A blogger összegez és levonja a tanulságokat.

A ketós folyamatomban, tudatosságomban több éves távról beszélek most: 2015 márciusában kezdtem bele a nagyon szigorú ketóba, amelynek kb. másfél év után már egy kissé fellazított, de továbbra is ketónak nevezhető formáját éltem. Az elmúlt időszakban pedig az történt, hogy megírtam a könyvet (december és február között), és egy kicsit kiégtem, elfáradtam.

Mindent tudok már, mindent el is mondok, és pezsdítő, hogy ebből igazi könyv lesz (kiadót váltottam, fölfele buktam, és februárban jelenik meg). Tök izgalmas az elmélet meg főleg a böjt és az OMAD (One Meal A Day, napi egyszer étkezés), de én magam a gyakorlatban, három és fél év után egyre kevésbé voltam ketó. Most már gyógyuljanak mások.

Persze, nem féltem a zsírtól továbbra sem, az ember megszokja ezt. Toltam a halat, zöldséget, húst, tojást, vajat, és nem kezdtem müzlit enni, de nem kerültem el már annyira eltökélten a szénhidrátokat. Elleptek a fagyasztott bogyós gyümölcsök, később a frissek is, mértéktelenül. Edzés előtt banán. Meg a gyerekek miatt egy kis otthagyott krumpli, tészta – és a legnagyobb jóság, a Brót ardenni kenyere. Melegszendvics. És rizs (ez szakemberi ajánlásra), de ebből is sok, több. Ezek voltak, heti két-háromszor, sőt, néha fagyi, és csoki. És inkább hetvenes, mint nyolcvanötös. Házi süti, almás pitéim, linzereim, egy-egy palacsinta – ezt persze mértékkel. G-vel is folyton főztünk valamit.

Egyébként azt éreztem, kicsit megnyugodva, hogy normális ember vagyok, aki nem magyarázkodik, hogy jaj, ő olyat nem kér, meg ne legyen kenyér mellette, meg aki ketós receptekkel pancsol (ezt amúgy nemigen csináltam korábban sem, valahogy nem szeretem a trendi, instagramos jellegét, és az időt is sajnálom rá).

Tehát visszakúszott az életembe a szénhidrát. Közepes mennyiségű, nem magas, és nem a legszutykabb, de azért ez így már low carb se volt, nemhogy ketó. Egyszerűen nem akartam többet agyalni. Egyszerű, magától értetődő életet akartam. Sose marcangoltam magam, mert a lényeg stimmel.

Peter Attiára gondoltam: ő is kiszállt négy év után a legszigorúbb verzióból, mert normális volt a testsúlya (mi több, ami neki van, az álomtest (a blogger itt kicsit gondolkodik, és betesz egy nem-tárgyiasító linket:)

https://www.youtube.com/watch?v=0V4unLuT8lU

, és gyógyultnak nyilvánította az inzulinrezisztenciáját.

És ebben az időszakban mondjuk egyharmaddal kevesebbet edzettem, nem olyan intenzíveket és ritkábban is, a nagy tavaszi futások (négy versenyen voltam: 15, 10+5+2, 21,1, 21,1 km-ek) miatt is. Ez kb. heti három edzést jelent, előtte évekig az 5-6-7 volt a jellemző, és durva többórásak. Kicsit mintha átadtam volna Eszternek a stafétát: vele csináltam az interjút, ő volt az igazán feszes a közös képeken, ő csinálta a ketós tesztüzemet: mit lehet elérni három hét alatt, ha komolyan veszed. Mit ne mondjak, sokat. És ő lett az edzős csoportban a példakép.

Na és ebből mi lett? Hogyan változott meg az én testem, a formám a lazulás és kevesebb edzés hatására, de még mindig sportolva, nem túlkajálva?

Bőven a fittség határain belül és nem túl nagy elmozdulással, de lényegében ezek történtek:

izomleépülés,

combra, fenékre hízás (ösztrogénes jellegű, narancsbőrös),

hasi (zsigeri) zsír, vastagodó derék,

sőt, minimális csonttömeg-vesztés is.

Ami a számokat illeti, ilyen volt tavaly ősszel a helyzet. Testsúly: 75,4, zsír 12,9 kg (17,1 %), izom 59,4 kg.

De volt egy időpillanat, 2018 júniusa, amikor az izomtömegem 63,1 kiló (a TANITA mérés ben ez azt jelenti, hogy nem csont és nem zsír),a zsírom mindössze 9,2 kg (12,2%), 75,6 kilós testsúllyal:

Igaz ugyan, hogy a TANITA-n hidratáltság, a glikogén-leürítettség, a napszak, az edzés előtti vagy utáni állapot is több kilónyi különbséget tud okozni, de nem erről van szó. Akkoriban folyton (és másfél éven át) a Reedbe jártunk, heti 4-szer is, és ott komolyan, nagy súllyal, egymást hajtva edzettünk. Ennyi a lényeg.

Terveztem én ősszel, hogy na, megyek DEXA-ra, most majd újra tónus és kockahas lesz, mi az nekem, könnyűség, akrobatika, hajrá, de eltelt háromnegyed év, és nem történt meg a kattanás. Csak éltem, főleg írtam, színházaztunk, barátkoztam, és csak mellesleg, megszokásból edzettem. Soha nem álltam le. A mélypont a június volt, amikor volt vagy tíz forgatási nap, akkor tényleg alig tudtam (és akartam) edzeni.

Ilyen lett most, tehát 2019 júliusában a TANITA, és ekkorra én már, néhány nap alatt fogytam négy kilót. Testsúly 72,4, zsír 13 kg (17,9 %), izom 56,4 kg, és a zsigeri zsír a korábbi stabil kettes helyett hármast kapott (ez a bal oldalon van, ahol average-high-very high a skála):

És még: a törzsön 6,2 kg zsír és csak (ezt levágtam sajnos) 31,5 kg izom, míg a tavaly júniusi állapotban 2,5 kg és 35,6 kg volt ez a két adat.

Pedig a BMI-m most normális (24,2), és mindenki mondja, milyen vékony vagyok. De rosszabb az összetételem.

Egy kicsit csökkent viszont a bal karom izom-zsír aszimmetriája, és megszűnt a bal lábamé mind az izmot, mind a zsírt tekintve. A lábaim kevésbé zsírosak, mint voltak, de arányaiban meg nem okés, mert sok izmot vezstettem onnan (ez az aló ötszögeken látszik az ábrákon).

Mindez, teszem hozzá, bőven fitt: az izomtömeg normálértékei az én magasságommal 41,3-52,3 kg volna, a zsíré 17,7-30,5, még úgy is, hogy a beállítás athletic típusra van, de azért a TANITA átlagemberekre gondol és erős engedményeket tesz a negyven fölöttieknek.

Valószínűleg a futás sem csak zsírt éget, van ott izomveszteség is.

Hát én úgy kezdtem újra a ketót – lényegében a szénhidrátforrások elhagyásával -, mint a kisangyal. Mert nem szeretnék ebbe az irányba tartani. És ha edzek, akkor látom magam nem-előnyösen, nem szép ruhában, viszont csapzottan, tükörben, más testek között, és az fontos élmény. És szükséges, nem hagy belefeledkezni a deszépvagyok állapotba, mert összecuppantós, hasat takaró, mellet helyén tartó edzőcuccokban könnyen érzed, hogy jó ez így. A meztelen igazság sokat segít, ezért fotózom magam napfényben, minden ragyámmal.

Hova lett a vállam? A súlyzózásban most a hasra, vállra, mellre és a fenékre koncentrálok.

A régi váll. 2017 márciusa. Jó, bedurranva, de azért…

Ha elgondolkodom ezen a változáson és a tendencián, akkor bizony az a tanulság, hogy az ember, még a kíváncsi, elkötelezett, sokat bíró ember is, valahogy lassan, sunyin skippel ki mindenből, ami melós. A gravitáció bizonyosságával. Meg annyi mindent csinál amúgy is. Meg mert elveszett az edzéseknek, a tudatosságnak az a mámoros újszerűsége.

Most az újraketó könnyű: nincs keto flu (ami adaptációs tünet, kellemetlen mellékhatások, fejfájás, nyűgösség, izomgörcsök), ismeri a testem, van király alvásminőség, éber tudat és sok edzés.

Ami szuper: sok futás, nehéz súly mellett sincs soha semmi sérülés, ártalom, még mindig nincs. Semmi sem fáj. A lábujjmizériámat más fazonú, fél számmal nagyobb cipő oldotta meg.

Szóval megint, mint annyiszor, becsapós a cím: mégis ketó. Nincs jobb.

A pajzsmirigyemet is megnézettem, stabilan gyógyultnak számítok.

Ez a kicsit izé jelenlegi formám viszont sokkal boldogabb, leszarósabb, önfeledtebb, mint azok a nagyon hűbazmegek voltak. Miket edzek most?

Erdei futás. Úszás (mell, lassú, rekreációs), és tanulok megint edzővel gyorsúszni. Alkalmanként jóga. Teremben súlyzózás.

És jégszaunázom, és rendszeresen, de kevesebbet szaunázom. Napozok.

Miket eszem?

Például ezt. Sajtmártás pár kolbászdarabbal színezve (tejszínben felfőzött kétféle sajt), egy grillezett paradicsom, három kis darab csirke grillen, két fej gomba, benne kolbász, mangalicazsírban, újhagyma, paprika, uborka.Másnap két virslit sajttal a réseiben grillezve, és tuizenöt deka hasábokra vágott édesburgonyát, arra is sajt, grillen. A zsiradék mangalicazsír. Bors. egy paradicsom, oreganó. Tejföl és tejszín keveréke. Huhh. Nem nagy térfogat, de komoly zsírlöket. Mindezt 17 óra böjt után, egyetlen étkezésként.

És steaket, egyre gyakrabban, és annak 20-30 deka az adagja. Elhagytam a desszerteket, az olajos magvakat, a csokit is.

DEXA is jön majd, de mivel drága, egy kicsit még gyúrjuk a formát, és majd írok róla (augusztus 2.). Legalább TANITA-ra mindenkit biztatnék, ébresztő tud lenni.

Ha érdekel a ketó vagy edzős írások, és még nem unod, itt nézz szét:

csakazolvassa.hu/tag/ketogen

csakazolvassa.hu/tag/edzes

Egyébként Peter is visszatért a ketóba, sőt, megcsinálta a nothingburger kísérletet: egy nap ketó, egy nap teljes böjt, egy nap ketó. Méri a vércukrát, inzulinját, és terjeszti az eszmét, itt:

The Peter Attia Drive Podcast