48 thoughts on ““az emberek nem hülyék””

1. Az emberek hülyék, Éva.

   Ezért kell fényt gyújtani az éjszakában 🙂

   “Ó, boldog idők, amikor még Puzsért gondoltam ostobának”

   Arra emlékszem 😀 nekem nem a fekete kávé, nem a sport, hanem ez szúrta a szemem nagyon picikét, évekkel ezelőtt 😀
   Már nehéz lenne előkeresni, többször bíráltad (és nem hülyeségekkel).
   Én könnyen el tudtam engedni, hogy akit hallgatok, olvasok szívesenaz neked nem. De mégis meg tudsz lepni.

   Én tudod, miért olvaslak téged és hallgatom őt is, rendszeresen?
   (Kb. Így nőttem fel, csak jól elbújtam eddig.)
   Mert mind a ketten többször kijelentettétek, hogy nem kellenek nektek “hívők”, nem kell, hogy az emberek egyetértsenek, csak legalább gondolkozzanak.
   És nem értek veled és Puzsérral sem mindenben egyet, de gondolkozom és ezt nektek is köszönhetem a velemszületett hajlam mellett.

   A másik közös vonás ilyen szempontból számomra, hogy Puzsér meg te is vállaltatok a lelki gondokat is a nyilvánosságban, nem csak a szépet, és ez szerintem annyira emberi. (kerestem a szót ide, nehéz rá megfelelőt találni)

   … És megosztóak vagytok, de akiről csak jót gondolnak, az valahol bűzlik is.

   Természetesen ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy egyformák vagytok, de ezek a számomra kedves közös vonások külső szemmel.

   KedvelésKedvelik 1 személy

   Hozzászólás ↓

   • Azért Puzyér gyöké volt a nőkkel, pontozta őket, elég gáz sztorik vannak róla, de az nem közügy, én meg drukker sose voltam sehol, velem személyesen agresszív is volt. Mókusagy meg minden:
     

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • “Én könnyen el tudtam engedni, hogy akit hallgatok, olvasok szívesen, az neked nem.” Hát persze! Ne már! Nem vagyunk klónok. Jaj, de nem bírnám, ha valakit mindenről én győznék meg, vagy _véletlenül_ pont úgy gondolna MINDENT, és pont az a téma pont annyira érdekelné. Ugyanúgy szeretne ugyanazt sportolni, ugyanolyan ruhában, ő is ketózna… az már olyan, mint Villő életlopós pszichózisa. (A zsiráfos cuccom után ma zebrásban parádézik. Befosok.)
     A helyzetünk is más, életkor, családi közeg, ízlés, minden.

     Egy ideje amúgy rájöttem, hogy elvbarátaim és mozgalmi társaim jelentős részét cikinek, sértődöttnek, rossz nyelvi színvonalúnak, önzőnek tartom és igazából utálom, mint a szart, viszont ha jellemben, érzékenységben olyan, akkor a kifejezetten rasszista filmes srác vagy az apolitikus, ezós statkolléga a szívem csücske lesz, annyira, hogy utóbbival jelenet közben csókolózni kezdünk spontánul, de jó volt az (és tízszer vették fel, és mindig újra, és senki nem szólt ránk!). A rasszistát legfeljebb kiröhögöm, amikor rákezdi, de már rég bocsánatkérően kezdi rá. Van benne ilyen világnézettől független intelligencia, érzékenység is.
     G-vel is érdekes, más értékrendből jövünk, ő igen kritikus, és minden ellenzékiség ellenére arra jutottunk, hogy bőven nem Orbán Viktor a leggázabb arc, kvázi megfejtettük a hatalma titkát, nem gonosztevőként értelmeztük, és imádom G-ben, hogy őt nem ragadja el a drukkerség meg a vágyak, egyéni érdekek, tehát mindezt nem drukkerként mondja, valamelyik oldalon, hanem értelmez, figyel, tanult politiológiát, saját gondolatai vannak, nyugati sajtót olvas stb.

     Aki elvárja a kushadó, alárendelt teljes egyetértést, az… Náray Tamás. Fuhh, döbbenet, rettegve igazodnak hozzá szubmisszív dagadt nők.
     Engem üssenek nyugodtan bárhol, de ez itt az én blogom, az én teljesítményem, és jóltudom, mire megy ki a játék, ha itt szaglász és aláz valaki. Én csak azt várom el, ne kóstolgassanak, vádoljanak, ne vitázzanak _csakazértis_ mindennel, főleg ha közben nem felkészültek (ilyet gyenge ember tesz csak). Ne rivalizáljanak velem, ne szorítsanak sarokba.

     Szerinted nekem mi a lelki gondom, ha össze kéne foglalni?
     Miért ekkora szégyen ez?
     És P-é nagyobb vagy az enyém?

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Nem tudom, miért számítana szégyennek. Már ez a hiba, ha annak számít. De az emberek hülyék.
       Az, hogy írtál lelki gondokról, számomra nem jelenti azt, hogy most is vannak neked, első feltételezésem már akkor az volt, hogy amikor leírtad már túl lehettél rajta. Vagy azáltal leszel túl, hogy leírod.
       Szóval nem következtettem egyből arra, hogy ez még tart, meg szerintem az effajta önbevallás lehet utólagos is.
       Hogy P-é vagy a tiéd? Istent vagy okoskodó pszichológust játszanék úgy érzem, ha tudnék erre válaszolni. Sose mértem össze, és bevallom őszintén nem elemezgettem, boncolgattam, hanem számomra példaértékű volt maga a kiállás.
       Az érzékeny emberek tudnak csak igazán megerősödni, ennek pedig első jele, hogy tudnak a múltról és ennek folyamatáról kommunikálni. És nem önsajnáltatáóan litániában előadva, pont ezért nem is igazán láthatok bele, attól még, hogy emlékszem. És ez így van jól.
       Ahol erőteljesnek érezlek, azt meg teljesen egészséges reakciónak tartom az ilyen szintű internetes zaklatásra.

       Sajnos volt “szerencsém” olvasni, mások hogyan elemezgettek téged nyilvánosan, amikor Facebookon szerintem emiatt is kommenteltem először, utána pedig egyre gyakrabban itt is.
       És igen, ők sose voltak barátok. És ez minden, csak nem emberséges.

       KedvelésKedvelés

     • Mindenkinek van valami, pláne akivel a szülei nem voltak nagyon figyelmesen jelen, vagy a párkapcsolataiban nem élt meg harmóniát. Mindenki szégyelli. Én nem. Van-e még? Néha előjön az érzés, késztetés. Sokkal több az öröm. Az érzékeynségem révén nagy élményeket éltem meg.

       Borzalmasan aljasak és sekélyesek a facebookon elemzők, gyávák, lesik, hova kell állni, mit mondani, és kognitíve nem értik, amit írok, a célját végképp nem, mást (irodalmat, igényes elemzést, angol sajtót, érvelést, tudományt) sem olvasnak – semmi közük a világomhoz, csak kellenének az atribútumok. Amúgy van, aki azért neheztel, mert ketózott, de nem bírta és szarnak érzi magát, vagy elment testösszetételt nézetni, aztán megdöbbent, mennyire nem sportos a teste.

       Nagyra értékelem azt a tíz embert, aki meg mert szólalni ezekkel a vércsékkel szemben.

       KedvelésKedvelés

   • Én azt utáltam, ahogy nekem rajonganak Puzsérról, “téged meg őt olvaslak csak”, ez tök sértő az egyediségre, úgy értem, akkor inkább csak őt olvassa, meg hogy vele tartanak egyívásúnak, aki ordibál meg nem néz magyar filmet, de véleménye van róla, meg számomra triviális dolokat hajtogat. Azt is utálom, amikor mesélnek más írókról: “őt ismered?, őt is olvasom, nagyon ajánlom, ő is jó!”, “nekem Karafiáth Orsolya, Tisza Kata, Gerle Éva egy sorban van”, de hát KO-nak parókái vannak és alkesz!, és ez nem részemről önimádat, ez az olvasó részéről… szereptévesztés. Tudok én is olvasó lenni amúgy (de csak a magam választása szerint). Sajnos, én vagyok a megmondó, nem tudok másképp működni, nekem a nyelv ereje adatott, egész életemben menekültem, ha nekem mondták meg, viszont nagyon sokat tájékozódom, mérlegelek, érlelek, ez meló – és csöndben maradni is tudok, figyelni, eszményi közönség vagyok, félreteszem olyankor az alkotó énem. Mondj ilyet bármely színésznek: “és még Elek Ferenc a nagy kedvencem ön mellett”, nagyon ciki.

     Aki alkotó, az odaát van, nem olvas, rajong úgy, nem úgy nézi (kivéve szvorenedinát én…). Illik tájékozódni, de a fél magyar divatos magas irodalom, ha olvasom is, számomra érdektelen, a publicista-blogger szint meg végképp.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Teljesen érthető, tényleg csak az a két dolog, az is inkább nekem kedves párhuzam, meg akartalak úgymond lepni a gondolataimmal, de semmiképp sem megbántani, vagy degradálni a munkásságod, egy bizonyos pont után az összehasonlítás egyértelműen csak az tudna lenni, jogos.
       Nem akartalak egy kalap alá venni senkivel, az nagyon lealacsonyító lenne, és teljesen igazad van azzal kapcsolatban, hogy mivel te nem csak befogadó vagy, teljesen máshogy látsz dolgokat, mint mondjuk én.
       Ennek ellenére nem bántam meg, hogy le mertem írni, de igen miközben írtam tudtam hogy ez a téma aggályos.

       De nem tagadom, hogy zavarban vagyok. Nagyon szeretlek olvasni, és neked is inkább hozzáadni szeretnék itt, amikor írok, nem pedig elvenni, úgyhogy ennek tudatában maradok tovább szeretettel és tisztelettel, és igyekezni fogok még egyértelműbben fogalmazni, mert egy bizonyos ponton valóban teljesen értelmezhető negatívan is, amit először írtam, pedig tényleg nem annak szántam.
       És nagyon megtisztelsz engem azzal, hogy egyáltalán reagálsz arra, amit írok. 🙂

       De segít és tanít ez engem, hogy még jobbakat kommenteljek ide. Mert jobb, ha az ember nem ír semmit, ha jól nem tud. Évekig lapítottam emiattt, most pedig igyekszem csak akkor, ha tényleg érdemes, de gyarló vagyok valahol én is, keresem ennek a tökéletes határait.

       KedvelésKedvelés

     • Nem bántottál meg. Nem tudsz elvenni belőlem. A Puzsérról kapcsolatos érzeteimet akartam megmagyarázni, egyébként mások mondták, tőlük se bántás, hanem értelmezhetetlen, azért borzadoztam. Nem lealacsonyító. Írd nyugodtan, amit gondolsz (meg én is megírom).

       UPDATE: nem sokkal később ez a nő önálló “fejezetek a blogger” sztorit kapott, annyira lealjasult, de itt is vannak már jelei, hogy rámászós, alázós, frusztrált

       KedvelésKedvelés

2. én biztosan nehezen viselném a tömegeket magam körül. Sok ember, kedvesnek látszanak, közben meg elvárják, hogy valaki mondja meg, hogy mégis mit kéne gondolni… De amikor szembesül azzal, hogy nem, te nem fogod megmondani, helyette szembesíted, hogy ezzel mennyi munka van és nem mantrákból áll… Árulásnak veszik. Vagy a lelküket gyógyítja

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Nekem az a dolgom, hogy nyilvánosan írjak embereknek, gondolatot és élményt, tudást közvetítsek.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

3. Szolgálati közlemény: miben tudok segíteni és miben nem

   

   ez a nő baszogatott engem, hogy “pénzt kérek emberektől” és “árusítom a módszeremet” és ő nem veszi be

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Idősgondozó coach????
     Beszarok.
     Nem tudom ki ő, de hogy mindenki eladni akarja az igen szerény kincseit ez elborzaszt. Most tényleg, feltételezi, hogy akit arra vet a rossz sorsa hogy ven trottyok fenekét torolgesse az 20 eurot kifizet egy beszelgetesert arrol hogy mennyiben mas ez kulfoldon?
     Az idosgondozas szükseges, fontos meg minden, de ez nem az a terulet amit örömből választanak az emberek. Ez egy kokemeny es alja munka, mint a takaritas, nem veletlenul annyira keresett, es nem veletlenul szegeny kelet-europai nok vegzik (jobb hijan)

     KedvelésKedvelik 1 személy

     Hozzászólás ↓

     • Hirlando, Milankovics Kinga.
       Hívd a seggtörlést és a cselédimportot gondoskodási válságnak meg munkavállalásnak, mindjárt menőnek tűnsz tőle!
       Próbálja úgy beállítani, de nagyon érződik a kínlódás, hogy ahogy ő csinálja, az valami elit szint. Kb. mint az önkéntes escort, aki nem megy el akárkivel. Közben magyarul írja, hogy az utált haldokló mellett röhögcsél és spórolja meg a melót, mert unja. “Dögölne meg végre már” kb. Nagyon profi.
       Szenzitív adatokat, tényeket írogat ki demens, fosós, kiszolgáltatott kliensekről magyarul. Amúgy Gumiszoba meg a gazdag munkaadója házát fotózgatja kívül és belül, és kirakja a fb-re és fecseg a magánéletükről.

       Kócsing… Ezek megkívánták (tőlem! én rontottam meg őket!), hogy kinyilatkoztatnak a neten és sztárok lesznek, dől a lájk, pénz. Ami nem gond, ha közben nem engem basztat célozgatva, de egyértelműen, hörögve, hogy “pénzért árulom a módszert” (nem). Ez a klimaxolom blogon volt.
       Nem bírják ezek. A szabadságot, tudatosságot, tehetséget, őszinteséget, szerelmet, szuverenitást. Őrjöngenek tőle.
       Ma Kinga poliamoriának nevezi, hogy a kutyának nem kell, de mint aki válogathat, ezt mindig bírom, hogy kiszáradt, klimaxos meg szétfolyt nők értekeznek arról, hogy más miért ne szüljön, ne örüljön, ne legyen szerelmes, meg ahogy húzzák le, fitymálják a fiatalabbak anyaságát. Ha nekik nem jut, ne legyen másnak se. A műfajban a kedvencem Antoni Rita morális eligazítása volt márciusban, hogy ugye tudjátok, a karanténban nem szabad ám baszni járni. Ha ő nem, más se!
       De az igazi beszarás az elvek kőbunkóként való használata, számonkéregetés, száraz elemzések, kimatekozza feminizmusból, hogy engem miért ne szeressenek, kilométeres e-mailek özönében.

       Mindvégig elvi, EMK-s tónusban, úgy talán nem olyan nyilvánvaló ennek az oka.

       KedvelésKedvelés

     • ‘Szenzitív adatokat, tényeket írogat ki demens, fosós, kiszolgáltatott kliensekről magyarul. Amúgy Gumiszoba meg a gazdag munkaadója házát fotózgatja kívül és belül, és kirakja a fb-re és fecseg a magánéletükről.’

       cselédség

       KedvelésKedvelés

     • Számomra mindig akkora döbbenet, amikor felnőtt, magukat értelmesnek, értelmiséginek tartó emberek nincsenek tudatában annak, hogy munkavállalóként az egyik legnagyobb személyes tőkéjük a jó hírük, és ha személyi szolgáltatásokat nyújtanak, azaz amikor munkaadóik a legszemélyesebb szférájukba, otthonukba, családjukba engedik be őket, akkor a megbízhatóság mellett a diszkréció a legfontosabb…

       KedvelésKedvelik 1 személy

     • Ja, és ODAÍRJA, hogy “stories are real, nemes are not”, hát, megnyugtató… De hát Kinga ANNYIRA vagány, hogy 600 fontos heti bér mellett ő még kritikus is, élvez egy rendszert, amit ugyanakkor ostoroz nagy tudatosan. Minden posztja arról szól, hogy a cselédlét és az énképe, a megalázó munka és a kapitalizmusellenes kritikusság közti ellentmondást tompítsa.
       Gumiszobának meg épp ANNYIRA jó a sztori, de ehhez elég egy tárgy, vagy ruhadarab. A cégfőnök falán a MLKing-portré néger rabszolgának néződik (!), főnök ízlésesen kvázi lerasszistázódik, de annyi is elég, hogy egy nőnek olyan cipője/haja/férje van, amit hősnőnk épp megirigyelt, meg akkor a történet, hogy milyen legót törölget (sunyi irigykedés), milyen csokit kap ő és mit csinál este az uraság. Németül még mindig nem tud…
       Kinga sajnálja a nénitől azt a gondoskodást, amiért őt megfizetik, mert ökoérvelés, lenézi és fontoskodik, és közben gyakorlatilag nem is csinál semmit, de az ki van hangsúlyozva, hogy az ő gyerekei milyen elit módon vannak európai fizetős egyetemekre küldve, és mindeki gáz, aki nem:

       Gondolatok egy haldokló mellől

       
       a luxushaldoklónak beszól, pedig belőle él, az intézményi bántalmazás szerinte érthető és normális, és nagyon kritikus a gazdag britekkel (gondolom, a nénit szerinte be kéne rúgni az árokba, vagy az ápolónak 10 fontot fizetni az egészért, úgy nem volna annyira EGYENLŐTLEN), de csak akkor kritikus, miután megkapta a heti 600 fontját, MERT AZ Ő IDEJE ENNYIT ÉR, úgy, hogy ő nem is szakképzett nem ápoló, csak ilyen ügyelő. Ja és ez az egész menő és ő egy micsoda értelmiségi és átlátja és tanácsot ad és megbecsülik…

       Ökóság ügyében külön szép az ide-oda repülővel röpködés, de az is, hogy ilyen kereset mellett sír a szája és röhögcsél a haldoklók mellett:
       “Ha belefeccöl az ember egy kis időt és energiát, hogy profi ápolóvá képezze magát, akkor 1-2 év alatt fel tud úgy fejlődni, hogy havi egymillió forintot simán meg tud keresni. Tökéletesen kialakítható konstrukció az, hogy valaki Magyarországról ingázva, 1-2 hónapot dolgozik, majd hazamegy és éli otthon, a magyar árviszonyok között az életét, az angliai keresetéből, sok szabadidővel, sok szabadsággal, anyagi biztonságban és azzal a viszonylag stabil nyugalommal, hogy munkája biztosan van, lesz, nem kerül utcára, nem kell aggódni a megélhetés miatt.”
       “Én is, én is fontos vagyok, élesen gondolkodom, szuperül átlátom a csíziót” – ezt innen vették mindketten, ettől lettek ilyen kioktató rémek (ne szülj mozgalom).

       KedvelésKedvelés

4. “Az emberek nem hülyék” – írja hirlando (ha jól értettem), aztán próbál téged hülyére venni..
   Szuper 😦
   Én emelem kalapom, Éva, ahogy kiállsz magadért, és megírod a tutit.
   Írod, hogy naivitás, szerintem jóhiszemūség.
   Akkora szakálla van, mint a Mikulásnak, de szerintem igaz az a mondás, hogy mindenki magából indul ki.
   Nagyon hálás vagyok neked, de ezt már írtam privát is.
   V. Tamás óriási csalódás lehetett, elsõsorban nem is azért, mert nem tartott sokáig a boldogság, hanem az árulás miatt. Viszont ez terhelje az õ lelkét. Fogja is.
   Tudod, betegszabin voltam egy ideig, így volt idõm elolvasni mindenféle kommentet, megnézni screenshotokat, stb.
   Arra jutottam, hogy Lorax a legdurvább az összes közül; rosszabb, mint Gumiszoba vagy Villõ.
   Most gonosz leszek, de elnézve Loraxot, Madame de Merteuil jut eszembe a Veszedelmes viszonyokból, aki miután elkapja a fekete himlõt, költõi igazságszolgáltatásként a bensõje kiül a külsejére.
   Nyilván nem az a gondom Loraxszal, hogy szegény fájdalmasan ronda, hanem az, hogy emiatt vagy valami más miatt gonosz és rosszindulatú. És végtelenül manipulatív. De annyira durván, hogy nem is szégyellem magam, hogy lerondáztam. Szégyellje magát õ!
   Forgott a gyomrom az összes kommentárja olvastán. Már Cantaloupe korában gyanakodva olvastam, és gyököt vontam minden hozzászólásából.

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • Az volt a heppje Loraxnak a Bezzeganyán, hogy összeugrasztott embereket. Nem bírt kiszállni, semmi jóindulat nem volt benne, humor se, semmi szerethető, csak az arrogáns fölény. Kismama korában vég nélküli aprólékos okoskodások tárgyakon, napirenden, neveléssel kapcsolatban moralizálás, kisszerűség, a szar sem elég büdös, soha semmi saját ötlet, kezdeményezés, elképesztő, és MINDENHOL ott nyüzsög 0-24-ben belepofázni.
     Mint Villő.
     Lorax sunyin megkérdezte, nem félek-e az edzéseim előtt, hogy lesérülök, és “ezt Erőss Zsolttól is mindig megkérdezték a mászásai előtt”.
     Aki meghalt…
     Taglalt itt E/3-ban, hogy “hát, nem lesz soha Bo Derek, de azért jó, hogy _tornázik_”, mindezt lógó hassal-csöccsel, reménytelen zömök ügyetlen formátlansággal, önáltatva, visszahízva. Azt írta, nem férek bele a Daquinibe, szar a diétám és én híztam vissza.
     (amivel elismerte, mint mások is, hogy a hormonálisan fenntarthatatlan, végletekig szálkás 67 kilómra iszonyat irigyek voltak)
     Rohadt, nagyképű, hatalmaskodó szerencsétlen.
     Én arra jutottam, Hogy Hirlando a legcikibb, ő teljesen érthetetlen volt, hogy mi baja, mitől fél ennyire, miért akar így elhallgattatni, miért manipulál pont apámmal, fordul ennyire ellenem, hogy futtatta a Gumiszoba libus posztjait a csupa értelmiségi nő között a levlistán. És tudod, elhittem, hogy én vagyok a hunyó vagy csak félreértés ez, és már Gumiszoba a menő, én meg valami bűnt követtem el, erkölcstelen vagyok a magánéletemben, csak nem vettem észre, ők kívülről látnak – amíg Hirlando el nem kezdett csitri-stílben a testemen/sporton/ketón dühöngeni. Na, akkor azért kapcsoltam, hogy honnan fúj a szél.
     És nekem a második Villő. Elképesztő élethiány, unalom, fölény, törtetés, bénaság, és semmit nem csinál, amihez erő és vagányság, eredetiség kell, és ez a LIHEGŐ STRÉBERSÉG, parvenü “Hódmezővásárhelyről nyugatra szakadtam, itt bezzeg kolbászból van a tejföl” kivagyisággal (ez megvan Nagy Ágnesben is).
     A dolgok kiforgatása, átprojektálás és törleszkedés az erősebbhez (Villő, Szentesi), ismerősök elirigylése, rászállás, ennek meg Angéla a mestere.
     De ő legalább azt csinálja, amire alkalmas, takarít, segget töröl, és a facebokon fröcsög, ízléstelen “művészetet” alkot, magát vigasztalja. Az ő anyasága igazi pokol, és ugye sok évig írt arról, hogy a fiai is “patriarchák” és elnyomják. Hisztis, kizsigerelt, cselédként viselkedő, ordítozó anya. Az ellenem indított instája, azt amúgy Tamás is lájkolta. Gumiszoba egy önigazolásspirálban van, többet képzel magáról, mint amire alkalmas, nagyon kompenzál, ebben amúgy emberi vonások vannak. Se szép, se születetten intelligens, se művelt, se jó fej nem volt soha, igénye se volt erre, nem is egyenes, mindene megjátszott és úgy akarna intellektuális sztár, írónő lenni, hogy javíthatatlan trampli.
     Mondjuk nagyüzemben kavarást és plágiumot ő követett el.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Már régebben is írtad, hogy hirlando miért tűnt el, és akkor is megdöbbentem, mert kifejezetten szerettem az okos, lényeglátó kommentjeit. (Ugyanez CVD vagy mi volt a nickje.) Ami vele és Villővel lehet most, az a képzés és okosság elpazarlása. Mindketten magasan képzett, intelligens nők, és hogy ebből ez tud kijönni… Adél, azt hiszem ez volt Angéla nickje, összes kommentjéből sütött a boldogtalanság, keserűség, és a butaság is, mert a férfiakat egy emberként annyira gyűlölni csak ostobán lehet. A Bezzeganya szerintem már a kétezres évek közepén is nagyon gáz volt, GYES alatt olvasgattam, és mindig menekülőre fogtam a végén, mert olyan alpári módon ment az ügyek mögé bújás, egymás alázása, kifejezetten dühöngő jellege volt unatkozó kisgyerekes, frusztrált, boldogtalan anyukák számára. Mindig egymás szemébe szórták a homokot.

       KedvelésKedvelik 1 személy

     • És a helyzet 2014 óta sem változott:
       

       KedvelésKedvelés

     • 

       KedvelésKedvelés

     • 

       KedvelésKedvelés

     • Nyilván nem vitatom el tõled, hogy az legyen a legutáltabb számodra, aki. Csak megjegyeztem, hogy nekem Lorax/Cantaloupe/Nagy Ágnes tūnt a legbrutálisabbnak. Persze olvastam az amszterdami maraton szállással kapcsolatos felajánlast/szabotálási kísérletet is, ha az tényleg Villõ volt, márpedig a stílus stimmel, akkor máris elsõ helyezett a gonoszsági listán.

       KedvelésKedvelés

   • “Előbb benyalod magad, a közösségbe vagy a célszemélynek, okosnak akarsz tűnni, aztán mész beljebb, tovább. Jönnek a sunyi szúrások, sértett vádak. Természetesen reagálnak, mert mesterien kifigyelted őket, és mert idegesítő vagy, vadászod a reakciót, ők meg nem látják át, milyen módszeresen csinálod. Majd azt állítod, hogy a másik nem képes kezelni az indulatait, ő rugózik rajtad, ő les téged, üldöz, ő nincs meg nélküled, és ő az irigy. Kizárólag azért kapcsolódsz, hogy megnyilvánulhass, nagyokos lehess, és a kifigyelt másikat, aki nem is akar tőled semmit, megalázhasd, fölénybe kerülhess. Teleírod a felületet, minden ponton cáfolsz, mindent halál komolyan veszel, bírót játszol (“a kutya nem bizonyíték!” Nem is, csak egy kutya. Hogy lettél te ennyire rossz arc?).

     Számon kéred a másikon a normáit, amelyeket te nem tartasz be, meg jól ki is facsarod mind, nagy pökhendien vádaskodsz. Amit kapsz akkor, amikor türelmüket vesztve leírják neked: te aztán mit ugatsz, úgy nézel ki, mint a vegyiháború, szenvedsz az életedben, abból már kész is a mártírságod.
     Neked nem megy a kapcsolódás. Egyenesen, értelmesen, bizalommal, szeretettel.

     Amikor felrovod, hogy én régi dolgokat emlegetek föl, akkor értelek ám: szeretnéd meg nem történtté tenni őket, nehogy megtudják. De mindenki emlékszik, aki részese volt. Megtörtént, és persze, hogy utálod, hogy ilyeneket csináltál. Mindegy, mikor volt.

     Ha visszanézek akár Kozmáékra, akár a blogbelügyekre, akár a bringás srácra, akár rád, ha elolvasom a régieket, tökéletesen egyetértek magammal. Sokszor érzem, hogy még naiv és finom is voltam.

     És ehhez nem kell, hogy az én olvasóim egyetértsenek, felsorakozzanak. Az én igazságom nem netes hangulat. Én nem toborzok, én magamat képviselem.

     Azért az szép, hogy másba nem tudsz belekötni: testépítek (pedig nem, de van olyan edzésem is), fűrészelek, özvegy vagyok, blogot írok, haragszanak rám (ezek, már hogyne? fáj nekik, ahogy neked is). Igazán megtisztelő.

     Velem csupa torz, rusnya, semmit nem érő, elégedetlen, az életemmhez hasonlóra vágyó ember kötözködik.”

     Ezt írtam neki még 2016-ban. Jött is a gúnyos kioktatás, TUBICA-VICA, MIÉRT NEM OKTATOM OTTHON A LÁNYOM, TUDOM, HOGY ROSSZ NEKI, MIÉRT AZ OLVASÓKTÓL KÉREK PÉNZT TANSZEREKRE, ITTEN EDZEGETEK, NEKI LESÜLNE A POFÁJÁRÓL A BŐR.
     Én a közös helyeken, részben ellenem folytatott játszmáit és az itteni 200 kommentjét elemeztem, ő a magánéletemet (költött, tanácsolt).
     Azért durva, mert ő nem blogger, vagyis, a blogján békén hagyta mindenki, ő fórumokon sima kommentelőként kardoskodott és hatalmaskodott, gyomorforgató módon sokszor el is ismert, nyalt (maga akkor a legundorítóbb, amikor kedves próbál lenni…), hogy magának balanszírozza, hogy ő nem mindig olyan ám, lehet a kedvére tenni, ő független elme, elismer másokat, dehogy irigy és okos, majd kéregette számon rajtam, a bloggeren, hogy nekem mit miért szabad és én blogger vagyok, viseljem el. Majd ha neki lesz személyes blogja, majd akkor őt is ki lehet elemezni.
     Személyes blogja volt. A kutya nem olvasta.
     Soha nem végzett alkotó munkát, nyüszített a magyar nyelvi közeg után, indiai autistával érdekházasság, undorodott tőle is, a kultúrájától is, majmot csinált a lányaiból, elhevert a vagyonban, a nagyokos mindenkin átlátó kérlelhetetlen elemző pózával maszturbált, tessék-lássék sportolt valamit egy évig, amitől csak vastag lett, vadul fotózta magát.
     Most Villőt irigyli, drapp eminenciásaként kommentel, és nem érzi cikinek személyisége e fokú feladását.
     És ezek basztattak engem.
     Én meg ilyen tónusban írtam, ahogy fent.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • Szép az avatarod meg a neved is.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Köszönöm. A név Captain Kathryn Janeway, a Startrek Voyager kapitányának neve a holodeck-en, a képzeletbeli ír Fairhaven falucskában. A fotó saját, a házunktól 100 méterre fotóztam: Bell’s Field, Cork, County Cork, Íország.

       KedvelésKedvelik 1 személy

   • Nem az volt a csalódás, hogy olyan rövid volt.
     Bizonyos szempontból fordulat: vele éreztem először intenzíven azt, hogy én (az írástól is megerősödve, sikerekkel) erős vagyok, jól vagyok, vonzó vagyok. Egyrészt nekem ne beszéljen a feleségről, mert nem érdekel (ha hagytam volna, hogy meséljen, akkor előbb kiderül a színvonal és hogy ő is ilyen tahó, velem játssza csak az intellektuellt. A “szakközépe van csak, de amúgy intelligens” nő frankón azon aggódott, hogy én majd odamegyek retikülpárbajozni az utcájukba, mit szólnak a szomszédok. Akkor jöttem rá, hogy az ilyeneknek szól a BEST meg az RTL). Másrészt, és ez a fontosabb: ha vége a nagy érzésnek, vagy vissza akar menni, menjen, csak mondja meg, zárjuk le, hazugság ne legyen.

     Nekem volt életem.

     Az elején nagyon határozottan kértem, hogy ne menjen nagyon bele az érzésekbe, ne szedje szét az életét ez a szerelem. Ő akarta ezt, nagy szerelemnek élte meg, hogy elvágyódik a suttyóságból, meg azoktól, akik pitiáner húzásaival, tipikus férji megúszásaival szembesítették. Kicsinyes cirkuszok, nagy némaság, mindneki un mindenkit rég, apa pénzt hoz (csak ő), meg nyúzni lehet, “leszek inkább alkoholista” projekt, egy anyagias, dologias nő egyébként, aki húsz éven át nem dolgozott semmit, ellenben após hegyre nyíló ikerháza tetszett neki. Most meg játsszák a nagy őszinte kapcsolatot, amit ugye szét akart rombolni egy perverz, anyagias, erőszakos nő. A feleség egy pont akkor produkált rákkal behúzta az erkölcsi ikszet, amibe ő mindjárt belehal (persze nem), én meg közben kaptam a férjtől, szívesen kifotózom azt is, hogy te is özvegy vagy, micsoda véletlen, mindjárt meghal, és majd mi együtt leszünk, de ERRE NEM SZABAD GONDOLNI. És EZ AZ EMBER játssza a morális lényt, és csacsog cseten klimaxos asszonyoknak eltorzított részeket gyűlölködve. Majd FELJELENT, hasonló hazugságokkal. 2015-ben reszketve írja: írj, írj, nézegetem a képeid, próbáltam a ketót, menjünk edzeni, fogom majd a könyököd mögötted állva. Csak meg ne lássanak, at nem szabad.

     Soha nem tudott autonóm lenni. Amúgy, mint Lorax, Villő, ő is született stréber, kifele néz, de jó munkaerő ő (rablóból pandúr: betöréses lopásai voltak kamaszként), meg családapa, szülei mit szólnak – belül meg akármi lehet.

     De nem lett vége, nem mondta ki. Írogatta még októberben is az eksztatikus leveleket, éreztem, én vagyok a szint kulturálisan, agyilag, azt szomjazza, meg hogy én nem basztatom és nem lapos a szex.

     Nem mondta ki. Később jöttem rá, hogy milyen cikis, antiintellektuális, alakoskodó közeg az, amihez képest én ennyire oázis meg őszinte lehetek. Senki nem olvas. Rang, dolgok, ismerősök, elintéznek egymásnak ezt.-azt, flexel a szomszéd, kutya, cigi, tenisz, kajálás, kamaszterror, pénzkövetelés.
     Logikusan követlezett ebből, hogy rendőr létére feljelentést tett ellenem, egy olyan kapitányságon, ami fölötti szervezetnél (Pest megyei) évekig dolgozott. Nem érezte cikinek. Tele volt hazugsággal, fantáziával a vád, “én ennyire fontos vagyok, Bástya elvtárs, engem üldöznek!”. Összelegózta, hogy ő a zaklatott, belefoglalt a vádba olyan leveleket, amelyeket a kapcsolat alatt írtam, és kölcsönös volt.

     Én soha nem voltam anyagias, számító (ezért volt döbbenetes, hogy zsebemben éreztem a fizetését, micsoda logika írat ilyet? vadidegenek jöttek ezzel, kéjjel értelmezgették: “Nem úgy van az… Az egyik valóban nagyon beleszeretett a másikba, aki aztán jól lelépett. Ráunt az agresszív szerelmesre, jöttek a balhék is, na. De ezt te tudod a legjobban. Ez így viszont elég szarul hangzik, rá kell segíteni a cuccra.”). Tavasszal is ő akart könnyes szemmel, ugye befogadom?, új életet, mondtam, két hónap múlva beszéljük újra. Erre egy nagy otthoni balhé után elindult felém, de nekem nem szólt és visszaráncigálták “tíz véres körömmel”, ezt ő mondta így. És mégis rajongott, jött, áradozott, kézen fogva járkáltunk. Ráunt? Képtelen volt elszakadni. A személyemről is, de leginkább az ábrándtól, hogy majd ő sem sült tahó, hanem polgáriasan eleresztett budai értelmiségi lesz.
     Onnantól otthon is szex, hú, jó lehet, nekem nem szólt erről sem. Később írta, elege van a kétfelé dugásból, ő alkatilag monogám. WTF. Naponta változó, ellentmondó, eksztatikus és bántó üzenetek, elnémulások.
     Én örömteli viszonynak tekintettem, és ő nyomult ideköltözéssel, a pénzemből gondolta el, mivel közalkalmazotti kb. 170-et keresett akkor. Egy idő után gyanús lett, mennyire önös, gyerekes vágyakkal azonosul, Párizsba elutazni fapadossal 44 évesen meg venni saját laptopot, hogy ne nézegessék a válla fölött a nappaliban a PC-n, miket ír, ezek voltak a nagy vágyak.
     Házassága évei alatt a gyerek iskolái, a munkahely, a nyaraló és az otthona volt csak helyszín, soha nem ment sehova.
     Én sikeresnek éreztem magam, szabadnak, és tartást meg az adott, hogy nem kellett hazudoznom, nem mentem bele látszatkeltő műsorokba, azt éltem, amit éreztem, és sokáig nem vettem észre, mi zajlik. Így lettem az önzés és az álszent Család meg az élethiányos aljas libák, nagy rajongók áldozata.

     Kuvára nem sajnállak titeket, engem odadobtatok ennek, hazudtok és aláztok, magatoknak csináltátok.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • “a “szerelmes” már a markában érezte a komolyabb jövedelmet, elképzelte az utazásokat, stb. De nem jött össze. Már a hajhagymái is keserűek. Azért biztos szar lehet, nem gondolom, hogy nem…”

     Mikor erre elmondom, hogy fordítva volt, én utaztam Sitgesbe meg Milánóba, jártam éttermekbe, és ő akart ebbe meg a budai villába beleülni,
     ő meg idebiciklizett, míg mi álutaztunk, ült itt húsvét vasárnap, bámulta a házat:
     “akkor rosszak a jelek, amiket leadsz, nem jó a kommunikáció.”
     majd te megmondod
     “Unos-untalan pénzről, sőt, irigyelt pénzről írsz, holott aki téged olvas, még azok is, akik nem kedvelnek, tuti, hogy a pénz az utolsó, ami érdekes lehet…”
     kicsit sem átlátszó…
     “Ez megütközést vált ki, és okkal. Nem kell magyaráznom, remélem. Kulturált ember nem enged meg magának ilyesmit. Mondd, hogy nem így van.”
     Villő viszont nem vált ki megütközést a libus cipőmutogatásával meg felesztétizált utazásaival. Ő, a szingli kis irodai stréber CSÚCSVEZETŐ és MEGÉRDEMLI.
     Nekem gyász után ne legyen örömem három gyerekkel, mert még zavarja az olvasót…

     “Viszont az nem igaz, hogy eddig nem írtál róla, nem is egy posztot szenteltél a témának, legfeljebb nem mindenki értette az új olvasók közül. És ez kétélű fegyver. Ha a szerelmünk nincs mellettünk, az döntések következménye. Valaki vagy valakik így döntöttek. Lehetne ezt tiszteletben tartani, de lehet belőle előadássorozatot is csinálni, ami mindenkinek rohadt kellemetlen.”

     “Az is döntés, hogy szép emlékké váljunk, vagy az “igazságot” keressük. A kettő együtt nehéz lesz szerintem, épp elég kényes a dolog. Vagy szeretnél egy újabb Művész úr 2.0-ás sztorit?”

     Az az én dolgom, hogy mit akarok. De téves a párhuzam, fogalmad sincs, csak beleugatsz. A férfi eksztatikusan élete szerelmének titulált és el akarta hagyni a családját, majd megkereste az olvasóimat és lejárató kampányt indított ellenem. Megírni az igazat egy jelenségről vagy az életem eseményeiről úgy, hogy a szóban forgó férfinak közelébe nem megyek soha, és borzadok tőle (épp ő kukkol itt folyton), az tök más, mint kissé butus kamaszlány stílben huszonévesen rajongani egy színészért, akihez közöm annyi, hogy párszor voltunk egy társaságban, és a bántalmazó élettársam, aki színikritikus volt, a nyilvánosság előtt azzal vádolt, vele csalom hónapok óta és össze akarunk költözni (!).

     Mennyire meg akarta volna mondani ez az írogató, hogyan kezeljem a témáimat, az életemet. Mennyire ugrottak erre. Rémült bekussoltatás, érzelmi zsarolás, csak el ne mondjam az igazat… Hát, barátom, arról írok, amiről akarok. Amiről gondolatom van. És igen, az igazságot keresem, akinek nem tetszik, ne nézegessen itt. Úgyis érződik, hogy csak elhallgattatni akar, mert kínos, hogy hazudott.

     Én kussoltam, és ő mindenféle idegen, irigy libákkal mégis gyalázott. Hogy van ez? Én miért kussoljak? Én nem hazudok, írni is tudok, a nevét (ekkor még) nem írtam le.

     “A nagy szerelem nem igazán szószátyár, harcias és kiabálós, inkább csendes, kényes jószág. Arról nem is beszélve, hogy a nagy Ő nem biztos, hogy örül ennek a szappanoperának.”

     És akkor mi van? Ez az én valóságom. Nem tudsz zsarolni.
     Álnévről így, elképesztő ez a felkentség, fingja nem volt, mi történt, bosszút akart. Miért? Mert velem akarták elvitetni a balhét, a net női színe előtt. Ő otthon asszonynak, és magának is így hazudott.

     A zalánozás, “cuki pasi, már mi járunk össze és téged kihagyunk a buliból, na jó, téged is meghívlak” is gyomorforgató, pszichopata. A lánya (ritka) nevén írogatott egy rém, proxy persze, de néha elbaszta, saját IP, abból derült ki, más neveken is ő basztat edzéssel, testtel, nagyon beakadtam. Százötven e-mail, megszállottan, legszemélyesebb ügyeim, “jól fájdalmat okozunk neki”, hazug elferdítések.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

5. Itt elárulja: évek óta les és taksálgat. Az erkölcsbíró, a végén a VERSÉT is mellékeli, nagyon akar imponálni. PETŐFI hozza fel az oceán gyöngyét, világos…

   “Kedves Tubica-Vica!

   Még meddig mész el? Nem akarsz esetleg fészes fiókot nyitni illegálisan a két kisebb gyereked nevében is? (ezt nagyon sokat mondták, soha nem volt ilyen) Fiad vajon olvassa, mit ír a nevében az anyja? (??? semmit nem írtam, ez hazug vád, vagy valaki a nevével szórakozott) Mert én a férjem nevében még nem írtam egy posztot sem, meg senki máséban sem. Fogadd el a vereséget. Egy óceán van köztünk (szerencsére), nem tudsz ártani nekem. Nem akarok veled barátkozni, nem kértem pszichológust, médiátort pláne nem 5-6 éves, elvarrott ügyekre. Majd ha énblogot írok, akkor vállalom, hogy jöhet mindenféle vélemény. Ott nem is fogok hőbörögni, ha nem hájpolnak állandóan.

   Nem, nem azok torzak, akik nem írnak már neked, hanem a te lelked. Olvastam a régi írásaidat, kiválóak, akkor ügyesen, józanul moderáltad a blogod ami valóban megérdemelte, hogy díjakat és figyelmet kapjon. Most már csak arról szólsz hogy milyen szerelmes vagy magadba. Olvastam néha (ne hibáztass, ezt akarod, nem pedig, hogy szeressenek, hát helyben vagyunk akkor), de messze nem koslatva, napi szinten, s pláne nem kezdtem ki veled egy harmadik ember nyilvános oldalán. Tudod, mekkorát nevettem, mikor láttam, hogy ED-zel? Nálam ezt lefitymáltad, külső kontrolnak tartottad erre szépen fizetsz ugyanazért. És még én vagyok a gáz. 🙂

   Éva, te egy igényes, okos nő voltál. Sugároztál a hátadra kötött gyerekeddel, bohém fülbevalóddal. AZ valóban egy irigylésre méltó ember volt. Nem tudom, mi tört meg ennyire, nem tudom, mivel érdemlem ki egy év után a figyelmet, hogy immár harmadjára találsz meg a hülyeségeiddel 2 napon belül. Nem is érdekel. Annak segítek, akinek akarok, s neked nem akarok, még abban sem, hogy rajtam éld ki a frusztrációd és az unalmad. Támaszkodj az állítólag irigylésre méltó életedre, barátokra, kuttyra, fűrészre, öld az agressziódat a futásba, van ott három csudaszép gyerek is, jó könyvek is, találkozók is, bőven elég lenne mindez 48 órára is akár. Nem kellek ebbe a képletbe én.

   Szerinted ezt hogy látom én, hogy látja egy harmadik személy vajon? Ezt irigyelni az évszázad oximoronja lenne. Ha az a régi, sugárzó nő lenne vékonyabb nyakú és lapos hasú, talán. De most közelében sem vagy annak, akit én esetleg irigyelhetnék.

   Ja, még egy: nem a férjed halálával viccelődtem, hanem arra céloztam, hogy aki közeledbe kerül, annak jó vigyázni mert kiszámíthatatlan, mikor harapod le mosolyogva a fejét. Bennem ez a cuki attakod ezt a benyomást kelti.

   Én annak idején a személyes idővonaladra írtam, most kvittek vagyunk, mert te megtaláltál emilben. Nincs más dolgunk egymással, ne szólj szád, nem fáj fejed. Remélem, abbahagyod most már és nem kell itt is letiltani téged. Mert a következő emiled olvasatlanul hull a lecsóba, letiltással egyetemben. Mondom, nem tudsz nekem olyat írni, ami bánt, érdekel, nem ismersz.

   A versemmel búcsúzom, hogy felzárkózhassak a fűrészes kép eleganciájával:

   ÉN ÍGY

   Dehogy, dehogy hoznám én fel
   Az oceán kis gyöngyét mint Petőfi.
   Naponta merülnék érte el:
   Ki nem dobálja, össze nem törheti.

   Nagy Ágnes

   PS: Egy valamirevaló levélnek van ám megszólítsa és aláírása is, ez nem a fórumos műfaj.”

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • befosok
     én buktattam ilyenekért, ami az utolsó előtti szó

     PS: Ja, a levélformát azért kértem számon, mert mégis magyartanár lennél, vagy mi. És még azért, mert engem oly kéjesen javítottál ki, mikor egy idegenből átvett szót, ami nagyjából minden idegen nyelven két -ss-sel írnak, hibásan írtam. Az igényességet magadon kezd, mindig.

     és:

     Nem irigylem a magánedződ sem, de ugyanolyan biznisz és külső kontroll, mint amit nekem felróttál. Meg jé, a világ sportolóinak is van edzőjük, Hosszú Katinkának pl. nem akarod megírni, hogy a férje és edzője külső kontroll és az ő ötletei nélkül egy senki? Valóban, már nem az insanity-t csinálom, de hogy lehet, hogy pár hetes kommentet nem találsz, mikor az öt évi konfliktusokban lubickolsz? Crossfitre járok, ahol vagy 3o új barátom lett. De nem bántam meg a dévédéket sem, leadtam velük 3o kilót, meg persze a spártai étrenddel. De azok nélkül nem mertem volna ilyen nehéz mozgásformára jelentkezni, 9o kilósan, két éve. És annak idején sem írtam, hogy csak dévédékkel fel lehet fejlődni magas szintre. De mindegy is, a lényeg múltkor is az volt, hogy te is fizetsz, mint a katonatiszt: fehérjék, cipő, technikai ruházat, magánedző, akármilyen barátság is, nem ingyen adja a szolgáltatásait, ez a szakmája. A testemet meg nem láttad, nem tudod, stagnálok-e vagy mi van.A nyomozómunkád elkerülte az is, hogy autoimmun betegségem van, úgyhogy én más oldalról nézem ezt az egészet. Nekem a fitnesz nem exhibicionista célokhoz kell, hanem hogy ne támadja meg a lupusz a belső szerveim.

     Nem akarom meg nem történtté tenni a dolgokat, előre nézek. Nem félek ezek felemlegetésétől, főleg tőled….vállalom az összes írásomat a tieddel szemben és ha kiállnánk ketten a főtérre, nem hinném, hogy az én hajamba ragadna több tojás a népharagtól, Éva. Bagoly meg a veréb, tudod. A blogodon írod, hogy bánod, hogy belementél velem tavaly a vitába, de most te vetted fel a fonalat. Nézd meg az én kommenteim megváltoztak, dolgoztam magamon. Hol a te jellemfejlődésed? Sehol. Magadnak mondasz ellent pár napon belül. Ide meg te jöttél pofonért, hát ha mazochista hajlamú vagy, ne csalatkozz, ez más tészta, itt ne őrjöngj, erről teszek, de sehol nem foglak évek után megtalálni, odarondítani ahol mondjuk te fűrészmárkákról diskurálsz. A blogodra meg pláne nem, az a te játszótered.

     Piti, gizda és kekec vagy, én a témákhoz szóltam a blogodon, de te ezt nem mondhatod el magadról, odamentél trollkodni egy teljesen másról szóló kommentfolyamhoz. Azt hiszed, az írásaid elgondolkodtatnak, rögtön küldesz két kisregényt, mert azt hiszed, egyre mélyebbre tudod belémforgatni a kést. Nem tudod. Ne erőlködj. Van elég ember, aki engem visszarángat a földre, nem magamat ölelgetem, mint te a képen.” !!!!

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • ő “nem tudna nyugodtan irkálni meg edzeni…” – nem is az, hogy bosszúból tereli a szót (mert orrára koppintottam, hogy mekkora manipulátor), és akar ilyen szinten az életembe mászni, hanem azt mondja: ha ő dagadt és szar melója van, akkor én is szívjak. Ő MÁSHOGY BOLDOG. :DDDDDDDDD Ja és NEM IRIGY (gazdagoknak tervezett ruhák…). Villő nem zavarja… Micsoda manipuláció, ő se veszi észre:

     “A nagy feminista blogger…kikezdi azokat, akik máshogy boldogok, de nála mi folyik? Az, hogy idegeire mentek a gyerekek, míg otthon voltak sokat (ami nem csoda, kinek nem néha), de vannak fokozatok, tudod. Égnék, mint a Reichstag, ha kuncsorognom kéne pénzért tanszerekre, miközben exkluzív kajákat fogyasztok, magánedzéseket fizetek és gazdagoknak tervezett ruhákban járok. Nem tudnék nyugodtan irkálni meg edzeni úgy, hogy tudom, ennek a szabadságnak az az ára, hogy a gyerekem lélekölő iskolába jár. Ezeken dolgozz, ne rajtam.

     Nem irigylem a magánedződ sem, de ugyanolyan biznisz és külső kontroll, mint amit nekem felróttál.”

     145 dollárért vett tömeges fitnesz dvdcsomagot, és valahogy egálba akart kerülni, mennyire nevet ezen, hogy edzőm lett.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

6. Isten létezik. Gáspár Katalin vállalkozói ostoba esteken tart előadásokat lógó hassal.

   Őt azért gyűlölöm, mert undorítóan hatalmaskodni jött irodalmi estre is, és kikezdte a vendéget, aki egy zseni, másnap vérostoba nyilvános posztban alázta, ilyen külsővel. Egy mukkot sem értett a szövegekből, zabálni jött.

   Ha most valami rosszat érzel, akkor tűnjön fel, hogy engem belenyomtak minden pöcegödörbe, hazudoztak, mégse voltam soha ilyen geci. Na, most.

   

   

   KedvelésKedvelés

   Hozzászólás ↓

   • https://www.opten.hu/harmopress-kft-c0109974341.html
     akkor ezért nem telik fodrászra

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • https://www.google.com/maps/place/%C3%89rd,+Cserh%C3%A1t+u.+23,+2030/@47.3990177,18.8883979,3a,75y,145.49h,90t/data=!3m6!1e1!3m4!1sVC3iQznUvbOZvXIB62LJPg!2e0!7i13312!8i6656!4m5!3m4!1s0x4741e19c393ad281:0xa98ec01f594a6302!8m2!3d47.3988937!4d18.888522

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

   • ahh, imádom, és még mindig nem vált el
     ha nem tudnátok, a férj nem hagyott időt sportra, csak egész napos facebookozásra meg gagyi kamuezotériára (5000 ft a grafológiai elemzés), és puha a pöcse is

     https://xsense.net/egy-telt-no-nyilt-levele-bochkor-gabornak/

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓
   • https://xsense.net/egy-telt-no-nyilt-levele-bochkor-gabornak/

     Milyen az a férfi aki hagyja, hogy a párja meghízzon? Oké, nézzük! Nézzünk egy remek jellemzést arról, hogy milyen is ez a kritika a túloldalán:

     (ide nem értve az egészségügyi okból meghízott embereket.)

     Az ilyen férfi nem tud szeretni. Aki tud szeretni, az folyamatosan jó visszajelzéseket ad, ami endorfint termel, s ez magában mozgékonnyá és vidámmá tesz.

     Az ilyen férfi leszarja, hogy a nőnek van-e magára ideje. Nem foglalkozik azzal, hogy a nő el tudjon menni mozogni, vagy éppen legyen ideje jó ételeket készíteni vagy enni.

     Az ilyen férfi önző. Azt gondolja, hogy minden érte van. Pedig az ember elsősorban önmagáért van, nem egy másik – ráadásul egy az ő személyes idejét leszaró, szeretet képtelen másik – az aki meghatározza a létezését.

     Az ilyen férfi gyakran pénzügyi csapdát vet. Nem ad pénzt sem időt arra, hogy a nő magával foglalkozhasson, de elvárást azt megfogalmaz. Egyenes út a testsúly zavarhoz. Ez bizony keményen a férfi hibája.

     Az ilyen férfi szerethetetlen, mert olyan módon nyilvánul meg, hogy egy idő után képtelenség lesz valódi érzelmeket táplálni felé. Sajnálat, gyűlölet, vagy egy kegy elnyerése a motivációk már, nem szeretet. A szerethetetlen ember keserű. A keserű emberrel mindig szar együtt lenni. Az ilyen férfi tehát nagyon rossz társaság.

     Az ilyen férfi buta. Nem csak az EQ-ja van a bányászbéka valaga alatt egy mérföldre, de az értelmi képességei is. Egyszerű összefüggéseket képtelen meglátni a saját élete és a környezete közt.

     Az ilyen férfi pöcse nem működik már. A nőre fogja, arra, hogy kövér, de valójában vele van baj. Kispajtásnak reszeltek. Mivel ezt nem akarja nagyon elismerni, így a nőre fogja a saját kudarcát.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • Azt, hogy buta és bányászbéka segge alatt, egy jól láthatóan cigány férfire, a férjére írta.
       …és idén rajongó házassági évfordulós kép kipakolva fb-ra.
       Na, ettől hányok, hatalmas energiák, nagy érzelmek, pszeudointelligencia.

       KedvelésKedvelés

   • Már egyszer írtam, csak elveszett. Ő ki volt itt?
     Mivel én főleg Nagy Ágnes megnyilvánulásait látom (rengeteg helyen, ugyanolyan stílusban ész osztani), én is őt láttam a legrosszabbnak. De amiket írsz a többiekről… rettenetes. És utólag is szégyenkezem, kikkel hittem, hogy haverok vagyunk innen.

     KedvelésKedvelés

     Hozzászólás ↓

     • 

       KedvelésKedvelés

     • ezt pont ide sikerült írnia, mondjuk az első kommentelő is nagyon érzékeny volt: a posztot a megveretésem másnapján raktam ki, és akkor: miért nem tudom élvezni az életet, a giccses kliséit kéri számon helyretevési céllal. hú, hogy én miket, kiket engedtem itt dúlni. Kitekatka meg amint látja, hogy szarul vagyok, azonnal szervez, fontoskodik, beleülne a közösségbe. “elleneznéd?”, ez de sunyi. mindez fél évvel az októberi Edina elleni beszólogatós genyózás után volt: eljött a blogestre, három hét novellaolvasás után meghívtam az írónőt, GK megérkezett leírhatatlanul ápolatlanul, lefitymálta az írót, zabált, és másnap 25 ezer követő elé kiírta, hogy milyen lilák ezek az úgynevezett írónők, Edinának nincs személyisége, “egy kő alatt él”. de még ha ő ilyen oroszbarbara-szerű nő volna, de nem, egy zsíros hajú, rémületes külsejű, pocakos, ápolatlan, hatalmas egójú nő. egyszerűen nem bírja elviselni, ha nem ő a sztár. köpni-nyelni nem tudtam. gyűlölni Edina megalázása miatt gyűlölöm, a Bochkor-sztori csak nevetségesen önleleplező a későbbi házassági ujjongással meg az eladó házzal együtt.
       és ezek mind azt hitték, hogy szentek attól, meg hálásnak kell lennem, hogy itt tolongtak – csakis saját pecsenye miatt tolongtak. szervezni, ismerkedni, ügyfeleket szerezni…
       nagyon ritka, aki érti, olvas, kapcsolódik, de nem erőszakolja a személyiségét, fontosságát, tanácsait.
       és Edina 3 héttel később megkapta a József Attila-díját…
       amúgy ez volt az a nap, hogy az ügyvéd urat megismertem, mentünk a bíróságra pont a Danika (a megtámadó) ügyében
       és a Tamás körül lihegők elterjesztették, hogy én voltam az agresszor, én támadtam meg Danikát és priuszom van… mennyire örülnének minden aljasságnak ezek

       így negyven felé

       KedvelésKedvelés

     • Szvoren Edináról.. írta ezt?

       KedvelésKedvelés

     • úgy van

       KedvelésKedvelés

     • Azért, ez sápasztó. Nekem mindig cél volt a magasabb intellektus, a nagyobb tudás, pedig akkortájt sokszor szembesültem azzal, hogy le vagyok maradva. De így, abban az esetben sem nyilvánultam volna meg, ha halálra rémiszt valamely hiányosságom. Na ez a félműveltség. Íme, valóban rosszabb mint a műveletlenség.

       KedvelésKedvelés

     • fáj, így utólag
       hogy mennyire nincs egyensúlyban az, amennyit adtam, amilyen tisztán és ahogy fogadták
       és szét is szedtek az ostobák
       és az irodalom nevében, helyett is fáj: buta és közönyös emberek bántják a nagy írókat

       KedvelésKedvelik 1 személy

     • És akkor mondjuk ki (te itt voltál, azért): a blog olvasóinak nagyobb része egy mukkot nem értett az itteni intellektuális tartalmakból, csak zavarta, hárította a kellemetlen kisebbségi érzéseit, többen aktívan önigazoltak.

       KedvelésKedvelés

     • Én erre gondolok, tényleg ilyen kisegítő színvonal. Nem volt a fejükben semmi, szavaik se, de fölényeskedtek.
       “a lazaság látszatát próbálná kelteni, kelti is, de azért nekem kissé erőltetett, jobban mondva unalmas”
       Nem érti:

       együtt jobb! 13.: szvoren edina: pertu

       együtt jobb! 13.: szvoren edina: pertu

       “későn szült, ha más gyerkőcről nem értesülünk” 34 évesen szült, egy fiktív szereplő szülőkorát gusztálgatja, semmi jelentősége
       ugyanő, “ígéretes próbálkozás”:

       együtt jobb! 13.: szvoren edina: pertu

       
       “mindenki tudja (remélhetőleg) honnan van és ez mára már olyan banálissá vált, hogy egy ígéretes próbálkozásba bele sem írja senki sem.”
       hatalmas irodalomismeret

       Hihetetlen nagypofájúan fontoskodott.
       Villő is jelentkezett az ötösért, szintén semmit nem ért, csak bedob újabb neveket, ő nem kultúrafogékony, csak villogni akar, tiszta blöff:

       együtt jobb! 13.: szvoren edina: pertu

       Mennyi energiám elment ezekre.
       Nyilván sokakat nem érdekelte a novella, nem kötötte le őket, sokan pletyózni jártak, a pörgés miatt, ez a férfi a bugyimról szívesebben olvasott. Én ekkor még nem tudtam, hogy milyen nagy különbség, hogy tévé nélkül nőttem fel, és hogy igen jó oktatást kaptam, türelmet, kultúra iránt alázatot. De miért dúl szét egy jó beszélgetést, ez nem osztályterem, hogy be kell járni. Miért, miért fontoskodik?

       Az írók meg, nyelv fejedelmei, bekezdések tündérei, aggódnak, hogy példányszám, ki olvassa őket, hányan jönnek el a felolvasásra. Mennyire méltatlan. Nem való ez mindenkinek, olvassanak képregényt.
       Ja és ilyen szövegek mellett turnéztak itt páran krimivel, animéval, fantasyval, megtettek engem sznobnak meg gőgösnek…
       (sorozat: ugyanez. miért tukmálják rám???)

       KedvelésKedvelés

     • Én sem vagyok eléggé intellektuális. De azt hiszem, nem zavar, tudom a helyem a vonalzón. És örökké hálás lesz Szvoren Edináért, Shriverért. Meg hogy nem kell feszengenem, amiért szarnak tartom a wmn-t.

       KedvelésKedvelés

7. Visszajelzés: ne vedd át az írásaimat! | csak az olvassa. én szóltam

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .