tindereznek a kolera idején

Úgy látom, unatkoznak az otthon maradók. Reagálnak, üresben dumálgatnak. Értelmetlen feszkózást, béna vicceskedést látok a facebookon. Mindenki meg akarja mondani másoknak, mi a helyes, fitogtatják a jólértesültséget, kioktató, agresszív, “felelős” posztokkal van tele a hírfolyam, “hát nem értitek? csak a ti érdeketekben!”. Nehezen megy mások határainak tiszteletben tartása. Nem értik, hogy mások mások, máshol van a tűröképességük, és hogy senki nincs a másik fölött. Hatóságot játszanak.
 
“Kritikusak” is a döntésekkel: miért nem így, miért nem úgy van? Miért néma a miniszterelnöki videó? A tartalom nem számít. És ha végighallgatták az intézkedéseket, akkor ők tudnak még jobbat, többet, mást, miért nem az lett, ami nekik előnyös. Hát, nagyszerű.
 
Tanulságosak az újonnan indult petíciók követelései is.
 
Hát azért nem az van, amit te épp kitaláltál, mert ahhoz annyi pénz kéne, amennyi nincs. Vagy alkotmánymódosítás. Vagy mert egy ilyen irányú vezetés, amilyen nekünk van, soha nem fog bevezetni egy szélsőbalosnak számító intézkedést (feltétel nélküi alapjövedelem). Vagy mert a te megoldásod másvalakiknek, többeknek lenne súlyosan sérelmes. Vagy mert miért pont te kapjál segítséget, miért ne más?

Csoportokban gondolkodnak: van a “mi” és van az “ők”:
 
Mi, akik mértékletesen vásárolunk, szemben azokkal, akik összevissza, túl sokat, hülyeséget – minek az nekik?
Mi, akik munkanélküliek leszünk, szemben azokkal, akiknek be van biztosítva az élete.
Mi, akik érthető módon semmilyen tartalékot nem képeztünk, sőt, hitelt vettünk fel, ellentétben azokkal, akiknek van miből és megtehetik. Minket kell sajnálni!
Mi, akik “nem találták meg a boldogságot” és érthető, ha továbbra is tinderezünk a kolera idején, randizgatunk, összevissza szexelünk, kontra azok, akik boldog szerelemben élnek, mást se csinálnak, mint eksztatikusan kefélnek.
Mi, akiknek van legitim okuk utcára menni, ellentétben azokkal, akik maradjanak otthon.
 
És ezekben – ezek mellett is – egy kifejezetten fölényes, “nyugger, maradj a seggeden” agressziót, türelmetlenséget, belemászós megmondást látok. Mindig is gyűlöltük őket, most végre lehet ugatni. Az öregekre kenik az egész felelősséget, célpontok lettek. És persze “csak az ő érdekükben”, “ők halnak bele”, “hát ha nem érti a sok hülye…?”. Önmagát pedig áldozatnak állítja be a hőzöngő kommentelő, hatalmas egyetértésben. A generációs sérelmek keresnek most szelepet. Mindig ugyanaz a sztori: ha valaki nem éli meg, hogy képes alkotó módon hatni a világra, akkor elkezd ürügyeket keresve basztatni másokat. És most még erkölcsi fölénybe is csomagolja.

Jaj, ez a beszédmód, fúj: “rá kell parancsolni a nagymamákra, nagypapákra, hogy maradjanak otthon, mert még szükségünk van rájuk”, ez a nlc-n volt.

Ők nem gyerekek. Le kéne szállni az öregekről, a “de hát nem értik” fölényeskedésről. Mi sem értünk sok mindent. Például hogy most igazán le kéne szokni a cigiről meg a tinderezésről. De ez mind csak tanács lehet, nem kéne feszkózni. Ha nem fogadják meg, majd lesz tilalom.

Az ő generációjuk az éhezéstől rettegett, ez elemi tapasztalatuk, vagy a szüleiké. És ne azért maradjanak otthon, mert még szükség van rájuk, ez milyen hülyeség? Önmagukért, mert (ha) élni akarnak. (Ha belemennénk ennek a kérdésnek az őszinte megválaszolásába, hogy 70+-os, rigolyás, gyógyszerszedő, ellátásra szoruló, mérgező mintákat sulykoló öregekre társadalmilag és egyénileg mennyire van szükség, a tudásukra, tapasztalatukra, és mekkora életvágy van bennük ennek megfelelően, az fájdalmas lenne.)

Geci lesz. Meg aztán, de jó volna ennyi hatalom mások fölött! Leüttetni bárki fejét.

Én ugyan nem sértődöm meg, nem bánom, ha egyedül vagyok. Mindig szólni fogok.

Pont azokra zúdul most a harag, akik nem is nagyon tájékozódnak, netezni alig tudnak, akik magányosak, akik nehezen zökkennek ki a szokásaikból, akik gyakran csak szájhúzós segítséget kapnak, ha még kérni mernek egyáltalán. Akik nem érzik értelmesnek az életüket, akik már demensek.
 
Ahogy senki ne firtassa, te, az aktív korú miért mész ki, hova mész, úgy ne firtassa senki az öregek kimenését se. És ez legyen így egészen a kijárási tilalomig. Ez a stresszelés, előírogatás, áljószándék teljesen célt téveszt.
 
Mindenki panaszkodik, mi megy a piacon, buszokon. Én amúgy az elmúlt napokban nem láttam semmiféle ciki viselkedést, szabályszegést, de ez lehet véletlen is. Példátlan fegyelmezettség volt. Hogy a boltban kicsit feszültebben keresgélnek, azt nem rovom fel nekik.

LISZTET és CUKROT tettek a pénztár mellé a közeli kisboltban, hogy jól megtalálja a vásárló. Mert ezeket keresik. Ami elfogyott: a szárított élesztő.

A média bírálja a felhalmozókat:

https://index.hu/kultur/eletmod/2020/03/17/kinai_koronavirus_bevasarlas_elelmiszer_spajz_kamra_huto_fagyaszto/

De amit javasol helyette, az sincs rendben. Köret, azt mondja. Vagyis, szénhidrát. És lekvár, kenyér…

Ha tényleg félünk attól, hogy zavar lesz az élelmiszerellátásban, még hosszabb távon pedig a tápanyag- és kalóriahiánytól, akkor:

ültessünk erkélyládába zöldséget, ideje is van, és jól jöhet,

tárazzunk be zsírból, tartós húsáruból (kolbász, táblás szalonna), halkonzervből,

szerezzünk be tyúkot, kecskét!

Én mondjuk a jó kis illymet rendeltem házhoz.

