my sweet antivalentine

Nyilvános poszt, mert azoknak szól, akik ezt tolják.

Amiben egyetértünk: nem komáljuk a cukros szíveket és a kereskedelmi lehúzást. A házasság hete is ilyen jobbos, butus pofavizit, boldogatalan nők és antifeminista férfiak önigazolási terepe. Mondjuk ez olyan minimum volna, amit nem kéne mondani se.

A Valentin-nap és a házasság/házassághete harsány finnyogói viszont nem néznek szembe azzal, mi az igazi bajuk. Beöltöztetik olcsó ellenzékieskedő műsorba: házasság = kerkonz képmutatás, aktuálpolitikai lózung, fujj, nem kell pasi, amúgy is éljenek a szivárványcsaládok!

Írja ezt olyan, akinek világosan az a baja, hogy soha nem kérték meg a kezét.

Ezek a harsánykodók egyszerűen lemaradtak valamiről, amit ha megélnének, nem beszélnének ennyi hülyeséget, aszex agender gendefluid poliamór BDSM agymenésektől a mentett haszonállatokon keresztül a tudatos gyerektelenségig, az érett nők igényességéig és az önkéntes, ökofogantatású kihalásig.

Azt mondod, a fiatal lányok naivak, az idősebbek már pontosan tudják, mit akarnak, és ezért nem találnak megfelelőt? Mert ,ár megválogatják és nem dőlnek be? Tévedsz, pont fordítva van. Dőlnének akárkinek… a fiatal nők, hacsak nem súlyos érzelmi sérültek, jóval finnyásabban válogatnak, az érett nő pedig nem igényes, hanem tudja, hogy igazi, kölcsönös vonzalomra elhízva, megkeseredve, pótcselekvésekbe ragadva, feldolgozatlan traumáival, önmegnemvalósulásával már nincs esélye.

Na és ezért nagy dolog negyven fölött, ha mégis találsz olyat, akivel jó.

A Valentin-nap tavaly vicces volt. Kaptam egy csomó színházjegyet, és volt olyan is, ahova eljutottunk (ősszel, de akkor is). Mindig is röhögni akartunk ezen az egészen, együtt.

Az ideit is szépen ünnepeltük, súlyzókészlet! vécédeszka-felszerelés!, én neki: napszemüveg! csoki! És megnéztük az Amadeust, utána meg a Victoriát, gyönyörű filmek, utóbbi épp az igaz szerelemről.

Pedig ugyebár, és most micsoda eredeti állítások következnek: a karácsony, a valentinnap, az anyák napja, ezek a “személyes”, “szívbéli”, “érzelmi ünnepek” nagy giccsek, szeretetzsarolós külsődleges performanszok, facebookos magamutogatás, kereskedelmi mohóság, a legjobb esetben ovis műsor. Igen, a plázák és a virágosok, a giccsárusok pörgetik ezeket, és ők járnak jól velük. És igen, ahol nem szeretik egymást igazán, ott semmi nem lesz jobb egy kikövetelt vagy bűntudatos gesztustól, csokortól.

De teljesen leszarni ezeket, úgy tenni, mintha nem léteznének, az sima lustaság és a jólneveltség hiánya.

És aki ilyenkor nem tud hallgatni és mással foglalkozni, hanem harsány kinyilatkoztatásokat tesz az ünnep ellen, Valentin-nap apropóján fanyalog, az csak szeretné ecetbe mártani mások szőlőjét is.

Nem mindenki nőtt fel tévén meg szar slágereken, Angéla. Van, aki remekműveket olvasott és igazi emberi kapcsolatai voltak, valódi érzései. De a silány szexet te is hogy hajszoltad még nemrég, a klisékkel, amikor annyi voltál, mint most én. Társkeresőn, nős csávókkal, minden skrupulus nélkül. Férjes asszonyként.

Töröm a fejem, mi lehet az az értékes időtöltés, amitől a “pasi” elvenné az időt. Scrapkép? Regényírás? Patkány kommentelgetés? Netflix? Kínai gagyirendelés? Macskaabajgatás? Fölösleges főzőcske? Értelmetlen podcastok? Mi, tényleg, mi?

Persze hogy akarjuk érezni, hiszen gyomorreszkettető, ünnepi időszaka ez az életnek. Életöröm turbó, minden fölött fény lesz. Ismered ezt? Itt a blogon írtad, hogy nem ismered, és irigyelsz. Na és ha meg is történik, mert nem akarni, keresni kell, akkor aztán kő kövön nem marad.

Te ezzel a homlokodra írtad ki nagy betűkkel, hogy kicsinyes lúzer vagy, és ha valami után hiába sóvárogsz, azt jól leszólod, érezze magát mindenki rosszul. Nem is nagyon rejtegeted: zavar, hogy van, akit szeretnek, hogy létezik olyan, aki családot akart és családban él, vagy hisz még a szív forróságában, éli a regényes történetet, elgyengül a lába. Csak mert te nem jutsz eszébe ezen a napon senkinek.

Nem kis részben e jogosult (“én miért nem? csinos és értékes vagyok!”), keserű, elváró viselkedés miatt. S ezzel nem vagy egyedül.

