mitől lenne kevesebb az abortusz?

Kevesebb, minél kevesebb – és biztonságosabb. Tán ez az egyetlen, amiben egyetértenek a vita résztvevői. Hogy ez cél volna.

De nem, nem is. Mert máshol van a hangsúly a pro-choice oldalon: azon, hogy a nő döntése legyen. Ha az abortusz nem nagy ügy, főleg nem gyilkosság, a magzat nem emberszerű, gyereket nevelni szívás, és ne keltsünk bűntudatot a nőkben, akkor az se gond, ha sok abortusz van. Egyvalamit hangsúlyoznak: hogy végezzék hozzáértéssel.

Az abortusztémában a facebookon hangoskodók (“pro-choice”) két csoportra oszthatók. Mindenki csak hallotta, senkinek nem saját meggyőződése az, hogy az abortusz női szabadságjog. De az egyik csoportnak a saját élmény nagy fájdalma, és a mindenhol jelen levő po-choice érveléssel normalizálni, könnyíteni próbálja A másik csoport tényleg azt gondolja, hogy nem történt semmi különös. És akkor nincs értelme felelősségről beszélni, sőt, azt lehet mondani, “nem is ember, csak egy elbaszott hal” és vemhességnek nevezni a terhességet.

Amely állapotot egyes nők gyűlölik. És nem okvetlen azért, mert nem ideálisak a körülményeik.

Az elsikkad, hogy 1. mi történt előtte, 2. hogyan függ a kapcsolati és szexuális magatartás össze az abortusszal és a gyerekszületéssel, 3. milyen hatással van a beavatkozás a nőkre lelkileg, testileg, egy következő terhesség szempontjából, 4. miért a manuális, tágítós, altatásos műtét a fő eljárás. Mindenesetre – ha érted az érveiket – szülni szívás és konzervativizmus, rabság. A szex, sőt: védekezés nélkül szexelni viszont jog, avagy elkerülhetetlen életesemény.

Egyik sem igaz.

Hogy üzenhetnek, állíthatnak ilyet nőkről, szexről, életről? Miért szükségszerű a nemi erőszak, a kikényszerített szex, a felelőtlen szex? Mi ez a lazulás (fétis, kink, gender, sex work menősködés, pornó, társkeresőzés, bulizás), de ha baj van, akkor mindenki áldozat meg nem tudta meg elhagyták? Ami engem külön felbasz: eltüntetik, láthatatlanná teszik, teherként azonosítják az embriót, az életkezdeményt (semleges szavakat használok, tehát nem baba, gyermek, méhük virága stb.). Azt is megtagadják ezzel, akik ők is voltak valaha, és hogy akként egy másik nő vállalta őket. Persze ez ontológiai erkölcs, senki nem kíváncsi rá, mert saját jogú élet, karrier, utazás, fomó van, az a legfontosabb, ahogy ő az életét elképzelte. És nincs ilyen, hogy szeretet, vállalás, de szerelem sincs, meg kiállni a leggyengébb mellett.

Én ezért döntöttem úgy, ahogy: egyetlen ember van az univerzumban, aki az embrió mellé állhat, és nem engedi őt bántani.

Bűnről én nem beszélek. De erről a morálról igen. És inkább attitűdről. Lucia Berlint olvasok, nála a baba várakozás és öröm. Szegény és zavaros életű nőkről ír pedig. Van ez a csodás déli attitűd (mexikói ihletésű Amerika), minden csupa virág, szülni a nőiség csúcsa, és a rákról, halálról is olyan szépen ír.

A nemi erőszak ellen miért nem szólalnak fel, férfiak és nők felelős viselkedéséről miért nincs szó? Az elolcsósított, használós szex szörnyű következményeiről? Túlynyomjuk ezt a szextémát, szórakozás, unaloműzés lett belőle. A gerjesztett szexualitásról sincs szó, amit a média, a kereskedelem, kulturális attitűdök okoznak. A szexpozitív is azt jelenti, hogy ezen izgizni folyton.

És az abortusz következményei? Ha az informált döntés fontos, akkor nem félnétek az abortusz valóságáról is beszélni, szívhangostul, a magzat látványát is beleértve. Persze ők úgy ítélik, a hivatalos tanácsadás már így is eléggé babára rábeszélős, moralizáló.

Mi lesz a méhhel, a méhnyakkal és egy későbbi terhességgel?

És: hány szülészeten dolgozó nőt traumatizálnak az abortuszok? Mert a doktor úr megkapja a borítékját és elsiet. Aki takarít, meg magzatot csomagol, azok is nők.

Miért gondolják emberek, hogy minden és bármi az ő szabadságuk, hatókörük? Miért a szabadság jelképe a könnyű hozzáférés?

