Amikor egyetemista voltam, okos és kritikus szemináriumokon darabokra szedtünk szövegeket. Elemeztünk, rámutattunk az érvelési vagy ténybeli bakikra.

Most ezen a szövegen mutatom be, hogy is működik a mainstream női média butasága és csúsztatásai, a végén pedig arra is kitérek, miért csinálják ezt.

https://www.nosalty.hu/ajanlo/ilyen-kovetkezmenyekkel-is-jarhat-ha-nem-eszel-eleg-szenhidratot

Mindjárt a leadben riogat: a “drasztikus” csökkentésnek kellemetlen következményei lehetnek, de ezt nem tudja bizonyítani, és nem is igaz.

Narancsszín betűvel én vagyok:

A szénhidrátokat alapvetően két csoportba oszthatjuk. Vannak ez egyszerű (gyorsan felszívódó) szénhidrátok, mint például a szőlőcukor, a gyümölcscukor a többinek nincsen táplálkozásunkban jelentősége, de érződik, hogy a szerzőnek fogalma sincs, illetve ide tartoznak a két cukorból helyesen: két cukormolekulából álló vegyületek, mint pl. a kristálycukor (szacharóz), a tejcukor (laktóz) stb. ez se több. amit meg is eszünk, az még az árpában, csírákban, zöld levelekben előforduló maltóz. A második nagy csoport az összetett (lassan felszívódó) szénhidrátok csoportja, összetett nem egyenlő lassan felszívódó, amik azok a vegyületek, amelyek sok egyszerű szénhidrátból épülnek fel, ilyen pl. a gabonaszemekben, a kukoricában, a burgonyában található keményítő. Míg az utóbbi nem dobja meg a vércukorszintünket, ezért bátran fogyaszthatjuk jaja, kenyér, rizs, hajrá! később mégis a fruktózos zöldséget-gyümölcsöt ajánlja egészségesként, nem a krumplit, lisztet, addig az első fajta komoly gondokat okozhat rövid- és hosszútávon, így azt javasoljuk, inkább az összetett szénhidrátokat fogyaszd, akkor is ha diétázol, és akkor is, ha nem.

Ez nagyon ciki. Csak arra jó, hogy a “bizonyos szénhidrátok nem is betegítenek” különbségtétellel oszlassa a gyanút.Közismert csúsztatásfajta ez: egy általánosan káros, nagy jelenségen belül megkülönböztetek egy csoportot, ami nem is annyira baj, aztán hangoztatom, hogy az egész nagy csoport (a szénhidrát) fontos és szükséges, sőt, nélkülözhetetlen. És már meg is kajáltad a szénhidrátot, jaj, nélküle baj lesz. Ha a szerzőt nem ez a logika (és a ketóellenesség) mozgatná, akkor arról írna, hogy a cukor, a cukros üdítő, az édes gyümölcs, a tészta, a rizs maga a halál, nem pedig a szénhidrátot védené általában.

Nincs ugyanis érv a szénhidrátözön mellett. Csak a kényelem és a nyami. Mindenkinek megvastagszik a dereka, és mindenkinek jelentős zsigeri zsírja lesz, ha húsz éven át eszik főleg szénhidrátot – bármilyet. Ebben nincsen egészséges változat. Ha emellett nem eszik elég zsírt és fehérjét, akkor a szervezete még az izmait is szépen felfalja. Zsír, omega-3, zsírban oldódó vitaminok, ásványi anyagok nélkül az idegrendszer, a sejtek közti kapcsolatok, az immunrendszer, a csontok, a fogak, a haj, a bőr is megnézheti magát.

A leggyorsabb egyébként az intravénás cukoroldat felszívódása (az emésztés kikerülésével), aztán jön a szőlőcukortabletta. A szénhidrát akkor nem szívódik fel gyorsan és dobja meg azonnal úgy a vércukrot, mint az ájult vizsgázónak vagy maratoni futónak a szőlőcukor, ha acelluláris, vagyis sejten belül van, mert ekkor a gyormorsavnak előbb a sejtfalakat kell szétszednie. Ha szétzúzták a sejtfalakat (préselt gyümölcslé, leturmixolt zöldség-gyümölcs, finomra őrölt liszt), akkor igen hamar lesz glükóz a bármilyen jellegű szénhidrátból. Csak valamicskét lassít az, ha más tápanyagokkal (rosttal, zsírral, fehérjével) együtt kerül a szénhidrát a tápcsatornába. Ha a cukorfelszívódást nézzük, mindvégig értelmesebb acellulárisról és cellulárisról beszélni. (Celluláris: ép sejtfalú, sejten belüli.)

Nem is a felszívódás sebességével van baj, hanem a mennyiséggel. Előző, hasonló cikkek özönéből, a mainstream ajánlatokból már tudjuk, naponta többször kell enni, a reggelit ki ne hagyd, ne éhezz meg, satöbbi. Pedig túl gyakran eszünk, és abban túl sok a mindenféle szénhidrát, ami mindenképpen megtelíti a raktárakat.

Tehát az összetett szénhidrát nem lassan felszívódót jelent. A keményítő ugyan összetett, de gyorsan szívódik fel – ehhez a szerzőnek elég lett volna a rizs, a fehér liszt, a pékáruk förtelmes glikémiás indexeire pillantania. Az index minél magasabb, annál gyorsabban jut a véráramba a cukor. A fruktózé (egyszerű szénhidrát) önmagában csak 23 (ezért ajánlják cukorbetegségre hajlamosoknak, de ez tévedés, a fruktóz hatalmas gyilkos, izom nem tárolja, azonnal zsír lesz belőle, ha a máj megtelik). A banáné (főleg fruktózzal, némi rosttal) 52, a fehér kenyéré (keményítő) 70, a fehér (nem basmati, nem jázmin-) rizsé, szintén keményítője révén, 87. Nem igaz tehát, hogy az összetett szénhidrát nem dobja meg a vércukrot, és az sem, hogy az egyszerű viszont biztosan nagyon.

De mivel a méréseket egyes élelmiszerekre végezték el, miközben ezeket sosem önmagukban fogyasztjuk, a glikémiás indexnek sincs nagy jelentősége, mert, még egyszer: a celluláris/acelluláris jelleg dönt, ha azt nézzük, káros-e a szénhidrát. A másik, hogy a felszívódás sebessége egy kicsit mindegy is, a baj az állandó, sűrű bevitel, a felhalmozódás, fölös bevitel, és ezek révén az inzulintermelés lassú kinyírása.

A pontos felosztást a cukrokról itt találod. Az egyszerű (mono-, di-) és az összetett szénhidrát: ez kémia. A felszívódás sebessége: biológia, anatómia, biokémia. Teljesen máshonnan nézik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9nhidr%C3%A1t

A NoSalty cikke tovább.

A szénhidrát elengedhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez. Ha nem eszünk eleget belőlük, akkor lecsökken a szervezetbe bevitt probiotikumok és rostok mennyisége.

A szakirodalomban nincsen szénhidrátminimum, sehol, semmilyen ajánlásban nem létezik ilyen kötelező mennyiségű minimum. Vagyis: nulla szénhidráttal el lehet élni sokáig, kitűnő egészségben, mert a szervezet endogén módon is elő tud állítani kellő mennyiségű cukrot. Nulla fehérjével vagy nulla zsírral viszont pár napig sem lehet jól működni. Aztán, a probiotikumok nem szénhidráttal kerülnek a szervezetbe, a szerző ezt keveri a prebiotikummal, ami a probiotkum szervezetbeli képződéséhez a tápanyag, főleg vízoldékony rostokat és laktózt jelent, szoros összefüggése úgy általában a szénhidrátokkal ezeknek sincs.

Az inulin és a pektin, továbbá a rezisztens keményítő a bélflórának hasznos táplálék, de egy negyed savanyú alma vagy két karika póréhagyma, két evőkanál hűtött rizs elég hozzá, nem kell éds gyümölcsöt, pláne gabonát falni a kellő bevitelhez. Ezzel szemben az oldhatatlanrost-fogyasztásnak nincsen bizonyított előnyös hatása, puszta tudományos mítosz, amit a müzlis meg korpáskekszes, zabfalatos cégek használnak fel marketingcélokra. A rosttémáról Liv írt, a ketogén könyvben van egy fejezete, a konklúzió ennyi: Szóval, miért “egészséges” a(z oldhatatlan) rost? Őszintén mondom, nem tudom. Semmi olyan hatása nem igazolt, ami miatt érdemes enni, viszont sok negatív hatása van.

Tovább a cikk, Lilla:

Az agyunknak szüksége van a megfelelő mennyiségű szénhidrátra az optimális működéshez. Éppen ezért, ha nem viszel be belőle eleget, akkor fizikailag és szellemileg sem leszel a toppon.

A top egy p. Annak az agya áll le cukorbevitel híján, az lesz rosszul, aki cukorhullámvasúton ül, és nem tud leszállni. Farkaséhes, nyűgös, szédeleg, dekoncentrált, mert szélsőségesen cukordependens. Miért? Alkatilag? Nem. Főleg azért, mert erre szoktatta magát a pékárukkal, tésztával, gyümölccsel, cukros üdítőkkel, pizzával satöbbi, sok év alatt, ez azonban egy veszélyes, eltorzult állapot, amiből a szénhidrátbevitel (akár drasztikus) csökkentésével lehet visszajönni, nem pedig a cukorigény buzgó kiszolgálásával. Abból lesz a cukorbetegség.

Ha pedig sportolsz, szintén szükséged van némi szénhidrátra, mert az izmok is jórészt ebből a forrásból merítenek energiát.

Jó, hogy írja, hogy némi, de a mondat azt sugallja, hogy jaj, gyorsan be kell vinni edzés előtt, mert biztos túl kevés. Ez nem igaz. A legjobb éhgyomorra sportolni. Ha megtolod szénhidráttal  a szervezetedet, akkor nem fog zsírt égetni. Ezért mondják, hogy a zsírégetés csak félóra-negyven perccel a kardiózás kezdete után indul be, addig használja a szénhidrátokat vérből, izomból. De az izmainknak (a benne tárolt glikogénhez) bőven elég a zöldségekből származó szénhidrát, az előző napi is, a raktárak így is tele lesznek, sőt, szinte mindig tele vannak, leüríteni elég macerás, több nap böjttel vagy kőkemény, teljes testes edzéssel lehet csak. Kivéve a hatalmas izomtömegű élsportolókat, akik naponta több órát zúznak, ők leürítik.

Mindezt azért emelem ki, mert az átlagember olvasók nem mozognak eleget. Nemhogy nem edzenek, de nem is sétálnak, lépcsőznek, takarítanak stb. vegyük hozzá, hogy aki sportol, az is túl szokta becsülni a tevékenysége energiaigényét. Nekik igazán nem kéne mentséget szállítani a szénhidráteszegetésre.

Szénhidrátok nélkül visszaesik a vércukorszintünk, amitől a hangulatunk is ingadozni fog. Az sem segít, hogy a szénhidrátoknak kulcsszerepük van a szerotonintermelésben. Ha nem megfelelő szinten van a szerotoninszintünk, akkor seperc alatt felmehet bennünk a pumpa, illetve könnyebben alakulhat ki a depresszió is.  

E bekezdés eleje szintén csak a cukordependens anyagcseréjűekre igaz, akiknek nem stabil a cukorszintje, így a bevitellel trükköznek. Akinek gyakran kell ennie, mert leesik a cukra és ideges lesz, szédül, ájul, az bajban van. A megoldás a lassú hozzászokás a kevés, egyenletes szénhidráthoz, a ketogén adaptáció (az anyagcsere újra rugalmassá tétele, vagyis tréning, hogy zsírfogyasztásra is alkalmas legyen), illetve a böjt. Egy egészséges, rugalmas anyagcseréjű, nem túlszénhidrátozott szervezetben nem esik le a vércukor, hanem lassan, egyenletesen csökken, még inkább: a kellő (alacsony) szinten stagnál, mert a szervezet megoldja magának a már említett endogén folyamat, a glükoneogenezis révén. A népek amúgy is feldolgozott, ízletesre-tetszetősre manipulált élelmiszereket esznek, ezekben rettenetes mennyiségű és minőségű a szénhidrát. A szénhidrátbőség éppenséggel állandó elkenődöttséget, szorongást okoz. Akkor derül ki, hogy nélküle is van élet – az a hihetetlen hangulatmegnyugvás és zenérzés! –, ha az ember kiiktatja (vagyis: paleózik, ketózik).

Kellemetlen szájszag

Ha nincs elég szénhidrát a szervezetben, akkor testünk zsírt kezd égetni, hogy legyen elég energiája, és úgynevezett ketonokat termel. A ketonok közé tartozik az aceton is, ami miatt erjedő gyümölcsre emlékeztető szagúvá válhat a leheletünk. Ezért is van az, hogy a ketogén-diétát követők rágózni kezdenek egy idő után.

A legütősebb ketogénellenes riogatás a szájszag, gratulálunk. Engem is ezzel próbáltak kikezdeni azok, akik két kilométert nem bírnak lefutni és fél napig képtelenek lennének böjtölni, ketózni, miközben sárga fejjel lesegették ezeket a képeimet.

A valóságban az esetleges bomlástermék képződése, annak szaga átmeneti jelenség, és nem is jelentkezik mindenkinél, ezt én eddig csak kifogásnak hallottam. Egy gyakorlott ketósban nem termelődik fölös keton, sem a vizeletbe, sem a leheletbe nem kerül aceton, a ketostickkel is kimutathatatlan, melléktermék alig van, mert a zsír a vérébe kerül (szabad zsírként), és azt használja energiaként direkten a szervezet.

Ha csökkented a szénhidrátot, akkor előfordulhat az is, hogy a rostbeviteled sem lesz megfelelő, emiatt pedig könnyedén lelassulhat az emésztésed is, ami székrekedéshez vezethet.

Lásd fent a rostok témáját. A rost mindent megköt és kisodor, amihez hozzáér, az ásványi anyagokat, így a vasat, kálciumot is, továbbá nagy mennyisége felsérti a már eleve is gyakran sérült bélfalat (IBS, leaking gut). A székrekedést nem szünteti meg a rost. A végletekig lassult anyagcsere a lusta és túlszénhidrátozott állapot segélykiáltása. Székleted akkor lesz, ha pörög az anyagcseréd, ezt a pajzsmirigy szabályozza, az egészet együtt pedig az, ha nem rontod el állandó, egészségesnek gondolt szénhidrát-eszegetéssel és tétlen, sportmentes-görnyedt életvitellel.

Akkor mégis mit egyél?

Fontos tehát, hogy mindenképpen együnk szénhidrátot, erről nem sikerült érdemi érveket hoznod, és ha lehetséges akkor, mindenképpen a már korábban említett lassan felszívódókból együnk többet. Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, illetve teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket.

Finom nyomás a vegaság felé, értjük. Semmilyen más tápanyagot nem is említ, csak a szénhidrátot, az egész szöveg így egy paleó/lowcarb/ketogén-ellenes, sunyi riogatás. Szép munka.

Nos, mivel a zöldségekben és a gyümölcsökben jórészt egyszerű és/vagy gyorsan felszívódó szénhidrát van, a szerző saját logikája szerint sem lehetnek egészségesek – és valóban nem azok. A sok gyümölcs sima falánkság és hatalmas cukorterhelés a szervezetnek. Nincs az a bió meg nyers, ami ettől megmentsen.

A teljes kiőrlésű pékáru pedig a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a fehér vagy enyhén korpás liszthez utólag kevernek még korpát, csírát, szemetet, színezéket, adalékanyagot. Ahhoz, hogy a kenyérféle élvezhető és szép magas, ruganyos legyen, sok élelmiszertechnológiai trükköt, adalékanyagot kell bevetni. Ma Magyarországon a barna és a teljes kiőrlésű liszttel készült termékek humbugok, nem érik meg az árukat, egészségvédő hatásuk elhanyagolható, főleg ha a glutént nézzük.

Mit egyél tehát?

Valódi ételeket, pici adagokat, ritkán. Nagy biológiai hasznosulású fehérjét (tojás, hal, hús, belsőség), sok zsírt, ez pici térfogat lesz, hiszen ezek tápanyagsűrűek, és mellé sok alacsony szénhidráttartalmú zöldséget (zöld leveles, föld fölött termő növény, keresztesvirágúak), ez soknak fog tűnni, mert nagy része víz és rost. (Ezért van az, hogy a ketós is főleg zöldséget eszik.) Semmi cukrot. Sok vizet. Mindezt egy, maximum két étkezésben. Lehetőleg ne nyúlj a vércukrodhoz: ne csipegess, ne nasizz, ne kávézz (mármint: tejjel és cukorral, napi többször, ez maga a halál. Nem veszed észre, de a cukoréhséged kéri).

És végül: miért érdekük az ilyen butus cikkeknek és mögötte a médiaterméknek a szénhidrátot szorongatni és az alacsony szénhidrátot meg a ketogént lejáratni?

Mert sok éve szponzorálja ezt a szegmenst a reggelizőpehely-, zabkása/zabkeksz- és margarinipar, és onnan már nem lehet elismerni, hogy ezek ajánlgatásával (promóciós cikkeket írtak, nem sima reklámok voltak!) tévedtek. Maga a NoSalty folyton sütirecepteket, tésztaélteleket tesz ki, ezt imádják az olvasók, erre kattintanak, az ilyen receptek az ünnepek kellékei. Ennek mentegetése ez a cikk is.

Sima, jóakaratú tudatlanságból is írnak ilyet, itt ilyesmit is sejtek. Eddoig terjed az értelmezői képesség, Lilla tényleg nem ért dolgokat és a saját logikájában is eltéved, de azért szakértőként szól. És úgy is néz ki. Fun fact: ez a cikkíró nemrég alacsony szénhidrátos (rubintrékás) módszerrel 35 kilót fogyott.

Vannak viszont olyan, erős éntudatú emberek, akik a maguk útját járják, és ráéreznek a helyesre (úgy értem, arra, ami biokémiailag, nem pedig morálisan helyes). Dani például a következő cikkben az intermittent fastingra, vagyis a napi egy, maximum két étkezésre, a reggeli kihagyására. De aztán jön a Hivatalos Szénhidrátfejű Dietetikus, Bodon Judit a neve, és letolja azt, aki ráérzett, de sunyin becsomagolja némi dicsérgetésbe:

https://www.nosalty.hu/ajanlo/75-kilotol-szabadult-meg-7-honap-alatt-most-masoknak-segitene-dani