darálunk-e könyvet?

Kicsit elkéstem ezzel, de fontos, intellektuális téma. Elvileg kérdem amúgy, ne is menjünk vissza a sajnálatos októberi eseményekhez.

Néhány idézetet teszek az elejére.

A kiváló Hiller István, Demeter Szilárddal egyetértve: könyvet nem darálunk, az barbárság.

http://www.atv.hu/videok/video-20201020-csatt-2-resz-2020-10-19

És az ócska hergelés, olcsó poénok megint. Kellemetlenül ugyanazon poénkodik mindenki. Elég szégyen, hogy ti Dúró Dórától lesztek érdeklődők, ezért rohantok könyvet venni, így már kettő lesz, a szakácskönyv meg ez. Ezek szerint nektek Dúró Dóra az, aki tematizálja, mi fontos, mi érdekeljen.

Annyira olcsó ez az egész.

Én azt kérdem: miért ne pont könyvet ne égessünk? Bármit elégethetsz, megsemmisíthetsz, van annak is helye, praktikus és szimbolikus (például művészi) cselekedetként is. Nem tabu. Politikai akcióként visszás, mert náculás. Intelligens emberek körében semmire nem mész vele. Nem nyersz vele választást, mert a közepes-normálisaknak sem tetszik. De ha önkifejezés, művészi üzenet…?

Égetés ≠ darálás. Ez persze nem mentség, Dúró Dóra náci, továbbá figyelmet akar. Épp ezért nem vártunk mást tőle. Azt is tudjuk, kiknek szól ez.

Nem nekünk.

Ők zárvány. Aztán habot ebből viszont azok vertek, akik nem zárvány. Átrium, tüntetés, menősködés, kontent, hőssé válás. Jó ismerősöm, a legcukibb kerület édes polgármestere lelkes-hangos igent mondott.

Akik a progresszívek. Aztán lehetett önsajnálni meg élőzni boldogan a helyszínről. Ki nem értette, mire megy ki ez az egész?

Nem kell ám mindig a legkisebb közös nevezőt keresni mindenkivel, amikor a véleményünket kiírjuk a netre. A tautológiákat, szillogizmusokat és a közmondásokat hajtogatni nagy meghatottan értékekről, másságról, műveltségről, huszonegyedik századról, egyenlőségről. Az ugyanis elbutít. Lehet eredetit, új szempontot is felvetni. Saját gondolatot, bátrat, kritikusat, de nem puffogót. Nem mindig rendesemberkedni, tanítónősen moralizálni.

Egyébként meg mindenki megválik a szeméttől. Eszmei korszakváltozások után, de ízlésváltás vagy költözés idején is elég sok könyvtől, papírneműtől megszabadulnak az emberek és a hivatalok. Darálják, tépik, vagy kihajítják – akkor a kukásautó darálja. A könyv nem szent, szakrális tárgy. A cédé meg a VHS se. De még a bakelit se.

Attól függ, milyen állapotú. És: mi van rajta. Aki szerint szar az, ami rajta van, vagy utálja a szerzőt, előadót, ezt kifejezheti úgy is, hogy elégeti. Kétségkívül kellemetlenek a konnotációk.

De arra van egy millióm, hogy a sok felháborodó egyet sem tudna mondani azok közül a szerzők közül, akiket a nácik égettek. Annak nevében beszél, amit nem ismer, csak volt valaki, aki mondta, hogy “könyvet nem égetünk”, és akkor megtetszett neki, megint belépő a jóemberbálra ez is.

Költői kérdés: olvasott-e valaha Heinét Szentesi Éva? Egyetlen sorát tudja idézni ezen kívül?

A nácik, mint az két kattintással kiderülhet annak, aki nem tudja, elsőrangú eszmei és szépirodalmi munkákat égettek politikai rítusok keretében, faji alapon szerzők komplett életműveit, pacifistákat és háborúelleneseket, a fél világirodalmat. Sok más között Thomas Mannt, Heinrich Heinét, Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Joseph Conradot, de még a Bambi szerzőjét, Felix Saltent is.

https://en.wikipedia.org/wiki/Nazi_book_burnings

Mint fasiszta rendszer égették. Dúró Dóra is náci, de nem rendszerként semmisít meg könyvet. Nem védem a tettét, de a jogát igen (és azt nem is nem kell védeni).

Ízléskérdés. Ízlés az is, hogy viszaszólsz-e erre, az is, hogy mit. Hogy milyen legalja bulvárrá hagyod a politikai beszédet vagy a facebook hírfolyamodat süllyedni.

Az is ízlés dolga, hogy olcsó kárörömmel, csakazértis rohantak mesekönyvet venni, olyanok, akik amúgy soha nem olvasnak, vagy csak lektűrt. Hát, ha ez nektek jó… Én könyvet a minősége miatt veszek, nagyon ritkán újságírói érdeklődésből. (És mostanában kétszer is voltam az Újszínházban, így alakult, meg hogy tudjam, miről beszélek.)

Én előbb égetnék (egyénileg, véleménynyilvánításként) könyvet, mint hogy rohanjak egy ilyen műhájp hatására megvenni. Elolvassa persze az ember, állva, a könyvesboltban. De hogy én ezért legyek hangos buzipárti, mert most a Dúró Dóra égeti…? Ha nem voltam, ettől nem leszek. Ha vagyok, akkor maradok.

Dúró Dóra nem tényező. És főleg nem tényező, hogy fomó, hogy mindenki ezen pörög, tehát nekem is oda kell állnom.

Ez a könyv amúgy, mint érzékenyítés, roppant ijesztő. Akik eszmeileg ezt megalkották, és nemcsak ők, a transzneműséget nagyvonalúan, egyben sunyin hozzácsapták a homoszexuális érdekérvényesítéshez. Amit művelnek, az valóságtagadás, a közbeszéd leuralása, feszültségszítás, olcsó moralizálgatás (ki a jóságos toleráns; mindenki más náci), összességében mélyen ellentétes a nők érdekeivel. Igenis sunyi propaganda. Nincs már női téma a feminizmusban, pár hüppögő exhibicionista egyéni nyomorával foglalkoznak jogvédő, tanult nők százai. Miközben akár a transz, akár a meleg, akár a queer ELISMERÉS semmibe nem kerül, a rendszer lényegét (ami a munka–tőke, női reprodukció táján keresendő, lásd Mark Fishert) meg se rezzenti. Az elismerés ingyen van, továbbá hálás téma. Épp ezért ocsmány cégek és elnyomó államok is büszkén beszivárványosodnak.

A sérülékeny csoport meg, aki a karanténunalomban itt sajnáltatta magát, valahogy csak elérte, hogy ellehetetlenüljön a világ második legolvasottabb szerzője. Az evangélisták után a második. Mi van itt?

A könyvégetés generációs téma és pozíciókérdés is. Mit nem illik. Egy rangos, 60-80 éves européer elme, egyetemi tanár nyilván nem éget könyvet, ahogy nem vesz rojtos farmert sem a Szigetre, ahova nem is megy, és nem fog bringázni a városban, vagy visszakáromkodni, ha leszorítja a Ford.

Az én válaszom tehát: bármit le lehet darálni, felgyújtani, politikai tiltakozásból, poénból vagy passzióból. Nem egy eredeti gesztus, és van, hogy rossz (mert kontraproduktív) az üzenete. Aki az égetés ellen tiltakozik, az nem hisz a véleménynyilvánítás szabadságában. Arra hajt, hogy ő is mekkora intellektuel. Ugyanezek a magas intellektuellek ilyen lincseléseket folytattak saját feminista társaik ellen:

https://akulturharcontul.blogspot.com/2018/08/irtam-mar-vampirkastelyrol.html

Ha egyáltalán valami, akkor a magas irodalom a szent. Amin elvitatkozhatunk, hogy mi számít annak. Én ugyan nem fogom senkinek megmondani, kit, mit tartson annak. De azért megjegyzem: ők nem kultúrafogyazstók, ezért is röhejes a nagy sopánkodásuk.

Milyen kis buzgó kispolgár lett mindenki, igyekszik ő is oda az üzenővel, kéri a pirospontot. Egyik poszt a könyvégetés ellen, a másik arról, hogy hogyan fertőtleníti a ruhákat (de csak tavasszal, mára ez is elmúlt), a harmadik meg arról, ott fotó is van, hogy söpri az avart az udvaron, és nála mekkora rend van otthon. Kinek akartok így megfelelni? Mitől féltek ennyire?

12 thoughts on “darálunk-e könyvet?

  1. Az élet és a kulturális konstrukciónk bonyolultabb annál, hogy egy húsz helyen látható Heine-verssort huszonegyedszerre idézve elintézzük a problémákat. Mi is a probléma egyébként? Mindegy, a lényeg az, hogy azonnal fekete-fehér felosztásban beszélhessünk róla és ne kelljen közelről megvizsgálni, mi is az valójában?
    Rendszerszerű könyvégetések voltak évszázadok óta, az utolsó itt a környéken 1945-46-ban, égett a lipcsei kiadású Bach-kotta… Ha politikus éget vagy darál le könyvet, az állásfoglalás, eszköz a részéről, a másik politikus, aki kapásból elítéli, az is politikai véleményt nyilvánít.
    Nem-rendszerszerű könyvégetések – hajaj! Mit lehet tenni 1953 vagy 1956-57 telén egy kanonok nagybácsi hagyatékából maradt könyvvel, egy 19. századi francia misszionárius Csendes-Óceánon töltött évtizedeinek a magyarra fordított, puha, itatóspapír-szerű példányával? (Milyen izgi lett volna belenézni később, mikor már olvastunk legalább Maugham-ot és láttunk Gauguin-képet…) Fűteni, gyújtósnak használni kiváló volt. Meg nem is volt tanácsos ilyen feltűnően egyházi jellegű, reakciós irodalmat tartani otthon, ahogy Prohászka Ottokár hajdani székesfehérvári püspök A háboru lelke c. könyvét vagy az 1956-os Irodalmi Újságot se.
    “A könyv használati tárgy” – mondta egy fiatalember, mikor már kiszorították a családot a lakásból a könyvek, amik rendszer nélkül hevertek szerte. Egyre kevésbé voltak használatban, de a tulajdonosukat a gyűjtői beidegződés nem hagyta el, ő nem adta el, nem ajándékozta el őket akkor sem, ha már biztosan nem volt rájuk szüksége, sőt szaporította a számukat. A szépirodalomhoz és vidékéhez vissza-visszatér az ember újraolvasni, legalábbis elméletben. A könyv értékét a tartalma adja, ezért “használati tárgy”, de akkor sem fétis. Messze van ebből a nézőpontból az a daráló.

    Kedvelik 1 személy

  2. “Annyira olcsó ez az egész.”
    Fuuu, igen, az. Elkepesztoen szanalmas. “Gumi flow, femikonyv.” Beszaras, tenyleg. Az Angelat nem ismerem, sosem talalkoztunk, tehat nem szemelyes ellenszenvbol, tenyleg nem, de felfordult a gyomrom amikor olvastam 1-1 bejegyzeset.
    Dobbentem, hogy ez lehetseges, kiadni minden szempontbol kritikan aluli irasokat. De! Miota tudom, hogy a faluszeli ciganasszony “romantikus regenyeit” sorra adjak ki, egyaltalan nem csodalkozom. Barmit ki lehet adni. Majd en is irok mar valamit.

    Kedvelik 1 személy

  3. Basszameg, mennyire kicsinyes, mindig meg tud lepni. Miket gondol kirikácsolni hangulatkeltésnek, mikből gondol lírát, tanulságot, mozgalmi üzenetet, párhuzamot teremteni.
    Aki összekeveri Dalít Picassóval és nem ismeri fel Martin Luther King arcképét, de azért magyarázgatja az üzenetet. És ő az értelmiség, ő utat mutat a sötétben.
    Tőlem lopott érvekkel, szavakkal, elvekkel. Ajánlja a könyveket, amiket nem olvasott.
    És a gonosz mozgalmi nők nem osztották meg őt!
    Talán mert butának, primitívnek tartották, azért. Vállalhatatlanul ostobának és népszerűsködőnek. Ki nem látta, hogy csak a saját pecsenye érdekli, és bárkinek kikaparja a szemét, ha annak van szerelme, többet keres, jobb helyen lakik, jobban néz ki, könyvet ír, alkotó munkája van, nem csicskult be? Pedig mennyire futtatta őt stricije, Hirlando a civil nők levlistáján.
    Nem a férfiellenessége miatt néztek át rajta. Bár az se volt semmi, amikor Hajnalkámmal, szegénnyel olyan mémeket, fabrikáltak, hogy “nem kell minden férfit megismerned, hogy kiismerd őket, egyet megszagoltál, tudod, hogy mind büdös”, és egy légylepte szar volt a képen. Radikalizmus címén.
    Mennyire nincs egyetlen önálló gondolata, sziporkákja, semmi, ami nagystílű.Csak a butaság kiszolgálása alázatoskodva. Dühök levezetője. Tapsikol és meghatódik a sok dagadt frusztrált ostoba. Sorsközösség: utálják a férjet, nem edzenek, szarul keresnek és volt abortuszuk. Valódi önreflexiója, ötlete, leszarni tudása sincs. A háborgáson, irigykedésen, követelőzésen, ellenem bizonygatásán kívül semmije nincs.
    És micsoda szarkeverő, írogatott többeknek számonkérően, amikor élete legszebb napjának nevezte az 50. születésnapját, ESPRIT nadrágban (azt is innen szedi, mindent innen szed, szerződés kitakarva tárgyyal, minden kéne… de nincs), miszerint engem Szentesi feljelent. Nos, nem tette, és nem is tud. Hogy, írta, az én olvasóim nem állatlk át, itt maradtak, soha nem mentek hozzá- És végignézték szerinte az ő “bántalmazását”, amit nem volt ám könnyebb, mint túlélni egy RÁKOT. Ezt írta.
    Hogy én, ha kiröhögöm a nyilvános tartalmait, és nem hagyom sejtelmes homályban, hogyan lopott le és kavart ellenem, akkor ZAKLATÓ vagyok. Miközben ide járkál. Miközben az irigyen lkifigyelt szerelmemet, Kanpulykát provokálta, hátha ráharap a csalira és kicsinál.
    Ezek a nagy rajongók a hazug, szar életükből kitalálták és sulykolják mindenhol, hogy én loholtam utánuk, én lógtam rajtuk, én vagyok a zaklató és nekem szar az életem…
    Angélának nincs eladható intellektuális terméke. Bármiért lelkesedik, az két hétig tart, egy évvel később sisteregve szidni fogja vagy elfelejti. Az összes projektjét, hobbiját, szeretőjét, barátját, szövetségesét.
    És miért?
    Mert semmibe nem teszi bele a melót. Mert neki csak a ragyogás kell, a siker, az elégtétel. A lemondás nem. Mert nem tanul, nincsenek gondolatai, nem olvas mást, csak politikai vagy sima bulvárt, arról rikácsol. Meg Netflix van még. Ez a nagyszerű értelmiségi. Kocsival a segge alatt papol a környezetvédelemről.
    Isten látja lelkem, nekem sok alulfizetett, perspektívátlan melóm volt már, ma is elmennék feketemosogatónak, ha olyan lenne a helyzet, de hogy onnan, ahol csak ezek a rettenetes, befulladt életű, a szégyen és a férj szeretőzése elől nyugati cselédmunkába menekülő nők vannak, hogy van képe alkotásról, irodalomról, szemnyitogatásról fellengzősködni, az én értékrendemet és teljesítményemet, testemet leszólni, felfoghatatlan.

    Kedvelik 1 személy

    • privát fb oldalamon a szentesi ügy kapcsán anno megjelent, lobogtatva a linket, uszítva ellened. ez olyan amit nagyon nem jól viselek.
      oldalán a szépbeszédüeket, dicsérő hozzászólásokat hagyja, ha valami nem tetszik neki, töröl és onnantól kuss van neked.
      tipikus képviselője egy instant életnek.

      köszönöm, hogy elmondhattam. Nem szeretem ha valaki sunyin hergel és azt sem ha befogják a számat.

      Kedvelés

      • mert? ismerős? hogy került oda? :O
        ebből, hogy linket küldött, kettőt ismert el, én hetet tudok.
        ja, meg a fiam bekövetése. meg Laci megalázása, mert az ő feleségének is kék volt a körme. odakommetelte, hogy én avgyok a szerető. mert van élete, azért.

        Angéla! szégyelld magad, és ahogy élsz, az belőled következik.

        miközben az én csávóm rég tudható a posztokból, nem kell hozzá nagy ész, kép is van róla, együtt járunk mindenhova.

        amúgy én is törlöm, aki aljaskodni jön ide, ő is törölheti, aki szerinte ezt etszi, joga van, tegye is.
        én sose róttam fel senkinek, ha letilt.
        körülöttem se csak imádat van ám.
        de neki kínosak a titkai, a múltja, azt is eltünteti. én meg a hazugságokat törlöm.

        Kedvelés

      • nem aljaskodtam, csak nem bólogattam, de tudok én kulturáltan is nembólogatni.
        nem ismerős, egyik nyilvános posztom alá kommentelt, fogalmam sincs hogyan talált rám

        Kedvelés

      • “amúgy én is törlöm, aki aljaskodni jön ide, ő is törölheti, aki szerinte ezt etszi, joga van, tegye is.” erre reagáltam

        Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.