Én amúgy érthető választásnak gondolom a carpe diemet, ha az embereket nem érdekli sem a saját, sem a mások egészsége, egyszerűen nem akarnak begolyózni. Egy ilyen huszonegyedik századi öngyilkosság-féle ez. Nem hihetjük, hogy mindenkinek méltó, szép, védendő az élete, a családja. Kicsit szenteskedő a beszédmód, hamis az ethosz. A magam részéről itthon vagyok, csak donorkodni megyek, G. is egyedül van, és esténként a karanténjainkat egyesítjük.

Ti tapasztaltok öregek elleni hergelést, fensőbbrendűséget? Mit gondoltok a sok jó tanácsról?

79 thoughts on “tindereznek a kolera idején

  1. Par napja futasbol kihalt utcan hazabicegven lattam: huszeves lany, fulen lifeg a maszk, kezben energiaital es cigaretta. Nem kommentalom, vagy minositem, pusztan disszonans erzest keltett bennem.
    Egyebkent ha epp tullatok a sajat bezartsagom feletti nyafogasomon, nagy fegyelmet es bekesseget latok, a munkahelyem peldasan, gyorsan es tamogatoan reagal a helyzetre. Itt mondjuk mindenki rutinos az otthoni munkaban, mindazonaltal extra tamogato a legkor.

    Kedvelés

  2. Hát én két iskolás gyerekkel vagyok itthon egyedül home officeban, a suli ontja a tanulnivalót és munkám is van. Nem rossz amúgy, de láblógatni pont hogy nem érek rá. Igyekszünk kimenni kicsit sétálni rollelerezni, van autó, azzal Dunapartra. Engem most elkerül minden netes szerveződés.

    Kedvelés

  3. Mi megvagyunk. A férjem megjegyezte, hogy nem is tudta hogy az életmódját karanténnak hívják. Én heti párszor bemegyek dolgozni, férj eddig is itthonról, szerencsére nem érint még a jövedelemkiesés, de nem szorongok, nem rajtam múlik.
    A gyerek téblábol, nyíg, aztán feltalálja magát. Nem szórakoztatom. Van kert, kutya, délután biciklizünk a patakparton, ritkán boltba megyek és elvisszük a dédinek.
    Palántákat nevelgetünk, most van idő ki be hurcolni. Olvasok, a gyereket nyúzom a logopédiával, ő befeszül, én is, veszekszünk. Sok pénzt spórolunk, elvagyunk. Leértem a szennyes aljára..
    Nem most vagyunk először hármasban egész nap, eltöltöttünk már így két évet

    Kedvelés

    • Csütörtökön szembesültem vele, hogy hozzám áradnak és áradnak az emberek az irodába (hr). Rémálom, mind teljesen feleslegesen jöttek és én éreztem magam hisztérikusnak maszkban és távolságot tartva. Nagyon el vagyok keseredve. Már nem megyünk sehová, kerítésen belül maradunk családilag.

      Kedvelés

  4. Nah végre! Valami értelmes is. Le kellene tennem a facebookot az az igazság. Mert nagyon gáz (a blog szövegből idézve: gecire) hogy mindenki rendőrködik. Az alap: én azért mentem, mert… de az bezzeg ott, nahát! Majd jól megmurdal, vagy miatta nem jut egy kisbabának lélegeztetőgép, meg ellátás, mert az öreg ráncos kifacsart életét kell menteni, miközben kiment az utcára. Vagy a másik: nyálas posztok a nyilvánosságnak arról, hogy jajj anyukám, apukám ne menjetek sehová, vigyázzatok magatokra! De azért a gyerekét odaviszi napközben, mert bár meg tudná oldani a felügyeletét, de az kényelmetlen lenne. Szenteskedő szerveződések, maszk varrások, jellemzően nők, akik az idejükből ingyen dolgoznak, maguk vesznek alapanyagokat. Férfiak alig. Elég volt. Kell a digitális detox nekem is.

    Kedvelés

      • Szerintem most az idősek és az iskolások lettek a bűnbakok. Ki lehet élni minden gyűlöletet, ellenérzést irántuk csak be kell csomagolni a koronavírus miatt kialakult helyzet aktuális papírjába.

        Kedvelés

  5. (Angliai kommentelő)
    Jó kérdés, vajon morálisan mennyire helyes és védhetö az alapvetö emberi szabadságjogok korlátozása az ún. közjó érdekében. Most akkor bezárjuk-e a 75 éves, ezernyavalyától szenvedö bácsikát (kulcs eldob) vagy csak hadd flangáljon szabadon, mert ugye az ö élete, az egyén meg a szabadság meg ilyenek. De ha ö flangálhat, ugyan miért ne tehetné bárki más is. Én legalább annyi idöset látok kint, mint fiatalt. Az utcák eléggé elnéptelenedtek, az üzletek viszont dugig. Mármint nem áruval, hanem emberrel. Vécépapír, babatörlö, kézfertötlenítö nincs, szappant napok óta hiâba keresek. A park és a játszótér is tele, a nagyszülök felügyelete alatt a mászókán fürtökben lógnak azok a gyerekek, akiket a szüleik azért nem vittek suliba, nehogy elkapjâk a fertözést (nem tudom eldönteni, hogy az iskolâban megjelenö gyerekek száma a coronavírus vagy a napsütés miatt zuhant ekkorát). A parki kávézó elötti padon minden hely foglalt, kedélyes a hangulat, kicsik és nagyok élvezik a napsütést (tényleg szép veröfényes napunk volt ma). A társasági távoltartás meg asszem csak akkor ér, ha munkáról vagy iskoláról van szó (esetleg nemszeretem rokonok látogatásáról). Jut eszembe, a Tescoban amúgy kiragasztottak pár feliratot, hogy a pénztárnál való sorbanálláskor mindenki tartsa be a megfelelö távolságot – mivel jelen volt a fél város, ez a legnagyobb jóindulattal sem ment volna, egyszerüen nem volt elég hely. Szâjmaszkot elvétve látni, kb. minden 20. emberen van egy. A villamosok állítólag néptelenek. Az enyéim holnap még mennek suliba, azaz van 1 db napom, hogy megnemörülési tervet készítsek.

    Kedvelik 1 személy

    • Flangáljon, ha szép szóval nem megy otthon tartani (őrjítő lehet! és őket amúgy sem érinti meg már senki, sokan a szagukat sem bírják), vagy legyen kijárási tilalom, és ennyi. Mindent szabad, ami nem tilos. Aki parázik, tartsa távol MAGÁT a bácsitól és mindenki mástól. Magadat védd! Ha mindenki magát védi, és nem használja a saját nagyobb szabadságát mások bazstatására, eredményesebb a védekezés és jobb a hangulat.
      Van egy csomó idős, akik rettenetes betegségeik miatt amúgy is mostanában halnának meg. És akkor még ez az agresszió is ellenük. Képzett újságíró: “rá kell parancsolni a nagyira”. “Szükség van még rájuk”, aha, képzelem, elszedik a nyugdíját, ingyen bébiszitter esetleg, olyan álszent ez az egész. Manipulatív videók, hogy nekem mi legyen a fontos, mit csináljak. Nem járok ki, egyáltalán, kedd óta, de hogy ezt nem ezek az idegenek fogják megmondani az biztos (ellenben négygyerekes, dédilátogató szomszédasszonyom, akinek lányaival a gyerekeim bandáznak, joggal kérhet ilyet).
      Nem értem amúgy, milyen alapon vélelmezzük, hogy ők flangálnak. Nyomkövetővel nézik? Egy öregnek nem lehet dolga, ugyebár.

      Kedvelik 1 személy

      • Ó, belölem nem felháborodást vagy dühöt vált, ha idöset látok az utcán, inkább csak összeszorul a szívem. És persze én is a probléma része vagyok, hiszen ha nem megyek ki (én és még sok más egészségesnek látszó felnött), sokkal kisebb eséllyel fog megfertözödni ö is. De ha nem megyek ki, akkor megbolondulok. Hogyan lehet ezt feloldani? Ha pedig ö nem megy ki, lehet, ö bolondul meg, ahogy írod is🙁 Mégis, ha mindketten elkapjuk a nyavalyát, sokkal nagyobb valószínüséggel fog számára a sztori csúnya véget érni.
        Egyelöre minden szinte normális, megint szépen süt a nap, ahogy jöttem haza a suliból a parkon keresztül, rengeteg sétáló, jókedvü, rámmosolygó nénike és bácsika… félek, ez a vihar elötti csönd.

        Kedvelés

  6. tényleg a rendőrködés a legdurvább egyébként. én már hétfőn elvesztettem a munkám, isten tudja, hogy folytathatom-e ha vége a műsornak, nagyon jól indultam kisvállalkozókémt, mint autós oktató, egy csomó ügyfelem kezdett lenni, szerettek, jól csináltam, nekem való volt, nagyon fáj, de másnak szerintem jobban, szóval igyekszem nem nyögni, nekem van még azért tartalékom, de akinek nincs?… egy kis pénz még van, edzek minden nap, sporolok, tulajdonképpen kezdek arra hajlani, hogy kurvara nem érdekel semmi, motorozni kimegyek, emberek közé keveset, aludni úgyis többet kellett volna. befejeztem a pörgést, ezen is, máson is, a napi egy óra edzést leszamitva tulajdonképpen legjobban az tetszene, ha fel évig fekudnek a kanapén, és igénytelen ostobasagokat néznék a tévében, bár azelőtt nem sokat tévéztem. kaptam egy kis munkát, őstermelői alapanyagokat szallitok ki motorral, egyelőre hetente egyszer, meg elvileg talán netpincer jövő héttől, ha addig nem lesz kijarasi tilalom, kicsit szomorú vagyok, hogy valószínűleg targoncaskent vagy soforkent kell majd ujrakezdenem, de a háború után sem válogattak, tizenevig hozzá voltam szokva a bejarashoz, beosztashoz, hát most meg majd a tobbseghez képest bőven hálás is lehetek érte, ha jut ilyesmi majd egyáltalán.
    tényleg legjobb kikapcsolni a facebookot a picsaba a sok karantén – felszepito marhasaggal meg okoskodassal, csak nehéz, ha strukturalatlan az időd, meg ugye nekem nincs home office. azért kicsit fur a lalkiismeret, hogy biztosan lehetne önkénteskedni rendesen.

    Kedvelik 1 személy

  7. Igen. Nagy a kísértés, hogy a staythefuckinghome-ozó ismerőseim követését leállítsam. Komolyan, mintha vadásznának a felháborodnivalóra. Minősített eset, aki kimegy videót készíteni arról, milyen sokan vannak az utcán, szerinte, ok nélkül (kevesen amúgy, nem is értem. Kettős látása van, vagy mi?)

    Én ötödik éve itthonról dolgozom, egy ideje heti két nap tanítok mellette. Szóval a homeoffice rutinom megvan, de azt azért nem gondoltam volna még két hete sem, hogy távoktatni fogok. Szobrászatot… Sima ügy amúgy. Majdnem ugyanazt csinálom mint eddig, csak most élesben taníthatom, mit csinál egy szabadúszó, jól jöhet az még. “Oszd be az időd, tartsd a határidőt. Nincs megfelelő eszközöd? Mivel tudnád helyettesíteni? Fotózz, dokumentálj. Örülj neki! Rakj rendet, vidd ki a szemetet, moss kezet!” Ezeket, kicsit kifejtősebben, beírtam a csoportunk szabályzatába. Mondjuk, még nagyon az elején vagyunk, ez a hét arra kell, hogy megtalálják a helyüket.

    És tökre megértem, ha az adott órán, valós időben nem ül a gép előtt a gyerek. Mért kellene erre ráfeszülni!? Hallok olyat, hogy igazolatlan órát adnak tanárok. Agyfasz, komolyan. Hát ezer oka lehet, hogy nincs ott. Pl nincs elég számítógép, mert a szülők és a tesók is homeoffice-olnak. És még 999. Könyörgöm, én sem ülök ott. Akkor? Az óvodás gyerekem is itthon van, ő leköt azért valamennyire, sztem nem vagyok ezzel (se) egyedül. Átérzem a családok mostani helyzetét.

    Szóval tényleg hasonlít a távtanulás a szabadúszáshoz. Mert pl ha péntek 23 óra 59 perc a határideje az aktuális melómnak, pályázatomnak, akármimnek, akkor rutinosan leadom 23.40-kor. A diáktól sem várok akkor többet. Felőlem kutyát is sétáltathat óra alatt. Csak találja fel magát, abban tudok segíteni.

    Kedvelik 1 személy

  8. Ami azt illeti, nálunk két napja indult be az anyagküldés, nem kis mennyiség. A kicsivel tanulok, amennyire lehet, a nagy egyedül megoldja. Férjem kertész, még dolgozik, szerintem amíg lehet fog is, én max a kutyával megyek ki sétálni. apjuk beszerzi az élelmet…

    Kedvelik 1 személy

  9. Igen. Ne csak az öregeket firtassuk, hanem mindenkit. Van ételed és italod? Kapod a fizetésd bejárás nélkül? Nincs sulid? Minek mész ki feleslgesen?
    Érveim: eddigi járványok es az idei év szomorú történései.

    Kedvelés

    • És jogod, hogy másnak előírd, akár csak véleményezd, sőt: megfigyeld, hogy mit csinál?
      Ez a rengeteg amatőr virológus és önkéntesrendőr…
      Akkor szólj, ha TÉGED ér sérelem, de akkor kétely nélkül (nekem egyébként mindig írták a mocskolódók, hogy feljelentgetős vagyok, de én csak magamért álltam ki, soha nem kavartam). A közjóra hivatkozva fölényeskedni gáz.
      Tarthatatlan, lehetetlen egy élet, amelyben ennyire nem lehet kijárni. Megbolondulás. Már most. Írom ezt úgy, hogy én nem vagyok kikészülve, egy 7 ezer négyzetméteres kerttel bíró hatalmas lakásból, ahonnan a szomszéd ház nem is látszik, olyan messze van. Mit él át kétszobás panelban, kicsi gyerekkel, erkély nélkül, béna-buta-irritáló-erőszakos férjjel a home officoló nő?
      És ki szól rá a hajléktalanra, és hova menjen? És ki látja el őket?

      Kedvelés

      • Nem fölényeskedem. És nem vagyok semmilyen virologus ugyan, de azert értelmezni tudom a jarvanyokrol szóló cikkeket. Es döbbenten pislogok, hogy ott van Kína ott van Olaszország (jaj ) most már a spanyolok az osztrákok a nemetek a franciak a csejek a lengyelek stb járványa…és letezik még ember aki azt mondja, hogy ó hát mindrnki csinalja csak úgy, ahogy neki tetszik, legyen ilyen individualista karantén -féle es te aki benne vagy ne is figyeld véleményed ne legyen, mert nincs jogod !?!
        Ez a mostani fokozat élhető. Mehetsz dolgozni. Mehetsz boltba. Sétálhatsz. Futhatsz. A többiben fogd vissza magad, sőt egyáltalán ne tedd. Ne járkálj csak úgy. Ne élj társasági életet.

        Egyébként sokan tartják magukat ehhez :). Olyan Pest, mint egy kanikulai nyári napon…de hétfőn kihaltabb volt, mint pl ma.

        Megbolondulás az otthon maradás . Hogyan? Konkretan hogyan? Könyv, net, zene, tv mellett…van akinek home office is. Ha kertje van, pláne nem értem. Ha nincs csaladtag, aki vele él, akkor se.

        Panel lakásban lakom. Ott nehezebb, ahol pici gyerek van…de van egy olyan érzésem, hogy nem ők az elcsaszkalók :)…max setalnak egyet a parkban és haza.

        Kedvelik 1 személy

      • Akkor nem érted, hogy kinek hol van a határa, és ki milyen pozícióból mondhatja meg másoknak, mit tegyenek. A mások nézegetése, az ítélkezés a tetteik fölött ciki. Tele van a kommented felszólító módú igével. És láthatólag el se tudod képzelni, milyen mások élete, a nem-te élet. Egy alig látó nénié, egy durván szerelmes kamaszé, egy hajléktalané.
        Igen, megbolondulás. Attól is függ, mit szoktál meg. A nyugdíjasmaradjonotthon, az nem más, mint a kényelmes elsuvasztásuk.

        Kedvelés

  10. Rendőrködés visszafelé: biciklivel mentem valahová a napokban, rajtam volt a jól bevált biciklis maszkom (a szmog miatt,melytől ma is jobban félek, mint a vírustól, amit biciklin elég nehéz elkapni). Az egyik kereszteződésben egy arc elkezdett gúnyosan köhögőrohamot imitálni, miután rám nézett. Vicces volt megtapasztalni, hogy valaki triggerelődik miattam.

    Kedvelik 1 személy

  11. Bizony, netes platformok soráról ömlik az ostobaság, a kíméletlenség, a legsötétebb korszellem ronda bűze.

    Az oroszdórákat és bokorbiankákat pedig halkan szeretném emlékeztetni arra, hogy: Li Wien Liang, a fiatal szemorvos, aki Vuhanban – gyanús eredetű kötőhártyagyulladások kapcsán – elsőként és energikusan figyelmeztetett az új típusú koronavírus megjelenésére, beláthatatlan veszélyére. Őt akkor a hatóságok durván meghurcolták, de mire rehabilitálhatták volna, meghalt: 34 évesen, lélegeztetőgépen. A 29 éves Xia Sisi doktornő, már harmadik orvosként, ugyanott. Aztán a vele egykorú Peng Yinhua doktor, aki a holdújévkor esedékes esküvőjét halasztotta el, hogy fiatalok és középkorúak életét mentse az első vonalban. Ő hatodik volt az orvosok között..
    De jó: ne csak az orvos-hősökről essék szó, hanem a kortársaik és középkorúak névtelen tömegéről is, akik: utánuk mentek. És nem csak Távol-keleten. hanem tágabb hazánkban, , Európában is.

    Az első járványgóc, Codogno 1-es számú súlyos betege, akinek a hírportálok a “Mattía” (Mátyás) fantázianevet adták, 38 (Harmincnyolc!!!) éves, aktívan sportoló, atlétatermetű, minden betegségtől mentes, fiatal férfi volt, – itthon is ismert nevű multi kutató-fejlesztője. Kb. egy hónapig tartó, válságos állapot után került le a lélegeztetőgépről. 35 éves, nyolc hónapos terhes felesége is megfertőződött – ő enyhébb tünetekkel került a kórházba. Megmenekült – ő is, a magzat is. Nem így sokan mások: közöttük fiatalok és középkorúak, akikért hiába küzdöttek olyan orvosok, mint a 46 éves Diego Bianco. aki “csak” mentős volt – és “nevesítették” a hírportálok. Másokat viszont nem, csak siratták őket.

    A legfrissebb olaszországi adatok szerint (https://www.corriere.it/cronache/20_marzo_11/coronavirus-l-istituto-sanita-maggioranza-contagiati-over-60-ma-ci-sono-43-casi-bambini-f6814aac-6328-11ea-a693-c7191bf8b498.shtml) a fertőzöttek 5 %-a 30 éven aluli. A vírus e korosztály bármilyen okból gyengébb immunrendszerű tagjaira is veszélyt jelent. A kimutatottan fertőzött gyerekek jelenlegi száma 43: (más forrás, az Olasz Gyermekorvos-Szövetség elnöke,dr. Alberto Villani szerint viszont 600 (https://www.dire.it/19-03-2020/436383-coronavirus-villani-sip-solo-300-bambini-contagiati-e-nessun-decesso-non-e-un-problema-pediatrico)- ők, úgy tűnik, sokkal ellenállóbbak, de továbbadhatják a fertőzést akármilyen korosztályú, náluk eleve exponáltabb felnőtteknek. Kortól függetlenül. A kicsik látszólagos védettsége azonban csak a 2 éven felüliekre tűnik érvényesnek. A csecsemők és kisgyermekek még fejletlen immunrendszere nem elég erős gátja a fertőződésnek. Az utóbbi napokban 20-21 napos, pozitív újszülöttekről is érkeznek hírek, ám szerencsére olyan csecsemőről is, akit már hazabocsáthattak a kórházból.

    https://www.ilrestodelcarlino.it/ravenna/cronaca/coronavirus-neonata-contagiata-1.5074593

    https://www.ilmessaggero.it/italia/coronavirus_bambino_bergamo_positivo_diretta_contagio_cosa_sta_succedendo_oggi_3_marzo_2020-50887

    ez pedig londoni eset: a szülés előtt megfertőződött anya csecsemője bizonyult pozitívnak:
    https://www.ilmessaggero.it/mondo/coronavirus_neonato_positivo_madre_malata_londra_news-5110897.htm

    Tehát: dórák, biankák, robik és petik: hátrább az agarakkal Vírusfrertőzött, vírusterjesztő és/vagy súlyos beteg,- istenneadja: áldozat – bárki lehet, függetlenül.az életkorától. Szálljatok hát le a magas paciról – ha lehet, egyenesen magatokba.
    Azzal, hogy vigyázol a nagyanyádra, MAGADRA VIGYÁZOL, “töketlenkém”.

    Kedvelés

  12. “Mit él át kétszobás panelban, kicsi gyerekkel, erkély nélkül, béna-buta-irritáló-erőszakos férjjel a home officoló nő?”

    Igaz és helyénvaló kérdés – de legalább esélyt ad magának a megmenekülésre, túlélésre – ezzel együtt arra, hogy más alapokra próbálja helyezni az életét. Majd, “utána”..

    Kedvelés

  13. “Mit él át kétszobás panelban, kicsi gyerekkel, erkély nélkül, béna-buta-irritáló-erőszakos férjjel a home officoló nő?”

    Igaz és helyénvaló kérdés – kemény megpróbáltatás árán, de esélyt ad magának a megmenekülésre, túlélésre – ezzel együtt arra, hogy más alapokra próbálja helyezni az életét. Majd, “utána”..

    Kedvelés

  14. ‘… ugyanis én ezt a posztot az idősek védelmében írom.’

    Akik nyilván rendkívül hálásak érte… Szerintem amúgy valahogy LifeTILT-ért is tenni kéne valamit, hogy lehetne vajon a leghatékonyabban megvédeni attól, hogy ennyi baromságot irkálhasson össze… az ö érdekében természetesen.
    Amúgy pedig igen, infantilizáljuk az idöseket, most épp jobban, mint amennyire általában ök tudjâk nálunk, mi a helyes és hogy is kéne élni.

    Kedvelés

  15. Néhány perccel ezelőtti hír a RAI1 közszolgálati csatorna párizsi tudósítójától: a későn mozdult Franciaországban e pillanatban a pozitívak 30%-a 15 és 45 év közötti fiatal. A tengerparti sétányok látogatása is tilos, Nizza felett drónok köröznek, figyelmeztetve a lakosságot: maradjon otthon. Dórik és petik: no comment.

    Kedvelés

  16. Próbál ragadni rám a rendőrködés (ingattam a fejem a szomszédok családi összejövetele láttán ahol unoka-nagyszülők összeborultak), könnyű beleesni a közjó érdekében történő korlátozásba.
    Pocsék érzés, ezért úgy tartom távol magamtól a késztetést, hogy csökkentem a netes bulvár olvasását és maradok a nemzetközi és gov.hu tényközlő portáloknál. Kollégák chat csoportját is hanyagolom, elég nekem a saját szorongó alkatom, nem hiányzik mellé a munkahelyféltési feszkó.
    HO elkezdődött, eddig bejártam, mert be lehetett és akartam. Soha olyan jó nem volt bemenni, mint most, hogy a csapat egy része otthon maradt.
    Jelenleg céges policy ajánlotta az otthon maradást. Kirándulni vágyom a zöldbe, kiülni olvasni a napra.

    Kedvelés

  17. Anyám egyedül él otthon, demens hetvenes. Egy jobb napján beszéltünk arról hogy nem kellene piacra… azt mondta megőrül a másfél szobás panelben (terasz van). Ha otthon kell maradnia huzamosabb ideig, nagy ugrás várható lefelé az állapotában. Úgyhogy a beszélgetés végére oda jutottam hogy menjen, lesz ami lesz. Ez most egy döntés, hogy maradok itt a viszonylagos biztonságban a gyerekkel* és adott esetben sosem látom anyámat többé.

    *nekem homeoffice, gyereknek real time tàvoktatàs, tegnap este e-mail az igazgatótól hogy milyen fantasztikusak a gyerekek. az erdő közel, minden nap kimegyünk, social distancing.

    Kedvelés

  18. Viszont ha azt látják a fiatalok, akiket nagy valószínűséggel nem döntene le a lábukról annyira a vírus, ha csak nincs valami krónikus betegségük, hogy teljesen fölöslegesen maradnak otthon mások védelmében, akkor mi motiválja őket arra, hogy karanténban maradjanak? Szerintem ebben az esetben az is érthető, hogy akkor meg ők se törik annyira magukat. Ha ide eljutunk és mindenki csak magával törődik, akkor milyen következményei lesznek? Biztos el kell jutunk odáig, hogy csak magadra vigyázz és másokat toj le?
    Ez a hozzáállás nekem kicsit a közlegelők tragédiájára hajaz, hogy az elején az jár jól, aki tesz másokra (ebben az esetben, akit nem érdekel a tanács, hogy maradjon otthon, mert ő legalább nem kattan meg bent), aztán meg mindenki szív kollektívan.

    Kedvelés

    • Amíg ez tanács vagy kérés, addig mindenki eldönti, milyen mértékben fogadja meg. Senkiről nem tudod, hova megy, mi az oka, egy nap öt percet “bulizik-e” köztéren, vagy tényleg leszarja. Abban a világban, amelyben mi élünk (nem-Kína), sokféle viselkedés lesz, amíg nem lesz valódi vesztegzár. És lesznek áldozatok is. Ez a szabadság része, lényege, ára is. Nem jó érzés az utcán lenni amúgy, rettenetes nyomasztó, a bezárt boltok, mindenki éberen les, ki merre lép a villamoson.

      Kedvelik 1 személy

      • Ezt értem én, de akkor az jár jól, aki a szigorúbb intézkedések bevezetéséig nem törődik a többség érdekével. Hiába nem jó érzés utcán lenni annyira, mint régen, még mindig jobb, mint 40-50 négyzetméterről (a többségnek nincs kertje) csak hetente egyszer bevásárláshoz kimozdulni. Viszont ha mindenki így áll hozzá, hogy másoknak nincs joga beleszólni abba, hogy letojja a közös érdeket, akkor sokkal előbb eljutunk oda, ahol most Olaszország tart.

        Kedvelés

      • Én nem mondom senkinek, hogy idióta vagy, hogy kijárkálsz a parkba 65+ évesen és nem is kommentelek senkinek, hogy mit csináljon, de nagyon szomorú vagyok attól, hogy megint az a helyzet, hogy az járna jól, aki csak saját magát nézi. A fiatal, egészséges ismerőseimet pedig megértem, hogy végtelenül frusztráltak, amikor látják órákat csapatosan üldögélni a parkban az időseket a lakótelepi lakás ablakából. Szerintem teljesen érthetőek ők is, hogy sokuknál elpattan valami és úgy vannak vele, hogy mi az istent rohadnak akkor benn a lakásban mások védelmében és megmondják a véleményüket. Nézzük a másik oldal helyzetét is.

        Kedvelés

  19. Sajnos szintet lépett a dolog: a mai üzenőfalamon nem egyen az Indul a bakterházból osztják a vonatkozó jelenetet (nem linkelem be, de nyilván a “banyát” verik egy husánggal és zavarják haza). Azért már én is szóltam.

    Kedvelik 1 személy

    • Ma ezt én is szóvétettem egy világjáró ismerősnek, akiről azt hittem, hogy intelligens, meg az ő régiójukban szokás büszke lenni arra, mennyire a család része az ‘öreg’. Hát…… ahhoz képest az öregasszony verés is belefér.
      És nem értik.

      Kedvelés

  20. Kiírtam a házban, hogy időseknek szívesen bevásárolok, kesztyűben, maszkban leteszem az ajtó elé, számom megadtam, szóljanak, mikor menjek arra – ha a cetlit kidugják az ajtó alatt, vagy kiragasztják az ajtóra, meglelem.
    Majd rájővén, hogy nem járnak ki, körbementem, és bedobtam az ajtónyílásokon, ajtók alatt. Még senki sem hívott, azt hiszem, nem is nagyon mernek.

    Az utcán lévő idősek, szerintem sokszor magányosak, aztán meg van az a hatvanas, aki a legfiatalabb a családban, mert a nyolcvanas szülejével él. Nyilván van olyan is, aki háborúhoz, éhezéshez van szokva, nem ‘csak egy vírushoz’ és fel is adta már.

    Az önbecsülésük mércéje is az, amennyire kijárnak, és ez nagyon szomorú képet mutat, az egész társadalmunkra nézve.

    Keddtől teljes home office, eddig muszáj volt bejárnom, de gyalogoltam a munkahelyre, ahol fertőtlenítettem mindent, amit nem felejtettem el és nem érintkeztem fizikailag senkivel, folyamatosan nyitva volt az ablak. Ez volt a legtöbb, amit megtehettem. Ha hetekig nem kell bejárni, nem maradok a városban, a természet nagyon kell, van hova menni, biztonságosan.

    Ma voltunk közeli faluban, autóba be, autóból ki, egy lélek sem járt az utcán, sétáltunk egy órát a fák között, nem fogtuk meg a korlátokat, és hazajöttünk. Egy párral találkoztunk, átmentünk az út másik oldalára, onnan köszöntek mosolyogva.

    Én mindenképpen tök nagy fegyelmet látok, pár napja még mentem néhány megállót villamossal, az emberek a lehető legtávolabb ültek le egymástól, mindenki elengedi a másikat, szerintem igyekszenek betartani a szabályokat.

    Mivel az itthoni munkában van gyakorlatom, tudom, hogy ha kimehetek naponta egyszer, meg tudom jól csinálni. Ha nem lesz brutál karantén, akkor talán sportolni is lehet, egyénileg, magányosan, nem kockáztatva senki egészségét.

    Vásároltam több rizst, mint máskor, több fagyasztott zöldséget, tofum és rengeteg halam van szakácstestvérnek hála, kolbászt és füstölt szalonnát is beszereztem, a böjt lejártára, meg mascarponét. 😀 Redős hajpántot viselek fordítva maszk gyanánt, amikor szükséges, ezt tudom mosni, fertőtleníteni és tartós.

    A petíciózó csilliárdosok jobban meglepnek, mint a buta hőzöngők, mindazok, akik máskor bőszen kapitalisták és két órára jelentik be az alkalmazottaikat a többszázmilliós bevételeik ellenére, most várják az állami megoldásokat.

    Olvasok, online dolgozom, ruhát válogatok, megcsinálok olyasmit amire amúgy nincs időm (kedvem bazmeg, az nincs máskor). Többet főzök, megint sütök.

    Egyelőre így, mindenki egészséges körülöttem. Ez van, meg munka és ez jó, amikor nagyanyám azt mondta, hogy ez az élet lényege, kiröhögtem, meg megmondtam, hogy nem ennyi az élet mama, te háborúhoz vagy szokva. Oszt tessék.

    Kedvelik 1 személy

  21. “Viszont ha azt látják a fiatalok, akiket nagy valószínűséggel nem döntene le a lábukról annyira a vírus, ha csak nincs valami krónikus betegségük, hogy teljesen fölöslegesen maradnak otthon mások védelmében, akkor mi motiválja őket arra, hogy karanténban maradjanak?”

    Aminek motiválnia kéne őket, az a félelmetesen elterjedt funkcionális analfabetizmus ellentéte (volna): a gondolkodás, a helyzetértékelés képessége. Ebből olyan hiány mutatkozik, mint.. – hogy is mondjam? -.szájmaszkokból és személyi védőeszközökből a tragikusan sújtott területeken.

    A szépreményű ifjú, aki kidüllesztett mellel hiszi magát más korosztályoknál védettebbnek, ami csak viszonylag igaz, azért kellene, hogy otthon üljön, kerülje az utcai bandázást, a házibulikat, mert nem tudhatja: nem vírushordozó-e maga is. Tudtán kívül és tünetmentesen. Ezt az eshetőséget, a súlyosan érintett országok példái alapján, soha nem lehet eleve kizárni. Ha pedig véletlenül tünetmentesen pozitív, a vírusterjedési modell jelen szakaszában, amelynek itthon most nézünk elébe, azonnal 4-5 másik személyt fertőzhet meg. Lehet, hogy ő tünetmentes marad és megússza a dolgot anélkül, hogy kettőt köhintene, de megtörténhet, hogy az általa fertőzött 4-5 kortárs egyike-másika, vagy 40-50-es évjáratú szüleik, ismerőseik akikkel érintkeztek, intenzív osztályra kerülnek, és jó, ha kikerülnek onnan.
    Ez a vírus azonos korosztályon belül is másként viselkedik. Ha egy huszonéves immunrendszerében valamely okból (stressz, függőség ettől-attól) “rést” talál, azon rögtön átüt. A következmény pedig súlyos állapot lehet, vagy a legrosszabb is. És ha már korosztályi kérdés: akadnak példák matuzsálemi korú páciens gyógyulására is, mint Modenában, ahol egy 95 éves dédnagymama épült fel a Covid-fertőzésből https://www.tgcom24.mediaset.it/cronaca/coronavirus-a-modena-la-prima-paziente-guarita-unanz ) Hasonlóan egy 91 éves férfihoz, Karmanban, Irán délkeleti részén (az idős ember ráadásul alapbetegségként asztmában és hipertóniában szenvedett), és egy 103!!! éves asszonyhoz, az ország északi zónájában,egy semnani kórházban. (.https://www.ilmattino.it/primopiano/esteri/coronavirus_anziana_guarita_iran_ultime_notizie-5118523.html) Kőbe vésett szabályok tehát nincsenek. Jó lenne ezt figyelembe venni.

    Aztán azt is, hogy vészhelyzetben az élők élethez való joga, – minden korosztályé – sok egyéb jogot felülír. Most pedig vészhelyzet van. Minden korlátozás az élethez való jog védelmét szolgálja.

    Kedvelik 1 személy

  22. Ehh… hosszan írtam, közben megnéztem Karig Sára: A szerencse lánya c. memoárkötetének pontos adatait, hogy ajánlhassam – hát a kommentet csuktam össze, nem a Libri oldalát. De Karig Sárát ajánlom!

    Kedvelés

  23. Sziasztok!

    En csak reszben tudok egyeterteni. A liberalis elvek nagyon jok, engem is azok menten neveltek, ezert erzem ma magam erosnek es szabadnak.
    De az evolucio folytatodik, vannak a vilagon erosebb torvenyek, mint az ember torvenyei. Az evolucio torvenye az, hogy az marad eletben, aki a legjobban alkalmazkodik a kornyezet valtozasaihoz.
    Mi abbol a szempontbol szerencsesek vagyunk, hogy a jarvany nem a mi lakohelyunkon tort ki, vagyis aki kovette a hireket, annak volt lehetosege kepet alkotni arrol, hogy mi var rank. Esetleg felkeszulni es ertesiteni az idoseket, akik nem neteznek.
    A kerdes az, hogy mennyire kepes valaki belatni, hogy mekkora a veszely. Szerintem a jelen helyzetben az a legfontosabb kerdes, hogy mennyire tudjuk a jarvany terjedeset lassitani.
    Elhiszem, hogy a kulonbozo egeszsegugyi hatosagok mindent megtesznek, hogy legyen egeszsegugyi szemelyzet es felszereles, de ha az emberek tovabbra is kijarnak az utcara, akkor is, ha nem szukseges, akkor nagy baj lesz. Gondolom, sok tartalekot tud majd mozgositani a kormany, de a kapacitas nem vegtelen.
    Peldanak hoznam az olaszokat, akik nem tudtak megvedeni az idosebb generaciot. A mai halalozasi szam 800 fo (Gondolom nagy reszuk elotte intenziv osztalyon volt nehany napot es nagyon sokat szenvedett. Nem akarok ijeszgetni senkit, de a legzesi elegtelenseg nem setagalopp.). A nemeteknel sokkal kevesebb idos ember betegedett meg, a halalozasi arany pedig sokkal alacsonyabb.
    Tehat, a lenyeg, hogy a kapacitas veges. Fontos, hogy a virus minel lassaban terjedjen, hogy ne legyen sokszor annyi beteg, mint amennyit el tudunk latni.
    Ertem, hogy az embereknek joga van kimenni. De kepesek vagyunk masok karan tanulni? Megteszunk annyit a kozossegert es magunkert, hogy csak akkor megyunk ki, ha kell?
    A nyugati ember es valamilyen szinten a magyarok is alomvilagban elnek. A virust nem erdekli, hogy nekunk jogaink vannak. O csak fertoz, mert szaporodni akar es tul akar elni.

    Kedvelés

    • Én amit írtam, nem javaslatként írtam, nem arra voksolok, hogy “járkáljon ki mindenki nyugodtan”, hanem megfigyeltem, hogy ez történik, és az okát is azonosítani véltem, ítélkezés és moralizálás nélkül. Ezt arra írom, hogy nem értesz egyet: Ttehát nem az a kérdés, mi legyen (abban egyetértünk), hanem hogy mi van, és azzal szerintem nem lehet vitatkozni. Még egy ok, ami nem liberális: magyar ember meg pláne mindig, minden alól kibújik. Jó lenne, ha nem így lenne, de így van: szabadságjognak tekintik, hogy kimennek, nehezükre esik az önkorlátozás; tudatos tájékozódó, netfogyasztó, gondolkodó ember alig van, egyszerű szlogeneket harsogó, félhíreket alapul vevő meg rengeteg, és van még a “mondanak ezek mindenfélét a tévében”, a magyar ember nem bízik a médiában. Én se tudok kontaktlencse nélkül dolgozni, kellett új (vizsgálat nem volt most), és véradáshoz is el kell menni. Szükséges vagy nem? És: ezt kinek magyarázom? Ki kérdezhet egyáltalán ilyet? Ez már az 1984 világa?
      A válaszom: korlátozottan tanulunk csak mások kárán, a megúszás reménye erősebb, a fertőződés veszélye valóban csekély.

      További aggály, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva letesztelhető az állampolgári lojalitás, az állam mint rendelkező/végrehajtó/erőszakos képződmény hatékonysága, korlátozható az információáramlás, a szólásszabadság és az ellenzék (lásd az orvosi kamara befenyegetését rémhírterjesztésért/közveszélyokozásért).

      A vírus terjedésének a lassítása és az áldozzatok minimalizálása a legfontosabb, de ettől még maradtak más fontos dolgok is.

      Kedvelik 2 ember

      • Már hosszu ideje nem irtam a blogra ,mert a munkaűám nem engedte.Ellenben pontosan a blogon keresztül felfedeztem a Tilos Rádiot,azóta is hallgatom.Épp most is.
        Szoc táv,epp errol van szó a Haza es haladásban.
        Eltelt az első autoizolálási napunk.Astam a kertben,tele van a kezem apró tüskékkel a tavalyi gyomoktól.A kamrában találtam
        szétporladt vetőmagokat,tavalyi eldugott csokit.Jól jön a szabadidő ablaktörlásre,itthoni lomhalmazok megszüntetesere,
        együttreggelizésre mint a filmekben.Sirtam az ősszel hogy ki eszi meg a sok magoltmeggyet mert elmegy a fiam.Most visszajott,van ki megegye a kamra tartalmát.Lehet hogy szőni is fogok a kertészet mellett,beállitottam a kézműves műhelyt de nem volt időm használni eddig.

        Kedvelik 1 személy

      • Jó, hogy itt vagy! Írj!

        Ijesztően sokaknak a kaja, főzés, háziasszonykodás a mentőkötél. Pedig most lehetne olvasni, újrakezdeni a rajzolást, filmet (igazit, nem tévés butaságokat) nézni!

        Kedvelik 1 személy

      • Több cikket is olvastam a neten, ahol szembeállítják a liberalizmust a fegyelemmel. Mintha a kettő kizárná egymást. Azt sugallják, hogy itt az egyetlen értelmes, felnőtt viselkedés a tekintélyelvű, akár erőszakkal is, csak a te érdekében stb. hozzáállás. Hogy elég a hülyeségből, tegyünk végre rendet! Mi tudjuk a tutit, és mindenki, aki mást mond, az buta, naiv, sőt káros a társadalomra.

        Kedvelik 1 személy

      • Nem úgy értettem, hogy te gondolod így. Csak a liberalizmusról volt szó, és arról jutott eszembe.

        Kedvelés

  24. Rúzsukat vesztett netes szereplők stratégiát váltanak. A nagy nőnapi tömeg miatt ujjongani nem illik. Norbiról lerágtak már mindent.
    Marad:
    kis panaszkodás, hogy elmaradnak az eleve is ciki “road show-k”
    drámai megfogalmazása a jelen állapotnak jómódú, egy- vagy nulla gyerekes, valós problémákkal soha nem találkozó nőktől
    érzelmeskedő “együtt vagyunk, átértékelődtek a dolgok, majd csak lesz valahogy” közhelyek (nem tud mit írni)
    saját íróság tolása: felelősségvállaló/tehetséges/érzékeny vagyok (nem)
    egy személyre mindet rápakolás, nekiesés (Varga Judit)
    ízléstelen jópofizás
    egózás
    “reményadás”
    Gumiszoba tettenérhetően irigykedik Péterfynére

    https://wmn.hu/wmn-life/52433-d-toth-kriszta-terdre-kenyszeritve–koronanaplok-1-resz

    Kedvelés

    • Ez csak egy kis ártalmatlan DTK.
      “Hogy vagy, apu? A nagymamád belátta már, hogy ne mászkáljon? Miben segíthetek? Mi lenne a felelős döntés? Tegnap nem így volt… de ma így van. Mostál kezet? Szappannal? És a gyümölcsöt megmostad? Elmehetek edzésre? Ezt hallottad? Átküldtem egy linket, olvasd el! Itt egy elemzés. Ti hogy oldjátok meg? És ti? Visszamondta. Elhalasztjuk. Azt kérdezi. Erősködik. Tanácstalan. Javasolj valamit! Mi lesz a jövő héten? Van ötleted? Ezzel mi legyen?… Nincs megállás egészen estig.”
      SZAPPANNAL
      Ki, miből, hogyan gondolhatja, hogy ő ennyire fontos? Hogy majd ő mondja meg, mi legyen, ő tudja, mekkora a veszély?

      Kedvelés

    • Számomra megdöbbentő ami ezekben a körökben megy. Varga Judit folyamatos pocskondiázása, Orbán pohosozása (vagy potrohozása?) nekem egy visszataszító gyűlöletokádmány. Van tennivaló, persze, de ez a hangnem nem vagány meg szókimondó, valami egészen más. A szolgálóleány meséjének vizionálása, egymás vadalása lehetne nevetséges is, de elképesztő, hogy ők ezt komolyan gondolják. Vagy hát el nem tudom képzelni, hogy TÉNYLEG komolyan gondolják, de akkor még szörnyűbb ez a mesterségesen gerjesztett “rettegés”. Meg attól is visszataszító nekem ez az egész, hogy pontosan tudják, semmi az égvilágon nem fog velük történni a hihhetetlen erős szövegeik miatt.

      Kedvelik 2 ember

    • Világjárvány idején Szentesi Éva hatalmas felismerést tesz, áldozatot hoz és nem rest megosztani:
      Van elég RÚZSOM nem kell vennem újat, itthon maradok.

      Iróniának jó lenne, kár hogy nem az. Rémesen kínos, szekunder szégyent érzek.

      Kedvelik 1 személy

  25. És azzal mit csináljak hogy a szüleim közül az egyik teszi amit tud a másik meg kimászkál és kezet mosni se hajlandó? (fürödni is csak heti 1x, már vagy 50 éve).
    Ja, és az otthonmaradós a betegebb. Sokkal.

    Kedvelés

      • Igen, én is erre jutottam. Hamár eddig nem vált el tőle nem most van az ideje. Végülis az ő élete. Szó szerint. Csak szerintem nem tudja mit kockáztat. Én olvasom a nemzetközi híreket (Olaszország), nincsenek illúzióim.
        És akkor a “majd 15 percenként iszok vizet oszt jó lesz” című marhaságról még nem is beszéltem. A hajam kitépem. És nem fogják fel, ha bármelyikük kórházba kerül, nem lesznek látogatók. Egy se. Mert tilos lesz.

        Kedvelés

    • Ellie, ez nagyon ismerős nekem is, nehéz átélni az aggódást, a tehetetlenséget. Viszont már itt a túloldalon (70+), magamon veszem észre, amit eddig nem akartam tudomásul venni: befeszül, ellenáll az, akit a viselkedése legkisebb változtatására ösztönöznek. Öregen is, akár egy kamasz… azért se. Amit a legtöbb idős nagyon szeret, bár nem vallja be, az az emlékek felidézése. Sajnálom, hogy előbb nem jöttem rá, nem kérdeztem, nem is nagyon hagytam, hogy meséljenek. Pedig ezen keresztül, indirekt módon jól lehet befolyásolni ezt a korosztályt is 🙂

      Kedvelik 2 ember

  26. Engem nagyon taszít ez a társadalmi konszenzussá mutálódott csúsztatás, hogy “az idősek érdekében maradunk otthon”. Szerintem meg a jól felfogott, kollektív érdekünkben. Mártír játszma, köze sincs az aggódáshoz.

    Kedvelés

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.