szép zöld kerületem

Közzétéve Szerző:

Mint 444 támogatónak, vasárnap jött a link, hétfőn este néztük. Én csak részleteit tudtam a teljes történetnek. Pedig G. volt Véresmajor sétán Csonka Laurával. Pedig én hetente kétszer elmegyek a Németvölgyi út 5. előtt, és tudom, ide vette be magát 45-ben Kun páter. Pedig a férjem nemhivatalos építészeti tanácsadója volt Pokorninak, sok más mellett ő mondta meg azt is, hogy milyen színű volt eredetileg az a sarokház, és kevertette ki a felújításkor a festéket, ahol ez a karmos madár vicsorog. És pedig zsidó volt. És pedig itt élek, és olvastam Zoltán Gábort.

De nem ismertem az emlékmű történetét, Pokorni akkori szerepét, nyilatkozatait, a főváros és a kerület küzdelmeit. Egyáltalán, azt az időszakot, amikor még így és ilyen emberek érveltek, vonultak, ez volt a közélet, a hangnem. És amikor 2008 júniusában odagyűlt a sok újnyilas féreg zsidózni, én nem figyeltem, mert egy éhen halni akaró csecsemővel küszködtem szűk másfél kilméterre onnan, a szüleim házában. És ahogy Novák Előd vigyorog!

Kedd este lett nyilvános, kérték, előtte ne osszuk, de most megy a premier:

Elviselhetetlen, szívedig hatol, soha nem feleded. Kedves Tudodki, mielőtt elindulsz idei kitörés napi túrára, gondold meg, kikkel vonulsz. (Én ezért nem bírtam tovább. Nem az “elektromos autó” miatt, ostoba libák.)

Sírós alkatokkal, felkészületlenekkel, gyerekekkel ne nézzétek. Én nem tudtam aludni utána.

 

54 thoughts on “szép zöld kerületem”

  3. Megrázó így egészben látni az ok-okozati összefüggéseket, a párhuzamokat hogy kik és miért védik a védhetetlent. Köszönöm ezt is és a kitörésről szóló posztodat is, akkor kezdtem utánaolvasni hogy mi történ a Városmajorban akkor.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  4. Annak idején folyamatosan követtem az állítás-avatás-majdnembontás történetet.

    Az avatás után egy környékbeli kocsmában volt szerencsém összefutni az avató közönség pár tagjával is. Nekik az volt a bajuk, hogy túl kicsi lett a turul. (Egyébként tényleg nevetségesen rosszak az arányai az egésznek, az építmény és környezet formálása is elég aljamunka. Mintegy tovább árnyalva a tartalmat.)

    Ez a film állati jó, profi munka.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  6. Hú. Magamtól nem néztem volna meg, nem gondoltam volna, hogy lehet még mindig újat és újat előszedni erről az időszakról. (Nyilván sok dolog csak nekem új.)
    Mindig abban szeretnék hinni, hogy a háborúban a magyar kereszténységet Slachta Margit és Salkaházi Sára-típusú emberek képviselték, de nyilván nem, és mikor folyton szembesülök a klérus szerepével, illetve távol maradásával, zsigeri undor fog el. A mostani politikában kereszténységet emlegetni blaszfémia, ez teljesen egyértelmű, de én nem tudtam ilyen szörnyekről, mint Kun András.
    Szerintem én se fogok aludni. Az exem családjában vannak gettótörténetek, munkaszolgálatban elveszett fél család, hat hónapra, pincében született csecsemő, az én családomban MIÉPre, majd Jobbikra szavazó baptista nagybácsi, aki élő konkordancia, betéve tudja az evangéliumokat. Vége lesz ennek egyszer valaha?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Ezt is megnéztem, le a kalappal. Ugyanaz fogalmazódott meg bennem is abban a pillanatban, mikor az látszott a filmben, hogy Pokorni tartózkodott a közgyűlés szavazásán, mint amit Ács Dániel elmond. Beszédetek legyen igen-igen, nem-nem. A langyosakkal tudjuk, mi történik. Itt Pokorni nagyon erősen betette magát a langyosak, hitványak közé az én szememben, akármilyen érzelmi befolyásoltság is vezérelte.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  9. Uj Péter – 444

    címzett: Gerle Éva

    23. A kőmadárközjáték
    23.1.1. Valamikor nyár elején hallgattam meg Tóth Szabolcs Töhötöm, független podcastolásba menekült volt Magyar Nemzet-főszerkhelyettes hosszú interjúját Zoltán Gábor íróval. Zoltán 2016-os Orgia és 2018-as, Szomszéd című regényeiről beszélgettek, az író kutatásairól, milyen borzalmas gyilkosságokat követtek el azokon a hangulatos kis budai utcákon, amelyeken minden nap végigsétál, a szomszédos házak pincéiben, udvarain, ahol gyerekként játszott. A XII. kerületi nyilasok 1944-45-ös rémtetteiről.

    A kocsiban hallgattam a podcastot, Budapestről tartottam Mindszent felé, majdnem két óra az út, de az interjú még hosszabb volt. Amire megérkeztem, úgy éreztem magam, mint akit teljes erőből gyomorba rúgtak.

    23.1.2. Végigkövettem annak idején újságíróként, Index-főszerkesztőként a turulos emlékmű történetét, a fejemben megvolt még a kissé fura – egyes gesztusaival leginkább az ütődöttebb Torgyán-kisgazdákra emlékeztető – politikai epizodistának tűnő Mitnyan polgármester, és a kerület szélsőjobbos megmozdulásokban gazdag közelmúltja is. Kun Páterről is hallottam már korábban.

    De hogy tényleg a magyar történelem egyik legbrutálisabb gyilkosságsorozatának színhelyétől ötven méterre van „a II. világháború áldozatainak emléket állító” szobor, ahol még 2008-ban is ércesen zengett a „mocskos zsidók”…

    23.1.3. Pois István története maradt meg bennem legélesebben. A keresztény bankár, akinek zsidó feleségét egy-két nappal a Vörös Hadsereg bevonulása előtt hurcolták el a pártszolgálatosok, a férj bement a pártirodára reklamálni, összetűzött a nyilasokkal, agyonverték. Ahogy a feleségét is. Pois neve, mint áldozaté, rajta van az emlékművön, ahogy valószínűleg a gyilkosaié is. Ahogy Pokorni Józsefé is rajta volt. (Azt talán már leszedték azóta.)

    23.1.4. Amikor hazaértem, meghallgattam újra, aztán beküldtem a szerkesztőségi levelezőlistára a podcast linkjét. Ács Dani akkor még a parkolási sztori negyvenhetedik follow-upján motorozott, így került a XII. kerület testületi üléseire, és csöppent bele a turulszavazásba. Meghallgatta a podcastot, elolvasta a két regényt, és elkezdett kutakodni.

    Néhány hét múlva rutinból rákérdeztem egy szerkesztőnél, hogy éppen min dolgozik Dani. Azt válaszolta, hogy a turulos videón. Oké, gondoltam, hát lesz majd anyagunk a turulról, okos-fontos, nyilatkoznak valakik, Pokorni meg történészek, biztos, püff, kipipáljuk. Újabb két-három hét után megint rákérdeztem, hogy min dolgozik Dani, megint azt mondták, hogy a turulvideón. Akkor derült ki nekem, hogy ez nem valami videoriport, hanem nagyobb dokumentumfilm lesz.

    23.1.5. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon fellelkesedtem. Valahogy nem éreztem bele a nagy dobást. Van még ebben a holokausztozásban? A két Zoltán-regény, a Rab Laci-féle Mozgó Világ-cikk után lehet még ebből erős dolog?

    Kétségeim voltak, na. De nem szóltam. Annak idején, egy éve a parkolós történetbe sem láttam bele a belpolitikát hónapokra tematizáló, az önkormányzati kampányt leuraló gigabotrányt. Csak akkor kezdett derengeni, hogy ez betalálhat, amikor már ott ültem több száz támogatónkkal együtt a Csepel Plaza hatalmas mozitermében tavaly februárban, és a vége főcím után hallottam az alig fél percnyi érezhetően feszült/döbbent csendet, majd kitörni a tapsvihart. Akkor kezdtem kapisgálni.

    Most nem szervezhettünk vetítést, egyedül néztem meg, otthon a már majdnem véglegesre vágott, de még némi utómunkára váró turulfilmet kábé három hete. Nem tudtam nem elképzelni a végén, hogy most mekkora csönd lenne a moziteremben. Nem lenne tapsvihar, az biztos. Talán hangos szót sem hallanánk percekig.

    23.1.6. Hogy mennyire bele tudja enni magát az ember fejébe a legsunyibb hazugság/csúsztatás is, ha eleget ismétlik: gyakorlatilag a rendszerváltás óta a szélsőjobb mondókája – sőt, azóta behúzódott szépen középre, ahogy a szélsőjobb egy csomó más mítosza, összeesküvéselmélete, jelszava is –, hogy a nagy liberális véleménydiktatúrában itt mindig csak a holkausztról szabad megemlékezni/beszélni, de közben nincsen irodalmi mű/film az „igazán magyar” tragédiákról, Trianonról, a Gulágról, a málenkíj robotról, a Don-kanyarról, Recskről. Most, Dani filmje alatt döbbentem rá, hogyha fejből föl kéne sorolnom a huszadik századi nemzeti történelmi sorsfordulókról szóló fontos dokumentumfilmeket, biztos, hogy a Gulyás testvérek Isonzó-filmje jutna először eszembe, aztán Sára Don-kanyarja, szintén Gulyásék Málenkíj robotja, a Böszörményi-Gyarmarthy páros Recsk-filmje, Almási Tamás kerepestarcsai szembesítős dokumentumfilmje…, de egy holokausztfilmet sem tudnék mondani. Nyilasokkal foglalkozót végleg nem.

    23.1.7. Ha a turul/pillangó megrebbenti szárnyát (mágikusrealista sorsszimfónia és káoszelmélet): Zoltán Gábor regényei nélkül aligha lett volna cikk Pokorni nagyapjáról, film a turulról, aligha semmisül meg morálisan a Fidesz egyik legerősebb polgármestere. Zoltán Gábor valószínűleg sosem írta volna meg a két regényt, ha 2011-ben nem éri el az orbánizmus tisztogatása a közmédiában. Kirúgák a Magyar Rádióból, ahol évtizedek óta dolgozott irodalmi szerkesztőként. Munkanélküli lett, muszáj lett írnia.

    Ha nincs Simicska–Orbán háború, és nem bombázzák szét a Magyar Nemzetet, Tóth Szabolcs Töhötöm nem kezd podcastolni, és én Mindszentre menet nem hallgatom a műsorát…

    Lehet, hogy Rab László sem ír hosszú riportot Pokorni apjának nyilas múltjáról a Mozgó Világba, ha 2016-ban az orbánizmus bosszúja nem éri el a Népszabadságot. (Hanem tovább küldözgethetem neki kedd délutánonként a Szerdákat, ahogyan 16 éven át tettem. 2000 és 2016 között ő volt a Népszabadságnál az erre ítélt szerkesztő.)

    23.1.8. Lesz még itt tanulságlevonogatás, emberi-történelmi-morális hogyishívjákolás bőven, most meg is spórolnám. Annyit mégis a végére szúrnék, hogy ez a kellemetlen közjáték egyébként nemcsak a Böszörményi–Németvölgyi sarkon álló kőmadarat érinti ám. Érint ez sokmindent. Mást ne mondjak, ott van a Szabadság téren elkövetett esztétikai-morális terrorcselekmény.

    Kedvelik 1 személy

    Hozzászólás ↓

  10. Először az ügynök apa, majd a nyilas nagyapa…Jó kis örökséget kapott, de rengeteg családban van hasonló. És sokan csak ugyanennyit tudnak a felmenőkről, hogy “olyan jó nagypapa volt” meg “melegszívű”. Nekem is az tűnt fel, ha apai nagyszüleimet kérdeztem, meg oldalági rokonaikat, hogy házagosan meséltek, aztán ha rákérdeztem erre-arra elképesztő, alig észrevehető módon váltottak témát (eleinte föl sem tűnt). Ezen kívül mindig szorongtak, meg hallgattak, csak meg lehetett indokolni azzal, hogy “nehéz volt a huszadik század”, és ezt el is fogadtam. De közben meg valami mégsem volt ott kerek. Mondjuk ezt az “itt nem volt szembenézést” sosem értettem, mert pl Lengyelorságban sokkal több a Holokauszt körüli tabu, nem véletlen nem mentek el a V4-ekkel Izraelbe. (ezt pont egy zsidó vezető nyilatkozta, hogy a lengyeleknél ez mekkora probléma) Aztán Németország? Ne vicceljünk már…az NDK-ban nácikból komcsik, majd hirtelen liberálisok lettek. Nyugatabbra meg nácikból liberálisok. Hallottam egy német-svájci nagytőkésről, akinek az apja anno a zsidóktól elkobzott vagyonból lett gazdag. (a tökéletes Svájc esete is megérne egy misét, meg a szerepvállalásuk) ANgela Merkel szovjet barát volt, az ottani kisznek megfelelő szervezet lelkes tagja, aztán a Berlini fal leomlásakor sem nagyon ünnepelt, de nem feszegetjük. A szerbek.horvátok meg egyenesen mennybe röptetik a gyilkos háborús bűnöseiket. Szerintem ezzel minden nép kb hasonlóan küzd, és ha nem teszi meg, jönnek a túltolt devianciák, mint az usában a cipő csókolgatás.

    Kedvelik 1 személy

    Hozzászólás ↓

    • Nekünk itt van feladatunk. Egy csomó minden nem volt feltárva, Pokorninak én elhiszem, hogy most tudta meg (eltűnt a naygapa), ehhez kellett Rab László és Zoltán Gábor. Demszky mondja a filmben, hogy nem erőltették a bontást, mert akartak utcai harcot, kávzi polgárháborút a neonácikkal. Pedig le lehetett volna őket csukatni.
      Most viszont lehetett volna elismerni és bontatni, de nem, csakazértsem. Szégyen. A testületben a fiam iskolájának igazgatónője…

      Kedvelik 1 személy

      Hozzászólás ↓

    • Hát azért nekem Pokorni névsor titkosítása mégsem egészen kerek. Meg ahogy mindig mások nyomozása után egy héttel vannak a nagy szembesülései. Magyar-történelem szakosként, a kerület vezetőjeként, egy vitatott emlékmű hatására se nézett utána, hogy van azon egy furcsa névrokon? Oké nem ő találta ki, hogy kik kerüljenek fel rá, de amikor elkezdtek a névsor után kérdezősködni, egyszer se ellenőrizte le egy lojális történész hogy lehet azzal a névsorral gond később? Biztosan nehezére esik ezzel szembenéznie, de azért sunyít tovább amikor döntenie kéne.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • De, tudta, ki a nagyapja, de annyit tudott róla, hogy elment a családtól, és meghalt aztán az ostrom alatt. Karácsonykor lelépett, a rémtettek után már nem ment haza, csak az első gyilkolós éjszaka után. Lett rajta egy kabát, ami előtte nem volt, ezt említik. Utána megint elment, gerincen lőtték, ettől lett hősi halott. Sokan nem hirdették szeretteik körében, ezek a melegszívű, dolgos, keresztény emberek, ugye, hogy mit művelnek, honnan van kabátjuk, és mindenkinek zűrös idő volt ez, a romok között megfért hősiesség, zsidómentés, hamis papír, szabad rablás, aljasság is. A filmben részletesen beszélnek erről, nézd meg.

        Kedvelés

      • Én értem, hogy a család esténként nem a nagyapa gyilkosságairól mesélt, és a nagymamája se mondta el neki hogy hogyan távozott és ő mit gyanított akkor, de elkezdtek a névsor után kérdezősködni. Miért nem nézett kicsit bele, hogy nem tűnt fel a Pokorni József neve? A kétfarkú kutyák ezt írják a nyilas nevek felfedezéséről:
        “Frisch György 2007-ben szeretett volna Pokorni Zoltánnal találkozni, hogy elmondja neki: kutatásai alapján állítja, a Turulon nyilasok is szerepelnek és jó lenne valahogy rendezni a dolgot.
        Nem kapott időpontot a polgármestertől, a jegyzőhöz küldték.” https://ketfarkukutya.mkkp.party/2020/10/10/a-minden-szempontbol-elrontott-szobor-2/?fbclid=IwAR2spFxo-SmtHbiu9p8u0KfD4lOTDlSiZeaAqljQyAqmdahzgT1zUZRIBd8
        Szerintem akkor rá kellett volna jönnie, hogy a családja is érintett. És megpróbálni valamiképp rendezni a helyzetet a párt álláspontjának képviselése helyett. Ha mégsem tette és tényleg a Rab László cikkből értesült, elhiszem, hogy tényleg őszintén megdöbbent ezen. De elég naiv és szemellenzős kellett legyen, hogy ez így megtörténhessen vele. És ugye ez sem menti fel az alól, hogy utána nem szavazott a szobor ügyében.

        Kedvelik 1 személy

      • Főleg, hogy 2005 körül Medgyessyre válaszul, ezt javítom: 2002-ben és a pufajkásozásra válaszul, nyilvánosságra hozták a baloldaliak, hogy Pokorni apja ügynök volt. A nagyapák világháborús bűne az apák beszervezésében folytatódik, aztán a fiúk meg nagy politikusok, írók lesznek.

        Kedvelés

      • Na, hát alakul ez, ha sokan beszélnek róla: https://24.hu/belfold/2021/02/01/pokorni-zoltan-turul-szobor/
        “Pokorni Zoltán egy hétfői beszélgetésen azt mondta, nagy valószínűséggel módosító indítvány nyújt majd be, hogy változtassák meg a hegyvidéki képviselőtestület döntését, és kezdeményezi, hogy a „másik idősíkba való áttolás” helyett a szobor maradjon meg magában, és állítsanak mellé egy „nagyon részletes útmutatót” arról, mi a turul, hol használták jelképként.”

        Kedvelik 1 személy

      • Egyébként nem lenne hülyeség valamiképpen bemutatni a szobor felállításának és az ellene illetve mellette rendezett tiltakozások történetét. De a kontextus bemutatását éppen a film teszi meg. Ez itt csak arról szól, hogy ne kelljen elbontani, mert akkor konfrontálódni kéne a szélsőjobbosokkal. Na meg külön gyönyörű ez: “Nekem az a dolgom, hogy hűtsem a konfliktusokat a turullal kapcsolatos két szélsőség között”. Hát igen, nevén nevezni a gyilkosokat és kegyeletsértőnek a szobrot valóban szélsőséges. Szegényt megint megtalálták a furkósbottal, igen. Meg kell tisztítani… aha…

        Kedvelés

      • Igen, ez ugyanaz a hazugság: az igazság középen van, aki mást mond, mint az aljas ostobák, az a másik szélsőség…
        Polgármester úr, a turulnak nincsen létjogosultsága.

        Kedvelés

  13. Megnéztem. Bár olvastam Zoltán Gábor könyveit és kicsit tovább is gondoltam. Még mindig megdöbbentőek a kerületi események, a reakciók. 2008. A 2020-as szavazás. De volt ebben a filmben egy mondat, ami választ adott arra a kérdésre, ami bennem felmerült; hogy lehettek ’71-ben és ’76-ban nyilas perek? Hát ez nem közismert, alighanem. De szomorú.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  16. Már régóta gondolkodom, hogy én is rendszeres 444- támogató legyek, csak az zavart, hogy a bulváros nyitóoldalukrólnehéz megtalálni az igényes kül- és belpolitikai elemzéseiket. A YouTube-csatornát csak az ajánlásod kapcsán fedeztem fel, most megnéztem pár más témájú, rövidebb anyagukat is, mind korrekt, jó újságírói munka, A nagykállói riport és interjú pl. közszolgálati médiába való anyag lenne egy normális országban.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  17. Hol éltem én eddig? Mármint nem különösebben foglalkoztam a napi politikával sosem, nem tudtam a turul körüli történésekről sem. Nem biztos, hogy jó taktika.
    Arra emlékszem, hogy egyszer véletlenül láttam valami megmozdulást az Országház környékén. A gárdisták sorfalat álltak az út két oldalán. Na az azért elég félelmetes volt. Hogy ezek komolyan gondolják. Ott állnak egyenruhában vigyázzban. Meggyőződésből.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  21. Imádom a csütörtököt, Uj Péter hírlevele érkezik:

    “24.1. Arany középút a pokolba

    24.1.1. Hogy a képzavargástól és a legutóbbi hírlevéltől (23. Kőmadárközjáték) se menjünk messze, illetve ahogyan 23.1.8. pontban a várható további hogyishívjákolások valószínűsíthetősége vonatkozásban (kapcsolatosan tekintetében) jelezni voltam oly’ bátor, miszerint az ügyben még hosszas emberi-történelmi-morális izélésra, horribile dictu akár szerecsenmosdatásra (ne csináljunk már Kun páterből bohócot!) számíthatunk: Pokorni polgármester mozdult is rendje s módja szerint, legott aktuálpolitikai furkósbotozással vádolva szerény szerkesztőségünket.

    Aktuálpolitikai-furkósbotfaragás tekintetében (vonatkozásábannal kapcsolatossan) sosem mernák vitába szállni tapasztalt fideszes politikussal, versenybe meg aztán pláne nem, még a végén kapok a seggembe egy aktuálpolitikai hidrogénbombát, vagy egy aktuálpolitikai AGM-114 Hellfire-t multifunkcionális robbanófejjel, mindazonáltal emlékzetni szeretnák arra, hogy ezt a madár alakú furkósbotot nem a 444-nek lett volt légyen volna szerencséje (?) kifaragni, kifaraghatni, kifaragtatni, hanem hát, tisztesség ne essák szólvést, az erőssen fideszesnek tűnt és mind a mai napig tűnő önkormányzatnak. (Köszpénzből, természetszerűleg. Közös kontónkra.)

    24.1.2. Hogy ezzel az aktuálpolitikai furkósbottal mi volt a cél, arra nézvést némi támpontokkal szolgálhat filmünk: in konkrétan a 2008-as események, amikor több száz, szent nemzeti szimbólumunkat eltökélten tisztelni kívánó polgártársunk átszellemülten skandálta a „Mocskos zsidók!”-at a Németvölgyi és a Böszörményi sarkán, nyilván csak a történelmi emlékezés, a korszak minél élethűbb megidézése érdekében.

    24.1.3. Pokorni Zoltánt is meg lehet érteni, persze. Sőt. Ember kíván maradni az embertelenségben úgymond. Fehérek között kíván európaiként távolmaradni a szellemi kútmérgezéstől, mielőtt kisarjad a sárkányfogvetemény. De azért mégis leginkább fideszes polgármester szeretne lenni a továbbiakban is. Teszi, amit tennie kell. Hogy miért ezt kell, azt ne tőlem kérdezzék.

    24.1.4. Fentiekbéli igyekezetét mutatja korábban linkelt nyilatkozatának az a különösen jól sikerült mondata is, miszerint az ügyben a két szélsőség közé helyezkedne. Fölvetődik a kérdés, mi is itten a két szélsőség? A szélsőségeket szélsőségesen értelmezve akár azt is gondolhatnánk, hogy az egyik szélsőség a gyilkosok, a másik akkor nyilván a meggyilkoltak. Ügyesen helyezkedik Pokorni Zoltán tehát, amikor épp a kettő közé.

    De ilyesmit azért mégsem gondolhatunk. A másik, kevésbé szélsőséges szélsőségértelmezés az lehet, hogy az egyik szélsőség szerint tömeggyilkosságok helyszínén nem jó ötlet olyan emlékművet állítani, amely a gyilkosok által is használt szimbólumot jeleníti meg, a másik szélsőség szerint jó ötlet. És Pokorni megint beletalált. Ezt a srácot nem lehet megfogni.”

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • “24.2.1. Még a turulmadár farvizén, az előző hírlevél 23.1.6. pontjában csodálkoztam rá magamra, hogy a XX. századi történelem iránt az átlagnál talán jobban érdeklődő magyar polgárként sem emlékszem a nyilaskorszakról szóló jelentős dokumentumfilmre. (V.ö.: Az ismert szélssőjobb – sőt, már inkább általános jobb, mint szélső – sírám, miszerint itt mindenki mindig a holokauszttal foglalkozik, ahelyett, hogy pozsonyi csata etc.) Volt bennem egy kis rettegés, hogy jönnek majd a levelek, milyen filmeket illett volna ismernem. De nem jöttek.

      Írt viszont régi barátom, ős-Internetto-, Index- és 444-olvasó (és néha -szerző!), Kör-tag, a Legnagyobb Magyar Rendszergazda, aki fölhívta a figyelmemet egy hátborzongató nyilasközeli sztorira, és Ember Judit erről készült dokumentumfilmjére. (A teljes filmet sajnos nem találtam, csak ezt a kis részletet belőle). A „Hagyd beszélni a Kutruczot!” című, 1985-ben készült dokuban Kutrucz Gizella hithű kommunista párttag és pártmunkás mesél. Kutrucz telekügylet miatt véletlenül bukkant egy elítélt háborús bűnös nyomára. Bosnyák Zoltánéra.

      Bosnyák már a harmincas évektől a leghangosabb antiszemita publicisták egyike volt, a negyvenes években ő „rendezte sajtó alá” és adta ki a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, 1943-tól a Magyar Zsidókérdés Kutató Intézet igazgatója lett, és megalapította a Harc című militáns antiszemita lapot, amelynek szerkesztője és állandó szerzője is volt. 1944 végén elmenekült az országból. A háború után a népbíróság távollétében háborús főbűnösként elítélte. Halottnak hitték, de 1951-ben megtalálták Romániában. Hazaszállították, kihallgatták, ekkor egészen furcsa jegyzőkönyvek keletkeztek, Bosnyák ezek tanúsága szerint megpróbált átállni, antikapitalista meggyőződését hangoztatva javaslatot tett kihallgatóinak a Magyar Antifasiszta Intézet illetve az ÁVH Tudományos Kutató Intézete létrehozására. (Hogy a politikai célból létrehozott áltudományos intézetek ötlete honnan ismerős?) Rákosiék gondosan dokumentálták ötleteit, majd titkosították, mint ahogy minden más további adatot Bosnyákról. Majd csak annyit közöltek róla, hogy 1952-ben kivégezték.

      A titkosított jegyzőkönyvek és más adatok után kezdett kutatni a hetvenes években Kutrucz, a pártapparátus régi munkása, de csak újabb és újabb ellentmondásokra, rejtélyekre bukkant, és ami még meglepőbb volt: nemcsak hogy heves elutasítással reagáltak a különböző párttörténeti intézmények, egykori vezetők, archívumok, de egy idő után direkt nyomást gyakoroltak rá, hogy hagyja abba a nyomozást. Kutruczban erősödött a gyanú, hogy Bosnyák valójában él, és valamiért valahol rejtegetik.

      Erről beszélt az 1985-ös filmben. A film sorsa pedig tovább dagasztotta a rejtélyt: ahogy lekerült a vágóasztalról, rögtön lefoglalták, nem engedték bemutatni. 1987-ben Kutrucz Gizellát – annak ellenére, hogy az új pártfőtitkár, Grósz Károly régi ismerőse, személyes barátja volt – pártellenes magatártása miatt kizárták az MSZMP-ből.

      Bosnyákot egyébként tényleg kivégezték 1952-ben. Történészi spekulációk szerint antiszemita-nyilas ihletésű ötleteit azért dokumentálta olyan serényen az ÁVH, mert Sztálinék akkoriban már tervezgették a cionistapereket, és könnyen lehet, hogy Rákosi ebben is másolni készült a szovjet vezért.”

      http://beszelo.c3.hu/cikkek/bosnyak-zoltan-elete-es-titokzatos-halala

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  22. Érdemeik elismerése mellett (“with all due respect”), én nagyon nehezen nyelem le, hogy ez a blog hozzájuk költözött. (Tudom, nem hivatalos 444-tartalom, “csak egy blog”, de akkor is.)
    https://szabadnem.444.hu/

    Fáj ezeket 444-es url-en olvasni.

    2017-es szövegek:

    “Tehát mindenki, aki testileg és lelkileg is nő, cisznemű nő; illetve mindenki, aki testileg és lelkileg is férfi, cisznemű férfi. Ez a szóhasználat persze akkor fontos, amikor olyan emberektől beszélünk, akiknek a testi neme eltér a lelki, pszichológiai nemi tulajdonságaiktól. Ők a transznemű férfiak (akik legalábbis lélekben férfiak); illetve a transznemű nők (akik legalábbis lélekben nők).”
    https://szabadnem.444.hu/2017/03/19/_nokent_senki_nem_hitt_mar_a_szakmai_tudasomban

    “Az írott és elektronikus médiában, Facebook-csoportokban, rádióban lényegében mindössze kettő igen aktív cisz nő terjeszti nézeteit részben saját nevén, részben különböző írói álnevek alatt. Többen ismerik őket, de a lényeg az általuk terjesztett, ám a valóságtól távol álló ideológia.”
    “Semmivel sem vagyok kevésbé nő – sőt, az engem ismerők azt szokták nekem mondani, még nőbb vagyok – mint a többiek. Ez lélek, szellem, érzésvilág, gondolkodásmód és kisugárzás kérdése, nem testi jellemzőké. A női identitásom persze leszbikus női, de az már csak a szexuális orientációm, a nemhez képest másodlagos jelentőségű, még ha fontos is.”
    https://szabadnem.444.hu/2017/01/19/import_terf-invazio_magyaroroszagon

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Egészen átlátszó propaganda.
      Leveleztem egy kicsit a főszerkesztővel (az ő sítljét követve ékezet nélkül):

      szerinted az idei intezkedesek, alaptorveny-modositas, 33-as valodi homo-transzfobia/uldozes-e, aktiv-e ez, vagy csak nem tamogatjak intezmenyesen családkent, eletformakent a buzulast, illetve a nonek-erzem-magam teveszmet?
      en nagyon hittem evekig, hogy minden kisebbseget vedeni kell meg elnyomas, interjuztam hosszan vay blankaval, de tavaly kiabrandultam. beszelgettem ertelmes és kompetens nokkel errol (nane alapito híres “terf” meg ket fiatalabb no)
      a szabadnemen nagyon, nagyon ciki allitasokat tesz vayblankanal a poli paros, miszerint a monogamia puszta tarsadalmi konstrukcio, rombolo, migellenben a poliamoria a melegseghez hasonlo veleszuletett identitas…
      a paros erintett es ezert erdeke ilyeneket terjeszteni, de semmikeppen nem hozzaertok.
      szerintem ezek vegleg devalvaljak a liberalizmust és a polgarjogi, kisebbsegvedo erofesziteseket.
      plusz berencsi eszter haknijai, elkepeszto…
      pont errol irok most (homofob-e az alkotmanymodositas, mit jelent a homofobia), nagyon hatterben (nem hivatkoznam) erdekel a velemenyed,
      udv es kosz, ha par mondatod, perced van:

      Gerle Éva

      de erre ő már nem

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Ilyeneket le lehet írni komoly helyen?
      “Semmivel sem vagyok kevésbé nő – sőt, az engem ismerők azt szokták nekem mondani, még nőbb vagyok – mint a többiek. Ez lélek, szellem, érzésvilág, gondolkodásmód és kisugárzás kérdése, nem testi jellemzőké. A női identitásom persze leszbikus női, de az már csak a szexuális orientációm, a nemhez képest másodlagos jelentőségű, még ha fontos is. Nem hagyom, hogy a külvilág határozzon meg engem, a saját érzéseimet, önazonosságomat! Az elnyomás és a hatalmi erőszak miatt persze millió gyakorlati, technikai engedményt kell tennem, de ez a belső lényegen mit sem változtat. Hétköznapi nő vagyok…”

      belsőérzés- és vágyalapú élet. micsoda ostoba propaganda.
      és köszben: egyrészt egész életében küzd a külvilággal, hogy “passing” legyen, annak nézzék mások, aminek érzi magát, sokkal többet foglalkozik vadidegenek tekintetével, mint mondjuk én
      másrészt a vágyalapú élet. mint egy ovis. “én tudom belül, hogy az vagyok/az szeretnék lenni, tehát nem zavartatom magam a tényektől”
      fingjuk nincs, milyen érzés, mit jelent nőnek lenni
      mondjuk kezdem azt hinni egy-egy agresszív leszbikus és gyermektelen, magát tudatosnak tituláló, valójában senkinek nem kellő banya ámokfutását látva, hogy ők se
      nem annyira jó elnyomni, átírni, lefojtani a biológiát

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Valamelyik nap majdnem sírtam, mert a Philosophy Tube-os Oliver egyszer csak közölte, hogy ő Abigail. Úgy éreztem, utolsó bástyáink egyike volt. Nagyon fontos videókat készített a férfiként kapcsolati erőszak elszenvedéséről, illetve az öngyilkossági késztetésekről. Ez most visszamenőleg diszkreditálja az egészet: tehát ha kapcsolati erőszakot szenvedsz el és férfi vagy, ki fog derülni, hogy valójában nő vagy. Szuper. A coming out videójában meg ilyeneket mond, hogy nagyon jól tudja, milyen nőnek lenni, HISZEN rengeteg feminista irodalmat olvasott. Ez egy FILOZÓFUS. És ő transzként azért van egyenlőtlenül kezelve mert ugyanazt a hormont, amit egy súlyos változókori tüneteket produkáló nő kaphat, ő nem kaphatja meg ugyanúgy. Igen, és?? Már miért kaphatná? Komolyan mindenki meghülyül már.

        Kedvelik 2 ember

      • Nekem Eddie Izzard volt csalódás, amikor felszállt a trendvonatra, hogy inkább ő is a női névmásokat kérné… zserintem zseniális humorista, egyéttelműen transzvesztita “genderfluid”, de a sztem részben poénnak, részben médiacsalinak szánt kijelentése után a Wikioedia endedelmesen lecserélte a névmásait she-re, herre (aztán majd ha kitalál valami mást, akkor arra). Ugyanakkor se agyhalott nem lett, se a konzervatívabb/terfebb híveit nem akarja elidegeníteni, a Telegraphnak már azt nyilatkozta, ez nem követelés, csak preferencia a részéről (a Telegraph maradt is a he-nél), meg Roelings se transzfób…. Szóval ez neki csak olyasvalami, hogy végre beszéljenek róla megint, a fiatalabbak is tudjanak a létezéséről, ő is “trending” legyen a Twitteren.

        Kedvelés

  24. Megrázó ez a film, és nagyszerű, hogy elkészült, de engem az rázott meg sokkal inkább, amikor Zoltán Gábort hallgattam erről beszélni tavaly ilyenkor, akkor szinte rosszul lettem az egésztől (holott előtte is voltak információim) – ahhoz képest a film most már nem sokkolt annyira. Viszont tudom, hogy az Orgiát sohase fogom elolvasni, mert még ennyi információt is nehéz elhordozni, amennyi a filmben elhangzott, nem merem, nem vagyok képes ennél plasztikusabban elképzelni a történetet.

    (Én ugyan soha nem éltem ott, mégis, egy időben sokat jártam oda ilyen-olyan okokból a Városmajorba, ismerem is ott sok jobboldali családot… de úgy igazán csak egy balatoni vitorlástelepen szereztem megdöbbentő élményeket, sejtelmeket a pokolnak ezekről a fel nem tárt, de ma is velünk élő bugyrairól: a gazdag, büszke budai polgárok önigazoló, generációkon átívelő zsidógyűlöletéről.)

    Kedvelik 1 személy

    Hozzászólás ↓

    • Én is sokat mászkáltam egy időben a környékén, de csak most mélyedtem el a témában, fordított sorrendben. Először a film, azután a podcast, és annyira nem hagyott nyugodni, hogy az Orgiából is elolvastam 120 oldalt egy szuszra. Félretettem, mert nagyon felzaklatott. Én tudni akarom, hogy mindez hogy történhetett meg, mert sokkal könnyebb valamit érzelmileg elfogadnom, ha ép ésszel felfogtam.
      A Szomszédot is el fogom olvasni szerintem.

      Nagyon érdekes a film utóélete. Korlenyomat az is.

      Kedvelik 1 személy

      Hozzászólás ↓

  25. Lattam a filmet en is.Megrazo.Nem gondoltuk,mik tortenhettek a mai eletterunkben nehany tiz evvel ezelott. Ugyanigy megrazott egy roman film ami az egyetemi varosomban elkovetett progromrol szamol be. (Iasi-Romania)Mi semmit se hallottunk eletunk soran azokrol az esemenyekrol…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .