Avagy: ha bármilyen tudatosságot akarsz vinni az étkezésedbe, milyen táplálkozási irányzatot válassz?
Vannak ezek a Virányosi közösségi házbeli estek (és lesznek is még!). Ez most ilyen volt, hétfőn:
https://www.facebook.com/events/562551897937088/
Sokféle ember jött el (összesen maroknyi, de tényleg változatos népek voltak).
A beszélgetés végén elhangzott Liv híres mondata a sportrovatból:
ez csak kaja!
Vagyis: fontos meg minden, tájékozódni, gyógyulni jó és szükséges, de: nem kell rágörcsölni, hitvitákba belemenni, bonyolultan szervezni, hogy te majd mit eszel külön a lagzin, félni az ételektől, őrlődni, ellentétbe kerülni másokkal, papolni róla, szorongani, túlkorlátozni.
Amit értelmes emberként tehetsz:
Egyél jól (ehhez először is: tudd, mi a jó. Nem tudod? A te dolgod eldönteni, kinyomozni, valami mellett elköteleződni!).
Ne önigazolj, hogy miért okés a kártékony, tudatosság nélküli étkezés, ne gyűjtögesd az érveket: nem okés. Ha nem érdekel, akkor mondd, hogy nem érdekel, de ne önigazolj.
Csináld, amit eltökéltél. Viszont ne szorongj minden apró részleten. Erővel, hittel, komolyan, de ne görcsösen.
Ne is vitázz, hittéríts. Nem éri meg. Igen, sokan nem tudják, mi van, igen, sírnivaló tévhitek vannak, de ez nem a te dolgod. A hittérítés mindig játszma, fölényeskedés, lélektani előnyszerzés. Ha nagyon kérdezik, mondd: én ezt és ezt eszem, mert ez a jó nekem, de ez a magánügyem, száéllj le rólam. És kész.
Ha tőlem kérdeznek étrendről, nekem is el kell döntenem, hogy aki kérdez, érti, érzi, jóindulatúan akarja tudni, vagy csak vitázni akar, esetleg tesztel, ellenérveket gyűjtöget a kifogásai muníciójaképp.
Én nem adok senkinek tanácsot kezdeményezően, amit teszek, az az ismeretterjesztés, cikkeket és bejegyzéseket írok. Aki tanácsot kér, attól megkérdezem: azért kérdezed ezt tőlem, mert ismered az értékrendemet, utamat, eredményeimet, és elismered, vagy érdekel? Ha nem, akkor ne beszéljünk erről. Csak azért, hogy furcsálkodhass…?
Ez csak kaja: egyfelől tudd, hogy teljes magánügy, mit eszel, hacsak nem nagy közösségi étkezésről és döntésről van szó. Alapesetben nem szólhat bele senki, ne véleményezze, ne firtassa, ne akarja helyetted jobban tudni, mit eszel, mit kell enni. Ennek a másik oldala az, hogy te se terjeszd, taglald, nyomd másra, ne kapacitálj embereket.
Mit egyél tehát, hogyan dönts?
Többféle működő, egészségesnek mondható, változatos étrend létezik. Melyik “a jó?”
Attól függ, mi a célod. Mit akarsz, vársz el az étrendedtől? Nincs olyan, hogy valami mindenkinek egyformán jó, mert az embereknek különböző bajaik, szokásaik, erényeik vannak. És nem csak egészség van. Mondjuk jót tesz neki az adott étrend, de nyűgös tőle, nehéznek érzi, nem tartja hosszú távon. Akkor inkább legyen más. Vagy: a diétája éket ver a férjével való örömteli együtt-étkezésekbe.
Felsorolok néhány célt:
Aki csak megőrizné az egészségét
Low-carb, mediterrán, ketó. Érdemes gyanúsnak tartani a tejfehérjét, glutént, laktózt.
Tisztábbnak, könnyebbnek lenni
Böjt, IF, nyersvegán, vegán, paleó, ketó is lehet, ízlés szerint. Mit kér a tested? Átmenetlieg tartsd, utána egyél többet és vezesd vissza akár az étrendedbe a kiiktatott élelmiszert, persze mértékkel.
Izmot építeni, megerősödni
Ez nem fog menni sok és jóféle fehérje nélkül, és plusz kalória kell hozzá. Sok jó fehérje inkább (szinte csak) az állatban van. Növényből, pláne nyersből nehézkes az anabolikus (építő) folyamathoz elegendő energiát nyerni. Lehet az étrended paleó, mediterrán, ketó pici rizzsel/zabbal, akár vegetáriánus is, sok tejtermékkel és tojással. A tiszta, alig-szénhidrátos ketó nem támogatja az izomépítést (megőrzi viszont a már meglevő izmot)
Fogyni
Átmenetileg működhet a vegán és minden kiiktatós. Szuper az IF és a ketó. Hosszabb távon az elég fogalmának a megértése, az érzelmi evés kiiktatása, a lelki dolgok rendberakása segít, ez a válasz arra, ha “hízékony” vagy. Át kell kalibrálni az adagokat, a mennyiségeket a FEJEDBEN, és jó ízlést, szokásokat, vásárlásokat kell kialakítani (ezekhez pedig bélflórát, mert a kívánás ott dől el!).
Durván szenvedsz egy állapottól, enyhülnél
Terápiás étrend való neked, én nem fogom itt felsorolni, összefoglalni, GERD, hisztamin, szénhidrátmentes, gyulladáscsökkentő… irány a progresszív táplálkozási tanácsadó, például taplalkozasbeallitas.hu, és az állításait angol nyelvű internet keresési találataival vesd össze. Fogyadd meg és csináld, amit mond (lehet, hogy előtte laborokba is el kell menned!), majd figyeld, mi történik.
Miért is lesz mindenkinek baja? Öregszünk? Ó, nem! És nem is elkerülhetetlen. Hanem az van, hogy – és kérlek, ezt a megfogalmazást jegyezd meg jól: – leketyegett az az idő, amíg az adott kártékony anyag, szokás hatása nem látszott meg direkten és kiabálóan a működéseden. Vége van, elfogyott a kraft, kiég a mellékvese/pajzsmirigy/hasnyálmirigy/cukorfeldolgozás/női hormonrendszer, immunrendszer, szétmegy a bélfal, bélflóra. Ha az előző húsz évben nem azt eszed, nem annyit alszol, iszol vizet és alkoholt, stresszelsz és mozogsz, akkor ez most nem lenne, hiába lettél negyvenhét.
A terápiás étrend drasztikus. Van, akinek átmeneti, aztán lazítható, másnak élete végéig kell tartania. Hosszú távon valami és valamennyi állati eredetű élelemre szükséged lesz, ez biztos.
Amúgy a jól peleózók és a jól ketózók is leginkjább zöldséget esznek, pont úgy, mint a jól-vegánok. Hitted volna?
És van, aki hobbiból csinálja a diétát. A kíváncsi. A hardkór, önkísérletező: kibírom-e? Jellemfejlődök egy jót! (Én egy kicsit ezért, ez a fele, egy kicsit pedig azért, hogy el ne hízzak, hiszen elkezdték lenyomni gyógyszerrel a pajzsmirigyműködésemet, és attól mindenki hízik.)
Böjt, IF, ketó. Esetleg nyersvegán, komoly (nem sütizős) paleó való nekik.
Ezek mind egészségi, közérzeti szempontok. De amikor eldöntjük, hogy mit, mifélét együnk, főzzünk, akkor vannak más szempontok is. Igenis szempont az, hogy mit szoktál meg (ez egyébként egészségedre is hatással lesz és akkor megint egészségi a kérdés), ezeken egyébként érdemes úrrá lenni, de vannak anyagi, környezeti és szociális szempontok is, például senki ne hagyja ki a vacsorát, amit egész héten várt, a szívszerelmével. Nápolyban bizony pasta és pizza lesz, meg tiramisu…
Ketó és Norbi új ügye (fater81 nevű kommentelőnek írom, aki belinkelte ide):
Ugye azt látjátok, hogy “Norbit”, akiről az elmút hetekben többet beszéltél, mint a gyerekedről, ez is jellemző, na, szóval őt most ütni kell, ő a célpont, ez a kötelező mutatvány? Én ebben nem azért nem veszek részt, mert egyetértek Norbival, vagy mert ő is ketós, vagy mert én már csak ilyen csakazértsem-alkat vagyok.
Hanem mert értelmes ember ilyenben nem vesz részt.
Mit gondolok?
Azt gondolom továbbra is, hogy a ketó az IF-fel és sok-sok sporttal (vegyesen aerob és súlyzós) a legélhetőbb, egyben egészséges étrend. Nem kellett ehhez Norbi. Ő nem tesz hozzá, legfeljebb széles körben terjeszti el, hogy ketó is létezik. De nem is ront rajta, mármint annak, akit a lényeg érdekel.
Teljesen más téma az, ha valaki nem jogtiszta fotóval marketingel, mint az, ha téves vagy megalapozatlan állításokat tesz egy diéta hatásairól. A legjobban valóban ketogénnel lehet fogyni. A ketogén NEM buta divatdiéta. Nem is népszerű.
Nagyon örülnek azok, akiknek eddig se tetszett a ketó, fikázták, mert akkor engem is, miközben nekik nem menne, ennyi az ok. Most megint lett muníció, röhögcsélnek, hát nyugodtan, csak hát ettől nekik nem javul az egészségük, kinézetük, pedig… na, szóval egyikükkel sem cserélnék. A pártoskodó, a “vagy ide, vagy oda állok” gondolkodás nem igényes, nem intellektuális, nem vezet eredményre, ezért ezen a blogon nem lesz ilyen. Én nem mondok semmit ezekre, én csinálom, amit eddig.
Mit is? Kiegyensúlyozott maradok: lélek, szépség, test, kultúra, munka. Spontaneitás, kötelesség, lazulás, erőfeszítés, terv. Edzek, alszom, futok, színházazok, olvasok, eszem örömből és egészségből-örömből (olyan nincs, hogy csak egészségből!), és böjtölök. Nézetek labort, megyek szűrővizsgálatra.
Mindenkinek javaslom, tanuljon meg angolul olvasni, eligazodni a táplálkozás témájában a közepesnél kicsit jobban. És akkor önálló lesz, és nem mondhatja, hogy de hát ő nem tudta, neki nem szóltak.
*
Hogy mi az IF? Rövidebb, napi 12-20 órányi böjt (étkezések kihagyása), rendszeresen, életmódként. Intermittent fasting. Sose lesz termék, ezért nem reklámozzák. De van itt valami, amiről nem beszéltünk, és cél lehet:
szépítés, hosszú élet, öregedésgátlás
Ezekre jó, a ketogénnel együtt.
Kapcsolódó bejegyzéseim:
csak az olvassa. én szóltam 
IF = 3 hónap alatt már lement 10 kg.
Az én “sztorim”: valamilyen szinten mindig túlsúlyos voltam. Ezt egy ideig úgy-ahogy kordában lehetett tartani, leginkább sporttal. Nyáron leszedtem egy kalóriaszámlálós appot a telefonra, és elkezdtem számolni, hogy mit is eszek. Ugyanúgy ettem, ahogy azelőtt, hetekig mindent szépen beírtam, őszintén, és utána jött a mély döbbenet. Átlag 1200-1300 kalória napi fogyasztással is lassan, de biztosan híztam (valószínűleg már a korral is összefügg, eddig legalább nem híztam). Endokrinológus, kivizsgálás, semmi bajom, se IR, se pajzsmirigy, semmi. Endokrinológus szerint genetika.
Nálad is olvastam az IF-ről, máshol is szembejött, megkérdeztem a dokit, szerinte is jó – így az egyetlen “fogyókúra” aminek esetemben volt értelme. Azért az idézőjel, mert több kalóriát eszem mint előtte (endokrinológus tanácsára), sport maradt, mégis szépen, heti 1/2-1 kg-al kevesebbet mutat a mérleg.
8-16 böjt, én déltől-estig eszem, ez nem okoz nekem gondot, kb. 1 hét alatt megszoktam.
Egyébként 20+ éve vega vagyok, allergia miatt (nem vegán).
KedvelésKedvelik 2 ember
Köszi a sztorit! “A korral is összefügg” mondatoddal kapcsolatban írok új cikket épp!
KedvelésKedvelik 1 személy
Inzulin rezisztencia diétán vagyok fél éve lassan, de igazából előtte is sok zöldség, sovány hús, gyümi “diétán” voltam. IR diétában nekem az a nehéz, hogy reggel legyűrjem a minimum szénhidrát adagot, ami szükséges, hogy ne essen le veszélyes szintre a cukrom. Meg persze macera betartani a napi 5 étkezést, de különben nagyon-nagyon rosszul vagyok és a korlátlan gyümölcs fogyasztás is hiányzik.
Szeretem, hogy sokkal jobban élvezem a zöldségek, gyümölcsök ízét, amióta jó pár éve kevesebb cukros, szénhidrát dús ételt eszek.
Páromnak keto nagyon bevált anno (persze mozgunk is mellé bőven), utána se jött vissza rá amit leadott, diéta alatt se volt kevesebb energiája.
KedvelésKedvelés
“reggel legyűrjem a minimum szénhidrát adagot, ami szükséges, hogy ne essen le veszélyes szintre a cukrom” ezzel az ellenkező irányba mész, kiszolgálod a cukordependenciádat, és nem is esik jól (nem véletlen). Ez az elavult szemléletű IR-kezelés, ez az, ami sem nem működött (betartva) se jól nem esett (nem is tartotta be) Lupui Izának.
Vagy tényleg azt mondod, hogy jól vagy, ha nehéz is legyűrni?
Most edzel?
Ha nekem lenne IR-em, biztosan megpróbálnám tágítani az étkezések közti időt, mérve a cukrot, amiből lehet IF is lassan, és ketoadaptálódni, majd fél-egy-két napokat ketózni.
KedvelésKedvelés
Igen, heti négyszer edzek (és persze szabadidőben is van mellé mozgás, kirándulás, túra gyakran), viszont a kardioból (futás, spinning főleg) lejjebb kéne vennem (eléggé ragaszkodok hozzá, mert ezeket szeretem csinálni, jól esik testileg, lelkileg és jó érzés, hogy sokkal jobb az állóképességem tőle, mint volt pár éve) és többet kéne arra koncentrálnom, hogy normális izomzatot szedjek magamra. Sajnos önuralmat kell gyakorolnom majd és azt csinálni, ami hasznosabb a testemnek.
Diéta: Nem tudom… az a gond, hogy amikor nem eszem meg az előírt szénhidrát mennyiséget, akkor az alacsony cukortól vagyok rosszul, volt ájulás is belőle. Egyet értek veled abban, hogy biztosan nem teljesen jó a szervezetemnek, ha ennyire erőltetni kell meg émelygek tőle, csak a rosszul léttől is félek már. Megpróbálok azért jobban utána járni majd a témának, más dietetikussal is beszélni, olvasni, több időt rászánni stb. Bevallom eléggé minimális tudásom van a területen és csak igyekszem a kórházi dietetikus tanácsát követni emiatt. Lupui Izának is utána olvasok, köszönöm a tippet.
KedvelésKedvelés
Lupui Iza egy időben 160 gramm címmel üzemeltetett blogot, most már inkább lelkizős-minimalista coach, és azért írtam őt, mert akármilyen szépen fotózta és profin, összeszedetten, hibátlan helyesírással írta is, látványosan nem haladt a saját testi állapotával, sőt, eközben méregdrágán vállalta emberek étrendi és lelki coachingját, és keresztpromózott mindenféle, inkább haszontalan szolgáltatásokat. A 160 gramm ajánlgatásától, felfancyzásától, a szép-de-semmire-sem-jó nyünyüzéstől azért leszek rohadt ideges, mert itt van egy légiónyi kicsit szőrös, nagyon elkeseredett IF-es, PCOS-s, hashimotós nő, akik szülni szeretnének, meg teljes életet élni, de így nem fognak. Telik az élet, költik a pénzt, és nem értik.
(Hogy mit? Azt, hogy a megoldás a nagyon low carb és az IF, illetve a kitartó, zúzós sport – és a hozzá szükséges edzettség megalapozása –, megelőzésképp is, minél előbb elkezdve. Semmi alibi, semmi fancy, semmi kifogás és kevés netes bandázás.)
KedvelésKedvelés
Nekem még a teherbeesésem előtt azt mondták hogy IR-es vagyok, nem lesz spontán gyerek, szedjek gyógyszert, szedtem. Aztán amikor terhes lettem, nőgyógyász javaslatára nem szedtem tovább, gond nélkül szoptattam évekig így is. Szülés után kb öt kiló volt rajtam, előtte nem voltam túlsúlyos. Na de fogyni akartam, IR-tudattal evidencia volt a 160 grammos diéta, híztam tőle gyönyörűen. .Amikor 80-100 grammra álltam át és mellé számoltam a kalóriát, mértem az adagokat (ez jó nagy pofáncsapás volt) már fogytam, de nekem tarthatatlan és életidegen volt a folyamatos eszegetés, sosem laktam jól és túl kötött volt és egyszerűen nem működött a napi 5x evés.
Aztán hagytam ezt a kaja dolgot, visszatértem a szülés utáni súlyomhoz, letojtam, jártam biciklivel, cipeltem a bevásárlást, nem híztam, nem fogytam.
Amióta a gyerek intézményesített és reggel időben menni kell, valahogy úgy alakult hogy nem ettem egyig, kettőig, csak néhány üres kávét. Semmiféle nehézséggel nem jár 16-18 órán keresztül nem enni, fel se tűnik. Ettem amit a család, hét körül megvacsorázunk és ennyi. Nem kívánok esti “utóvacsorát” mint a napi ötszöri eszegetésnél.
Most új mérföldkő van, három hete személyi edzővel járok súlyzós edzésre heti kétszer, és még hétvégén egy óra valamilyen intenzív mozgást beiktattam. Igyekszem még kevesebb gluténtartalmút enni, és még inkább odafigyelni az adagokra, de őszintén szólva annyira nem görcsöltem rá, mert nekem ez a napi másfél élvezetes és kielégítő étkezés gyakorlatilag megoldotta a gondjaimat. Semmiféle plusz energiát nem kíván, amit elpazarolnék a dobozka, főzőcske, gondolkodásra hármasra, azt inkább beletolom az edzésbe és alvásba.
KedvelésKedvelik 3 ember
Köszi, hogy leírtad, hogy neked mi működik.
“túl kötött volt és egyszerűen nem működött a napi 5x evés.” igen, ezzel a részével van nekem is a legnagyobb gondom
KedvelésKedvelés
Sok 160 grammos diétát tartó ismerős is ezzel küzd. Amíg hobbi tud lenni a napi 5xi kajakitalálás, készítés addig jó, megy a dolog, de ha már sok az elfoglaltság, kötöttség, egyszerűen nem fér bele, se energiában, se időben. Ahogy írod, te sokat sportolsz, az is idő és megértem hogy emellett nem fér bele. Érdemes konzultálni a diétát előírő dietetikussal vagy orvossal, mert lehet hogy a te aktív életmódod mellett más elosztásban is ehetsz, vagy kevesebbet. A 160grammnyi szénhidrát sok, bár én nem értek ehhez semennyire, de olyan fura hogy a 120 kilós tévés-autós életmódú inzulinrezisztensnek is ez az előirányzott, meg az 50 kilós aktívan sportolónak is.
KedvelésKedvelik 1 személy
Remélem nem hangzik reklámnak (nincs még mit nagyon eladni, meg intézményeknek szántuk), de munkából kifolyólag most irtó sokat foglalkozunk “tudományos” étkezéssel, dietetikusi mintákkal és orvosi előírásokkal, főleg cukor-és vesebaj, jelentős túlsúly területen. Utánkövető (“kalóriaszámláló”) appot vagy étrend-tervezőt sokan csináltak már, amivel mi küzdünk az viszont képes rengeteg tényezőt figyelembe venni, életkor-bmi-testtömeg, ételallergiák, különféle egészségi tényezők az alapbajon innen és túl, mozgásmennyiségek, dietetikussal vagy anélkül megalkotott diétás célok, egyénileg orvostól kapott javaslatok, korlátozások. És mivel sokan nem akarnak étrendtervezéssel vacakolni, automatikus menütervező, a megadott irányok és korlátok közt. Kiderült például, az előírások szerinti vesebeteg-diétát “kézzel” jóformán képtelenség megcsinálni, annyi mindent kellene figyelembe venni, perszehogy a többség képtelen úgymond betartani, mert durva.
De közben arra is fény derült, hogy sok ponton az orvosok és dietetikusok egymással is vitatkoznak, új kutatások jelennek meg új összefüggésekről, a napi ötszöri étkezés szentsége vagy a CH-kalória se olyan egyértelmű, személyre szabni dolgokat pedig rengeteg adat és megfigyelés alapján lehet igazán. Tulajdonképpen “laikusként” is irtó tanulságos folyamat, kár hogy az is látszik, egy átlagember kb. meddig képes általában eljutni tudatos táplálkozás terén, még mindenféle segítségekkel is. És igen, a szociális tényezők nem elhanyagolhatóak – közös ünnepek, étkezéshez kötődő örömök vagy közös tevékenységek, anyagi korlátok és sok minden más.
Én magam se jutottam messzebbre, mint az alapok nagyon automatikus betartása – főzni alap nyersanyagból, no hozzáadott cukor, desszert csak nagy ünnepkor, nincs nasi (pár szárított gyümölcs, esetleg…), hálistennek a készételeket vagy szénsavas lónyálakat végképp nem szeretem. Nem kell sok se semmiből, ahogy öregszem egyre inkább nem. Nyilván ahogy halad a kor, ez kevés, ahogy a mozgásnak is rendszeresebbnek, intenzívebbnek, tudatosabbnak kell lennie. Még nem tudom, pontosan hogyan, de szép apránként van valahonnan valahova.
KedvelésKedvelés
Köszi, érdekes.
A napi ötszöri étkezés azért egy ideje már lekerült a slágerlistáról: nem csak macerás és széttördeli a napot, hanem kiszolgálja és még mélyebbre vájja az IR-t, a cukorfüggést, ráadásul aki nem számolgat kínos precizitással, az csúnyán túltolja a kalóriát. 300-400 kalóriás étkezések kellenének, hogy ne, borzadály.
Az életkor csak akkor/azért számít, mert
beérnek a nemmozgós, túlterhelősen evős következmények
leépül az izom, megroskad a test, fájdalmassá vagy nehézkessé válik a mozgás
aki elkezd izmot építeni, sokat és virgonc módon edzeni, lowcarbozni, IF-ezni, annak 55 évesen is gyorsul az anyagcseréje.
Csatlakozzatok a Facebookon a Ne félj az edzőteremtől! csoportunkhoz! Sok a külföldön élő tag, nagyon támogató a közösség.
KedvelésKedvelés
Nekem mindig az IF-fel sikerül csak fogyni, mellesleg már harminc évvel ezelőtt is használtam a módszert, amikor még azt sem tudtam, hogy neve is van ennek. A vegaságról: Szintén pontosan harminc éve vagyok vegetáriánus, vérképem tökéletes. Soha nem volt problémám ezzel az étkezéssel, gyerekkoromban se ettem húst, csak néha májat, vagy minimális parizert. 25 évig nem ettem tojást. Most sem fogyasztok direkt tejterméket, de néha mondjuk becsúszik egy joghurt szószos falafel vagy saláta. Nem igaz, hogy “ez csak kaja” és nem mindenki betegszik meg a hosszú távú vegánságtól vagy a vegetariánizmustól. A barátnőm szintén egész életében vega volt, és neki sincs semmi baja. Az sem igaz, hogy aki vega, az minden egyéb fontos, környezetvédelmi szempontot figyelmen kívül hagy. Én pl. letettem az autó használatról, nem vagyok kütyüfüggő, nem ültem még soha repülön, nem járok nyaralni, nem használok műanyagot, nem iszom pet palackból, addig hordom a ruhát amíg jó rám és el nem használódik, és összesen három pár cipőm van. Éppen, hogy a vegák azok, akik a legjobban odafigyelnek a klímavédelemre. Gréta is vegán. Bocs a hosszú kommentért, de ezt egyszer már el szerettem volna mondani neked. Ja és nem vagyok sütiket sütőgetö vega, ez fontos. . Itt Bécsben nagyon sok környezetvédő vegán ember él, akik komolyan veszik a klímavédelmet. Ja és nem eszem chia magot meg egzotikus dolgokat, már csak azért se, mert nincs rá pénzem. Szeretném eloszlatni azt a mítoszt, hogy hosszú távon, hazai alapanyagokkal nem lehet vega életmódot folytatni. Sose éltem különleges, külföldi csodaszerekkel, a vega emberek többnyire otthon termelt ételeket esznek. Soha életemben nem volt súlyos hiánybetegségem vagy bármi bajom a vegaságból. Ami betegségem van (gerinc) az születési rendellenesség. Barátnőm pedig teljesen egészséges. Bocs az ékezethibákért, német billentyűzetről írok. Nem akarok se barátkozni, se kioktatni, se gúnyolódni, ezzel a kommenttel csupán annyi volt a célom, hogy elmondjam, a vega élet lehetséges hosszú távon is.
KedvelésKedvelés
Cassandra, ugyanott folytatod, miért kell ezt? A barátkozást még 2015-ben elszúrtad, elég nyomasztóak a lájkjaid is.
Nem kattintasz többet a blogra, teátrális távozás. Mit szeretnél, hányszor kell még mondani?
Ráadásul üresen feszülsz, nincsenek érveid, csak az anekdotikus “a barátnőm is” típusúak, és magadat mint jó példát állítod be. Muti tíz laborleletet az elmúlt évekből, beszéljük át.
“Nem igaz, hogy “ez csak kaja””
de, igaz, de olvasd kontextusban: nem kell ráfeszülni, élvezni kell az életet, jó szokásokat kialakítani, és hajrá. Az étkezési zavarok táptalaja a gyenge énből, sikertelenségből fakadó élmény, az új meg új próbálkozások görcse, önutálata. EZÉRT írom, hogy ez csak kaja.
Cigi, vádaskodás, alig sport, nyavalygás. Minden második posztod kínlódó fogyókúráról szól a vicceskedés mögött.
Te durva túlsúllyal kenyeret, gyümölcsöt eszel és azt írod, “elhagytam a szénhidrátot”, most erre mit mondjak?, ez reménytelen. Ha jó minőségű fehérjét ennél, jobban lennél. “nem mindenki betegszik meg a hosszú távú vegánságtól vagy a vegetariánizmustól” ilyet nem állított senki, a posztban az van: “hosszú távon kell valami állati”, vagyis a vegetáriánusok is welcome. De aki vega/vegán, az főleg szénhidrátot eszik, zsírból meg csak növényit, ami durván gyulladáskeltő.
Ha működne, amit csinálsz, jól lennél.
A vegaság ideológia, nagy erőkkel próbálják igazolni.
KedvelésKedvelés
(nem letettél az autóról, hanem férj nélkül nincs rá pénzed)
“nem járok nyaralni” …
Fú, dühít ez a fajta patologikus önáltatás. Soha semmi önkritika, magadba nézés, változtatás. Önigazolás, nyavalygás.
Tök vicces, hogy nekem magyarázod ezeket, aki soha nem autóztam, a kilencvenes években is úgy éltem, szemétszelektáltam, mint most, három gyerekkel csinálom az ökoságom, és kb. tizenkétszer ültem repülőn életemben!
Meg hogy azt hiszed, minden rólad szól, mindent rólad írtam, és egyesével cáfolod…
Greta is vegán, ez aztán az érv…. Greta egy TERMÉK, egy trójai faló, politikai eszköz és a Z generáció celebje! Nagyon kedves meg fontos meg minden, de aki csak Greta miatt jött rá, hogy mi van, az egyszerűen buta. A szülők nyilván alig várják, hogy repülőre, oppsz, vonatra üljön és elmenjen valami konferenciára, rögtön rohannak steakezni…
A vegaság nem valódi környezetvédelem, a tápláálkozási preferenciánk az egész problémának amúgy is picike hányada csak, ráadásul az egészségesen élni akaró egyént tök etikátlan az étrendválasztásával basztatni, miközben a probléma túlnyomó többségéért a nagy üzemek felelnek (ipari termelés, szemétkezelés, média, energiaelőállítás, piaci logika, profitéhség), az meg a döntéshozók kezében van. A VEGÁKAT AZ IDEOLÓGIA TARTJA EGYBEN, NINCSENEK JÓL, ettől olyan hangosak, imádják, hogy most ők a trend, és ahogy a közösségi médiát elnézem, sokan a hosszú évek autózásáért, cigizéséért, pazarló ruhahalmozásáért vezekelnek így. Kettő éve még neked is a seggedhez volt nőve az autó, ugye.
KedvelésKedvelik 1 személy
Igen, a seggemhez volt nőve a kocsi, de én is változom. Nem gondolom, hogy rólam szól, vagy közöm lenne a bejegyzésedhez. De vegyük például Tamara barátnőmet, ő aztán kicsattan az egészségtől, na ő tényleg egy átlagos magyar vegán, vannak azért ilyenek is. Ráadásul még vékony is. Amúgy mindenben igazad van – mert több igazság van. Mindenkinek igaza van és senkinek sincs teljesen igaza. Részemről ennyi most. Jó hétvégét.
KedvelésKedvelés
Nagyon örvendetes, hogy letetted a kocsit, de kicsit levon a dolog vállalás-jellegű ökóságából, hogy anyagi kényszer vitt rá, illetve hogy nemrég és sok éven át még rengeteget és büszkén-boldogan autóztál, tehát ne hangoztasd.
Nem kedvelem, amikor összeírják emberek a jópontokat, valahogy olyan bizonygatós.
“Amúgy mindenben igazad van – mert több igazság van. Mindenkinek igaza van és senkinek sincs teljesen igaza.” Íjjj, ezt nem kedvelem, ez maszatolás. Érvelj! Játssz tisztán! Legyen komoly a szavad!
Aki vegán, az lényegében szénhidráton él. Jelen kínálat, tipikus életmód mellett ez gabonát, tésztát-kenyeret, krumplit, gyümölcsöt jelent némi hüvelyessel. A magas szénhidrát magas cukorhoz, magas inzulinhoz vezet, ehhez jön még a finomított-hevített növényi olajak extrém kára. Nem a vékonyság a lényeg. Az anekdota, az egy-egy eset nem érv. Szerintem – és ezt nem egy-egy emberre mondom, ránézésre, hanem a szokások, okok, hatások ismeretében – a vegánság tévút. Jobb, mint a mindenevő tipikus kajaámokfutás, de tudatossággal sokkal jobb étrendek is vannak.
Te amúgy dolgoztál életedben valamit?
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: tiszta víz a pohárban | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb…
Visszajelzés: hogyan fogadd el magad? de igazán | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő
View at Medium.com
“Of course, virtually everybody who says they want to lose weight cites “health reasons.” I sure have. But even then, we don’t admit that the way diet rules control a person’s life is far from healthy.”
Nem az életét kontrollálja, hanem a függőségét, a téves, elromlott működését. Diétázni pedig azért kell, mert előtte harminc éven át annyira elrontotta az evését, testét. És nem biztos, hogy rendbe tudja hozni. Valószínűleg visszafordíthatatlanul károsodott, és 5-20 éve van, az is nyomorúságos lesz. És nagyon szeretne már megnyugodni, nem baszogatva lenni, kínlódni a módszerekkel. És ez érthető.
De ez nem azt jelenti, hogy rendben van így az illető, vagy hogy nem az övé a felelősség.
Ha lenne bennük becsület, akkor azt mondanák: ti, nagyon fiatalok, vigyázzatok, mert innen már lehetetlen visszafordulni. Ti ne így éljetek, a hetvenöt kilónál kapjatok észbe, mert ez pokol. Egyébként van neki lánya.
Tehát, food freedom. Így hívják, erre befizetnek nők, nem is keveset, tekintélyszemély magyaráz, és örülnek, hogy NEM KELL FOGYÓZNI. Végre megszabadulnak a diet culture rabságából, rideg parancsoktól (hogy nem kéne cukros löttyöket inni, vagy hogy a túl sok szénhidrát nem jó).
Szerintem ez, amiben a szerző van, durvább a kemény drognál.
Amerikában elképesztően olajozott és agymosó az addikcióra szoktató élelmiszeripar, a gyorséttermi és készételek, édességek ága, és ugyanilyen mohó iparág a diétaipar, a fitnesz, a média, a gyógyszergyártás, plasztikai sebészet, a motivációs guruk is.
Ez a nő harminchét éves, hatéves a lánya, akit egyedül nevel, 170 kiló kb., visszafordíthatatlanul károsodott (zsírödémája van, járni alig tud), minden cikke nyafogás és lelkizés, de közben hatalmas önbizalma van, és az üzenetet széles körben terjeszti, “őszinte”.
Közben retteg attól, hogy mindjárt meg fog halni.
KedvelésKedvelés
De van ilyen ketoekéző posztja is, beszarok, 400 fontos súllyal, durva takeaway-gyorskaja túlhabzsoló függőként beszél arról, mi fenntartható, de ezt sem vállalja, rátolja a dokira. Mivel nem tudná betartani. Komolyan mondom, beszarok ezen:
View at Medium.com
KedvelésKedvelés