És igen: az a szerkesztői koncepció wmn-éknél, hogy azt ír, amit akar. Ha keserű, ha irigy, akkor nyugodtan okádjon az anyákra, szerelmesekre, ő “őszinte” és “egyenes”. Megint nem kell magába, múltjába néznie. És milyen jellemző: megint ki mit mond a falubvan típusú, kifele nézegetős célok, nem saját lényeg, vágy, egyéni történet. Túl az elméleteken: “elkelni”, “helyes pasi”, vajon akadt-e férfi, akivel kedvelték egymást, és ő szívesen lett volna a felesége?…

Hubert Szentesinek buzi, sőt, elkötelezett aktivista. A színésznőnek vagy az énekesnőnek mindjárt nem. Az írónő nem is hagyja szó nélkül:

És ebből kontentet és marketinget csinál Hubert… és az a komment…

Vagy:

 

Hogy lehet valaki ennyire ciki? Valami azt súgja, annak a faroknak (még ha csak farok is, tehát szív, történet, intellektus, ember nélkül) igen nagy becse volna nálad, ötven fölött. Még nagyobb is, mint ifjan lett volna. Mivel hiánycikké vált. Mások tinderhirdetésein röhögcsélsz, pedig van neked is elég cikis sztorid. Az ilyen nőket mindenki sajnálja, de annyira ótvarul viselkedsz, annyira nem vállalod a felelősséget önmagadért, hogy nem megyek el emellett szó nélkül. Az én szépséges teljességemet lerángatnád a sivár poklodba. Mert félsz attól, hogy érdemalapú: az kapja, aki jó. Nem, nem az kapja, tök véletlen. Tisztának maradni nem árt, de az nem érdem, hanem az ellenkezője romlottság. Én nem láttam így a negyvenes önmagam. Hogy majd ez lesz a történet. Viszont, ha már így esett, lehet neki örülni.

Nem azért kefélünk, mert jobb emberek leszünk tőle. Hanem mert jó. És csak azért, csak akkor, ha jó. De azt pont rajtad látom, hogy személyre szóló szeretet és kölcsönösen boldogító aktus hiányában iszonyúan lezüllenek azok, akik azt hitték, ők főnyeremények, ők kegyesen hálaszexet meg puncit osztanak a rajongóknak, és majd válogatnak.

És a többiek, erősítik egymásban, bármely nőben üres gesztussal, hogy biztos talál majd párt, meg neki is jár, meg ő csinos, meg a kolléganő is megtalálta a szerelmet, és akkor lefogyott. Pedig nem jár a kapcsolat. Senkinek. De etől még nem kell okádni. Az igazi szerelem, a kölcsönösség, a hullócsillag, meg az izgalmas, felszabadult, gyengéd szex ritka csúcsélmény, nagy ajándék, és aki nem rezzen, nem fogja megélni. Ha gyanakvó, vagy ha csak magát látja, ha érzéketlen. De még a rendszeresen megdöccenő, nagyobbrészt így is értékes, melengető kapcsolat is érték. És épp ezért alázatot vált ki az emberből, önmegértést. Megerősíti, definiálja (igen), őszintévé teszi.

Ti viszont felszínesek és bulvárosan ostobák maradtatok, mint mindenki, aki többet nézett tévét, mint eleven szempárt. Aki tagadja a szerelemélmény jelentőségét, #nemkellpasi, az sajnálatra méltó.

A károgók nem élték át a bizsergést, a bizalmat, a dédelgetést, csak használták őket, és ők is csak használtak másokat, kalkulalgatták, ki mennyit ér, és publikusan, gőgösen szidták azokat, akiknek nem kellettek. Vagy valaha átélték, de már elfelejtették, milyen érzés? Pedig minden, minden ezen a világon, ami eleven, szabad, értelmes, alkotó, de tényleg minden ilyen a szerelemmel, a gyerekszületéssel az életörömmel kapcsolatos. Akkor is, ha nem tankönyvi a sztori, ha vannak mindenféle fordulatai, igen: annak ellenére és végül mégis. Ha igazi. Ami nem jelenti azt, hogy becsicskulunk a szerelemnek, és rinyálunk, futunk utána, érte, vagy dédelgetünk egy manipulatív, lelki bántalmazó viszonyt.

Pont mert megemelt, azért nem tesszük ezt.

Csak azt hajítsd ki, aki nem a szerelmed. Akinek a szagát is utálod. Ha öröm jön tőle, becsüld meg, ne károgj, ne ilyenkor vedd elő fegyverré kovácsolt feminizmusod. Más jellegű problémáidat ne pakold rá. Én is csak később vettem észre, hogy a bloggeri, általános életvezetési bizonytalanságaimat, elakadásomat, PMS-emet láttam a kapcsolatunk problémájának. Egészen januárig. És ha elmentem futni, vagy nyomtam egy inzenzív súlyzózást, mindjárt tisztábban láttam a szitut.

És ha visszanézek bloggerségemre, én mindig az ők meg mindig arról, miért nem jó, miért nem érdemes és ők mekkora királylányok, akik miléyen dölyfösen nemet mondanak. Ezek az igazi tramplik.

És ne hallgass rájuk, és ne mondj ilyen kiábrándító, majd-re-is-meglátod szövegeket. Lehet, hogy ő mást lát meg. Némi mulandó fölényérzetet persze nyerhetsz abból, hogy mások örömét igyekszel okoskodva megkeseríteni. Amiért az ilyen embereket egy lesajnáló mosollyal ott kell hagyni, ahova valók. Nem pátyolgatni, nem magyarázni.

Farok, azt mondja.

Nem farok.

a csodálatosan önműködő vágy

A kiábrándultság papnői. Pedig amiről beszélünk, az ennyire bulvárosan egyszerű. a szerelem akkor igazi, ha pont olyan, mint a sláger.

34 thoughts on “my sweet antivalentine

  1. “De még a rendszeresen megdöccenő, nagyobbrészt így is értékes, melengető kapcsolat is érték. És épp ezért alázatot vált ki az emberből, önmegértést. Megerősíti, definiálja (igen), őszintévé teszi.”

    Ez nagyon megérintett. Köszönöm.

    Kedvelés

    • “akkor még nem beszéltünk az extrém egészségügyi helyzetekről, mert azt pláne le fogja szarni a közvélekedés, hogy te miért vagy húsz kilóval több, mint lánykorodban” – úgy van, ezt jól látod, telibe szarják, csak annyi a lényeg abban a könyörtelen világban, amelyet meglovagoltál, mikor még előnyöket hozott, hogy jól nézel-e ki. a kinézettéma, a férjhez menés, a könnyű, egészséges gyerek, az elismerés SE kikövetelhető, nem igazságossági kérdés. aki bajban van, annak sokkal többet kell tenni a sima karbantartásért, a romlás megállításáért, különben rászorul Ulla Popkenre meg a body positivity nevű nyomorvetélkedőre, főleg ha termékek reklámfelületévé tette a testi reprezentációját, és mutogatja. mondjuk te hónapok óta zabálsz, meg se mozdulsz, autókázol, miközben életmódról locsogsz és példaképszerepre aspirálsz. én ehetek almáspitét, nem hízom, érdekes.

      Kedvelés

    • Még néhány momentum.
      Judit kommentje kurvajó:
      Ez egy nagyon jó témát választó, tipikus női magazinba illő, csapnivalóan megírt likevadász cikk. Nem, a body positivity nem a nők érdekét nézi, hanem szépen megnyugtatja őket, abban az illúzióban hagyva, hogy minden test szép, egészséges és kívánatos és a legfontosabbat elfelejtenek említeni, hogy a lassú passzív erodálódás és ennek tompult elfogadása miatt 20- 30 év múlva nyugdíjas éveiket majd az sztk-ban ülve tölthetik. Ahogy a mentálhigiéné úgy az egészségmegőrzés is gyerekcipőben jár nálunk. Az esztétikáról még nem is beszéltem, mert lássuk azért be, hogy egy 80kilos nő sem mondja azt otthon egyedül a tükörbe nézve, azta milyen jól nézek ki.

      érdemes megnézni, ki lájkolta és hogy néz ki, és ki tett rá dühös fejet…
      egy válasz:
      “Én eskü nem értem, hogy miért jó szorongani… vagy szorongásban tartani másokat azért, hogy hogy néz ki a testük… de komolyan! Miért?
      (Ne vidd el abba az irányba, hogy valaki kórosan túlsúlyos és az milyen egészségtelen… mert nem erről beszélek! És a body positivity sem erről szól!)”
      ő a legélesebb kés a fiókban, arcpálma:
      “A másik meg… “80kilos nő nem mondja azt egyedül otthon a tükörben, hú de jól nezek ki” -> mer a 79kilos igen?” édes faszom
      Sztem kb egyik no sem mondja… mert elhitetik velük, hogy mindig van rajtuk valami, ami miatt nem eleg szepek, nem eleg vekonyak, nem eleg hosszu a hajuk stb…

      a nők pontosan tudják, mikor elégedettek, van, aki ismeri az érzést.
      én spec nem lefogyva (de az is kell), hanem izmosan, erősen, és ezért is megtaláltak, én mgis tudom, hogy jó vagyok így, szeretem a tükörképem, és kapok hódolatot

      SZÉ a cikkben:
      “Az egészséges táplálkozásra évek óta odafigyelek, erőn felül teljesítek ebben, de karácsonykor szétzabáltam magam: imádtam a frissen kisült zsírt kenni a máj alá a kalácsra, és a szilveszteri vacsorán kétszer szedtem a pirult, ropogós bőrű malacból.”
      odafigyelek erőmön felül: gluténmentes cipó és túlevés, illetve piálgatás, mindez nulla sport mellett. miért a hormonok, az életkor, az elvárás a hibás???
      hiába figyel oda, a jelek szerint sok volt. zaba, zaba, és nem egyszer szedett kétszer a malacsültből, vagy mi, hanem hókifli, süti, koktél, isznak, erről röhögcsélve beszélnek
      közben semmi mozgás, séta se, kocsival jár
      miért csodálkozik? miért keni az elvárásokra, hogy csábítónak kell lenni? őt zavarja ez! akkor miért body positivity? olyan ez, mint egy pajzs, amit a szégyeneik, kínlódásaik elé rántanak.
      hogy lehet, hogy valaki járt ott, a halál közelében, és ennyire nem becsüli meg az egészségét, csak keserűen vádaskodik, hisztizik, ruhákkal és fotókkal menőzik vagy másokra keni a nyomorát?

      ráadásul fogalma nincs, mi az egészség, bohóckodik a “növényi” táplálkozással.
      pont a botox miért zavaró? van elég az arcán, szájtöltés, hyaluronos töltések, mezoterápia. most ránctalan akar lenni vagy nem? ki bántja ezzel?
      ő bántja magát.
      body positivity, de zavarják a kilók, szenved és visszasírja az edzéseit ???
      akkor miért nem edz?
      NINCS BEZÁRTSÁG, ez hazugság. oda mész, ahova akarsz. kitűnő sportegyesületi és munkáltatói igazolások vannak, lehet menni terembe, késő éjjel is bárhova, aki akar. vagy házhoz az edződhöz. vagy beszerezni futópadot, vagy taposót, elipszist, bringát, ikeasámlit, ugrókötelet…
      ami nincs: valódi téma nincs, nem tud miről írni
      FELNŐTT, BŐ HARMINCAS NŐK
      Németh Dorottya:

      ő beszélget Debreczeni Zitával és neki mondja el DZ, hogy azzal basztatják, hogy megasszonyosodott
      ND is megasszonyosodott és pózol, műszempilláz, szenved, nem értem én ezt, hogy jut eszükbe, hogy a fotó a hibás, azért érzik szarul magukat nők, azért gyötrik magukat? és ez a nagy leleplezés?
      hogy nem erősödtök meg, figyeltek az egészségre, örömre, szarjátok le a külvilágot, mit hisztiztek folyton?

      na, aztán jön egy leereszkedő-joviális férfi, Vank Tibor:

      Vank Tibor
      Légyszi hadd kapjanak szót a férfiak is ebben a témában, köszi! Miért nem lehet elhinni, hogy sok férfi tényleg olyannak szereti álmai nőjét amilyen? Súlytól, mérettől függetlenül. Például Pierce Brosnan a jóképű 007 ügynök, hogy egy ismertebb nevet említsek. Azért mert a szerencsétlen média ebből a hazugságvilágból szivattyúz ki milliárdokat, még nem jelenti azt, hogy az általuk képviselt “műnő” a normális. Kedves hölgyek! Kezdjétek már el végre saját testeteket szeretni olyannak, amilyen, egymás hergelése és az egymásra licitálás helyett. Mindenki a Ferrarit tartja az autók királyának, a való életben meg használhatatlan. Egy zsák krumpli, vagy egy babakocsi sem fér a csomagtartójába, de még egy hétvégi bevásárlókocsi tartalma sem. Szerintetek van-e a tulajok között olyan, akinek ez az egyetlen járgánya? Nincs! Nem szeretem amikor testekben gondolkodik valaki, mint egy húspiacon. Ez zsíros, az túl sovány, ez már öreg stb. Ettől már csak az undorítóbb, mikor valaki elbüfögi magát: “Ép testben ép lélek.” Igen, mondták a rómaiak, akik ledobálták a szakadékba a betegeket, fogyatékosokat. Egy boldog, önmagával elégedett NŐ tekinteténél nem kell több! A legszebb látvány. ❤
      ez a wmn megosztása alatt
      boldog önmagával elégedett nő
      látvány
      ööö, ugye mindenki azt ambicionálja, hogy ilyen bő hatvanasoknak tetsszünk, logikus
      https://www.facebook.com/photo?fbid=3125297347499043&set=ecnf.100000564262471
      olvasók megkönnyebbülnek
      amúgy tényleg érdekes, hányan hálásak meg értenek egyet, hogy VÉGRE KIMONDTA

      itt jegyzem meg, nem 73 az a 73, van az 80+ is
      álőszinteség…
      és terjesztik ezt az iszonyatos, minden felelősséget, vádat másokra toló, mérgező, érzékenykedő beszédmódot

      Kedvelés

      • az sztk-ban fognak ülni szófordulat innen, tőled van. 🙂
        amúgy meg borítékolható volt a reakcióhullám a hozzászólásra. Meg is feküdte rendesen a gyomrom és újfent megfogadtam, hogy távol tartam magam az fb-től, de legalábbis a wmn-től.

        Kedvelik 1 személy

      • Az nem lehet, hogy ennyire átverik magukat, és nem szól nekik senki.
        Megjegyzem, amiken Szentesi Éva vernyákol, azok az ő saját belső hangjai. Ő az egyetlen, aki aggódva és sokat nézi a kikerekedett (80+ kg) arcát, és botoxon is ő filózik, ember nem mond neki ilyet.

        Kedvelés

    • A gond ott kezdődik, amikor egész nap a “tökéletes” ömlik az arcunkba, akkor egy idő után ezt tartjuk “normálisnak”, elkezdjük magunkat akaratlanul is rosszul érezni. Megjelenik legbelül az a fojtogató érzés, ami észrevétlenül átveszi a hatalmat. Majd elkezdjük szégyellni a testünket, kevesebbnek érezni magunkat, és a végén már a Férjünk előtt is takargatjuk,hogy nézünk ki. Kétségbeesve elkezdünk minél gyorsabb változást ígérő csodadiétákat, “méregtelenítő” léböjt kúrákat tartani, és persze elkezdjük büntetni a testünket koplalással, a lelkünket önostorozással.
      És amikor túlnő rajtunk a nem vagyok elég jó érzés, tehetetlenségünkben némán sírunk a tükör előtt, a zuhany alatt, a mérleg fölött állva.

      soha nem fogom megérteni, hogy aki többet eszik, mint kéne, az miért hisztizik aztán a következményeken
      miért nem nőnek fel?

      az egész téma nem ide való, bocsánat, csak az eredeti cikk is keserű és infantilis, szégyen

      Kedvelés

      • három gyerekem van, naponta edzek, van, hogy ikeás sámlira lépkedve. mindig tudtam, hogy nem az elvárás, nem az insta, nem a külvilág, hanem én vagyok a kulcs. nem más várja el a jó formát, egészséget, csakis én. aki edzeni akar (úgy értem, komolyan, eleget), az fog is. aki nem akar, ne hisztizzen. a nők, akiknek írsz, nyafogva elhevernek a netflix előtt. nem értem, hogy akit zavar a túlevés következménye, az mit szenved, mi ez a gyerekes hiszti, miért nem fogja a gyerekét, köti a hátára vagy teszi babakocsiba, és irány az erdő, a park. soha nem lesz ennyi időtök, mint a gyes alatt. mi ez az infantilis szenvelgés? elképesztő, és Szentesi Éva cikke is. mindig más a hibás. ezek a nők magukat tették hiú, külsőséghajhászó konzumidiótává, az előnyök (amikor vékonyak, szép a ruhájuk, jó a fotó) persze kellenek nekik, de amikor kiesnek a pikszisből, akkor jön, hogy milyen hamis ez a világ… Nőjetek már föl.
        ezt írtam, nem sokáig lesz ott

        Kedvelés

      • “Kedves Dóri. Melyik myprotein nasit ajánlod annak aki diétázik? Látom azért hogy tartalmaznak cukrot. Szeretnék rendelni de most kicsit elvesztem. Előre is köszönöm.”

        Kedvelés

      • (akrobatikus állóspárga-kép)
        Kedves @nemethdorottyafitness én azt szeretném kérdezni,hogy melyik táplálékkiegészítő szükséges ilyen szintű lazaság eléréséhez?🤣🤣❤️ Megvenném! Azonnal!🙈

        Kedvelés

      • továbbra is Németh Dorottya
        a képen a rózsaszín hajú nő:
        https://www.instagram.com/p/CHYGRAUJ5ao/
        azt írja Dorottyának, hogy a második képen sokkal jobban néz ki… itt:

        kb. két éve figyeltem ND-t, ahogy fogadkozik, hogy diéta, edzés, minden, ő visszafogy
        most már boldog
        amiért ijesztő, hasra hízott sokat, és ez nem esztétikai kérdés

        azért zavar, mert ami által híres lett, példkép lett, azt tagadja meg ezzel, hogy ő akkor nem volt boldog, most bolodg, mmost szép (írják neki a dagi nyaloncok)
        vagy komoly sportoló vagy és hiszel az áldozatban, vagy nem. ha nem, akkor ne használd az azzal szerzett hírneved.
        a többséget nem fenyegeti a fitnessversenyzés, és a versenyzőknél is csak pár hét évente, amikor agarak, ingerültek
        amúgy Debreczeni Zita is a szépsége révén lett híres, Szentesi is parédézott sortokban, szexi ruhákban, de most hirtelen nem fontos a külső…

        Kedvelés

    • Egy újabb szánalmas cikk Szentesi Évától.
      Igazad van, Éva, hogy Szentesit valahogy nem szerkesztik, bármi faszságot írhat. És a sok megvezetett nõ ott tapsikol és ujjong. Végtelenül szomorú.
      Annak fényében különösen, hogy emlékszem, DTK anno SZÉ-t az új Szabó Magdaként aposztrofálta..
      Én imádom Szabó Magdát, úgy is, hogy egyetértek a kritikáddal, Éva, de Szentesi olyan távol van Magduskától, mint Annuska és Anzsu az unokaöcstõl.

      Kedvelés

      • Én nem az ő szamélyét szeretném bántani újra meg újra, hanem rámutatni a többiek (olvasói, az én olvasóim) kedvéért, hogy ezzel még mélyebbre süllyed, nem erre van a kijárat, tudok jobbat, élem is. Nem azért, mert én nem vagyok depressziós, hanem ezért nem vagyok, mert az edzés megtart.

        A rákedukációt pl. befejezte, van remény.

        Kedvelik 1 személy

      • Amikor említetted Éva, hogy Szentesi valószínűleg depressziós, nagyon elgondolkodtam és el is szégyelltem magam. Valószínűleg igazad, az irritáló stílus és személy miatt észre se vettem, hogy szerencsétlent elkapta a depresszió. Nehéz lehet neki, mert jó eséllyel olyan sorokat küld most nyilvánosság elé amit meg fog bánni. Sajnálatos hogy ez átmegy a szerkesztőn.

        Kedvelés

      • De aki ebben az állapotában is kontentalapú életet él, azon segíteni kéne. Nem tovább hagyni parádézni, meg íratni vele az önfelmentő, felelősséghárító cikkeket, amit a lusta és kvalitás nélküli nők zabálnak, mert nem arra van a kijárat. Csak ugye ő már ebből él, hogy parádézik, szerepel, példaképet játszik, abból lesz a pénz.

        Egy kicsit én is átértékeltem ma délben a dolgot, főleg mert én is voltam ott, de jobban dühít. És nekem se az tett jót, hogy segítettek öncsalni.

        Kedvelik 1 személy

  2. Az nagyon igaz, hogy az üzenet a befogadóban jön létre. Én is megnéztem Balogh Zsófi Valentin-napi videóját, de nekem nem ez jött le. Egyértelműen arról beszélt végig, hogy a kapitalizmus és a piac hogyan telepedett rá a szerelemre, hogyan kezdett el elvárások formájában megjelenni a párkapcsolati viselkedés, illetve hogyan néz hülyének minket a kereskedelem, a fogyasztói társadalom milyen kötelező köröket futtat velünk. Arról egy árva hangot nem mondott, és szerintem nem is gondolt, hogy a valódi szerelemmel mi a helyzet. A videó annak volt a kritikája, hogy bizonyos elvárt viselkedésformákat mennyire tettünk magunkévá. A igazi kapcsolatokról, személyes érzelmekről nem mondott semmit, illetve magáról állította, hogy nem kíván részt venni az iparilag felvázolt párkapcsolatosdiban.

    Kedvelik 1 személy

    • Na de mit vársz Gumiszobától? Neki nincs, közben én vagyok agyban a doppelganger, akihez képest/akivel dialektikusan létezik: annak van igaza, az győz, aki boldog lesz, de ez zéró összegű játszma, tehát akkor ő lehull a mélybe, és szar látnia, hogy én igen, ő nem. Hogyan is ne nevezné faroknak, dugásnak, kommercializált szerelemhajszolásnak azt, amit rólam tudni vél? Majd megőrül, hogy nem kell senkinek és meg is csúnyult, de nagyon.

      Kedvelés

  3. https://wmn.hu/ugy/54566-egymas-testenek-elfogadasa-nem-azt-jelenti-hogy-hizasra-biztatunk-barkit–meg-egyszer-utoljara-a-debreczeni-zita-ugyrol

    kizárólag önmaga érdekli, önmagának magyarázza, maszatolja:

    “nem látok bele mások életébe, nem tudom, miért tart ott bárki a testével, ahol. Ahogyan mások sem tudhatják rólam, én miért nézek ki úgy, ahogyan most kinézek, mennyi meló, szomorúság és öröm van ebben a külalakban.”
    amúgy de, tudjuk, mi az oka, elmondta az előző cikkben, számos videóban röhögcsélve (alkohol) és látszik is
    illetve azért véleményezik, mert amikor jobban nézett ki akkor azzal nagyon parádézott, ő példakép, utat mutat stb. és ígéreteket tett, amelyeket most számon kérnek rajta

    “Az egészséges életmód mellett tettem le a voksomat, ami időnként nem jön össze”
    akkor az nem voks, hanem kamu
    “de még amikor igen, akkor sem fogom tudni visszakapni azt a fiatalkori testet, amivel egykor bírtam. De nem is akarom. Butaság volna azt hinni, hogy ez lehetséges.”

    én 42 évesen csináltam olyan hidakat, mint soha gyerekkoromban, és 39-40 évesen volt a legdögösebb a testem
    három szülés után
    szóval ez ilyen béna önfelmentés, hogy ne kelljen semmit csinálni, lehessen nyavalyogni

    Kedvelés

    • “Amióta odafigyelek az étkezésre, és megszerettem a sportot, és mindezeket magamhoz képest, a saját erőmhöz és attitűdömhöz mérten alakítottam ki, azóta próbálok ezekből átadni valamit, úgymond, orientálni a követőimet. Klassz és egészséges recepteket osztok meg, amikor pedig rendszeresen edzettem, akkor arról posztoltam sokat, és sokan visszajeleztek, hogy motiválom őket, vagy miattam kezdték el a mozgást.”

      micsoda ön- és olvasóáltatás ez
      minden csak blöff volt, az egészséges kaja is lehetetlen, drága, nehezen beszerezhető importcuccokkal való dicsekvés volt, soha nem edzett 2-3 hónapnál tovább rendszeresen, de himuszokat írt, hogy milyen fontos a sport, soha nem hagyja abba. közben nem vált igényévé, nem is látszott rajta (legfeljebb annyiban, hogy nem hízott rohamosan), nem szerette meg, és soha nem volt képes önállóan, edző vagy szoros útmutatás nélkül edzeni. hogy motiválhatott volna így? csak üres mensőködés volt.

      mi az, hogy felugrik 8 kiló?
      LUSTASÁG, ALKOHOL és ZABA
      aki ezt nem látja világosan, az miért nem hallgat legalább, és ír a vak afrikai gyerekekről vagy bármi?

      Kedvelés

    • “mintha jobban esne most még egy kicsit azzal is nyaggatni egymást, ki hogyan néz ki, és hogyan él”

      vagy épp azt lesegetni nárcisztikusan, unalomból, hogy min lehet megsértődni, ki mit ír, hol céloz…

      ÉVA, KEZDJ ÚJ ÉLETET
      BÁRKI EDZHET, HA AKAR
      HAGYD ABBA A RINYÁT ÉS A KIFOGÁSGYÁRTÁST!

      Kedvelés

    • “s azt is jelenti, hogy nem piszkálom azokat sem, akik mindennap sportolnak, izmosak és feszesek, és nem mondom, hogy biztosan rossz anyák, amiért ennyire el vannak foglalva magukkal, mert így tutira nincs idejük a gyerekeikre. ”

      azt próbálnád meg, te rinyagép!(az Oxygenben, méregdrágán, megvásárolva), a kutya nem hinne neked

      amúgy az egészet azért kapod, mert a lényedet, testedet, fotóidat, külsődet áruba bocsátottad
      egyre kevésbé használhatod a külsődet bármilyen terméknépszerűsítésére 8hacsak nem zoknifelhúzó segédeszköz extrém mozgáskorlátozottaknak), hiába vagy őszinte, ha szarul nézel ki, ilyan a popszakma

      én azt nem értem, hogy hogy áltathatja magát ilyen áljóságos, erkölcsösködő, másokat tanítgató szövegekkel az, akinek ennyire fontos a kinézete, ennyit nézte a jó testeket instán és járkált rojtos farmersortban, mutogatta sminkjét, dekoltázsát, hasát
      másrészt az egészsége, mert járt a halál völgyében
      miért nem becsüli meg, hogy tudna edzeni?
      én úgy is kaptam szemétkedést, és sokkal aljasabbakat, és tényleg zaklatóan, névtelenül, hogy kőkeményen edzettem, saját módszerrel, eltökélten, önfotózgatás és leállás nélkül, és olyanok írogattak, akik közel olyat nem tudtak olyasmiket, mint én, tényleg irigységből, és hazudtak (pl. hogy digitális a kockahasam meg visszahíztam)

      minket ne tanítgass, nem nekük van problémánk, hanem neked

      Kedvelik 1 személy

    • és e bekezdés fölött a megjelenés napján Nesquick reklám van, befosok
      “Egy dolgot tehetünk: ha nem tetszik nekünk, zavar, hogy kövér vagy sovány, túlságosan izmos vagy csúnya a bőre, vagy akármilyen – békén hagyjuk, ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy segítsük és támogassuk őt.”

      úhgy érted, téged… ahogy a szolidaritás is azt jelenti, hogy te vonagolhatsz és jár a taps, téged csodálni kell, de nem mondhat semmit senki rád
      nos, engem, aki markáns és kitartó kritikusod vagyok, nem az zavar, hogy kövér vagy, hanem hogy még mindig a kontentté tett testedet, megjelenésedet adod el, ramaty állapotban is, írónőnek hazudod magad, álszent vagy, másokat vádolsz, nem vállalod a felelősséget 36 évesen, hisztizel, bőven több erőforrást kaptál minimális tehetséggel, mint amit érdemeltél, és nem tudtál élni vele
      azn idő megmutatta, mennyire hamis ez
      rámuszítottad a nyaloncaidat bosszúból, önző hisztiből, pedig én valóban tehetséges vagyok és valóban edzek

      “Az ideális világban mindenkinek kéne, hogy legyen lehetősége, motivációja és financiális háttere arra, hogy egészségesen éljen, jól táplálkozzon, törődjön magával, ne stresszeljen, meditáljon. De mi rohadtul messze vagyunk az ideális világtól…”
      te pl. nyugodtan tudnál edzeni, bármilyen kócsot, edzőt, felszerelést megfizetni, ideális a világod, pénz, idő nem akadály, most még meg se nyomorodtál

      Kedvelés

    • “Mert egymás testének elfogadása nem azt jelenti, hogy az egészségtelen életmódot támogatnánk, hanem azt, hogy: „nem bántalak, nem ismerem a történeted és a körülményeid, de gyere, megfogom a kezed, és próbálok neked segíteni. Ha pedig nem tudom, hogyan kell, akkor békén hagylak.””

      ez tényleg ideális világ, ahol segíteni kell, gndolom, ingyen, meg akkor a segítő lesz a hibás, ha te becses valagadat meg se mozdítod. de ha nem segít, csak észrevételezi, hogy közel sem az van, amit nagy lelkesen pár hónapja hirdettél, akkor kussoljon?
      miért nem vagy számonkérhető, ha egyszer a közbizalomból élsz?
      miért nem hagyod abba ezt a gyerekes nyafogást?

      Kedvelés

      • Én is hozzászóltam, kaptam is pár dühös emoticont. Szomorú nagyon, de nem meglepõ. Az egyik fiatal wmn-es, Szõcs Lilla, is el van hízva durván.
        Én már akkor depressziós (plusz evészavaros: anorexiás, orthorexiás) voltam, amikor Magyarországon ez még téma sem volt.
        Remélem, Szentesi Éva továbbra is olvas itt, és szakemberhez fordul. Egy jó kis antidepresszáns csodákat tud tenni.

        Kedvelik 1 személy

      • Elolvastam. Hát én ideális világban élek. 6.20-kor kelek hétköznap, ma 8 körül. Ittam 2-3 pohár vizet, nem kevertem izékásákat, mert délelőtt általában nem eszem. Futócipőben kísértem a gyereket a barátnőjéhez az ottfelejtett telefonért, gyerek haza, én meg kocogtam a városból ki . Hazafele vettem hurkát, amíg sült, meghallgattam, ki mit álmodott, ittam kávét. Délben hurka,aki nem szereti , annak tojás,tojást mi sokat eszünk, savanyú káposztát is, ezeknek nem nagyon kell nézegetni az összetételét.
        Leadtam a munkatervet, ötször átolvastam küldés előtt, nehogy olyan legyen benne, amit nem akarok vagy nem fogok csinálni.
        Jártam terápiára, hasznos volt, már nem kell. Néha kiborulok. Nem akarok mindenkivel empatikus lenni , segíteni se , ha kérik, megfontolom. Ha kedvem van, kicsit rendet rakok, főzök egyszerűeket minden nap.A súlyom és összetételem négy éve közel állandó, még javítani fogok rajta, reálisnak tartom a megvalósítását.
        A poszt eredeti témájához: a Valentin-nap nekem nagyon idegen, mi nem tartjuk, de nem is finnyogunk; távkapcsolatban vagyok, és szeretem ebben, hogy várnak valahol, ez évek után is szívmelengető, most túljutottunk egy döccenőn, pont kb. Valentinkor. A többi ünnepet nagyon szeretem.

        Kedvelik 1 személy

  4. “Néha felbasznak a kommentelők és a sokadik troll, aki odajön arc nélkül kötözködni,” ez egy idézet a második nekifutásból kivajúdott Szentesi cikkből.
    Nos, aki újságíró, és nyilvános plattformokon osztja meg a cikkeit, az talán tudja elviselni, kezelni az övétől eltérő véleményű hozzászólásokat is. Milyen gyenge dolog már az olvasóit troll-nak nevezni. Még az is egyenesebb lenne ha a neki nem tetsző komment alatt reagál és nem két nappal később úgyanolyan felhabosított, tartalom nélküli önnyalogató cikkel válaszol.
    De tudjuk a szponzori pénzek ilyenkor vastagabban folynak.

    Kedvelés

    • Nem is újságíró, hanem influenszer, nem az írni tudásából él, hanem abból, hogy ő milyen menő, milyen jól él, milyen szép, milyen cuccai vannak, jó helyekre jár stb., mindene kontent. A cél, hogy rá akarjanak hasonlítani és el tudja adni a jó kinézetével, irigyelt életével vagy (ez jóval ritkább) az autentikus, őszinte hanggal, építő problémafeldolgozásával (“én is ember vagyok, vannak döccenők, de megoldom”) a reklámozott dolgokat és az életérzést. Kétségbe azért van esve, mert durva lefele spirálban van, nyúlüregben, és ez az influenszerbiznisz be fog bukni, a nyafogásra, keserűségre és hamiskodásra ilyen töménységben senki nem kíváncsi.
      De tényleg segítségre szorul, bő háromnegyed éve vergődik.

      Kedvelik 2 ember

      • Tényleg látszik ebből a cikkéből, mennyire nincs rendben lelkileg, és nincs annyira sem észnél, hogy észrevegye, hogy a közhelyes retorikára épülő írása mennyire árulkodik erről. Mi a két írás lényege? Meghízott a karanténban, és érzékeny arra, ha ezt az ismerősei szóváteszik, vagy ilyen helyzetet lát a bulvármédiában, lám, a gyönyörű és híre Zita is hízott valamennyit, hogy van képe ezt bárkinek szóvátenni. A sok lájkja meg arról szól, hogy az olvasók örülnek, hogy most már a gyönyörű és híres Éva is abban a súlycsoportban és lelkiállapotban van, mint ők, mi mind így vagyunk gyönyörűek, ha szarul is vagyunk.
        Ami a második cikkben árulkodó, az az ideális napjának a leírása, meg a karantén előtti “életmódváltásának” a durva felfényezése. Az ideális nap leírásában keverednek az “említésre se méltó minimum” elemek (határidőre korrektül elvégzi a munkáját), értelmetlenül túlbonyolított, minimális jelentőségű aktuális mániák (frissen préslet zellerlé mknden reggel), a mozgás-wellness meg 4-5 órára jön ki, afféle hétvégi/alkalmi fellángolás, nem olyasmi, amit napi szinten tart az ember. Persze ez egy közhelyes retorikai elem iis – annyira nehéznek, komplikáltnak és időigényesnek írjuk le az egészséges életmódot, higy lehetetlennek tűnjön megvalósítani. De a depresszív gondolkodásra is jellemző, hogy reális célok helyett irreális vágyakat fogalmaz meg, és vagy ostorozza magát, ha küzd és nem éri el, vagy már eg se próbál semmit tenni, ert úgyis reménytelen.
        Az első cikkében ennek a tanult tehetetlnenségnek a terjesztése a dühítő, hogy az “egészséges életmód iránt elkötelezett influenszerként” mondja (vastag betűvel kiemelve), hogy “nem vagyok motiválva”, (miközben az is elég lenne, ha legalább arra bírná magát motiválni, hogy naponta egyszer-kétszer kimenjen gyalogolni), egy olyan világjárvány közepette, ahol mindenkinek létkérdésnek kéne lennie, hogy mindent megtegyünk a mentális egészség meg az alap-állóképesség megőrzéséértk, azért, hogy a saját jól felfogott érdekében mindenki a lehető legkevésbé szoruljon az eü. ellátórendszerre, akár vírusfertőzés, akár más probléma miatt. Sz. É. súlya, külseje, életmódja privát problémája, senkit nem érdekelne, ha nem ez lenne a fő témája.

        Kedvelik 2 ember

      • De, sajnos, még a hirdetőket is érdekli. Mert az igazi rettegés az, hogy ruhát, sminket, ékszert, bulizóhelyet szar kinézettel, depis, gyűrött fejjel, fél lábbal a pszichiátrián nem lehet eladni.
        Csak közben a lelki zavarok, mélypont oka pont az üzem (instainfluenszerkedés) hazugsága, hosszú távon nem lehet ezt fenntartani, csak a legerősebbek, legmenőbbek, mindig mosolygósak, sosem hisztizők bírják, mit tudom én, emRata, Toldi Zsuzsi vagy fatgirlfedup Lexi (pedig ő is hízott). Az alku lényege, hogy ők azok, akik nem mutathatják meg a gyengeségüket, nem azért, hogy magukat védjék, hanem a hirdetői érdek miatt, nem lehetnek túl radikálisak, sem szarul, vagy ha mégis, azonnal kell mondani az építőt, a kilábalást, mert különben csak lesajnálják őket, nincs harmincas nő, aki így akarna kinézni, mint ők… De ha megtalálja azt, aki ugyanígy van szarul, reklámozhat Ulla Popken ruhát vagy hangulatjavító gyógyteát, és ugye Tóth Vera bypass sebésze is nagyot ment.

        Nagyon erős komment, idéznék majd belőle.

        Kedvelik 1 személy

  5. Viktória királynő és Albert herceg története az egyik legnagyobb romantizált bllshit. Írom ezt úgy, hogy a életrajzi filmjeiket nézve imádtam őket. A valóságban az történt, hogy volt ez a Viktória-lány, akit egész életében infantilizáltak (az anyja, a gyámja, a férje, a miniszterei) és alig volt tényleges hatalma, megkívánt egy nincstelen porosz herceget, és megkérte a kezét. Albert herceg egy social climber volt, aki eredetileg királyi babérokra tört, csak nem akarták megkoronázni. Nem bírta elviselni, hogy az asszony hordja otthon a nadrágot, ezért sorra születettte vele a gyerekeit, amíg ő szép lassan átvette a politikai szerepét és helyette uralkodott. A magánlevelezéseikben is lekezelő volt vele és úgy kezelte, mint egy engedetlen gyereket. Amikor Viktória királynő találkozott Florence Nightingale-lel, azt mondta neki, hogy irigyli, amiért ekkora szabadsága van, őt a férje korlátozza. Az is igazi, hogy azért ketten reformálták meg a brit birodalmat, és valószínűleg nem csalták meg egymást, sőt, szerintem még szerették is egymást. De szerintem Viktória sokkal többre vihette volna Albert nélkül. Nekem sokkal jobban tetszik Viktória és John Brown története, a Mrs Brown/Botrány a birodalomban.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .