egy estém a belvárosban

Igazából én csak belecsöppentem Antonia révén ebbe.

És Antonia is hogy. Még 1995-6-ban az egyetemen tanított (Nemi szerepek a civil társadalomban szeminárium), aztán a NANE: én 2004-ben végeztem el a képzést.

Aztán évekig nem találkoztunk, elsodort a 2004 utáni életem. Most januárban egy kritikai pszichológiai előadás házigazdája volt az ő csodálatos birodalma, és utána látogattam meg, kettesben beszéltünk hosszan a transzproblémáról, az identitáspolitika válságáról.

Aztán lett az angol csoport, amelyet itt meghirdettem, csatlakoztatok több tucatnyian, lett egy kemény mag, azóta is járunk (írj, ha jönnél: feminista angol felsőfokon). Antonia az intellektuális forrás, a politikai példakép és kicsit anyánk, pszichológusunk is. Elképesztően megugrott a szövegértésem és a szókincsem is, ír, kanadai, bármilyen kiejtés jöhet!

És aztán ebből lettek a fordítások. A szerző Rachel Moran.

A témában annyi előzményem volt, hogy 2005-től összejártam a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalommal, a korai hazai abolicionistákkal (abban a jó világban még, amelyet azóta is siratunk, amikor hittük, hogy lesz itt szabadság, baloldal, valódi emberi jogok, progresszió. De fidesz lett, megfojtott civilek, transzhiszti, széthúzás, netes görénykedés, rosszízű szerveződések és rengeteg erőszak).

És csütörtökön egyszerre ott ültem egy hatalmas társaságban, rengeteg külföldi nővel és a magyar feminizmus túlélőivel. A könyvbemutató után egy minikonferencia is volt a Kossuth Klubban. Utána vacsora jött mexikói módra a Tereza nevű helyen.

Roëlla Lieveld Amszterdamban segítője prostituáltaknak, és a maraton hétvégéjén úgy meglátogatom, hogy csak na!

Előtte ők már több napot tanácskoztak itt Budapesten. Megható nézni a sok budapesti fotót az idővonalukon.

Ők azok:

https://www.spaceintl.org/about/

Új-Zélandtól Kanadán, Dél-Afrikán és Dánián, Norvégiáig és Németországig ott ültek és csevegtek az étteremben a prostitúciótúlélők és az aktivisták. Autumn Berris és Bridget Perrier is.

Magyar feministák is, köztük Bari Jutka, aki a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Angyalok Karát írta. Reméljük, ebben az évadban is játsszák:

https://www.jegy.hu/program/halmozottan-hatranyos-helyzetu-angyalok-kara-78696

Antonia is, és mi ketten, a fordító Judit és én mint lektor. A hármasunk hozta össze a könyvfordítást.

Mickey Meji (Dél-Afrika) arról beszélt nekünk, milyen megalkuvóak a zulu nők, de az ő népe (két, elöl a szájban csattogó hangot is kiejt, míg kimondja a nevüket) bizony öntudatos, semmiféle második meg harmadik feleség a házba nem jön itten, és váláskor is, hajaj, úgy hajítják ki a házból a nyomorú exet…! Húst kéne ennie, mondja, híznia, és akkor jövök rá, a több órája tartó vacsora csak az előételeket tartalmazta eddig.

Katartikus volt.

Ha külföldről vagy vidékről szeretnél könyvet, szólj, intézem!

3 thoughts on “egy estém a belvárosban

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.