Kinek érdeke a könnyű, gyors abortusz?

Megy még az a lemez itt a mi hidegünkben, hogy a gyerek nagy felelősség ám, továbbá elszegényedés, karrierromlás. Mintha lenne itt bárkinek értéket képviselő karrierje, nem csak kényelmes élete. Továbbá: elbutulás, illetve minek szülnek mások, nekik se kéne. Rideg önzés, felelősséghárítás.

Abortusz melletti érv az, hogy mennyit bántják a megszületett gyerekeket. (A gyerekbántalmazásnak nem vet véget az, ha nyomorgatod meg stigmatizálod az anyákat, és beleugatsz az életükbe, mert fölényt akarsz. Senkire ne mondj olyat, hogy nem kellett volna megszületnie.)

Sorolják mindig. A fogamzásgátlás nem volt hozzáférhető, fiatal volt, a férfi nem akarta, egyedül nem akarta, szégyellte volna, meg nagy volt a szerelem, békülős/búcsúszex volt, elhagyták, berúgott, azt hitte…

Hogy lehet és minek kell úgy szexuális életet élni, hogy nem szereted rajongva a másik embert, pont őt és csak őt, minden részét, vonatkozását és magadat is, tisztelettel, és ezzel együtt a potenciális gyereketeket is?

Én soha nem mondtam mást.

Nekik tehát a választás szabadsága a fő cél. Ha onnan nézik, nem fognak beszélni sem az abortusz előzményeiről, sem a szexuális kultúráról.

Az van, asszonyok, hogy a szex komoly dolog. Szerintem az a cél, hogy a nők kapjanak támogatást az életeseményeikhez, akár szülnek, akár terhesek, akár – végső esetben, mert nem tilható és nem is tiltandó – abortuszra mennek. Amiből legyen kevés, és az legyen kíméletes (lehetőleg korai, gyógyszeres, vagy választható). Legyen a szerelmes élmény szép, méltó, biztonságos, személyes, fontos. Minél kevesebb részeg éjszaka és elidegenítő szex. Ehhez a férfiaknak kell változniuk. Elköteleződniük. Kérdezniük, figyelniük, tanulniuk, saját gerjedelmeiket kezelniük, érzelmileg és jellemben fejlődniük, a kielégülést nem jogként és nem is cseretárgyként követelni (sőt, sehogy). Ismerniük, mi az abortusz és miért probléma. Ne keltsen senki bűntudatot semmelyik döntés esetén. Tehát NE baszogassátok azokat, akik “a semmire szülnek”, se azokat, akik egyedül vállalják. Ne erőltesd, hogy a csecsemőnek családba kell jönnie. Nem a te életed. Ne lesd és méricskéld az anyaságát, senkinek nem segítesz ezzel. Lehetsz viszont lelki vagy anyagi támasza egy egyedülálló anyának. Már ha tényleg a nők érdekelnek, nem az egód.

Ezt azért írom, mert magukat feministának mondó nők engem évek óta basztatnak, és a neten kívüli életemben is a rideg szívűek próbáltak érdekeik szerint (és pszichózisból is) nyomni. Ők többszörös abortuszátélők, “én el tudtam menni abortuszra, hogy ne okozzak nehézséget, ráment volna a karrierje, te miért nem veteted el, nem szereted?”, volt, aki ezt így ki is mondta (közben ölemben volt a főszereplő csecsemő). Más csak éreztette. Fájt neki, hogy “jó volt a taktikám”, bezzeg értem elvált a szerelmem, pedig én nem taktikáztam, csak tiszta viszonyokat akartam. Nem törődtem a károgókkal, akik más magánügyeiben manipulálnának a saját anyagi, lelki érdekük szerint. Csak keményebbé tettek. Tudtam, mi a fontos. De az elvonatkoztatni képes agyam szánja is őket. Ó, lettetek volna ti is bátrak. És már bánjátok.

Ez nagy tabu: aki terhet cipel, azt nem szembesítjük, az hadd mondja, neki úgyis szarabb. hallgatunk. Én is hallgattam. És itt vagyok kétezerhúsz végén, és felsóhajtok. Elképesztő a megkönnyebbülés: végre azt mondhatom, amit én gondolok, nem azt, amit előírtak. Nem is menne ez, hogy nők valóságához igazodva megfelelek, mentségeket és alátámasztásokat szállítok – pedig tudom, hogy nem úgy van, minden tiltakozik bennem. És már az se menne, hogy hallgatok. Rég nem nők bloggere akarok lenni, hanem okos, szuverén, érzékeny embereké. A butaság nagyobb ellenség, mint a patriarchátus. Lehetetlen nem látni, hány igazodó, tanácstalan, érvtelen van közöttük, viszont iszonyú harsányak és tele vannak vádakkal. Van rendszerbeli oka, hogy készen veszik át a nézeteket, hogy ilyenek a stratégiáik, és annak is, hogy nem néznek a dolgok mélyére, csak beállnak valahová harsogni.

Én évekig cenzúráztam magam és önelnyomtam. Nem mertem írni az abortuszról (se) lényege szerint, mert akkor nem vagyok elég feminista. Szépelegtem már a címmel: korai búcsú, ez magazincikk volt. Nem írtam arról sem, hogy a fasz kivan már, hogy beleszólnak az ügyeimbe, hogy cenzúráznak, ne legyek ilyen meg olyan -fób, hogy a szerelmi történetem (amelyet irigyelt), nem elég feminista. Vagy hogy travik meg a dagadtak lelkét kéne ápolnom, ha a “közösség” része akarok maradni.

Már mindenki harsány feminista, de az egész olyan is. Elidegenedtem az egyforma kommentjeiktől, a hatásvadász butaságtól. De annál nagyobb kedvvel mutatom, hogy van más is.

Mondjuk aki így érvel, mit tud erről? Meg aki “élni szeretne”, értsd: nem szülni. Mérő Vera rajongói.

Legitim igény, hogy ne kelljen szülni, nem is kell – de erre miért az abortusz a megoldás? Miért nem beszélnek az abortusz, a méhszájtágítás, a fémeszközös kaparás eü következményeiről?

Tényleg az a szexuális szabadság, hogy csávókám beleélvez a nőbe, aztán neki mindegy? És ha a nőnek is mindegy, azt liberálisnak nevezzük? Csak felfogás kérdése? Egyik óráról a másikra a tízezres HCG, a több százas progeszteron nullára zuhan. Ennek semmi hatása?

Egyszer, 2009-ben lett volna egy eü küretem, nem voltam terhes, egy pici, babszemnyi polip miatt. Nagyon berendeltek, klasszik tágítással lett volna teljes kikaparás. Nem értek hozzá, nem tudom, hogyan, mikor regenerálódik a nyálkahártya. De gyanús lett a dolog. Valakik nem bánják a fémeszközt nők érzékeny testrészeiben. Valakik nagyon berendeltek másnapra, altatásos műtétet akarnak rajtam. Elmentem nőgyógyásznőhöz, aki 40 másodperc alatt mechanikusan, kívülről leszedte a rizsszem méretű cuccot, ami nem is a méhben volt. Semmilyen fájdalom, panasz, szövődmény nem volt. Azon akkor nagyon elgondolkodtam. Két héttel később fogant Dávid.

Nem igaz, hogy nincsenek a fogamzásgátlásnak egyszerű, hatékony módjai. Az igazság az, hogy rengetegen “lesz, ami lesz” módon állnak hozzá. Főleg a férfiak. Nem kell felelősséget vállalniuk. (Ebben van valami mélyen emberi: a prevenció nem erősségünk, és ha valami nem bizonyosan következik be, akkor sokan lelazulnak, megúszásra játszanak, és csak utólag okosak.)

Én nem vagyok házasságpárti, és a bebetonozódást sem komálom, de az nem volna kártékony a női életminőség szempontjából, ha lélekkel, kapcsolatban szexelnének, egymásra figyelő emberek, és csak akkor, ha mindketten élvezik.

Amúgy kik ők, akiket mint abortuszt látunk a statisztikában? Az okok és így a helyzet javítása itt rejtőzik. Milyen demográfiai jellemzőik vannak? Milyen a kapcsolat: házasok-e, rendszeres szeretők, házasságban élők szeretővel…, szerelmesek, egyéjszakásak, prostituáltak, van-e már gyerekük? Szociális krízis, anyagi nehézség, egyedül maradás, kényelmi vagy egészségügyi az abortusz oka? Saját döntés? A döntésébe ki szól bele? Kit kérdez meg? Hányan vannak, akik nem szólnak senkinek? Milyen a kapcsolat, akarnak-e egyáltalán, valamikor gyereket? Véletlenül becsúszott, hezitáltak-e, vagy gyereket akartak ugyan, de közben szakítottak, másba szerettek…?

Legyen kevesebb – mert most mennyi van? Milyen élmény az, hogy zajlik, milyen a döntést átélni? Kik ők, akiken végrehajtják, mi történt velük, hogyan döntötték el, mit éreznek (a nőkről beszélek), ott és középtávon és sok év után?

Beleszólhatnak-e a férfiak az abortuszba?

Igen: ez az ő társadalmuk, az ő életük is. De a nőgyűlölő leckéztetés undorító, mert összességében nem viselkednek szépen, amikor feladat van. Fontos, hogy a témáról előbb és többet a nők beszélhessenek: ők hogy élik meg, mi a fontos nekik, és ti, férfiak, legyetek önkritikusak. Mert ha te lelépsz, vagy a helytállást megúszod, vagy eszedbe jut basztatni a nőt, hogy nem is a tiéd a gyerek, akkor pof. bef. (noha ez is előfordul). Az is jó lenne, ha a nő nem magát bebiztosítva akarna terhes lenni. Beleértve az összes békülős szexet is. Ha a trükk nem jön be, és elhagyják, akkor megy ő is abortuszra. Férfi se így akarja marasztani, magához láncolni a nőt. Partnerként a férfinak akkor van véleményezési joga, ha a nővel harmóniában ott van, nem hagyja cserben, és a nő is szereti őt. Egyébként meg addig, amíg bele nem rakta a nőbe a farkát. Utána már nem elvi a kérdés, viszont nem is a férfi testében (és életében) zajlik. Ilyen a biológiánk. Mindenképpen a nő döntése az abortusz, jogilag is: ő írja alá, ő megy oda, ő éli át, ő szül, ha szül.

Megint a felelősség. Jönne, hogy oktatás – én nem hiszem, hogy az iskolában kéne tanítani, mert kb. semmi nem hatékony, minden csak malaszt, amiből tananyagot gyártanak (ha nincs hozzá nagy pedagógusjellem, és nincs).

Azt se tudjuk, miről beszélünk. Nézzétek meg alaposan, mi mennyi, és mik az összefüggések:

A elmúlt harminc évben az érettségizett és felsőfokú végzettségű nők körében történt az összes abortusz 35-40 százaléka. Szakmával rendelkező nők összesen: 50-60 százalék. Férfiadatokat nem tudunk, vajon eszébe se jutott senkinek?

Ezek használhatóan friss KSH-k, innen és innen.

Itt van még infó, inkább érvelés, néhány elemében propaganda: http://www.abortusz.info/tevhitek-es-tenyek-az-abortuszrol

Ez nagyon érdekes, szinte vers lett. Olvasd el, ha nem tudod pontosan, mi az abortusz menete.

“A rendőrség egy ház.”

“A magzat meghal.”

“Az abortuszért fizetni kell.
Az abortusz ára: huszonkilencezer-hétszáztíz forint.
A huszonkilencezer-hétszáztíz forint azt jelenti,
hogy 100 buszjegy ára.”

https://tasz.hu/cikkek/abortusz-konnyenertheto

Még néhány megjegyzés. Kb. minden negyedik férfi meddő. Összesen a meddő párok aránya 15, más becslések szerint 20 százalék. Ez már az alig harmincasokat is érinti. A nempárokat nem tudjuk, de a trend aggasztó.

Ez is egy elgondolkodtató komment. Az eleje idézet:

“23 évesen randizgattam egy sráccal pár hónapig, de nem szerettem bele, így végül szakítottunk. Eltelt 1-2 hét, de nem jött a mikulás, szóval vettem három tesztet, és hát mind pozitív lett.
Ott voltam 23 évesen, fogalmam sem volt, hogy mit akarok az élettől, merre tartok. Diplomás emberként…”
***
Szóval ha egy EU-s országban egy 23 éves diplomás sem tud megbirkózni egy fogamzásgátlásról szóló brosúrával –
– akkor mit várunk a világ többi részétől.

Azt a brosúrát a férfinak is el kell olvasni, sunnyogás meg kényelmeskedés helyett. Az abortuszra menő nőket olyanok ejtették teherbe, akiknek volt, lett volna kontrolljuk, hogy hová eresztik a magjukat. Biztos van köztük, aki gyereket akart, és úgy volt, hogy a nő is, de aztán mégse akarta. Egy nő, ha cserben hagyják, nem szeretik, csalják, ha börtönnek éli meg a rá váró éveket, és nem erősen életpárti, akkor az abortuszt fogja választani. Amíg a férfiak nem felelősek, nem őszintén szeretnek, a nők nem fognak se szülni akarni, se a becsúszott gyereket megtartani. A mégis-vállaló, nagy lelkierejű nők kevesen vannak, és sok vádat, áskálódást kapnak a környezetüktől. A gyerekeik is sokat kapnak, másodrendűként kezelik őket. Itt az egyik fontos állítás: akkor lesz kevesebb abortusz, ha nem stigmatizálnak az egyedülálló anyaságért.

Van olyan, hogy nők megbízható módszer szabályos alkalmazása mellett is terhesek lettek. Sokan állítják ezt, mert a rendszer nagyon letolja őket. Kár firtatni, úgyse mondja meg. A tablettánál viszont elég egy hányás, hasmenés, valami felszívódást gátló étel, már érhet is a pete. Megszakításos módszernél elég pár, húgycsőben maradt spermium is. Én nem bűnösöket keresek. A lényeg, hogy ma, 2020-ban ha megoldást szeretnénk (akár azt, hogy a nők ne szüljenek kényszerből, akár azt, hogy csökkenjen az abortuszok száma), akkor ne nyúljunk mellé a jelen helyzet okait keresve. Minden olyan pártól, aki tudja, mitől lesz a gyerek, akinek belefér havi egy-két-négyezer forint, elvárható, hogy odafigyeljen és ne a szegényeket rántsa maga elé.

A teherbeesés több, mint ami a grafikonon van. Rengeteg a korai, spontán vetélés és vannak illegális abortuszok, meg statisztikba nem kerülő, jobb körülmények között végzett külföldi abortuszok is, illetve halvaszületések.

Miért nem beszél jelen vita a gyógyszeres abortuszról? Itt olvashatsz ennek történetéről és az érdekekről.

https://magyarnarancs.hu/lelek/az_abortusztabletta_magyarorszagon_illegalitasban-66414

“Sokan azt gondolják, hogy a módszerről hamis kép alakul ki a társadalomban. Szerintük a nők azt hihetik, ezzel a módszerrel könnyen túlesnek az egészen. “Ha valaki abba a válsághelyzetbe kerül, hogy kénytelen megszakíttatni terhességét, rögtön tapasztalni fogja, hogy tablettával sem könnyebb” – mondja szegedi informátorunk.

Gyakran hallani azt az érvet is, hogy túl magas az abortuszok száma Magyarországon. Kár tagadni, makacsul tartja magát az a nézet, hogy a műtétnek visszatartó ereje van.”

Újabb cikk:

https://index.hu/belfold/2012/04/23/abortusztabletta_nincs_es_megis_van/

Az internet ezt is megváltoztatta. Új hír:

https://hvg.hu/tudomany/20200309_abortuszok_szama_gyogyszeres_terhessegmegszakitas_mizoprosztol_aid_access_fogamzasgatlas

Összegezve:

Akkor lesz itt bármi, ha jólét lesz, mert a tudatosság, felelősségvállalás nem terem meg a nyomorban és kétségbeesésben.

Akkor lesz jobb a helyzet, ha nyíltan beszélünk a témákról.

Ha emberek információk nélkül nem harsognak. Húsz emberrel beszélgettem e poszt megírása előtt, az attitűdök vizsgálata miatt és barátilag. Egyik se tudta közelítőleg sem, hány abortusz és hány élveszületés van évente Magyarországon, mennyibe kerül most a beavatkozás, vagy hogy mi a szitu az abortusztablettával.

Ha az értékrend nem devalválódik így: a szórakozás, pótcselekvés jellegű szex nem lesz ekkora trend. Ha a szerelemnek és igazi intimitásnak lesz rangja.

Ha a nők öntudatosak és asszertívek, nem kapcsolatfüggők, nem a szexszel jutalmaznak, nem abban mérik a vonzerejüket, nem manipulálnak, rivalizálnak egymással, terhesséet is eszköznek bevetve, ha nem eltartót keresnek, és a rossz, nem kívánt szexre nemet mondanak. Túl sok az érdekszex és a játékból-szex.

Ha a férfiak nem csikarnak, molesztálnak és birtokolnak. Nem bántalmaznak. Elköteleződnek és felelősséget válllanak.

Ha mindkét nem szeretettel, szinte szentként kezeli a szexualitást.

Ha a gyereknek, életnek, családnak (igen), szülésnek is értéke van.

Ha az, aki nem akar gyereket, gondosan és felelősen tesz ellene és nem kifogásokat keres.

Ha nem bélyegzik meg azt, aki vállalja a gyereket, hanem segítik.

Ha nem jut eszébe senkinek az abortusz és a szülés halálozási kockázatát összevetni.

Ha az abortusz valóban kríziskezelés, és nem fogamzásgátlás.

Mindezeken (minőség, élet iránti tisztelet, felelősség, szexattitűd) az elmúlt tíz év, a tömegessé vált internethasználat és a tartalmak kifejezetten rontottak, talán terjedt némi információ is, de az egyetlen kivétel, és az is csak a biztonságosság miatt a már neten is rendelhető abortusztabletta+távkonzultáció.

27 thoughts on “mitől lenne kevesebb az abortusz?

  1. Nagyon vártam a bejegyzést. Irritál és hamisnak tartom, hogy az abortuszt női szabadságjognak tartják, és (ahogy korábban írták egy kommentben), a nők testi önrendelkezése ebben nyilvánul meg, ráadásul úgy, hogy szüleim tervezett és akart gyermeke vagyok. Köszönöm az értékes posztot!

    Kedvelés

  2. Erre bármilyen keresztény morálfilozófus megnyalná mind a tíz ujját. Nincs mese, abba kell hagyni a pótcselekvéseket, konzumidióta, tárgyiasító szokásokat. Vissza kell térni az értelmes élethez, de nem a hasznoshoz, ahogy a protestáns etika diktálja, hanem az értékeshez, ami minden ember legmélyebb vágya.

    Kedvelés

    • Hát pedig én sem katolikus nem vagyok, sem a protestánsok különösebben vonalas csoportjához nem tartozom. Nem is gyakorlom a vallásomat. Van viszont értékrendem.

      Fura amúgy, van egy ilyen nyomás, hogy ugyan három örömmel várt gyerekem lett, az elsőt 25 évesen szültem, itt ragyogtam százszor róluk, de majd most biztos beállok a menő nemszülős, gyerek-anya-princípiumgyalázós trendbe, megtagadok mindent, csak baleset volt, jé, hát ti vagytok a menők, zúdulok veletek én is, abortusz rulez… Mármint, ha ezt nem csinálom, levegőnek néznek.

      Miközben mindenem: a belső munkám, az emberi és párkapcsolataim, az értékrendem, kultúrafogyasztásom lélekdúsabb volt. Ezért is akartak kigolyózni.

      Én nem a lengyelországi szigorításhoz, hanem az abortusztémájú hazai beszélgetéshez szólok hozzá, és elképesztőnek tartom, hogy felnőtt, jogokat követelő nők és a pasijaik ennyire nem tudják, mitől lesz a gyerek. Folyton az esélytelenekkel takaróznak, akiknek nincs pénzük és tudásuk. Emellett a felelős, személyes szexualitást pártolom, azt se kell kiírogatni meg mutogatni, és ennek összefüggését mutatom be a játéknak és önkifejezésnek felfogott kink-fétis kultúrával, a felelősségvállalással. Ha mégis krízis van, a korai, gyógyszeres abortuszt pártolom.

      jézusom, leírtam újra a posztot, már megint

      Kedvelik 1 személy

    • Na de ha a cikkíró szexterapeuta felismerte, hogy ez undorító perverz propaganda, miért ne ismernék fel a mâsok is, bármit azért mégsem lehet a többség torkán lenyomni. Ahhoz, hogy ez mainstreammé váljon, elöször a józan észnek, meg a jóérzésnek kéne teljesen kihalni, nem mellékesen pedig ehhez hasonló tanok hirdetésével nem lehet választást nyerni Amerikában sem. Az amerikai iskolákról ugyan nem sokat tudok, mindenesetre itt Angliában pl. nem sikerült átverni, hogy a transzideológia az iskolai tananyag részévê váljon – öröm volt nézni, mekkora pofon volt ez a Mermaidnek, a Stonewallnak meg a tâmogatóiknak😁

      Kedvelik 1 személy

      • Ő egy szakember, felnőtt, van értékrendeje, persze, hogy felismeri. A Michigani Egyetem meg terapeutákat, tanárokat képez. Akikhez tanácstalan emberek járnak. Hogy a pornó normális, hogy nem nézni pornót sex negativity, vagy hogy nincs szexaddikció, ezek veszélyes állítások, és a kliensek jelentős részének családi életével, erkölcsi, vallási nézeteivel sincsenek összhangban. Ez az egész szexmánia, travidédelgetés, unaloműző ingerkeresés a nyugati világ mély, elidegenedett válsága, és gusztustalan, hogy polgárjogi mozgalomnak álcázzák, de az is, hogy figyelmet követelnek.

        Kedvelés

    • Csak a feléig tudtam elolvasni, oly mértékben gyomorforgató. Nem is akartam hinni a szememnek. Nálunk is van gender studies, ormányunk fel is lépett ellene, milyen felháborodás volt. Fogalmam sincs, itthon hol tart a mozgalom, ami az egyetemi oktatást illeti, de én anno azon is kicsit fennakadtam, hogy irodalmat úgy olvasunk, hogy gender szempontból, feminista szempontból, ilyen vagy olyan szempontból. Lehet, de külön specializációt erre építeni? Az irodalom az irodalom, szerintem felesleges skatulyákba zárni, mindamellett, hogy minden egyes művet lehet vizsgálni mindenhogy. Ezt most nem tudom árnyaltabban megfogalmazni, nagyon fáradt vagyok.
      Amit ez a terapeuta ír, szembejött máshol is, szintén amerikai gyakorló pszichológusok és pszichiáterek húzzák a vészharangot, különösen azok, akik gyerekekkel foglalkoznak. Minden protokoll a feje tetejére állt az elmúlt 15 évben, és a józan észnek már nyomát sem tartalmazza a hivatalos ajánlás és módszertan, ami a transzneműség propagálását illeti. Nálunk könyvdarálás van, de én azért nem szeretnék úgy élni, hogy “De szép baba! Fiú vagy lány? Majd ha felnő, eldönti.” A kettő között mindig ott a józan ész, a többségi társadalom viszonylag egészséges morális iránytűje, ha lehet ilyenről beszélni, de lehet, hogy naiv vagyok.

      Kedvelés

  3. Nem gondoltam volna, hogy tényleg abba az irányba akarják vinni a választáspártiak a beszélgetést, hogy a felelőtlen szex oké, aztán meg egy ilyen cikkbe akadtam: https://koszegferenc.atlatszo.hu/2020/11/02/a-szexeles-szabadsagahoz-antall-sem-nyult-hozza-mert-tudta-hogy-azt-a-magyarok-nem-turnek-el/?fbclid=IwAR2pyJKWxQjzDbbzFQhw5WL_K60kVfBg3YxPTECeXlT4YeVzK-lRLURABiE
    A facebook megosztás alatti kommentek közül pedig igen kevesen akadnak fent rajta, sőt azon lamentálnak, hogy milyen drága az óvszer egy közmunkás fizetésből. Eszem megáll.

    Kedvelés

    • Mit tud az ilyen férfi a felelősségről?
      “Mégsem méltányos, hogy bárki sok éven át, milliós tartásdíjat fizessen egy gyerek után, akinek nem kívánt az apja lenni. Az csak akkor lenne jogos, ha a szexuális kapcsolatot olyan bűnnek tekintenénk, amelynek elkövetője nagy összegű pénzbüntetéssel sújtható. Olyan jogszabály azonban nincs, amely a kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot bűncselekménynek minősítené.”

      Kedvelés

      • Döbbenet, hányok.
        Küldik a nőket mészárszékre helyette, mert ki se rántja időben. De nővel spirált feltetetni sem megy el.
        És az abortusztablettáért ugyanezek nem lobbiznak.
        Nő se mond nemet ilyen csávókra. Miért?
        Ismerek olyan, híres liberálist, akinek egymás után kilenc abortusza volt. Nem olyan nagy ügy! Persze, hogy igazolni kell utólag.

        Akit érdekel, hogy az oldschool szexuális forradalmas összevisszakefélés óta még mi a trend, ez az új nyugati agenda, ezt kell normalizálni, zt jelenti a sexpositivity:

        https://quillette.com/2020/10/31/i-signed-up-to-study-sexual-health-what-i-got-was-gender-ideology-fetishism-and-porn/

        Anythong goes, partnercsere, poli, BDSM, fétis, pornó, faszos nők.
        Semmi, ami romantika, vanilla sex, kötődés, gyerek, elköteleződés.
        Iszonyatos biznisz is, tegnap néztem egy fétisparti képeit, ezek a cuccok, az egész életmód, az esemény képe, amit az üzen, fúj, fúj, komolyan azt látom, hogy tönkretettétek Isten tervét, Szodoma, Gomorra.

        Mindez olyan testekkel, hogy hányok tőle.
        És látá Éva, hogy minden, ami a kétszemélyes, egymás szemébe nézős, mélyen lelki, szerelmesen reszketős, lehet-belőle-gyerek-is szexualitástól elszakadt, ímé, igen undorító
        ízlésileg, emberileg. Metafizikailag gusztustalan. ezek az emberek nem boldogok, hanem kétségbeesettek és addikcióba kapaszkodnak.
        Szeretném, ha a gyerekeim megmaradnának tisztának. Romantikus buzulás oké, de ez a mai trend iszonyatos. Tárgyiasító, megalázó.

        Kedvelik 2 ember

      • “Ha tehát az anya elmulasztja, hogy még abban az időszakban tájékoztassa a férfit a terhességéről, amikor még dönthet a terhesség megtartásáról vagy megszüntetéséről, a mulasztásért az anya pénzbírsággal sújtható, sőt a mulasztás kihathat a férfi tartásdíj fizetési kötelezettségére is.” Ezt nem tudtam. Boris Beckert hogyan perelte a nevezetes anya?

        Kedvelés

      • Hogy gondolja a liberális fejedelem, hogy az a szeyxelés szabadsága, hogy beleélvez a nőbe, majd lelép, mert az abortusz nem nagy ügy…? Én nem kérek ebből, a sejtjeim tiltakoznak. Az embrió, aki én voltam, a gyerekeim és mindenki. Hogy nem látja, hogy mi = ők? Hogy mindenki ugyanonnan jön? És mennyit dumál, magyaráz, jaj, fúj.

        Kedvelés

      • Tiszta KDNP lett ez a blog, pedig lám, honnan indult! Igen, az ember telítődik a hülyeséggel, az aljassággal, a pótcselekvésekkel, amiket identitásnak tálalnak, és vágyik a tiszta forráshoz, ami egyébként – megsúgom – minden ember legmélyebb vágya: szeretve lenni. Bizony, bizony. Minden más beteg. Vagy az lesz. De torz mindenképp.

        Kedvelés

  4. Ez egy nagyon jó sorozat, remélem, jó lesz a link. Rímel az itteni gondolatokra. A szerző (aki nem tudom, hogy ki) többi abortuszos témájú cikkét is érdemes elolvasni, baloldali és erősen abortusz-kritikus.

    Baloldali szemmel – az abortuszról II.
    Szociális igazságosság
    https://toprengoforradalmar.blog/2019/12/12/baloldali-nezopontbol-az-abortuszrol-ii-szocialis-igazsagossag/?fbclid=IwAR0VhjEvbfAUB93i-agdkMdxjhwgynsv51ofjP1wQsjMqBqO7t5ouTq4BS8

    Kedvelik 1 személy

    • De mihez képest? Akkor volt egy aktív szülőkorú nemzedék, többen is voltak. Ma összehasonlíthatatlanul kisebb tabu a szex, a heteró családokat tényleg nyomja ez a rendszer, nem most veszítette el fél Magyarország a munkáját, töredéke a hormonos fogamásgátlás hormonja is az akkorinak, megbízhatóbb is, az ára is kevesebb, kevesebb a huszon-harmincéves, és mégis, még mindig 25-30 ezer abortusz van évente, úgy, hogy ma már sokan külföldre járnak akár rendszeresen is abortuszra.

      Kedvelés

  5. Nagyon jó összefoglaló, Éva! Elgondolkodtató linkek és statisztikák. Köszönet.
    A lényeggel egyetértek. Felelős sex, védekezés, végső megoldásként minimális kockázatú abortusz. És a nőt ne megvetéssel, de együttérzéssel fogadják, ha már muszáj volt meghoznia ezt a döntést. És főleg ne a férfiak hozzanak erre vonatkozó törvényeket, a nők beleegyezése nélkül! És igen, a sex legyen élmény, legyen méltó, ne unaloműzés vagy fogyasztás. De: van olyan, egymás szemébe néző, feltétel nélkül szerető, kölcsönös odaadáson alapuló “szereted rajongva a másik embert, pont őt és csak őt, minden részét, vonatkozását” sex, ami nem vezet egyértelműen oda, hogy akkor ebből akár gyerek is születhetne. Nem mellesleg Lucia Berlint én is nagyra tartom. Ez új, amit olvasol? Nekem csak a Bejárónők kézikönyve van meg.

    Kedvelés

  6. Én azt szeretném, ha a magzat genetikai károsodása, fejlődési rendellenessége miatti abortuszok egy részét is meg lehetne előzni ha valaki tud és akar erre készülni. Ha nem próba szerencse alapon menne ez, hanem a jelenlegi rendszer helyett, amiben a már létrejött, 10-20 hetes magzatot vizsgálják, aki akarja annak lenne lehetősége arra, hogy előre vegyen részt olyan vizsgálatokon, amik kiszűrik az anyában. apában a leggyakoribb ritka rendellenességeket, amik károsodott magzathoz vezethetnek. És nem a 20 héten derülne ki egy magzatról, hogy egy amúgy szűrhető (de ritka és ezért rutinszerűen nem szűrt) anyai felszívódási zavar miatt alig van esélye az életre. Meg azt, ha az ilyen helyzetekben, amikor egy előrehaladott terhességnél derül ki, hogy valami a magzaton a szokásostól eltérően fejlődik, akkor a szülőknek elérhető lenne egy jól felkészült támogató szakembercsapat, akiknek rendelkezésére állnak megalapozott adatok arról, hogy az ilyen eltérően fejlődő gyerekeknek milyenek az életkilátásaik, a gyógyítási esélyeik. És persze az is jó lenne, ha a sérült gyerekek, emberek a jelenleginél sokkal nagyobb támogatást kapnának és jobb élhetnének.
    És értem, hogy ez sok pénzt meg tudományos kutatást igényel, de nem tudom, hogy hogy lehetne jelezni azt, hogy van erre igény, ezek fontosak, erre is kellene pénzt-szakértelmet fordítani.
    Nagyon érdekelne hozzáértő vélemény arról, hogy ez mennyire lehetséges. Akár az is, hogy ha az erre igényt tartó, ezért akár jól fizető gyerekvállalás előtt álló párokat ugyanazokon a módokon megvizsgálnák, mint azokat, akik asszisztált módon vállalnak gyereket, akkor így ki lehetne-e szűrni több olyan párt, akinek valószínűleg magától beteg gyereke lesz.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.