Ismét nekimegyek valaminek, kíváncsi elmével. Nem kenegetek. Bennem mindig is mocorgott az engedetlen. Egy ideje tudatosítottam is és kimaxoltam, hogy
miért is mondjam én ezt, csináljam azt? ne mondjam amazt? csak mert valaki azt mondta, azt várja el, megtiltotta? aha, és miért is mondja? neki milyen hatalma van amúgy, hogy nekem bármit előír?
és: neki milyen az élete, ő mire ment a normáival (még ha nem is képmutató)? akarok én olyat?
Ahogy olvasom az érveléseket, elnézem a szörnyű hatásvadászatot, az áldozatiaskodást, inkább nem.
Amúgy senkinek nem csicskulok be. Felmászok az almafára (ebből váratlan botrány lett), úgy edzek, ahogy nekem jó, nem az ő normáik szerint, nem tudtak behúzni a digitális rabszolgaságba, és megpiszkálom a magabiztos jóemberkedést is. Én nem akarok érdekek és lobbik eszközévé válni, mert többre tartom magam. Magánemberként sem leszek eszköz, de bloggerként különösen nem. És nem érdekel az “egység” a feminizmusban sem. Minden kérdést fel kell tenni és meg kell vitatni.
Ígértem korábban ezt a témát. Transz, queer, homoszexuális, egyben kezelem ezeket, mert az érvelésem szempontjából hasonlóak. Ők. Miért? Én nem vagyok egyik se. (Nem akarta elhinni.)
Most csalódott vagy, hogy átálltam, és nem azt mondom az LMBTQ+-ról, amiket te lájkolgatsz, meg amiket – mellékes témaként, de – pár éve még én is toltam. Miközben idegesítettek az ide kommentelgető, szenteskedő aktivisták. És még jobboldali sem vagyok.
Nem a tájékozatlanságba vagy gyűlöletbe csúsztam bele (vissza), kívülről tudom én az összes érvüket, hanem bejártam egy utat az autonómiámban, és nem engedem többé, hogy mások diktáljanak. Megvizsgálom a liberális beszédmódot, és a következtetéseimet írom le. Amúgy nem túl bonyolult, csodálkozom is: ti hogy hihettétek el mindezt? és persze én régen…? Kicsit sem érdekel, ki nevez kirekesztőnek miatta, tudjuk, mire valók ezek a vádak.
Viszont nincs alázás, gúny. Ha ő nem Józsi, mert 2019 óta Erzsi, akkor legyen. Mert udvarias vagyok. Viszont nem hiszem el, hogy ő nő és hogy ugyanolyan nő. Sajnos. Nem tudott meggyőzni. Csendben jelezném: mások is inkább csak udvariasak.
Na. Ez a poszt arról szól, hogy szerintem nem veleszületett és nem is megváltoztathatatlan a homoszexualitás és a transzneműség (bár ez az uralkodó facebookkommentes jóembertan), és ennek implikációjáról is: ebből nem következik gyűlölet, sem püspöki konferenciás nézetek. Másképp mondva: nem kell keresztény fundamentalistának lenned, hogy zavarjanak ezek a dolgok.
Arról is szól a poszt, mitől ilyen “homofóbok” a tömegek. Több türelmet a tömegeknek! És kevesebb lenézést.
Nemrég jöttem rá, hogy kritikátlanul elhittem a tanokat. Fel is mondtam őket szépen. De nem láttam egy csomó mindent akkor még. És most se egy másik ideológia nevében beszélek.
Megtanultam, mit kell mondani, nem tettem fel kérdéseket. Azt kell mondani, amit ők, azért jár a befogadás és a jópont, az a norma. A többiek buták és dúródórák nyilván, valamint gyűlölködnek. Javítgattam B-t, G-t, hogy nem átoperáltatja magát, hanem nemi helyreállító műtétet végeztet!
Nem is tudom, mikortól lett ebben irónia.
Ma az van, hogy aki nem lájkol ilyesmit a facebookon, nem akar meghatódni mindenki sorsán, kritikája van az aktivizmussal, esetleg ízlésileg ügyetlennek, érdektelennek tartja a mesekönyvet, az GYŰLÖLKÖDŐ és NEM ÉRTI. Egymás sarkát tapossák, hogy milyen elfogadók.
Amit mondtak, az nemhogy nem az igazság, de még információ se volt, és főleg nem tudományos alapú. Hanem propaganda, lobbi, nyomulás.
Vagy van ez a cikk, most elég a címe nekünk:
Ha azt mondod, nem choice, az azért van, hogy áldozat lehess: jaj, te mennyire szenvednél, ha nem élhetnéd meg az igazi énedet (amivel a személyiségedet rögtön a nemedre szűkítetted). Sajnálatra játszol, érzelmileg zsarolsz. Valójában azt csinálod (ahogy mindenki), ami neked jól jön. Ettől, hogy “not a choice”, azt reméled, hogy nem fognak kritizálni, mert nem vagy felelős. Nem a te döntésed.
És ki is véded ezzel azt, hogy egy pszichológus tudna neked segíteni. Ún. konverziós terápia – teljes szakmai tilalom van Amerikában és az unióban. Nem szabad lebeszélni, kétségbe vonni őket.
Azért mondják, hogy ez nem választás, hogy kicselezzék a konverziót. Pedig van olyan, akinek segítene egy kis lélekboncolgatás, megfejteni, mi a baja a heteróval vagy a cisszel, miben volt kudarca, vagy nem mulandó identitásválság-e ez – a kamaszok körében rengeteg detranzicionáló van. Nehogy már kiheréljék őket. És van, akinek nem segítene a terápia. Ma az van, hogy “gondos pszichológiai tanácsadás előzi meg” a tranzíciót, de ha mondasz öt mondatot (mindig is babákkal játszottál, nem bírod a tükörképed), megkapod a papírt.
“Kezelhető” “állapot”-e, ha tehát nem veleszületett, a transzság? És miért kéne kezelni? Mert belső válságot okoz, nagyon kétes eredménnyel tranzicionálnak, extrém mértékben megnehezíti az életüket, élethosszig pácienssé tesz és rengeteg szövődménye van a beavatkozásoknak, továbbá megfoszt egy csomó mindentől. Sehol a világon nem számíthatsz teljes, igazi elfogadásra, csak kötelező beszédmódra. Mínuszból indulsz. Én ezért viselném nehezen, ha ezzel állna elő a gyerekem. Nem azért, mert nem hiszek neki. Melegként, leszbikusként ez sokkal kevésbé van így, jobban tud teljes magánügy lenni, de amint politika lesz, akkor megint felmerül pár kérdés, lejjebb írok példákat.
Serkentő környezet létezik. Amerikában a karantén előtt középiskolai osztályok füzérben, egymás hatására válnak transzneművé úgy, ahogy nagyszüleik a Beatlesnek csápoltak. Volt papírjuk, hormonoztak, siminkeltek, öltözködtek, ki hogy. Majd otthon rekedve alábbhagyott a kedv, a kortárs nyomás, detranzicionáltak.
Az “ezt dobta a gép”, a “core identity” hangoztatása tehát arra is jó, hogy ne vesse fel senki, hogy ezek inkább zavarok (szexuális fejlődési zavarok, különbözések), és ne akarja megváltoztatni a környezetet, a kultúra üzeneteit, amelyekben keletkeztek. Mert ha környezeti hatás, akkor mondjuk a fundamentalista keresztények szívesen eltüntetnék az érintettek láthatóságát. Nehogy valaki kedvet kapjon, utánozza őket, menőnek érezze. Nehogy sokan legyenek.
Pedig kedvet kap. És egyre többen deklarálják magukról. Írok egy nemváltás-kritikus érvelést, és Villő kettő órával később coming outol, hogy ő GENDERFLUID és ŐT BÁNTJÁK. Ennyire felszínesen is lehet. Áldozatnak lenni menőség, és jár érte a figyelem.
Én sem veleszületetten vagyok az, ami:
98 százalékos heteró vagyok. Azt a kettőt meg tartsuk fönn váratlan esetekre.
A neveltetésem, belém nevelt értékrendem meg a kamasz- és ifjúkori visszafogottságom miatt. You didn’t have the chance to exoperience, honey. Ha jártam volna bulikba, leszbikus, progresszív terekbe, akkor lenne ilyen élményem, és talán meg is kedveltem volna a dolgot, ahogy a fiatal George Michaelt se sok férfi dobná ki az ágyából. Talán ma bi lennék. Vagy ha több sérelmem lett volna, és és kevesebb orgazmusom, akkor leszbikus. Én egy kicsit kilógtam a feminizmusból, mert persze, nem a macska, a vegánság, a gyerektelenség és a zavaros párkapcsolat a beugró oda, de azért de.
Iránban tényleg nincs annyi meleg, nem csak az van, hogy nem vallják be. Ha a közeg elfogadó, akkor létező opció lesz, rájönnek, felismerik, van neki konextusa. A kultúrában nem jelennek meg kontextustalan dolgok.
Vagy ha ráérsz erre, mint Villő.
A tisztán veleszületett identitás, orientáció dogma. Arra jó, hogy senki ne akarjon vele vitázni. Értem, miért tolják, de ez nem tudományos igazság.
És akkor a pornó, mely a tudatokat formálja. Érdekes dolgok ezek. Kétmillióan tiltakoznak a Pornhub ellen – és kétmilliárdan verik ki rá. (Az a sok derék templomjáró amúgy úgy bámulja a gyereklányok és fiúcskák megerőszakolását, ahogy én, a “liberális” meg a melegtámogató baráti köröm soha nem tette.)
Minden a társadalomban alakul ki, a szűkebb közegben, vagy érzelmi élmények révén. És az dönt, hogy megéri-e, jó stratégia-e, és ez tisztén társasdalmi vagy szociálpszichológia.. kérdés. Az meg pofára esik, aki sugárzó boldogságot vár a patriarchátusban bármitől, ami nemiség. Nem vagyok boldog ciszheteró, leszek akkor szintén boldogtalan homó, esetleg transz, de az nagyobb meló, meg kicsit ciki is.
Van olyan is, hogy csak közéjük akarsz tartozni, mert ők, meleg/leszbikus barátaid tűnnek fejlettnek, nyitottnak, macsóságmentesnek. Tehát ellenállási gesztus.
De mi van az agyunkban, a biológiánkban? Nagyon kevés elem van, ami nem tanult (ösztönös, szomatikus vagy korán szerzett). A többi a társadalomban formálódik. Identitás nem lehet veleszületett, hogy is lehetne?
Pedig ezt hajtogatják: az, hogy kihez vonzódsz, eldőlt már a szüleésedkor, és ezért nem lehet elnyomni. Holott az emberi szexualitásnak majdnem az egésze tanult, ösztönmaggal és szaporodási késztetéssel, illetve a gyönyörérzet fiziológiájával és hormonhatással. Ami az agyunkba megy, minden a környezetből megy, következésképp ha más menne be, akkor más lenne az agyban.
Kommentelő írta itt, nem erre, de erre is igaz:
…az ember szexuális vonzódásai és vágyai _NEM_ „természetes” módon működnek – mármint: a szexuális tevékenységek nagyon nagyrészt tanult magatartásformák. szóval ezt a megközelítését az emberi szexualitásnak nagyon óvatosan kezelném, hogy “valamit érzek, akkor az biztos így természetes, és biztos, hogy a késztetéseimet ki kell élnem”.
Például hányszor érvelünk úgy feministaként, hogy ha nem lenne a macsóskodás ennyire hangsúlyos, ha a pornó nem így szőné át a tudatokat, akkor nem így közelednének a férfiak a nőkhöz. Ugyanannyi tesztoszteron mellett sem. Ha a nők nem önelnyomásra, engedelmességre, gondoskodásra volnának nevelve, akkor másképp nézne ki a szexuális aktus. Itt van az anális aktus diadalmenetnek mondható példája: tudjuk, hogy a pornó hozta be a mainstreambe undi perverzióból must have főjóvá. Húsz éve még senki nem győzködte a csaját a párkapcsolatában. Ha tilos lenne, vagy nagy szégyen, kevesebben csinálnák, a nők nem mennének bele “kísérletező kedvvel” sem, nem éreznék menőnek. Akik mégis csinálnák, azok nem érvelnének cikkekben amellett, hogy ez menő, hasznos, boldogító.
Az orientáció persze erősebb ennél, de ugyanígy a környezetből jön a hatás. Hogy mit tanulsz meg, mi izgat fel, az gerjeszthető, terelhető: a média és mögötte az érdekek gerjesztik is. Miért ne tennék? Ugyanígy manipuláltak bele abba, hogy a leheletvékony modelleket lássuk szépnek. És vannak közegek, ahol a pornóban fogant leszbizés, tehét fiúk hergelésére szép lányok csókolózása menőség. Ez is környezeti hatás.
Mindig is léteztek, mondod erre, Iránban is vannak, a tilalmak ellenére, csak elfojtják. Igen. Léteznek, csak sokkal kevesebben. És nem élik meg, vagy nem olyan szabadon. Ez amúgy nem jár, a szexuális boldogság vagy az önazonosság nem jogok. Aki nem éli meg, annak szar, nem ezt vitatom. Van, aki azt választja, hogy akkor aszex lesz. Transzformálja mondjuk szellemi teljesítménybe, aszketizmusba a szexust. Bátor, büszke, celeb ott ezzel nem leszel.
De az nem igaz, hogy ők csak élni szeretnének nyugodtan, ahogy bárki más. A meleg/leszbikus is társkeres, próbálkozik, vadászik, interakcióban van heterókkal, és az érdekek néha ütköznek. Van, aki “kipróbálja”, aztán úgy érzi, belevitték az erdőbe. Mondd egy ilyen sérültnek, hogy love is love. Szerintem ugyan semmi nem lesz, ha valaki összeborul egyszer-kétszer a maga nemével. De amikor író úr rámfeküdt, akkor csak azt éreztem, hogy én ettől a konkrét embertől undorodom. Amikor a fociedzőm páros gyarkorlatnál simogatni kezdte a kezem és úgy nézett, akkor is ezt, és még azt is, hogy leszbikussá akar tenni, ami nem vagyok. És a bepróbálkozás mellett a promiszkuitás is jellemző, ami rohadt veszélyes. Lelkileg is.
Pont én a szexhajszolást, kinkséget, kíváncsiság-kiélést, tehát a szép-egyenes, kétfős szerelmen kívül minden mást rombolónak és pótléknak tartok, heteró viszonyokban is.
Szép szerelmekben jóval nehezebb megélni a homoszexualitást, mint futó, titkos aktusokként. Mert nem úgy nevelték, fél a családjától, környezetétől. Mert a világ heteró. Miért heteró, és miért érdeke, hogy az maradjon (bár bőven elférnek rajta verziók)? Azért (lényegében), mert ivaros szaporodás van. Erre vezethető vissza. Az egy agymosás, hogy a homoszexualitás is pont olyan szerelemverzió, csík a szivárványon. Nem tartják annak: nem illenek úgy egymásba a szervek, nem lesz belőle gyerek, szavakat kéne módosítani (“férj”), furának tartják – ezért nem támogatóak. Az meg iszonyú lenézés, hogy ettől szerinted ők üldözik őket és gyűlölködnek, ezen drámázni, meg te majd érzékenyítesz, mert a facebookon olvastad a sok felvilágosultságot, terjeszted is, és akkor majd elfogadják egy szép napon. Torkon lenyomás lehet – és van is.
Ha nem lenne jelen ma már divatosan a “másság” mint önkifejezés és kitűnési lehetőség, akkor tényleg a négy fal között csinálnák. Vagyis, “csak élni szeretnének békésen”. E kettő azt is jelenti, hogy megélnék minden bántás nélkül, de nem lennének láthatóak, nem lenne ilyen trend, hogy csupa melegtéma nyerte éveken át az Oscart, meleg celebek vannak, és nem követelnének láthatóságot, politikai jogokat, például családalapítást.
A politikai jogok már mindig a társadalmon vanak követelve, az már másokat is érint. Miért nem támogatják a házasságukat, az azonos neműek örökbefogadását a tömegek? Mert gyűlölködőek? Nem. Hanem mert neki más az érdeke. Ő is gyerekre vár, heteróként. HVagy hisz abban, hogy kell egy anya is.
És miért tolná más ügyét? Mint nőnek, dolgom-e támogatni minden nőt? “A pokolban külön hely van azoknak a nőknek, akik nem segítenek a többi nőnek”, így Madeleine Albright. Feminista vagyok, akkor Labrisz is? Harcolnom kell mások jogaiért? Akik előírják, hogy nekem drag showra kell mennem érzékenyedni, és ha a szerelmemmel boldog vagyok, átharapják a ciszheteró torkom. Mindenki élni, boldogulni próbál, ez nem önzés. Ezek meg kiróják a mozgalmiságot. Meg ne szüljek. Nekem ebből lett elegem. Ilyen pletykakör lett, ki hogy él.
Van, aki nagyon is LMB párti (leszbikus, meleg, bi), de nem kér a Q-ból (queer: a mindenféle szabálytalan szexus), se a T-ból (transzok). De ők rá vannak akasztva a melegmozgalomra. Az LMBTQ egésze meg a feminizmusra. Így nehéz együtt fellépni a nők érdekéért és a patriarchátus ellen, hiszen sokan gondolják, hogy álruhában közéjük furakodtak a férfiak, és nem a nők érdeklik őket (vagyis…). Ráadásul a T-knek és a melegeknek sokszor ellentétes is az érdeke a nőkével. A transznőkkel kapcsolatos aggályokról, a nők biztonságos tereinek inváziójáról, a női reprodukció elbitorlásának első példáiról már volt szó itt, de az is trend (és pont aktuális a téma törvénymódosítás miatt), hogy meleg, jómódú nyugati párok béranyával szerzik be a gyereket. Márpedig a béranyaság a sex worknek becézett prostitúció mellett a női szexualitás legaljasabb kihasználása, monetarizálása, a patriárchátus legnagyobb szégyene. (A mindig problémaérzékeny Sofi Oksanen új könyve báranyaságról szól!)
Szóval ha az a kérdés, a zászlajuk alatt harcolok-e egy új törvényért, akkor NEM. Ha meg a Háttér Társaság foglalkozik azzal a diszkriminációval, hogy Berencsi Eszternek nem adak Hollókőn jelmezt, vagy a progresszív média a férfitestbe való méhátültetést próbálja normalizálni, mert a transznők is nők, akkor joggal lesznek körberöhögve és megvetve. (Utána is olvashatsz ennek, de pont azt találod, amit már most gondolsz: életveszélyes, iszonyú drága, rengeteg állat szenvedése és halála előzi meg, önző, erőszakos, kiszámíthatatlan, és a női reprodukció bitorlása). A szíve vágya – kit érdekel? Olyan életformát választottál, hogy abból nem lesz gyerek. Egyébként Ozsváth Zsolték is. Ezért nem jut.
Összegezve a posztot: veleszületett “ezt dobta a gép” identitás nincsen. Van talán elnyomhatatlan core identitás fajtája, de ki tudja már azt ma, mi micsoda, amikor ez kulturális jelenség lett. Van kísérleztező kedvű, bulis, miért ne? típus, ők is leszbikusnak vagy transznak mondják ám magukat – nem tartozik másra, nem is szégyen, politikai jogokat nem követel. Vagy menősködés, olyanoké, akik se ciszként, se heteróként nem volnának boldogak, és ők is állítják, hogy ők azok és őket nem fogadják el, és ez a baj, és ők harcolnak – áldozati műsor. Mindenki más átlát ezen, általában parazitaként és érzelmi zsarolóként viselkednek. Van kudarcok elől menekülő meleg és leszbi, a feministák jelentős része bevallottan választja, mert nem kér a férfiakból. Szóval rohadtul nem veleszületett. És amit igazán bírálok: van az aktivizmus, amelyben amúgy az érintettek nagyobbrésze nem vesz részt, és ijesztő vadhajtásai vannak.
Szerintem sem kell elnyomni azt, ami erős a személyiségben, de nem igaz, hogy jó kérdésekkel egy pszichológus ne tudna segíteni annak, aki a tökösség kényszere elől menekül például a transzságba. A transzság a tranzícióval nagyon meredek döntés, nem olyan, mint hogy kipróbáltad a a homoerotikát egy-egy estén. Műtétei visszavonhatatlanok, és az átmeneti hormonozás is károsít. És pont azért ad értelmet üres, kudarcos életeknek, mert akkora projekt.
csak az olvassa. én szóltam 
Hogy Iránban kevesebb homoszexuális lenne vagy nem élik meg olyan nyilvánvalóan, annak némiképp ellentmond az alábbi nagyon vicces, de eléggé realista útibeszámoló: http://danielfromhungary.blogspot.com/2010/06/gay-bisexual-province-qazvin.html
KedvelésKedvelés
Azért Iránt említettem, mert híres eset, hogy meghívták Ahmedinedzsadot a Columbiára, ahol előadott, azzal a feltétellel, hogy a hallgatók kérdéseire valóban válaszol. A többi itt:
https://www.theguardian.com/commentisfree/2007/sep/25/nohomosexualityhere
Ezt már megírtam egy hasonló témájú posztban pár hónapja, erre utaltam.
Mindig örülök, ha valaki a poszt lényegi mondandójához kapcsolódik, és nem rugózik részleten, főleg az olyan, aki ritkán ír, ezúttal ez nem sikerült.
KedvelésKedvelés
Annyi belátható, hogy ahol a vallás szigorúan szankcionálja, és nem is menő, ott nem lesz annyira jelen.
KedvelésKedvelés
És csak töprengenek a hites feleségek, hová tűnik időnként az uruk meg mièrt csak kötelesséhszerűen él velük házaséletet.
A katolikus egyházban meg igencsak jelen van a homoszexualitás, hiába tiltja a dogma.
De hogy a poszt lényegéhez kapcsolódjak: az valóban propagandacélokat is szolgáló alternatív dogma, hogy a homoszexualitás egy ez egyben veleszületett, és hogy ezt valóban azért hirdetik, hogy ne akarják a már kialakult vagy alakuló orientációjukat mások erőszakosan formálni. A biológiai (genetikai vagy hormonális) alapok mellett sokféle hatás játszhat közre, mennyire kizárólagosan vonzódik valaki az eltérő vagy azonos neműekhez, mit talál vonzónak és azt egy adott társadalomban, közegben hol, hogyan találja meg később. Bizonyos szempontból a konzervatív ideológia is teremt olyan közegeket és emberi viszonyokat, ahol az is “megágyaz” a homoszexualitásnak, hogy a nők és fèrfiak szerepek kötöttsège, hierarchikussága miatt a szex örömszerző szerepét egyesek csak a saját nemükkel tudják megélni, vagy a korai élményeik erre kondicionálják őket. És ha mondjuk valaki azért lesz homoszexuális, mert az ellenkező nemmel olyan traumatikus élményei voltak, mi értelme azt taglalni, hogy “fel kellene dolgoznia a traumáját”? A konverziós terápiák jellemzően azt el tudják érni, hogy a saját nemétől is megundorodjon átmenetileg vagy örökre, de azt nem, hogy ténylegesen vágyjon az ellenkező nemre és élvezze is a szexet anélkül, hogy közben másról fantáziálna.
KedvelésKedvelés
Az, hogy a veleszületett érv a konverzió ellen kell, az én gondolkodásomban nem jelenti azt, hogy a konverzió oké és javasolható és változzanak meg. Csak hogy lássuk már, miért állítják, hogy “ezt dobta a gép”.
Felmerül a kérdés, mi van akkor, ha környezeti hatás. És akkor itt megválaszolom: SEMMI. Akkor környezeti hatásra meg kíváncsiságból meg menőségből melegek, és hajrá, élvezzék az életet. Csak NE láttassátok már magatokat “nem tehetek róla”, “mindenki minket bánt” áldozatnak folyton (SzÉva hisztis cikke, tejóisten). Én nem ijedek meg, ha valaki meleg (vagy kink, vagy transz) lesz, minden autonóm döntésnek drukkolok, de 1. tőlem ne kérjen semmi különöset, nem fogom pozitívan diszkriminálni, 2. a társadalom egészének nem érdeke, hogy mondjuk 10-20 százalék homoszexuális helyett 40-50 százalék legyen, aki nem kér a hagyományos felállásból, 3. nem lehet eltekinteni attól, hogy vannak idősebb, másképp nevelt, keresztény vagy titkos hajlamaikat szégyellő emberek is. Vagy olyanok, akik jól vannak a melegségükkel vagy biségükkel, csak nem akarják lobogtatni.
Ja, és a traumatikus élmény, az sérülés, azt fel lehet dolgozni, a pótlék-válasz csak pótlék és menekülés marad. A traumák hatásai sem okvetlen véglegesek. Én mondjuk nem szólnék bele, aki úgy érzi jól magát, csinálja azt. Mindenki csinálja azt, ami neki jó és vállalható, lehetőleg ne okozzon károkat (néha kell a szabadságért), és ne csicskuljon be se tanoknak, se divatoknak, se a neveltetésének, se a társadalomnak. Üdvözlöm. Komoylan.
És a másik, hogy a “nem vagyok homofób, vannak meleg barátaim, de…” igenis létezik, pedig azt mondják, ez is homofóbia. Az ember bírja a meleg barátait, drukkol nekik, tartja a gyertyát, de a hiszti, önsajnálat, kontentté tett áldozatiság, érvek, politikai követelések, csapból-is-ez-folyik, a viták, a mesekönyv nem tetszik neki. Amellett nem lehet magunkat fensőbbrendűnek érezve lehülyézni, letudatlanozni mondjuk nyolcmillió embert, akinek a cocacola plakátja nem tetszik, vagy nem tudja hova tenni, hanem el kell fogadni, hogy mi, városi, tanult, világlátott, nyitott emberek kevesebben vagyunk és kész. Ez nem a nyugat, kár úgy tenni, mi ilyen merevebbek maradtunk, pedig harmincöt éve érzékenyítenek. Azóta a melegség elveszítette intellektuális és rendszerellenes jellegét is, sőt( a Meleg férfiak, hideg diktatúrák című filmre gondolok, mindenkinek ajánlom).
KedvelésKedvelés
Szerintem a szexualitáshoz való viszony tekintetében a környezeti hatás is nagyrészt az “ezt dobta a gép” esete. Ugyanúgy nem választja az ember azt, hogy hová születik, milyen korai élményei vannak (akár pozitívak, akár negatívak), milyen irány és mennyire rögzül, mint azt, hogy milyen genetikával születik. És vonzalmaink vagy viszonygásaink okát inkább csak találgatjuk vagy magyarázzuk, ideologizáljuk, de amíg nincs velük nagy gond, nem nagyon gondolkodunk rajta. Azt hiszem, pont a Meleg férfiak, hideg diktatúrák filmben mond valami olyasmit Nádasdy Ádám, hogy ha egy férfi és egy nő megy be kézenfogva a boltba, akkor az emberek nem kezdik el azt firtatni, hogy ezek szexelnek-e, és hogyan és miért, míg ha két férfi, rögtön ezen kezdenek pörögni magukban vagy nem magukban. Ami a traumafeldolgozást illeti: persze, mondogathatjuk másnak, hogy dolgozza fel a traumáját, de a trauma lényege pont az, hogy az ember általában nem tud róla (mert az énvédő mechanizmusai segítettek neki elfelejteni), vagy nincs tudatában annak, milyen hatása van annak arra, hogy az lett, aki. A traumafeldolgozás kurva nagy meló (ezért is gyakori, hogy akkor jön fel a felszínre, amikor látszólag minden rendben van, azaz van idő, erő, energia a feldolgozásra, a fájdalom újraélésére), és a vége általában nem az lesz, hogy “begyógyul a sérülés”, hanem jobban tud az ember együttélni, tágulnak a választási lehetőségei, mert jobban kiismeri magát és jobban tud megküzdési stratégiákat választani. 2. Mivel, hogyan lehetne szerinted elérni azt, hogy 40-50% legyen, “aki nem kér a hagyományos felállásból”? Szerintem ezt semmilyen propagandával nem lehetne elérni, maximum azzal, ha a nemek aránya egészen radikálisan felborulna – akkor biztos lennének olyanok a többségi nemben, akik a más nemű partnerért való kemény harc meg az egy másnemű partneren sokadmagukkal való osztozás vagy a cölibátus helyett helyett inkább azonos neművel való, de egyenrangú viszonyt keresnének, még ha nem is ez az elsődleges preferenciájuk.
Ami a politikai részét illeti, abban jórészt egyetértek, és ahogy egyes aktivisták (heteróként) ügyet csinálnak a melegekből, az sokszor arról szól, hogy más faszával verik a csalánt…(mert aztan ők lesznek a konzervatív backlash célpontja) Egy csomó homoszexuális nem aktivistáskodik,, ha nem sérülnek tenylegesen a jogai, és nem várja el azt, hogy mindenki szeresse, támogassa, elfogadja, helyeselje az életformáját, csak azt, hogy hagyják békén (és ne akarják mások jobban tudni nála az életét).
KedvelésKedvelés
Az egyházban jelenlevő homoszexualitás szerintem sokszor nem valódi szexuális vágy, hanem az elérhetőre való rázúdulás. Abban látom az eredetét, amiben a szexuális abúzusét is: felnőtt heteroszexuális ember, aki nem pedofil mégis abuzál egy kisfiút mondjuk. Ebben vastagon benne van a hatalom és erő érzése is. A tranzíción is sokat gondolkodtam. Az alapkérdésem: milyen súlyos trauma, sérülés kell ahhoz, hogy valaki annyira utálja a testét, hogy hormonkezeléseknek, fájdalmas és várható élettartamot csökkentő műtétek sorának tegye ki magát, hogy aztán ne legyen se ilyen se olyan, ne tartozzon sehová? Ezt pedig az anorexiával látom rokon kórképnek, abból a szempontból, hogy végletes önsanyargatás, azért, hogy olyasmit kontroláljuk, amit nem kellene pl. h az életben maradáshoz enni kell (én nem eszek), férfinak születtem (én nő leszek, kerüljön, amibe kerül).
KedvelésKedvelés
És szellemi partner neki a másik kispap. egy kiválasztott csoport része. Szenvedélyes munkahelyeken, kollégiumokban van még ez: a közös ügy hoz össze, teremt szexi hangulatot, mindenki beleszeret mindenkibe.
KedvelésKedvelés
‘az elérhetőre való rázúdulás’
Marokkói muszlim férfi, régi barátnő férje magyarázta egyszer, hogy:
1. A fiatal muszlim nők körében az anális szex egy nagyon népszerű opció, mert szűz maradsz tőle, és a férfi is megmarad.
2. A homoszexuális kapcsolatok egy részének létrejötte (szerinte java, én meg nem tudom, mert nem várja el tőlem Allah, hogy hetero legyek) annak tudható be, hogy könnyebb egy férfival mutatkozni, megszervezni egy találkozót, úgy általában időt tölteni, mint egy idegen nővel. A feleség nem opció olyan mértékben, mint arra rákérdeztem, mert egymás előtt képviselik a tanokat, tehát nem szexelnek annyit, úgy és akkor, ahogy kívánnák. Valamint, a bűnösség sulykolása szerintem kontraproduktív, ezt már én teszem hozzá, ő nem volt ennyire szabad gondolataiban.
KedvelésKedvelik 1 személy
A katolikus egyházban megjelenő homoszexualitásnak és pedofíliának most már egyre nagyobb szakirodalma van, kezdik érzékenyen és alaposan feldolgozni a jelenséget, szerintem érdemes olvasni, mert olyan lelki nyomorokra mutat rá, amik egyre elterjedtebbek, és mind afelé mutatnak, ami egyébként már a ’70-es években elkezdődött, csak nem ért be: hatalmas változásokra van szükség az összes egyházban.
KedvelésKedvelik 1 személy
Az meg a kedvenc szövegem, hogy a “kereszténydemokrata homofób családapa titokban buzul” – persze, hogy titokban, többek között azért, amit ez a vád is tükröz, hogy ez tök ciki. A buzulás, a fétis, az orgia ciki, minden közvélemény szemében, nem akar tudni róla, ha tud, akkor meg ítél mohón. Amúgy a szélsőséges, pornóihlette, vadulós, különcködő, kísérletező szex mindig ciki lesz, egyrészt mert veszélyes és kihasználós, másrészt ez egy gerjesztett műsor, mögötte érdek van, és pótcselekvés, olyanoké, akik másra használják a szexet, mint ami a helye az életben, és persze, harmadrészt, azért is, mert makacs prüdéria van itt nálunk, az is prűd, aki felrója a homofóbiát a politikusnak. Mi nem vagyunk nyugat, ezt jó lenne elfogadni (és ahol a szexmóka szabadabban megy, ott meg más a nyomor, például kurvára unatkoznak, jólétben is depisek és semmiben nem hisznek az emberek). Ha már családod van, nagyon ciki minden más szex, vagyis annak vállalása (nem csak a buzulás). Ennek a szégyennek a leplezésére kell a harsány homofóbia, amit a ker. dem. pol. tol, és ne legyen senkinek kételye, mi lenne vele, ha vállalná szabadon, mi lett a Borkaiból is és hogy néznek a feleségére.
Ha sokkal szabadabban élné és nem lenne ilyen életre szóló teher és korlát a házasság és dráma a megcsalás, a válás (mert nem így fognák fel), a villanykörte seggbe erőszakolása és hasonlók akkor is nagyon ciki lenne. És még mennyi mindent szégyellnek a szexualitással kapcsolatban. Amúgy főleg azért, mert a szereplőknek (a feleségnek, a férjnek, a buzi szeretőnek) más az érdekük.
KedvelésKedvelik 1 személy
Szétszedik azt, aki nem áll be támogatni és elfogadni a tolerancia jegyében őket. Jól emlékszem, hogy egyszer levezetted, mi a tolerancia, impotencia és a többi fogalom? A hallgatást választom, bár nehéz megállni, hogy ne szóljak, ha kommentfolyamban az egy szem nem heteró érdekeket vitató személynek nekiesnek különféle hevességgel és indíttatással és érintettséggel.
Gyorstüzeléssel vetik a szemére korlátoltságát, intoleranciáját, vélt vagy valós hovatartozását, fóbiáját.
És ilyenkor nem tudom mit is mondhatnék. Pláne amikor jön a gondolat-rendőrségre hajazó intés, hogy mindenki jól gondolja meg, mit gondol erről a témáról, mert így alkotjuk a jövőt, a felelősség nagy… Ellenállás támad bennem, nekem ne akarják megszabni, miről mit vélekedem.
Még pszichológiát tanult/tanuló személyek is ütik azt a vasat, amit említettél. Hogy ők ilyennek születtek, nem választják, a vonzalom az van és nem változtatható, és aki ezzel vitatkozik, az a genderről beszél. És jönnek az állatvilágos példák, az evolúciós szereppel alátámasztás, akkor végképp körbehurkol a hamisság érzése.
Hajlam vajon létezik? És ha igen, akkor a kifejeződése ugyanúgy teljes egészében a környezeten múlik, mint ahogy te is írtad? ” Holott az emberi szexualitásnak majdnem az egésze tanult, ösztönmaggal és szaporodási késztetéssel, illetve a gyönyörérzet fiziológiájával és hormonhatással. Ami az agyunkba megy, minden a környezetből megy, következésképp ha más menne be, akkor más lenne az agyban.”
KedvelésKedvelés
Nagyon alapos, józanészista írás, benne van minden.
Az jutott eszembe róla, mikor kislétszámú, nagyon értelmes, jó angolos csoporttal arról beszélgettünk valamilyen téma kapcsán, hogy időnként a kisebbség nyomás alá helyezi a többséget. Erre kértem példákat. Mondtak többfélét is, és az egyik fiúból kiszakadt, rövid mentegetőzés után, hogy szerinte a homoszexuálisok lobbija is ilyen, mert őt nem érdekli, hogy ki hetero, ki homo, de pl. a Pride-ot annyira gusztustalannak tartja, hogy szerinte pont az ellenkezőjét érik el vele. Ezt egy gondolkodó, tizenhét éves, szemérmes, visszahúzódó, nem szélsőjobb felmenőkkel rendelkező gyerek mondta. Ha PC lennék, biztos vitába szálltam volna vele, érzékenyítő filmeket javasoltam volna, de nem tettem. Elfogadtam, hogy ő így éli meg, mert ez is egy érvényes vélemény, a többségi társadalom véleménye, miért vonnám kétségbe, ha gondolatszabadság van?
Valamelyik nap láttam egy videót. Egy amerikai gyermekpszichológus készítette, és arról szólt, hogy nincs emberek tömegeinek késztetése a nemváltásra, gyerekkorban kezelhető, elmondott néhány estet. Pl. egy olyan kisfiúét is, aki hároméves kora óta lányruhákat akar, lánynak öltözik. Hatévesen beszélgetett vele, és családterápián kiderült, hogy született egy sérült kishúga, akivel sokat kellett foglalkozni, ő pedig azt gondolta, hogy ha ő lány lenne, vele is többet foglalkoznának a szülei. Nem tudom, transzklinikákon feltesznek-e ilyen kérdéseket, egy másik videó (holland) szerint nem, sőt, elég háromszor beszélgetni pszichológussal, hogy ráüsse a helyeslő pecsétet a nemváltó műtétre.
A nő elmondja, hogy a jelenlegi protokoll szerint támogatnia kellett volna a kisfiút a lánynak öltözésben, és azon volt felháborodva, hogy a szakmája szembe köpése, ha az okokat nem is keresik.
KedvelésKedvelés
Igen, az már konverzió, hinni kell nekik, ez a szabály.
“miért vonnám kétségbe” Azért, mert a fejedben ülnek a kis gonosz “feministák”, identitáriusok, akiknek becsicskultál, és mondják, hogy nem szabad, ez homofóbia, ez a “négy fal között” érv, ami rossz, és a melegek nem is mutogatják magukat! Ugyanez a cenzúra volt bennem, amikor nem mertem leírni szülésről, abortuszról és kövérségről, amit valójában gondolok. Mert tudtam, mit KELL mondani. és meg ne bántsam őket.
Itt jegyzem meg, a magyar Pride elég visszafogott polgárjogi önmegmutatás, én nem találkoztam visszás dolgokkal, amikor voltam – támogatom. Mindenkinek a fellélegzős, szabad, önazonos életét. Látok is egy csomó férfit és nőt, akik büszkén, a közéletben vagy a közösségi médiában vállalják az orientációt és/vagy a partnert, nem bántják őket, vagy nem jobban, mint engem, aki megkapom olykor, hogy nagy a seggem, és nem zavar, tudom, miért mondják. Ha nincs áldozatias reflex, az élet elviselhető, a támadások is. A sunyi kis közbeszéd-cenzúrát, a fensőbbrendűsködést meg a jogkövetelő nyomulást nem kérik sokan, azzal van a gondjuk. Vagy szeretnék a házasságot, gyerekvállalást megtartani annak, ami hagyományosan, egyházilag volt. Nem kiterjeszteni. Én még azt is hozzáteszem, hogy nem értek egyet a szexet szórakozásnak, unaloműzésnek vagy önmegvalósításnak kezelő gyakorlatokkal, a szexigény gerjesztésével (üzlet is), sem azzal, hogy kivigyük a szeretetkapcsolatból. Magánügy, de nem lehet nem látni, milyen durvák a következményei ennek.
KedvelésKedvelés
https://24.hu/belfold/2020/11/09/transznemu-eskuvo-hazassag-33-as-paragrafus/
KedvelésKedvelés
De mondom én. A jómódú, túraszandálos-szivárványos fehér férfinak minden jár.
Hogy ha jognak képzelik, hogy nekik gyerekük lehet (valaki másé, ugye a leszbikusokkal ellentétben itt kiesik egy anya, őt el kell tüntetni!), akkor majd követelik is, érvelnek, mintha tutira jobb szülők lennének attól, hogy olyan nagyon akarják.
Pedig a gyerek nem meghatottságból meg akarásból lesz, hanem heteró aktusból, hogy ne másképp mondjam.
Értitek?
Nem értik. Hisztiznek: nekik is jár, miközben nem kérik azt a részt, nemet mondtak arra, ahogyan ez meg tud valósulni.
Én a lombikról is ezt gondolom. Olyanok, akiknek nem jut, követelik és csikarják és azokat mószerolják, akik ezt a maga eredeti formájában képesek létrehozni, hogy ők ELNYOMÓK, mert ciszheteróés micsoda igazságtalanság.
nem igazságtalanság, hanem a teremtés tisztelete.
Meg a transzok/travik. El akarják venni a nőségemet, kérik a szép hajat, szép ruhát, de még ki is oktatnak, ki-mi néz ki jól. Nekik ez az izgató. Basszus, nekem nem izgató… nem ettől nő a nő.
Na de a melegek. Mintha nem ők döntöttek volna úgy, hogy nem vállalják a hagyományos kereteit a gyerekcsinálásnak. nyugi, a heterók se élvezik annyira. a szex nem csak élvezet meg önkifejezés, hanem (főleg) reprodukció.
Iszonyat önzés ez. Arra hivatkozni meg, hogy a heteró családoknban vannak alkalmatlanok, felelőtlenek, szeretetlenek, ez megint az anomáliával érvelés. Az is ciki, az is baj, de a gyerek akkor is abból lesz, amit ti nem csináltok. Ez nem elnyomás, ez biológia.
KedvelésKedvelés
Az egyedülállókat és az élettársi kapcsolatban élőket a törvényes örökbefogadásból kizáró alkotmánymódosítás heterókat és leszbikusokat is sújt, és hát Te is tudod, nem arról van szó Magyarországon most, hogy “joguk van” gyerekhez azoknak, akiknek nem “adatott”, hanem arról, hogy mi legyen azokkal a gyerekekkel, akik nem kellettek azoknak, akiknek “adatott”, és azért a “hiszti”, mert eddig nem volt ilyen mértékű jogegyenlőtlenség az örökbefogadás terén házasok és és nem házasok között (és kellett még valami a kormánynak, amivel egymás ellen tudja ugrasztani az embereket a válság közepette).
Értem, hogy téged idegesít a sok meghatás meg érzelmeskedés, de ha ugyanennyi bulvárszintű konzervatív/ jobboldali/vallásos tartalmat követnél, akkor nem idegesítene kevésbé Budaházy Edda vagy Dúro Dóra sem…
KedvelésKedvelés
Idegesít is. De ez nem pontos: megértem (tudomául veszem, tudásom van róla) a jobbos, esetenként fundamentalista szemszögüket, agendájukat, és amit onnan ők mondanak, az kevésbé mézes és hazug, szervesebb, érthetőbb, egyáltalán nem a kirekesztésről van szó. Csak én nem értek egyet politikailag, világképben velük, nem tetszik az ideális világuk, értékrendjük. De azon meglepődni, hogy a kereszténykedők, jobberek, családpártiak, amikor hatalmon vannak, nem a buzulásnak kedveznek…? Ez botorság. EddaDóra jobban nevén nevezi, mit akarnak, a valódi célokat. BE nem kertel és nem játszik sunyi meghatósdit. “Háború van.” Pontosan.
Kicsit leszűkíted a témát. Én általában beszélek értékrendről, meghatósditól, nem pont ez a részletszabályozás a téma. Az idei intézkedések üzenete: ha kisebbségi, fura vagy, ha eltekintesz a dolgok többségi, szabályszerű menetétől, nem házasodsz pl., pinának gondolod a kukidat vagy buzulsz, akkor mi nem üldözünk ugyan, de pl. az egyenlő gyerekhez jutásodat nem támogatjuk. Nem vagy csak korlátozottan élhetsz a többség természetes javaival. Egyszerűen nem érdekük az individualista “szivárványoknak” lehetőségeket biztosítani, akik egyébként okosabbak és hangosabbak is a hagyományos birkaéletű választóknál. A vészhelyzeti felhatalmazás ilyen célokra használata, a transzok elleni törvény, az abortusztéma és a melegek szélebbre szorítása arra reakció, hogy mára elfajult a nyugatról importált jogkövetelés, áldozatiaskodás, elég volt belőle, itt a periférián ez pláne nem a mi utunk. Sőt: “kiröhögitek Trianont az Átriumban, rúzsos-parókás travikkal énekeltetitek a Szózatot? Lenéztek minket? Akkor mi majd kibaszunk veletek máshogy. Tök kevesen vagytok amúgy is.” Ez politikai harc, és ez mindenhol így megy, az korlátozza csak, hogy a választók mit szólnak hozzá négyévente. A magyarok ezekkel (“hülye buzik!”) egyetértenek, mindez nem látszik meg a szavazatokon, homofób ország vagyunk, kevesen engedhetik meg maguknak az egyedülálló vagy más alter életmódot eleve is. Azt se lehet tagadni, hogy bármivel promózzák is a másságot, az aktivizmust, látható: a kink közösségek, fétisbulik, jogvédő hangoskodók és meleg/leszbikus aktivisták tényleg kudarcos, zakkant, lecsúszott, követelőző, magánéletileg-szexuálisan boldogságra képtelen emberek. Biztos az elnyomás miatt, de akkor is. Vastagon benne van a liberálisok harminc éve az össznépi elutasításban, nem vitték előre az elfogadást, nekem Bojár, Kőszeg Ferenc, egy sor szexuális visszaélő, jogokról hadováló alkesz és molesztáló nem hozta meg a kedvemet, sőt, lejáratták a témát. Nagyon úgy tűnik, hogy a választók tömegét elvek és szép szólamok egyáltalán nem, távlatos érdekeik esetleg néhányakat, a tanultakat és városiakat érdekelnek, a többieket csak a krumpli meg a helyi potentátoktól való félelem.
Még amelyik országoknak, kultúrköröknek szervesen útja az individuális liberáis emancipáció, mert olyan a polgári fejlődés és a jólét (jólét nélkül nincs szabadág, másság!), azok is küzdenek a progresszió visszásságaival, ilyenek miatt lett erős szélsőjobboldal, Trump, neofundamentalizmus számos nyugati országban.
Én nagyon érzem még a jóindulatúaknál is, hogy mennyire egyéni szempontból, önzőn állnak hozzá, mennyire nem tisztelnek biológiai, hagyományos működéseket: nekik jár a szabad szex, ami élvezet és szórkozás, valamint önkifejezés, továbbá jár a gyerek, a fogyasztás, a tech, illetve a kutya is családtag. Az érveikben gyűlölöm ezt a hamis, támadó jelleget, ahogy folyton a ciszheterók, a hagyományos családban élő többség visszásságait vadásszák, hogy magukat jobb színben tüntessék fel. Ez nem stiláris kérdés. Nem gondolom, hogy a megható szivárvány ne manipuláció volna, “jaj, minket elnyomnak, peig milyen jók vagyunk”, nálunk jobb helye lenne annak a pici babának, loveislove, csupa érzés, emelkedettség megy, ez a nagy megtévesztés. Undorítóan felsőbbrendűsködnek, ezzel sugallva, hogy jobb emberek, felelősebbek, nyitottabbak, jobb szívűek, csak hát elnyomják őket, és ORBÁN meg a 33-as az akadály, amúgy ők napsugarasan lennének boldogok. Dehogy lennétek. Buzinak lenni szívás, és mindenhol az. Zűrös az ő életetük is, alakoskodás, a kavarás, a promiszkuitás, a hiszti, titkolózás, mentális zavar és erőszak is ugyanígy van. Szerintem bűnös önzés, ahogy élet-halál, születés, szex náluk értelmeződik, ettől és a “ciszheterók” mocskolásától joggal lesz ingerült egy felvilágosult ember is.
Én azt szeretném a melegeknek, érdek- és jogvédőknek mondani, és főleg a külföldről okoskodó szabadsághősöknek, hogy ezt elbasztátok.
Amiért én aggódom: nagyon nagy tévedés a gyerekhez jutásra jogként tekinteni, és hogy azért kéne nekik gyereket adni, mert ők mennyire szeretnék és ők jó emberek. Nem úgy megy, hogy vágyom egy gyerekre, és jól beszerzem, aki így van vele, legyen inkább papagája.
KedvelésKedvelik 1 személy
Ja, és nem zárja ki. Hanem alaposan megnehezíti. Azt üzeni, mi nem akarunk ilyen mindenféle új emancipációs meg divatbuzulós dolgokban részt venni, nem ettől működik a társadalom. Tessék heterónak lenni és házasodni, mert ha házasodsz, akkor elismerünk, kapsz juttatásokat, adókedvezményt, és így miénk a lojalitásod. Ez pedig sikeres stratégia, ahogy elnézem.
KedvelésKedvelés
Meleg barátaink ugyanúgy nem akarnak agyontraumatizált, idősebb, más bőrszínű vagy nem ép gyereket, mint a heteró párok. Tévedés, hogy ők fogadnák örökbe azokat, akik nem jutnak családba.
KedvelésKedvelés
Nagyon fals az érvelés hogy a meleg párok azt is örökbe fogadják aki másnak nem kell. Egyrészt nem hiszem el, másrészr kishibásnak és leértékeltnek tekinteni gyerekeket katasztrófa, morális botrány.
(Én egyébként mélyen hiszem és támogatom az egyneműek házasságát és örökbefogadását, a köré fonódott buta és önző narratívától rosszul vagyok.)
KedvelésKedvelik 1 személy
És ha úgy fogalmazunk, hogy a több hátrány? Akiknek nehéz előéletük van, többet voltak a rendszerben, nem volt stabilitás az életükben, függő vagy nagyon szegény szülőktől jöttek, magzati koruktól krízis van? vagy lehet számítani arra, hogy ahova kerülnek, onnan kinézik őket a bőrszínük vagy fogyatékosságuk miatt. Tehát azok a gyerekek, akikhez igazi pedagógiai misszió kell.
Itt van a baranyai ügy:
https://www.sos.hu/gyereksorsok/leszbikus-orokbefogadas-ombudsman/
A béranyaság úgy botrány és jogtiprás, ahogy van, remélem, ellehetetlenítik. Az örökbefogadás sem jár, nem jog. De az örökbefogadás megnehezítése viszont a báranyák felé nyomja a gazdag, “meguntuk a kutyust” párokat.
KedvelésKedvelés
Teljesen egyetértek veled. A morális botrányt úgy értem (teljesen laikusként, nyilván mindennek megvan az oka, hogy miért így akakult) hogy egyáltalán felmerül az örökbefogadásnál a válogatás szempontja legyen az hetero vagy homoszexualis paroknal vagy egyedulalloknal. Szülőanyjaként se válogathatok egészségi állapot szerint, csak annyiban hogy lemondhatok róla, de kozeposztalybeli szuloknel ez egyaltalan nem általanos. Rassz szerint nyilván válogatunk a fogantatas szerint. Nehéz úgy fogalmaznom hogy ne legyen sértő. De őszintén úgy érzem hogy a válogatás, az ilyen kishibás jöhet, az olyanfajta kishibás nem, az a szülőséget, a gyerek utáni vágyat teljesen falsul értelmezi.
KedvelésKedvelés
Mindenki tudja, mit bír el, mit vállal. Létezik életkori, állapotbeli, bőrszín szerinti kizáró lista, ezt kérdezik is a felkészítéskor. Onnan, a rendszer felől nézve az örökbefogadó terhet vesz le a rendszerről, és az akármilyen örökbefogadottja érdekeit tartják szem előtt, nem fogják erkölcsileg nevelgetni, ráerőltetni semmit. A sérült gyereket, ha saját, nyilván vállaljuk, de örökbe fogadni nem kell és nem is lehet ugyanúgy, az egész műfaj iszonyú nehéz. Amúgy van olyan is, aki kifejezetten beteg, sérült gyereket akar örökbe fogadni. Nekem ez egy kicsit veszélyes, gyanús, mint valami perverz hobbi, olyanról akarni totálisan gondoskodni, aki sosem lesz önálló és nem nagyon van más dobása, de ha ezt félreteszem, nagyon tisztelem az ilyen embereket a küldetéstudatukért.
KedvelésKedvelik 1 személy
Ez is szempont, hogy miért olyan káros összemosni a kisállat-gyerek határt. Lassan azt kezdik hinni az emberek (gyerektelenek), hogy a gyerek is annyi, mint a kutya. Fogod, kiválasztod, kifizeted, és jól van az úgy. Eleve ezt mutatja a jogosultság érzet is. Eszükbe sem jut, hogy a gyerek egy önálló, autonóm személyiség, aki a kezdeti időben – teszem azt legalább két évtizedig – zabálja az erőforrásaidat, az idődet, pénzedet, energiádat. De adod számolatlanul neki, mert szereted és a szülője vagy, felelősséget vállaltál érte. Nem fogod tudni kirakni az erdőbe, amikor meguntad vagy sutyiban patkányméreggel megetetni, hogy belső vérzésben elpusztuljon pár nap alatt és elásni a kert végébe, amikor meguntad. Az ember jobban vigyáz a fajtársaira, a gyerekekre meg főleg, -persze egy ideális világban ez még sokkal magasabb szintű lenne. És amikor arról beszélnek, hogy az ő családja a macskája, akkor igazából csakis a saját szükségelei egy részének kielégüléséről beszél. Pl. arról, hogy nem az üres lakásba megy haza, és neki ez jó, a macskának meg ki tudja mennyire jó bezárva a lakásba napi 12 órákat egyedül. Az fel sem merül, mint kérdés. De a gyerek nem ilyen.
KedvelésKedvelik 1 személy
Kurva sok a hiszti, a szavakban keménykedés, a rámázó komment, de ezzel el is van intézve a dolog. Igazán, tettekkel ez a sok szimpatizáló nem áll ellen a fideszes intézkedésnek.
Meiszterics Bállint virális posztja alatt találtam EGY értelmes kommentet:
“Ez nem igaz. Szigorították az egyedülállók örökbefogadását. A gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta. A rendelkezés után egyedülállónak csak az országos listán van esélye, de aki vállal 3 év feletti roma gyereket, az továbbra is sorra fog kerülni. https://orokbe.hu/2020/10/12/2020-az-orokbefogadasban/“
KedvelésKedvelés
A mostani helyzet az, amit a kommentelő leírt, és Varga Judit által közvetlenül a járványügyi helyzet miatt megszavaztatott törvényhozási könnyítések után múlt kedd éjjel benyújtott törvénymódosítás szerint ez a helyzet így változna:
“21. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
99. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 62/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében)
„a) – a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 82. § (5) bekezdése szerinti véleménye figyelembevételével – kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadó házaspárt, törvényben meghatározott esetben egyedül örökbe fogadó szülőt (a továbbiakban együtt: örökbefogadó szülő),”
100. §
A Gyvt. 101. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A családpolitikáért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő esetben hozzájárulhat az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához. A miniszteri hozzájárulás megadásánál különösen figyelemmel kell
lenni Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra.”
KedvelésKedvelés
Hosszabban időztem az említett poszt alatt. Én régen nem értettem, de egyáltalán nem, hogy lehet ennyi fideszes, kik és miért tartják fent ezt a rendszert. Ennyire ostobák? De ha onnan nézem, tök nevetséges az ellenzéki vircsaft, improduktv, hisztis, ügyetlen, kiröhöghető. Semmihez nem értő, ízléstelen, tucatezotériával trükköző, facebookon lógó emberek magyarázzák, hogyan helyes élni. Kurva könnyű ám állandón vádaskodni, Varga Judit vagy Gaál Cecília kinézetét becsmérelni dagadt értelmiségi nőként, aki egyébként kikéri magának a testszégyenítést és él-hal a nők jogáért. Novákkatalinozni, “mit művel a fidesz”, “szégyen, ami ebben az országban megy”, “hova süllyedünk”, “mindenki elmenekül”, ami igaz is, de hol konstruktív ez, hol vn a ti jobb életetek, nemesebb indíttatásotok? Milyn színvonalon éltek, érveltek ti? Ágoston László számít intellektuelnek és példaképnek, ez komoly? Nem pont az és nem azért az igazi baj, amin ők egymást utánozva cirkuszolnak. Nem kérdőjelezik meg a kapitalizmust, nincsenek ökodöntéseik, egyéni lehtőségeken belül sem teszik meg azt, amitől jobb életük lehetne, nem művelődnek, nem képzik magukat, egymást lesik, erkölsük csak akkor progresszív, ha épp ők. szeretők, egyébként skarlát betű. És egy kis trigger elég, azonnal pont olyan gyűlölködők és kirekesztők, mint ami ellen még az előbb szépelegtek. Csupa giccs, közben magukat nem művelik, silány örömeik vannak és tetovált szemöldökük, szarul kommunikálnak, nem értik a leírtakat, nem teremtenek értéket, csak az olcsó lelkesítésben (“Bálint, drukkolok, hogy teljesüljön a szívetek vágya!”) tudnak jóságot megélni.
KedvelésKedvelés
Ezt nagyon köszönöm! Ezért érzem én kb 8-10 éve, hogy ebben az országban engem egyetlen politikai erő sem képvisel, mind magukat képviselik, vállalható értékek mellett nem kötelezik el magukat, a fikázás meg nem politikai tett. Soha, sehol nem vagyok: sem jobbon, sem balon, de most már középen se, mert ott meg nincs senki a józan észen kívül.
KedvelésKedvelik 1 személy
Én attól vagyok így megdöbbenve, hogy nekem eredetileg axióma volt, hogy a konzervatívak maradiak, buták, magyarkodók, nem olvasnak, nem tudnak nyelveket, de bezzeg az egyetemi közegem, a magyarnarancs, színházaim, íróim, városi-meleg-értelmiségi barátaim és a többi, az a nívó, a progresszívak nyitottak, árnyaltak, dolgoznak magukon, kérdéseik vannak, ők aztán fáradhatatlanul válaszokat keresnek, ismerik a basic társadalomtudományt, történelmet. Na, amióta a fb-n megy az SJW, látom, milyen tömény csőcseléklogika, érvelési bakik, gonoszkodás, butaság mindez. Ők csak egy új trendnek hódoltak be, ott szolgalelkűek. Nem is látják, mi folyik, nem néznek rá onnan. Jaj, nem is ez történik, ja, ő nem aktív ott, nem érdekli, nem olvasta… Meg ilyen kibaszott konliktuskerülők is, másrészt verik a habot, apróságokba bepörgetik magukat.
KedvelésKedvelés
Egyébként megvan a megoldás: itt ez a pár utolsó posztod, kössük össze. Béranyát szeretnél, hogy melegként lehessen gyereked? Ugyan! Oldschool vagy! Kutya kell, száz, hiszen ők is családtagok, nem szabad rangsorolni a szeretetkapcsolatokat! Fontosabb neked a gyerek, mint a kutya? Szégyelld magad!
KedvelésKedvelés
Hát, én fenntartom magamnak a jogot hogy egyénileg (és mindennemű hatalomgyakorlás nélkül) őszintén és nagyon viszolyogjak akár Semjén Zsolt, akár Novák Katalin eddigi publikus életművétől, anélkül is hogy bárki szerint 100-120%-osan tökéletes életet élnék vagy példaképnek szeretném magam állítani. Az örökbefogadásnál meg én azon tűnődtem kissé, hogy az miért nincs a közbeszédben, miért van ennyi örökbefogadható gyerek, mi történik velük _azelőtt_ hogy elkezdenék latolgatni, melyik erényes házaspár fogadhatja őket örökbe, és miféle – nem feltétlenül anyagi – támogatást kapnak utána ezek a remek erényes házaspárok, meg a frissen örökbe fogadott gyerekeik, akiknek esetleg pusztán ettől nem múlik el se a traumájuk, se az esetleges beszéd-vagy járáshibájuk, tompalátásuk vagy viselkedészavaruk. Engem ez speciel jobban érdekel, mint hogy fideszéknél miért erényesebb egy két évig fennálló házasság az én huszonéve stabil élettársi kapcsolatomnál – egyszerűen nem érdekel, se a vállonveregetésük, se a jutifalijuk, és nem látom, hogy előre mennének a dolgok a jelenlegi “elit” szellemi kapacitásától és “szorgos, megalapozott, árnyalt” megközelítésétől, és igen, ezt lehet mondani sokakra “ilyen” meg “olyan” oldalon is. Lehet hogy kisebbségi csoportok “elbasztak” dolgokat (bevallom, azért nem értékelem olyanra a tudásomat, hogy én ezt most kijelentsem), de az igazi károk vagy figyelemért kiáltó dolgok szerintem ott lapulnak, amivel még beszéd szintjén sincs foglalkozva, hogy ilyen szép magyartalanul mondjam. A “nagypolitikát” leginkább tünetnek látom változatlanul, arra lennénk kíváncsi, hogyan és miért lettünk pont ilyenek, és van-e út tömegesen kikeveredni belőle.
KedvelésKedvelés
Csak amikor a közéletet ostorozod, ne csússz bele abba, amit az összes 35-75 éves nőismerősöm tol, hogy itt mindenért OrbánSemjénMészárosKövérBayerNovák VargaMüller a hibás, nélkülük nem lenne elnyomás, gond, jaj, keserv, ők milyen boldogok lennének, csak ez a rendszer ne lenne! Én azt kérdem: miért nem voltatok boldogok ti 2002-ben és 2008-ban sem? Miért nem tanultatok, sportoltatok, alkottatok, éltetek értelmesen, találtatok társat stb., és mit sírtok és sztárkodtok az áldozatiságotokkal most?
Ráadásul béna mémekkel és rossz magyar mondatokban, bulvárt csócsálgatva, EPRES PANNI, SCHOBERT NORBI, NETFLIX…
Miért nincs véleménye az európai minimálbérről vagy a hajléktalanokról egyiknek se? Miért csak a transzokról?
Nem, nem lennének boldogok. Aki képes rá (azaz: értelmes, célokkal bíró, nem csak mutogatott-visszajelzéséhes életet élni, tanulni és fejlődni, örülni), az így is az lesz, annyira, amennyire lehet, és nem keni ostobán az absztrahált-leegyszerűsített ellenségekre a saját bajait. Ezek meg állítják, hogy miattuk KELLETT ELMENEKÜLNI AZ OSZÁGBÓL, és nem csak Gumiszoba, aki pátriájában mindent rommá tett maga körül, és forró lett a lába alatt a talaj, mert itt nem vezethette meg a környezetét a “tragédiájával”, de olyanok is, mint Náray Tamás vagy Ágoston László. Most meg valami könnyűszerkezetes albérletben macskát abajgatnak és onnan szidják orbánt, remek. És nem szabad megkérdezni: hogy képzeled, hogy ilyen nyelvi színvonalú mondatokkal kiállsz? hogy álhírekre gyűjtezs háborgó ostobákat? Hogy semmihez nem értesz, de szakértőt játszol apukád, a neves molesztáló és abuzáló matektudós legitimációjával?
Kitűnő játszma ez. Másra kenni. és mindenki lájkolni fogja, lehet örvendezni. És ez volna az érzékenység meg a progresszió, az ostobas felsőbbrendűsködéssel és mártírkodással.
Aki ezt nem érzi kínosnak… most mit mondjak?
Soha nem ez volt a két oldal, amit írsz. Hanem az értelmes, hinni tudó meg a nyafogó, a hárítók.
Soha nem nyafog így se L. Ritoók Nóra, se Matkovich Ilona, se TGM, se Iványi Gábor, se Erdős Virág, se Dezső András, se Pető Andrea, se Jámbor András, se Ascher Tamás, se Schilling Árpád. Sűrű ellenzékiek pedig. Teszik a dolgukat és önkritikusak. Miért? Mert értenek ahhoz, amit csinálnak, nem kell nekik helyette az áldozatiaskodás meg a lájkok.
Ha nem tudod, mik zajlottak jogvédők, balosok, hálózatépítők, pártalapítók körében, kik mentették át oda a tekintélyüket és miket műveltek, akkor olvass utána. Nekem tőlük azért van hányingerem, mert én Dúrótól, Nováktól, náciktól semmit sem vártam. Tőlük meg mindent. Az ész, a képzettség, az eszme, bő két évtizednyi támogatás náluk volt, és csatatérré, játszmázássá, meg travidédelgetéssé tették a közéletet. Ennek a mélypontja DTK, a Péterfy-házaspár vagy Mérő Vera, nem lehet nem látni, hogy miért és mennyire egymást nyalják, promózzák. Kb. mindenki rokon, barát, aki nekik tetszik. A Libri első tíz sikerkönyvének szerzője egymást futtatja 25-150 ezres elérésű oldalakon. Péterfy-N. Éva mostanra a Németországból nagyon bátor Gumiszobát is legitimálta, egy sírnivalóan ostoba rémhírterjesztős posztját, amire minden tanult ember csak legyint. de csak azóta, hogy kifizette az írótábort és meleg szarig benyalt nekik.
Amit a végén írsz, az szuper, jön is a következő, jövővíziós poszt!
KedvelésKedvelés
Erre mondom, hogy én bevallottam nem mentem annyira utána se Mérő Verának, de Guminak sem, a facebookos hömpölygést se bírom követni, mert anélkül is gyakran kéne Hermione Granger időnyerője. De fenntartom, hogy valódi hatalom, valódi erőforrások (amik másoktól, köztől elvéve szolgálják kis csoport egyedi nünükéig, hiedelmeit, erőszakosságát, mániáit stb stb stb) birtokában hülyeséget tolni, ostobán cselekedni, taposni-jogfosztani messze nem ugyanaz, mint ugyanő erőforrások és mások életére való igazán jelentős hatás nélkül hülyeséget tolni, hőbörögni, mellébeszélni, vagy akár játszmázni. Ezt a plusz felelősséget ne kenjük el, ez a felelősség mindig azé, aki egy ilyen hatalmi pozícióban ül. És természetesen a mostani dolgok nem adnak felmentést arra, hogy előtte húsz évig kik által mik történtek vagy nem történtek, de az Edith Eva Eger nyomán erre csak azt lehet mondani, hogy ott már se döntési lehetősége, se változtatási lehetősége nincs visszamenőlegesen senkinek. A MOST azért fontos, mert ott még lenne. (és hogy egy rakat alkalmatlan embertől nem “várunk” semmit, hát attól még ott vannak és hatnak, abban teljesen igazat adok, fészen habzani ellenük nem túl hatékony, oda tettek is kellenének…)
A kis egyéni magánjellegű megoldások bizonyos szitukban sajnos nem működnek, nem magyar példa, de olyasmire szitukra (is) gondolok, amit a Colectiv c. film bemutatott. Na az ilyenekben életveszélyes, hogy az okosak és fontosak, vagy annak kikiáltottak a…azzal játszanak, amivel egyidősek. Mondjuk ha belegondolok, elég sok klasszikus dráma alapesete ez, szóval nem egy újdonság….
KedvelésKedvelés
akkor legyen az, hogy aki nem tudja, nem lát rá, az nem mond semmit ebben a témában. úgy unom már, hogy azoknbak van véleményük meg mondják meg nekem, akik nem tudják, de még fölényt is deklarálnak: “nem követem, nem tudom, nekem ez sok/felszínes/időrabló”
akkor ne dumálj róla. mert mégis leszólsz ezzel, mintha nem létezne, amit írok, MERt te nem érdeklődsz ez iránt. akkor tőlem tudod, én összefoglaltam neked.
ez olyan, mint amikor a szépségkirálynőnek beszénie kell a békéről. nem kell. de azt nem adja, hogy ő megszólal, ért hozzá.
azok állítását sem kell davalválni vagy elsúlytalanítani, akik viszont tudják, mi megy.
eleve hogy mit veszel észre. egy felületes szemlélőnek nem tűnik fel, meg nem is érdekli, hogy a teljes balos nyilvánosság így épül fel. hogy a narancs alkalmazza sissót, sissó dédelgeti és mentegeti az exszeretőjét, bojárt stb.
hogy kapaszkodtak ők fel ilyen jóságos pozícióba? hogy a Péterfyéknek oldalági rokonuk a nagyervin első felesége, hogy PNÉ Mérőnével ölelkezik, hogy Ambrózi Kata, aki olyan nagyon tudta, hogy lélek, mesekönyv, MérőVera sógornője, stb., stb.
“erőforrások és mások életére való igazán jelentős hatás nélkül hülyeséget tolni, hőbörögni, mellébeszélni, vagy akár játszmázni”
ez sem igaz. hatnak, nagyon is. először is azzal, hogy az igazán tiszta és hozzáértő, tehetséges, független szereplőket kiszorítják a hangoskodásukkal. nettó üldözések is voltak.
és mi nem akartunk hozzájuk kapcsolódni. nem kértem én se tagfelvételt. ők ültek be blogba, levlistába, fbcsoportba, aztán elkezdtek lejáratni.
mindenkit, a jóindulatúakat is megtéveszetik, és elviszik értelmetlen és áldozati irányba a közbeszédet. és ebből híznak gazgdaggá, híressé. ami aljasság. ők a progresszív nyilvánosság. nem arról van szó, hogy nekem van velülk ellentétem.
ja, a múltkor kérdezte egy ismerős: “haragszol még Anikó nénire?”. mintha összevesztünk volna a műköröm kérdésében. de majd kibékülünk. hát nem. dehogy haragszom, milyen sunyi kérdés ez. nekem kiszakadt a szám, annyit beszéltem erről, és nem értik. a tény tény marad: az én lányommal, de sok más áldozatával is megutáltatta az olvasást, a betűt, az iskolát, az osztályközösséget sok évre úgy, ahogy van, Juli rémálmaiban kiáltozott, annyira. tönkretette 7 és 11 éves kora között minden napját. és semmilyen szankció nem volt, önként húzott el vidékre, és még mindig tanít, és ezt, amit művelt, engedték neki itt, még ő lett az áldozat, és minket utáltak ki. hogy MOST kapjam a leveleket, hogy milyen igazunk volt. na, a picsába menjetek el ti.
ez csak egy párhuzam.
a progresszívektől – még egyszer – nem ezt vártuk.
a fél magyar értelmiség és majdnem az egész félértelmiség beszopja a világmegváltásukat. őpket hívják tévébe, ők forgatták úgy meg a nevüket, hogy ha finganak egyet, sikerkönyv lesz.
az igazi civilek és szakemberek bekussoltak, kiábrándultak, csalódtak. volt, akit ki is csináltak.
szerintem ez kurva nagy baj, és nem félreértéseket tolnak, hanem aktívan tönkreteszik a teljes közeget.
ha nem néztél utána, akkor tedd meg, vagy hidd el. elég sokat láttam ebben a közegben (nem csak fb ám).
KedvelésKedvelés
Mühüm ezt most viszont értem meg bólintok (18-a, oda nem enged a wp), ez egyébként az én fejemben a nagyon kicsi, szűk helyekhez kapcsolódó lábszaghoz kötődik, ahol mindenki ismer mindenkit meg mindenki rokona valakinek meg túl sok a függőség, túl kevés az egészséges távolság és annyira kevés az erőforrás úgyáltalában (viszont hatalommal hirtelen sok erőforrás lesz, miközben a belterjesség meg marad)
…és érdekes, ahogy itt végiggondolom, az emigráció is pl. egy válasz arra, hogyha valaki kilépne abból, hogy fontosabb, hogy ő ki ezekben a viszonyrendszerekben, mint az, hogy mit csinál és hogyan. Míg másoknak, ahogy írod, az előbbi az igazán fontos, nagy halnak lenni kis tóban.
irodalmilag-művészileg pl. amúgy nekem nehéz, szeretem-szeretném az egyént elválasztani a műtől, ne az életrajza, a műve érdekeljen, zavarodtam én már össze zsenge ifjúkoromban, amikor rájöttem, valami alkotó szellemből nem csak a szelleme érdekelne, így viszont lemaradok, hát, sok mindenről, ami valahol mégiscsak determinálja ezt a közeget valahol.
KedvelésKedvelés
A. R. nagy bánatára B. A. is transzkritikusként coming outolt “pont a Transznemű Emlékezés Napján, és “belülről bomlaszt” a szolidaritás helyett, és azok közé tartozik, akik “olyan önhitten és olyan magas lóról tudják kinyilatkoztatni, hogy más emberek mitől lesznek boldogok és boldogtalanok, hogy őket olvasva egyre gyakrabban gondolom [mármint ő] azt, hogy lehet, hogy a prostitúció vs szexmunka kérdésében sincs teljesen igazuk.” Ő ezt a Facebookon írja, és linket direkt nem tesz ki, és viszont igen, azt az írást korábban olvastam, és érdemesebb is sztem elolvasni https://iphigeniablog.wordpress.com/2020/11/19/transzba-esve-uj-hullam-a-globalizalt-testiparban/
KedvelésKedvelés
Csak most olvasom ezt a kommentedet, közben kiraktam én is a linket. Nem voltam figyelmes, mert én most a Jelen-interjú miatt olvastam végig. Azt megjegyzem, hogy én kifejezetten nem kedvelem (már) Betlen Annát, van ilyen nagy öreg “majd én megmondom”, anyáskodó savanyú kioktató fontoskodás benne, naiv voltam, hogy tűrtem valaha, hogy a blogom miatt szaglásszon, kielemezzen, fegyelmezgessen, de ez magánügy, ha AR emiatt az írás miatt “szexmunka” ügyében meginog, az olyasmi, mint az én folyamatom a másik irányba, hogy dőlnek a dominók, pukkadnak a jogvédős, áldozatiaskodó lufik, meg egy kicsit már jobban értem Morvai Krisztina pálfordulását is. De érvelés Ritánál nincsen emögött, csak sértődés, hiteltelenítés, drukkerlogika, ki kivel van, és mivel AR a nagy emberi jogi főfeminista, a szabadnem pedig fizetett kontentje lett a 444-nek,ez nagyon nem járja. Egyébként vicces módon a “volt párom is transz” személyes küldetés jegyében minden nőjogi témát beprésel a transzpártiság/LMBTQIA+ alá, meg amúgy is ijesztően megkeseredett, és nem először utazik személyek befeketítésére.
Én beszélgettem több “sex based” feministával (aka nem gender meg bemondás, identitás), nem vagyunk olyan kevesen, csak nem érvelnek hangosan. Egyébként évekkel ezelőtt kellett volna ezzel kiállni, amivel most Betlen Anna, amikor még nem volt szétverve pár lelki zavaros kudarcos faszi (AKA TRANSZNŐK) miatt a magyar nőjogi közösség.
KedvelésKedvelés
Én meg a Jelen interjút olvastam csak most (illetve annyit belőle, amennyi előfizetés nélkül elérhető online). Én egyiküket sem ismerem személyesen, és a félig-meddig személyes online mozgalmi-közösségi megnyilvánulásaikat se követtem régebben, Betlen Annától eddig csak cikkeket olvastam.
Attól tartok, bár vitaindító a cikk, érdemi vita nem nagyon lesz belőle, a paywallos interjúk végigolvasásáig se fognak eljutni sokan (mint ahogy én sem most).
Úgy gondolom, Európában hamarabb ki fog pukkanni a transzlufi az egészségügy nagyobb fokú állami kontrollja miatt. Az állami finanszírozású egészségügyben úgy általában kifizetődőbbnek tűnik a lelki nyavalyákra a gyógyszeres kezelést javasolni, rövid távon olcsóbb antidepresszánst meg nyugtatókat írni fel, mint több hónapig, évig is eltartó, sok munkaórát felemésztő, és nem feltétlenül látványos sikerrel járó pszichoterápiát biztosítani, nyilván ez a logika is közrejátszik abban, higy a hormonfelírás előtti kötelező diagnosztikai terápiára vonatkozó protokoll is ennyire fellazítható volt, mint a brit meg a holland példa mutatja, nem pusztán a Stonewall által képviselt transzaktivizmus minden diagnosztikát elutasító irányvonala. Ugyanakkor mivel az állam jobban felelősségre vonható a félrekezelésért, mint egy amerikai magánklinika, a detranzicionálók perei, felszólalásai is nagyobb súlyúak. Meg az is nyomós érv, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy nem ideális, sok mellékhatással járó módon kezelnek egy meglévő lelki problémát, hanem arról is, hogy ténylegesen egészséges szerveket és működőképes hormonháztartást változtatnak meg úgy, higy ezt követően a folyamatos ellátás mellett a rendazernek a kiszámíthatatlan későbbi komplikációk kezelését is meg kell oldania.
KedvelésKedvelés
welcome:
KedvelésKedvelés
megváltoztatnak? végleg tönkreteszik. akinek művaginája lesz, nem tudja mivel összehasonlítani, fogalma nincs, milyen az igazi, ami működik, nem gennyedzik. ez egy vicc. aki ilyenre vágyik, ráadásul az nyja pénzéből, az más aljasságokra is képes.
KedvelésKedvelés
Ia másodlagos nemi jegyek megváltoztatása ennyire azért nem brutál, de a folyamatos hormonkezelés sem kockázatmentes, és emlőeltávolítás miatt is lehet perelni az ellátórendszert.
Igen, amit írsz, teljesen igaz, olyan téma ez, amit tapintatosan kerül az átlag pc “ally” is (mint ahogy a szuper új műlábának örülő embernek sem mondjuk, hogy ez azért nem az igazi, bár kevesen vannak köztük, akik az ellenkezőjét bizonygatnák.)
Engem egyébként a transzideológia begyűrűzésében az zavar a leginkább, hogy milyen hatékonyan sikerült elhinteni azt a megszépítő, giccses, de nagyon kártékony hazugságot, hogy “női lélek, csak férfi testbe született” (meg a fordítottja), és Rowlinghoz hasonlóan én is veszélyesnek érzem, hogy meggondolatlan és visszafordíthatatlan lépésekbe hajszolhatja bele ez azokat a fiatal lányokat, akik pusztán a közegük nőképének való meg nem felelés miatt azt hiszik, ők nem is igazi nők…
KedvelésKedvelés
Vakmacska,, ezt én is nagyon hasonlóan látom és érzem, vidékiként egy év Budapest után én úgy voltam vele, könnyebb egy tágabb, egyérteműbben új és idegen közegben újrakezdenem, mint a magyar fővárosban úgy, hogy nem ott születtem, nem ott jártam egyetemre, és ezért “szervesen” nem tartozom egyik kilkkhez sem, csapódni meg nem akarok. (Nem ez volt a fő ok, hogy nem maradtam, de ez az érzés nagyon megvan, hogy milyen ára lenne, ha a kívülállóságomon változtatni akarnék. A képmutatás, a cinizmus és a belterjesség, hatalomhajhászás nemcsak a jobboldali politikai “közösségre” jellemző, csak máshogy csomagolják.
KedvelésKedvelés
https://www.theguardian.com/global-development/2020/dec/15/how-extreme-porn-has-become-a-gateway-drug-into-child-abuse
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: a melegek örökbefogadásáról | csak az olvassa. én szóltam
Tegnap beleakadtam én is egy ilyen cikkbe, ahol elég részletesen sorra veszik, mit diagnosztizálhatnak tévesen gender diszfóriának, illetve ijesztő, hogy egyre kevesebb esetben próbálnak nem invazív kezelésekben gondolkozni, és nagyon hamar a gyógyszeres, műtéti út felé nyomják azokat, akik nem érzik otthon magukat a testükben. Az egész honlap nagyon érdekes, rengeteg információ van rajta: https://www.genderhq.org/increase-trans-females-nonbinary-dysphoria
Különösen a tömegpszichózisos esetek megdöbbentőek, én nem hittem volna, hogy az emósok egy része tényleg egymástól tanulja a technikákat, süpped bele az önkárosításba, pedig amikor fiatal voltam az volt az elfogadott nézet, hogy divatszerű a jelenség (mondjuk nem is vették emiatt eléggé komolyan). Én meg csak néztem, hogy ha valaki szarul van, akkor hadd higgyük el neki, hogy a saját érzelmei valódiak. Ezek szerint mégsem minden esetben, illetve befolyásolható hogy mihez kezd velük. De a felsoroltak közt akad olyan is, a középkori vitustáncos, amit később az anyarozs-mérgezésnek tulajdonítottak, és sokkal jobb magyarázatnak tartom. A példagyűjtésnél nem néztek mindennek eléggé utána, de a többi linkelt statisztikát nem nagyon lehet figyelmen kívül hagyni. És látható, hogy rengeteg konkrétummal támasztják alá azt amit állítanak, elég sok oldalról vizsgálják a témát elég rég óta.
Engem meggyőzött, hogy a magukat különösebb előzmények nélkül transzoknak tekintő, vagy azzá válni akaró fiataloknál rengeteg esetben nem egy veleszületett dologgal állunk szemben.
Úgy sejtem, hogy a csalódott fiatalokról, a szüleikről és a pszichológusokról, akik megállapíthatják a gender diszfóriát, sokkal többet fogunk még hallani. Túl sok ember élete mehet tönkre ha nem lesz legalább kutatható, hogy milyen okból akar valaki nemet váltani, illetve mikor lehet más módszerekkel maradandó károsodásokat elkerülni.
KedvelésKedvelik 1 személy
“Meleg barátaink ugyanúgy nem akarnak agyontraumatizált, idősebb, más bőrszínű vagy nem ép gyereket, mint a heteró párok. Tévedés, hogy ők fogadnák örökbe azokat, akik nem jutnak családba.”
Ez nagyon igaz. Egy ismerősöm, aki ilyen örökbeadásokkal foglalkozott mondta, hogy mindenki úgy kezdi, hogy “szőke kék szeműt szeretnénk”, hogy biztos ne legyen cigány. Pedig ugye utóbbiból van nagyon sok az intézetekben. És akkor ez még csak az etnikai csoport, nem beszélve, ha halmozottan hátrányos, mondjuk beteg, sérült stb…a többség nem akarja a problémát hazavinni, szép és jó gyereket akar.
A pénzért béranyaságot erkölcstelennek találom. Mellesleg baloldali szempontból is kérdéseket vet fel..Láttam egyszer egy doku filmet, ami feldolgozta, hogy gazdag nyugati meleg párok hogyan fizettek, jellemzően szegény országok nőinek a gyerekért. Volt erre külön honlap, katalógus, megnézhették, milyen az anya, hogy néz ki, milyen lesz a gyerek genetikája, Nekem undorító volt, amolyan nettó emberkereskedelem. Nem is csoda, hogy illegális lett, bár nem tudom, mely országban, milyen a szabályozás.
Ez a transzneműség meg…persze, a populáció egy kis hányada az. És ez oké. De ez nem nagy százalék. Az, ami meg nyugaton megy, hogy pl egy kislány elkezd fiúsan öltözni/viselkedni, akkor már beképzelik, hogy transz szerintme elég veszélyes. A legtermészetesebb dolog, hogy a gyerekek kipróbálnak mindent. Rengeteg gyerekkori barátnőm volt fiús, ők kérték, hogy legyen levágva a hajuk, verekedtek, fociztak, fiúkkal lógtak, aztán nőttek, változtak, jött a kamaszkor, nők lettek, azóta meg szűlők. Természetesnek vettük. Nekem is volt fiúsabb korszakom, lázadásból. Meg van, aki felnőttként is fiús marad, na és, attól még ciszhetero, neki így jó, ilyen a stílusa. Volt egy olyan sztori, hogy egy hazai roma celeb pár mondta egy TV műsorban, hogy a három éves kisfiuk az oviban állandóan menyasszonyi ruhát hord, és a babákat tologatja (azért érdekes, hogy romák, mert alapból nagyon konzervatívok voltak) és kérdezték az óvónénit, hogy akkor most ennek van e jelentősége? Ő meg legyintett, hogy nem kell vele foglalkozni, a kisfiúnak otthon csak fiús játékai voltak, a tesvére is fiú, és mikor beszabadult az oviba, és meglátta a színes habos lányos dolgokat, kíváncsiságból rájuk kattant. Azt mondták, ez normális, csak felfedezi a világot (így is lett). Na most, az veszélyes lett volna, ha emiatt egyből rányomták volna, hogy transz, vagy belebeszélik, hogy valami nem oké. Csak egy kíváncsi gyerek volt.
KedvelésKedvelés
Na és a harmatbágyadt úttörőlelkesedésű Mérő Vera morális giccselése után itt egy profi TED:
szegény ember davosi találkozója, mondja a műfajra G.
Meggyőző, szórakoztató, de az egész olyan akart, szomorú valami, ahogy elmagyarázza, hogy ő már tudja (hormonokból, az emberek visszajelzéséből…), milyen a nőség…
KedvelésKedvelik 1 személy
Elképesztő cizella, okos szavak, meggyőző, szónokilag és minden
itt viszont elárulja, hogy a transznők elfogadása a nőkre van pakolva, náluk van a bejárat:
KedvelésKedvelés
https://en.wikipedia.org/wiki/Paula_Stone_Williams
nagyon megható meg amerikaiasan jóságos meg még okos is… de…
KedvelésKedvelés
https://444.hu/2021/01/27/elliot-page-valik-ket-honappal-azutan-hogy-transzkent-comingoutolt
KedvelésKedvelés
Egy szintén kreált, fabrikált, feltűnősködő, netről megkívánt identitás: DID, hasadt személyiség. A hősnő jól megideologizálta, miért nincs igazi diagnózisa. Nem őrület. Magát kezeli. Az orvosok csak kísérleti patkányként használnák, de a netről minden összeszedhető. Rejtélyes emlékezetkiesések! Egy rossz fantasy-koppintás az egész. Tényként beszél nyilvánvalóan kitalált-képzelt részletekről.
A csoportszexes elit kurvaság már nem érte el az ingerküsuöböt.
A blog szerzője a legsunyibb, bloggerségre irigy, figyeleméhes, cezaromán és életvitelszerűen hazudozó indexfórumos kavaró. Magasan funkcionál, egyébként, de ijesztő.
http://serial-slut.blogspot.com/2019/11/ez-huzos-lesz-1-resz.html
itt acsarkodik ellenem
http://serial-slut.blogspot.com/2019/03/blogszabalyok.html
KedvelésKedvelés
KedvelésKedvelés
Here’s an episode for you… 7: The misogyny of trans activism, with Julie Bindel
KedvelésKedvelik 1 személy
“…sokszor nekem is vannak olyan időszakaim, mikor kikövetek embereket instán, mert nem bírom elviselni, hogy nekik mennyivel jobban megy a transz élet, – dús szakálluk van, míg én azon erőlködöm évek óta, hogy három nyamvadt szőrszál kinőjön az államra, – mégis az esetek többségében nagy reménységgel tud eltölteni, hogy lám neki sikerült, talán érdemes ezt folytatni, nem szabad feladni.”
https://szabadnem.444.hu/2021/02/18/aki-behuzott-egy-egyhazkozosseget-transz-tamogatonak
KedvelésKedvelés
Itt jól látszik, hogy az unatkozó, trendi netes transzkodásnak mennyire nincsen alapja, és hogyan teszi tönkre az életüket, ha eluralja a napjaikat ez a hobbi. És itt hangulatrontó szintetikus hormonokról nincs szó még.
KedvelésKedvelés
Meg is volnánk.
https://qubit.hu/2021/07/06/him-patkanyok-tiz-kolykot-szultek-egy-horrorisztikus-kinai-kiserletben-amit-nem-gyoz-elitelni-a-nemzetkozi-tudostarsadalom
KedvelésKedvelés
KedvelésKedvelik 1 személy