napi idézet — január 17.

A leírt gondolatokból köveztetnek arra, hogy én milyen lehetek. Ilyen békétlen, kötekedő fajta. Ők látnak engem keserűnek, mert ismeretlen számukra ez a gondolkodásmód, talán a témák is: minek mindig a rosszra koncentrálni. Esetleg az ő ismerős gondolataikhoz képest ezek a mondatok felkavaróak, riasztóak, és ebből következtetnek vissza, talán kapva kapva (!!! de szép) a traumákon, nehéz történeteken, hogy ilyet csak olyasvalaki mondhat, aki boldogtalan. Pedig hát nem az a meglett ember, aki megúszta, hanem aki szembe mert nézni vele, lement az aljáig.

Innen a blogról egyébként nagyon is kiderül, hogy milyen életet élek, és hogy ez az élet nem puszta szerencse, hanem jelentős részben a tudatosságom, erőfeszítéseim eredménye. De ez az én utam, nem általános módszer. Gondolkodni, szétnézni mindenesetre érdemes és örömteli is.

Nekem újságíróagyam van, ami azt jelenti, hogy minden érdekel, nem csak az, ami engem is közvetlenül érint. Mindenfélét megfigyelek, összeszedek, összefüggéseket keresek, szeretek gondolkodni. Itt a blogon már érzem, hogy ez működik, és nem kell magyarázkodnom.

Másrészt meg forradalmár alkat vagyok, az, aki kimondja, hogy meztelen a király. Ezzel sincs mit csinálni, erős vízióim vannak, és dübörög bennem, hogy az nem lehet, hogy… Érthető, hogy nem komál mindenki, a királyok és udvari szabók biztosan nem.

4 thoughts on “napi idézet — január 17.

    • Na, jövök egy betűhibát javítani, most látom az újabb remeklést. Nem fogadok el tanácsot. Mostanában úgy állunk, hogy senkitől. Ugyan, miféle pozícióból adod? Csak nem a rosszindulatéból, áskálódhatnékból, irigységből? (Tudod, mert nekem nem kell síkosító.)

      Az olvasóim elég nagy tömeggé koptak lassacskán, el se hinnéd.

      Kedvelés

  1. Az is visszatetsző, hogy mindenki, aki nem ért veled egyet, az valójában nem néz szembe a problémáival, nincs bátorsága, elnyomott, stb. Te elvárod, hogy komolyan vegyék, amit mondasz, ne keressenek mögötte mást, ne magyarázzanak bele rejtett frusztrációkat, stb. de te magad ugyanezt a belemagyarázós játékot játszod másokkal.

    Kedvelés

    • Az ám, Géza, de én ilyet nem is állítok: ez a te frusztrációd. És én nem panaszkodom, mert valóban jól vagyok (=ömlengés), és nem járok más blogokra ingerforrást, düh-lehetőséget levadászni.

      Te eleve visszatetszeni jöttél, és akkor lementél a legaljáig, láttuk, elismerjük, gratulálunk.

      Nem várok én el semmit, olvass olyat, ami jó neked, ha elfogadsz egy tanácsot.

      Kedvelés

Hozzászólás a(z) E. bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .