reagálok a Szentesi Éva hergelte cirkuszra, 2020. május 8.

Ez egy 2020-as poszt, de a rezgések ma, 2024-ben is rázzák az életemet, és Szentesi máig nem revideált, nem kért bocsánatot.

A BULLYING NEM JÁTÉK, mert még megsértődik Szentesi Éva! Ennyire vagytok aljasak – és becsomagoljátok jó ügynek, kiállásnak. Ez sima lincselés, ellenem. Szentesi Évát soha nem lincselte senki a csakazolvassáról, a Facebookon sem. Pedig neki mint közszereplőnek tűrnie kellene. Továbbá (nem lényegtelen részlet!) én a bírálataimban igazat írtam.

Mi a célom ezzel, hogy Szentesi Évát “ekézem”?

Nincs cél. Ok van: az igazságot ki kell mondani. Látok, figyelek, értem, mi van. Minden éles írásom ebből született. Nincs semmilyen hatalmam. Én szólok, ennyi van. Elvből írok, a minőség hiánya, a hazugság ellen. Nem akarom, hogy vele legyen valami (törvényszerűen lett, lesz, mert a felgiccselt hazugság mindig bedől). Én azt akarom, hogy a hamisság tudatosodjon a női nyilvánosság olvasóiban. Vegyék észre, ne támogassák.

Így indult: 2020. május 5-én egy nagy olvasottságú női platform, a wmn.hu “zászlóshajója”, a szerény tehetségű, hisztiben utazó Szentesi Éva, magát írónak mondó arckrémárus influenszer, amúgy közszereplő nem tűrte, hogy a nyilvános írásairól véleményem legyen, és zaklatásnak állította be azt, hogy a saját blogomon megírtam a véleményemet. Semmilyen törvényt nem sértettem, nem zaklattam és nem rágalmaztam. (Nem is született feljelentés.)

Az a feladat, hogy a hősnőért mindenki rajongjon. Ha nem tetszik, hallgasson. Mennyire antidemokratikus, gyáva, önző álláspont! Rámuszította az akkor 55 ezer Facebook-követőjét, a “nem bírtam végigolvasni gerlét, olyan hosszú” típust:

…alatta 17 innen kifotózott részlet, ide (a csakazolvassa blogra) írt kommentjeim és posztok részletei, amelyek Szentesi nyilvános tevékenységét elemzik. Részben írói-nyelvi színvonalát, részben olyan cikkeit, kampányait, amelyek révén ő jelentős összegekhez jutott.

Rágalmazva, fölös indulattal és becsmérelve sosem írtam. az igazság szomorúbb: szerintem a Szentesi-jelenség, a rák kiárusítása és cukivá-szexivé tétele ennyire elítélendő. Ami cuki, az bírálhatatlan. Fenntartom a véleményemet ma is, sőt, most romlottabbnak tartom őt, amiatt is, amit ellenem tett. Azt is tudom, hogy rengeteg hallgatag nő gondolja ugyanígy, és nem irigységből. 

Nem sikerült az írásaimmal, blogommal figyelmet kiváltani, ezt írja. Hoppácska, még rajongóm is akadt:

Maga írja: olvasta a blogot, járt ide, emésztette magát. És ráadásul az értelmes, jóindulatú olvasók tömegei is olvasnak, azóta is, már tizenkét éve. a különbség: én nem lettem arckrémárul, nem hízelegtem be magam egy DTK által felépített “énmárka” és reklámalapú gigaplatform védelmében a Libribe, hogy nekik nyereséget termeljek a giccskönyvekkel.

Rágalmazó, zaklató, bully? Én…? Olvastátok Szentesinek A Merkúr a retrográdban című, újságírókollégától lopott című “regényét”, hogyan beszél abban Fiala Borcsáról és a barátnőiről, bosszúból?

A lenti kommentelő blogolvasó volt, amellett magyartanár (éppenséggel Ed tanára), nem hiszem el, hogy nem érzi, mi a különbség (az én férjem meghalt, én a rákkal való hősnőségből soha egy fillért sem kerestem, a halál életrajzi adat, ennek kapcsán az egyedülálló anyaságról írtam). Én Orsolyát mélyen megvetem, hogy odarongyolt szítani a feszültséget. Pedig nem szólt az eredeti kontentnél, csak így Szentesi meg a libák szárnya alatt érezte magát erősnek. Szentesi még az anyja halálával is két évig haknizott, miután megfertőzte. Én soha nem szenvelegtem, játszottam hősnőt, nem is lett brand és egy mohó cégnek reklámbevétel a személyemből. Én fizetek azért, hogy ne legyen reklám a blogon.

Ez is érdekes, nemrég írta:

2024-es frissítés: levélváltás új blogja kapcsán. Válaszában hülyének néz.

Én neki, 2023. szeptember 18.:

Kedves Éva!

Bokszol! Nem x. És: eksztázis.

Remek véleménnyel vagy magadról, de a lufik kipukkadtak. Rendszeresen te biztosan nem bokszolsz. Minden szétesett, amire hajdan büszke voltál.
Az egyik utolsó wmn-es cikkedben még kényszert éreztél, hogy beszólj azokra, akik igazán edzenek: a “tornázgatásra” és a pulzusszámos futópadozásra. Merthogy a boksz, az nem ilyen komolytalan!
 
Egyiket sem bírnád, nem is csináltad soha. És ha komolyan edzenél, az látszana. Mindig hüledeztem, milyen lötyögéseket neveztek edzésnek és mekkora cirkuszt csaptok belőle.
 
Abban a helyzetben, amibe téged beraktak, azokkal az igényekkel és öntudattal (és olyan kis teljesítménnyel) lehetett volna benned bölcsesség, visszafogottság, hogy ne azt húzd le, aki edz (én), sikeresebb influenszer (nem én),igazán  jól ír (én).
 
Törvényszerű volt a zuhanás. Viktor közönyös feje… sugárzik róla, hogy tök önző, és idegesíted.

A férfi, aki engem élete szerelmének nevezett egykor, mesélte a minap a bíróságon, hogy bosszút akartál állni, te Fiala Borcsa közvetítésével tőle kértél tanácsot, hogy ki tudsz-e engem csinálni jogilag.
 
Ez így jegyzőkönyvbe is került, és nem vette észre, hogy a fontoskodással csak a ti förtelmes, nárcisztikus dührohamaitokról vall, és a saját helyzetét rontja.
 
Elképesztőek vagytok.
 
Éva
 
Ő nekem, 2023. november 6.:

Kedves Éva!

Elnézést a késedelmes válaszért, csak mostanra tudtam minden levelet elolvasni, remélem nem veszed zokon. SIC

Köszönöm szépen, hogy írtál, én is sok sikert kívánok a blogodhoz, az edzésekhez pedig további kitartást. 

Ölellek: Éva

“én is sok sikert kívánok”, te liba!!!

Én neki, 2024. február 13.

Jaaaj, Éva, ez a leereszkedés, ez a passzív agresszió… Elegánsnak szántad, de hazug.

 
Szerintem te nem is néztél soha szembe vele, hogy mit csináltál és mi volt az okod. Nem is tudtál róla.
 
Én nem játszom meg magam. A következőket gondolom, és biztos vagyok benne, hogy végigolvasod, pedig szabad vagy törölni:

Dehogy ölelsz te, közben a Huberttel is kibeszéltetek. Akkor hinném el, hogy érted, felfogtad, szembenéztél, bánod, ha nyilvánosan vagy legalább privát bocsánatot kérnél. Hubert is feljelentéssel fenyeget:
 
​Miért? Mert kimondtam róla is az igazat, amit a mézesmázos píár alatt gondosan rejteget. Én tudom, ki vagy (már rúzséstükör korodban is tudtam, mikor ide kommenteltél), és tudom, mi motivál téged. Tudom, hogy ámuldoztál a blogomon te is 2013-ban. Nem csak Angéla, Villő meg “életeszerelme” exem.
 
Nem vagy őszinte, és ezt leveszik ám. Érdekelt voltál abban, hogy szarul legyél, baj és dráma legyen, mert csak emiatt voltak kíváncsiak rád.
“Nem fogom azzal tölteni az iszonyatosan drága időmet…” – játszod most a megérkezettet, aki lassan felnő? Negyven évesen?
 
Te vagy az, aki elindította a lavinát, ami kis híján az egész életemet tönkretette (nekem három gyerekem van ám). Rajtad bátorodott fel az exem, aki NER-be ágyazott, lojális jogászként hét polgári és egy büntetőpert indított ellenem, mert a kirohanásodon megérezte, hogy a tömeg most mellette áll. Előtte félt, hogy őt tépnék szét. Hazudozással, kamu pszichiátriai lelettel, állítólagos depresszióval kiügyeskedte, hogy bíróság legyen belőle.
 
2020. május 5-én te megadtad az 55 ezres csürhének a kilövési engedélyt, állítva, hogy te vagy az áldozat és én az agresszor. Miközben én egy őszinte blogger voltam, akit te is elképedve olvastál egykor, a reddites mocskolódókhoz képest én mindig arccal vállaltam magam, soha nem írtam sem neked, sem rólad név nélkül vagy álnéven, nem írtam gyalázkodót, csakis a közéleti visszásságaidról; megmutattam az esendőségeimet is (én sokkal előbb és nem haszonelvűen drámázva), és soha nem hazudtam, nem találgattam a magánéletedet, pedig van Kentaurral közös ismerős, de az orgiák konkrétumairól mindig hallgattam. (“K. letett valamit az asztalra… és fel is szívta.”)
 
Éveken át és ontottad cikként több tízezer nőnek az indulatalapú, gondolkodás nélkül megírt kirohanásokat, áldozati műsort, és ezek mind önzésből és kompenzációból fakadtak. Hergeltél, egy időben politikailag is. Téged az elvek, az igazság, a minőség, a gondolat sosem érdekelt, csak önmagad és az érvényesülés, a reklámbevételek, a pasik-ruhák-ételek-híreshaverok-bőrápolási rutin. Emellé igen szerény írói képességek jutottak neked. Téves indíttatás, imitáció, rossz szerkezet, nyelvi fogyatkozások (ez nem ízlés dolga, ez mérhető, pl. a szókincs, a mondatszerkezetek változatossága). Részben az olvasatlanság, tanulatlanság miatt van ez. Pedig neked szerkesztették a szövegeidet hozzáértők.
 
Én (amellett, hogy írtam az irodalmi szövegeimet) rámutattam a női nyilvánosságban zajló fontos, kínos részletekre: a wmn kártékony színvonaltalanságára, az influenszerüzérkedés, a megjátszott viselkedés, a talmi írócskalét, a “traumaírás” hazugságaira meg a buzi- és travisimogató kontent veszélyeire. Ti (Angéla és a wmn is) eleve az általam érzékenyített nőket néztétek ki, és leraboltátok őket. Agyilag és anyaqgilag: győrikeksz- és életbiztosítás-reklám között vekengtetek depresszióról, rákról!
 
Amikor az anyákat basztattad, azért is szóltam. Mi azért nőttünk fel már huszonévesen, mert nem lehettünk önzők! És mindenki megértette, hogy neked nem lehet gyereked (bár ettől te nem vagy hősnő, ez témának is gyenge, és ismerjük az összes rizikófaktorát a méhnyakráknak, nem nagy rejtély). Senki soha nem bántott emiatt, de te megírtad a Nemanya című cikket, később meg azt, hogy Van egy fiam… A húgodé, mármint, és azt a gyereket szintén kiárusítottad lájkokért.
 
Borzalmas ez az egész.
 
A büntetőper elsőfokú ítélethirdetésén elhangzott, hogy nem zaklatás az, amit a “sértett” (haha) keresgél ki, önszántából a blogra kattintva.
Te ráadásul közszereplő is vagy, aki szabadon bírálható. A bírálat, leleplezés fontos érték: a NeumannLabs-gate-re, a tökfölösleges, alig valamire szűrő tesztekkel folytatott pénzéhes üzelmeidre én hívtam fel a figyelmet. (Lásd még a Mályvavirág elnököt: “Minden tesztem negatív volt, mégis rákos lettem.”)
 
De még el is dicsekszel, te mekkora jólétben vagy… Örökké kompenzálsz, az “írósággal”, a high life-fal és Viktor meg a boldogság mutogatásával ugyanúgy. Ennek oka számos trauma, kisebbségérzés lehet, a nem-értelmiségi háttér és a parvenü alkat. Megfigyeltem (Csepelyi Adriennen, Pétery-Novák Éván, Veréb Viktoron is), hogy messze keleten születtetek. Ezért kellett neked is ballonkabát alatt csipkefehérneműben, érettségi nélküli pincérnőként erőszakosan “királynőként” viselkedni.
 
Te szabadítottad rám a hozzád hasonlóan indulatvezérelt és ostoba, mérgezően önző, harsánykodó, szadista csürhédet, és Villővel és Angélával, két plagizáló, ostoba és kártékony olvasómmal is összeálltál, meg a jogász-exszel is. Nem riasztott soha a detektor, hogy ez nem helyes, ez önzés, lejáratás? Miért nem írtad meg te is a véleményedet rólam, ahogy én rólad? Lehettél volna éles…
 
Az én bűnöm, hogy kimondom az igazat, tehetségesebb vagyok, mint az engem nézegető, magukat írónak állító libák, illetve hogy a Péterfy még 2001-ben rámmászott.
 
Nézd, mit írtál ki (még mindig fenn van):
 
Aztán nem lett se polgári, se büntető ebből. Mint ahogy Hubertéből sem lesz semmi, mert a béranya tény, ő maga rakta ki az instára a közvetítő szervezetet. Nem lehet a ti szavatokra adni. Fenyegetőztök…
 
Azt állítod, “nem lehet figyelmen kívül hagyni, bemászik mindenhová”, miközben te mohón kattintgattad a blogomat, onnan vannak a kommentek, amelyeket kifotóztál (ezt tiltom a blogon, jól látható helyen!) és a posztod alá raktál. Tökéletesen figyelmen kívül hagyhattad volna. Az én olvasóim (a 2015 utáni típus) nem redditeztek, nem hergelődtek, nem uszítottak senkit, nem írogattak neked soha.
 
És hagytad, hogy a félszerzet és negyedtehetség Murinai Angéla bujtogasson és gyűjtse neked az anyagot. Ő, az én egykori legnagyobb rajongóm is előadta a saját libaserege körében, hogy neki születésnapi ajándék, hogy engem végre kicsinálnak, és hogy a “bulllying van olyan, mint a rák”.
 

Közben ez állt a blogja fejlécében rólam:

​…Én vagyok az agresszor? Én soha nem gyaláztam azt, akinek rajongója vagy nagy barátnője voltam. Magánéletieg! Aminek ő nem volt sem része, sem tanúja, sem kárvallottja, és nem is ismer senkit, aki igen. Az írásaimból tudott erről egyáltalán bármit is, azt meg szétpletykálta, elferdítette, hogy ne tűnjön föl: állítólagos vezérblogger és írónő létére alulfizetett cselédként tengődik a hazájából elmenekülve.
 
Ti ezt csináltátok: hajdani nagy barátnőket gyaláztatok. Te a “regényeidben”…
 
Ezeket, amiket most leírtam, nem tudod eltüntetni, kitörölni az életedből. Miattad és a tehetségtelen bagázsod aljassága miatt én ma is bíróságra járok.
 
Te vagy az, akire nagy volt az újságírói kabát, mégis hergeltél, szerepelgettél, elbíztad magad és megszűntél ember lenni. “Anyám halála a legjobb fogyókúra.” Ez szállóige és mém lett. A regényedben a beszólás Fiala Borcsára, a hűdemenő szexleírás a temetés után, Szandra besározása (ő egyszer kommentelt rólam: “szerintem irigy” – ma már ő is tudja, ki a hitvány). Viktor mutogatása, kibeszélése, és ha fizet érte a Magyar Posta, a szerelmeslevél is kontent… Csak azzal maradtál jó fej, leereszkedően kedves, aki a nárcizmusodat, anyagi érdekeidet, becsvágyadat tökéletesen kiszolgálta, és elviselte a munkahelyi műsorszámaidat. És mindezt te napi terápia mellett…!
 
Te most is komolyzenével, híres barátok mutogatásával, egzotikus fűszerekkel, túlbonyolított kajákkal-megjelenéssel próbálsz többnek tűnni, mint aki lettél – és lehetnél.
 
Mondd, téged nem zavar, hogy Huberték  kibérelték egy pénzre rászoruló nő méhét, aki harmadik világra emlékeztető körülmények közt szült, letépték róla az újszülöttet, és otthagyták tejtől duzzadó mellel? Meg sem említik, meg se köszönik neki sehol.
 
Ennyit gondolok, és ezt sokan tudják, nem fog eltűnni.
 
Éva
 

*

Update, 2020. augusztus 4.

Ha valakinek kérdése van, kik és miért csinálják ezt.

*

UPDATE, 2020. május 14. Ez kommentben is van lent, hogy lássa (láthassa), aki erre a posztra még kattint vagy visszajár.

Ma megnéztem, pontosan mik vannak azokon a képernyőfelvételeken, amelyeket egy hosszabb időszak alatt Szentesi Éváról írtam, és ő kirakta egyben.

Nagyon tanulságos az egész. A fő tanulság: nők tízezrei kicsit sem értik, amit olvasnak, nem értik a mondatokat, ANALFABÉTÁK, de szívesen hergelődnek azért. Két oldal van, ide meg oda lehet állni.

Semmit nem gondolok túl erősnek, tévesnek, amiket írtam Szentesi Éváról (ő közszereplő és a nyilvánosságban él: nemcsak igazam van, hanem jogom is). És nem én csináltam ezt a cirkuszt.

Miért nem hagyom, hogy az olvasóim eldöntsék, kit olvasnak? Én nem hagyom? Hogy dönthetnék erről? Lefogom e kezüket? Nekem semmilyen hatalmam nincs, ugyanígy, ahogy én, írhat blogot, kommentet bárki, csak az enyém – Szentesi állításával ellentétben – figyelmet is kelt. Viszont én is arról írok, amiről mondandóm van, ez az én döntésem, és Szentesi Éva ennyire irritáló és hamis. A jogomat, hogy én dönthessem el, miről és mennyit írok, nem adom. De én nem az érzelmeidre, nem is a falkaszellemre utazom, nem várok egyetértést, táborosdi felsorakozást. Szabad vagy! Nem kell érzelmileg azonosulni (sőt, gáz). Itt soha nem volt 2015 óta uszítás, csatasorba rendeződés, netes lincselés.

Ó, ti nagyon komáltatok ám, velem zúdultatok, amikor olyanokat kritizáltam, akiket ti is kiröhögtetek (Vájf, Kozma Szilárd). Most mérgesek vagytok, mert ti felültetek a rákturnébuszra, és tőlem tudtátok meg, amit magatoktól is tudni kellett volna: hogy ciki. Vagy azért haragszotok, mert nem sikerült lefogyni, gyűlöltök sportolni. Vagy mert jól vagyok, és ti nem annyira.

Most meg: “erdélyi házaspár”. Kozmáék, aki ellen Csilla hergelt és szervezkedett a legjobban, és Villő uszult ott, Angéla meg nekem írta kommentek tucatjaiban, mennyire elítéli őket – halálosan fenyegettek.

Én írok álnéven?, beszarok rajtatok. Meg a fórumon a nettó hörgése, az üres életűek gyalázkodása. Mi lett veletek??? Megmutattátok a szinteteket.

Összességében nagyon durva a hiszti, amit ebből rendeztetek. Szentesi Éva megsértődött, az legója nem bírta elviselni, hogy átlátnak rajta, ti pedig ugrottatok, vezényszóra, nem is a ti ügyetek, ott lihegtetek, és semmilyen tartalmi állításotok nem volt. Női nyilvánosság, 2020.

Nincs szimmetria, hogy “akkor rád miért nem lehet rosszat mondani”, mert lehet, és mert én nem hazudok, nem vagyok tehetségtelen, megjátszós, és nem keresek reklámozgatással pénzt naiv nőkön.

Mi a cél ezzel, hogy Szentesi Évát ekézem? Ahh, olvasó. Nincs cél. Ok van. Nincs nekem semmilyen hatalmam. Én szólok, amikor valami talmi v agy undorító. Ennyi van. Legyen egy hang, mely kimondja: ez mint női újságírás kurvagáz, az influenszerkedés nem írónőség. Sokan gondolják ezt amúgy. Én kimondom, nekem nem tabu.

Vádolnak, hogy “kereszténydemokrata” vagyok, felemlegetem a gyerekszülést (vagyis: azt gondolom, egy háromgyerekes aligha irigyel olyat, akinek nem lett egy se, és ez nem saját döntés volt): a határ nem az anyák és a gyermektelenek között van. A határ azok között van, akik maguk döntötték el, mennyi gyerekük legyen, meg akik nem. És én a legélesebb hisztiket pont náluk látom, akiknek nem lett, vagy nagyon béna az eredmény.

Csonkítás: ennek ez a neve. Magyar szó. A férjemnek egyetlen testrészét, szervét sem távolították el, nem értem, mire írja Orsolya. Én nem a rákra. Az biztos, hogy nem sztárkodtam meg rúzsoskodtam rákkal soha. Akkor írtam, amikor történt, inkább magamról, terápiásan, nagyon diszkréten, jelszavas posztokban, minden üzleti érdek nélkül. Nem volt termék.

Jó tudni, ki milyen. És nem bánom.

Mostanában írt posztjaim:

hisztiztek (ez még előtte)

érinthetetlen, mert elesett

mire költesz mostanában?

Nem minden tart három napig, úgy tűnik. Elleptek a legyek. Nyomják, hajtják a drámát, és élvezik.

Másról írtam és másról szeretnék írni. Most nem lehet úgy: kamu lenne, dacnak tűnne, szétszednék. De ha elül ez, ugyanúgy fogok írni, mindarról, ami fontos, ami foglalkoztat, élesen is, és csakis annak, akit ez érdekel. Felelős vagy azért, mit olvasol,. ne told rám! Nem várok el semmit, nem hisztizek, nem kell azonosulni – lehet viszont gondolkodni. Irodalmilag is, kritikusan is, újat mondva is fogok írni.

Látom, hogy olvassátok. Amit kérek: ne állj ki mellettem. Saját néven végképp ne. Köszönöm, de rád veszélyes és polarizálja az őrületet. Ne legyen tábor. Méltóság legyen. Olvass, és írj privát, ha van mondandód.

Nem reagálok most senkinek, aki “egyetért”, meg annak, akivel más, személyes viszonyom is van-volt. Azért sem exponálok senkit, mert Murinai Angéla mindenkit megkeres, hogy engem lejárasson, ezt jó páran írták meg. Tiltsd le, szard le. Magyarázkodik amúgy a banya:

soha senkivel nem fecsegtem privátban Angéláról, mindent a blogra írtam, és soha senki nem is tiltott emiatt; hazudik

Mi a célja Angélának? Engem el kell mozdítani, mert kell a helyem. Kifigyelni, beférkőzni, szerepelni; olcsóskodva leutánozni, betörni a női térbe (frissítés: később ez sikerült!), díjakat remélni, majd amikor az eltiporni kívánt előd (“mindannyian Gerle Éva köpönyegéből bújtunk ki”, ezt ő írta) nem hallgat az árulásról és el sem kotródik; amikor az írókarrier döcög, alantas, személyes kudarcok sorozatában, munkanélküli segélyen, szarpucolásában végződik a nagy tehetség, az #énlegalábbdolgozok, akkor bosszút állni. “Ráakaszkodik a feminizmusra”, írja rólam az, aki itt, tőlem hallott nők jogairól először.

Mindent bírálok, ami nem tetszik. Nekem nem kell mások ízléséhez igazodnom, független vagyok. Kellemetlen vagyok sokaknak. Drámáznak is, érv híján. Próbálják úgy beállítani, hogy én sírok utánuk. Stílusom mértékletes, senkit nem picsázok, elmebetegezek, tályogospinázok. Szókincsem kiterjedt. Gúnyolódni, azt szoktam. Jólesik.

Független, nem gonosz.

Hevület, nem agresszió.

Innováció, nem elmebetegség.

Megélt élmények, nem kontent.

Reagálok arra, amit hozzám írtatok a facebookon, és ami moderálatlanul fent van, azon kívül, ameiket ismeretlenek jelentései alapján leszedett a facebook (én nemjelentettem és csak egy bizonyos személy védelmében töröltem; tudom moderálni, de annyira megmutatja az ő lényegüket a szóhasználat, az összevissza vádaskodás, a magánéleti dolgok és többéves, elferdített ügyek odahozása, az álnevek, profilképek, hogy hadd maradjon). Én világosan látom a határokat. Személyekét, agyakét, büntetőjogét.

Akárhányan kiabáljátok most a csorda erejét érezve, felhevülve, hogy én beteg vagyok, továbbra is kritikus leszek, ami nektek rosszul jön, mert borul a festett díszlet, sérül az érdek, ráébrednek emberek, mit műveltek ti női kontent meg nővédelem örve alatt. Mérő Veráéké is hasonlóan borul, kicsináltak ők másokat is. Ezért van ez az ordibálás.

Nekem csak a középső ujjamat van kedvem felemelni, Takács Levente. Nem csatlakozom hozzád, amiket kommenteltél, az nőgyűlölet. Elhatárolódom a kommentednek attól a részétől, amelyben az én szavaimat értelmezed: én nem írtam és nem gondolom, hogy SZÉ haldoklik, sem azt, hogy a rák gyógyíthatatlan. Ez az ő véleménye. Blaszfémia is ilyesmiről elmélkedni: a rák nagyobb nálunk, és Isten kezében vagyunk. Noha szerintem annyit igenis tehetünk, hogy nem iszunk, nem kemikáliázunk (de ha igen, akkor legalább nem reklámozzuk), nem eszünk szar kajákat, nem éjszakázunk, jól élünk, rengeteget edzünk, erről nem csak dumálunk, nem mentegetjük a lusta, felelőtlen életet, és nem írunk a rákról giccses, hősnősködő, félrevezető, üzleties cikkeket. Tedd meg a tehetőt, pontosan ismertek a rizikófaktorok (én másról sem írok, mint mitokondriumról, felelősségvállalásról, telomerekről, autofágiáról, prevencióról, azért is szétszedtek: “öntömjénezés”, “mindenhez ért”, “laikus expert”), aztán lehet lapítani, észre ne vegyen, hátha kikerül. Nincs bennem dölyf a rákkal kapcsolatban.

Azt gondolom, Szentesi Évánál a műsor a túlélősége, és igaza is így lesz: “érintett vagyok, tehát bírálhatatlan; mindenki más hallgasson”. És tényleg optimistára van festve a gyógyulás (update: lett pedig új felvonás 2022-ben: bélműtét, sztóma, örök diétára ítélve), de a valóság sokkal szomorúbb. Nem gondolom, hogy Szentesi haldoklik és ezzel turnézik, de azért szereti, ha van esemény. Amit átélt, és ahogy próbál “sikeres” lenni ezzel, az egész vergődésére rámegy a lélek, az újságírás tisztasága. Másoké meg más traumáikra megy rá: a sima klimaxra, a házasságára, az unalomra. Szörnyű látni, mivé lettetek, középkorú nők, és kit szidtok ennyire onnan (lentről).

Az anyaság hiánya (amikor nem te döntötted el, hogy nem akarsz gyereket, hanem a betegség, a körülmények, a korod), ugyanígy ront meg és tesz kompenzálóvá, sőt, gonosszá is, kár tagadni. Nem, ERRE nem vagyunk irigyek.

Ha egy jelentős médiahátterű, ismertségű, indulatilag-érzelmileg érvelő közíró perrel fenyeget egy magánbloggert, úgy, hogy soha le nem ült vele (pedig kértem), pusztán azért, mert nem tetszik neki a véleménye, az aljasság. Amúgy a jog sem állt mellette, nem is lett belőle semmi (de még a jogász nagyszerelmem pereiből se, még a nyertekből se). Szentesi 2017 és 2020 között soha nem adta jelét, hogy fáj neki, amit írok, hogy mérgezi.

Sem annak, hogy szembenézne azzal, ami a lényeg, az állítások tartalma:

fizet neked a NeumannLabs, vagy nem? ér valamit a teszt, vagy nem? boldog vagy, amikor bevisz a mentő, hogy lesz megint jó kis drámai kontent és lájközön, vagy nem? etikus-e ez a wmn-től, vagy nem?

Most egyben rámzúdítja. Azt hittem, a névtelen trágárakról írja, hogy mérgezik, zaklatják. De rólam írta. Megvádolt. Én a tízszeresét viseltem el, és én akkora, eleve bekészített ovációba se ültem bele, amit neki a DTK épített fel. Nem is fizetnek nekem cégek, hogy állnom kelljen az ütést. Mégis állom. Korábbi “olvasóim” (valójában “na, megnézem már, mit ír ez a nő, lopok valamit a saját satnya blogomba” kíváncsiskodók) százával esnek most nekem és kommentelgetnek Szentesinél, ötvenes évek hangulatban rémülten igazodnak a közhangulathoz, kiabálnak: sose bírtam csakazolvassát! Én vittelek edzeni, mert kérted. Csillogott a szemed.

Nem érdemes mártírt csinálni a másikból, ez senkinek nem jó. Értelmesen kéne beszélni inkább.

Köszönöm Szentesi Évának, hogy világosan megmutatta: drámázni, önsajnáltatni irtó ciki, én sem teszem, csírájában fojtom el.

Vajon Mérő Vera (aki hatalmashiteles aktivista, nem random júzer) hogyan élné meg, ha egy nő, aki őt nem is ismeri, beállna az őrjöngő kommentelésbe, és az ő elmeállapotát elemezné, minősítené, összeröhögve másokkal, lejáratási, hiteltelenítési céllal? Úgy is, mint jogvédő, aki több netes lincselést indított, az egyik kirúgással és majdnem öngyilkossággal végződött. NEM BESZÉLÜNK (VÉLT) PSZICHÉS BETEGSÉGEKRŐL, NEM ELEMZÜNK. Aki beszél róla (ha van neki), az csakis ő lehet.

Nekem nincsen. Pedig faggattam a terapeutámat, de nem merült fel diagnózis soha, és azóta csak erősebb, önállóbb lettem. Ami nekik mocsár, az nekem hegyfok, hogy lehet??? Végletesen eltorzult a mérce: ami szerintetek gyűlölet, gonoszság, elmebaj, nekem fejlődés. A bátorság mint norma. Siker, felelősségvállalás, megérkezettség. Friss szerelem…

Itt olvashatsz arról, miért és kik diagnosztizálgatnak bőszen exeket, ellenségeket:

dobálózzunk diagnózisokkal!

ezek a szegény beteg emberek

Aki pszichológusnak mondja magát, és aljasul, kommentben diagnosztizálgat, az ellen etikai panaszt lehet és kell tenni. Olyan, akinek diagnózis felállításához végzettsége, jogosultsága van, ilyet nem csinál: nyilvánosan, megbízás nélkül, szenzitív részletekkel, fecsegve, ránézésre, kéretlenül, diszkreditálási céllal???

Nem az a kérdés, ki kivel ért egyet, kit kedvel. Ilyet, amit a kommentelők művelnek, amúgy a maga szelídkenő stílusában Kiss J. Ildikó is, meg Murinai Angéla, Lelkes Villő és az exem, EMBERREL NEM CSINÁLUNK. Mégis ti avatjátok Jóvá magatokat, mert a rossz én lettem…

Ex. Nem íro_gat_tam a feleségének. Mindig távol tartottam magam tőle, kezdettől kértem Tamást, hogy ne beszéljen róla, ne panaszkodjon, sőt, ne is írjon nekem, ne hívjon olyankor, amikor vele van. A nevét sem tudtam. Áprilisban, hat évvel a szerelmünk után megkerestem, és egyszer, EGY MONDATOT írtam neki: sajnálom, amit most tenni fogok, itt a határ, megírom az igazat. Sajnálom őt. Soha mást nem írtam neki.

Nem számít, hány éves az apja. Az számít, hogyan lehet leállítani az aljasságot. Az igazság számít. És ő fél az apjától.

Ha én a nagyszerelem ex volnék, bizony nem taglalnám a Gerle Évát nyilvános fórumokon, nem is fenyegetőznék, mert még meg találja írni az igazat, elővesz olyat, amit fedjen el a sok év. Fusson a gyáva. Célozgatva sem, álnéven sem kéne, Tamás. Én nem voltam inkorrekt soha, vigyáztam rád és a szerelemre, végtelek évekig, mikor te már gyaláztál és kifecsegted a titkokat. Ahhoz, hogy te kiakadj, LESNI kell a blogomat, profilomat évekig, mohón. Mindent szögnek nézni, és bedőlni ostoba, irigy nők provokálgatásának. Kedves Tamás, aki nemrég e-mailben írtad nekem, hogy nem kommentelsz semmilyen fórumon rólam. Nos…?

Nagyszerelmem is egyike a “blogcsalódottaknak” (nem ugrotta meg ezt a szintet, intellektust, őszinte létezést). Olvasó volt, majd a szerelmem lett 2014-ben. Később közvetve és rafináltan (mert kertvárosi, családja elől titkolózó családapa és fontosjogász), de durván lejárató dolgokat írt rólam több helyen, nyilvánosan, majd bosszúpornószerű hadjáratot folytatott ellenem: engedett tavasztündér (Lelkes Villő) nevű rajongó, Kovács Csilla és Murinai Angéla nyaggatásának, és “mesélt rólam”, úgy, hogy pontosan tudta, hogy amazok az “infókat” elterjesztik, hogy lejárassanak és kikészítsenek engem. Ezt írtam meg egy levélben az apjának most áprilisban. Nekem is elküldték a szörnyűséges (kakis fasz szájba, erőszakért rimánkodni, megjátszott orgazmus, bűzös száj, tályogos pina és hasonlók) tartalmakat álneves e-mailekben.

Na, akkor most én mondom azt, hogy a bullying nem játék. Nem igaz, hogy zaklattam. Nem volt szakításunk, vitánk, egyszerűen nem beszéltünk többet, mert visszatért, amit én megértettem, sőt, aviláos határt kapcsolat és vég között magam szorgalmaztam, alkatilag. Én soha nem voltam a szerelmeim iránt rejtett vagy rossz szándékkal, se a kiválasztáskor (érdekből belemenni), se a kapcsolat után. Róla évekig hallgattam, pár fájdalmas, önelemző e-mailt írtam neki (nem kérte, hogy ne, nem tiltotta le), nem vádoltam, nem mocskoltam, nem vártam választ, és nem akartam “visszaszerezni”, ő ellenben tudatosan mutogatta a családját, “boldogságát” az akkor még nyilvános instáján (#huszonhatéveegyütt, #yesiamproud), Villővel közös, érzéki felhangokkal kipakolt edzéseit (igen, mindkettő volt), és ezt sem én néztem, hanem álnéven valaki küldözgette nekem. Elég rafináltan nyomták, és ettől olyan undorítóak.

Semmi olyat nem tettem, amit egy “ne írj többet” levéllel vagy figyelmen kívül hagyással ne lehetett volna elintézni, ez is műbalhé és bosszú: a saját felelősségével nem tud szembenézni, tagadja, és rámkeni azt, ami ott a kertvárosban akkora bűn. Azért döbbenet a lealjasodás, mert nekem Tamással szép, totalitást ígérő kapcsolatom volt, nekem a jövőről is írt, a kapcsolat utáni időszakról:

“soha nem foglak letiltani, meg ilyen baromságok, nem foglak elárulni, dekonstruálni, életem szerelme vagy, sóhajtozva nézem majd, ha írsz valamit, és te is rámkattintasz majd; nem fogom elfordítani a fejem, ha belépsz a konditerembe, szép emlékek”

, sőt, jóval az utolsó találkozásunk után, 2015 nyarán is jelét adta, hogy nagyon is jó lenne… írjak mielőbb. Csendben fájtam. Nem beszéltem ki, és nem akartam vissza azt a zűrt, viszont megdöbbentett a lealjasodása (és az is, mennyire maga ellen cselekszik: ha befogod, ha egyedül megküzdesz a feldolgozással, akkor semmi nem lett volna!). Az elemi szerződést sem vele, sem a másik Tamással nem én mondtam fel.

Tökéletes egészségnek örvendek, és nem csak újabban, a rövidlátásomat kivéve, ja és 31 fogam van, mert így fértek el.

Péterfy-Novák Éva a fejében élő logika (ti ehhez vagytok szokva, hogy ilyeneket feltételezgettek?) szerint hívja, várja, hogy ő is célpont lesz. Jó lenne hősnőnek lenni, míg rotyog a tokány, ugye? De nekem nincsen vele bajom, régi ügyekkel se (a férj mondjuk rámmászott 2001-ben, bejött a szobámba, hathónapos terhes voltam!), az szdsz-es területi  elnökséggel se, nekem ez nem para. Csak a pódiumos szerepléssel, meg amit Bajusz Orsolya ellen rendeztek. Illetve volt a nehéz emlékű éjszaka, amikor hat hónapos terhes voltam. És most azt megírtam neki. EZÉRT utáltok.

“Ha valóban adsz a szavamra, kedves Kitti”, írod… jézusom. Ti anyanyelvi szinten sajátítottátok el a manipulálgatást, a passzív agressziót. Ha nyíltan hazudozol, Éva, és láthatólag élvezed a fortyogást, akkor nem fognak adni a szavadra.

Jelenleg hazugak a kötőszavak is… hogy juthatott bárkinek eszébe ez a bénácska vád, hogy én Gumiszobával foglalkozom 2016 nyarán, aki (vagy akinek a megbízottjai) a sokkban és gyászban itt szimatoltak, lestek engem a blogomon? Ha nem lejáratás a cél és unatkozó mesterkedés, akkor ez micsoda? És: ki az, aki a neten pörög, mikor meghal a gyereke? Mi közöm hozzá, miért zsarol így figyelmet, miért hiszi, hogy mindenki őt figyeli? Nem érzed, ez mennyire erőltetett, és mennyire ugyanaz a traumaturné? De Gerle Éva ellen jó lesz ez is? Hülye vagy te? Nem volt a barátnőm, én nem foglalkoztam vele, akkor is hárítottam a közeledését, amikor nekem sűrűn írogatott. Verseket elemzek, magyar szakos vagyok, mindig is csináltam, ez egy sorozat ötödik része volt. Egy kutya tetemének, szárazföldi halálának, egy 19. századi szerelmes versnek mi köze ahhoz, ami vele történt? Mikor kommunikáltam én ilyen sunyin, kié ez a működés, hogy így rám projektálja?

Ideteszem a szerkesztési előzményeket. Július 21. a megjelenés dátuma (ez a linkben is benne van), tehát hazudsz, amikor azt írod: a haláleset után, másnap tettem ki. Sokkal későbbi, és semmi köze hozzá. Mert összeraktam, mi ez a vád, miután ocsúdtam a döbbenetből, hogy ezek még mindig rajtam rugóznak. Emlékeztetnék mindenkit, hogy azon a július 14-én egy írófejedelem halt meg, aminél nagyobb gyászt én csak családtagjaim halálakor éreztem. Senki nem figyelte akkor Angéla életét. Én biztos nem. A poszt ötlete és lényege májusi egyébként, tehát (másrészt) sokkal korábbi. Itt vannak a szerkesztési előzmények:

Kérdelek, PNÉva: szerinted hogyan jött át a Varga Judit elleni, harsány petíciód? Te, ő és Szentesi egyformán vagytok közszereplők. Miért személyeskedsz ellene? Őt ütni szabad? És miért omlotok össze és kezdetek nyafogni, ha titeket ér a bírálat? (Frissítés: 2022 nyarán Szentesi egyedül maradt, Borbély Alexandra és PNÉva is hirtelen megszakította vele a kapcsolatot. Nekik is hasonló, csak személyes vetületű problémájuk lett vele.)

Szentesi Éva nem kislány. Nem kell megvédeni, és nem bírálhatatlan attól, ami mögé bebújik. Nem, ez nem gonoszság. Ez érdeksérelem nektek. Ne keverjük!

124 thoughts on “reagálok a Szentesi Éva hergelte cirkuszra, 2020. május 8.

  1. Ja. A faternak azért írtam, mert lépéseket tettem, és előtte gondoltam még egérutat nekik. Ugyanis valahogy gátat akarok szabni annak a mocsoknak, amit a nyilvánosság előtt művelnek ellenem, és amiről (a nagy részéről, nem tudom kifejteni) csak most értesültem. Aminek sem oka, sem értelme nincs. És szeretném azt is, ha a bőrükön éreznék annak egy töredékét, ám saját néven, nem gyáván, nem hazudozva, amit ők csináltak velem. Ők, akiknek van, nagyon is van rejtegetnivalójuk – nekem nincs. Ez killbill például.

    Ha apánk idős, feleségünk bús, szakmánk jogász, és nem akarjuk őket tovább szomorítani, megtehetjük, hogy férjünk nem szégyen a családra. Egyenesen viselkedünk, nem mocskolódunk a neten. Mit gondolsz?

    Nem értem, mi a fenyegető abban, hogy “valaki meghal, álljatok le”, ugyanis én voltam az. Ki ferdítette ezt el vagy honnan és miért túrta ki? Hogy van pofája ezt hozzám odaírni egy álnévnek? Ti hajtottátok az őrületet passzióból és pitiáner sérelmek miatt, most meg naivkodtok.

    Az irodalmilag, nyelvileg a 12 éves szintet meg nem haladó olvasóim kedvéért írom, őszinte pedagógiai lelkülettel:

    killbill: főnév, metafora, eredete a híres Tarantino-film, jelentése: ‘elégtétel, válasz, visszavágás gesztus egy kemény, sokat bántott nőtől’
    rúzsos feminizmus: szintén metafora (melléknévi), a karrierért, látványért folytatott, nem valódi, ellenszenves, önző nőjogi harsánykodás, pódiumról ordítás, önünnepeltetés, a valódi feminizmus kooptációja. Semmi köze a sminkelési szokásaimhoz, amelyek e blogon sosem voltak téma. –» felnőtt nő, nem bakfis

    Kedvelik 2 ember

    • Mondod, hogy nem lényeges az exed apjának életkora. Még ha 13 évesek lennétek, talán megérteném, hogy be akartad árulni. De a bácsi majdnem 80, ti pedig 50 körül jártok. Mi köze van a felnőtt fia életéhez ilyen mélységben? Mi lett volna, ha szívrohamot kap? Miért nem az exnek írtál? És még egy: mi köze a munkáltatónak a munkavállaló magánéleti epizódjaihoz? És mi köze ehhez az ügyvédi kamarának? Egzisztenciálisan akartad tönkretenni, mert kiábrándult belőled? És ezek után ki hiszi el, hogy nem te nyomtad fel a Gumit? És nem azért raktad ki a verset, hogy szenvedést okozz? Az a szerkesztési idővonal bármelyik posztodé lehet, ez nem bizonyít semmit, mivel nincs ott a címe.

      Kedvelés

      • Ez is érzelmi zsarolás (szívroham, szenvedésokozás). Nekem ezek az emberek mit okoztak?
        Semmi közöd hozzá, a taktikámhoz, a tetteimhez, az okaimhoz. Nem vagyok köteles neked (sem) ebben sem magyarázkodni, ki vagy te, hogy képzeled, hogy idejössz és faggatsz?
        Nem is én vittem ki az arénába se az eredeti történetet, se ezt a jelen háborút.
        Én egyet tudok, egy tavaszi napon, nemrég, azt mondtam, többet nem magamat bántom, nem nyelem le, hanem adekvát módon válaszolok, szabad ember módjára, úgy, ahogy épp jólesik. Mert a másik út az, hogy belehalok. Belül van az ellenség, ahogy írtam.
        Nem, nem azért raktam ki, és nem, nem jelentettem fel, ez aljas vádaskodás, amellett facepalm fontoskodás. A helyzet rosszabb ennél: senkit nem érdekel Gumiszoba élete, drámázása.

        Kedvelés

      • Hogy jössz ahhoz, hogy a nem innen ismert, blogon nem részletezett, tök személyes dolgaimról faggass? Vádaskodj, vizsgáztass vadidegenként, nicknévről? Hazudozva, csomó ügyet összekeverve, offtopik?
        Mikor mondtam én, hogy majd itt mindent elmondok magamról, hogy szabad préda a teljes életem, hogy majd hozzáigazítom a tetteimet a te elvárásaidhoz, elfogultságodhoz (full ellenérdekű vagy, és halál ciki nektek, amit a család szeme fénye művelt…)? Nem fogom. Nem ismered a részleteket. Nem rád tartozik.
        Honnan tudod te azt, mi volt a levélben? (És ha már: mit szólsz Tamásnak ahhoz a tettéhez, amiért elégtételt várok el?)
        Hogy írogathatsz valakinek, akinek nem hiszed el a szavát, képernyőfotóját – és minek?

        Kedvelés

  2. Érdekes kommentek vannak, ma megnéztem egy részét az oldalamon.

    Pál Dénes álnéven a derék kertvárosi apuka? Mit gondoltok? Kinek az érdeke ez így, ki tud ezekről?
    Itt jelzem a kedves ügyvéd asszonynak, de meg is írtam: megbízólevél híján blöffnek és semmisnek tartom a felszólítást. Tudom, hogy így vagy úgy, de elkussoltatni akar csak. Értem, miért. Hát, te csináltad.

    Természetesen nem vettem le a Baudelaire-t (amely a gimnazistáknak fontos zarándokhelye a keresőkifejezések alapján), mert nem Murinai Angéla sorsa, érzékenysége, érdeke irányítja a tetteimet, blogolásomat. És mert azzal elismertem volna, hogy azért tettem ki, ellene van, megbántam. Továbbmegyek. Murinai Angéla senkinek a tetteit nem irányítja, ezt, hogy ő ilyen fontos, csak ő áhítozza –» hatalomvágy. Nem érdekel Angéla és ilyen lelkületű emberek, akkor se, ha szar nekik, semmi közöm hozzájuk, nem is én loptam le, csaptam be, akartam tönkretenni őket. Az volna az elegáns, ugye, ha szó nélkül viselném ezt, miközben ők heti szinten helyek százaira teszik oda a lejárató tartalmakat, magánembereknek küldözgetik, és egy komplett fórumot és gyalázkodó blogokat működtetnek ellenem. A tragédiáik, kudarcaik pedig nem derült égből jönnek (áldozati műsor!): ismeretlen országban Földközi-tengerbe engedni harmadfokú viharjelzéskor, kihalt helyen felügyelet nélkül két gyereket???, és nagyon is tudatosan használják fel ismertségszerzésre. (Döbbenet, hogy volt arca ekézni Lippai Mariannát.)

    Ami pedig vicces: ezek a nők, akiknek úgy tetszett meg köszönték a blogot, kíváncsian, most szippantanak a közhangulatba, mi a széljárás, és részben nyilvánosan, részben privátban írják meg, amit PNÉ is, hogy “leveszik rólam a kezüket”. Ti mit képzeltek magatokról? Ki akart tőletek bármit? Én nem írok ki semmit, ami privát rólatok, és nem foglalkozom ilyen emberekkel. Miért nem bírjátok ki, minek ez, nem elég a zaj? Mik ezek az álszent merengések, máshol meg a vádaskodás? Alig valamit tudtok rólam.

    Nagyon jellemző, ki taglal kit, mi az irány, ki reagál kire. Meg hogy mennyire bevonódtok drukkernek, fontoskodni ismeretlen nők dolgaiba. FOMO? Azt 15 évesek csinálják.

    Kedvelés

  3. Nem akartam eddig hozzászólni, mert ez az egész mit művelsz szánalmas.
    Azt már nem írom, hogy menj orvoshoz és beteg vagy, mert valószínűleg te is tisztában lehetsz már vele.
    Ahhoz sem szólok igazán hozzá, hogy saját posztjaidad kommenteled folyton.
    De az mellett nem tudok elmenni, hogy te, aki akkora írónőnek titulálod magad, hogy tudsz ennyire helytelenül írni, ráadásul olyan szavakat használva, amik szerintem nem is léteznek a magyar nyelvben.

    Felfoghatatlan.

    Kedvelés

    • Komoly észrevételek ezek! :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
      Szerintem meg neked nagy az orrod! ????
      Látod, milyen értelmetlen? fogalmad nincs, nem ismersz, ítélsz…
      Oda írok, ahova jólesik, és azt, ami eszembe jut. Sőt javítgatok is. Mert a blog az enyém, nyeld már le. Ha később van hozzáfűznivalóm, akkor utólag, kommentként. Én nem követelek rajongást, se lájkot, nem kell egyetérteni, nem akarok senkit meggyőzni, csak írok. És intelligensen kommunikálok, annak jogán, aki tud írni, önállóan gondolkodni, érvelni, és valóban edz, bringázik, nem csak mutogat.
      Nem titulálom magam írónőnek, az igazából a Magvető táján kezdődik, a közelében nem vagyok sajnos, én blogger vagyok inkább. Na, és akkor itt, ebben a mátrixban helyezzük el Szentesi Évát, az influenszert.
      Minden leleményes szerző alkot szavakat (pl.: RÁKEDUKÁTOR, kimondani is gyönyörűség, és azt jelenti: gyógyszergyári ügynök), ez a lényege a kreativitásnak, és ha a szó találó, akkor felfogják (felfoghatatlan!), sőt, át is veszik. Olyannak magyarázol most, aki 30 éve ír napi szinten a nyilvánosságnak.
      Te milyen szakot végeztél?

      Kedvelés

      • ez olyan, mint amikor az ovis gyerek megérti, hogy nem lehet most az, amit szeretne, majd legörbíti a száját: most megbántottál, mert olyan más hangon mondtad! (Ennek az itteni változata: szerintem ilyen szavak nincsenek is!)

        Kedvelik 1 személy

  4. Szentesi Éva posztja lekerült. Ha van kiváló ügyvédje, márpedig miért ne lenne, akkor ott a pont nála, mert meghúzta a határt számodra. És te még most sem kapsz a fejedhez, tolod tovább, mint. lopott biciklit.

    Kedvelés

    • Ide az jön, aki ide akar jönni, ugyanez igaz a facebookra. Senki nem tolja az arcotokba.
      Ja, “lekerült”, nyilván mert levette a facebook az őrjöngést, vagy rájött, hogy gáz a hozzá nem járulós tartalomkirakás, vagy rászólt a főnöke vagy az ügyvédje. Nem hiszek a jellemfejlődésében (a ma reggelt is reklámmal kezdte, nagyon röhögtünk a feldizájnolt semmin). Elég ideig volt fönt ahhoz a hadüzenet, hogy a sok kritikátlan bamba nő azóta is ott tombol nálam, meg a net zugaiban viszi szét a véres darabokat.
      Miért “tolom tovább”, később? Talán mert nem ott pörgök, nem nézem, van életem? Te nézed. Azért, mert neked nincs…

      SZÉGYELLD MAGAD, SZENTESI ÉVA, túlerőben voltál bátoer, bedobtál a szarba az ostovba, béna nyaloncaid közé, és amatőr vagy, kritikát nem bírsz elviselni. Ráadásul összevissza hazudoztok, PNÉ is.

      Kedvelés

    • Te SELEANU MAGDALÉNA VAGY, A LEGNAGYOBB RÖGESZMÉS RAJONGÓM. Az index fórumról veszed a zavaros részleteket, ahol egész nap rajtam csámcsogtok 16 hónapja, és ahová alja módon csatlakozott az ügyvéd úr is. Pedig 2014-ben nagyon is elítélte a zaklatást, sőt, 2015-ben, amikor már nekem szólogatott be életmódügyben, sunyin a ketó ellen fontoskodva alimentónál, szóval akkor is még rászólt valakire, hogy ne névtelenkedjen már háromféle nicken körülöttem “infókkal”, rágalmazva.
      Öt zaklató, aljas, belemászós kommented van itt két nap alatt, egyazon IP-ről, három néven, ennyire manipulatív vagy, éreztetve, hogy ti sokan vagytok és mindent tudtok.
      A szakma szégyene: vagy, civilben régész és fordító, lehetne ennyi eszed, hogy sunyiban a magányos, kiszáradt életedben mással foglalod el magad, nem alja trollkodással minősíthetetlen hangnemben.
      És az igazi röhej: odapofátlankodtál februárban a rémes fejeddel, aljaskodva egy estemre élőben. Itt meg van pofád zaklatásról magyarázni, valakivel kapcsolatban jólértesültködnöd, akihez amúgy semmi közöd, csak az tartja össze veled, hogy neki is érdeksérelme van, amit tévesen hozzám köt. (Közös ellenség, üssük.)

      Kedvelés

    • Most is tolom, igazi a biciklim, ezek a nők kártékonyak. Csalók. Az én szempontomból: egyrészt full tehetségtelenek, másrészt ez a liba nekemesett merő nárcisztikus dühből, de már bánja. Addig tolom, amíg van mondandóm.

      Fel nem jelentett, be nem perelt, viszont nézd, mennyit fejlődött ő fejben, lélekben, micsoda események, indulatkezelés, így dühös, és ennyire van igaza:

      https://kardosmargit.hu/az-egesz-vilag-megvakul/

      Vajon neked merre alakult az életed azóta?

      Kedvelés

  5. Mindent elárul, ahogy falkaként, nemjó: csürheként ítélnek és köpködnek azonnal a hű wmn olvasók, meg Gumiszobáéi is, miközben azok oktávokkal színvonaltalanabb, végtelenségig manipulatív, gagyi, viszont uszulós, hőbörgős posztjaikra ugyanezek az emberek vadul egyetértenek.

    Broáf.

    Az külön vicc, amikor saját szerepüket picikét eltúlozva jönnek most a kiábrándult olvasók. Hát nyilván most brühü van.

    Kedvelik 2 ember

  6. Szia.

    “Látom, hogy olvassátok. Amit kérek: ne állj ki mellettem. Saját néven végképp ne. Köszönöm, de rád veszélyes és polarizálja az őrületet. Olvass, és írj privát, ha van mondandód.”

    Ne haragudj, ezzel elkéstem nagyon, de nem bántam meg a saját szempontból, de hidd el semmi rossz célom nem volt vele. Nem bírtam szó nélkül végignézni. Zsigerileg rosszul vagyok attól, mikor tömegek szervezetten ráugranak egy jelenségre, és különbnek gondolják magukat.
    (A skarlátbetű az egyik kedvenc regényem :D)
    Nem hiszem, hogy bárki attól fog megváltozni, hogy odaírtam, de ha csak egy embert visszatartottam ezzel, nekem már megérte.
    Pont azért is írtam, mert szerintem tudok elég objektíven tekinteni az egészre, holmi feldúlt állapot alatt adott tanácsokra nem hallgatok, az élettapasztalat nem garantálja azt sem, hogy nem palizhatják az adott személyt.

    Leesett egy idő után az is, hogy moderálni sem tudsz, és hogy mások ezen a címen buzdítanak kommentelésre, így végképp patthelyzetnek és undorítónak találom.

    Mondjuk abba is hagytam a hadakozást, a jövőben tiszteletben tartom, amit kértél, ez sem volt tudatos megszegés. Ha előbb olvasom ezt, máshogy tettem volna, nagyon valószínű.

    Nekem nem írt privátban senki, de minimum őrült dolognak tartanám, az biztos.

    Maradj olyan, amilyen vagy – kérném, de te neked ez alap. Nagyon köszönöm.

    Megfordulhatna a világ egyszer… Örülnék neki.

    Kedvelik 2 ember

    • Nekem mindig kicsit dilemma, hogy mennyire folyjak bele (nemcsak ennél az esetnél, hanem hasonló helyzetekben, másokkal is). Egyrészt késztetést érzek, hogy kiálljak a butaság, igazságtalanság ellen. Másrészt meg, ha belegondolok, lehet, hogy engem ez pl. idegesítene, ha velem történne, mert engem ne akarjon senki “megvédeni”, majd én intézem, ahogy jónak látom, ki tudok állni magamért…stb.
      Végül írtam pár kommentet facebookon, de nem sok értelme volt sztem, úgyhogy hagytam inkább. Nem akarok kéretlenül beledumálni, még jo szándékkal se.

      Szóval jó, hogy ezt leírtad, Éva, így tisztább a helyzet.

      Kedvelik 1 személy

      • Szerintem pont jó, arányos volt így (ma olvastam), én csak azt kérem, hogy akinek nem ment eddig, magától, hogy szól, odaáll, az ne erőltesse, ne legyen ilyen nyomás rajta. tök jókat írtok privátban. Én egyedül is erős vagyok, igen, és csak azok zavarnak, akik odasündörögnek nézelődni, borzadni, beszólogatni, fontoskodni a régi, belső blogos emberek közül. Nem bírják elviselni, hogy itt én tematizálok, én vagyok az érdekes, ők csak bamba bámészkodók. De tényleg, a fejem tetejére állok, akkor is így lesz.
        Tudom, látom, hogy vagytok, sőt, te pont itt voltál 2014-ben, láttad, kik voltak itt, hogyan viselkedtem velük, és mennyire gáz ez. A közös múlt nagy erőt ad.

        Kedvelés

  7. Nem félsz, hogy azért a rengeteg okádék dologért, amit másokkal művelsz, egyszer majd jól pofánbasz valaki, aki kevéssé kultúrember, mint az eddigi áldozataid?
    Őszintén érdekel.
    Te írónak tartod magad? Meg áldozatnak? Érdekes, hogy állandóan megy a harc mindenkivel, ettől érzed magad elemedben, ugye?
    Ha olyan jól érzed magad, okos vagy, művelt, sportos, gyönyörű, akkor miért szorulsz rá, hogy ezt folyamatosan bizonygasd? És telehányd mások lelkét a mocskolódásaiddal?
    Minek írsz, ha annyira lenézed az olvasóid, hogy mindenkit agyhalott, felületes idiótának gondolsz, aki szerint tehetségtelen vagy? Kinek a véleményére adsz a sajátodén kívül? Annak a pár szerencsétlen seggnyalónak, aki még mindig nem ébredt fel?
    Nem fáj tükörbe nézni? Erre maszturbálsz, hogy minél többen utáljanak, lám, ma is jól kibasztál valakivel?

    Kedvelés

    • Nem, nem tartom magam írónak, papírkönyvem a blogtól függetlenül nincs is. Blogger vagyok, szöveget írok. Ezért pedig a művésznő meg aztán végképp nem az, de nem csak ezért, hanem mert influenszer. Röhejes, hogy ezt nem látjátok.
      Nem, nem félek. Egy izmos is volt, de ezek szutyok, gyáva emberek, bénák és rondák, nem mutatkoznak, a Krisztiánon is szakadtunk.
      Nincsenek áldozataim, visszaszóltam annak, aki megpróbált kicsinálni, illetve kiröhögtünk néhány kiröhögésre érdemes netes manipulálgatót, ez teljesen ártalmatlan. Nem kell internetezni annak, aki nem bírja, lehet kertészkedni, sütit sütni, dugni is.
      Pont hogy senkit nem nézek birkának, aki itt értően olvas, nem vagyok én Szentesi – ezért kérem őket mérsékletre, drukkerség mellőzésére, szuverén gondolkodásra.
      Téged nézlek le.
      Nem érdekel, ha utálnak, nyilván a gyárosok is utálták a munkásfelkelőket, de akkor mi van? Fellógatták őket mindenképp.
      Nem bizonygatom, ott egy fotó, meg leírom tényszerűen az edzést és a hangulatot, két maratonomat, vagy tudnivalókat, tök kreatívan, persze nektek, akik nem edzetek és sehol semmi tónus a testeteken, ez bizonygatás. Amúgy az öntudat, a megélt siker ereje nem ciki, sőt, nem kell szégyellni, hogy izmos vagyok és zúzok. Az üresség a ciki, a tartalmatlan kontent, a “smink nélül edzem”.

      Én ezt a sztorit úgy látom, hogy Szentesi Éva járatta le magát, de kurvára, már bánja, hogy rámszabadította őket, meg azt is, hogy ilyenek ezek az ő angy imádói. Én mindig is ilyen voltam, kimondtam félelem nélkül azt is, ami kellemetlen, de fontos, jobbító, vagány, és aki érti, az nagyon érti. És jogom van visszaszólni, ha gyaláznak. Bírd már ezt lenyelni.

      Kedvelés

    • Azt érzékeltem a túldrámázott, hiszterikus, profetikus hangvételű (nevetséges) kommentjeitekből, hogy kurvára féltek, de nem azért, mert én gonosz vagyok, hanem mert látjátok a nívókülönbséget és főleg azért, mert van takargatnivalótok.

      Kedvelés

  8. Sose éreztem, hogy elvárás.
    Téged gondolkodó emberek követnek.

    … és egyre inkább.

    Arról könnyű írni, amiben nincs kockázat. Minden esetre populárisabb is.
    (minőség – mennyiség elvből mindig az előbbi a fontos :))

    Kedvelik 2 ember

  9. nahat, a kis történetem önálló életre kelt! nyilván az egész beltér tudja, hogy én voltam az a balfasz lakáskiadó. nem is tudnék mit mondani, igazából nem biztos, hogy transzellenességre akarnám felhasználni ezt, de ha jobban belemegyek, kkor valószínűleg mégiscsak szívesen használnám arra, szóval egészen gálánsan elfelejtettem ezt a dolgot mind a 30o ezer forinttal együtt.
    tudom, hogy nem erről szól a poszt, de meglepett, hogy két év után ez most kezdett el így forogni, és nem is igazán tudom mit gondoljak, hogy érint, hogy mindenki tudja, micsoda balfasz voltam, de különösen a családom.

    Kedvelés

      • Nekem volt ilyen anyuka-segítettem is az újrakezdésből, nem annyira szép állapotban adta át a lakást, és akkor még finom voltam, de károkat kifizetett pl. önként. Amúgy, minden fóbia nélkül: a normalitás a garancia, mármint a bérbeadó szemponjából. Ha valakinek rendezettek a viszonyai, nem tűnik el, normális családi kapcsolatai vannak, nincs törő-zúzó bántalmazója (aki jön majd őrjöngeni… jaj. Egy ilyen befogadott nő kiakadt a kikötésen, hogy nem jöhet oda a férj). És ő miért is szorulna olcsó/ingyen lakásra? Segíteni azért inkább annak kell, akinek életvezetési, mentális, emberi gondjai vannak, és ő nem lesz felelős meg dolgos, épp ez a baja (és, ezennel megkönnyebbülten teszem le azt a dogmát, amelyet nemrég még természeti igazságnak hittem:), tehát nem az, hogy őt kirekesztik, a világ elnyomja. Én nagyon kevés rendes, pontos, korrekt embert ismerek azok közül, akik személyes, munkahelyi, lelki, anyagi válságban vannak. Én se voltam az a nehéz időszakjaimban (de mondjuk albérletben nem hagytam gányt). aki rászorul 0 forintos vagy nagyon olcsó lakásra középkorúként, és családi, baráti körben nem tudja megoldani az olcsó lakbért, azzal lesznek zűrök valószínűleg. Meg akinek ráadásul ilyen elnemfogadási, kisebbségi bajai vannak, az gyakran zavaros lélek, strukturálatlan napok, konfliktusok, depresszió, minden. Innen már ez a különlegességvadászat iszonyú ciki, jaj, ő micsoda elnyomott, érzékeny, milyen nehéz neki, és akkor most még a 33-as paargrafus is… de amúgy szerintem ez igaz a Ritáék által dédelgetettekre mind. A hideg futkos a hátamon, hogy kik jártak nálam, nézegették a dolgaim, ették a kajám, a fantasyművésznő, ADHD-val turnézó fiú, nekem az interszex értsük meg zaklatóm. Ahogy kihasználtak másokat.

        Kedvelés

  10. Süti a nap a seggem, és mérleget vonok. Addig is szüret:

    Bemutatkozásom, amely annyi indulatot hergelt (ezek a saját oldalamon vannak):
    Jó reggelt mindenkinek, köszönöm, hogy ennyire érdeklődtök a blog iránt!
    Ki ez a gonosz Gerle Éva, és miért ír ilyeneket? Miért bántja azt a szuper tehetséges és küldetéses, tiszta lelkű íróhősnőt?
    Felületesen ítélsz, behergeltek, drukkercsapat része vagy, a hatodik cébe jársz, vagy rászánsz öt percet, megnézed a szövegeim minőségét és az értékrendemet, hogy “mire ekkora a pofám”, és úgy formálsz véleményt?

    ETTŐL lettek kurva idegesek. Meg mert kimondtam: ő egy influenszer, amit a meghatással nyom le a torkodon, meg hogy jelöletlen reklámok özöne, néha állítva: nem reklám az! Dühítő, hogy tőlem tudja meg. Dühítő, hogy valaki begiccselte a zavaros érzelmi történetébe, rákjába. Hogy használták, és nem vette észre.

    Kommentek:
    Próbálok rájönni, mi késztet valakit arra, hogy ellenérzéseit a közösségi médiába, ráadásul ilyen formában kifejtse.

    Beleolvastam nehany irasodba, szerintem nem tudsz irni, osszefuggestelen, hosszu hablatyhalmazt fosol ki, szennyezed az emberi lelket, szegyen.

    Nem tudok, sem akarok olyan emberrel értő és figyelő lenni, aki… (…) KI KÉRTE? 30 kommentben basztatott összevissza, lelkizve, elárasztva, jóemberséet bizonygatva. Az erőszakmentes kommunikáció és az énközlés mint kommunikációs erőszak, nagyon ravasz.

    De ma belenéztem az utóbbi írásaidba, és szinte mindegyikben Szentesit szídod folyton, engem ez újra elrettent. (vett ő is jutalékos tesztet, bedőlt a maszlagnak, kognitív disszonancia van)

    Szörnyű, hogy ilyen emberek, mint te mérgezhetik mások lelki világát, alaptalanul bánthatnak szabadon, amögé bújva, hogy szólászsabadság van. Harcolj inkább a környezetszennyezés ellen, azzal mindenki jobban járna. Nagyon gáz vagy

    valószínűleg visszanézek még majd, de mint már régóta, nem a blog írója és annak gondolatai, szövege miatt, hanem az ekézettek miatt, hogy már megint mit talált ki, na, hányadik mondatig bírta Gumi említése nélkül.
    :DDD nem használok óvszert

    a holttest megtalálásának napján ?????? tényleg azt hiszik, én figyeltem lihegve, bevonódva az ő életüket. Bővebben:
    szerintem szándékos volt annak a versnek az elemzése a holttest megtalálásának napján,
    én akkor meg is kértem mindenkit, hogy aki ezek után elfogadható személyiségnek tartja Gerle Évát, az ne legyen az ismerősöm
    de nekem jön kommentelni, kioktatni, rég letiltott nő!
    és még, “kiegyensúlyozottan”:
    pár éve még komolyabban nem merült fel bennem más vele kapcsolatban, csak a nárcizmus meg a gonoszságra való komoly hajlam,
    most már azt gondolom, leginkább beteg
    de ha tényleg beteg, felelősségre vonható-e a tetteiért?
    a jogi útra terelés valszeg teljesen ésszerű ebben az esetben – talán sokminden kiderül, talán lesz jóvátétel is -,
    hogy drukkol ennek! és megint jön a manipulatív diagniosztizálgatással, lejáratási céllal, a “segítségre szorul” ürüggyel… nem láttatok még szabad, tehetséges embert, annyira mindenki birka. Ez van, és ezt nézem le. És ez a butus tömeges hisztizős nőjogi katyvasz fog eltűnni, most vert egy nagy szöget ezzel a hadjárattal a saját koporsójába. Adja Isten.
    és:

    a rajongótábor Gerlére uszítása meg nem etikus semmiféle ilyen jellegű dolognál,
    amikor az “üldözöttnek” nincs hasonló számú rajongótábora, szinte egyedül áll,
    mert akármit is csinált,
    ez tömeggel csak sima “lincselés”
    (persze ez virtuális tér, de akkor is)

    Az a botrány nektek, hogy valaki gondolkodik, szabadon bírál, mert nem tartozik érdekkörhöz, nem keres az igazodással, beállással pénzt. Hogy valaki független, és leszarja a tabuitokat, és mégis és megy a drámázás, kavarás, meghatás. Kedves kommentíró, aztán a zöld keretbeli vádaskodás rá nem tartozó dolgokban, amit az imádott gumid előad és terjeszt, az okés? bosszúból okés? Angéla csak meg van sértve, alázva attól, hogy írok, vagyok, jobban élek, íráasból élek, tényleg edzek, és nem a neten van a lelkem.


    máshol pedig, figyeljük a semmi öntömjént:
    Én csak beugrottam, mert épp két könyvem jött ki akkoriban a kiadónál (nem fényezem magam, de azért elmondom, hogy mind a kettő az előrendelés napján bestseller lett), nem igazán akartam sok időt ott tölteni. Viszont egy zsidó szeretetkonyhán jártam két nappal korábban a 8. kerületben ételt osztani meg takarítani, és lett egy sztorim egy hajléktalan roma srácról a konyháról.
    :DDDDDD

    Itt pont 40 ezerrel többen vagyunk, mint ott…és a Szentesi bár néha tiszta gyagya, de imadnivaló gyagya, és a miénk.❤
    :DDD

    Szerencsi Éva, szeretünk!

    Köszönjük az értő olvasó válogatását.
    Miért írok erről szombaton, megkésve? Mert nincs bennem FEAR OF MISSING OUT: csütörtökön, pénteken és ma reggel is az igazi életemet élem.

    Kedvelés

  11. És a mérleg:
    én elmondtam a véleményem, értelmesen, erősen. Ez jó.
    Kiderülhetett, amit nem mondott ki még nagy elérésű kritikus sehol (a magánkommenteket törölték): influenszer, átverés, műmeghatás, rákturné, jelöletlen reklámok, rejtett szponzoráció (a wmn-en is) és emellett rossz írói szint. Ennek legyen vége! Ez jó.
    Nagy sértődések emiatt a kimondás miatt a jóindulatú naivaktól, köztük itteni olvasóktól is, mert nem vették észre az átverést, a felháborodásból eredő méhkas-kommentek, érzelmi érvelés, személyeskedés, taglalás, buta vádak, “eddig nem is tudtam, ki ez a nő” stb.: ez nem jó, de elkerülhetetlen, olyan, mint az izomláz.
    Sokakhoz eljutott, amit írtam – tudom, utálnak meg minden, de így vagy úgy beakad a szó. Ismerem ezt: utál, de azért rágódik azon, amit mondok, másnak később mint saját alter véleményt mondja, akkor is, ha nyálzott egy kötelezőt az íróhősnőnél kommentben. Vagy legalább a jó mondatot, okos megfogalmazást viszi… az is hat. Ez jó.
    A behergelt, ölelgetős nőtömeg, köztük félanalfabéták megmutatták a lényegüket: miben hisznek, mire képesek, hogyan bánnak valakivel, aki nem az ő tabuik szerint létezik, és (ez fontosabb) a jóval okosabb nyerészkedők, a kalkuláló opportu-feministák, a más okból ellenségek, a nőjogi pózaikat és pozícióikat féltő drama queenek is megmutatták az igazi arcukat. SZÉGYEN. De: ez jó. Hulljon, váljon cikivé az, aki ebben tocsogott. Akinek ilyen indíttatású nők a hősnői, az zavarodjon össze.
    Barátomnak hitt emberek (vagy engem a barátjuknak gondolók), régi blogolvasók szimatoltak bele a közhangulatba, és kényszert éreztek, hogy beálljanak valahova – oda álltak. Fecsegtek, fontoskodtak. Mintha a sajtótájékoztatót kéne tartaniuk, mintha kérdezte volna bárki a véleményüket. Ez is jó, valahol, tulajdonképp.
    Szentesi Éva szerzői oldala eltűnt, ezt ma reggel mondta valaki, okát nem tudom és nem firtatom. Én nem jelentettem és nem tettem semmilyen lépést, és nem is kértem senkit ilyesmire. “Lekerült a poszt”, írta az egyik aljadék katasztófaturista. Ha eltűnik az influenszerkedés, rákkal manipulálás, ha ez a biznisz bedől, ha jobb cikkek lesznek tízezrek elé téve, annak én örülök. Ez jó.
    NE LEHESSEN HALÁLLAL, BETEGSÉGGEL MANIPULÁLNI, igenis tiltsa etikai norma, fb szabály, hogy ilyeneket ismertségre, termékeladásra lehessen konvertálni. Ez a célom (ha bárkinek nem állt volna össze), nem az embert utálom. Lippai Mariannát megállították (és nem mondta senki akkor, hogy szegény…). Én abba nem álltam be, nem is volt a nő eladva írónőnek, intellektuális tartalomnak.
    Kaptam jóleső sorokat, gesztusokat többektől. Ez jó.
    Egyvalaki törölte a havi 500-as kávétámogatását, neki visszautaltam egyben az eddigit, senki ne érezze, hogy átvertem, nem is olyan vagyok, tartozom neki. MINDIG ILYEN VOLTAM, élem is, nem csak duma. És egyre jobb, élesebb. Jól is érzem magam (nem most, ettől, többéves folyamat).
    És: az én olvasóim is megmutatták (itt és a blog facebookoldalán), hogy gondolkodnak, mérlegelnek, nem hergeltek, nincs brancs, nincs buli, balhéélvezés, nem érzelmileg vannak velem – nem is velem vannak, értékekkel vagyunk mindannyian.
    Ez a legjobb.

    Kedvelik 2 ember

  12. Igen. nagyon picsarózsaszín az összkép, és most nagyon röhögök rajtad már megbocsáss. Főleg, hogy csak olyan kommenteket jelentetsz meg (a saját kiposztolt statisztikád erre ékes bizonyíték), amit akarsz. Kapcsold ki a moderációt kiscsillag, oszt nézzük meg, mi jön ki belőle. Ja, hogy ennyire nem vagy tökös leány? Bocsesz.

    Te tényleg nagyon primko vagy, hogy nem érted miért tűnt el Szentesi….
    Ebből is látszik, hogy csak vagdalkozni bírsz, az észjátékhoz már nem értesz. Ügyvédnek megbízólevél hiányában visszaszólsz? Fingod nincs….
    Nem baj, majd ha több eszed lesz, megérted 🙂

    Kedvelés

    • Ezt azért megmutatom neked. Egy zaklató generált egy szoftvert, és azzal fél nap alatt alatt 2000 ilyennel árasztotta el néhány posztomat, ezt történetesen 433-mal (a piros szám). Ezeket kéne szerinted beengednem, mert biztos hülye vagyok. Szerintem meg ápolgasd a saját blogodat vagy amid van, itt én döntök, és meg se kell magyaráznom. Ilyenek vagytok ti, “Ancsa”, hogy nem szégyelled te magad a nagy bennfenteskedéssel. Ezt toljátok, ki technikai “tudással”, ki anélkül:

      Figyelgettek vadidegenként álnevek fedezékéből nagy ítélkezve, sutyerák intellektussal, saját gobdolat nélkül, fos testtel, és ha dühít, amit láttok, azt akkor le kell rontani. Alattomosan gyalázkodtok, semmiközötök ügyeket taglaltok mohón, mert
      NINCS ÉLETETEK, de ezzel sokan vannak így, viszont ti ráadásul nem is bírjátok elviselni, ha valakinek van. Ha szuverén, ha létrehozott valamit, ha edz, ha fölöttetek áll.


      Mivel én nem vagyok fontoskodós-pletykás, nem nagyon agyaltam, miért tűnt el akkor SZÉ. Megroppant, gondolom. És ciki lett neki, ahogy rámuszította az ostoba, hergelhető követőit. Ő valóban azzal küzd, hogy nem elég jó. És ez nem úgy van, ahogy elképzeli, hogy valami hevült szövegben panaszkodik, hogy neki kételyei vannak a kvalitásait illetően, és akkor majd mindenki odarohan vigasztalni, hogy “dehogy! jól írsz, nagyon is”, hanem… tényleg nem elég jó. Nehéz ezt nem tudni, nehéz ezt elfedni maga előtt, ezért van ez a sok rizsa minden felszínességről. Fölnyomták egy nyilvánosságba, egy pódiumra mesterségesen, megépítették neki a brandet, publicitást kapott – és nem bírjaésszel, sorral, szívvel, lelkierővel. Üres az egész. Beszédmódokat imitál, beleül trendekbe, nem élte meg azt, amitről beszél, azok is mások élményei. Végtelen egoizmussal azt hiszi, ami neki fáj, az mindenkinek fáj. Engem ezzel nem tud behúzni, mert én kiskorom óta jó szövegeket olvasok, de ismerem a bénákat is, tudom, ki kit utánoz, mik a beszédmódok, mi nem egyéni hang.

      Kedvelés

  13. Nem tudom, hogy megy ez férfiak által írt tartalmaknál, de felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ott is megy-e ez a fajta érzékenykedés/hisztéria/hőbörgés egy-egy élesebb kritika miatt. Vagy ott ez vagány dolog, hogy Józsi leírja, mit gondol, és leszarja, ha ez nem tetszik másoknak? Röhögnek egyet, vagy “elküldik a faszba”, ha nem tetszik nekik, de nem lesz ebből örihari? Ott nem lincselik meg azt (a férfit!), aki tabukat mer döntögetni, kimondja azt, amit más nem (lát vagy mer), nem lesz belőle zaklatási, tönkretételi, árulási vád?
    Ott menő, férfias, karakán a félelem nélküli véleményalkotás, tipikus (hagyományos) női térben (pl. wmn) pedig cirkusz van, “csalódtam benned”, “beképzelt vagy”, “tönkreteszed nőtársaid”, brühühü?

    Hát, én ilyen nők között, ilyen térben egyáltalán nem szeretnék lenni. Baromi kínos.
    Én arra törekszem, hogy értelmes, gondolkodó, felnőtt emberként éljek, fejlődjek, és nagyon sértőnek, lekezelőnek érzem az összekacsintós hangnemet. Mintha ismerne, mintha tudná, mit gondolok, mit teszek, és ugye én is úgy, hát mindenki, persze, nem baj, sőt, menő, legyen szó tök ciki vagy béna dologról akár. És akkor ezt a viselkedésmódot vagy tettet úgy állítja be, mintha az lenne az origó: “mindenki ezt csinálja”.
    Röhögcséljünk, de semmiképpen se vállaljunk felelősséget, vagy mondjuk ki, hogy elbasztunk valamit (röhögés nélkül!). Azt nem szabad. Legyünk vidámak, röhörésszünk a semmin, habosítsuk a semmit, a lényeget pedig kerüljük el jó messziről, nehogy már arról is beszélni kelljen! Mert akkor még változna valami, és az nagyon nem jó dolog az üzlet szempontjából. A gondolkodás veszélyes! A fejlődés veszélyes. Maradj csak a seggeden, sóhajtozzál, kattints és vásárolj.

    Milyen kettős mérce ez is: szerintük azzal teszi e blog írója tönkre a “nőtársait”, hogy az igazságot keresi (és kimondja), de ahol azt szisztematikusan elferdítik (sokszor saját érdekükben), ahol manipulálják és infantilizálják az olvasót, ott mindenki ujjong, puszi, pacsi, minden. Hát, ez kell nekik, értem, de miért okádnak át a másik oldalra, ha valamivel nem értenek egyet? Na, itt van a kutya elásva. Mire ez a hatalmas indulat, agresszió. Mi rejtőzik alatta?
    Ha rendben vagy az életeddel, akkor totál leszarod, hogy ki mit mond. Vígan lépsz tovább. Elfér ez a blog is, meg az összes többi is. Nem akad be neked, nem leszel ideges… Így van?

    Kedvelik 1 személy

    • Techblogokról mesélt G., nem ilyen személyeskedő, de ott is ment (tíz éve kb.), mondjuk Plaszti Józsi imádja az Apple-t és ért is hozzá, erre randombéla írja, hogy persze, ott ülsz a kétmilliós gépeddel, de nekünk is kell valami, akiknek erre százezrük sincs, meg valahogy mindenki Lamborghinit meg Ferrarit vezetett már, de a Dacia a legjobb, 🙂 szóval hazudozás, vetítés, irigykedés van, továbbá politikai témábannácizás, bérencezés, lehüklyézés vagy akár a “most dugom anyádat, gecis lett a haja” stíl is, de ilyen lelkek ilyen direkt kifordítása, ennyi bántás, ennyi unalom, műköröm, tyúkól és szövegnemértés szerintem sincs a férfiak tereiben. Viszont a kommentelés életstíluskémt, a figyelgetés, kotnyeleskedés biztosan megront mindenkit, eleve is arról tanúskodik, hogy a valódi élmények hiányoznak. Fel szoktam ülni időnként, éjjel: EZEKET NEM SZERETI, ÖLELI, SZAGOLJA SENKI, az a bajuk. nem szereti senki őket önmagáért, nem tartja őket senki eredetinek, izgalmasnak.

      Dalma játssza a nagy kiegyensúlyozót, pedig a lényeg azért az, hogy ide is, oda is nyal egyet, éspedig évek óta, jaj, lányok, ne veszekedjetek, olyan jókat írsz, Angéla, a plágium és az árulás szerinte nincs is, és szerepelni szeretne mások témáiban, tereiben. Érett ember nem magyaráz nyilvánosan fölülről mások (magán- vagy ügy-) konfliktusaiban, hanem távol marad. Csak most láttam, miket írt hozzám, amúgy végül Angéla is elküldte a picsába. Nem kell fölülről beszélni, ennyi.

      Kedvelés

    • Tönkretételi vád: örülök, ha most a fejükhöz kapnak többen, hogy bazmeg, ez tényleg sántít, szépészeti arckenés, Bialetti, Törley, Neumannlabs, ez átverés, a műmeghatás mind ezt szolgálta, évek óta! (És az ügyek abbahagyása is, az is, hogy a nőnapon SZÉ már nem volt szónok, mert a hirdetők nem kedvelik, szerződést bontanak.) Ne ez legyen a menő, a hősi, a feminista! Szerintem ez fontos, ébresztő. Legeyen értelmes beszéd. Biztos talál valami melót, járjon le ez a lemez is.

      Amúgy 41 lájkoló jött most, nálam ez sok, mert nem rúzsoskodom sehol, szóval nem mindenki hangoskodik ám.
      Ja, és az egészet, a képernyőfelvételeket, a rögeszmés utánam keresgélést Angéla szította ám, ez nem SZÉ egyedül, súgtak neki. Továbbá, ugye, megírtam a férjnek is, mi a gond vele, ez így együtt elég, tagadnak, cirkuszolnak.

      Továbbra is undorítónak tartom és osotorozni fogom a személyes, érzékeny témákkal való meghatósdit, a Trvtko-típusú könnyes szemű, “adakozzunk” újságírást ugyanúgy, mint a rákkal manipulaálgatást, talán etikai panaszt is megérne.

      Készül Tamás rovata is!

      Kedvelik 1 személy

    • “Elfér ez a blog is, meg az összes többi is. Nem akad be neked, nem leszel ideges… Így van?” Amúgy én is ideges lettem Szentesi Évától, pontosabban attól a kavarástól, hamisságtól, színvonaltalanságtól, amit megtestesít. Csak én mondjuk a véleményem kifejtéséből élek, nem hobbikommentelő vagyok.

      Kedvelés

      • Persze, én is ideges leszek, nem pontosan fogalmaztam: nem mindegy, hogy mitől leszek ideges: valaki a tyúkszememre lép, kimond valamit, amivel nem akarok szembenézni, vagy nem vagyok azzal a témával rendben (magamban), vagy valamitől, amit értékrendemmel ellentétesnek, károsnak, manipulációnak, hazugságnak stb. tartok.

        Saját érzékeny pontomra tapintott-e rá, vagy égbekiáltó visszaélést látok.

        Kedvelés

    • A férfi virtuális terekben nincs ilyen. Ocsmányul leoltják egymást egyszer, nagy konfliktus esetén kétszer, aztán mindenki megy tovább. Nem intellektuális a megközelítésem: a férfiak azért nem csinálnak ilyen a másik férfival, mert úgy szociálizálódtak, hogy ha piszkálod a másik kant, akkor előbb vagy utóbb pofán leszel baszva. Nem virtuálisan, meg képletesen szólva, hanem fizikailag.
      Nőknél meg elfogadott a szurkapiszka, és egyáltalán nem érzik a határt, mint alsóban amikor beállnak a menő csaj mögé és azt hiszik hogy ők is menők ha ugyanazt utalják. Következménye úgyse lesz, maximum sír az áldozat.
      Ez esetben a szánalom csúcsa hogy ez az ostobenkó Szentesi a menőség, aki mögé be kell állni.
      Igyekszem moderálni magam, mert rettenetesen irritál a Szentesi jelenség, de övön aluli lenne leírni a véleményem a nyilvános párkeresősdi vekengésén is. (Hogy lehet valaki olyan fogalmatlan, hogy rákkal, csonkolt testel és annak következményeivel turnézik egy ország előtt, majd újra egy ország előtt veri magát, hogy nem érti miért nem jön az egészséges, ép herceg.)

      Kedvelés

  14. Sajnos, nem állnak le… És főleg ez a célozgatás. Hogy így be vagyok akadva.
    Ildikó hosszú posztban fejtegeti, hogy ő jó ember, de én nem. Azt hitte, így másnak is előírhatja, hogy ők is jó emberek akarjanak lenni úgy, ami szerinte az, de én nem vagyok jó ember és nem akarok fejlődni.
    Így jártam.
    Ott ül fönt, és ítél, megmondja, mi helyes, embereket egészben elintéz, nem véleményekkel, szavakkal foglalkozik, jóságról papol. SENKI nem ír a bírálataimra semmi tartalmi reakciót.
    Én csak egyet akarok: hogy buta ne legyek soha. Nevezzenek gonosznak, röhögjenek, hogy elbuktam, gúnyoljanak, hazudozzanak rólam, pereljenek be vagy bármi, haljak bele, de a szuverén éleslátásomat, a józan eszemet, a saját véleményemet nem adom.
    Majd eltelik két év, és megmutatja az idő, ki ír, ki igazi, kin látnak át, ki önmaga.

    Kedvelés

  15. Vecsei Anita, érdekes és értő, amit írsz.
    Most olvastalak el. A férjemnek egyetlen szervét sem operálták ki, és nem is túlélő. Mit nem értetek magyar szavakon?
    Nem kell olvasnod és szerintem semmit nem kell eldöntened sem. Kövezésben részt venni, odatódulni aljasság, akármilyen higgadtak a szavaid.

    Kedvelés

  16. va, szerettem volna leirni, ami az elmult napokban piszkal az ugy kapcsan. Lehet, hogy nem a blogodon kellene, de akkor legfeljebb nem engeded be, viszont en emiatt nem akarok regisztralni a forumra. Gondolom olvassak az itteni posztokat. Tegy vele belatasod szerint.

    Beleolvastam az Index forumon tavaly ota zajlo gyalazkodasozonbe. Annak ellenere, hogy vannak, voltak fenntartasaim azzal kapcsolatban, hogy mennyire erdemes belemenni es idoben elhuzva foglalkozni regi serelmekkel szeretnem elmondani, hogy gyalazat ami ott folyik. Azt a primitiv, aljas ragalomozont -ami ellen allitolag ti leptek most igy fel, csordaban, mondvan, hogy a blogger zaklat aljasul benneteket- valojaban barmilyen aljassagot ubereltetek, nincs erkolcsi alap ami igazolhatna a tortenteket. Ketsegbevonni, tagadni, hogy a blogger jol ir olyanoktol eleg hulyen hat, akik nem tudnak egy eredeti mondatot osszerakni, sem. Hat eloszor is: Nem, Angela, tenyleg nem tudsz irni, nem csak jol nem, hanem sehogy sem. Amit irsz az egy rakas szar, stilisztikailag es tartalmilag egyarant, bar vannak akik unnepelnek, de ne altasd magad, nem az ertelmiseg. Amolyan videki hoborgo oregasszony stilus nemi “modern” alparisaggal fuszerezve. Az a baj, hogy igen, ott a “geci” szo az ami, alpari, kozonseges.
    Villo, alias tavasztunder, most tenyleg attol, hogy magas beosztasban hovatovabb miniszteriumban dolgozik, az mennyire erv amellett, hogy az illetonek igaza van es nala az erkolcsi foleny. Ne mar, okos nok ti ott….
    Jol emlekszem meg, amikor ti is hozzaszoltatok az itteni bejegyzesekhez, pont az olyan jellegu noi magazinok ellen volt eroteljes kirohanas, amit most hirtelen magasszinvonalunak es ertekesnek akartok lattatni. Pedig nem az. Es szamotokra sem az, de most fogjatok ki epp a szelet a vitorlabol. Engem Szentesi Eva nem erdekel kulonosebben, de megneztem a pezsgos reklamot, bena, sotlan, ondolalthaju butacsajos, igen. Olvastam is valamit, de semmire sem emlekszem belole es nem azert mert rossz a memoriam, hanem azert mert semmilyen, 5 masodperc alatt felejtheto iras volt. Nem misszio, hanem uzlet amit csinal, en is igy gondolom, nem kell sokat agyalni rajta, hogy leessen a tantusz. De felolem csinalja, en nem olvasom es amugy is tele e kies hasza kulonfele opportunistakkal, hat viragozzek ezer virag. Az viszont, amikor eloszor kommenteltetek az Evarol a facebook posztja alatt es o nem torolte, nem kuldott el benneteket a busba, az igen is gaz. Ez nem csak benneteket minositett hanem ot is. Ez van.
    A szerelem. Amit az az alak muvel es ir az a legaljasabb es ti ehhez asszisztaltok, elvezitek. A peldas apa es ferj, csodas hazassagban, uhh. Az ilyeneket te peldaul Angela, elmeletben kiherelted itt a blogon, most egy ilyen ferfi segget nyaljatok, akinek “erdekes hobbija van es kreativ is a tetejebe” anyam borogass, megint egy bullshit. Ki nem szarja le a hobbijat, tetu modon viselkedett egy novel (valojaban tobbel) es ezzel turnezik, ti pedig engedelmesen tapsoltok hozza. Egy olyan faszi, aki “pornofetrengeseket” emleget egy igazi jellemtelen suttyo. Persze a blogger csak bekepzelte ezt a szerelmet, holott csak nehany dugasrol volt szo, de hat hulye volt igy atbasztak. (irta ezt valaki nagyon empatikusan) Fasza. ( Ezert az egeszert csak egy valaki szegyellheti magat kurvara es az kizarolag az ugyvedur. Nem a kapcsolat miatt, hanem az utohatas miatt, a lejarato kampany miatt, remelem modanom sem kell.) Aldozathibaztatas ez a javabol, ami ellen anyit frocsogtok orrba-szajba, ti nagyon onallo, szuveren nok. A masik, rohejes erv, hogy nem gyaszolta eleg hosszan ( vajon mennyire hosszan illendo szerintetek) a ferjet, hanem adabszurdum szerelmes lett. Te Angela, aki itt rinyaltal a szemet ferfinepsegen including your husband, bezzeg helytalltal, meg ma is eszedbe jut nap mint nap. Ez lenne a minta, a kovetendo ugyebar, hat ezt nem neked kell eldontened es masnak sem, ezen csamcsogni izlestelen es felesleges is. Es bocsass meg Angela, te sem tutel es tunsz tulsagosan osszetortnek a vesztesegeid utan, but the life goes on, in your case, doesn’t it?
    Osszefoglalva, amit a forumon muveltetek, a maganugybe tartozo tabutemakon valo csamcsogasotok idegenek bevonasaval, barmennyire is szeretnetek erkolcsileg nem igazolhato. A legsotetebb bugyorban tocsogtok.

    Kedvelik 1 személy

      • Mirol nem tudtal? ( Ezt nem igazan ertem, lehet, hogy nem is nekem szol.) A forumon zajlo torteneskre te hivtad fel a figyelmet. Nem hireket akartam szallitani, egyszeruen leirni azt ami egy ilyen elfajult helyzetben felmerult gondolat. Merleget sem akarnek vonni, hogy ki mennyire saros abban, hogy idaig fajultak a dolgok, de az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy eltulzottnak ereztem reszedrol is azt, hogy az elmult hosszabb idoszakban keves kiveteltol eltekintve rengeteget irtal, foglalkoztal veluk itt a blogon. De ez a te feluleted es te donteszr arrol mi jelenik meg. Ez nyilvanvalo. Amit szerettem volna az nem mas mint megfogalmazni, hogy teljesen mindegy mennyire erzik jogosnak ezt a tomeges gyalazkodast, annyira tulzasba vittek es olyan aljasul csinaljak, hogy akkor sem lehetne szimpatizalni veluk, ha ugy lenne igaz ahogy allitjak. Ennek az egesznek olyan sok retege, rengeteg velt vagy valos elozmenye van, hogy azzal nem lehet targyilagosan foglalkozni, en sem teszem, de amit a joerzes diktalt azt leirtam.

        Kedvelik 2 ember

      • Nem nézem a fórumot jó ideje, erre írtam. Nem gondolom, hogy hírt szállítasz. Köszönöm.
        Ők azok, akik azt hiszik, én is egész nap velük foglalkozom.
        Az beszélhet arról, ami vele történt, akivel történt, és ő dönt, hogy mennyit és hogyan, igen. Tényleg fogalma sem lehet másnak arról, milyen ez, ez abból is látszik, hogy ők icipici fricskára is üvöltöző hisztivel reagálnak. Nekem ez nem habverés, nem is gondolom, hogy az olvasókat nagyon érdekli, de a hadjárattal a legelemibb méltóságom szétszedése a cél, undorítóak az eszközeik. Az pedig nem igaz, hogy rengeteget írtam róluk. Soknak tűnhet, mert mindenki borzad, nem szeretjük a konfliktust. Az sem igaz, hogy ők azon hergelődtek fel, hogy “foglalkozom velük”, és ezért, ekként lennék felelős az eszkalálódásért. Ha nem reagálok, azért kapcsolnak rá, hogy kicsikarják (sír már?).
        Köszönöm, egyetértek veled a többiben.

        Kedvelés

  17. Persze nem csak a joerzesrol van szo. Felolem az irkal blogot aki akar, csak ne higgye, hogy az tenyleg jo, es nem arrol van szo, hogy az izlesek kulonbozoek, dehogy. Arrol van szo, hogy a Gumi egy felulet amire valaki feldobal nehany mondatot, ami se nem eredeti, se nem “forradalmi” (annyian irnak ezekrol, sokkal jobban) tavolrol sincs jol megfogalmazva stb..szoval aki azt olvassa az honnan veszi a szemtelenseget es biralja egy masik blog erteket es a blogger tehetseget. Ezen be kell szarni.
    Es a kepmutatas mellett sem lehet egyszeruen elmenni, ez az ami felkavar es a legzavarobb. A gyaszmunkak osszehasonlitasat epp ezert citaltam ide. Nevetseges vagy inkabb szanalmas es ovon aluli is. Lehetne rengeteg peldat hozni, csak tenyleg van egy csomo szepseg korulottem, nem mergezem magam vagy nem igy. Gondolom sok ertelme nincs is, mert nem fognak magukba nezni, megvizsgalni, hogy tenyleg messzire mentek e.

    Kedvelik 2 ember

  18. (fent is)
    …hogy lássa (láthassa), aki erre a posztra még kattint vagy visszajár.

    Ma úgy alakult, hogy nem ijesztett már meg a hab, megnéztem, pontosan mik vannak azokon a képernyőfelvételeken, amelyeket egy hosszabb időszak alatt Szentesi Éváról írtam, és ő kirakta egyben.

    Nagyon tanulságos az egész. A fő tanulság, hogy nők tízezrei kicsit sem értik, amit olvasnak, de szívesen hergelődnek azért.

    Nincs bennem indulat, és semmit nem gondolok erősnek, tévesnek, amiket írtam róla (sőt, az influenszer-HPV ügy durvább,a reakciókból ítélve), és nem én csináltam ezt a cirkuszt most.

    Hogy miért nem hagyom, hogy az olvasóim eldöntsék, kit olvasnak? Hát ki vagyok én? Hogy dönthetnék erről? De én is arról írok, amiről mondandóm van, ez az én döntésem, és Szentesi Éva ennyire irritáló és hamis, szerintem. A jogomat, hogy én dönthessem el, miről és mennyit írok, nem adom. Viszont: én nem az érzelmeidre utazom, nem várok egyetértést, táborosdi felsorakozást. Szabad vagy! Nem kell érzelmileg azonosulni (sőt, gáz). És írok egy csomó témáról.

    Ó, ti nagyon komáltatok ám, velem zúdultatok, amikor olyanokat kritizáltam, akiket ti is kiröhögtetek. Most mérgesek vagytok, mert ti felültetek a rákturnébuszra. Vagy mert nem sikerült lefogyni. Vagy mert jól vagyok, és ti nem annyira.

    Most meg: “erdélyi házaspár”. Én írok álnéven?, beszarok rajtatok. Meg a nettó hörgése, gyalázkodása az üres életűeknek a fórumon. Mi lett veletek??? Elég jól megmutattátok a szinteteket.

    Összességében, szerintem nagyon durva a hiszti, amit ebből rendeztetek. Szentesi Éva megsértődött, ti pedig ugrottatok, vezényszóra, nem is a ti ügyetek, ott lihegtetek, és semmilyen tartalmi állításotok nem volt. Női nyilvánosság, 2020.

    Mi a cél ezzel, hogy Szentesi Évát ekézem? Ahh, olvasó. Nincs cél. Ok van. Nincs nekem semmilyen hatalmam. Én szólok, ennyi van.

    Legyen egy hang, mely kimondja: ez mint női újságírás kurvagáz, az influenszerkedés nem írónőség. Sokan gondolják ezt amúgy. Én kimondom, nekem nem tabu.

    “Kereszténydemokrata” vagyok, felemlegetem a gyerekszülést (pontosabban: azt gondolom, egy háromgyerekes aligha irigyel olyat, akinek nem lett egy se): a határ nem a gyerekvállalók és a gyermektelenek között van, hanem azok között, akik maguk döntötték el, mennyi gyerekük legyen, meg akik nem. És én a legélesebb hisztiket pont náluk látom, akiknek nem lett, vagy nagyon béna az eredmény.

    Csonkítás: ennek ez a neve. Magyar szó. A férjemnek egyetlen testtrészét, szervét sem távolították el, nem értem, mire írja Orsolya. Én nem a rákra. Az biztos, hogy nem sztárkodtam meg rúzsoskodtam rákkal soha. Akkor írtam, amikor történt, inkább magamról, terápiásan, nagyon diszkréten, jelszavas posztokban, minden üzleti érdek nélkül. Nem volt termék.

    Jó tudni, ki milyen. És nem bánom.

    Kedvelés

  19. Nagy Ágnes, aki soha semmit nem csinált a stalkingon és a mások után mászkáláson, kioktatáson kívül, elszámoltat engem idővel, tehetséggel, úgy, hogy nekem stabil olvasottságú blogom van 8 éve, 2200 poszttal.
    Egy közös vonás azokban, akik áltisk szint fölött olvasnak: mindenki tehetségesnek tart. Csak van, aki ezzel is vádaskodik. “Kéztördelve mocskolódás.”
    Ágnes! Pont arra, úgy használom a tehetségemet, amire akarom. Arról írok, akiről akarok, nem arról, amit te engedélyezel, mert neked is tetszik. Te ezerszer annyi időt töltöttél el az én blogom lesésével, személyem taglalásával, mint én a wmn-nel. Az én döntésem, miről és mit írok. Amúgy honnan tudod, mire használom? És miért gyűlölet az, amiben a legerősebb vagyok: hogy újat hozva kimondom az igazat, azt, amit más nem mer? Neked ez gyűlölködés? Nem az iskolázottságoddal van a gond? Értelmes ember kritikus szöveget annak olvas, ami, nem magyaráz bele semmt. ha nem tetszik neki, érvel: “nem igaz, hogy influenszer, nem igaz, hogy ekézi az anyaságot, nem igaz, hogy nem szívjóságból nyomja a rákedukációt, mert…” (Ez menne?) Vagy olvas mást. Miért jössz utánam mindig?

    “Te Éva, én még egyszer megpróbálom, a “minden érdekesebb” jeligére. Miért támadtad be Szentesi Évát? Miért pont őt? DTK munkássága már a Nők Lapjában láthatóan nem a csúcsértelmiségi és progresszív műfaj volt. Ha jól emlékszem, Vass Virág írta egyszer, hogy sajnos a magvas műveiből nem tud megélni, a nyáltenger romantikából meg igen, s mivel írni akar, így megalkuszik. Véleményem szerint ezt teszi sok jó író a wmn-n is, belőtték maguknak az értelmiségi felsőközepet, de ez a színvonal egyre lejjebb ment. De ha valóban újságíróagyad van, ezt meg tudod írni gyűlölködés és személyeskedés nélkül is, nem? Abban lenne a művészet, úgy zsebre tenni, hogy ne indíthasson ellened pert bullying címszó alatt. No meg nincs mögötte fedezet! Hisz te is szereted, citálod a bulvárt, pénzt kérsz az olvasóktól és igényes írások helyett hatéves konfliktusaidból kapnak egy újabb dózist. Akkor miért baj, hogy Szentesi pénzt kap azért, amiben hisz? Legalább ártani nem akar senkinek. Mellesleg soha nem is írta magáról, hogy ő egy nonpluszultra, Nobel-díjas író vagy hasonlókat. Nem is lehet minden zsurnaliszta kiemelkedő. DE téged soha nem bántott, említett, zargatott. Azt akarod, hogy tönkremenjen ő vagy a wmn? Az akcióddal épp az ellenkezőjét érted el. Mellesleg amióta világ a világ, kevesen vannak azok, akik el tudnak olvasni, értően, egy Nobel-díjas regényt, operába, színházba járnak, több idegen nyelven magas szinten tudnak írni-olvasni. Az emberek zöme a gyorsan emészthető zenéket, fürdőkádirodalmat falja. Erről nem a wmn vagy Szentesi tehet. Szabad a döntés, ez sokaknak az igénye, szerintem még a kommerszbulvár DTK is tudna jobbat írni, de nem akar, nincs rá szüksége. A legjobban úgy tudtál volna tiltakozni ez ellen, ha a penge írásokkal folytatod vagy belefogsz valami más műfajba. De mivel tehetséged 10%-át sem aknázod ki, mert gyűlöletre szánod a gép előtti időd, nincs jogod számon kérni azokat, akik meg mondjuk 50%-ot adnak. Nincs hiteled, nincsenek a nagy szavak mögött tettek.”

    Kedvelés

    • “A baj az, hogy el is hiszi, mint az egyszeri aranyásó, aki addig próbálta eladni a homokot aranynak, míg el nem hitte a saját meséjét. Söpörjük le a Jókai összest rögtön, hogy elférjen az az egy értékelhető alkotás, a blogkönyv. És hányszor abbahagyhatta volna a gyűlölködést, hányezer órát, amit mások meglesésével töltött, fordíthatott volna könyvírásba….embert nem láttam, akinek ennyiszer megadatott a tabula rasa a 6 év alatt, mert nagyon megbocsátóak voltak vele az olvasók, s van még egy tucatnyi, aki mai napig nem veszi az adást (vagy nem mer ellentmondani, sakkban tartja őket az öngyilkosság kártyájával esetleg gyávák megírni és az ő háta mögé beállva élvezik a gerjesztett gyűlöletet). Ennyi elszalasztott lehetőség, mikor más az élete nagy hibáiért sokszor még második esélyt sem kap, nem tizenkettediket. 6 év alatt most került csak ki ország-világ, és többezer ember elé, amit csinál. Iszonyat mázlista volt sokáig, de a nagy számok törvénye alapján belekötött olyanba is, aki túl nagy falat lett, mert túl ismert és nem hagyja annyiban.”

      Ágnes, beszéljünk most rólad, a te életedről, teljesítményeidről, időtöltéseidről.
      Nekem az a feladatom, azt vállaltam magamra, hogy figyelek, olvasok és összegzek. Akkor is, amikor ingyen csináltam, de mára ez a munkám lett. Mi az, hogy sok ezer óra? Nem látod, mi az eredménye? Ez a blog, a cikkeim, az egyedi stílusom, az egész, amit imádok is csinálni, és jól is csinálom. Persze te, aki kimaradtál a buliból, leszólod az olvasóimat, akiket nem ismersz – és nem is láthatsz, neten sem, csak egy töredéküket.
      Te miért elém állítasz olyan mércéket, amelyek a te ízlésedből (rosszindulatodból) fakadnak, és te sem ugrod meg őket?
      Ki _adta_ nekem a tiszta lapot, szerinted ki volt a megbocsátó? A többi olvasó? Te utálsz, ők nem. Milyen megbocsátás? Amiben te gondolkodsz, az a blogger bekebelezése, birtokba vétele, elszámoltatása. Kit érdekelsz te?
      Én kimondtam 2015-ben: súlyosan manipulatív vagy, nem komálom, menj innen. Mit akarsz tőlem? Miért mászkálsz utánam, szúrogatsz kommentekben, taglalsz évek óta a nyomorult Gumiszobán? Hogy lehet, hogy “pont felugrott csakazolvassa, éppen láttam”? Miért nem tudod (téged idézlek, a jótanácsaidat!) ELENGEDNI és értelmes dolgokkal foglalkozni? Miért a neten éltek, csacsogva, mi a munkátok, hogy lehet ez?
      Azért kommentekben szúrogatsz és oktatsz ki, mert neked nincs (olvasott, érdekes) blogod. Ó, szeretnél te is ekkora hatalmat, terepet, nyilvánosságot!
      Hogy lett értelmes, értékelvű (csak épp gány színvonaltalanságot leleplező) kritika gyűlölködés?
      És nem látod, hogy te is azzal próbálkozol, amit nekem felrósz, csak esetedben vitathatatlan a személyeskedés és az irigység?

      Én már akkoriban is ezt írtam, ami szerinted hintó korszaka volt a blognak, pedig ez a bénacsajos szint sehol nem volt még, mint amit a wmn nyom:

      az írástudók felelőssége

      Remélem, megengeded, hogy nekem más legyen a véleményem, és azt le is írjam (nem én koslatok utánad). És nem, nem 10 és nem 50 százalék, tévedsz.

      Kedvelés

      • (szerintem azoknak kéne magukba nézni, akik most rámerőszakolják a hosszú üzeneteikben meg kommentjeikben, hogy “a szar blogom”, ami “régen jó volt”, csak mert nem azt fújom, ami nekik tetszik/nem tudtak lefogyni/meghatódtak szentesiéván, dédelgetik a transzokat. ők a legnevetségesebbek ebben az egészben: így jól ír, úgy jól ír a gerleéva, ők jól ismerik a blogot /fontoskodás/, de most kiadták a kilövési engedélyt, lehet zúdulni, fontoskodni /ismerik jól!/, és harsányan röhögünk rajta, mert “gonosz és elbukott”. hogy emberek ennyire ne lássák, mennyit kaptak innen, és ha már nem jó, akkor el lehet menni…)

        Kedvelés

    • “Abban lenne a művészet, úgy zsebre tenni, hogy ne indíthasson ellened pert bullying címszó alatt.” Nem indíthat, te beszoptad ezt? Csak lengeti a facebookon. Eleve nincs ilyen Magyarországon, hogy bullying. Közszereplőnél tutira nem.

      Kedvelés

  20. Talán hogy nem kéne ugyanazt hergelni, ugyanannak a haszonélvezőjévé válni (tömegesség, butaság, csordaszellem, műmeghatottság, indulatkeltések), ami aztán jujuj, de káros, játszani a morális fölényt…
    HÁNYOK TŐLETEK, nektek egy-egy ilyen gyűlölködő cirkusz pörgés és anyagi előny.
    https://wmn.hu/wmn-life/52959-en-csak-oszinte-vagyok-baj–verengzes-a-facebookon-tombolo-eroszak-a-kozossegi-mediaban-is-mi-az-oka-az-elszabadult-indulatoknak

    Kedvelés

    • Mennyire félnek, hogy valaki kimondja az igazat. Róluk, az egész művalóságukról, a negédes, csajoskodó, bebukott, örömtelen, külső kontrollos életükről. Jujuj, szépen kell beszélni, nem szabad a másikat bántani… “Például, ha valakit megtámadnak egy közösségben, határozottan el kell ítélni ezt a viselkedést és kiállni az áldozat mellett, nem várni, hogy majd megvédi magát.” De Gerle Évának bezzeg gondos nyomozgatással, idemászkálással, anyaggyűjtéssel, hattyúhalálával neki lehetett esni, AngélátVillőt nyalni, meg KLillát kikezdeni falkában, csalber elleni küzdelem ürügyén.

      Kedvelés

  21. Dráma, dráma, hiszti, közhelycsokor, E/2., egymás nyalása, feljavított én, mások rossz színben feltünetése mesterségesen, dráma. Nagy szavak, hatásvadászat.
    Most az a rendkívül érdekes, de hát miért vagyok meglepve, helyzet van, hogy Szentesi Éva azóta, hogy a kritikáimtól (ami nem baj, meg én legalább egyenesen mondom és lehet belőle tanulni, PNÉ írta ezt…) kiborult, összegyűjtögette, kirakta egyben, fenyegetőzni kezdett jogi eljárással, és rám küldte (uszította) a nem túl okos, emberileg nem mértékletes táborát, a döbbenetes hörgő hordát, amilyen körülöttem nincs és nem volt, mert én nem ilyeneket írok, és nem hisztizek, és ha lehetett volna is, én nem hergeltem,
    szóval azóta Szentesi Éva minden, de minden egyes cikknek nevezett nemtudommiben rám céloz, nekem üzen, engem szid, magyarázkodik, kínlódik.
    Pont, mint aki tudja, hogy igazam van. Túlmenősködte, kilóg a lóláb, szexis üresszelfizik, nem edz, iszik, liba, nem olvas, megvették.
    Nem tud már kijönni ebből, túlságosan belebonyolódott, és a másfajta, erős, okos felismeréshez nem elég okos és bátor. Meg az érdek.
    Aki manipulatív, az az marad, aki naiv volt, és aki nem vette észre időben, mi zajlik, az ezekben a béna köreiben bolyong.
    Amiket én bíráltam:
    nyíltszíni drámázás
    közönség érzelmi behúzása és használata
    kompenzáló menősködés (parvenü)
    instacelebbutaság
    gyerekmutogatás a legolcsóbb módon
    tényleg visszahízás, tényleg komolyatalanság, következetlenség az edzésben, tényleg a komolyan edzők, valódi életmódváltók beszédébe beleülés
    barátságnak nevezett és szintén mutogatott érdekkapcsolatok
    egymás tolása, nyalása kínos módon (abban a generációban ez abszolút tilos volt, amely P-ék életkora
    pasi utáni nyafogás, vicceskedés erről
    téves, lényegről szót elterelő, önfelmentő és konyhára állítások rákról, rizikófaktorokról, kockázatról, HPV-ről, tesztelésről
    ezzel kapcsolatos pénzes nyomulások
    sztárkodás a rákellenes aktivistaság fedezékében
    zsarolós hisztizés a rosszulléttel
    azt hiszi, őt mindenkinek szeretnie kell, támogatni, elismerni, senkit se zavar, hogy ilyen színvonal megy egy ilyen elérésű helyen
    influenszerség: úgy, ahogy van, gáz, mert nem lehet elhinni a szavát, mert érdekből kedves, mert megfizetik, hogy ajánlja
    Szóval ezekre kéne reagálni, nem innen kiragadva, elferdítve siránkozni azon, ami rosszul esik. Vagy elengedni.
    Én az irigységre írtam, amit írtam, és amit azóta üt, mert azonnal rázendítettek, iszonyú gonoszul, olyanok, akik nem is ismernek. Hogy NEM. Senki nem irigyli.
    De amúgy agyilag és íráskészségben sem.

    Kedvelés

  22. Elképesztő, hogy mennyire mélyre ment, amit írtam. Hogy még mindig, minden cikkében az én kritikámat rágja, folyton a szavaimat ismételgeti, miután volt akkora liba, hogy az ellenem ugrasztásnak bedőlt. Pedig ki vagyok én, ugye, egy gonosz, beteg, bukott blogger, akit nem olvas senki. Ugyebár. Rágja, rágja – de magára reflektálni nem tud.
    Szentesi Éva, rossz nyomon haladsz.
    Szentesi Éva, az élet nem ez. Ez a közszemlére tett “pörgés” és a barátok és felkérés és neked mennyi szeretted van.
    Abban is biztos vagyok, hogy bár jókislányként épp nem blicceled el az edzést, de a teljesen saját, megélt, igazi örömét a mozgásnak te nem ismered. Azért kell ennyiszer leírni, hangoztatni.
    Kellett ez. De nem vagy egyedül. Ha kívülről látja magát, abbahagyja a szemétkedést és üresszelfit mindegyik.
    Én évekkel ezelőtt letettem EZT, hogy mit nem illik, body shaming meg az összes gyáva kommunikációs dogmát. Simán megírtam Villőnek, Angélának, Kiss Gábor Attila nevű nyomi zaklatónak is, hogy úgy fikáz engem, a testemet, a kajálásomat, hogy dagadt és nem edz rendesen. Úgy összekapták magukat, öröm volt nézni. Már a maguk szintjén.
    A lényeg néha egyszerű.
    Neked csak megmondták, hogy “a narancsbőr szexi” meg a többi amerikaias, lusta, gyáva kifogás, celebszidás nem menő már, most a sport a menő. Kocsival megyünk a konditerembe, tiszta sor.
    Én sem tudom, mi az élet, biztos, hogy nem én fogom megmondani, nem tudom, mert élem. De te egyedül vagy és keserű vagy, kiüresedtél, belefulladtál a sok kis kellékbe, tárgyba, programba, használt emberbe, kapaszkodóba, amit a menő élet részének hiszel. Mélyen pedig tudod, hogy nem imposztorszindrómád van, hanem valóban tehetségtelen vagy, és a tehetség szólt ellened. Az üres taps ellen a kicsi blog.
    Nem kell mindig jól lenni, lehet szarul lenni, de te nem élsz, te összetákolod az élet látszatát MÉLYALMOS TOJÁSBÓL, GLUTÉNMENTES KENYÉRBŐL (mintha az megoldás volna…), SZÁZHÚSSZOR SZÁZNYOLCVANAS SZŐNYEGBŐL, kb. úgy, ahogy 14 évesen érezted menőnek az életet. Tárgyak, gesztusok, nyavalygás. Jaj, jaj, kontentet kell gyártanom. Fú, de aljas ezt így. Ebből van a pénz, és ez az, amit (hogy jaj, de nehéz) egy profi soha nem mutat meg.
    Beleírsz a dizájnba egy kis lelkizést, aztán mehet a “cikk”. Aki tanult újságírást, annak a pofája leszakad ettől.
    Itt, ebben a helyzetben, amiben ennyire megakadtál, te voltál az agresszor, egy egyedülálló anyát fenyegettél perrel. és te hisztizel mégis, hetek óta. Elképesztő.
    Te nem bírod elviselni, hogy nem csodál és nem tart menőnek mindenki. Te fenyegetőztél, te eresztettél rám egy csorda vérszagra gyűlő, ostoba, felületes, a tájékozatlansággal hivalkodó nőt. Ti toltok többekkel, a nagyon is visszás klánnal borzalmas lejáratásokat, nyaljátok egymást undorító módon, és te csak azért nem “tolsz ügyeket”, mert akkor a partner szerződést bont. Akkor meg mi marad neked?
    Hülyének nézitek ti a nőket, aztán meg siránkoztok.

    Kedvelés

  23. Én csak azt nem értem, hogy ha valaki kap egy értelmes embertől bírálatot, aki ilyen “szofisztikált” dolgokat mutat, hogy mondjuk a reklám korrumpál, hogy a rákedukáció cégeket szolgál ki, hogy a kontentgyártás mint életforma a valódi élet ellentéte, és üresség van mögötte, hogy nem elég testügyben folyton nagypofájúan vagy stréberként deklarálni egy-egy jó kaját vagy el nem bliccelt edzést (ez szembeköpése azoknak, akik komolyan csinálják), aztán meg berúgni az első adandó alkalommal, bezabálni, és ez is de menő; hogy gyereket lájkért, ez a legalja, hogy nem, nem kedves nő, hanem egy naiv lány, aki tán nem akart rosszat, de önimádó és főleg nem művelt, nem olvasott eleget, nem ért igazán semmihez, beleborult a social mediába, és elemien nem érti azt, aminek a sűrűjében van és amiből pénzt keres, tehát érdeklet tolni, de sír, hogy maga alá temeti, hogy hányszor, de hányszor vett részt Mérő Verával és PNÉvával boldogan virális lincselésekben, és uszított maga is, hogy volt itt valami versenyzés emlegetve, de amit mutat, az shitty edzés, amúgy is, nem csak a versenyzéshez képest, hogy ezt így kiposztolni, crop topban és rojtsortban tekeregni, fesztivált mint valami top élményt emlegetni ciki, hogy a trauma vagy a betegség senkit nem ment fel az alól, hogy épelméjűen, hiszti és önszenttéavatás nélkül viselkedjen, fogalmazzon, másokra is tekintettel legyen, ne showbiznisznek képzeljen egy betegséget, hogy nem tűnik úgy, hogy a komolyabb újságírókollégái házon belül kedvelnék őt, és igen, ő is bírálható, stb. stb.

    – szóval ha ezt ő olvassa is, odatolják neki, meg is bántódik rajta, hetekig nem tudja feldolgozni, beleírja a “cikkeibe”, akkor miért, de miért várja meg, míg a sokkal felületesebb nők is értetlenek, leszarozzák, leiratkoznak, és miért kell tolni tovább a Renault-t, ami teljesen védhetetlen, a “novellákat”, a picsás nyafogást, pasik, randi, esküvő, kinek van gyereke és milyen a lába, ő Vénusz…. Miért nem szóltak neki, hogy ezt ne, hogy ez a szex és new yorkba oltott kelet-magyarországias született feleségek, hogy ez húsz éve is kínos volt, vagy legalább hogy ez nem novella (ahogy a Csokiszív sem az). Ki adta azt a tanácsot, hogy “ő csak irigy a pénzedre és a kinézetedre, ne törődj vele, csak csináld, ahogy eddig”, ki nem mondta meg, hogy nem tudsz írni, és amit tudsz, azt eladtad profitéhes cégeknek, de még játszod is a jóügyek követét.

    Kedvelés

  24. Visszajelzés: nyári, napozós kulturális szemlénk | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

  25. Visszajelzés: szolidaritás, de tényleg? – kényelmetlen kérdéseim mérő verához és szentesi évához | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

    • “A kreatív írás-iskolák többségében kitűnő szakemberektől tanulhatsz, de legtöbbjük nem írt még sikeres könyvet – egy rövid guglizással utánajárhatsz.

      Nálam viszont tényleg megtanulhatod, hogyan lehet olyan könyvet írni, amit sokan el is olvasnak.

      Megtanulhatod, hogyan írj olyasmiről, ami tényleg érdekli az olvasókat. Megtanulhatod, hogyan figyelj arra, mi az, amire az olvasók vágynak, hogyan írj újszerűen, hogyan találj olyan témát és olyan történetet, hogy az olvasó ne tudja letenni a könyved.

      Megtaláljuk, mi az a stílus, amely legjobban illik a történetedhez és az egyéniségedhez, megnézzük, milyen hibákat kell kiküszöbölnöd és milyen csapdákat kell elkerülnöd. Megnézzük, mások, akik sikert értek el, hogyan csinálták, és akik sikertelenek, mit rontottak el.

      Ne felejtsd el, az írásra fokozottan igaz, hogy mások hibáiból lehet a legtöbbet tanulni.”

      Példányszám-fétis. és egy József Attila-díjas író. Vajon magyarázkodik-e a többi igazi írónak?

      És pár nap, mintha lenne titok, és mennek az ötvenes nők, hogy akkor ők írók. Álomgyár kiadó, fejőséva szint, krimi, kalandregény, lebilincselni a buta olvasót. Kreatív.

      Asszem, az álantik bútorrestaurálás, felületszétbaszás ennyire ciki még, más nem jut eszembe.

      Azt mégse lehet mondani, hogy ha verbális készségeid fejlettek,van élettapasztalatod, rálátsz arra, mikor másolsz, mikor nem te vagy, és olvastál háromezer igazi könyvet, akkor van alapod.

      És igen, mindenki tud egy könyvet írni, és ha ez az álma, boldogan fizet az illúzióért.
      Csak minek.

      Kedvelik 1 személy

      • Sz. É. azért tart ezen szemináriumot vagy workshopot vagy mit is, hogy a hibáiból lehessen tanulni? Vagy hogy bemutassa, mivel és hogyan lehet a legtöbb lájkot és követőt szerezni a Facebookon és az Instán?
        Lehet gördülèkenyebb fogalmazásra, bizonyos céloknak megfelelő, fogyasztható szöveg írására tanítani iembereket, csak ez nem az irodalomról meg az íróképzésről szól, hanem a szöveggyártó-képzésről meg az ebben rejlő üzleti lehetőségekről.
        Egyébként úgy emlékszem, van egy-két neves amerikai író, aki tartott, tart Creative Writing kurzust, de egyetemen, nem saját szervezésű szöveggyáros életmódtàborban.

        Kedvelés

      • Tart? Nem tudom. Vagy csak ül?

        Egyrészt, itt mindenki Péterfy-tanítvány, rengeteg tanács, szerkesztői segítés van tőle SZÉban is. Másrészt a Mester meghívott mindenféle népet: igazi írót, olavsásnépszerűsítőt, kiadóvezetőt, elfér ebben SZÉ is mint sikerkönyvszerző. És ez a cél, ugye, a sikerkönyv. A kaptafa nevű témában el lehet mondani sok hasznos infót, meg sztorizni. Megváltoztasd-e a neveket, lineáris időrend legyen-e, hány bőrt nyúzhatsz le ugyanarról a szomorúságról, hogy írd, hogy pina, hogy értsék, mit emelj ki, hogyan tagold fejezetekre, köszönetnyilvánítani illik, továbbá a gólyát elipszilonnal írjuk. A cél a kétséges, de az nagyon. Az Álomgyár kiadó, tömegesség, silányság. Nem érdeke senkinek, a szakmának, a kiadóknak, az olvasóknak se, hogy ötvenesével szabaduljon rájuk ez a szint, ezek bérkiadások lesznek, nem bírja el az egyéni álmokat, a puszta könyvtárgyban megtestesülő elégedettséget a piac. viszont nagyon okos, hogy azt mondja PG: EGY regény. Akkor megnyugszanak, mennek horgészni meg lecsót eltenni. Nehogy többet írjanak.

        Kedvelik 1 személy

  26. Ilyen nívóból (életmódból, értékrendből) lett Szentesi Éva írónő, valamint a rák ártatlan áldozata, ebből hősnő és hitel teli aktivista. Aki véletlenül sem pénzért, dehogy!
    Ügyes.
    Ebben az időszakban véres, téttel bíró szövegeket írtam házasságokról, nők elleni erőszakról, testnek, szerelemnek, családi kapcsolatoknak a mélyére lemenésről és médiáról.
    Közben özvegyen neveltem három gyereket.
    És irigy vagyok.
    És zaklató.

    https://www.menstyle.hu/hir/Ket-ember-kozott-le-nem-merheto-tavolsag/11903/

    Kedvelés

  27. Visszajelzés: új év, új élet – gyere tovább! | csak az olvassa. én szóltam

  28. E két írásból kirajzlódik a hősnő lénye. Sokan el tudnánk magyarázni neki, és nem is volna nehéz feladat, mi a baj ezzel az értékrenddel, és mit szúrt el. Vagy csak simán mellétenném, én mit csináltam huszonéveimben, minek következtében ép maradt a testem, nem kellett termékeket promózva eladnom magam, pincérmunkát vállalnom, és nem egyedül töltöm az ünnepeket, nem lettem alkoholista, és nem a kommentelőim nyalogatnak, hanem a szerelmem. Ez a “feljöttem a fővárosba, hű, kis falumban ki hitte volna, hogy majd a Hubertnél kajálok”, parvenü bedobása ételeknek, márkaneveknek, állandó külsőség, dizájn, divat, Tinder, géllak, behízás, semmi sport, zaba, ÉS NEM ÉRTI:

    https://wmn.hu/wmn-unnp/54252-a-no-aki-a-vilag-legtobb-unnepi-vacsorajat-adta–szentesi-karacsonyi-naploja

    https://wmn.hu/wmn-life/54135-szentesi-eva-egy-nonek-olyannak-kellene-lennie

    (elég komoly utánérzés ez is, milyen legyek neked?)

    Kedvelés

  29. Elképesztően ostoba ez a nő, romboló mértékig. Ez az egész helyzet csak arra jó neki, hogy fontoskodjon, pátoszdúsan dicsekedjen, az életmódjával vagizzon (kit érdekel?), híres barátait emlegesse és nyafogjon unalmában. Színházba se jár, mit érdekli őt az SZFE; nem olvas, nem figyel, nem értelmiségi, netflixről, pletyókból, ismerősöktől, netes trendekből tájékozódik. Fogalma nincs, mi az élet, mi a vállalás, helytállás, munka, cikkírás. És romlik, öregszik, hízik, pedig simán edzhetne, amennyit akar. Most épp vegán, mert azt mondta a barátnő, meg ugye szarrá hízott, ja és LÁTOTT egy dokumentumfilmet…

    https://wmn.hu/wmn-life/54393-szentesi-eva-kultura-a-kedvenc-szineszed-talan-epp-most-viszi-ki-a-pizzat–wmn-naplok

    “Szóval hello, welcome neked is itt, ebben a fosul beállított hullámmedencében, remélem nem nyelsz majd sok vizet, mert eléggé szétklórozták, úgyhogy nemcsak hasmenésed lesz, hanem kimarja a szemed is, ha túl sokáig ázol.

    Bár talán jobb, ha nem is látod azt, ami még csak ezután jön.

    Kitartást, és erőt kívánok hozzá, barátom!”

    ????

    Kedvelés

      • azért én látok némi összefüggést a fekvezaba, az öregedés, az állandó nyafogás, a kudarcos pasizás meg a depi között
        12-15 kiló lehet és teljes jellembeli lerongyolódás
        nem mondom, hogy nem röhögök a sok fogadkozó, életmódváltó, egészséges salátás meg online edzős poszt után. aprítom a rönköket, dúdolok, járom a hegyet, 10-12-ket futok, szeretkezem, böjtölök, de este bélszínt sütök, kézenállok, fő munkaidőben írok, jól vagyok. mindezt az után, hogy megpróbáltatok erőszakos, drámai cirkusszal elhallgattatni, kiszáradt kórók, Ildikó is. ennyi nekem is jár, kis híján kinyírtak a rám uszított libáid, és hát a rúzs és tükör blog az archive netről, na, az az igazi epic kontent

        Kedvelés

    • És aki nem érti: nem csak az van, hogy a Hubert a haver, és őt kell promózni meg ölelgetni, saját pasinak hazudni, pedig meleg, hanem nézzétek meg az árakat. Így kell egyszerre támogatni nagy meghatóan a vendéglátókat és a haverokat, és az ebül szerzett pénzzel dicsekedni: én ezt megengedhetem magamnak! Mentsük meg Hubertet, akinél egy rendes ebéd 3500-4500 forintnál kezdődik!
      Sőt, ilyen kajákon elhízni, bár nem csodálkoznék, ha a szilvás chutney, a pompás saláták meg az ánizsos édesburgonyakrém mellett leszaladna némi hagyományos csokisütifagyi is:

      https://www.kiosk-budapest.hu/menu/

      köszben az olvasók nagy csoportja ugyanúgy elszegényedett, ezért főznek otthon, nem azért, mert ne jutna eszükbe rendelni, vagy a Huberttel akarnának kibaszni

      Kedvelés

  30. Most nem ciki az index, pedig nemrég kiátkozás járt annak, aki oda szerződik, de ugye most Hubert ad oda interjút. A művésznő idővonaláról.

    A pofám leszakad, hogy az ország egyik leggazdagabb asszonyának (Torcom Julie, Forever living Products) fiát, több luxusétterem tulajdonosát kell megmenteni persze a dolgozókra meg a teljes szektorra hivatkozva. A rendszeresen csillogópiros sportautókkal vigyorogva fotózkodó, pozitívkodó anya, aki arra biztat, legyél optimista. Hubertéknek nemrég volt melegesküvőjük Malibun…

    https://index.hu/kultur/degusztator/2021/02/22/etterem-megmentese-covid-valsag-kiosk-babel-schlichter-hubert

    az anya. a belem kifordul, vidéki ostobák átverője ez az egész MLM
    https://www.instagram.com/torcomjulie/

    Kedvelés

  31. Olvastam a mai Szentesit a wmn-n, ez meglepően nagy részben őszinte, kis részben nyavaly volt. Mondhatni olvasható is. A téma amúgy kemény, nem lehet egyszerű neki, ezt nem lehet felfancyzni.

    Kedvelés

  32. https://wmn.hu/wmn-szex/54617-lesz-meg-a-szex-ugyanolyan—elet-es-vagy-a-korai-klimax-utan

    Erről a cikkről van szó.
    Valóban őszinte, átélhető. De a múltat helyezi más megvilágításba. Azt a menő múltat. Mennyit hazudott-vetített a bulikról!
    Innen még érdekesebb a kérdés: mire is gondoltak, hogy bárki, akinek szerelme, gyereke, élete, igazi írósága van, Szentesit, az influenszert irigyelné???…
    És nem ez a hamis élet-e az oka az összeomlásának? Az állandó szerepjátszás, vetítés, menősködés, kicsikart mosolyok?

    Kedvelik 1 személy

    • Igen-igen.
      Arra gondolok hogy ő tényleg egy önreflexió nélküli ember. A bulikban benne volt a vetítés, de biztos hogy akkor azt gondolta igaznak és jónak. Ez elmúlt, pofára esett az öncsalással, “szembenézett”, most meg a vágynélküli élet az igazi. De itt legalább nem vetít.

      Kedvelés

      • Nem lehet, hogy ez most önterápia, hogy “elkezd őszinte lenni”? Legalább elmondja, hogy nincsen csillogás. Csak ne kelljen tapsolni, felmagasztalni artól, hogy szarul van, és ne kenje másra azt, amit ő szúrt el, például ezeket a méltatlan szexeket és azok következményeit.

        Kedvelik 1 személy

    • “A rossz hír az, hogy tényleg nem lesz többé olyan, mint azelőtt. A szex sem. Konkrétan gyötrelmes volt rávenni magam, nem éreztem, hogy akarom, de bizonyítani akartam, hogy képes vagyok rá.”
      Bármennyire is irracionális és ostoba hozzáállás, én megértem, velem is ez volt a mellrákom után, szinte fejest akartam ugrani az életbe a kemoterápia után.
      Nagyon sajnálom Szentesi Évát, szerintem is komoly válságban van.
      Az még nagyobb baj, hogy ezekkel az írásokkal nem segít magán, max. hozza a kötelezõ karaktereket, és így kapja a fizetését, de a személyes válsága szerintem csak mélyül.
      Az egész ún. életmūve a rákról szól, nem is értem, hogy gondolta, hogy az önlemeztelenítés után fog találni egy normális pasit, pláne egy ilyen kis országban.

      Kedvelés

    • Nekem ebben a cikkben is az a megdöbbentő, hogy felnőtt emberek ennyire nem tudják, mit kezdjenek az életükkel. Most, hogy nem tud bulizni, meg szexelni, nem maradt más, mint a szép ruhák, és jajistenem mi lesz.
      Az én legnagyobb bajom mindig is az volt, hogy annyi, de annyi mindent szeretnék csinálni, amire három élet is kevés lenne. Ha kiesne valami az életemből, ami nagy teret foglal mostanában, nyolc másik dolog nyomulna azonnal a felszabadult kapacitásokra. Mindig erőszakkal kell kihúznom az életemből bizonyos tevékenységeket, mert belátom, hogy nem fér bele minden az időmbe. Nem tudom felfogni, hogy felnőtt emberek hogy nem találnak célokat maguknak.
      Persze, el lehet gyászolni a szexuális aktivitás végét, de hogy akkor most mi lesz az élettel??? Végre, van idő a többi másra!
      Az a baja, hogy elhitte, csak akkor van értéke és értelme a létének, ha bulizik, szexel és menő. Tök jó lenne, ha az lenne a cikk vége, hogy rájött, más is van még a világon. De nem. Csak egy nihilt kapunk, ami hűha, de őszinte, csak hát szűklátókörű és antiintellektuális. Fogom a fejem.

      Kedvelik 1 személy

  33. Továbbra is jogom van a véleményemhez, már nem is uszít ide 56 ezer primitív nőt.

    Nekem nem áll össze, hogy ha valaki sokat szenved, segít másoknak és jó ember (ezt közvetíti legalábbis), akkor hogy tarthat 37 évesen még mindig itt, hogy sorozatokon és celebpletykákon, illetve a felmagasztalt egóján kívül nincsen témája, és még mindig ilyen tiszalökipicsa-stílben fúr valakit, akit irigyel. Én tapasztaltam a gonoszságát is, ami mindenkiből előtör, aki egomán, kap némi platformot, hisztis, külsőségekre alapozza a közérzetét és tehetségtelen. Nem értette meg az élete üzenetét, egyre mélyebbre csúszik. Csalárd, ez a jó szó.

    https://wmn.hu/kult/56897-pincerno-voltam-takarito-meg-elado-de-most-meno-vagyok—megneztuk-az-en-georgina-cimu-realityt

    “jobban bújom a TikTokot munkahelyi kötelezettségből” meg kell magyarázni. az való neked, de ÍRÓNŐKÉNT meg STÍLUSIKONKÉNT aposztrofálod magad
    “szerintem ne a Gucciba menjetek dolgozni, hanem valósítsátok meg önmagatokat, és ha nagyon akartok, akkor majd vesztek magatoknak a saját pénzetekből Gucci táskát.” ???
    értékrend, önfény. ügyes vagy, de ugye elmúlt nyolc éved története az, hogy hol ezt mondod, hol azt, alázod az anyákat nagy pökhendien, és irigykedsz a vékonyakra meg az influenszerekre. a nagy deklarált barátságok egy perc alatt szakadnak meg, mindig az a téma, hogy vagy nagyon diadalmas vagy, vagy azzal vagy menő, hogy mennyire szenvedsz, estélyi ruha és sztóma, tündökletes fotók az új lakásról meg a pasiról, de gyász. semmit nem tudsz egyedül, visszajelzés nélkül megélni, feldolgozni. hol meggyógyultál, és ez már biztos és edukálsz, hol nem múlik el nyomtalanul soha, nem tudjuk mi, milyen ez, hol sportolsz, hol tespedsz, DE MINDIG MENŐ VAGY, ennek kell tapsolni.

    a butanőimédia használt téged, élveboncoltatta veled önmagad: minél rosszabb, annál jobb, kb. valóságshow az egész. nulla műveltség, érzékenység, valódi tetterő, képesség. nem látsz túl a legbutább sorozatokon, a ruhákon meg a celebeken. még a főzés a legigényesebb témád. a szerkesztőd (ez se, az előző se) nem szól rád, hogy téves az önértékelésed, nagy rád a hősnő-kabát, ez ízléstelen, a súlyos és igen gusztustalan betegség nem lehet kontent és influenszeri előtörés eszköze, csak tönkremész bele, és nem kér számon igazi újságírást sem, lehet minden egyes írásban hisztizni, hozza a lájkot.

    Kedvelés

    • Éppen most olvasom a Hamvaimból című könyvét, régóta kiváncsi voltam a sztorira. Biztos, hogy nem pusztán önzetlenségből edukál(t), ezt én se gondoltam soha, de szerintem még így is sokan tőle hallottak erről először, és akkor jó, hogy szóba került. Ami döbbenetes, érthetetlen, hihetetlen, hogy hogy a francba képes valaki ezeknek a tüneteknek nem a végére járni hónapokon át, mi a nyavajával képes magát becsapni, mit remél, miközben ugye időnként, khm, hát alaposan elönti a vér.. Kimagyarázta… háááát basszus, ilyen butasággal ritkán találkozok.. Az ego és önfényezés tetten érhető az egész történetben. Nem tudom, h a rengeteg fontos barát ennek a sztorinak köszönhető-e az életében, de ha igen, az végtelenül szomorú és ciki.

      Kedvelés

      • A NeumanLabs fizetett, értelmetlen otthoni HPV-tesztjére rábeszélő, “vegyen a barátnőd is” kampány jutalékos rendszerben, az aztán tiszta közhaszon és szívjóság volt, hála érte, sőt, sztároljuk. Meg a túlélőpéldakép, aki végre jól van, meg teljes életet él, erős és menő, boldog, divatos gyerek nélkül is, ja, nem, mikor mi jön jól, azt teregeti ki. Hol azt, hogy bagatell bosszúságok miatt a kormányt üti zokogva, hol azt, hogy melyik divatbuzival bulizik. Minden képességet, műveltséget, újságírói utánajárást megúszva két könyv-bőrt és 200 cikket, interjút nyúzott le a személyes tragédiájáról, közben nyafogva, hogy őt emiatt bántják, és egy szerkesztőnek nem volt annyi esze, hogy: ezt ne csináld magaddal, ez szakmaitlan, ez érzelmi zsarolás, vagy ha mindenképp erről akarsz írni, írj komolyan és ne legyél influenszer, de legalább, ha nem bírod ki, és feltörekszel bugyiban és ballonkabátban, mint egy ócska prosti (ezt is meg kell írni, ő Frida Kahlo és STÍLUSIKON!), akkor ne a legtrébb termékeket reklámozd, mert az a legalja, szenvedéstörténettel szerzett bamba követőket direkt forintra váltani. Majd vádaskodva, önzőn hisztizni, ha kritizálják ezt, meg engem/trollokat vádolni, hogy neki a mi “támadásaink” miatt lett alhasi görcse 2020 májusában és vitte el a mentő. Nem ám az előélete, egészségtelen szokásai, mértéktelen piálásai-lakomái meg a rák miatt.

        Ne már, hogy ennek bárki bedől.

        Mondjuk ha orvos mondja, hogy nincs baj, nem tudom, mit tennék… másik orvoshoz mennék. De ő imádja nem vállalni a felelősséget, folyton mást vádolni, ez igaz.

        Kedvelés

  34. Visszajelzés: nyilatkozat a csakazolvassa blogger ellen zajló jogi eljárásokról | csak az olvassa. én szóltam

  35. Ki van meglepve, hogy “ezt a tabut is bátran lebontja” ez a képességes nő?
    Hogy lehet valaki ENNYIRE ostoba???
    Éva! Állatot birtokolsz, tulajdonolsz, becézgetsz, abajgatsz – hobbiból.
    A gyerek, az viszont nem elfoglaltság és – ebből a szempontból – nem is választás (“mivel üssem el az időm?”), hanem reprodukció, az emberi faj továbbélése, ugyanaz, ahogy te is lettél, mert téged is vállaltak és a szexualitás alapvető funkciójával életre hívtak a szüleid. Te ezt a szexualitást megcsúfoltad, menősködésnek, bulinak hitted, mutogattad, tönkretetted.
    Ettől lettél keserű, fölényes és támadó azokkal szemben, akik nem.
    Kutyám nem lesz úgy (attól), hogy szerelmes lettem és szexelek és boldog vagyok egy férfival, gyerekem meg igen, mi több, lényegében csak így lesz.
    Mállik a magát szépnek, közhasznúnak, menőnek keretező nő képe, bukik kifele a sima hiúság, keserűség, ostobaság, életellenesség.

    Nagyon sajnáljuk, ami történt, volt felelősséged benne, de nagy rád ez a kabát, nem kellett volna ilyen pódiumot kapnod, ahol ezeket a buta hülyeségeket terjeszted, mert a childfree önző nyavalygós mozgalom így is elég agresszív.

    “tekintsünk el” TE NEM TUDSZ ELTEKINTENI
    Egyikünk sem azért szült, mert ki mit szól, és te sem azért nem, mert téged nem érdekel. Másrészt erről még két éve is tök mást írtál (csak a Viktor nem akar, ez a helyzet).
    Undorító és káros ez a butaság. Szándékosan reeativiztáltok magasztos dolgokat, és tapostok bele emberek legfontosabb meggyőződéseibe.
    És te nyavalyogsz a trollok miatt.


    https://wmn.hu/ugy/57587-es-te-miert-akarsz-gyereket-mert-a-szomszed-katinak-is-van-es-olyan-aranyosak

    Kedvelés

  36. Visszajelzés: könyvek, amiket olvasok | csak az olvassa. én szóltam

  37. Visszajelzés: újabb netes lincselés… | csak az olvassa. én szóltam

    • LOLOLOLOL

      “Én csíptem azóta nem mióta azt mondta,hogy a kutya a kertbe való..:D sajnálom,nálam ezzel elvágja magát legyen az bárki 😀 elfogadom,hogy ő így gondolja,de mivel én extrémen állatbarát vagyok,rendszeresen támogatom a menhelyeket és mentett kutyusaim is vannak teljesen máshogy állok hozzájuk.”

      Kedvelés

  38. Írt-e valaha valaki érdemi, irodalmi kritikát Szentesi Éva regényeiről? (Nem reklám, nem ajánló, nem insta, nem kölcsönös szívességtevős nyálzás.)
    Írt, Bence Erika, ez a végkövetkeztetése:
    “Arra is gondoltam, hogy az a beszédmód, amely Szentesi Éva regényét jellemzi, azért ilyen felszínes, mert egy olyan sekélyes, kimerült világról és magatartásról ad számot, amelyhez ez lenne a megfelelő. Csakhogy szemmel láthatóan nem működik. Talán, mert a dehonesztáló üres épp a beszéd, illetve a szerkezet elmélyültségében, illetve összetettségében látható legjobban.”

    Kortárs, 2019/4

    Click to access EPA00381_kortars_2019_04_094-096.pdf

    Kedvelés

  39. Jól jött a Jimmy (a sorozatról írt) kapcsán a botrány, a “fenyegetettség”. Már nagyon unta.
    Ez a karrier véget ért, legalábbis a “cikkek”.
    Külföldi quinoás stb. recepteken és némi sorozatnézésen meg életrajzon (“45 éves lett xy hollywoodi B kategóriás színész”) semmi témája nem volt soha.
    Talán még annyi, hogy amit a saját életében, igazi vidéki ostobenkóként tapsikolva menőnek gondolt, azt kárörvendve, kérkedve, gonosz gossip girlként rögtön szétkiabálta, miközben az írás (a wmn, amelynek az ismertségét köszönhette) egyáltalán nem szerzett már neki örömet, kínos penzum volt. De a saját maga által menőnek tartott elfoglaltságokban, eszmékben, szenvedélyekben, barátságokban sem tudott kitartani, szélkakas és csak a pénz érdekli.
    Igazi élet–Szentesi 1:0.

    Kedvelés

  40. “Az viszont szerinte előfordulhat, hogy egy szerzőt megkérnek majd, hogy inkább egy másik, óvatosabb témát hozzon. Ezt ő már nem szerette volna megvárni, mert mindez „újabb téglákat pakol hozzá az ország totális kulturális lezüllesztéséhez”.”

    LOLOLOLOL annyira vicces, hogy írónak képzeli magát, miközben pénzéhes, ájtatoskodó népbutító, a felhő caféval és Mérő Verával egyetemben

    https://telex.hu/belfold/2023/06/18/libri-kiadoi-csoport-mcc-tulajdonosvaltas-sarkozy-bence-nyary-krisztian-szentesi-eva-benedek-agota

    Kedvelés

    • “Az Állva maszturbálok szerzője mással volt elfoglalva.”
      Ő meg az a liba, aki olyan durcás-menőn írta, hogy neki milyen remek abortusza volt, menj te is, menő!
      milyen színvonal ez?
      mit sirattok? SEMMIT nem vesztetek a Librivel, a boltjaikkal sem, de a kiadóikkal semmit.
      nem is igen hiszem, hogy ezek az emberek, akik most a kultúra megfojtása miatt posztolgatnak, olvasnak

      “Szerinte a Libri az ország legnagyobb könyvterjesztőjeként eddig lehetővé tette azt, hogy a mainstream mellett olyan egyedi történetek, hangok és sorsok is megférjenek a polcokon, amikhez azok is kapcsolódhattak, akik mikor besétáltak az üzletbe, talán nem is tudták, hogy nincsenek egyedül a dilemmáikkal. „Aztán a szakácskönyvek, kosztümös románcok és a krimik között félúton megtalálhattak olyan kiadványokat is, amik az ő életükkel, a sorból kilógó egyéniségükkel rezonáltak. És már rögtön nem is érezték magukat magányosnak vagy kiszolgáltatottnak. Ez az irodalom mágikus hatalma.””

      úristen

      Kedvelés

      • “tragikus, hogy leépülhet egy olyan csatorna, ahol olyanokhoz is volt esély szólni, akik a buborékon kívül vannak.”

        Tragikus, mert az ilyen olvasó nyilván képtelen neten rendelni, másik boltba járni.

        Kedvelés

  41. A művésznő, miután a wmn nélkül töredékére zuhantak a lájkjai (40-380), a redditen is elfelejtették, a sztárbarátok elmaradtak, a külseje, kapcsolata, a sport többet nem érdekli, csak gyengus fizetett tartalmakat rak ki, egy bágyadt, icipici influenszerkévé kopott a B oldalról, a könyve #szemétlibri elakadt, most, figyelem:

    BLOGOT INDÍT.
    Pedig volt neki már rúzs és könny! Vagy mi.

    Aszongya, vastagítás tőlem:
    “Az elmúlt tíz év zuhanás volt, és szárnyalás, szembesülés azzal, mennyire szeretetreméltó vagyok, ha haldoklom, és mennyire gyűlölnek, ha kinyitom a számat, ha nem a legjobb arcomat mutatom, vagy ha széles mosollyal megélem a boldogságot. Meghasonlottam abban, hogy olyankor kapom a legtöbb szeretetet, ha súlyos betegséggel küzdök, aztán a végtelenségig mantráztam magamnak: nem lehetek beteg újra csak azért, hogy az emberek szeretetében fürdőzhessek. Meghasonlottam akkor is, amikor mindent odaadtam magamból, de a legtöbb sem volt elég, még több kellett, annál is több, az utolsó négyzetcentiméterem is, és azt éreztem, már nincs itt semmi, már semmi sem az enyém, nekem nem maradt semmi sem magamból, mindenemet odaadtam, de ez a minden soha nem lesz elég, sőt mindezzel képesek visszaélni.
    Az elmúlt évtizedben számtalanszor elveszítettem önmagam, és úgy kuncsorogtam a szeretetért, mint egy utolsó, éhes kutya, akibe ezerszer belerúgnak, de ha kap egy nyomorult falatot, azért annyira hálás, mintha tényleg számítana valamit. Mindent elveszítettem tehát, és mindent elnyertem. Egyszerre voltam hős és elbukott, kínok között vergődő és naplementében ringatózó, hedonista, őrült, megfoghatatlan, hűséges, szabad, jószívű és kegyetlen.”

    És vegyétek hozzá, hogy ez a lelki katyvasz, 17 éves szeszélyeskedés, fel nem növés úgy van neki, hogy rengeteg órát töltött terápiában, napi kapcsolatban a pszichóval, sok éve.

    Érdekes önjellemzés, Éva, remek véleménnyel vagy magadról, pedig elbuktál, belebuktál abba, hogy nem vagy tehetséges, viszont erőszakos és gőgös vagy. Az összes kollégád is utált. Mondtam előre, hogy a rák nem produktív, érdeked lesz beleragadni, főleg ha üzletelsz is vele, és hogy ha kőszívű vagy, menősködsz, ha anyád halálát, fickódat, rákodat önzőn felhasználod, akkor ebből más nem lehet, csak pofáraesés Azt meg e csodás ellentétekre szerkesztett kis jellemzésből, melynek csak az egyik fele igaz (zuhanás, elveszítetted, kegyetlenség, gravitáció) kifelejtetted, hogy a nagyszerelmemmel meg Fiala Borcsával próbáltatok kavarni, hogy hogyan lehetne engem jogilag kicsinálni. Mint azt elcsicseregte nagy fontoskodva a bíííróságon.

    Ma majdnem infarktust kapott a végére, na de így jár, akit a gyűlölet, a bosszú, a meg nem valósultság frusztrációja meg a nárcisztikus erőszakos feltűnésvágy vezérel, és nem átall a családja előtt titkolózva ILENC PERBEN erőlködni, hogy akkor majd lesz valami… de nem lesz. Közben tekintélyes pocakot is eresztett, kis híján a szűk nadrágos, hatalmas belű-inges menedzser. A bírósági folyosón látom, a seggemet nézegeti belenagyítva a fejlécképen! Kénytelen volt, “hát, gondoltam, csak rákattintok” :DDDD Ezt mondta.

    Kedvelés

  42. Visszajelzés: hogyan verték szét a blogomat kis híján aljas, gyáva, buta libák | csak az olvassa. én szóltam

  43. kardosmargit.hu, Szentesi Éva blogja, érdekesen vall arról, miféle indulatai voltak (ahhoz képest “egészséges pszichéjű” most):

    “…megfigyelem magam, hogyan reagálok, mit érzek a komment elolvasása után, és mi a különbség a jelenlegi viselkedésem és a korábbi között, amikor ilyesmivel szembesültem, mert ebből bizony kijutott bőven az elmúlt években. „Csonkolt nő, gyerektelen nő.” Mondjatok valami újat, amit nem tudok. Ja, a sérült psziché… de hát az se új.

    És a különbség nagy: nem leszek ideges, nem fut át az agyamon, hogy azonnal letiltom, nem akarom megsemmisíteni verbálisan, egyszerűen csak megállapítom, hogy mennyire rohadtul szomorú, ahogy az emberek beszélnek egymással, ahogy nők beszélnek nőkről.”

    Na, halleluja.
    Miért áll ki a nyilvánossság elé az, aki nem bírja?
    Ráadásul mindent kér, neki minden jár, mindent elfogad. De ha valaki ezt szóváteszi, megbélyegzi.
    Kiállt, nem tudva kezelni, hogy nem fogja mindenki ajnározni, hogy az értelmes életet élőknek idegesítő a dologtalan szelfikirálynősködés és lehúzás.
    Ráadásul ennyire dühítően üresfejű tehetségtelenséggel: “rendhagyó stílusnapló”, testéről nyavalygás, hozzá nem értés, amikor színészről, könyvről, filmről ír, Kim Kardashian irigylése, anyák ellen vicsorgás, unokaöcs használata lájkért, kontentnek, érzelmi zsarolás (rák, anyja halála, szerelme, sztóma, kórház).

    És hazudik. Szimpátiát csikart a “soha többet nem ehetek: az összes élelmiszer” szöveggel.
    Visszasírja a betegségét, mert akkor vékony volt. Illetve “anyám halála a legjobb fogyókúra”.
    Vagyis megéri neki szarul lenni.

    Kedvelés

  44. “És a legfontosabb: mióta kevesebb a nő, ha nincs gyereke? Mióta kussoljon a nő, aki bármilyen okból kifolyólag nem szült?” Nagyon szívesen elmagyarázom még egyszer, mi a gond azzal, ahogy az anyákról megnyilatkoztál.

    Kevesebb, mert nem nő fel, éretlen, elváró, önző, infantilis marad. Nem vállal felelősséget, sztárkodik, nyafog, teljesítményként mutogatja, hogy összeszedett egy (amúgy önző, tufa) palit. És mert nem így vagyunk kitalálva, hogy ne szüljünk.

    Kussolnia nem kell, de ne rúgjon bele az anyákba. Influenszerlibáskodásból élve, mesterségesen felépítve.
    Ne szólja le őket, ne hápogjon az anyanap miatt. Ne kérje a helyét közöttük, ahogy tetted a Nemanya című, szégyenletes posztban, hogy te is milyen jól értesz hozzá, olvastál róla. Mert fogalmad nincs.

    Kedvelés

    • Full ateista, nem is ismeri, miről van szó, de ha a személyes drámájához, az önmennybemenesztéshez jól jön, akkor a szájára veszi Jézust.
      Képzavarokkal, fogalmi káoszban.
      A sírkövet nem lehet dobálni, semmi köze a cicaharcaidhoz, és ahhoz sem, hogy sokan nem kedvelnek.
      És te sem vagy bírálhatatlan.
      Volt feltámadás idén is. Kimaradtál belőle.

      “A vonat rég beérkezett az állomásra, nem állított fel senki a nem is az én helyemről.
      Sőt, közben a húsvét is eltelt, a feltámadás pedig elmaradt.
      Hatalmas köveket görgetünk arrébb sírhelyek bejáratából, de nem találjuk a Messiást.
      Nincs, aki megváltson bennünket.
      Itt maradtunk egyedül a nehéz kövek előtt, amit a másikra dobunk, és nem viseli szívén többé senki a lelki üdvünket.”

      Kedvelik 1 személy

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .