vasárnapnemírokszexről… dehogynem, ma igen
Érdekes, hogy ez egyáltalán felmerül kérdésként.
A szex nem tud szolgáltatás lenni, fogalmi alapon.
Nekem. Nekik meg ugye… hát mit bonyolítom én ezt?, minden lehet áru, ez is csak konszenzuális üzlet, win-win. Csak a prűdek tiltakoznak, mondják. Nem tudok eleget a szexről!
A szex mint végrehajtandó, performatív teendő. Mutatvány. Feladat. Cél: a fizető fél kielégülése.
Még talán rosszabb is, ha az is cél, hogy ilyen idegenül a szolgáltató fél is kielégüljön. Ha ez is elvárás.
Ha erotikát szeretnél, teszi be a lábát az ajtórésbe a Farkas. Más dönti el…! Ezt nem hagyhatod.
EROTIKA.
Én kellemetlenebbet nem tudok elképzeni annál, mint hogy olyasvalaki van a bugyimban, aki egy másikból jött, és ha innen elmegy, több pénze lesz, mint előtte. Nem őszintén és egészben tisztel, szeret, kíván, mégis szexeltünk.
Miért van szükségük ilyen érvekre, önrábeszélésre? Normalizálni, hogy a prostitúció rendben van? Miközben Zsolt téved is, mert teljesen legális, nem bűncselekmény (a kerítés, a rábírás meg a kiskorúak használata a bűncselekmény) – csak erkölcsi botrány. Nem polgári erkölcsi, hanem valódi erkölcsi. Elfakul a nap az égen, olyan. Kihuny az isteni lényeg.
Mit is mond valójában Zsolt (az erotikus gourmet, aki ma, 2022-ben már nem teszi ki a honlapjára az erekcióját, inkább csak cukros-lucskos pitéket süt)? “Szexet akarok, de nincs olyan, aki velem akarná a vágyaim szerint, ezért akár fizetek is.”
Részben azoknak (azoknak az érveire) írok most, akik tolják nagy küldetésesen a szexmunkásnarratívát (nevezzük nevén: stricilobbi). Ez is trend ugyanis: emberi jogi aktivizmus meg feminizmus címén egy kukkot nem érteni a prostitúcióból, amely női rabszolgaság, tárgyiasítás és pénzen vett nemi erőszak, illetve a legroncsolóbb női sors, és akkor még e nők gyerekeiről nem is esett szó. És normalizálni erőszakon és egyenlőtlenségen alapuló üzemeket. Részben pedig azoknak írok, akik mostanában rákaptak arra, hogy Tabutlanul, Nyíltan Beszéljenek A Szexről, Mert Ez Teljesen Természetes És Felszabadító.
Van néhány ilyen ismerősöm. Döbbenten vettem észre.
Ők általában, ahogy én látom, az ifjú, spontán, sérülékeny szerelmes korszakuk múltán, rossz vagy elakadt kapcsolatokkal a hátuk mögött, férjre-feleségre neheztelve, késő harmincasként, kora negyvenesként kezdték el mondogatni, hogy nem úgy van az, a szex sokkal természetesebb meg egyszerűbb, mint hitték, meg dinderezni, nézegetni “utánaolvasni”. Tehát válságot, hiányt kezelnek ezzel a beszédmóddal. Gyanítom: inkább csak beszélnek róla. Sokat. “Még mindig nem tartunk ott sajnos” jövővíziók (például a BDSM tabutanítása érdekében), “milyen szarul szexelnek a népek” menősködés (ha valaki nem pont azt szereti, igényli, amit te! – egyáltalán, ezt vizslatni, hogy más mit szeret…). Ugye Ők, A Prűdek nem nyitottak, nem próbálták ki, nem értik sajnos stb. Kinkkultusz. A félelem, hogy kereszténydemokrata fapinának tűnsz, ha elfintorítod az orrod a tinderes, lábszagú sunyi délutánoktól, a fétisektől, vagy épp attól, hogy a szexuális preferencia, az ágybéli szokások nemhogy nyilvános beszédtéma, de egyenesen politika. Lásd a chemsex megszólalásokat vagy a kinky szekciókat (crossdresserek, pelenkás férfiak, szőrmerajongókat és exhibicionistákat) a nyugati Pride-okon, de akár amerikai utcákon is
A szex nem politika. Tudom, tudom, personal is political, hát ezt újabban a követelőzők bőszen félreértelmezik és lerontják, mert igazából azt mondják vele: nincs barátom, nincs szerelmem, de még terapeutám sincs. Hallgass meg, ó, köz, hirdethessem ott a frusztrációimat, és alakulj át, világ, erkölcsi norma, de sürgősen, az egyéni igényeim nyomán!
Maga a jelmondat (personal, political) egy pillanatig nem jelentette azt, hogy a faszodat belógathatod a köztérbe, és még taps is jár érte, mert “bátor” vagy. Sőt, ez a legaljasabb visszaélés az ügyekkel, fogalmakkal, önös “foglalkozzatok velem!” játszma. Aki szexről, személyes szokásairól, vágyairól, a frusztrációiról, legérzékenyebb magánügyeiről a közösségi médiában rikoltozik, az más aljasságokra is képes. (Nárcisztikusozás!)
Van persze egy értékrend, amely a szexualitáshoz való hozzáállásunkat határozza meg, emberi-erkölcsi alapállás, és ez érintkezik vagy érintkezhet politikával.
De itt a kényszer, a vagy-vagyé: ki itt a felszabadult, az újgenerációs, az innovatív, zászlóvivő, a képmutatás lebontója, és ki a maradi, a gyepes agyú, a fantáziátlan, az álszent? Ezen a szitán én átlátok: nem engedem, hogy az a szilárd mag bennem, amely nem kér a trendi fogalmakból és identitásokból, a tárgyiasításból, ellenben tiszteli a szexualitás egyedi, humán, szakrális voltát, és nem süllyedt sose pasitaksálgatássá, sztárok utáni csöpögéssé, vicceskedő tárgyiasítássá, “kipróbálássá”, a keresztény-ostoba oldalra soroljon.
(És javaslom neked is: légy szabad a hamis dilemmáktól. Nincsen vagy-vagy, nem kell az egy gondolatkörbe tartozó, “progresszív” nézeteket mind gondolnod, minden feladatért pontot szerezned a nagy Haladó Feladatlapon. Sem félned, ki mit szól, ha te rosszul vagy az abortusztémától, miközben feminista vagy – az egyes eszmék nem csomagban vannak. Nem kell eldöntened, hogy liberális vagy-e, vagy konzervatív. Eleve hamisak a kategóriák, ma már bizonyosan, ezek 19-20. századi kreálmányok amúgy is. Értelmüket vesztették. A liberalizmus a férfiak önzése miatt elbukott: maradt a prostitúció, a high tech meg a förtelmes szabadpiac. Baloldal pedig, eredeti értelmében, nincs is, mert nem létezik a kapitalizmussal szemben érdemi alternatíva. Mielőtt bármilyen címkével azonosulnál, előbb ismerd meg a fogalmakat, amelyekről beszélsz. /Ezzel az életed is eltelhet nagyjából./)
Hervadt menősködés – ez van most. Huhú, de különlegesek és bátrak vagyunk! Mindent elneveznek, mindenből csoport és diskurzus lesz. A poliamória, az etikus nem-monogámia is ilyen. Ha valakinek elnevezésre, odatartozásra, közösségi felmentésre, érvekre van szüksége ahhoz, hogy ne legyen bután monogám, az megérdemli a sok zavaros szöveget és alakot. (Meg hogy az ötvenéves kommentelő baszogassa a poli csoportban, hogy melyik randija nem elég feminista.)
Kik ezek, milyen életből van szükségük a harsánykodásra? A fölényérzetre, hogy ők már rájöttek? Adott esetben az, aki nem jött rá, és nem is óhajt rájönni, sokkal boldogabb nálad… azért kellett rájönnöd, mert a saját életedben a szexualitást, a kapcsolataidat kevésnek, korlátozónak érezted!
Nem azért (nem csak akkor) írom én mindezt, amikor/mert mint nő, mint erotikus díva épp tündöklök (nem), nem is szeretnék erről írni, ez nem érv, főleg nem azzal az árnyalattal, hogy ide nézzetek, nekem megvan, és én még edzeni is voltam – ti meg kommentelgessetek Hummel Zsoltnál.
Ha egyedül élek, élnék, akkor is ezt mondanám, és ez a lényeg: a meghitt élmény, az emlékezetes, falrengető szex ajándék. Csúcsélmény. Nincs neki módszere, és nem is találja meg azt, aki módszert keres hozzá. És ha elillan, nincs tovább.
Hatalmas fogadókészsége van annak, hogy “beszéljünk másképp a szexről!”, minden ilyen önsegítő könyvnek, önmegtalálási kísérletnek, “tudatosságnak”, szakembernek, képzésnek, videónak. De ugye kik ezek és miért kell ennyit és így taglalni ezt, vádaskodni, mire és őkre osztani a világot, meg sajnosozni?
A sok szexuális panasz, hiány, sírás-rívás oka a romboló, korlátozó kapcsolat, a lélek és az agy sivársága, a hétköznap, a gyávaság, a szokások. Van olyan is, aki eleve is félreértette, hogy a szex mire jó, mit lehet várni tőle, és akkor persze hogy most csalódott.
Amúgy meg mimetikus ez is: másoktól látjuk-tanuljuk el a viselkedést, a mondatokat, a narratívát, a sémákat a szexszel kapcsolatban, elhisszük, hogy ez maga a valóság, a vágott, lehetséges valóság. Pedig ezek csak narratívák.
Az a gond, hogy nem elég kritikusak. Nem figyelnek befelé.
Szinte mindenki vagy abbahagyta már, elsorvadt erotikusan, szétment a teste, életereje, utálja a kinézetét, elhagyták és megkeseredett – ebből szép szex nem lesz már, lehet viszont kommentelni. A szex már annyi zavar és rossz élmény forrása, hogy nem is érdekli őket. Van, akinek nagy szerencséje van, és az általános életöröm megmaradt benne, ennek részeként pedig a néha ilyen, néha olyan szex vanogat, vagy nagyon is van, emberien. Esetleg valami hirtelen nagy szerelem betör, felizzik a lanyhuló. Vagy pedig, ennek híján mondogatja ezeket az álfelvilágosult szövegeket: ő nem adja meg magát, ő még kicsikarja ezt az élettől, amúgy is a Zsolt milyen jókat ír (a fenti nem, de amúgy vannak jobb írásai, csak mondjuk az is reklámszöveg, önmarketing). Izgalmasra van festve az a világ. Ez a látszólagos új identitás valójában provokáció és különlegeskedés, üvölt belőle a hiány. Olyan arcok, kinézetek, életutak… tejóisten. Az identitás alapja a fölény, hogy mások nem tudják, mert sajnos, de te milyen felvilágosult vagy.
Eredetileg ebbe az irányba óhajtottál te felszabadulni?: normalizálsz lelkileg, intellektuálisan rút tetteket és késztetéseket, mint amilyen a perverzió, a vágykiélés és a prostitúció vagy az orgiák. Nem szégyelled magad? Nem keresztényileg, nem a partnered vagy anyád, gyereked előtt. Hanem a lelked legmélyéből. A hatalmaskodásért.
Szóval miért nem vállalható fel, hogy csak arra vágysz, hogy egy ESCORT leszopjon.
De szép eufemizmus ez, Zsolt.
Máshol meg állítja, hogy a pénzért végzett lingam- meg jónimasszázst, mely orgazmushoz is vezet, vagy vezethet, sokan ÖSSZEKEVERIK a prostitúcióval.
Ööö.
Úgy általában nem szólnak a posztok másról, mint hogy Zsolt hogy képzeli, ő milyen tudást (hatalmat) és élményeket szeretne, meg mivel szeretne eldicsekedni, illetve mindez a szolgáltatásainak a promója. Minden olyan flott és szép, és még számlát is ad. Csorognak is a nyálak a posztok alatt.
Engem nem zavar a tabutlanság. Az zavar, hogy tagadják, a szex milyen esendővé tesz, mennyire teljes, kinyílt és sérülékeny lélek kell hozzá.
Ő még a lelket is beleírja, megmarketingeli, de azért nagyrészt korlátoltságnak nevezi, hogy kapcsolat, kötődés, hűség.
Azért nem lehet üzlet a szex, mert annak a valakinek ingyen nem kellenél.
Mert nincsen vágy. Szerintem az igénybevevő részről sem, nem így hívjuk azt, ami neki van, hanem hatalomkiélésnek, ingerkisütésnek. Pénzért élheti át: VÉGRE ÉN SZÁMÍTOK. Végre hátradőlhetek. Neki meg csinálnia kell. Tűrnie kell.
Minden idetartozik, ami nem őszinte lobogásból vagy finom szeretetből van. A szörnyű tudatosság, a biztosra menés, hogy lehet tudni, mi lesz. (A bágyadt házasságban is lehet tudni. Az is szörnyű.)
És ez istenkáromlás. Az Igazi megcsúfolása. Legalább ne tartsd menőnek, ha már beleromlottál.
csak az olvassa. én szóltam 
én nem tudom, te hogy találtál rá Zsoltra, én évekkel ezelőtt a házasságom már romokban hevert, szex semmi, meg már 40 éves is múltam alig volt erőm romeltakarításhoz, és bevallom engem az elején elsodort a téma, a nyíltsága, hogy lehetett erről olvasni, beszélni, mondott újakat. Hangsúlyozom az akkori életem, benne a szexualitás valami vegetáció volt csak és kapaszkodtam mindenbe ahol lámpást láttattak. Ez a Hummel korszakom tartott úgy 3-4 hónapig, miután 180 fokos fordulatot vett, no nem az életem, hanem a véleményem az egész szabadszex, kinky, vágytudatosság, blabla-ról és kifejezetten elkezdett irritálni Zsolt feje, a posztjai és az, hogy mint egy papagáj ismételgette ugyanazt, fentről kioktatva a rajongóit.
Egyébként nem tudom, honnan veszi ezt az erkölcsi fölényeskedést meg mitől ilyen nagyon szakavatott megmondóember, úgy tudom egy szar házasságban van benne (még mindig) és feleségével nem megy a szex. Ugye azért van itt már egy kis ellentmondás. Azt hiszem valahol a Hummelzsolt kultusz ott kezdődött, hogy a hiányait elkezdte leírni a közösségi oldalán, a hiánypótló megoldásait mint kinky, fétis, szabadvágy stb meg megoldásként eladni és hát a többi hiánnyal küzdő, szar kapcsolatban, szexben lévő meg rátalált és felemelte a piedesztálig
KedvelésKedvelés
Lámpás? Az interneten…? Harminc-negyvenezer forintos szolgáltatásokkal, és hangsúlyozott zokni-, cipő-, óramárkákkal, bucira hízott aktokkal és faszfotókkal? Vagy ezek későbbiek?
Egyébként nem sok közünk van a magánéletéhez. Mondhatna attól jót. De ha az asszonynak fitogtat így, elég kínos.
KedvelésKedvelés
szerintem nem fitogtat, hanem kompenzál. Régen mikor még követője alig volt, fizetős szolgáltatása meg semmi, igen volt számomra ami újdonság volt és akkor ott akkor abban hinni akartam, mert olyan volt mint sivatagban egy oázis, nemis, hanem mint egy pohár víz. azóta én is változtam, ő is, meglovagolta rendesen a népszerűséget
KedvelésKedvelés
Értem, mi volt (lehetett) benne jó, vonzó.
De a neten minden darabokra törik.
Ha csak olvasod, oké, de amiket ott leírnak magukról és partnereikről az emberek, vérkínos.
KedvelésKedvelik 1 személy
Úgy találtam rá, hogy Barok Esztert néztem, mi van vele, vagy talán az Evernesst linkelte Gyöngyi, és úgy, onnan az Új Egyensúlyt, Soma oldalát, ahol Eszter főszerk, és ott volt Polilili szextudatos a szerzők között, aki miatt G. szerzetes akart lenni, megnéztem a blogját meg a youtube-okat, onnan a csodás Zsolt egyik faszmarkolós-kisokos videóját, amit a szakmai rivális, Gilián János tett közzé, de összeveszett vele amúgy, egymást ekézik, meg mondjuk az a csávó jól is néz ki és nem ennyire arrogáns, viszont nem is feltűnő, nem annyira invazívan ment rá az elformátlanodott negyvenes nőkre meg a fura fejű félbolond faszikra.
KedvelésKedvelés
leálltam olvasásával, követésével, mert egyre inkább úgy éreztem a bugyimban turkál az állandó Mi a te vágyad kérdésével. Igen érthetetlen, hogy idegenek, mennyire nyílnak meg, teregetik ki az intim életüket, holott ez nem egy zárt csoport hanem nyilvános ha jól tudom.
KedvelésKedvelés
Igen, egy sima oldal. És saját névvel. A legviccesebb, hogy szidnak mindenkit, milyen korlátolt, prűd, miközben világos hogy a kommentelő az, aki a kutyának se kell. Kb. az incelek érvelése.
KedvelésKedvelés
Most meg az van, hogy a Polililinek lett egy webshopja, a Női boldogság, és minden “ébresztő” videója arról szól, hogy termékeket promóz, egészen fantasztikus:
szegény nem átalmas, csak hát na, egyrészt nagyon nyomorult ez is, az élet teljességéhez képest, meg olyan magyar színvonal, “hol lehet jelentkezni a Vatikánba”
és azon fetrengünk, hogy összekombinálja Polililt, a műpuncit meg a taknőt, beírja Google fordítóba (MI SE TUDUNK NÉMETÜL):
Liebe Angela, könntest du bitte meine künstliche Muschi putzen? Entschuldigung, ich hatte es eilig, aber es war letzte Nacht, also glaube nicht, dass es jetzt getrocknet ist.
jaj, szakadtunk
KedvelésKedvelés
Ez a pasi benne van “a fészekben”, ha érted, hogy mondom 😉
KedvelésKedvelés
Gender-? Nem értem.
KedvelésKedvelik 1 személy
Igen, és néha kicsit eszmét cserél a metszetszemléletű feminista ifjúsággal. Nagyon vicces.
KedvelésKedvelés
Tudni kell, mi a trend és kik az új piac. Ahhoz képest remekül relativizálja a prostitúciót ő is.
KedvelésKedvelés
Bizony. Mármint hogy nagyon tönkrement emberek hirdetik ezt.
Három dolog jutott eszembe:
1. Te is ezerszer leírtad, és én is mindig ide lyukadok ki: akinek ilyen ócska az anyanyelvével a viszonya, mint emberünknek, aki annyira nem igényes, hogy futtasson egy kört az mta helyesírás-ellenőrző programjával a szörnyű irományára, annak nem hiszünk. Sose. Mert nem ad magára, nem intelligens, nem okos. Mondjuk a hüvelymasszázshoz nem is ész kell.
2. Aki a szexmunkát valódi munkának gondolja, beszélgessen már egy-két visszavonult, normális életet élni próbáló exprostituálttal! Nem szoktak? Vagy nézze meg A hentes, a kurva és a félszemű első tíz percét. (Nem tudom, utána mik vannak, mert fél órát láttam belőle, aztán el kellett mennem otthonról, programom volt a Palotanegyedben!) Vagy az egész Biblotheque Pascalt. Vagy bármit. Annyi ilyen doku és írás szól erről, görcsösen kell összeszorítani a szemhéjakat, hogy ne lehessen látni.
3. Az a nagyon nagy szarban levő fiatal férfi jutott eszembe, akit tavalyelőtt csúnyán körberöhögtünk. Harmincas pasas volt, mesélte, hogy szétment a menyasszonyával, pedig milyen jó volt évekig a kapcsolat. Még a kokót is kipróbálták együtt, azzal akár 12 órás szeretkezést is lehetett végbevinni. Ennél a pontnál egymásra néztünk a szerelmemmel, és teljesen spontán, önkéntelenül felkacagtunk. Mert kokó, alkohol, koffeintabletta, fű, bármi nélkül, kapcsolatunk hajnalán egész napokat töltöttünk az ágyban, ha volt rá lehetőségünk, és ugyan sose mértük stopperrel, de sok-sok időt lehetett szerelemben lenni. Aki ilyet nem tapasztal harminc-negyven év alatt egyszer sem, vagy kimarad úgy tíz-húsz év, hogy kínos az egész, az tényleg hiheti azt, hogy pótlék kell, fából faszkarika kell, masszázsolaj kell, füstölős-hangtálas-korbácsos bizbaszok kellenek a jó szexhez, pedig tényleg csak egy szeretett személy kell, pont. Ezt én se tudom máshogy gondolni, és nem a neveltetés meg a gyerekszobám teszik, hanem a gerincem és az agyam. Minden szex onnan indul, ugye.
KedvelésKedvelés
szerintem kapcsolat kezdetén az ember éjjel-nappal dugna, jobb esetben. Utána szokott meredeken zuhanni a vágy. A megszokás ugye, vagy mert csak az újdonság miatt volt kívánás. Ezért kell olyannal az egészet elkezdeni akitől akkor is beindulsz agyban testben ha távol van, mert olyan elementáris erővel hat rád az egész lénye
KedvelésKedvelik 1 személy
Drága Pearl, nem akarnálak kizökkenteni a nagy bezzegénből meg az önhelyességből, de amennyit én a mondott szubsztanciáról tudok, ez a férfi, akit úgy sajnálsz, nem arról beszélt, hogy fél-egy napot elheverésztek az ágyban, és közben intim csevejjel tarkítva, narancsgerezdeket egymás szájából elfelezve volt 2-4-6 aktus vagy negyvennyolc perces nyalások, hanem arról, hogy áll a bré, és van kedv, mámor, lendület, eksztázis is (na, ez). Ne becsüljük le ezt a drága drogot, amiért ölnek, tönkremennek és szurokba mártanak embereket, nem véletlen mindez körülötte. Én szándékosan nem mentem el mások 1:1 partneri élményeinek kielemzéséig, mert mit tudhatom, nekik milyen. Nem akarok nevetségessé válni. A visszafogottság vagy személyessség fitogtatása, az eszköz nélküli, monogám, saját szex üdvözült, önhelyes hirdetése is gáz, ez is csak fitogtatás meg rivalizálás. Most ez mi, reklám a szerelemnek? Ami úgyis megtörténik, ha nyitva maradok rá, nem kell akarni.
Vagy nem.
Ha nem, akkor viszont bemocskolódni, talmivá válni nem érdemes, pótlékokat keresni sem. Én egyébként el tudnék képzelni mindenfélét, ami nem monogám, nem szabályos, izgi, spontán, kinky, de hogy ez mitől ilyen hű meg ha, és minek ehhez a köpcös sznob okoskodó csávó, vagy akár a net, azt nem értem. Megy ez nekem saját vágyam, akaratom alapján is, vagy mehet, csak spontán legyen. Szomorú, de a nem-misszionárius formákat a legjobban a kedves-helyes feleséggel élő, elválni nem tervező férjek vágyják elsősorban, meg a kapuzárók, akkor olyan speciális a fény – őszi fény. S mivel a szerelmem nem nős és nem is elvált, ellenben fiatal, mi könnyen vagyunk békések, meg finoman szeretők, tartjuk a bilincset és a bőrtangát a szekrény mélyén. Nincs sóvár hiány, nincs mit kompenzálni.
Ha valaha, akkor az élet sodorjon oda, és én nyitva leszek, voltam. Ne ilyen szervezett hűdemenők vagyunk erőlködés, öregedéstől rettegés írja meg az erotikus sztorimat.
Tehát (ha ehhez a poszthoz kapcsolódsz) én itt csak a beszédmódot meg az üzleti szolgáltatást tettem bírálat és nevetség tárgyává (ami már nem 1:1 és nem partneri, vagyis, nem őszinte). Nem azt, ha valakinek más is belefér. Amúgy semmi közöm hozzá.
KedvelésKedvelés
És mint olvasó, én kivagyok a csüngő heréjűek kompenzálásától is, amit van pofájuk irodalomnak eladni, hű, de bátor! Az agg és költőnek béna Turczi István erotikus verseitől, Moldovának a halála utánra tervezett nőzős memoárjától, a szintén csúnyán sántikáló Kukorelly aljas, pornós, használós Ezer és hármától, Bolgár úr Szextettétől, de egyébként Akkezdetphiaiban a nemzávada csávó kényszeres szopásemlegetésétől is. Egyedül az Egy nő a méltó, mert önironikus, öreges, derűs, magyar, és a szöveg a lényege, nem a hímhivalkodás.
KedvelésKedvelik 1 személy
Igen, belátom, nem volt túl reflektált hozzászólás. A netes szolgáltatással nincs tapasztalatom, és inkább az eszköztelen szex vs kívülről gerjesztett vágy vonalon gondolkodtam, rögtön ez a jelenet ugrott be. A kokót sose próbáltam, többen mesélték, hogy milyen, de a fent említett kapcsolat ezért ment tönkre, valaki rákattant. Igen, igaz, hogy ez meg már mások hálószobájában való kutakodás, a legrosszabb fajta pletyka, semmi közünk hozzá. De nem tudtam elmenni mellette, és most se tudok, hogy az egyébként valahogy működő kapcsolatokban (ha ismerős, és elmeséli, onnan tudom) a nagy WTF az, hogy ha jó, akkor miért külső rásegítés kell, hogy a szex se legyen “csak” szex. Itt megint ezer dolog jut eszembe, szexpartnerkeresőtől harmadik bevonásán keresztül a köztéri izgalomig, de a poszt valóban nem erről szól. Olyan kevés területe van az életemnek, ami hiba nélkül működik, az egyik ez, és nem tudom kellő távolságtartással értékelni.
KedvelésKedvelés
Inkább a hamis dilemma nem tetszett, a kontraszt kényszere: ő és ti. Hogy az eszköztelen, natúr, monogám szex tök jó (és tényleg az… lehet, ha van kedv), az nem azt jelenti, hogy fölényes lehetsz egy olyan tapasztalattal kapcsolatban, amelyről fogalmad sincs (ketten röhögtetek ki egyetlen bukott embert)! Amúgy nem értem, a NER leggazdagabbjain kívül kinek van annyi pénze, hogy egy ennyire drága drogra ráfüggjön, ez nem valós veszély (ráadásul tucatnyi használat után sem okoz biológiai függést a “beszórakozás”).
KedvelésKedvelés
Amúgy pontosítva: én azért vagyok hálás a mindenkori partnereknek, tök mindegy hogy egy alkalomra vagy húsz évre, hogy ember voltam. Nem egy kellék, ami épp kéznél volt hogy ki lehessen próbálni a hú meg a ha.
És ez más alapállás, mint amikor az embernek nézettel mittomén elszívsz vagy megiszol valamit, ami mért ne férhetne bele, vagy mit tudom én, mit csinálnak emberek tárgyakkal vidáman-önfeledve, ha nem az a sorrend, hogy akkor kipróbálnám az izékét és ehhez kéne egy humanoid, rosszabb esetben egy (“külsődleges jegyek hosszú felsorolása”) jellegű humanoid, aki annyira mindegy hogy ki meg milyen, hogy élveznie se kell a dolgot.
Amúgy a poszt leírta. Amikor pénz nélkül nem kellenél a másiknak, az gáz.
Amikor igazából nem tudod, mi kéne, csak olvastad valahol hogy másnak hű meg ha, akkor is aggasztó.
Másnap röhögve másoknak kibeszélni, az aggasztó.
Pocsék szájízzel távozni utána, az is.
szóval én annak örvendek, hogy ezeket jobbára valahogy megúsztam. Nem teszem normává, csak nem bánom hogy így alakult.
KedvelésKedvelés
Ez a leány azt mondja, bárkit megkaphat, és az még fizet is, hogy hozzáérjen, de ne próbáld ki, nehogy! De amúgy máshol elfogadott és ugyanolyan munka, mint a többi…
KedvelésKedvelés
ha jól látom levette a videót. Én még belenéztem, de bevallom teljes hosszban én nem bírtam nézni, nem is tudom miért találtam annyira nézhetetlennek, nem, nem a tartalom miatt,valami más, külsődleges dolgok miatt.
KedvelésKedvelés
Nagy nyomás van rajta. Amúgy szerintem tök megkapó a személyisége, de emellett tagadhatatlanul a műfaj maga a trash legalja.
KedvelésKedvelés
…és megemeltem kalapom idén nyáron Móra Ferenc előtt, a Címtelen könyvet olvasva.
KedvelésKedvelik 2 ember
Köszi ezt a megjegyzést! Rákerestem, és eszembe juttatta a versüzér története, hogy mennyire tetszett kb. 14 évesen az Aranykoporsó, és hogy meglepett, hogy a Kincskereső kisködmön szerzője ilyet is tud – eszméket, életmódokat ütköztetni, és olyan szerelmi történetet írni, ahol a lány a tapasztaltabb, aktìvabb, de se nem kurva, se nem férjes asszony, és nagyon is érthető és szerethető karakter…
KedvelésKedvelik 1 személy