olyannak tűnik számomra, mint egy egymást követő fejezetekből álló epikus mű jó sok párbeszéddel tarkítva.

    3. “Honnan tudjuk meg, hogy a taxis jelenetet illetően ki hazudik?”
    A taxis jelenetet illetően szerintem mindkét ember, Viktor és Paula is hazudik, és mindketten féligazságokkal áltatják Erzsit. A kettejük által elmesélt 2 féltörténetből lehet összerakni azt, hogy mi történhetett igazából a taxi hátsó ülésén. Viktor és Paula először a taxi hátsó ülésén beszélgetett a zenéről és az előadásról. Paula elmondta Viktornak az Erzsitől betanult szöveget, és eldicsekedett azzal, hogy egykori férje zenekritikus volt. Ennek hatására Viktor rájött, hogy milyen hozzáillő kis nővel vetette össze a sors, és elkezdett udvarolni neki, majd “jó” szokásához híven mind a nyolc kezével a melleit fogdosni. Paula tisztes, festett szőke, elsőbálozó, műfogsort viselő nyugdíjashoz illően zavarba jött, de azért titkon tetszett neki a dolog. Utólag mindketten annyit mondtak el Erzsinek, amennyi kényelmes volt számukra: Viktor azt, hogy Paula mit mondott a zenéről, a Mesterdalnokokról, és a zenekritikus férjéről, Paula pedig annyit, hogy Viktor letaperolta a polipkarjaival. Mindketten azt hazudták viszont Erzsinek, hogy undorítónak találták a másikat, hogy ők maguk patyolattisztán jöjjenek ki a történetből.

    4. “…az összes fánkot, ötven darabot, belezúdította a klozettba” — melyik, a blogon is tárgyalt regényben jelenik meg ugyanez a motívum?”
    Egyik régebbi naplómban? Ja, az nem fánk volt, nem is 50 darab, és szerintem a blogon sem volt szó róla… És nem is Viktor volt…

    5. Milyen külsődleges jelei vannak
    a.) az öregségnek
    Festetlen haj, hosszú szárú, fűzős cipő, sötét színek, magasnyakú ruhák. Paula műfogsora, Viktor kövérsége, meg az elektromos hasmelegítője, Giza tolószéke, meg ahogy magányosan a hattyúkkal társalog.
    b.) a mesterkélt fiatalságnak?
    Mogyorószín jersey kosztüm, festett haj, türkizkék, kivágott kisestélyi.

    6. “Milyen nőnek képzeled Paulát, és milyennek Erzsikét? A drámában részletezett vonásaikon túl írd le a külsejüket!”
    Paula molett, festett szőke, erősen sminkelt arcú, rikító rózsaszín körmökkel. Alacsonyabb Erzsinél, és szeret selyemcukorkát szopogatni. A sarka kicsit be van repedezve, ezért nem mer papucsot húzni az utcára. Inkább körömcipőben jár. Dauerolt haja van, és aranykeretes szemüvege átlátszó műanyag zsinóron lóg a nyakában. Füle megnyúlt a bizsu fülbevaló súlyától. Színes gyöngyökből készült karkötőt visel, és állógalléros selyemblúzt. Retiküljét ridikülnek nevezi, és nem érti, ez miért vicces. Műanyagvirág-kitűző “pompázik” két gombsoros kabátján. Gyakran visel biztosítótűvel megerősített válltömést. Erzsi festett barna haja a szemébe lóg, a kontyot sosem sikerül úgy megcsinálni, hogy stabilan tartson, de legalább díszes csatot rak belé. Jó alakja van, karcsú, de nyakán a bőr megráncosodott már. Élettel teli barna szemei vannak, csak a száját festi ki mindig úgy, hogy színe jól menjen a ruhájához. Lendületesen, sportosan mozog. A zuhanyrózsát néha mikrofonnak használja.

    7. “Egy finom utalásból megtudjuk, hogy kettőjük közül Erzsike jogosabban pályázhat az örökifjú címre. Melyik ez?”
    Ide egy tippem van, bár ez nem nevezhető finom utalásnak, szóval valószínűleg nem ez lesz a helyes válasz: Erzsi válogat a társbérlőnője ruhái közül, idegesen próbálja kiválasztani, melyik a legdivatosabb, majd elcsórja azt, amelyik a legjobban tetszik neki. A hangversenyen leönti vörösborral, majd mintha mi sem történt volna visszarakja a nő szekrényébe. Nem sok nyugdíjas nénit ismerek, aki ezt megcsinálja. Egy tizenéves lányra inkább jellemző viselkedés az.

    8. “Hogyan jelenik meg a történelem a szövegben? Mely eseményekre utal Örkény?”
    I. világháború utáni eseményekre, Tanácsköztársaság bukására, az ezt követő fehérterrorra.

    9. “Hogyan halt meg a lányok apja? Mi ennek a jelentősége?”
    A halál mikéntjére mindkét lány a saját szűrőjén keresztül emlékszik. Giza szerint apjukat megölték a fehérterror idején, és mártírként halt meg. Erzsi szerint öngyilkos lett, miután egy katona megszégyenítette az utcán. Giza a “két lehetőség közül a kényelmesebbiket” választotta most is, míg Erzsinek “volt mersze vállalni a kockázatot”, és szembe tudott nézni apja halálával. Giza is tudja természetesen az igazságot, de költ mellé
    egy mesét, áldozatnak állítja be az öreget, hiszen ha tágan értelmezzük, tényleg a fehérek áldozata volt, mivel ők okozták azt a traumát, amit nem tudott elviselni és inkább megölte magát. Az apa halálának értelmezésében is a 2 nővér közötti világszemléletbeli különbség (valóság + “kapkodás, fuldoklás” = Erzsi, versus látszat + “bőség, biztonság nyugalom” = Giza) nyilvánul. Erzsi intelligenciája szerintem az utolsó bekezdésben nyilatkozik meg igazán, hiszen itt nővére múlttal kapcsolatos verzióját a magáéval egyenértékűnek fogadja el. Nem tesz igazságot, nem ítélkezik, a két életszemlélet harcát nem a “győztes”, Erzsi teszi nyilvánvalóvá, hanem a “vesztes”, Giza a hazaköltözésével.

    10. “”Ez már gusztustalan.” Szerintünk gusztustalan? Miért, mennyire, hogyan nem gusztustalan? Ki a gusztustalan a három főszereplő közül, és miért?”
    Öreg emberek szerelme, szexualitása nem gusztustalan, hanem szép és tiszteletreméltó dolog, főleg, mert nem sokan merik vállalni.
    A szereplők közül szerintem mindenki valamilyen szinten gusztustalan:
    – Viktor gusztustalan. Egyrészt undorítóan eszik, másrészt nem zárja le rendesen a kapcsolatát Erzsivel, mielőtt összejön Paulával. Valószínűleg egyik nőt sem szereti igazán.
    – Paula gusztustalan, mert átveri a barátnőjét, és összejön a szerelmével, plusz nem zavarja, hogy Viktor undorítóan eszik.
    – Erzsi gusztustalan, mert évtizedeken át csalja a férjét, és ráadásul még a lánya, Ilus is Viktortól van, ez az egyik utalásból egyértelműen kiderül. Ezt tutira nem tudta a mulya Béla. Ráadásul nem szól rá Viktorra, amiért gusztustalanul eszik.
    – Feri pincér gusztustalan, mert sztereotípiák alapján ítél, pletykás, és oda sz.rik, ahonnan eszik (nyilvánosan leszólja a törzsvendég kikukkolt MAGÁNéletét).
    – Giza gusztustalan, mert végighazudja az életét, és a húgát is manipulálja, hogy a saját hazug életét igazolja önmaga számára.
    – Adelaida gusztustalan, mert nem tanította meg a gusztustalan gyerekét, hogy ne egyen gusztustalanul, ráadásul úgy kezeli, mint egy óvodást, csak hogy fontosnak érezhesse magát.
    – Misi gusztustalan, mert letagadja, honnan jött, nem akar kapcsolatot tartani magyarokkal, de azért az állami megrendelést elfogadja, és manipulálja az anyját, aki emiatt konstans szorong.
    – Ilus és a férje gusztustalanok, mert bár műveltek és sokat tanultak, mindketten a megfeleléskényszer bamba áldozatai lettek, és beszennyezte őket a közhelyek sara, amit nem tudnak lemosni magukról.
    Ez a mű tulajdonképpen gusztustalan szereplők macska-egér játéka. Talán, mint maga az élet.
    Az egyetlen nem gusztustalan szereplő Egérke, nem véletlen, hogy a több szálon futó macska-egér játékban ő az egyetlen, aki mindvégig egér marad.

    11. ““Feketéllett tőlük a temető.” Mitől ennyire ellenállhatatlanul mulatságos, ahogy Orbánné önmagát reprezentálja?”
    Erzsike számára az érzések színekben fejeződnek ki, színekben látja a saját életét, a temetését sem tudja másként elképzelni, mint egy temetőre borított, egybefüggő fekete, elegáns selyemlepelet. Grandiózus eseménynek képzeli el temetését, mint egy fiatal lány, pedig a temető felülnézetből valószínűleg jobban fog hasonlítani egy néhány apró fekete pöttyel tarkított (évszaktól függően) zöld vagy fehér ruhaanyagra, amit a Misi által importált műanyagszálból készítettek. Egyébként szerintem az az igazán mulatságos, amikor Erzsi azt mondja, hogy “Még Ilus lányom is több ízben elmondta: “Szegény, most tényleg csak hatvanegynek látszik.” Ja, mert nem tök mindegy, hogy valaki 61-nek (vágyott életkora), vagy 64-nek (valós életkora) néz-e ki. Ez is azt mutatja, hogy Erzsike örökifjú maradt, tizenéves lányok szoktak ennyire aggódni 2-3 év “öregedés” miatt. Pl. én is utoljára a 19. születésnapomon éreztem magam “öregnek”.

    12. “Agneci, ez mit jelent? “En vieillissant, on devient plus fou et plus sage.””
    Bár a kérdés nem nekem szólt, de az utolsót már csak nem hagyom ki. Valami olyasmit jelent, hogy “Öregségére egyszerre bölcsebbé és ostobábbá is válik az ember.”

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Azt a mindenit! De jó, hogy jöttél! Micsoda válaszok!

      Az örökifjúságnál testi adottságra gondoltam, de ez gyönyörű, és a metaforáid, ötleteid is!

      Érdekes, ahogy Egérke szerepét látod, meg a macska-egér harc. Nagyon elgondolkodtató, és igen, ő rezonőr is, meg talán az író szócsöve, az egyetlen tiszta jellem, meg még bántalmazott nő is.

      Meg hogy szerinted Erzsi karcsú, erre nincs kulcs a szövegben; Pogány Judit játssza egyébként az Örkényben.

      Mi azaz utalás, amiből kiderül, ki Ilus apja? Ugye itt vagy még?

      Gratulálok a százas teszthez!!!

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Engem is érdekelne, hogy honnan derül ki, hogy Viktor az apja. Lehet, hogy felületesen olvastam így éjfél táján. (Bár a tesztem max. pontos lett! :))

        Kedvelés

      • Erre gondolsz esetleg?
        “ILUS És kit szeretett az anyus ezen a csepűrágón kívül?
        ORBÁNNÉ Mindenkit. Még téged is, amíg kicsi voltál.
        ILUS Hiszen még szoptatni sem volt hajlandó.
        ORBÁNNÉ Apád szigorúan megtiltotta. Bolondja volt szegény a mellemnek.”
        Mert ugye azt tudjuk, hogy Viktor odavolt Erzsi melléért. De ez még nem jelenti nekem, hogy ő lenne az apa.

        Kedvelés

    • Mannaeső 7. válaszával kapcsolatban: nekem van két harmincas nőrokonom, aki majdnem ugyanezt simán megtenné/megteszi. A saját életemből kb. 11 éves koromból van az utolsó olyan emlékem, amikor nem kellő mértékű odafigyelés miatt kárt okoztam és nem mertem rögtön bevallani, amikor még akár megoldható is lett volna a helyzet, csak később, amikor már nem lehetett segíteni (kicsit a vörösbor kimosása is ilyen, főleg a 70-es évek mosószerei mellett). Utána már sokkal körültekintőbb voltam ilyenekben. Szóval valószínűleg igazad van abban, hogy egy tizenévesre inkább jellemző lenne a türkizruhás jelenet, de azért nem kell ahhoz irodalmi mű, hogy kilógó példákat találjunk.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  12. Csatlakozom én is, bár némi fáziskéséssel, mert mire elolvastam tegnap éjjel a kommenteket, megszűnt a mobilnetünk.
    Szörnyű nyomasztó ez a darab. Lehet, hogy hátrányban vagyok, amiért nem láttam színházban, de az én szegényes fantáziámban a komikus jelenetek is sírnivalóan sivárak. Én is ezt a mindenki gusztustalan verziót éreztem ki belőle, mint az előttem szóló mannaeső. Nekem pl. Viktor azért gusztustalan, mert neki leszűrve kell a leves, nem ám akárhogy, nehogy unatkozzanak a körülötte ugráló nők. Biztos eltartott kisujjal tolja befelé a fánkokat is, és aztán a zakóját használja szalvéta helyett.
    Mindenki bujkál, mindenki manipulálja a másikat, mindenki végig azt puhatolja, hogy mi a másik gyenge pontja. Számomra a Viktor-Paula páros nem a szerelemről szól, hanem Viktor gyorsan átáll az erősebb mellé. Orbánné pedig, hamár úgy néz ki, végleg játszmát vesztett, megvan az az elégtétele, hogy legalább Egérke felnéz rá és méltóságán alul bohóckodik neki. Nekem a végén erről a macska-egér jelenetről a Magdolna nővérek meztelen jelenete jutott eszembe – ez csak vicc, bohóckodás, de merne csak Egérke nem nyávogni. Meg a tejcsarnokos jelenetben Orbánné ahogy hozza a tipikus magyar mentalitást, hogy ami nincs felirattal megtiltva, azt szabad.
    Paula szeintem nem ízléstelen, pont hogy ízléses és ruganyos, azért kelt ilyen nagy feltűnést, mondják is, hogy nem budapesti jelenség. De a viselkedése, a harsánysága, az eredetietlensége egyre visszataszítóbbá teszi őt is.
    Erzsikét éreztem a legnagyobb vesztesnek, szerintem az, hogy Giza hazajön, nem az ő diadala. Giza hazajön meghalni, neki ahhoz, hogy visszatekintsen az életére, az kell, hogy visszamenjen Létára nosztalgiázni, és ehhez Erzsikét is magával kell hurcolnia egy még öregesebb, még eseménytelenebb életmódba. Az igaz, hogy Giza visszatekint, és rájön, hogy nem csinálta jól, de mégis ő uralkodik a másikon a tolószékéből, Erzsike nem teheti meg, hogy ne pelenkázza, ne kísérgesse, jó nagy szívás neki Giza beismerése.
    Annyira kelet-európai ez az egész, csakis nálunk lehet már eleve az egy vicc, hogy egy idős ember tollászkodik a tükör előtt, ruhákat válogat, izgul. Képzeljük el ugyanezt egy villogó fogsorú, kisimult, napbarnította, utazgató amerikai nyugdíjassal, egyből megszűnik a helyzetkomikum, ott nem vicces (és nem siralmas), hogy élvezni akarja az életet, kertipartizik, fiatalosan öltözik. És ez nem sokat javult nálunk a 60-as évek óta.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  13. “En vieillissant, on devient plus fou et plus sage.”
    Ti ezzel hogy vagytok?
    Belőlem az a jófajta őrültség, vagy lehet spontaneitásnak is nevezni, aminek az ember a legemlékezetesebb, legbevállalósabb történeteit köszönheti egyre inkább kihalni látszik (34 évesen : S ). Persze biztos van egy pont, ahol ez átfordul, amikor valaki már annyira öreg, hogy valamit vagy megtesz most, vagy soha, amikor már jobban félti a vesztenivaló méltóságánál a drága idejét, na és ilyenkor “bolondulnak meg” az öregek. És például szerelmesek lesznek még utoljára.
    Viszont cserébe egyre hülyébb vagyok, bölcs a legkevésbé sem. Egyáltalán mi a bölcsesség? Szerintem inkább az a bölcsesség, ha valaki fogékony arra, hogy befogadó legyen más nézőpontokkal szemben is. A bölcsességet valamiféle élettapasztalattal összefüggő mindentudásnak szokták definiálni, de szerintem ez inkább csak egyre merevebbé teszi az embert.
    Szóval, az én verzióm az, hogy ahogy az ember öregszik, (rossz esetben) egyre unalmasabb és rugalmatlanabb.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • Az, hogy valaki mer a saját életében kompetensnek lenni, szerintem is ritka, és ennek a tragédiának (amikor csak az élet végefelé jön el ez a merés) a megtestesítője Giza, amikor rájön, hogy kényelmes volt egész életében a kisebb ellenállás felé menni, de ő élőhalott volt, téli álmot aludt egész életében.

        Kedvelés

  14. Tegnap irtam egy hosszút, de elszállt közben a netem. Nem adom fel.
    Érdekes, hogy nekem senki sem gusztustalan a darabban. Mindenkit esendőnek, emberinek látok. Szerintem Viktor sem feltétlenul az a drspota, inkabb a pofára ejtett szerelmes, aki helyett a biztos patikust valasztották, neki meg a morzsak maradtak. Pontosabban a leszurt huslevesben a csirkemaja, meg a lopott polipolelesek. Ne felejtsuk el , ok jo idej az evesek soran szexelnek, Orbanne izgalommal tapogatja a rantani valo karajt Viktor helyett, Viktor meg kéjes nyogesek kozt eszik. ( ezt a szerelmes taplalasa alatti szexualis felhangot amugy nagyon ismerem. .Kéjes öröm, hogy azt fogom a kezembe ami a legbennsőbb belsejébe kerül a szerelmesnek, a bőre alá bújok átvitten)

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  15. A két nővér élethez való hozzáállása nekem nagyon tanulságos volt. Mikor Erzsi az elején megírja Gizinek a tejcsarnok-jelenetet, és az azt mondja (mert az “állatot nem szabad bevinni” tényleg ki volt írva), hogy akkor mégiscsak a tejcsarnokosnak volt igaza, Erzsi meg úgy reagál rá, hogy “Ettől lettem dühös”. Ezt olyan sokszor megéltem már, a f*tyi mindkét végén…
    És az meg annyira szép, mikor Gizi azt mondja, hogy “Életem téli álom volt, mert féltem a hidegtől.”
    Erzsi aztán él, a javából!
    Feri, a pincér az egyedüli gusztustalan szereplő számomra, ahogy az idősebbek szerelmi életéről ítélkezik, de bocsássuk meg neki, még biztos nagyon fiatal. Húszévesen nekem is furcsa volt belegondolni, hogy még a negyvenesek is csinálják 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  16. én ma tömör leszek.
    1. mellékszereplőkkel mondatja el, vagy a mellékszereplők kapnak telefonon, leveleken keresztül utasítást a főszreplőktől. néha maga a szerző írja be az utasítások közé. itt nem lehet ám “melléjátszani”!
    2. igen, a dráma számomra meglepően epikus. olyan, mintha regényt olvasnánk. a bovaryné posztmodern változatát.
    3. mindkettő hazudik 🙂 paula azért, mert csermlényinek olyanokat mond a zenéről, amit erzsitől hallott, erzsinek erről viszont nem beszél. csermlényinek viszont azt mondja, hogy a férje kanadába menekült zenekritikus, tőle az ihlet. csermlényi arról, mert leszólja paula megjelenését (vastag boka=kékharisnya), de én mérget merek venni rá, hogy azért szétfogdosta paulát a taxiban. (aki, szó köztünk maradjon, nem húzódik félénken az ülés sarkába, hanem vihog, mint egy kamaszlány — én legalábbis így képzelem.)
    4. passz.
    5. a) lábdagadás, őszülés, szuszogás, elhízás, szolid ruhák hordása, indulatok visszafogása;
    5. b) hajfestés, sminkelés, feltűnő színű és kivágott ruhák hordása — igazából nem esik jól ezt leírnom: mindazt, amit az idősödő szereplők tesznek, lépten-nyomon tetten érhető legszűkebb környezetünkben is. én ezért nem bírok elítélni sem nőket, sem férfiakat. ezzel együtt szar lehet méltatlanul öregedni, de nem pofázom, mert fingom nincs, milyen érzés.
    6. érdekes, az elején (a tejcsarnokos jelenetnél) paulát nyúlánknak, elegánsnak, természetes(!) szükének, tán még fiatalabbnak képzeltem, mint erzsit. aztán erzsiről kiderül, hogy nem dagad a lába a magassarkúban, felmegy rá a professzorné ruhája, ellenben festett mahagónibarna. pauláról menet közben derül ki, hogy elhízott és protézise van. egyszóval fordul a kocka. de az is lehet, hogy teljesen hasonló alkatúak, mert erzsire jó paula mogyorószín kosztümje, és csermlényi is ugyanarra a melltípusra bukik. (de erzsi dereka vékonyabb!)
    7. talán a boka leírásából: “aki a lábát nem mutogathatja, az legalább a lelkét teszi ki” — mondja csermlényi pauláról. meg talán amikor erzsi kombinéban áll, és bár nincs leírva, a szövegkörnyezet azt sugallta számomra, hogy ő elfogadja magát olyannak, amilyen. a hajfestős mókát is csak paula kedvéért vállalta be.
    8. elsősorban a tanácsköztársaságra, és a horthy-féle fehérterrorra. meg számomra ez az egész társbérlős légkör, az akadémikusok vacsorája, a szövettel leválasztott rendelő ontja magából a kor szellemét (1969).
    9. öngyilkos lett. a tagadás, amit mindkét szkallka-lányban generált. meg talán az, hogy zsidók.
    10. szerintem az, hogy idős szerelmesek elvonulva enyelegnek, nem föltétlenül gusztustalan. gusztustalan az, ahogyan paula elhódítja csermlényit, de manapság már ezt is csak opportunizmusnak nevezik.
    11. mert fekete humor (halálában “megfiatalodik” — tényleg hatvanegynek látszik), mert kórisme, amit ott leír. olyan, mint egy vonnegut regényrészlet. vagy mint egy commedia dell’arte jelenet a sírba ugró csermlényivel.
    12. nem vagyok agneci, de a rouchefoucauld-aranyköpés jelentése kb.: “ha vki megöregszik, bolondabb és bölcsebb lesz.” megnéztem. profi fordításban: “ahogy öregszik az ember, úgy lesz egyre bolondabb és bölcsebb.” ez számomra evidencia.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  17. Giza végig a társadalmi normákra figyelmezteti Erzsit: öltözz korodnak megfelelően (= sötét, zárt, ruha), ne csinálj maskarát magadból (=ne festesd a hajadat, ne vegyél fel túl élénk színű, túl kivágott ruhát, de ne is menj le papucsban, macskával a válladon a piacra), fogadd el a sorsod, ne lázong, légy erős. Ő egész életében ezeknek a normáknak engedelmeskedett. Mindig más irányította: először a férje, aztán a fia. Szerintem, azért akar Létára visszamenni, mert ott volt az életének az a rövid időszaka, amikor önmaga lehetett, amikor nem kellett folyton vkinek alárendelnie magát. Én annyira megsajnáltam őt, amikor a fia megharagudott rá, mert egy magyar családdal teázott. Ott volt a szerencsétlen teljesen egyedül, naponta kitolták egy tóhoz, de amúgy senkit sem érdekelt. Az unokáit csak felügyelettel láthatta, nem mesélhetett nekik. Csak egyszer szegte meg a szábályokat és rögtön büntibe került a drága fiacskájánál.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Én annyiszor olvastam már, hogy nincsenek ilyen friss szempontjaim. Köszönöm!

      Érdekes, hogy a tilalom nem az volt, hogy ő se találkozzon, hanem az, hogy
      “Én csak egyet kérek. Amióta Németországban élek, az itteni magyarokkal nem állok szóba, az otthoniaknak nem válaszolok.”
      Erre Giza: “Légy nyugodt, fiam.”

      Ami nem jelenti azt, hogy a mama sem állhat szóba. Mondjuk érthetetlen, miért kéri akkor az anyjától ezt.

      Tök érthető, hogy magányos, és hogy hiányzik neki a magyar szó. S nagy jólét, kényelem, kripta, Léta felújítása mind kamu, paternalizmus, aranymadár gyémántkalitkában, ha ennyire rabságban él ha elvan vitatva a joga, hogy azzal találkozzon, akivel akar.

      És miért mondja ezt Misi egyébként, miért zárkózik el ennyire a magyaroktól?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Én most olvastam elsőre és az elején elég sokáig az volt az érzésem, hogy Giza és Erzsi voltaképpen ugyanaz a személy, Giza a “képviselet” a környezet felé, ahogy mindig tudja és hajtogatja, hogy mit illik, mit kell tenni, gondolni stb, Erzsi pedig a belső én, az igazi személyiség konvenciók nélkül, és ez egy emberen belül is elfér, és folyton egymásnak feszül. Amíg Paula és Viktor össze nem jöttek, kettejük levelezése kicsit olyanszerű is volt, mint Mikesnek az “édesnénjével”,.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  18. Gusztustalan az egész történet egy kívülálló számára és Feri, a pincér egy kivülálló. De ha végiggondolom, mi is a történet, nekem is az: egy szerelmi háromszög 60 év feletti szereplőkkel. Az a “vicces”, hogy szegény nagymamámmal a valós életben is megtörtént ez. A második férje 75 évesen megcsalta őt, aki akkor 70 volt, a szomszédnővel. Számomra ez már akkor is annyira abszurdnak tűnt. Igen, ott vannak az emberben az elvárások: viselkedjenek úgy az öregek, mint Giza. Temessék el magukat élve, ne legyenek olyan vágyaik, mint a fiataloknak. Mondjanak le a nőiességükről ill férfiasságukról. Legyenek aranyos nagyik, teljesedjenek ki a lekvárfőzésben és ne legyenek szerelmesek, ne vágyjanak szexre, figyelemre intimitásra.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  19. Na, megpróbálok némileg a kérdésekhez kapcsolódva megnyilvánulni.
    1. Nekem nagyon tetszett az elmesélt és az eljátszott jelenetek közötti átjárhatóság, amit kereken ki is mondott az utasításban:
    “Ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást, hiszen elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal. Ehhez kell alkalmazkodnia az előadás tempójának és a színpad berendezésének is. Minden színhely elejétől fogva a színpadon van. Az tehát, ami látszólag Orbánné szobája – egy asztallal, pamlaggal, telefonnal, a rivalda előtt egy zongoraszékkel stb. -, a darab egyetlen színpadképe. Így például az asztal nemcsak Orbánnéé, hanem a leánya ebédlőasztala és egy eszpresszóasztal is.

    Ettől a színpadi tértől elkülönítve csak a béna, tolókocsiban ülő Lizának (sic!) van állandó helye a szín bal első sarkában.

    Ez teszi lehetővé, hogy a folyamatosságot ne szakítsa meg semmi, s a darab hősnője úgy sétálhasson át egyik képből a másikba, hogy még a beszédét se legyen kénytelen megszakítani.”

    2. Szerintem a mesélés a fontosabb. Orbánné már az elejétől fogva, ahogy betoppan, mondja a magáét, rázúdítja a másikra a legapróbb részleteket, függetlenül attól, hogy érdekli-e őt vagy sem. (Megjegyzem, anyám jutott eszembe róla.)

    3-4. már elhangzott. 5-7.-hez lusta vagyok, meg előttem Pogány Judit és Molnár Piroska jelent meg a két nővér szerepében, így láttam a darabot.

    8. Sajnos a 20. századról való történelmi ismereteim elég szegényesek, részben azért, mert a gimiben nem jutott idő erre a korszakra, kivéve a két világháború eseményeit.

    9. Szerintem az öngyilkosság volt a valós verzió, el is hangzik, hogy azért mondták mártírnak, hogy az anyjuk kapjon pénzt. Illetve Giza teremtett magának egy ilyen kikozmetikázott valóságot.

    10. Lásd fentebb.

    11. Véleményem szerint Orbánné erősen egocentrikus világképpel él, ez abból is látszik, hogy mindig részletezi a vele történteket. És azt gondolja magáról, hogy mások számára meghatározó jelenség. Azonkívül minél inkább mondja, hogy nem érdekli őt Viktor, annál nyilvánvalóbb, hogy de. Bár az is fölmerült bennem, hogy valójában nagyon magányos, és önmagát próbálja becsapni azzal, hogy mindenki megrendül majd a halála miatt.

    Egyébként én azt hittem, hogy többet (célzottan) fogunk foglalkozni a férfiúi megnyilvánulásokkal és az ehhez kapcsolódó női reakciókkal. Például:
    “ILUS Összetett kézzel könyörgök: rúgja ki azt az otromba csepűrágót. Nem elég, hogy tönkretette a fiatalságát? Még az öregségét is ő rontsa meg? Hiszen már cipőt se tud húzni az anyus!
    ORBÁNNÉ Én egész életemben csak jót kaptam tőle.
    ILUS Mindenkit becsapott. Mindenkinek hazudott. És azt, amit mindenki tud, csak az anyus nem akarja tudni róla?
    ORBÁNNÉ Ha hazudott, csak azért, hogy a rossztól megkíméljen. A csalásai csak kis csalások voltak; amilyen nagydarab ember, olyan hűség van benne, és olyan nagy szív.
    ILUS Ha ezt egy húszéves lány mondja, meghatódom a tiszta naivitásán. De ha egy öregasszony szájából hallom, rosszullét fog el.”
    Egyébként ez az egész párbeszéd az anyámmal való párbeszédekre emlékeztetett. Csak részben hasonlít a szituáció, annyiban, hogy nem értettem, miért van együtt általam szar alaknak tartott pasikkal, illetve miért csapja be magát azzal, hogy ez de nagy szerelem, és hogy ezt vagy azt el kell nézni. Viszont az is tanulságos, amit Ilusnak mond a két nővér, hogy tulajdonképpen ő is fél életet él, és az anyja meg bevállalt bizonyos helyzeteket, és Erzsi meg is mondja, hogy mindent ugyanúgy csinálna.
    A másik érdekes téma Egérke. Mondjuk én őt egy ilyen megnyomorított karakternek látom, aki egészen picire összehúzza magát, ezért nem emelném ki pozitívként. Erzsinél is alárendelt pozícióban van, meg a kalapos megrendelő is szórakozik vele, meg neki sincs élete. Az más kérdés, hogy a férje mellett lett ilyen.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Foglalkozzunk az férfimegnyilvánulásokkal és azok női reprezentációival, jó ötlet!

      Azért más szerelmét, érzelmeit hidegen, kívülről bírálni elég nagy tapintatlanság, és manipulatív is. Ha téged is érint a fickó, akkor az jogos,és szólj a magad részéről, de nagy fájdalom tud lenni, amikor az embernek szidják a szerelmét, lebeszélik róla.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Tudom, ismerem a másik oldalt, hiszen az anyám sem éppen elfogadó az én párommal, bár neki olyan jellegű kifogásai vannak, hogy túlsúlyos meg pedagógus, és nem keres sokat. Illetve egy időben az is a fixa ideája volt, hogy a párom engem kifordít magamból. És nem, a személyisége sem tökéletes, de soha nem beszél(ne) velem úgy, ahogy azt anyámmal már sokan megtették.
        Gyakorlatilag kb. 18 éve az megy, hogy a húgom meg én megyünk utána, mikor sír a vécén, illetve hallgatjuk, hogy megint minek nevezte őt az illető (vagy az anyja). És az a legszebb, hogy utána fölmegy a szobájába, és együtt tévéznek, együtt alszanak el, mintha mi sem történt volna. És nem azért, mert megbeszélték, csak “lapoznak” egyet. Apám kapcsolatának kevésbé vagyok a része, mert soha nem éltünk együtt, ezért ott inkább lenyelem, ami zavar. Bár nyelek én itt is, de már úgy vagyok az egésszel, hogy akkor legalább ne panaszkodjon nekem anyám, ha utána minden marad a régiben. Nyílt konfliktus a férjével elég ritkán van, inkább ő is anyámnak mondja, hogy mi zavarja, és én is. Ez biztos őrjítő, hogy középen kell egyensúlyozni, és azt is megértem, hogy az embernek kell egy társ, meg kell a szex is. Tényleg úgy vagyok az egésszel, hogy szeretném a saját életemet élni.
        És előre meg utólag is bocsánatot kérek, tudom, hogy rengeteg olyan kommentem van, amiben másokat bírálok, de ez nem jelenti azt, hogy nem nézek magamba, vagy hogy nem látom meg az emberekben a jót. És persze nem a családi szennyest szeretném itt kiteregetni, csak helyzetek vannak, amik zavarnak, és amiket valamilyen formában kötni tudok az itteni bejegyzésekhez, és esetleg megoldani is.

        Kedvelés

  20. Tegnap végre elolvastam, de a először a kisregényt. Az ’63-as, a dráma, azt hiszem, ’69-es.
    2. Epikus jellegű-e? Szerintem az a zseniális benne, hogy mikor a kisregényt olvasom, drámainak tűnik: dialógusok, monológok, összeütközések, kiélezett konfliktusok. Mikor meg a drámát olvasom, dominál a múltbeli események felidézése, történetmesélés, statikusabb, kevés mozgásos részek, úgyhogy talán mindkettő egyszerre.
    4. Biztos már megválaszoltátok, még nem olvastam el az összes kommentet: Az ajtóban Emerenc dobja az ünnepi kaját a WC-be, mikor nem jön a vendége.

    Nekem még volt pár fájó pont benne:
    1. A szerepleosztás a lánytestvérek között: mindig is te voltál a virgoncabb, én a nyugodtabb. Neked szép volt a hajad, nekem szép volt a lábam – azt hiszem, ezek szerepelnek. Annyira próbálom nem beskatulyázni a gyerekeimet, mert ez borzasztónak tűnik.

    2. Ilus és az ő felnevelése. Úgy tűnik, hogy Erzsinek a saját viharos életében nem jutott túl sok ideje arra, hogy ráhangolódjon a gyerekére. Ilus kötelességből hívja vasárnaponként, de igazából útban van neki. És volt egy nagyon gyilkos mondat is, Egy darab fülzsír nem lehet szerelmes – ezt mondja a saját gyerekére, ha jól emlékszem.

    3. A koloratúr anyu. Mert Viktor egy eredetileg pozitív anyakomplexusú fickó, és milyen siralmas, hogy ha kapott volna normális nevelést, élhettek volna Erzsivel, nem kellett volna neki beprotezsálni a normális Bélát. Nagyon hajaz ez a rész egy Mrozek-drámára, ott az anya-hegedűművész fiú borzasztó viszonya van fokozva az abszurditásig. A címére nem emlékszem.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  21. Visszajelzés: a sokféleség szépsége | csak az olvassa — én szóltam

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .