keddi kérdés

Ezúttal Lelkes Villő kérdését válaszolom meg.

Hogyan juthatnék el odáig, hogy képes legyek lemenni hídba? Két évtizede jógázom, jóginak mondom magam, de sehogy sem sikerül, és gyakran vagyok frusztrált és keserű emiatt, cikinek is érzem, ezért amikor ebben a témában célozgatok és gyűlölködöm, akkor inkább az ízületeim mögé bújok.

Én azt látom, hogy aki nem igazán szeret, tud mozogni, nem élvezi, nincs jó testtudata, azt ráadásul vissza is húzzák az unásig ismert jógás intelmek, amelyek jól jönnek neki, mert így soha nem kell túlmennie a határain. Hogy mit hogy helyes végezni, mert különben jujuj, mi lesz. Köztük: “a térd nem mehet a boka elé” – dehogynem mehet: nagy súllyal nem mehet, szokatlan terheléssel nem mehet, gyenge térddel nem mehet, hirtelen nem mehet, lehetőleg ne nagyon menjen, de van, amikor mennie kell. Ez a téves és okoskodó beszédmód, amellyel sokan mások örömteli mozdulatainak képei alatt is turnéznak áljóindulatúan egy kis figyelem reményében, fölöslegesen gátol, húz vissza, ebből lesznek a magukat rendszeres sportolónak nevező szájhősök, az “orális jógamesterek”, és ők semmi, de semmi ügyességre nem képesek, elemi szinten sem.

Szerintem, ha nem beteg a mozgásszervrendszere sehol, szinte bármelyik, ezt soha nem űző felnőtt is képes a híd egy kezdetleges formáját felülről lemenve kivitelezni. A nehezebb formákat tökéletes autodidaktaként, sérülés nélkül fejlesztettem ki. Erre hoztam létre a Skandináv maszáj 9+1 részes posztsorozatát tavaly nyáron, tudatosan lassú lépésekkel, itt találod az első posztot:

Rendszeres gyakorlással menni fog. Ehhez egy icipici motiváció, idő és belső béke kell csak. Tudom, hogy elfoglalt vagy, de valamilyen más tevékenységed rovására talán mégis le tudod csípni, ami nem olyan lényeges vagy építő.

8 thoughts on “keddi kérdés

  1. Az én válaszom erre: a póz van értem, nem én vagyok a pózért. A hídnak sokfajta változatát lehet gyakorolni. Nem láttam még a hidas videókat, ott is megjelenik ez, gondolom. A jóga eredeti célja amúgy is valami más, még ha sokan tornának is tekintik. Engem addig zavart, hogy nem vagyok elég hajlékony, ameddig sportnak fogtam fel ezt is.
    A térd, hát igen, ezt tökéletesen árnyalod. A gondolatmenetben látni a saját élményt, és kritikus utánanézést, de idáig kevesen jutnak el, még a tanárok közül sem mindenki. Egyszerűbb úgy tanítani, hogy ne menjen előrébb, az biztonságos lesz. A 30-40-esek nagy százaléka egyébként is félelmetesen módosult, beszűkült ízületi mozgású testben él.

    Kedvelés

    • Van néhány jelképes póz, és azok nem tudása nagy dráma azoknak, akik kifele mutogatnak mindent, csakis ebben élik meg az önbecsülést, hogy “ugye, milyen menő vagyok, ugye, milyen szép vagyok, mindenki ide nézzen”. Nagy csapda ez.
      Videó nincs sajnos, leírás van, fal, kanapé, óvatosság és legalább öt élőben közös gyakorlás.

      Kedvelés

      • Jelképes, hm. Ez érdekes, nekem a mozdulatlan meditációs ülés a jóga jelképe (nem lótusz). De az igaz, hogy sokan mondják, hogy nem jógáznak, mert nem hajlékonyak, nekik biztosan ilyenek ugranak be, a híd, a spárga.

        Kedvelés

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.