Február
21. Julissal 4,3 km White Run a kőbányai pincerendszerben. Egyáltalán nem látja a GPS a föld alatti részt! 280. lettem a nők között, a kategóriámban 235. Julis 13., illetve 9.!
Utána szauna, heverészés, olvasás és egy kis úszás is, húsz perc.
20. Sok bringa, amikor nem, akkor gyalog járok, de semmi sport. Erősíteni nem voltam egy filmbemutató miatt. A lépésszám közepes, jól és sokat alszom, nem eszem sokat, se édességet, magas a fehérjebevitel. Menstruáltam és nem tetszett a latyak, de nincs komoly okom, egyszerűen elteltek a napok.

Itt a tavasz, és ma futunk Julissal! Márciustól van kondibérletem.
Imre bácsi még márciusban van egy hetet, aztán nyugdíjba megy. Remélem, lesz valami buli!

12. Sikerült ma sokat gyalogolni, 14 ezer lépés fölött. Van egy határidős szerkesztési munkám, aztán megyek ki a tavaszba! Nem volt torna kedden, nem is súlyzóztam itthon se, nincs most terembérletem, de voltam komolyat szaunázni (ezt kardióként mérem, mivel az, és edzésként összegzi), mellette több nap is intenzív kardióként bringáztam.

11. Egy fél nap a Dandárban. Nyugdíjasjegyet kapok az igazolásomra! Egy kis ázás kinti gőzölgésben F-val, aztán forró szauna. Annak ilyen szívterhelése, és közötte 13 fokos vízbe merülök, és maradok is pár percig. Az első kettő:

A második kettő:

Február 9-10.: sok-sok biciklizés! Egész magas pulzusszámmal is.


Február elején, 2-9. eseménytelen a hetem, hazajöttünk 2-án, aznap hatalmas síelés. Szerdán újabb arcszépítés, utána nem izzadhatok, persze nem is bánom, van sok dolgom. Lusta hét, alacsony HRV, még este is a szülőkkel levelezem. Kevés lépés, minimális bicikli. Idén is azt hittem, az írásbelivel vége, de persze csak intenzívebb lett. Szombaton is estig tanítok, már a fiamat is bevonom a versmondós szóbelire. Viszont egy nagyot túrázunk vasárnap, 14 ezer lépés az erdőn át, tíz kilométer. Se futás, se más, de majd most.
Szóval négy nap síelés, ebből a harmadik és a negyedik egészen kiváló, főleg a Stuhleck legfelsőn, tejfehér ködös része, ahol nemhogy a szélét nem láttam, de azt se, van-e valaki a pályán. Van valami zord-fenséges a kitettségben, a deresedő hajban. Annyira élvezik! Olyan ügyesek, mutatják a felfedezett pályákat, a tutit, meg aztán a hütte!
Kedd, már itthon, megint az erősítés, nem hagytam ki, pedig előtte tanítottam, közlekedtem, minden lassabb volt, és gondoltam, ma nem megyek. De olyan jó volt, megéltem az erőm, a kitartást.
Nyelvtan: van, aki jön tovább, másokat szóbelire készítek fel, és megjelent a következő nemzedék is.
Január 30. Tornáztam kedden egy jót, megint 90 perc!
Aztán csütörtökön utaztunk, és pénteken már

Péntek: Mariazeller Bürgerte. Szombat: Mitterbach, 1666 m, egészen fenséges hegykoszorú. Vasárnap: Lackerhof.



Sok szívás, szervezés, kényelmetlenség van a síeléssel. De egyrészt annyira önállóak már, soha semmi bajuk, imádják, vettünk is lécet, bakancsot. Másrészt a pillanat, mindig, amikor ott fenn a ragyogásban megérzem, hogy ezért, igen, TEHÁT EZ AZ, na, most van… a szabadság. A “pont nem szúr, nem párás, nem fázik, nem félelmetes” érzése. Megjegyzem, király ez a léc, csak nagyon hosszú, komolyan érzem a combom, de majd belenövök.

Január 25. A héten minden nap tízezer lépés! Ez volt a legnehezebb hét: pótórák, rohangálás a felvételi előtt. Három aktívabb nap: kedden este megint az erősítés, már nem éreztem olyan nehéznek, mindent szépen végigcsináltam, a saját bokasúllyal, amit elvittem. Szombaton úsztunk és szaunáztunk, végre megjött az új úszószemüveg. 875 méter volt csak a táv. Vasárnap fáradtságot jelzett a kütyü, itthon hevertem, olvastam, mostam, filmet néztünk, aztán 11-kor mondom, nehogy már ma ne legyen meg a lépésszám és az 5 km futáskihívás!
Hatot futottam e néma utcákon igen lassan, a jobb térdem kicsit sajgott a táv közepén a belső részen, de csak annyira, hogy pár centivel rövidebbeket léptem, aztán elmúlt. Miniszterelnök sétál és köszön, csak a hangjáról ismertem meg. Elég vizes lettem, mert olvad. Megint találkoztam Róka komával a szokott helyen, nagy wlidlife van. A 7 edzésből több itthoni kardió és két szauna, az is kardió, egy erősítés, de az 90 perc.
Január 18. Hogy elrohant ez a hét! itthoni feladatok, tanítás délután. A keddi erősítés után napokig volt izomlázam. Leginkább a napi tízezer lépésre koncentráltam. Vasárnap még próbáltam síelni a másik (hosszabb) léccel, már eléggé összefagyott a hó, serceg, de erősnek, eltökéltnek éreztem magam. Hazagyalogoltam a lécekkel, kis konyhai ténykedés, és 7 után elindultam még futni. Jeges a járda, egyszer estem is, de esni is ügyesen tudok, nem lett nyoma. Óvatos tempó, alig 4-es pulzuszóna, 8 perces kilométerek, 5 km a táv. Hazagyaloglás. Kreatint szedek, csodát tesz!
Január 13. Loholtam a buszhoz (bő két km-t), tartottam három órát két helyen (1 + dupla), aztán ettem egy levest, utána egy király erősítő edzésen vettem részt. A leírás szerint ki kell lépni a komfortzónából, el kell viselni a frusztrációt és hosszan koncentrálni, szóval bénázásra számítottam, de élveztem és ment is. Kellenek még eszközök (nagyobb súly), érzem is olyan izmokban, amelyeket nem szoktam abajgatni, de elégedett vagyok. – Tegnap semmi, lépés is csak 6500: urizáltam Balázzsal és Gergővel bisztróban és moziban.
Január 11. Szombaton két órát tartottam GoogleMeetsen, mert a havazás miatt a család megközelíthetetlen. Utána órákon át a következő hónapok teendőit intéztem: hivatalokkal leveleztem, a két futóverseny repülőjegyét, szállásait foglaltam le. Lázba hozott! Olvastam, mostam, főztünk, hátszínből sütött az én rózsám rosé steaket, még valami mártást is hozzá. Ki se dugtuk az orrunkat. Ma délelőtt részt vettünk egy performansz zárójelenetében L. kérésére, a szereplők és a tanáraik kijöttek az előadás teréből és mi – ez volt a feladat – vagy százan megvalósítjuk az emberi cselekvések sokféleségét. Az volt a felkérés, hogy csak úgy létezzünk és végezzünk “zsigeri cselekvéseket”. Fürdőköpenyben és mezítláb haladtak végig a szereplők, velük a tanáraik, szerény színházigazgatók; a háttérben volt minden: kötögető lány, olasz agár, kártyaparti az amúgy is eklektikus, fura tárgyakkal teli előtérben. Sok ismerős, a fiam barátai, huszonévesek. Én nyújtásokat végeztem guggolva, G. kipakolta a szemeteket a zsebéből, ennyit rögtönöztünk. Összesen négy perc volt, egy bizonyos zenére, aztán ahogy elhalkult, kimentünk együtt. Azért érdekes, mert az első hetükön ők hozták létre az egészet, tanárok nélkül, külön kérték, hogy megalkothassák, és magunknak szervezték. “Lenyűgöző.”
Után uszodába mentünk. Két hosszú szauna, jó forró. Közvetlenül utána sétálgattam a folyosón, aztán zuhany, aztán fekvés. Megint a nagyjakuzziban olvastam, megint Rowlingot. A végén úsztam 38 perc alatt 1300 métert. Türelmesen, jól vagyok a testemben. Csak idegesítő volt a régi úszószemüvegem, szenvedtem vele. Az új nem jött meg, írok nekik. (Azt írják, nincs beszkennelve az arcom! Mert egyénre készítik. De, be van. Na, rögvest készítik, küldik.) Ez, amit 2019-ben rendeltem, ugyanúgy durván késett, vissza is küldték a pénzt, de akkor megjött mégis.
Este még podcastes lakásban körözéssel értem el a 10 ezer+ lépést.
Január 9. Két szempontból is csodálatos nap: lementünk a magyar pályára szánt, egyszerűbb (HEAD) lécemért a szervizbe, onnan felvitt G. a Normafához, és megtettem az erdőben a nagy kört:

Kemény volt, volt benne sok mászás, kaptató, ez intenzív kardió, 153 körüli pulzussal, bő egy órán át. Ilyen a domborzat (vagyis, az idővel kombinált ábrája):

Összesen 5,9 kilométer. A néma, méltóságteljesen ezüst erdő misztikus élmény volt! Csak néhány sífutóval találkoztam, és volt egy csak rövidgatyás-futócipős futó is.
Eljött értem G. a hegy aljába. Megizzadtam, szellőztettem is a kabátomat, míg forró fürdőt vettem és megszárítottam a hajamat – este a MÜPA-ba mentünk, Anna Netrebko énekelte három másik szólistával, hatalmas énekkarral és az opera zenekarával Verdi Requiemjét.
Január 1. és 4. között síeltünk a családdal (kis, egyszerű pályán). Ó, azok a reggelik! A szobánk:

A reggeli (ez csak részlet):

Minden este szaunáztunk, és 6-10 órákat voltunk kint három napon át a hideg levegőn.
Anyukám szerint a lesiklás nem sport, csak a túrázós sífutás. Nos, hosszú léceket 28-35 km/h-s sebesség közben irányban tartani, szándékoltan és párhuzamosan elforgatni kemény combizommunka. Vállban, vádliban, oldalsó hasban is éreztünk izomlázat.
Amikor nagy hó esett már itthon, beszereztem a léceket, felbuszoztam, és a Normafától a Fácános térig síeltem. Pompásan éreztem magam, sehol semmi kellemetlenség, nem fárasztó a baktatás se (ún. komfortcipő). Minden ruha pont jó, meleg, kényelmes.

Lassú, hosszú útvonal:

Megvettem a világ legjobb lécét (használtan, ismerőstől):

Hol tartok most a testemmel, közérzetemmel?
Főleg tanítok (kora délután, minden nap és szombaton délelőtt), ehhez igazodik a napirend. A délelőtt a házimunkáké, ügyintézésé. El tudok jutni világos órákban is edzeni, de itthon-idén még csak síelni mentem.
Jól alszom és sokat.
Kb. 1 kg-t fogytam a karácsonyi elheverés óta. Örülök, hogy az ünnep előtti hetekben többet mozogtam.
Nemigen figyelek arra, mit eszem. Ez fejlesztendő. Viszont nincs unalomból evés, mert sok a dolgom, menni kell. Már szélsőségesen éhes vagyok, amikor eszem. Tanítás után és síeléskor, hidegben nem is vagyok éhes (leáll az emésztés). Este eszünk sokat, mert akkor vagyunk együtt. Ha van benne komolyabb szénhidrá.t, akkor ez nem jó: ma, 9-én reggel 6,4-es cukrot mértem. (Általában 4-9–5,5)
Délelőtt elmegy az idő: blog, hírolvasás, kávéfőzés, mosogatás, önápolgatás, almozás, teregetés, szivacsok és rongyok kifőzése, cipők pucolása-illatosítása, ruhák válogatása, vécé- és mosdópucolás, szemétkivivés, telefonok, befizetések, felmosás, e-mailek; főzök is, levest vagy egytálételt, Dávid érkezik.
Általában 2-től van órám, sokat utazom. Buszon, metrón könyvet olvasok. Egyszer bicikliztem is (hogy odaérjek) (nem sikerült), de most a hidegben nem fogok.
Két napszemüveg:


Kevés a fehérje. Reggel és este kecsketejet iszom, van 5 liter (menő kávézó elé rakták ki, lejár mindjárt). Nyugodt körülmények között ritkán eszem. (Ah, a síelős reggelik!) Ebből elég, kiáltott fel Éva!, 8-án este beszereztem marhahúst, velőcsontot, zöldségeket, karfiolt. Kétféle leves lett. Sütöttem halat bundában, sütőben, hozzá salátakeverék. Dávid nagyon szereti a krémleveseket, brokkolit, karfiolt is, sütök hozzá szalonnát, sajtot pirítok. De ha nem egyértelmű a meleg étel, akkor mindig melegszendvicset eszik.
Mikkel tökéletesítem a közérzetemet és az összképet?
Annyit alszom, amennyit csak tudok. Fekhetnék korábban, csak olyan érdekeseket olvasok! Most épp Iránról.
Figyelek a vízre. Iszom este nyugisgyógynövényes teát és vízhajtót (csalán).
Táplálékkiegészítők: magnézium bisz…, luteines szemvitamin, hajvitamin (Hair Bunny gumicukor), a Nutriesttől (legeltetett állatból): marhavér, marhapajzsmirigy, marha-nőiszervek, marhahere kivonata. Újjászülettem!
Semmilyen gyógyszert nem szedek. Nem eszem mesterséges dolgokat (a csoki a legfeldolgozottabb mogyorós Lindt vagy 70 százalékos főző-).
Arcra: Hialu-B és retinolos arckrém, C-vitamin, Advanced Night Repair koktél. Nappalra hidratáló (Clinique Moisture Surge). bőrradír. Szauna. Testre ProfHilo ápolókrém.
Arcomra, szemem alá, nyakamra skin booster. Lineáris hialuronsavat, vitaminokat, aminosavakat juttatnak a bőr középső rétegébe mikroinjekciókkal sok kis pontba. A cél a bőr belső hidratálása, minőségének javítása, nem a volumenpótlás. (A töltésnél, amikor volument pótolnak, keresztkötött a hialuron.)
Nem a bevitt anyag képez teltséget: a bőrben a hatóanyag megköti a vizet.
Pótolják vele a bőr természetes hialuronsav-tartalmát, amely az életkorral csökken, ez enyhíti a kiszáradást, hámlást és fakóságot. A hatóanyag serkenti a kollagén- és elasztintermelést, a bőr tömörebb, rugalmasabb lesz, kisimulnak az apró ráncok. Felragyog tőle a bőr, tömör lesz. Nem változtatja meg az arc kontúrjait, csak a bőr minőségét javítja. Azonnali vagy fokozatos a hatás, én két hónap múlva leszek a legszebb. Fél-egy óra a kezelés, nem fáj (a kanülös bevitelnél érzéstelenítik, a doktornőnek arany keze van! Nincs mellékhatása.
Ahol feszesednék, (belső comb, has) azt dögönyözöm hetente 4-5-ször, 15 percekig(terület egy Nordic Sculpt nevű, forgófejes masszírozóval (szárazon).
Sok szauna.
A sportot most nem írom, mert a síelés elvitte a show-t, nem is erősítettem.
Kicsit alacsony, de kiegyensúlyozott a HRV-m, ami egy értékes adat a szívverés változékonyságáról. Az a jó, ha magas. Csak 13 hónapja méri ez a fajta órám.
A vegetatív idegrendszer) állapotát tükrözi, különösen a paraszimpatikus (pihenés, regeneráció) ág aktivitását. Magasabb értéknél jobb stressztűrő képesség, gyorsabb a regeneráció, jó kardiovaszkuláris fittség, alacsonyabb a krónikus betegségek (szívbetegség, diabétesz) kockázata. Alacsonyabb HRV jelez túlterhelést, krónikus stresszt, fáradtságot, gyulladást, betegségeket vagy túledzettséget.
Január 7-én, az év első hetéről (vasárnap 2-kor lemerült, csak este töltöttem, még két órát síeltünk, jöttünk-mentünk, pakoltunk utána):
A testzsírról van egy fontos videó, kivágtam belőle két képet:


Ezek DEXA-adatok: 20 és 32 között normális nőknél. 15 alá nem mennék, de 18-22 jó lenne, nem tudom, milyen a genetikám, nem éreztem nehéznek, de lehet, hogy magasabb való nekem. A legalacsonyabbam 2015 őszén volt, 15,6. Nem tudtam akkor, hogy ez az alsó határ, mert a testsúlyom magas volt. A legutóbbit majdnem két éve csináltattam:

Most több kiló vagyok, az valószínűleg mind zsír, és nem tudom, mennyi izmot vesztettem. Férfiaknak 12-20 % között mondható sportosnak, és ha vastag a derekuk, domború vagy lötyögős pocak van, akkor biztosan sok.
Elmerészkedhetnék most is egy DEXA-ra, persze jobb büszke állapotban menni, de fontos látni a változásokat.
Semmi önsanyargatás, mindent élvezek: az evést, a nemerést, az aktivitást, az alvást, a pihenést, a szaunát, a futást is. A súlyzót a legkevésbé. Fogok funkcionális erősítésre járni.
Tehát mindenkinek boldog új évet! Már 2025 is az az év volt, amikor kiderült, hogy évek óta igazat mondunk és jól döntöttünk néhányan. Ez fog idén folytatódni. Én úgy érzem, pont olyan évem lesz, amilyet megérdemlek, ami a tetteimből, karaktereimből, eddigi erőfeszítéseimből következik.




