miért nem progresszív a wmn?

A wmn-nek szóló javaslataimat az írás végén kibővítettem, saját kommentjeim szövegeivel, illetve egy újságírókolléga észrevételei alapján. Kommentben is bővül a döbbenet listája.

Emlékeztek Joós Istvánra? A szégyenletes nlc-s bloggerina versenyre, “mert a nőknek is van hangjuk végre”, ahol előbb megnyugtattak, hogy a főnyeremény laptop csajos lesz (vagyis rózsaszín és nem túl bonyolult), aztán, miután a szavazatgyűjtésben vagy ötven jelentős blogger megfuttatta a nlc nevét-logóját szerte a neten, kiválasztottak két, a női princípiumot maradéktalanul betöltő, otthonról kreatívkodó, ügyes kezű asszonyt: Limarát, a péket és a Kifli és Levendula kézügyességi blogot. A nők hangja!…

Azt hittük akkor, hogy a nőklapjacafé bekaphatja, lesz itt új női média. Nem partizánok ügyetlenke, egyszemélyes blogolása, hanem tömeges, friss és haladó platform. A hiteles, okos, gyönyörű, de nem instagramcica DTK-val és hirdetőkkel, pénzzel, szerkesztőséggel. Gyermekvédelem, női jogok, testkép, tabuk, válás, szex. És amikor nem, akkor is legalább jópofa.

Aztán pár hónap után kaptuk az arcunkba például, és ez még a legkevesebb volt, a “rendhagyó stílusnaplót”, amelynek lényege, hogy jogdíjfizetés nélküli képekről profi kifutómodellek fejét gúnyos gesztussal levágták, és a szerkesztőség tagjainak arcát montírozták a helyükre, illetve rövid, értelmetlen és erőltetett, stílusérzékről sem igen árulkodó képaláírásokkal látták el. Ez nekik biztos vicces mint bennfentes poénkodás, de az olvasó másodlagos szégyent érzett, hogy mi ez, minek ez:

https://wmn.hu/zizi/46654-breaking-a-wmn-lanyok-fehernemuben-pozolnak–szentesi-rendhagyo-stilusnaploja

És ez sorozat volt ám.

Aztán, a fotók a szerkesztőség életéről. A spontán, vidám percek, mindenki trendi, csajos, zajlik a munka, esznek-isznak, nyalják-falják egymást, becenevek, kutyus, “Szentesi ma ideges”, és virág van az asztalon. De jól vigadunk mi itt! Álommeló. Irigykedtek, mi?

Pedig a profi szolgáltató (étterem, fodrász, könyvkiadó…) munkája nagyobb része a közönség elől rejtve zajlik, senki nem kíváncsi a műhelytitkokra: a produktum legyen ütős.

Két téma van a wmn-en, amitől a falnak megyek. Az egyik a “pasik, társkeresés”, ehhez kapcsolódóan ügyetlenke (fiktív?) olvasói levelek. Ez például mi a bánatról szól? Mi a veleje és mi a végkicsengése? Vicces?

https://wmn.hu/elet/28617-egyedulanya-ismerkedik-avagy-eljen-az-internetes-liezon

Egyedülanya? Ismerkedik? Milyen liezon? A fiú nyelvet gyakorol, esze ágában nincs a nőhöz kapcsolódni. Az idősebb nő pedig bevonja a fiút a nemisége, bugyuta fantáziái, pasizhatnékja ragacsával. Iszonyú kínos, amikor idősebb nők, anyák akár magukban azt gondolják, hogy ők most flörtölnek, miközben szó sincs róla. Kirakni az ilyesmit pláne kínos.

És a tinderezés. Juj, ott mik történnek ám!

https://wmn.hu/vim/48007-alomherceg-a-kalozok-fogsagaban–kalandom-egy-tinder-betyar-csapdajaban

A társkeresés nem kötelező gyakorlat, lehetsz igényesebb is ennél. Mindenki csalódik, aki adatlapokat nézeget emberi szempárok helyett, taksálgatja a paramétereket, majd megrendül, ha örök szerelem helyett faszszelfit kap. Aki lemegy a tindermocsárba, ahol vadidegenek a legszemélyesebb dolgairól faggatják, ne sírjon utólag, hogy ragacsos lett.

És hagyjuk már ezt az életkortémát, vérciki. Rá is harap a csak titokban kétségbeesett anyuka: kommentben odaírja, hogy ő a fiával jár bulizni, akit a pasijának néznek. Sugárban hányok.

https://wmn.hu/wmn-life/50358-a-40-az-uj-20-mas-is-fiatalodik-vagy-csak-en

A negyven, az negyven, és kész. Nem fiatalodsz, ezt engedd el. Lehet jó a negyven, de akkor is negyven. Nem most ébred a szexualitásod és nem most lesznek a legerősebbek az energiáid, mert kifele mész a termékenységből, amihez a nőiség tradicionálisan (és biológiailag) kötődik. Aki ezt nem fogadja el, magát teszi nevetségessé.

A másik téma, amit az én olvasóim már unnak is, mert annyit bíráltam: a jó erős odamondogatás a “szépségeszménynek és a nyomasztásnak”. Az a fajta, amely valójában nem vállal kockázatot, mert a középszerűség, a frusztráció, a kövérség szócsöve, ostoba mártírkodás, irigység, erénylobogtatás, teljesítménytagadás és lustaság.

https://wmn.hu/elet/31272-vesszen-a-bicsbadi-nezz-be-egy-no-fejebe-bikiniszezon-elott-egy-honappal

Kormos Anett, ne legyen senki félreértésben, körmönfontan azt mondja el nekünk, hogy ő mennyire jó nő, mintegy mellesleg, mert ő inkább okos, a kinézetét leszarja, habkenyeret eszik, dehogy fog ő a konditeremben kínlódni. És fúj arra, aki edz. Kinek kéne címlapon lennie szerinte?

https://wmn.hu/elet/27775-kormos-anett-mit-kerestek-ti-a-cimlapokon

https://wmn.hu/wmn-life/47076-kormos-anett-ertem-ne-rajongjatok

Sportellenes rohamokat kap, beleragadva a kondizó-feltöltött szájú nők iránti indulatba. A szókimondás örve alatt gúnyolódik azokon is, akik komolyan, nyavalygás-lelkizés nélkül edzenek. Ha neki nincs kedve odafigyelni arra, mit eszik, akkor simán inszinuálja és lefelszínesezi őket. Pedig ő tehetne azért, hogy megtörje a sztereotípiát. Legalább azzal tehetne érte, hogy nem gúnyolódik. De egyszerűbb sztereotipizálni és fújolni. Ha nem tetszik a szájfeltöltöttek tündöklése, egy kalap alatt beszólhat azoknak is, akik guggolni járnak le. Ez kínosan retrográd, keleties, azonban könnyű, általános, “hát igen, ez így van, minden szavával egyetértek” helyeslést lehet vele kiváltani a lusták részéről. Anettet nem érheti gáncs, ő nem a dundi-kedves Both Gabi. Ő a szép nő, aki nem hajlandó “éhezni”.

Pedig a ruganyos, formás testhez elég csak nem túlenni és néha egy kicsit mozogni…

Ő ugye standupos. Sajnos, Magyarországon ha humorista vagy, eredeti és kritikus nem lehetsz. Ezért tűnt el Ráskó Eszter. A humorista szakma lényege a közös referencia. A többség béklyózó közhelyeire, képmutató világnézetére kell bazíroznod, azt kiszolgálnod, különben nem értik a poénodat.

Vannak sportpárti írások is a wmn-en, de ez alap volna, nem a “másik oldal”. Az igazság, mint oly sokszor, nem középen van (lásd még: feminizmus és antifeminizmus, érettségivel bíró emberek és laposföldhívők). A sportellenesség, a fittség és el nem hízás gúnyolása, felszínesnek titulálása gáz, vállalhatatlan.

Ez csak két cikk volt. De a keményen edzőket, a maguk karbantartását saját, elmulaszthatatlan felelősségnek gondoló nőket folyton leszólják a wmn-en, és ráadásul mindezt lelkizős, nyafogó, függőségekben ragadt szerzők írják.

Both Gabi egy kicsit lefogy, az is csak reklámja egy módszernek/mentornak:

https://wmn.hu/elet/17860-hol-vannak-a-sajat-hataraink-egy-eletmodvaltas-oszinte-tortenete

De aztán jó lesz ő így, mert nem sikerült a pasija azt szereti. Irodalmias beszámoló:

https://wmn.hu/wmn-life/49144-van-egy-pasi-szeret–igen-a-hasamat-is

A közírás kötelez. Ha nem tudom komolyan venni az életmódváltást (túl korán kezdtem megírni, a szponzor miatt), legalább nem azzal magyarázom ki a frusztrációt, hogy “bebebeeee, nekem legalább van pasim, és jó anya vagyok.”

Eközben Gabi Facebook-profilja tele van nyilvános képekkel, ahol a szerelmével esznek-isznak (bort, sokat). Nem csak arról van szó, hogy az alkohol hizlal, és az étvágyat is növeli. Sokkal fontosabb, hogy ha borozol, akkor tuti nem fogsz másnap edzeni, főleg ha elmúltál harminc. A őszinteség meg az “emberek vagyunk” nem jelentheti azt, hogy nem csinálod komolyan. Ha kiálltál az életmódváltással, csináld. Az is megoldás, hogy végigcsinálod csöndben, közben írod a heti beszámolót, és később teszik közzé, amikor lett és tartós is az eredmény. Így persze nem használhatod a közönség figyelmét, drukkját motivációs eszközként, viszont nem is rontod a morált. Ami az olvasók érdeke.

És ha belebuktál, ne önigazolj. Ne beszélj önelfogadásról: tudjuk, hogy nem fogadtad el, és hogy nem csak kinézetről, ízlésről van itt szó, hanem durva tünetekkel járó klimaxról és számos eü bajról. Hiába fogadod el, az elhízás téged is megnyomorít. (És miért menekül minden elhízott negyvenes nő meseterápiába?)

A wmn rendszeresen előadja azt, amit úgy jellemezhetnék, hogy “amin a bátyáim mindig nagyon röhögtek”, és sajnos igazuk volt, erről írtam itt és itt. Amikor a nők nyafognak, toporognak, nem képesek felnőttként viselkedni, nem látják magukat világosan, kelletik magukat.

Szentesi Éva is be van rágva a modellekre és az influencerekre. És, igen: botsáskának nevezett gyönyörű és sikeres nőket, ez átment a szerkesztésen. “A Szentesi” ekkor 80 kiló fölött volt, folyamatosan kajált mindenhol, ezt mutogatta, és nem edzett semmit. Aztán már nincs berágva, mert eltelt egy-két év, a ráktúlélés piros rúzzsal mint figyelemvadászati eszköz kifutott, elkezdi őt is zavarni, hogy szarul néz ki, és lájkokat akar, jó sokat. Akkor jön a sport, vékonyság, mintha-mindig-is.

Onnantól ő “véleményvezér” (életstílus-királynő és “írónő” az instagramon, valójában: reklámfelület a fagyasztott spenóttól az elektromos biciklin – NEHOGY MAGAD TEKERJ! – át a digitális időmérős fogkeféig). Belevág az életmódváltásba is: nyolc kilót fogy a seszínű, promotált edzőjével, amelyet karácsony és a télvég alatt vissza is hízik azonnal, mert ő “szeret enni”. De addig bőszen reklámozta a főváros legdrágább, politikailag súlyosan terhelt wellnessklubját, ahol nála jóval híresebb nőkkel szelfizik, barátkozik. Egyre csak keressük, hogy ezen a képen mégis mi a vicces, mit árul el, mit mutat? Milyen mondandója van 2018-ban egy fotónak, amelyen egy nő reggel kilenckor áll egy homályos öltözőben edzőcuccban? Ez hősies? Stílusos? Valódi? Vagy hogy “smink nélkül edzem” (sic!)? (AZ edz iktelen ige.) Sajnálni kell, hogy így néz ki a hasa (crop topban), vagy örülni? A fotó nem igazít el.

Szentesi Éva képtelen nem dicsekedni.

https://wmn.hu/wmn-otthn/50652-hany-lakasban-laktal-mar-es-melyikben-eltel-is—avagy-koltozz-ugy-mint-egy-kiralyno

Dologtalan szelfikirálynőből soha nem lesz példakép. Iszonyú kínos az egész, a csücsöri, nyelvét foga közé dugva betanult mosolyú, kajálós, mindent lefotózós, stílusosnak szánt frusztrációtömeg. De a nemzetközi “véleményvezéreket” (influenszereket, celebeket) azért leszólja, önmagát föléjük helyezi morálisan, hiszen kevesebb a követője, hiszen ráktúlélő (?). Miközben ugyanazt csinálja két nagyságrenddel kisebb méretben, reménykedve: pózol, rúzsoz, promotál, és az edzés addig érdekli, amíg általa sztárnak és hősnek érzi magát. Menthetetlenül közepes képességű, céltalan, tanulatlan, semmi nem érdekli a tévésorozatokon túl, neki az olvasás hashtag, a színház közös szeli a színésszel, emellett súlyos vidékilány-komplexusban szenved.

Egy időben (a Rúzs és tükör című örökbecsű blogját írva, amelyre DTK felfigyelt) lelkesen olvasgatott itt is, kommentelt is – ne firtassuk, miért pont ezek a témái, motívumai a könyveiben.

És most is, és frusztrálódik. És nem hagyja ki, rivalizál, fölényeskedik, itt, kérem, ő a sportkirálynő:

Valaki: híres ember, nagy múltú, nagy infrastruktúrájú honlap mindig alá nyúlt. Egy teljes kultúrklán promózza őt rádióban, barátilag, facebookon. De csak dizájnosan szenveleg, érdemi mondandója, érve, tudása nincsen.

A rajongás nem követelhető ki. Talpig rúzsban, nyilvánosan lamentál azon, hogy neki mint írónőnek és szexi nőnek több hódoló és lájk járna. Persze ez irónia, oda is írja – de csak akkor, ha valaki szól, hogy ne már. A feminista mozgalomhoz való “felnövés” irónia volna…? És: ha feminista vagy, tapsolj egy felszínes, hisztis, tűsarkús-rúzsos, demonstratíven buta, kapitalista reklámfelület-képződménynek?

…ködbe veszni látszik az a vágyam, hogy majd Vecsei után nálam is hosszú, kígyózó sorokban álljanak egy-egy fotóért a fiatal fiúk.

Pedig ideje lenne felnőni ahhoz az elképesztő munkához, amit a feminista mozgalom végzett az elmúlt évszázadban, és megtanulni, hogy nincs olyan, hogy valami „buzis vagy lányos”, mert a kultúra szexi, olvasni szexi, színházba járni szexi, és rajongani is szexi.

#szexi, te jó ég. Hát, én értem, ez miért jönne jól neked. Írjál jobbakat! Én olvasok, de csak jókat. és nem azért, mert szexi… Te olvasol-e?

https://wmn.hu/ugy/48885-ugy-rajongsz-mint-egy-kiscsaj-hat-ez-eleg-buzis-mar-ne-is-haragudj-

Mindig akad valaki, aki a bő harmincas nőnek, ha követelőzik, TEJBEGRÍZT főz, ez úgy ízlés, mint egészség szempontjából WTF. Egyébként lehetne ártalmatlan gyarlóság, de őneki ez egy visszatérő motívuma, hogy neki főzzenek idősebb, agyonterhelt nők tejbegrízt.

Novák (Péterfy-Novák Éva – a szerk.) végre-valahára odateszi a tejbegrízt, amiért tegnap óta könyörgök neki. Ő most épp arról ír cikket, mennyire szeret főzni, és hogy a főzés tulajdonképpen a szeretetnyelve, amit én erősen kétségbe vonok, miután fél nap elteltével áll neki az általam óhajtott éteknek.

A wmn Szentesi Éva énimádatának és önigazolásának ad felületet, hogy Vecsei H., Kulcsár Edina vagy bárki sikerember iránti irigykedését kiélje. Pedig női platform volna, nem személyes napló. Megcsináltság, outfitek, önmagát ikonná avatja, eseményekre jár: nézzétek-hogy-befutottam parádézás.

Eközben persze ír Gyurkó Szilvia és Gyárfás Dorka is a honlapra igényeseket, jókat, ha nem is túl színeseket, meg DTK is néha (de ő hisztis). Ők viszik el a hátukon az egész kócerájt.

Viszont Gyárfás Dorka mint gyönyörű negyvenes nem vállal túl nagy kockázatot azzal, hogy elengedi a szépségkultuszt:

https://wmn.hu/wmn-szpsg/47412-gyarfas-dorka-vessunk-veget-az-egesz-testkultusznak

Ahogy DTK sem az egy éven át lőtt, smink nélkül szelfijeivel. Mert nagyon gondosan gyönyörű azért, úgy fotózza magát. Vállaljatok kockázatot! (Ami azt is jelenti, hogy saját invencióból dolgoztok, nem koppintotok folyton külföldi trendeket.)

Aztán érkezik a nők kedvence, a szexi és laza Steiner Kristóf. Pasi a fedélzeten! Majd ő megmondja nekünk, mi a nőség, mi az erkölcs, mi a progresszió. 2022 telén már a pornócsatornájáról és a farkáról ír, sértődötten, erényt lobogtatva. A vegán, trendi, meleg férfiszerző biztonságos, és természetes módon volna szövetségese a nyitott nőknek: ugyanúgy a macsóskodás, a patriarchátus az ellensége. De akkor miért tekinti elnyomottságnak, tabutörő bátorságnak azt, hogy kedveli, promotálja és újabban gyártja is a pornót? Erőst csiklandozza a paródiaérzékemet – vállalom a homofóbiavád kockázatát is –, hogy Steiner Kristóf ilyen modorosan kozmopolita, világmegváltó és művészkedő. Laza, hónaljszagú mangósalátákat süt délszaki tetőteraszon, férje van, és sosemhallottam pszichotikus növények hatása alatt járja a dervistáncot, ami szintén nem akkora vállalás Tel-Aviv szabadelvű buborékjában.

A wmn elénk rakja őt, mert ő ártalmatlan és cuki és világlátott és PASI, dumcsizik, mókázik, és pletyizik és nevetgél, és félmeztelen!

Steiner Kristóf innovatív mondandója odáig terjed: jé, füvezni is lehet, az se az ördögtől való ám! Ti tényleg a drogot, függőséget próbáljátok menőnek beállítani? A számos “hogyan védjem meg a kamasz gyerekemet a világ veszélyeitől” cikk után? Vagy, ja, értem már, ez volna a sokszínűség… “vitaindítónak szánják”.

Steiner Kristóf egy lapon emlegeti a kávét és a begombázást. Kicsit sem csúsztatás:

https://wmn.hu/wmn-life/50625-steiner-kristof-ki-donti-el-mi-a-fuggoseg-

Miért jobb napi három proteinturmixot inni, és két órán át súlyokat emelgetni, mint elmenni egy goa partira, ahol khat dzsúszt szürcsölve önfeledten táncolunk órákon át?

Erre a kérdésre, kedves Kristóf, pont válaszolni tudok: azért, mert a proteinturmix egy sima tápanyag, az izomnövekedést segítő étek, nem tiltott szer. Nem módosítja a tudatot, továbbá legális. A másik, és jóval fontosabb, hogy utóbbitól így fogsz kinézni.

 

De a wmn felületét használja arra is, hogy leírja: almalé fröccsent az arcára, de ez nem pornó ám! Milyen laza! Imádom. Erre mondják, hogy too much information.

https://wmn.hu/kult/50471-steiner-kristof-hogy-kerultem-soft-pornoba-

Ami a cél volna: legyen a wmn szórakoztató, tömegek helyeseljék, dőljön a szponzoráció, DE legyen bátran nőjogi, lázadó. Hát, ez így egyszerre nem megy. Itt minálunk a patriarchátusba, a férjjel-anyasággal való alkuba tapadt, súlyosan frusztrált, szűk perspektívájú nőknek még mindig a húsvéti sütik, a saját seggük (ugye, nem is olyan rossz?), a gyerek továbbtanulásba préselése, a családdal való nyűglődés és a tinderezés a fő téma. Legfeljebb a pasiszidás a forradalmi.

Elvált apukák írnak nyíltan nőgyűlölő, sértődött cikkeket csajozásról és gyereknevelésről.

https://wmn.hu/wmn-life/57748-en-csak-egy-apa-vagyok-aki-hozza-viszi-neha-a-gyereket–egy-haromgyerekes-elvalt-ferfi-velemenye

“Hello, csajok, jó pasi vagyok?” fotó, és nőalázó vádaskodás, hiszti, két exfeleség. Mondjuk ezért kapott is kommenten: milyen minőségi időről beszélsz? (Bőven 10+ gyerekek.)

Meleg aktivista (Kanicsár Ádám András) propagálja “a szivárványt”, ömleng és szenveleg gyerekes műproblémákon.

https://wmn.hu/ugy/58018-a-melegpropaganda-resze-lettem-mert-megirtam-megtanultam-biciklizni-

https://wmn.hu/wmn-life/58459-jaj-mar-a-tevebol-is-csak-a-melegek-folynak–tenyleg-tul-lehet-tolni-az-erzekenyitest-es-a-lathatosagot

https://wmn.hu/wmn-life/57572-lehet-e-egy-meleg-ferfi-igazi-ferfi-ma-magyarorszagon

Figyelek, hogy ne hallja más, ha Madonnát hallgatok, vagy Britney-t. Ha az utcán szembe jön velem egy férfi ismerős, önkéntelenül figyelek arra, hogy elég férfiasan járok-e, és bár mindig azt a szerelést veszem fel, amit jónak találok, mégis ott motoszkál bennem egész nap a kérdés, hogy „vajon ez nem túl buzis-e”.

Ebben tudok segíteni: de, igen, bármit csinálsz, az buzis.

https://wmn.hu/wmn-life/57526-mi-var-most-ebben-az-orszagban-egy-meleg-ferfira-a-nagybetus-eletben-ha-hazassag-es-csalad-nem

Miközben nézem a panelházak tetejét, és a barátom türelmesen várja, hogy kihintázzam magam 33 évesen, eszembe jut egy néhány nappal korábbi beszélgetésünk. Áthozta a csokinyuszikat, amiket az anyukájától kaptam, én pedig közöltem, hogy majd az én anyukám is ad nekünk biztosan csokinyuszit. Rövid gondolkozás után megkérdezte: „vajon mi mennyi idős korunkig fogunk kapni húsvétra csokit az anyukánktól?”

Jó kérdés.

Vajon a baráti társaságomban még hányan kaphatnak a szülőktől húsvétra olyan ajándékot, amit hatévesen is kaptak? Nem sokan.

Meg kell a szívnek szakadni.

De hát miért is lenne igényesebb a magyar női oldal, mint a magyar nők? Hiszen az ő körükben hajt helyeslésre. Miért is lenne más, mint nagyszájú, öntudatos nőtízezrei, akik tárgyiasítva taglalják a pasinak nevezett férfiakat, a legalja társkeresők faszerdejébe rohannak nyitott szájjal, aztán erről honodét írnak ömlengést, és még mindig az össze-vissza zabálást, semmi sportot, a piálgatást tartják felszabadultnak, életszagúnak, béklyómentesnek? Fújnak az étkezős módszerekre, sportra, miközben súlyos betegségekkel küzd az “újságírók” (cikkgyártók) fele. Abban az országban, ahol a nők nemhogy angolul, magyarul sem tudnak. Ahol tévhitek vannak, ítélet, konformizmus, provincializmus, ahol a kommentelők kirekesztik azokat, akik újat mondanak, kockázatot vállalnak, viszont ehhez képest hatalmas arroganciával írják a véleményüket, lobogtatják az LMBTQ-t, a testpozitivitást nyilvánvalóan fogalmatlan, keserves életű nők. De csak akkor, ha biztosak lehetnek abban, a közhangulat mellettük van.

A wmn nyilván úgy gondolta, hogy élni is kell valamiből, és majd ügyesen lavírozik a tömegigény és az elfogadottság szküllái és karübdiszei között az érdemi-forradalmi mondandó bárkájával, de ez rég nem így van, sőt, sosem volt így. Nem lavírozik, hanem a bátor, a kiálló, a kritikus, kockázatvállaló rész teljesen hiányzik belőle. Mert elsősorban trendiskedik. Kicsit kevésbé bárgyún, mint a femina vagy a dívány. Néha beszól, néha érdekes, de ez azért ugyanez a média. Mindez a “mi végre feministák vagyunk” deklarációval. Sírok. A legigényesebb női tömegportál…

Sikerült, a 2019-es év recessziója és elbocsátásai után a járvány felfutást hozott, a túldrámázott kórság és a patáztatás, az unalom facilitátora, így érdeke lett a wmn-nek (is). Három tulaj, az unokatesó marketingmester, DTK és az öccse (egy nő, két férfi) keres az üzleten:

Ez kell a magyar nőnek: a jóindulatát nyerjék el. A wmn csak a lényegre nem mond nemet. Megy az import nemsmink-trend, de azért igazán szarul kinézni senki nem mer. Kiszolgálják a kapitalizmust és a nőkből élő iparágakat ők is, hiszen ugyanannak a hirdetési rendszernek a részesei és kedvezményezettjei.

*

Sokan vagyunk rettentő csalódottak, hogy a wmn.hu az erőforrásai tömegét ilyen színvonalba fullasztotta. Én nem csak fikázok, teszek néhány javaslatot:

Ne írjatok annyit magatokról, a gyarlóságaitokról. Naplóként sem, a hétköznapokról sem, a túllihegett (Tóth Flóra) anyaságról se, a testi frusztrációkról se. Magánügy.  A szerzőitek nem sztárok semmilyen értelemben, a személyes életük részletezése nem vicces, nem vonzó, pláne a sértődéseik, betegségük, meg hogy mit főznek. Ha ennyire döcög a privát életetekben a sport, a böjt, a stresszcsökkentés, az absztinencia, a minimalizmus, az igényes párkapcsolat, és viccesek se tudtok lenni, akkor ne magatokról írtok, hanem klasszikus, utánajárós, érdekes személyeket megszólaltató cikket az adott témában. De ti inkább kiraktok húsz olcsó locsifecsit, szenvelgést, önvallomást a gyarlóságokról, béna olvasói levelet, nyílt melegpropagandát és netflix-“kritikát”, istenéltesse randomsztárt (halottakat is), a fosás/parlagfű/balkezesek világnapját, plusz a kapcsolódó reklámokat, mint hogy kettő darab rendesen megírt, utánajárós cikkbe tegyen munkát valódi újságíró. Ez szakmailag kínos.

Harmadekkora szerkesztőség kéne. Egy fő normális képszerkesztő, saját képek, nem a szar stock és nem is a facebookról szerzett amatőrség. Kevesebb partizás, locsifecsi, akár ötödannyi anyag, de az legyen fontos, érdemi, újságíróilag nívós. Akkor nem kéne lefeküdni mindig a hirdetőknek. Női erők, jó példák kellenének, olvasott szerzők, okos érvek, női hirdetők. Mansplaining egyáltalán ne legyen, de legyen olyan a humor és lazulás, ami valóban vicces. A komoly témához profi újságíró kell, akár külsős, szakújságíró.

A legirritálóbb szerzők nem újságírók és nem is tanultak bele: olyan minden írás, mintha a barátnőjüknek ventillálnának egy koktél mellett, csak drámaibban és sajnos írásban.

Jó ízlésű szerkesztők gyomlálják ki az olvasói levelek butusabbjait, a puszta puffogásokat, mint amilyen ez, ez és ez, továbbá a fenti jajdefiatalvagyok cikk meg az egyedülanya liezonja. Írni szakma, nem kell mindenkinek. Kerüljétek a pucsítást, továbbá az önös, hisztis lelkizést – ez a sokféleség jegyében sem fér bele.

Helyesírás: bíztat, hagy éljek még egy kicsit, naprólnapra – tömegével hibák. Saját, állásban levő, irodalmár kötődésű korrektorral, aki a szakma nehézségeiről is ír külön cikket: micsoda meló mindent átolvasni! WTF?

Katán saját érdek miatt hisztizni? Amatőr.

Találjátok már ki, miben hisztek, mit tartotok jó életnek, és amellé álljatok. Lőjetek be egy szintet, ahol nem vagytok álszentek és moralizálók, de van stabil értékrend. Vagyis, Steiner Kristóf ne relativizálja például a mókás drogozást. Semmilyen edzésellenes, az elkötelezett sportot függőségnek beállító cikket ne tegyetek ki, jópofát sem, ne nyafogjatok koktélok mellől lustán, mert a sportra képes test és életmód privilégium, és mert a nők a terhek elől, a mókuskerékből lépnek le végre wellnessbe és futni. A testképkritika meg az önelfogadás jegyében se gúnyolódjatok a sportoló nőkön, mert ezzel megerősítitek a romboló sztereotípiát, és a nők sírját ássátok. Ne azt hangsúlyozzátok, hogy aki sportol, az hiú, a bikiniteste érdekli és felszínes az értékrendje, mert ez nem igaz, továbbá pont Szentesi Éva prezentálja ilyen ostobán magát. Hangsúlyozzátok helyette az örömteli, közösségi sport jelentőségét, megerősítő hatását, a teljesítményt, a megélést!

Ez viszont csúf mansplaining, lefele beszéd egy férfitól, “szépítkezni”, “hölgyek”, “húszéves lány”, “copf” – aljas sztereotípiák. Miért bénáznánk? Miért lenne a legrettegettebb félelme egy kezdőnek egy edzett(ebb), “csinos” nő egy KONDITEREMBEN?

Felejtsétek el a cukiskodást, a kisállatokat, a “divatot”, a tindert, az infantilis szokásokat és cuccokat, az álságos erkölcsi felháborodást és a vakvilágba művészkedő könnyű életet. Legyetek képesek megfogalmazni a nőséget magyarországi, okos, komoly nőkkel, kockázatot vállaló mondandóval, értékelvűen, ízléses képekkel.

Tóth Flóra szerkesszen videót, és ne a hasán, bikinijén keseregjen, se a táblázatszerű anyaságát ne virítsa.

A szépségétől oda meg vissza levő, mellet-rúzst tudatosan kipakoló Csepelyi Adri ne legyen fennakadt szemmel állatvédő talpig jóság, miközben egy betegre tenyésztett, torzszülött, max négy évig élő (!) kutyafajta divatrajongója. Ne vinnyogjon cikkben, ha valaki megnézte a kipakolt melleit, ne sértődjön meg, ha felismerik, ne csináljon mozgalmi témát abból, ha Boris Becker finoman bókol egy nőnek, mert hisztis, irigy libának tűnik. Ez a feminizmus lejáratása.

Köszönjük!

347 thoughts on “miért nem progresszív a wmn?

  1. Egyetértek. Pont jókor, érdemes összevetni a Mancsban épp megjelent DTK-interjúval. Ő ott a címlaplány. Kisebb súlyú, de számomra zavaró, hogy a wmn-posztok képillusztrációi (St. K. és néhány más szerző kivételével) mind szemmel láthatóan külföldi fotók, semmi közük a valósághoz, nálunk. – Ez most kilóg innen, de Kristófról jutott eszembe: napokban láttam a PIM-ben Kiss Tibor Noét, ő már régebben is, mint férfiíró rokonszenves volt nekem, és most nagyon tetszik, ahogy derűsen, látszólag, de csak látszólag naív őszinteséggel beszél a transzneműségről – vagy épp utasítja el, hogy beszéljen róla, mert író meg szerkesztő is, arról is kérdezhetnék őt, nem kell felcimkézni. Szóval kíváncsi vagyok a Vay-interjúra!

    Kedvelik 1 személy

      • Hú, a napokban kettő újabb ilyen körbevágott fotós, Paint-stílusban összebarkácsolt wmn-illusztrációt is láttam, nem egyszeri baki, hanem “koncepció”, buheramátrix…

        Kedvelés

      • Ja, ha valaki jót nem tud, akkor még megpróbálhat úgy tenni, hogy direkt csinált szart…Csak a viccesen szar dolgok inkább csak baráti körben viccesek, azon kívül már csak a szagukat érezni… erről eszembe jutott, hogy a béna képek, a sporttal meg mindennapi problémákkal való bénázások cikkben tálalása azért zavar engem ennyire, mert ahhoz a női szerepelváráshoz idomul, hogy ne a teljesítményre hajts, hanem az együttérzésre játssz direkt, tüntesd magad inkább fel ugyanolyannak, mint amilyennek az átlagot elképzeled, csak nehogy a többiek irigykedjenek rád vagy nyomasztódjanak Ezt tolja egyfolytában a wmn is: hülyébbnek tettetik magukat, mint amilyenek, mert hülyébbnek nézik a célközönségüket, mint amilyen. Ez Gyurkó Szilvia béna képpel kisért cikkét olvasva is eszembe jutott, hogy mi szükség ennyi jópofának számt üresjáratra és miért nem a ténylegesen felvetett kérdést járja inkább körül alaposabbam, ha már ez a téma (menstruációbarát mumkahely). Kicsit olyan, mintha mindenkire rákényszerítenék ezt a jópofizós, felületes, állandóan a szimpátiàra gyúró stílust, már alig lehet megkülönböztetni egymástól a szerzőik írásait.

        Kedvelés

      • Köszi a megfogalmazásért! (ahhoz a női szerepelváráshoz idomul…)
        Erre nem vagyok én hajlandó, és ezért titulálnak megmondósnak, önteltnek, emiatt gyanakszanak meg tesznek helyre annyiszor, nők is.

        Kedvelés

      • Igen, annak. Nem ismerem ezt az oldalt, az egyik csoportunkba linkelték be ezt a cikket, mert korrekt.

        Szóval ezzel a túlsportolással kapcsolatban csak ezt tudom reagálni hirtelen:
        Ez egy hülyeség, nyilván léteznek élsportolók, kokszoló body builderek, de úgy vagyok vele, hogy ez a saját életük, miért kellene ebbe belekötni. A képeid alapján nem úgy tűnik, hogy 52-es karod lenne, szóval ez így elsőre egy elég idióta vádnak tűnik.

        Amit írtál a hanyagságról, szerintem a férfiakra is jellemző, főleg ülőmunkánál szépen megnő az ember pocakja, mióta újra visszaszoktam a heti 5 edzésre, sokkal jobban érzem magam, magabiztosságot, tartást, erőt ad.

        Egyszerűen csak kifogásnak tartom azt, ha valaki egyszerűen legyint, hogy neki úgyis mindegy, meg fáradt, stb.

        Kedvelés

      • Igen. Elvileg lehet túledzeni látványos kinézetbeli következmények nélkül is. Pl. futással. De a túledzés mint jujujdiagnózis azoknak a fejében van, akiknek az ülés, sorozatnézés, autózás, tespedés az alapértelmezett, máshoz nincs kedvük. Őket szolgálja ki a női médiának ez az üzenete is, hogy jajaj, nem lesz ez így jó, túl sok sport, veszélyes! Furcsa, hogy felnőtt, diplomás emberek erre nem jöttek rá. Csak az tudja, aki csinálja, és tudja, milyen edzéssel és nélküle.

        Én a heti 4-6 edzésemet öt évvel ezelőtt a mindenhova bringázós, gyaloglós, kutyás életmódomra tettem rá.

        Kedvelik 3 ember

  2. Nagyon vártam ezt cikket.
    Olvasom a wmn-t az indulás óta, és egyre csalódottabb vagyok. Nagyok sok az odahányt tartalom, értem hogy pörgetni kell, de egyszerűen kevesebb több lenne. Főként kevesebb Szentesi Éva, és kevesebb piás kontent. Amilyen alkoholkampányt nyomnak (“kipattintanak egy bort”, “lecsúszik egy két koktél”, most komolyan, vérciki, felnőtt nők, nem tinik), ahhoz képest Steiner Kristóf izraeli drogozgatása meg meg sem üti az ingerküszöbömet. Bár igaz, inni mindenki iszik, borbárokból lényegesen többen szelfizhetnek az olvasók közül, mint goapartiról. (Persze olvasgatni szeretnek róla, mert izgi. Steiner Kristóf az egzotikus kisállata a wmnnek. Egyébként tényleg bírom Steiner Kristófot, teljesen átérzem az esendőségét és a boldogságkeresését, és olvasmányosan írja cikkeit, de vicces a szerepe a wmnen)
    A wmn pont olyan mint az olvasói, tényleg ilyenek a középosztálybeli, felsőfokú végzettségű nők többségégben.Nem véletlen, hogy kultúrtartalom Gyárfás Dorkával két-három hetente van, sorozatos-sztáros-szelfimúzeumos-vicces tesztes meg naponta.
    Szentesi Éva egy katasztrófa, rettentő tehetségtelen, felszínes, buta a megnyilvánulásai alapján. Ha már így öregedve rájött, hogy már nem viszi el a fiatalsága a hájat és a hedonizmust, kezdhetne valamit a szellemével is, a csücsöri alkesz partikirálynőség (böjtről cikkezni úgy hogy le is írja, hogy KÉT HÉTIG sem bírja pia nélkül??? ) is egyre rosszabbul áll idővel, ajánlom hogy iktasson be néha egy két könyvtárlátogatást is két koktélka közt. A ráktúlélőségről csak azért nem teszek említést, mert annyira ízléstelen az egész amire használja, hogy szégyenlek még reagálni is rá.

    Az okos nőknek még mindig nincs más online olvasni és gondolkodnivalójuk, mint a csakazolvassa, ez van.

    Kedvelik 2 ember

    • Egy időben azt éreztem, hogy egyedül vagyok a Sz€ntesi Éva-kritikámmal, mindenki bólogatott, tele volt vele a net meg a közös ismerősök fala, ráadásul az általam nagyra becsült Péterfy-Novák Éva vette a szárnyai alá, és nem nagyon láttam sehol az egyetlen értelmes reakciót, hogy wtf. Úgy általában is prófétai dühvel haragszom a lelopogatókra, “inspirálódókra”, és mint magyartanár is haragszom azokra, akik ilyen szerény képességekkel írónak képzelik magukat. Munkahelyalapú társadalom.

      Kedvelik 1 személy

      • Mérő Vera (vagy a társa, Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldal) is kirakott egy szar cikket, aztán megrémült a reakcióktól. Ne bántsuk a wmn-t!

        “Nagyon sok lett a WMN-t fikázó komment, és ez elég szomorú. A WMN egy szuper dolog, de a legszuperebb dologban sem minden tökéletes, főleg, ha hajlandó kísérletezni. A kritikának van helye, mindig, hiszen abból épülünk, de a fikázás az nem kritika. A szerkesztőségben szerencsére nagy a gondolati diverzitás, ettől jó és különleges, erről az írásról is biztosan óriásiakat vitáztak, és ez jó. Ahogy az is, hogy ki lehet vesézni, mi is itt a gond, és ha jól sejtem, ez volt a cél. Könyörgöm, egy megosztó cikk miatt ne legyen már elfelejtve minden korszakteremtő szuperség, ami a WMN. Na.”

        Kedvelés

      • Én a Szentesi jelenséget annyira kínosnak tartottam, hogy inkább inkább nem kapcsolódtam a vele kapcsolatos posztokhoz, nehogy kiderüljön hogy egyáltalán olvastam tőle bármit. Kb mint a Cosmopolitan a fodrásznál (vagy inkább a Blikk a nagyinál a retyón) , megesik de nem hirdetem. De ha már te itt bátran szóltál hogy meztelen a király, mertem kapcsolódni. Köszi, mert nagyon kikívánkozott belőlem.

        Kedvelés

      • Nyilván nincs szükséged megerősítésre ebben (sem), de én ugyanígy voltam a wmn indulása után pár héttel. Néztem, hogy ezért miért rajonganak ennyien? Miért nem látják, hogy mennyire gáz? A szentesizés tette be a kaput, és ráktúlélőként nem értettem, hogy mit kell a ráktúléléssel turnézni. Nem érdem, sose lesz az.
        Amúgy köszi ezt a posztot (is).

        Kedvelés

      • Azért van szükségem megerősítésre, mert mindenki kussol. A kimondással szoktam egyedül maradni. Extrém módon konfliktuskerülőek az emberek, főleg a nők, hápognak, ha csak felvetek valamit akárhol, és soha nem érvelnek, szerintük és nekimegyek embereknek (pl. ha leírom, hogy szexelni kölcsönös vágyból jó, illetve a második ás fiúk bizony nem saját kútfőből meg szexuális nyiladozásból játszanak erőszakos anális szexeset az uszodában, hanem az apukák pornónézési szokásai miatt…). Csak hát mögött megy a dohogás, kibeszélés, egyébként némaság van, tegyünk-úgy.-mintha-nem-történt-volna-semmi, és nincsenek nyílt, értelmes, értékelvű kimondások, beszélgetések. Az igazságtól is félnek sokan, nagyon sok a zavaros, bűntudatos ember, aki rosszul járna. Úgyhogy én köszönöm.

        Kedvelik 1 személy

      • nem vagy egyedül vele

        sosem kedveltem, mert mindig modoros volt, erőltetett és felszínes, ahogy DTK folyton a színházas nénikéjére emlékeztet minket, valamint mindenki ellenzékiségére apellálva akar bátornak tűnni, miközben ő maga megúszásra játszik

        mostanra kifejezetten cikinek találom, hogy ők a legmenőbb tartalom előállító brigád a női online platformok között

        Kedvelés

      • ezt így akartam írni:
        ‘sosem kedveltem, mert mindig modoros volt, erőltetett és felszínes, mint ahogy DTK is folyton a színházas nénikéjére emlékeztet minket, valamint mindenki ellenzékiségéra apellálva akar bátornak tűnni, miközben ő maga megúszásra játszik’

        és igen, ahogy lentebb írtad, DTK elveszett valahol a nagy jópofizásban, megfelelésben, bár igazán eredeti szerintem ő sosem volt, csak tisztességes szakember. utóbbi is nagy erény

        Kedvelés

    • “A legfontosabb pedig, amit megtanultam, hogy az öngondoskodást és a felelősségvállalást nem lehet elég korán elkezdeni.

      Sokat gondolok arra, hogy mennyi minden másképpen történt volna velem, ha idejében orvost váltok, vagy ha a rákszűrés mellé kérek HPV-szűrést is, vagy ha elolvasom valahol, hogy a fiatalabb nők is lehetnek méhnyakrákosak, vagy ha jobban vigyázok, és egészségtudatosabban élek. Soha nem akartam lerázni magamról ezt a felelősséget, és nem akartam elhallgatni azt sem, hogy én is cselekedhettem volna másképpen a saját egészségemmel kapcsolatban. De nem így történt.” Ne firtassuk. De azóta meg iszunk és hedonisták vagyunk.

      Kedvelik 1 személy

      • a) szerintem a ráknál csak elvben és csak utólag lehet okosnak lenni, hogy ezt vagy azt nem kellett volna, csak az a gond hogy ezek egyrészt találgatások, másrészt már késő
        b) a rák utáni felépülés szerencse, aminek lehet örülni, de rák elleni aktivistának lenni szerintem röhejes – már maga a kifejezés is az. Esetleg rákmegelőző aktivista, vagy rákkockázati faktorokra figyelmet felhívó aktivista (hahaha), de a pontos fogalmazás már hozza magával annak az igényét is, hogy én, mint aktivista, példát mutatok… hát izé…
        c) nekem is van olyan ismerősöm, aki ráktúlélő, és teleturnézza az FB-t, amikor féléves kontrollra megy. Ilyekor repkednek a szívecskék, meg a veledvagyunkok, de dohányzik, nem sportol, el van hízva.

        Kedvelik 1 személy

  3. Annyira köszönöm, hogy javaslatokkal zártad.
    Ehhez igazából nincs mit hozzátenni, csak szerettem volna én is itt hagyni a tenyérnyomomat. Fontos kritika. A wmn cikkek többségének az elolvasása után kb annyi a gondolatom, hogy “és akkor most mi van”, ellentétben egy-egy itteni olvasmányélménnyel. Szóval szerintem ha valakitől érdemes lenne javaslatokat fogadniuk, az pont te vagy.

    Kicsit magamtól is körülnéztem a wmn-en, és most a közönyös vállrándítás helyett/mellett elkeseredtem. A semmitmondás és a szövegen keresztül is jól érzékelhető szerzői “mikor lesz már ki a karakterszám” izzadás mellett azért mondjuk tök jó lenne, ha lenne valami minimális mondanivalója is a cikkeknek, vagy legalább azt lehetne érezni, hogy próbálkoznak. Erre gondolok elsősorban:
    https://wmn.hu/wmn-life/50766-parkapcsolati-nyuglodeseink–mit-mond-a-no-es-mit-a-ferfi

    És főleg azért húztam fel magam, mert sajnos azonnal eszembe juttatta V. Kulcsár Ildikó számomra legborzalmasabb, legkárosabb, legnőgyűlölőbb, legundorítóbb cikkét, amit valaha olvastam, és amelyen, a szokásostól eltérően, egy kicsit sem tudok röhögni:
    https://www.nlcafe.hu/ezvan/20100721/harom_no__harom_valas/

    Hát itt tart a wmn. Tessék szépen együtt maradni, csak dolgozni kell rajta! Ja, jó. Milyen progresszív.

    Kedvelés

  4. A wmn-ről nem tudok nyilatkozni, nem olvasok női lapokat. Egyrészt untatnak, nem érzem megszólítva magam. Másrészt az életemből egyetlen nap sokkal izgalmasabb, mint az Éva Magazin eddig megjelent összes száma, bekötve. És itt van még az is, hogy szinte teljesen eltűntek a töltelékidők az életemből, így minimális eséllyen kerül a kezembe “csak úgy” bármi is.Limarát szeretném a védelmembe venni. Limara otthon van, mert otthon kell lennie, és mert nem mehet sehová. Súlyos beteg, fogyatékkal élő gyerekét gondozza sok éve. És süt, blogol, könyvet ír. Megpróbál ebben a helyzetben önmaga maradni. Ahelyett, hogy a sorstársaihoz hasonlóan illékonnyá vált volna, és belesavanyodott volna ebbe az életbe, ahogy a hasonló sorsú nők nagy részével ez megtörténik. Általában ezt nem tudják róla, csak azt, hogy ontja a fonott kalácsokat és az ő receptjeit kell követni, mert azok biztosan sikerülnek. Azt gondolom, neki a sütés és a blogja nagy kapocs a külvilággal, sokat jelenthet. És amit csinál, azt piszok jól csinálja. Nyilván belenyomhatta volna az energiáit abba, hogy jógamesterré váljon vagy megtanuljon négy egzotikus nyelvet. De Limara sütni szeret. A követőiről meg a levendulás kreativkodó blogokról sajnos semmit nem tudok. Meg a wmn-ről, a cikkekről se sokat… elnézést…

    Arról értsültem, hogy a wmn-nél ír Csepelyi Adrienn, akiről szintén nem tudok elfogultság nélkül írni. A Belemenést végigröhögtem, oké, nem Houellenbecq mellett van a polcon, de nem is az volt az elvárásom a könyvével kapcsolatban. Róla az a képem, hogy sokszor és sok helyen szószólója a női témáknak. Nincs élményem arról, hogy ezt a wmn-ben gyakorolja-e, de gyanítom, hogy előfordul. Érdekesnek tartom, hogy miközben Csepelyi egy vadállat, tök normálisan együtt tud élni a férjével, és deviáns dolgait nem az ilyenkor kötelezően szenvelgő alternativkodásban oldja fel, hanem bátor eléggé ahhoz, hogy az őt beskatulyázni kívánót tökéletesen összezavarja.

    Na most jólmegmondtam a semmit… majd beleolvasok a wmn-be, mert tényleg fogalmam sincs…

    Kedvelés

    • Azt tudjuk, hogy Limara mint pék és receptközlő nagyszerű, de ismét nem tudom érvényes érvnek elfogadni azt, hogy valaki gasztróban utazik és te ismered, hiszen a nők szókimondásáról, hangjának erejéről szólt a versenykiírás, nem arról, hogy ügyesen készítenek hizlaló, egészségtelen ételeket.
      Nem személyekről beszélünk soha, mert az mindig egyedi és elfogult. Hanem értékrendről.
      Én is bírom Adriennt, főleg melengető volt, amikor a blog hatására lattéból ristrettóvá vált, és akkor nem mondta nekem többé, hogy ú, a hot jóga, az nagyon kemény ám! De most megint cappuccino, és zavarja. Pont erről írt is a wmn-nek.

      Azt szerintem nem nagyon tudjuk innen megítélni senkiről, mennyire él jól a házastársával.

      Kedvelés

      • Oké, fontos dolog kerülte el a figyelmem, ez a bloggerina dolog, és erről lehasítva szóltam Limaráról. Elnézést, a szövegkörnyezetbe helyezve és másodszor, figyelmesebben elolvasva már értem, miről írsz. És pesze, hogy nem látok bele senki házasságába, így azt is finomítanám: a Csepelyi valahogy működőképesnek tűnik mainstream dolgokban is, és ezt a tulajdonságát értékelem. (Sokszor gondolok arra, hogy a tudatos(abb) nők nálunk sok esetben nem tudatos(abb)nak, hanem kapcsolati szempontból összeférhetetlennek, deviánsnak nevezettek, és tetszik, ha ellenpéldát látok. Vagy annak tűnik valami. Mert olyankor nem azt érzem, hogy nem egy reménytelen -isztánban élek. És most nem a saját kapcsolatomra vagy történeteimre gondolok, hanem a közegre, de ha valaki, akkor te ezt szerintem érted.) Én földhözragadt vagyok, plusz személyes nyomorom, hogy olyan közegben éltem, ahol az elvek és az értékrend külső vezérlésű és mindenek fölött való volt. Ahol az elvek, az értékrend merev volt és mindent felülírt és elsöpört: embereket, egyéni vonatkozásokat, empátiát, alapvető érzéseket. Ezek a saját élményeim, és nem az elvekkel kapcsolatos általános véleményem. Nyilván fontosak, én jellemzően hátborzongatóan extrém formájukkal találkoztam sajnos, így számomra az egyén, a személyesség tud csak origóként működni – még ha ez érvnek kevés is.

        Kedvelés

      • Na, köszi. Örülök, hogy itt vagy. Igen, nagyon értem, és ez tök fontos, viszont az is, hogy több szívbéli, lazább (nem minden nap jelen levő) kapcsolat ki tud tenni egy teljes életet, szóval ez a párkapcsolat-fetisizmus egyre furább nekem. (És : “A Csepelyi” lesz szegényből?)

        Kedvelés

  5. Még nem olvastam a blogposztot, de a wmn szerintem nagyon fontos oldal, lehet hogy nem hibátlan, lehet hogy nem elég progresszív, de fontos pontja a magyar női médiának.
    Na, most elkezdem a posztot olvasni.

    Kedvelés

  6. Nem kötekedésnek szánom, csak kérdezem: a P-N Évat ismered személyesen is, azért becsülöd nagyra? Úgy értem, voltál vele kisebb közösségben vagy négyszemközt?

    Kedvelés

    • Amikor a könyve alapját jelentő blogot kezdte írni, kitettem az oldalsávba. Íróilag kedveljük egymást, de én nagyon ritkán cimbizem, nyalok-falok. Nem ismerem személyesen, úgy alakult, hogy nem voltam egyetlen könyvbemuutatóján, ilyesmin sem. Értelmes, jóindulatú nőnek tartom innen, és nekem nem kell több. A férjről van egy kellemetlen élményem.

      Kedvelés

      • Köszönöm a választ!
        A blogját én is követtem, nagyon szívesen olvastam a történetét. A fb-on most is olvasom néha. Viszont történt valami, ami miatt én mást gondolok róla, mint te. Emiatt örülök annak, hogy íróilag kedvelitek egymást. (Szívesen olvaslak téged és szar lett volna, ha máshogy érted. Ez csak személyes, persze.)

        Kedvelés

      • Ezt a valamit én nem tudom, és nem is megyek olyan közel, hogy megtapasztaljam. Jobb ez így nekem. Nem is kéne ilyesmit nyilvános kommentben leírni. Azonban az gáz, ahogy a családtagok nyomják A Szentesit. A férj fala tele van vele.
        A Szentesi egyébként nem most tudta meg, hogy bajom van vele, többször megfogalmaztam, oda is rongyolt a facebookomra, kvázi megátkozott, hogy én is rákos leszek, adja Isten.

        Kedvelés

      • Persze, eszembe sem volt leírni, bocs, hogy emiatt homályosan fogalmaztam.
        Amúgy lehet, hogy nem vagyok túl uptodate Szentesivel kapcsolatban, de végül ő nem jár minden nap edzeni és nem váltott életmódot? (amiben lehet, hogy benne van a lájtos iddogálás, de ez, nem tagadom, velem is előfordul – bár nem vagyok rá büszke és változtatnom kell rajta)
        Most azon gondolkodom, hogy én nem figyeltem-e eléggé, ami meglehet, nem érdekel annyira a Szentesi, nem is kedvelem messziről sem, vagy lehet, hogy kicsit túltoltad ezt?
        Tökre értem azt, hogy nem egy lumen a csaj, nem is túl progresszív, igen, nagyon rúzsos, de az edzőjéről miért kell kiemelni, hogy fakó? Baj ez? Vagy nem értem. Kicsit úgy tűnik, hogy az is baj, ha seszínű az edző és az is, hogy talpig rúzs. Vagy egymáshoz képest néznek ki szarul?
        Na mindegy, amúgy örülök ennek a bejegyzésnek, jó, hogy megírtad. Nem fikázni akartalak egyáltalán.

        Kedvelés

      • Novemberig tartott a nagy lelkesedés.
        https://wmn.hu/wmn-life/49701-testtudat-tervezes–ez-tortent-velem-miutan-rendszeresitettem-a-sportot-az-eletemben
        A böjtnek nevezett próbálkozás összegzése:
        https://wmn.hu/wmn-egszsg/50606-szentesi-eva-a-negyven-nap-letelt-de-nem-rohanok-vissza-zabalni—igy-epul-be-a-bojt-az-eletembe

        Korábban: “Brutális kacsalakoma Fialával”
        https://wmn.hu/elet/39128-szentesi-eva-az-eletmodvaltas-ott-kezdodik-ahol-az-onismeret-veget-er
        https://wmn.hu/wmn-szpsg/47439-szentesi-eva-nem-rinyalni-csinalni–boldog-evfordulot-eletmodvaltas

        “Szentesi életmódváltásához Prónay-Zakar Gina életmód-tanácsadó nyújt majd szakértői segítséget, aki Both Gabi hasonló akciója kapcsán már bizonyított.” Jaja!
        “Kövessétek Szentesi Éva változását hétről hétre itt a WMN-en!”

        “ez, nem tagadom, velem is előfordul” nem is vagy újságíró ikon és példakép több ezres instagrammal, akinek az a dolga, hogy a jó életről írjon és következetesen képviselje a BÁRMIT, amit választott.

        Kedvelés

      • Valami ilyesmit írt nekem is, amikor egy posztom alatt kommentben megemlítettem, hogy nem okés, ha a nyomorból brand lesz, ez nem tabutörés, hanem üzlet. De ez a szöveg az empátiáról a gyenge, el nem kötelezett emberek jól hangzó mentőöve, akik nem akarják vállalni a felelősséget a döntéseikért, mert bulizni, locsifecsizni, összevissza szexelni satöbbi kellemesebb.

        Kedvelés

      • Hogy túltoltam-e? Komolyan mondom, köszönöm a kérdést, a lehetőséget. Minden hígságot utálok, mindenkit, aki másokat használ, közepes, vetít, külsőségekbe kapaszkodik.
        Nem tudom, más szerint mi az elég és mi a túl, én a saját meggyőződéseimben, érzéseimben, tudatomban vagyok.
        Az fontos, hogy nem előbb volt az utálat, és ahhoz gyűjtögetem később az érveket, hanem összeállt ez a “na, ne már!” az egész jelenségből, több év alatt.

        A személyes rész pedig annyi, hogy témáiban, vagánykodásban itt szívta fel ő is magát (és onnantól gondosan került).

        Az edzőnek csak egy jelzője, hogy seszínű, értsd: jellegtelen, de nem véletlenül seszínű: sem nem izmos, sem nem feltűnő, mert itt ő háttér, tündökölni a művésznőnek szabad csak, az örökké kifele mutogatott outfitekkel, tényleges sportteljesítmény nélkül. Ő a valódi életmódváltást, változást soha meg se fontolta, függőségeiről le nem szakadt, kocsiból kiszállni képtelen.

        Kedvelés

  7. A wmn-et nem olvasom rendszeresen, csak néha olvasgatom. Próbálkozom, de nem jutok előre. Talán kevés infom van, de nekem is túlságosan mainstreamnek és könnyen emészthetőnek tűnik. Szóval egyetértek a fenti poszttal 🙂

    Kedvelés

  8. Én is ígéretesnek tartottam eleinte a wmn-t, és szomorúan láttam, látom, mi lett belőle. A Facebook-posztjaik alapján ma már külső szemlélőnek, pl. tizen- huszonéveseknek megkülönböztethetetlen a she-féle (közéletiségtől mentes) koppintásoktól meg az átlag női magazintól, bulvártól, és menthetetlenül belterjes, kizárólag a harmincas-negyvenes “magyar átlagnőt” próbálja megszólítani, illetve mintha a szerkesztőség se látna túl a saját társadalmi közegén. Sztem a jó ismerősök, kollégák vezetéknéven, névelővel emlegetése is tipikus pesti értelmiségi nyelvi jelenség, számomra idegesítő és elidegenítő manír. Egy igényes közéleti női magazinnak nem szabadna ennyire generációs alapon szerveződnie, most még csak a középkorúság árad belőle, aztán nemsokàra a nyugdíjközeliség…

    Kedvelik 2 ember

    • De hiszen a hetven az új harminc!…

      Engem ez döbbentett meg. Szintén alkoholpromó.

      “Nem emlékszem már, mikor kezdődött. Talán a negyvenedik születésnapom környékén, talán egy picit korábban. De az biztos, hogy nem valami nagyon menő sporthoz, hobbihoz, vagy „ebben a korban” elvárható életmódváltáshoz kapcsolódik. Hanem egy irtózatosan nagy bekarmoláshoz a lányokkal.”

      https://wmn.hu/wmn-life/48257-d-toth-kriszta-harom-alkalom-amikor-eszrevettem-hogy-elmultam-40

      Érdekes, ahogy ezeket a tüneteket is a 40+-hoz köti, pedig ülőmunka, stressz, elégtelen célszerű mozgás, rossz kajálás és bekarmolás lesz az…

      Kedvelés

      • Annyira jellemző, hogy a fiatalságot, a fiatalos életvitelt a bekarmoláshoz és bulihoz, nem a frissességhez és a fizikai aktivitáshoz kötik. Nyilván kényelmesebb. És DTK okos, hiteles, mégis…

        Engem nagyon megrémiszt az a hype, ami a piálást körülveszi. Hogy a fiatalságot és a függetlenséget azt jelenti, hogy napi szinten iszunk, havi szinten bekarmolunk. Régenmindenjobbvót (nem), de akkor is, 1960-ban egy napi szinten spicces középkorú nőt annak kezelték, ami, egy alkoholistának, nem életvidám csajnak. Ami igaz is. Napi, de még heti szinten is inni gáz, ciki. Ugyanúgy alkoholizmus, elszopogatni este egy fél üveg bort, mint a gangon Éva vermutot vedelni, hiába hívják borkultúrának, és akkor is egy szutyok kocsmába járnak munka után, ha gasztropubnak, borbárnak, koktélbárnak keresztelik el. Lerészegedés az, nem vicces bekarmolás.

        Kedvelik 1 személy

      • 1960-ban zugivott az a nő, a válása után, amivel neki véget is ért az élet. Ma a menő 35 éves Álszentesi Érdekből Egészségpárti Éva ha épp nem rákedukál vagy a lófaszsemmi edzése után ünnepelteti magát, akkor a trendi tetőteraszról szelfizik rúzsban, miután negyven percig törte a fejét az aznapi, fotóképes outfiten, és kozmopolita étteremtulajdonost ölelget, akinek sokcsillagos helyén még karácsonyi ételt is oszt egyenpólóban, ha a fotón jól látszik a melle.

        Miért van az, hogy egyik se szed szemetet, szül gyereket, indul félmaratonon, vállal kockázatot, akciózik jogi anomáliák ellen, ír igazán fájdalmas témáról? Miért nem tett sokkal, sokkal többet a forró metoo hónapokban a wmn? Mindig ez a jaj, az én seggemre ne szóljon be senki, képzeljétek, mi volt a tinderen, meg csak az én jólétben nevelt gyerekemet ne érhesse bántódás. Meg ezek a novellák Szentesi Évától újabban, te jó isten. Fantáziák arról, milyen lehetett volna, lehetne a szerelem… Ez pszichológusra tartozik.

        Kedvelik 3 ember

      • Ebben a “bekarmolunk a lányokkal” dologban az is gond, hogy aki ezt nem akarja csinálni, az “kimarad a buliból” meg esetleg más fontos infókból, lehetőségekből. Nem mondom, hogy osváti szintre kéne tökéletesíteni a szigort és távolságtartást egy női magazinnál, de egy főszerkesztő meg általában egy főnök ne járjon alkoholizálni rendszeresen a beosztottjaival, vagy legalább ne terjessze ezt a nemszép magyar szokást, sztem nagyon káros a munkahelyi csoportdinamika szempontjából is.

        Kedvelik 1 személy

      • És aztán megy a siránkozás, hogy DTK megérzi a negyvenet és mennyire nem fitt, vékonyan, több hetes rákészüléssel EGYSZER fut egy szigetkört. Ezzel kapcsolatban önironikus, de a dolog nagyon szomorú, mert normalizálja, hogy “annyi dolgom van, a gyerekem a fontos, nem érek én ere rá”. Az is megoldás, ha már nem tudnak egy elfogadható szintet hozni pl. a sportban vagy a böjtölésben, hogy nem magukról írnak, hanem egy klasszikus, utánajárós cikket a böjtről, futókról, akármiről. De nem járnak utána semminek, inkább kiraknak húsz olcsó locsifecsit, szenvelgést, önvallomást a gyarlóságokról, mint hogy kettő darab rendesen megírt cikkbe tegyen munkát olyan, aki ért hozzá. Ezt most beleírom a posztba is.

        Kedvelik 1 személy

  9. A téma kapcsán nagyon kíváncsi lettem arra, hogy ismeritek-e a she.hu -t és ha igen, mit gondoltok róla. Elég népszerű oldallá nőtte ki magát az utóbbi időben, de valahol hasonló a helyzet, néhány cikktől eltekintve valami mély hiányérzet lesz úrrá rajtam, mikor őket olvasom.
    Hozzáteszem, nem ismerem az ottani cikkírókat.

    Kedvelés

    • a she.hu mindennek a legalja. behányok tőle, valamiért dobálja a facebook, pedig nem követem, de őszintén szólva ezért néha beleolvasok, hogy kicsit szörnyülködhessek.
      semmi, de semmi másról nem szól, mint szenvelgésről arról, hogy hol vannak az igazi férfiak, a mai randikultúra, sajnos mai rohanó világukban tinder nyenyenye, a kedvencem, hogy “a nőknek azért kellett férfiassá válniuk, mert kivesztek az igazi férfiak”, nyöszörgés arról, hogy kihasználtál, és nem láttad meg a valódi értékeimet, jaj az én sérült lelkem, a megcsalás, stb stb, szenvelgő, nyálas, értelmetlen novellák ugyanerről, a Férfi, a Nő, egy egymásra halmozott koncepció nélküli közhelyhalmaz “a Nőkről”, “a Nőknek”, hat cikk mindennap ugyanebben a tárgykörben mozgó semmiről, és a kommentek hozzá, nagyon igaz!tűpontos!sajnos manapság pont ez van! aztán a férfi hozzászólók: hát a hölgyeknek már nem lehet megfelelni, blablabla, hú, örülök, hogy valahova megírhattam ezt, mert egyszer majdnem odakommenteltem 🙂
      innen nézve a wmn sokkal értelmesebb tartalom, a Szentesi üggyel pedig a legmesszebbmenőkig egyetértek.

      Kedvelik 2 ember

      • ‘Made my day!
        Itt továbbra is értékelv, bonyolult szöveg lesz, tépelődés. A pasizás és nyenyenye elutasítása, közös színház, gesztusok, valódi eü prevenció, nem hájp. Futás, edzés és elkötelezett, a szövegekre időt szánó emberek, akik ugyanazt szerették itt 2012-ben, mint most.

        Kedvelik 2 ember

  10. Hű, milyen igaz! Amikor csak ránéztem a wmn-re, mindig Gyurkó Szilvia cikkein akadt meg a szemem, ezekben volt progresszív tartalom is. A többi, néhány kivétellel, bulvár.

    Kedvelés

    • Nekem néha linkeli pár ismerősöm, de a cikk címe már önmagában akkora wtf, hogy eszem ágában sincs a linkre kattintani. Szóltam is, hogy bocs, de ne is fáradj wmn-cikkekkel, nem nyitom meg. Közhelyeket pufogtatni én is tudok nekifutás nélkül, és százszor szellemesebben megírom.

      Én gondolkodni akarok, nem műfelháborodni behízott, dauerolt frizurával a századik ugyanarról szóló íráson. (Tisztelet a kivételnek.)

      Ezért olvasok itt.

      Kedvelés

  11. “wmn nyilván úgy gondolta, hogy élni is kell valamiből, és majd ügyesen lavírozik a tömegigény és az elfogadottság szküllái és karübdiszei között az érdemi-forradalmi mondandó bárkájával, de ez rég nem így van, sőt, sosem volt így. Nem lavírozik, hanem a bátor, a kiálló, a kritikus, kockázatvállaló rész teljesen hiányzik belőle. Mert elsősorban trendiskedik. Kicsit kevésbé bárgyún, mint a femina vagy a dívány. Néha beszól, néha érdekes, de ez azért ugyanez a média.Mindez a “mi végre feministák vagyunk” deklarációval.”
    Teljesen egyetértek. Igazi régi noklapjas érzés ;). Még a rovatok is. Sok a cuki és semmitmondó írás és a mit főzzünk ma, hogyan fessunk nyuszit. És a blogolok magunkról is (persze, valamilyen szinten érdekel az, aki a cikket írta, de túl sok a “csak saját élmény”…)
    DTK interjúkat viszont szeretem. És ahogy a nők lapjában annó, vannak számomra érdekes témák. Csak sajnos nagyon zanzasitva… szívesen vennék egy egy hosszabb cikksorozatot, egymásra épülő részekből. És tetszenek a történelmi nő alakok leirasai is (na ez pl tiszta nők lapja :)), csak több linkkel vagy könyv ajanloval. És több információt tartalmazó posztot! Akár evidens dolgokról.
    “Dehát miért is lenne igényesebb a magyar női oldal, mint a magyar nők?” Ne már :D. Én pl senkit (nulla db) sem ismerek, aki hinne a parterapiaban. Aki ki is próbálta, 1001 más okból tette, mint a “házasság megmentes”:).

    Kedvelés

    • Lehet kicsit off, de nekem DTK sem. Semennyire sem hiteles. Egy savanyú és kissé erőszakos csaj, aki amúgy vitathatatlanul tehetséges, de nekem nagyon úgy tűnik, mintha nem élvezetből csinálná ezt az egészet, hanem akarnokságból és nyomulásból. Persze lehet nincs igazam.

      Az interjúin meg nagyjából azt látom, hogy elmondja az előre memorizált kérdéseit, ha meg váratlant mond az alany, akkor próbál imprózni, de igazán figyelni nem figyel oda. Minthogy egy autóban, miközben az ember vezet, nem is lehet igazán odafigyelni a másikra. Nem látni a rezdüléseit. Ezért marad meg az Elviszlek magammal is egy átlag bulvárszinten (viszont fogyasztható a hülyéknek is, és hát éppen ez a cél)

      Sena Dagadu viszont felüdülés volt nekem.

      Kedvelés

      • Nekem az tetszett, amikor Puzsérnál vezetett műsort. Az nagyon profi volt. Nem volt sok, nem volt kevés.

        “nekem nagyon úgy tűnik, mintha nem élvezetből csinálná ezt az egészet, hanem akarnokságból és nyomulásból.” Profi munka nem élvezetből van, és elég stresszes is az övé. Valamennyire nyomulni kell.

        Nekem DTK nem műanyag annyira, nem pózol, nem olyan sérült az énje, nem menőzik, nem harsány, nem üres, nem önimád. Kompromisszumkésznek tűnik. Nem gyanítom róla, hogy egy féreg. Intelligens is. Csak elveszett ebben a nagy jópofizásban, lavírozásban, sokféleségben.

        Itt mondjuk pózol a legalsó képen: lábhosszít és Saucony reklám. És: harminc fölötti zsírszázalék (azon, amin ők mérnek, nekem kilenc meg tizenhárom volt), meg ezt a sporton való nyűglődést sem értem felnőtt embereknél. A jópofi, hogy jaj, de durva. Ne már. Ciki ennyire eltespedni, három kilométeren sírni, az egész beszédmód.
        https://wmn.hu/wmn-life/47346-d-toth-kriszta-nem-hiszem-el-hogy-erre-ravettetek–szegyen-futas-haszon

        Aztán abbahagyta. Aztán újrakezdte.
        https://wmn.hu/wmn-life/49050-d-toth-kriszta-a-no-aki-fejben-fut-ujra

        Illetve itt bíráltam még, ez nagyon first world problem volt, meg a jótékonykodás része a cikknek szánalom:
        https://wmn.hu/elet/18973-d-toth-kriszta-na-most-mar-tenyleg-szalljatok-ki-a-mehembol-es-a-gyerekem-

        nincs morális létezés

        nincs morális létezés

        Kedvelés

      • “profi munka nem élvezetből van, elég stresszes munka az övé”
        Így van! Annyiban finomítanám, hogy nem CSAK élvezetből van, hanem stresszből is, meg profizmusból, meg egy csomó minden másból…
        (Most lehet ekézni fogtok :D, és valszeg meg is érdemlem, de pl Borbás Marcsit én azért bírom minden elviselhetetlen modorával, édeskésségével, mézes-mázosságával együt, mert minden egyes pillanaton látom, hogy élvezi. Ő ilyen, kész. És szereti ezt az egészet. És szétmelózza ő is magát, mégis kiröhögjük. Amúgy én is, de titkon meg bírom :D)

        Igen, valamennyire nyomulni kell, de én a nyomulást ebben a kommentben nem úgy értem szerintem, ahogy te érted. A nyomulást inkább arra értem, hogy a nyomulás érzete megvan. És ez szerintem nem jó. Lehet nyomulni, kell is időn- és helyenként (na, ezta formulás tőled loptam :D) , de nem úgy, hogy áthasson az egész jelenségen szerintem.

        Amúgy meg szerintem pózoljon, mondjuk nem értem, miért teszi. Példakép lehetne nem pózolva is egészségi- és sportállapotilag a korosztályának – az átlagnak, mármint, és hát az átlag nem két perc alatt kattan rá a ketogénre meg a 10 kilós súlyzókra, és sztem már az is nagy dolog, ha valakit annyira felbasz a DTK vékony dereka, hogy minden nap sétál 5 kmt.

        Ettől függetlenül és ezzel együtt én nagyon mnek, nagyon hamisnak tartom (Szentesiről csak azért nem írtam, mert földön fekvőbe nem rúgunk bele), és nincs benne stílusérzék szerintem, nincs benne finomság. Hideg, mint egy fagyasztott ametiszt. És pont annyira szép is. Én nem kedvelem.

        Kedvelés

      • “Példakép lehetne nem pózolva is egészségi- és sportállapotilag a korosztályának” ööö, nem. Ez az ülőmunkás “én jó nő vagyok” skinny fat, megvastagodva (ezt ma láttam döbbenten a futós fotókon), aki a beszámoló szerint huszonévesen nem bírt három kilométert lefutni, és vagy autóban, vagy irodában ül. Nem ronda, de nem ép és nem funkcionális. Meg a “bekarmolások”.

        Kedvelés

      • “az átlag nem két perc alatt kattan rá a ketogénre meg a 10 kilós súlyzókra” – az átlag soha nem fog ezekre rákattanni, mert ezekhez meló kell, a pofázás meg a szenvelgés nem elég. De még az elit sem kattan rá, a legtudatosabb legalterebb legbővebb erőforrásúak, még az sem, akinek létkérdés volna. Egyre jobban hüledezem, hogy milyen hatalmas vállalásnak számít ez, nem megy még dietetikussal sem, betegségekből menekülve sem, hányan buknak bele, és nekem milyen könnyed és természetes volt annak idején belevágni. Nem tudom, honnan, miből építenék fel irodai dolgozóként vagy 43 évesen egy olyan testet, amit akkor tudtam így és ennyire, és ma már az áldásait élvezem a nem fázásnak, a teherbírásnak, a hosszú távoknak.

        Kedvelés

      • Így névtelenül nem bátorság ezt vállalni 😀

        És tényleg nem azért, mert Borbás Marcsival vonnálak egy kalap alá (hát az kurvára vicces is lenne), de a te írásaidat pont ugyanazért bírom. Mert tökmindegy a stílus, nálad pl tökre be tudom emelni a támadónak tűnő posztokat, szóval mindegy a stílus, az a lényeg, hogy az örömet látom-e.

        Marcsin pl látom.
        Rajtad is látom. (és még mindig nem hasonlítok, egyszerűen az öröm a lényeg.)

        Szóval nekem pl te is ettől vagy hiteles, mert látszik, hogy neked ez öröm. És ha ez neked lehet öröm, akkor bárkinek lehet az, csak át kell kattintani a gondolkodást.

        Kedvelés

      • igazad van. De én mégis úgy vagyok, hogy inkább húzzon be DTK 10 nőt napi 3 km-t futni, minthogy még ez se legyen.

        Én pl azért szeretem és olvasom az írásaidat, mert már rögtön az első bekezdésekben megutállak. 😀 de éppen ezek szembesítenek magammal.
        És éppen ezek után kezdek gondolkodni.
        És éppen ez után a gondolkodás után jövök rá, hogy merre hány méter.

        Kedvelik 1 személy

      • Dehogy húz, ő maga sem fut, a hármat sem bírta annó, csak kicsit promózza a cipőt. Nem tudom, hogy gondolja, hogy ennyire nem sportol. És ne legyen ebben üzleti érdek, vannak jobb cipők, meg ennyire nem kell ezen csajoskodni. Ekkora infrastruktúrával és nyilvánossággal bűn a 10 nő behúzása, mert tízezret is tudnának. Harmadekkora szerkesztőség kéne. Egy darab normális képszerkesztő, saját képek. Kevesebb parti és locsifecsi, akár ötödannyi anyag, de az legyen fontos, érdemi, újságíróilag okés. És akkor nem kéne lefeküdni mindig a hirdetőknek. Női erők, jó példák kellenének, női hirdetők, és olyan humor és lazulás, ami vicces. És ami meg komoly téma, ahhoz legyen profi az újságíró, ne ilyen csapkodás, trágár beszólás, hatásvadászat, mint amit SZÉ csinált a ményak-politikaikampány témában.

        Kösz, nagyon. Az utálatot meg lehet tanulni kezelni, és neked sikerül, ez jó. Nekem nincs türelmem ahhoz, aki ott elakad.

        Kedvelik 1 személy

      • “Harmadekkora szerkesztőség kéne. Egy darab normális képszerkesztő, saját képek. Kevesebb parti és locsifecsi, akár ötödannyi anyag, de az legyen fontos, érdemi, újságíróilag okés. És akkor nem kéne lefeküdni mindig a hirdetőknek. Női erők, jó példák kellenének, női hirdetők, és olyan humor és lazulás, ami vicces. És ami meg komoly téma, ahhoz legyen profi az újságíró.” Pont erre gondoltam én is, hogy minek ennyi belsős újságíró, ha közben képszerkesztőre meg fotósra nem futja, és tele van minden stockfotóval, vizuálisan semmi egyedi nincs a portálban. Meg miért nem állítanak rá a szerkesztők közéleti, politikai, kulturális vagy egészségügyi témákra profi újságírókat. A tech rovatban havvonta se frissül, a kultúrát miért Cher meg az Aladdin képviseli, az EP-választásokkal kapcsolatban talán ha két cikk van (nők a politikában meg menjünk szavazni, kb ennyi), miközben az “élet” rovat tele van olyan véleménycikkekkel, amikkel azonosulhat vagy vitázhat az olvasó, de tényszerűen vagy az összefüggéseket nézve nem tud meg többet a világról. Az eredetileg megcélzott igényesebb, nyitottabb, érdeklődőbb olvasók is tidnának hasonló kis motiváló vagy puffogó írásokat produkálni, na de minek. Én akkor szoktam felfigyelni néha egy-egy cikkre a Facebookon, ha valamelyik ismerősöm kommentálja, és sokszor a kommentek értelmesebbek, mint a cikk. Most megnéztem a honlapot, van pár jó cikk (pl. Gyurkó Szilviáé a beoltatás megtagadására vonatkozó alkotmánybírósági döntésről), de ez feltűnésmentes marad a bulvár meg a pusztán az érzelmekre ható cikkek cunamijában. A “válási mediátor” írása tényleg wtf, a minimum az lenne, hogy elmondja, mit csinál egy válási mediátor és miért forduljunk hozzá – ne az jöjjön le, hogy a célja az, hogy lebeszéljen a válásról…

        Kedvelik 1 személy

      • Én most csak random kinyitottam. A gond az, hogy a sok nyenyerétől nem látszik az ilyesmi. Meg az is kár, hogy úgy tűnik, egyébként jó újságíróknak is teljesíteniük kell a napi nyenyere-penzumot.

        Kedvelés

      • az “utálat” mint olyan, csupán metafora
        Én azt látom, hogy általában azt tartjuk nagyon ellenszenvesnek, aki minket a leghívebben visszatükröz.

        Szóval az “utálat” szó erre vonatkozott. Félig viccesen. Kurvára elgondolkodtam most már pár hónap alatt, hogy mit nem bírok benned, és miért kell mégis visszajönnöm ide olvasni.

        Rájöttem.

        Vagy a tükröt nem bírom, vagy ha nem tükör, akkor a hozzám hasonlatosságot nem bírom bizonyos dolgokban, szóval nem ragozom: magamat nem bírom benned.

        Akkor ki is baszta el??

        Na mindegy, nem segget nyalni jöttem, csak ezek szerintem fontos dolgok, és jó, ha megragadnak a nőkben. (ha DTK hatására csak 10 nőben, akkor – továbbra is tartom – DTK-nak már megérte)

        Kedvelés

      • Köszi. Megleptél.
        Az én preferenciám meg úgy alakul, hogy nekem MINDEGY, a kommentelő mit állít, ha
        képes korrektül érvelni,
        nem tol ude nevetséges, felületes, modoros tévhiteket, konzervszólamokat,
        látja magát, és kicsit kiröhögi magát is, miközben mindent (ezt bírom G-ben, de nagyon, rengeteget lazultam általa),
        nem onnan kell indulni, hogy minek írok egyáltalán, az én véleményem nem uralkodó, miért zavar ennyire a bármi stb.
        nem a személyemet kóstolgatni, mellém lépni jön, vagyis: tiszteletben tartja, hogy eredetileg én tettem bele az invenciót, a melót az interakcióba,
        nem nyal elvtelenül (!),
        ne legyen zaklató
        nem átlátszóan irigy, terméketlen bukott értelmiségi kivénhedt macskás kövér nő, aki szerint a margarin finom stb.

        Kedvelés

      • m arra vonatkozik, hogy neked bármire is reagálni kéne, amire nem akarsz. Hanem arra, hogy egyszerűen bizonyos pontokon te sem tudod kihagyni, és nem is hagyod ki a reakciót.

        szerintem akkor is lehet normálisan beszélni, ha szöges ellentétben állnak az elképzeléseink az életről, az írásról. Eskü, én még Szentesit is megértem. Más kérdés, hogy nem tartottam soha jó írónak, minthogy nem is az 😀 De ettől még értem a skrupulusait, baszakodásait.

        És tök sokszor baszod fel az agyamat az írásaiddal, de nálad is az nekem az első, hogy próbálom belehelyezni magam a te helyzetedbe

        de ha ezt nem tenném, akkor is rá kéne jönnöm, hogy miben van igazad, még ha csak minimális intellektusom lenne is
        hát így

        Kedvelés

      • Nahát. megyünk beljebb itten.

        “szerintem akkor is lehet normálisan beszélni, ha szöges ellentétben állnak az elképzeléseink az életről, az írásról.”
        Igen.
        És én is megértem a Szentesit, csak színvonaltalannak tartom, üresnek, pozőrnek, aki visszaél egyrészt a híres barátokkal, másrészt a védett, szent témával: a ráktúléléssel, és ez bűn. Meg hát lelopott. És szerintem komoly ember névvel, arccal ritkán jelzi neki vissza, hogy gáz, amit csinál.

        Kedvelés

      • hát ennek minden szavával egyetértek! Már ami SZÉ-t illeti
        de nem árt senkinek a rúzsával, szóval nekem aztán ausgetippelt
        mindegy.

        Kedvelés

  12. “Szerinted ezzel elérsz valamit, majd kirúgják a Szentesit?, vagy mi lesz?” kérdezi privátban az ismerős.
    Ó, őt nem fogják. Már túl sokat tettek bele, felépítették a brandet tudatosan, ebből ki nem jönnek. Majd kifullad ő magától, ha úgy alakul, mert az idő igaz, s eldönti, ami nem az, hosszú távon nem lehet elsózni minőségi tartalomként a semmit.
    Esetleg páran elgondolkodnak rajta, hogy ezt az ivásdolgot ne vagizza ki annyira a cikkeibe se ő, se más. És (ezek inkább olvasói levelek) a testnyomasztáson meg a mai pasik elvárásain lógó hassal, lustán, autókázva elég gáz hőbörögni.
    Nekem amúgy általában nem célom van, ha írok, hanem okom. Az ok pedig az, hogy erről nem lehet hallgatni, irritáló.
    Célja is tud lenni, illetve, hatása. Többen, akik nem értették, miért a WMN a menő, mi ez a hájp, most megkönnyebbülnek: nincsenek egyedül. nem biztos, hogy hangoskodnak, nincs itt semmi utcára vonulás, a fejekben van a változás, lassan is, kattanásként is.
    Az én személyem nem fontos, nem engem kell helyette olvasni, nem arról van szó, hogy én szeretnék mainstream lapnál dolgozni, elérni, hogy az legyen, amit írok amolyan tibiaztyás követelőzéssel vagy hasonlók. csak hogy én szóltam.
    És ha elegen vagyunk, olvassuk, osztjuk, befészkeli magát a tudatokba, hogy szabad kritikusnak lenni, lehet másképp is, igényesebben. Lehet érvelni. Lehet bojkottálni. nem kell bekajálni jobb híján. Nem kell szenvelegni.
    És talán a t. szerkesztőség is megfontolja az ártalmatlanabb javaslatokat, például a bennfenteskedés igazán nem annyira nagy tétel, a ki kinél zabált kurva sokat, hol volt hétvégén meg mennyit ivott nem annyira profi.
    Itt jelzem, a lájtos alkeszság mellett a folyamatos, felhájpolt gasztróskodás, dicsekvős zabálás is eléggé romboló. Akkor persze, hogy kínlódás a sport.

    Kedvelik 1 személy

    • Ha a nyafogást kivennék belőle, akkor még jó is lehetne, de így csak megerősítés, hogy másnak is alig van ideje, akkor az olvasónak minek legyen + majd ő is ráér még félév múlva, ha egyszer majd a főnöke azt mondja…
      Vagy én látom rosszul, hogy nem viszik túlzásba a biztatást? 😀

      Kedvelés

      • A kontextus egy súlyosan elhízott, ötven éves, háromgyerekes anya, aki már szerkesztőségileg (támogatva, dietetikussal, beszámolókat írva) próbálkozott 2015-ben, aztán belenyugodott.
        https://wmn.hu/wmn-life/49144-van-egy-pasi-szeret–igen-a-hasamat-is
        Komolyan, kezdem döbbenetesnek tartani, hogy annak idején fejből, rinyálás, magamutogatás meg facebookozás nélkül fogytam le a 16-18 kilómat, meg szerettem meg a sportot. Ez ’14 őszén történt, utána kezdtem róla írni, és igazán sokat, bátran 2016-tól.
        Inkább ironizálnak, igen. Összekacsintanak a tunya olvasóval. Nem nagyon biztathatnak, mert sok cikkben határolódtak már el a testnyomasztástól, a megszállott sportolástól, a vékonyság kergetésétől.
        Van ilyen is, akinek nehéz. Szerintem amúgy kedves, szerethető, okos ember a Gabi, csak én kivagyok attól, amikor valaki önsorsront és ezt nyilvánosan mutatja is.

        Kedvelik 1 személy

  13. Bizakodóan álltam a wmn-hez sokáig, de egyre többször, egyre több cikket hajtok át már a címe alapján.
    Rémesen felszínes, buta, olcsó tartalmak, amik kózött mar csak keresve található érték.
    Az okot illetően arra gondolok, hogy egyszerűen azért, mert erre van igény.
    A she.hu meg aztán még lejjebb, iszonyú gáz.

    Kedvelés

  14. Hát, Magdaléna, ez egy nagyon, nagyon okos összehasonlítás volt.
    Egy darab magánszemély független blogger, aki semmilyen módon nem optimalizál, és mindent maga ír és talál ki, nem is fordít, meg egy hatamas stáb irodaépülettel, fotóssal, tévéből ismert főszerkkel, hirdetőkkel, átvett anyagokkal, fizetett elérésekkel, milliókból, minden földi jóval.
    Gratulálok, de mondjuk a többi állításod is ilyen! Kiragadni, mesterséges diochotómia, túlzás, szalmabáb, ennyit tudsz.
    Elfogadóbbnak azokkal kell lenni, akik kövérek, cukorzabálók, igénytelenek. Kár, hogy rájuk senki nem akar hasonlítani.
    “szerintem leginkább az a baja a wmn-nel, hogy jóval olvasottabb, mint az ő énpicsogása, valamint elfogadóbb az emberi gyarlóságokkal szemben, ergo inkább meg tudja szólítani a nőket, mint ez a nárcisztikus magát szupervumennek képzelő Csaóka, aki szerint komoly jellemhiba, ha valaki tejjel és – ó borzalom! – netán cukorral issza a kávét”

    Kedvelik 1 személy

  15. Itt válaszolok Robopassmeet nevű indexfórumos kommentelő kedves tanácsaira.
    Kórusban fikáznak, de kibasztak a fórumról. Tudom, hogy ezt figyelitek.

    “Most úgy őszintén, nekem az a véleményem, h az edzés az jó, meg úgy külsőleg is rendben vagy”
    Halleluja. Micsoda kegy! Én nem kérem és várom senki jóváhagyását, mert a saját céljaimat követem, nem a normákat. Inkább az a kérdés: te edzel? te jól nézel ki? Milyen alapon értékelgetsz engem? Muti.

    “, a viselkedésed, másokhoz való hozzáállásod hagy némi kivetnivalót maga után:-)”
    Osztályfőnök úr! Az is igényesség, hogy én ebben azonnal kiszúrom: a
    kívánnivalót hagy maga után
    nem keverendő a
    nem találtam benne kivetnivalót idiómával.
    Ilyen apró és ezer más dologban is jóval igényesebb vagyok, ez adja a fölényemet, meg a topikbeli sírnivaló, agresszív, üres, buta rohamaitok. Aki szint, aki jófej, akit szeretek, azzal cuki vagyok én is. De ott aljasság van, ennek megfelelően viselkedem veletek. Mocskolnak több tucat nicken, évek óta, a külsőmet is, és te soha nem nekik mondod, te is nekem magyarázol. Hogy van ez? Miért nem rájuk szólsz?

    “Úgy két dolog böki a csőrömet veled kapcsolatban, így ki is mondom:

    “1. Miért nem csapsz fel személyi edzőnek? A tudásod megvan hozzá, sztem pikk-pakk elvégeznél egy ilyen tanfolyást, és akkor összeköthetnéd a kellemest a hasznossal: nem te fizetnél, h edzhetsz, hanem neked fizetnének, h másokat edzeni tanítasz.”

    Ez _böki a csőröd_? Szóval ne blogoljak? Vagy a kedves izmouzó vendég miatt szervezzek valakit, aki elhozza délután a gyerekemet? Hogy találtad ezt ki?
    Te miért is adsz nekem karriertanácsot?
    Nekem nem fő tevékenységem az edzés, csak nagyon meglátszik. Azért nem vagyok személyi edző, se versenyző, se komoly futó és még sok más sem, mert író vagyok, ez a végzettségem és a munkám, és ez a szintem, a karakteremnek is ez felel meg. Semmi kedvem sem tanfolyamhoz, sem váltáshoz, tökéletesen a helyemen vagyok.
    A személyi edző élete: behízott reménytelenekkel küszködés, akik három hétig járnak, aztán eltűnnek, és addig is nyavalyognak és molesztálják az edzőt. Rettenetesen lehúzó a közeg, szar a zene. Nagyon szabadon élek, nem járok el sehová, ha nem akarok, tudok itt az erdőben is futni. Imádom az írást, jól is megy, hatok a világra, mégpedig nem egy-egy emberre.
    Köszönettel, életem legjobban fizető melója a blogolás meg a cikkek. Honnan veszed, hogy nekem más munka kéne? És ha edzést tartok, hogy tudnék én magam edzeni? Amúgy bő másfél évig VIP belépőm volt Pesten, nem fizettem érte.

    “2. Ez már vót a múltkor, a dizájn. Kicsit szakmai ártalom, de nem szerencsés a ‘kiemelt posztok’, sem a ‘felhasználási feltételek’ ami után hosszasan kell keresni, hol lépjél be. Az átlag csóka a foolproof felhasználóbarát felületet kedveli, ha keresni kell, v áttekinthetetlen, akkor eltárcsázik, elintézve annyival, h ez szar, akármilyen jó is legyen a tartalom amúgy. A címsáv, h kedvencek, meg legolvasottabbak, fitnesz, feminizmus, stb. okés, de amúgy a főoldalon a legfrissebb posztok legyenek elől, időrendi sorrendben, és a felületre való kattintásnál az jelenjen meg a főoldalon.”

    Öhh. tehát én viselkedjek úgy, hogy te, aki egy gyűlölködő banda része vagy, gyorsan megtaláld, amire kíváncsi vagy. Nos, nem fogok. Nem dolgom bldog-boldogtalan kényelme.
    Ha ide kattintottál, akkor be vagy lépve. Akit zavar, hogy hosszan kell keresni (vagy nem fogadja el a feltételeket), az majd nem megy tovább. Úgyis kíváncsibbak vagytok. Leszarom az átlagcsókát, nem a számokra gyúrok, nem átlagos a blogom se.
    Magam döntök arról, hogy néz ki a blogom, és aki nem fogadja el a feltételeket, az ne legyen itt. Tele vagyok amúgy is feliratkozóval, akik e-mailből vagy facebookról kattintanak, ők az értelmes olvasók.
    Neked csak nem tetszik, hogy kiállok a butus kíváncsi aljasok ellen, és a pofájukba nyomom, hogy visszaélnek a nyíltságommal, láthatóságommal.
    “eltárcsázik, elintézve annyival, h ez szar, akármilyen jó is legyen a tartalom amúgy” Tárcsázzon, isten vele. Nekem ugyan nem érdekem, hogy fű-fa-virág itt nézegessen, és én szolgáljam ki őt.
    Elég sok mindent megengedhetek magamnak, mert éveket, sok melót és tehetséget tettem a blogba, és most már szeretik, várják az írásaimat.

    Kedvelik 1 személy

  16. Becsulettel vegigszenvedtem magam a futos DTK-cikken, de eskuszom, en sportpalyafutasom elso heteiben, negyven kiloval ezelott sem nyigtam ennyit. Duhito ez a szenvelges, es veszelyes is, egyszeri olvaso megerositest kap: ha DTK nyig, akkor nekem is lehet. Pedig dehogy, hugom, dehogy lehet. Mesz, azt’ csinalod, rinya nelkul. A naponta futo ferjnek meg ismeretlenul is pacsi az oltasert.

    Kedvelik 1 személy

  17. https://wmn.hu/elet/33906-omlik-a-noi-test-mindenhonnan-de-kinek-szol-ez-a-sok-hirdetes
    Kinek szólnak a fehérnemű- és fürdőruhacégek fotói?

    “Ezeken általában nádszálvékony csajok két darab csipkés zsebkendőben feszítenek. Naivan és ártatlanul kérdezem, miért jönne meg a kedvem hozzá, hogy megvegyek egy ilyen darabot, ha tudom: a büdös életben nem fogok úgy festeni benne, mint Alessandra Ambrosio?”

    “Mert szeretek tetszeni. Miért hazudnám az ellenkezőjét? Persze csak akkor, ha nem vagyok rákényszerítve erre. Ha én dönthetem el, hogyan és mikor.
    Ha nem akarják a fejembe verni, hogy barnának, csillogó ajkúnak és olajos testűnek KELL lennem, és ezt meg is kell mutatnom, ha kedvem van hozzá, ha nem. Máskülönben azok az enyhén borostás félistenek úgy néznek át rajtam, mint a kirakat üvegén…”

    NEM kell hasonlítanod arra, Veronika, aki profi módon tartja magát karban, edz. De akkor ne nyígjál, hogy nem olyan a tested, meg ápol-eltakar fürdőruha kell. (Valahol az is szomorú, ahogy a rákba meg Crohnba belefogyott nőknek gratulálnak, de nem úgy és nem azért szomorú, ahogy érteni szokták, hanem mert gyakorlatilag mindenki más durván el van hízva, puhulva.)

    Kedvelés

  18. Szentesi rúzsához muszáj hozzászólnom. Az is csak koppintás, az sem saját kútfő! Egy 2006-os film, A rúzs színe szólt arról, hogy a főszereplő megtudja, hogy mellrákja van, és elhatározza, hogy pozitívan tekint a jövőbe, és ezt külsőleg elsősorban vörös rúzzsal demonstrálja. Ennyit a nagy eredetiségéről.

    Kedvelés

  19. Van benne sok dolog, amivel egyetértek.Szentesi Éva jellemzése nagyon el van találva. Hm…nem tudom, nekem D Tóth Kriszta nem gyönyörű. Helyes, meg természetes, de olyan átlagos. Sajnos menthetetlenül hosszúhaj-fasiszta vagyok. Amiért én nem szerettem soha az ilyen “smink nélküli” kép sorozatokat, az az, hogy mindig azt sugallták, hogy smink nélkül fotózkodni bátorság. A címlapokon is így hozzák “megmutatta magát” “bátor dologra szánta el magát” Ez meg valahol olyan szánalmas…Az ember természetes valóját, illetve annak “megmutatását” tehát hogy vagy, élsz, és visszavered a fényt bátorságnak nevezni olyan gáz. És kicsit elcsépelt ezzel jönni. Igen, előbb-utóbb minden női oldal elmozdul a mainstream irányába, és így vagy úgy, de hozzák a sablon témákat, meg amire jön a sok lájk.
    A negyvenes nő írására adott válasszal viszont nem értek egyet.Szép dolog a termékenység (már amennyiben használják, mert elnézve a nők termékenységi rátáját azért annyira nem viszik túlzásba a gyerekszülést. Ez most nem ítélkezés, tény. Kicsit olyan ez, mintha egyszerre istenítenék, vagy tulajdonítanának neki varázserőt, miközben csak nyűg, amíg tart) de nem értek egyet azzal, hogy az egyenlő a nőiséggel. Nem csak ettől nő egy nő. Szegény kapott is hideget-meleget pár helyről a cikk kapcsán, de szerintem nincs baj vele…Negyven évesen még minimum dupla ennyi, vagy akár több mint ennyi hátra van. Magyarországon elég leharcoltak az emberek ez tény, de ha már azt nézzük, mennyire vagyunk provinciálisak, vagy épp nyugatosak: nyugaton negyven évesen baromi jó formában vannak az emberek. Igaz, ott öreg korukban is, de ez most mellékes… Nem gáz, ha szórakozik, vagy jóval kevesebbnek néz ki a koránál, és ezt élvezi. Ez tök jó. Én örülök ennek, az ilyen embereknek. A nagyon morcos, besavanyodott, korn öregedő, másokra irigykedő emberektől én is megriadok, remélem én nem olyan leszek.

    Kedvelik 1 személy

    • Hogy jut eszedbe egy felnőtt, alkotó, negyvenes, értelmes nőt úgy megnézegetni, mint egy hajasbabát a játékboltban, hogy kéne-e? Ez nem fair és nagyon nem feminista.

      A másik témát szerintem nem értetted. Nem a te vagy az én egyéni véleményem számít abban, hogy a TÁRSADALOM mit tart szépnek, nőiesnek, ezt nem a mi deklarációnk dönti el, mert akkor mindig magunkra szavazunk, mi leszünk a gyönyörűek 65 évesen is. Túl sokan gondolják, és pont a wmn olvasói közül is a pozitív gondolkodás meg az önbecsülés nevében, hogy valamire rámondják, átírják a fejükben, és akkor úgy lesz. Érintett vagy? Akkor vedd magad revízió alá. Ez pont a cikk hibája, a mágikus jelleg: “azt mondom, olyan vagyok, mint egy huszonéves, és akkor úgy is lesz”. Ez csúsztatás, önmagunkkal szembeni röhejes szellemi és önismereti igénytelenség. SENKI nem néz úgy egy negyvenes nőre, mint egy huszonévesre. Én kapcsolatban vagyok késő húszas, kora harmincas emberekkel, és nincs pofám rizsázni erről, pedig ugye van derekam meg nincs gerincsérvem és adott esetben jobbat futok, mint egy huszonéves futó, satöbbi, de akkor sem. Mondhatná azt is a cikkíró, hogy ő jól érzi magát, jobban érzi maát, mint huszonévesen, de nem. Ő és főleg a kommmentelői azzal az igénnyel lépnek fel, hogy ők is számítsanak kívánatos nőnek a patriarchális értelemben. A patriarchális értelemben vett nőség pedig a termékeny korhoz kötődik. A termékenység az, amihez AZOKNAK a mércéje is levezetődik, akik azzal vagiznak, hogy ők most is milyen jól néznek ki, hát meg nem mondaná senki (dehogynem). Nem véletlenül fotózzák magukat lobonccal, szűrőzik simára az arcukat, választanak olyan pózt, amiben nem látszik az arcukon a kor, de átverik magukat, a világ ugyanis nem a fotóikat nézegeti. Lehet, hogy nem leharcolt negyvenes a cikkíró (ez amúgy nem ritka), lehet, hogy jól érzi magát, de akkor is negyvenes, mit kell ettől ennyire félni?

      Kedvelés

    • “Az ember természetes valóját, illetve annak “megmutatását” tehát hogy vagy, élsz, és visszavered a fényt bátorságnak nevezni olyan gáz. És kicsit elcsépelt ezzel jönni.” Ebben igazad van, szerintem sem eredeti gesztus. Ugyanakkor fontos, mert válasz: más hasonlóan ismert nő ezt nem csinálta, a címlapok vagy huszonévesekkel, vagy manipulált arcú, babaszerű, “ápolt”, az idővel keservesen harcoló nők képeivel vannak tele. És a nem-manipulált arcok negyven évesen sokkal megviseltebbek, mint DTK-é, aki csakis ezért állhatott ki, vastag, húsz-negyven perces smink nélkül Szentesi Éva arca is felismerhetetlen. Aki megviseltebb, romosabb, az csak amerikai magán-instákon mutatja meg magát boldogan, nálunk nem szokás.

      Kedvelik 1 személy

    • “nyugaton negyven évesen baromi jó formában vannak az emberek. Igaz, ott öreg korukban is, de ez most mellékes… Nem gáz, ha szórakozik, vagy jóval kevesebbnek néz ki a koránál, és ezt élvezi. ” Dehogy gáz. Csak fontos hozzáa kontextus: ez mind a társadalom, az egyén tudati, anyagi, kulturális jóllétéből, jólétéből, életmódjából fakad, Norvégiában is. Itt ez nem általános. Érezze jól magát, én is ezt teszem, az én fotóimmal is tele van a blog. De azt hajtogatni, hogy ez még jobb is, mint huszonévesen, és ő FIATALODIK? Az a nő látja magát közelről, egy-egy gyűrődést. Ahogy a seb gyógyul, Ahogy fáj már ez-az. iki ezt el nem tudni ismerni. Méltatlan. Ami jobb negyvenesen: önismeret, méltóság.

      Kedvelés

    • Ja és a termékenység nem a gyerekszülést jelenti, hanem a képességet, vagy azt az életkort, amelyikben tipikusan szülni lehet. Azt írtam: ahhoz kötődik a szépség, nőiesség, vagyis abban az életszakaszban olyan, később már nem.

      Kedvelés

  20. “Sokkal fontosabb, hogy ha borozol, akkor tuti nem fogsz másnap edzeni, főleg ha elmúltál harminc” – vagy ha igen, abban nincs sok köszönet, pláne, ha közelebb vagy az 50-hez, mint a 40-hez. 🙂 A mai edzésemen – egy borozós vasárnap este után – eszembe jutott ez, meg hogy mennyire nem éri meg… Mert, hát, lementem, de tulajdonképpen csak valamivel volt jobb, mintha nem mentem volna, pedig nem voltam másnapos vagy ilyesmi, csak az erőm, az energiaszintem volt rémes. Akkor is, ha alapvetően jó kondiban vagyok, jó ételen (ketogén), heti sok edzéssel. Lelkiismeret-furdalásom is van, de ez már mindegy, holnap kimaxolom az edzést, újra. (Tudom, megragadtam a cikk lényegét, de nekem mára ez volt az aktualitása). A Szentesi-jelenségről és a többi (a 40 az új 20) nem kommentelek, bólintok. 🙂 – Na, hát ez valószínű nem egy konstruktív hozzászólás, de ma reggel annyit eszembe jutottál, hogy mégis idekapartam.

    Kedvelik 1 személy

    • “Ha csak két embernél el tudom érni, hogy nyáron kimenjen a Balaton-partra, levegye a ruháját, és túlsúlyosan is fürödjön, ha pedig beszól neki valaki, akkor csak nevessen rajta, akkor már megérte. Mert azt nem gondolom, hogy az elmúlt tizenöt–tizennyolc évben a társadalom sokat változott volna, sőt.”

      Kedvelés

    • “amikor sovány voltam, akkor is folyton attól rettegtem, mi lesz, ha újra meghízom, és akkor sem szívesen mutatkoztam ruha nélkül, mert lógott a bőröm, és sosem voltam izmos – valószínűleg alkatilag nincsenek feszes izmaim. Pedig nagyon jó az állóképességem, másfél órát kardiózom naponta, tök jól érzem magam tőle, de sosem leszek izompacsirta.”

      Kedvelés

  21. “Amikor két héttel ezelőtt posztoltam a közösségi oldalaimra, hogy betörtek hozzám, és ellopták a laptopomat, utána egy éjszaka leforgása alatt majdnem ezerötszázzal lett több követőm a hivatalos Facebook-profilomon. Az Instán is megugrott a követők száma pár százzal.

    Azért azt megsúgom, hogy akkor sem követnek be ennyien egyszerre, amikor új könyvet adok ki, vagy fellépek valamelyik televíziós csatorna reggeli műsorában. De még ennek a közelébe sem ér az újonnan érkezők száma.”
    Öhh, erre volna azért egy kézenfekvő válasz. Igen, egyrészt, így működik a szociális média. A harsányság üt. Lehet vásárolni is követőket, nyomni őket.
    Másrészt azonban… ekkora brandépítés, ennyi pénz a honlapban, iroda, állás, felület, kölcsönös szívességek, rangos kiadó, íróbarát segítsége, profi szerkesztő, és az írásokra mégsem kíváncsiak. Még mindig csak közhelyek, önsajnálat, nagy teátrális megállapítások, tejbegríz. Másrészt hökkenetesen önös, a világot elemien nem értő nyavalygások:
    “Ráadásul azt is megtudtam (idén), hogy nekem jó pár nappal kevesebb szabadság jár hivatalosan… csak azért, mert nincs gyerekem, és még fiatal is vagyok. Bazmeg! Hát, szerintem ez kurvára igazságtalan.”
    (Továbbá: miért állnak sorba többen Vecsei H. Miklóshoz dedikáltatni… Ki érti ezt?)

    “De hát mit lehet várni ettől a gyermekteleneket megbélyegző társadalomtól, ahol az a nő az Istenkirály, aki otthon van, szül és kussol.” ???

    “Fura dolog ez. A legtöbben szeretünk leskelődni. Szeretjük megnézni, ha valaki szenved, ha valaki óriási drámát él át. Szeretjük látni a halált, a borzalmakat. Bár lehet, hogy konkrétan nem merünk odamenni a véres testhez, elborzadunk a látványától, de valamiért mégis nézni akarjuk. Jó tocsogni benne. Közben nagyokat sóhajtozhatunk, és szörnyülködhetünk.

    Élvezzük, ha tocsoghatunk egy gyermekét elvesztő anya fájdalmában.
    Alig várjuk, hogy posztoljon valamit.
    Hogy megnézhessük, milyen állapotban van.
    Kisírt-e a szeme, eléggé gyászol-e, eléggé fáj neki?”
    ez is érdekes…
    https://wmn.hu/ugy/51420-miert-kezdenek-el-kovetni-az-emberek-egy-gyaszolo-anyat

    Jézusisten, komolyan. Úgy kerültem ki a Hableányt, oda se néztem, annyira borzasztóank éreztem volna nézgelődni. Úgy hallgatok most is, gyászol az ismerős, de ez a békénhagyás ideje. Kap eleget. Egy sor elég, vagy nulla. Nézegetni???

    Emlékszem, amikor meghalt az egyik kommentelő. És szünet nélkül jött a fontoskodás, ide írták nagy bennfentesen, de pont azt, hogy A CSALÁD KÉRTE, NE TAGLALJUK.
    Hallgatni miért nem megy?

    Kedvelés

    • Megnéztem, “szétmenni” ugye a fiam cipője szokott (két hónap intenzív hordás után, wehehe), de azon konkrétan nyerítettem, hogy azért válnak később, mert később is házasodnak. (“Nahát! Ha nem mondod…”)
      nem mondom hogy minden cikk ennyire ilyen ott, de ettől nem kicsit csuklottam.

      Kedvelés

  22. Visszajelzés: nyílt levél D. Tóth Krisztának, a wmn.hu főszerkesztőjének | csak az olvassa. én szóltam.

  23. Aztán.
    Van ez a deszeretjükmiegymást szövetség: mindig, de mindig ugyanazok az emberek (Péterfy-házaspár, Szentesi Éva, Mérő Vera és egy lazább holdudvar, BorbélySzandi, Péterfy Bori) erős érdekszövetségben egymást promózzák, rádióműsorban egyetértenek, ott négyen ülnek, mindenki ugyanazt gondolja, minden módon alásegítenek a másiknak mindenhol, “kiállnak egymásért”, kórusban és erőszakos gúnnyal kommentelnek, ha valamelyikük kritikát kap (érdemes Éva Klára Galyas kommentje és a reakciók itt:

    egy Szentesi Évát támogató komment:
    az a baj, hogy te pont azokba álltál bele akik mindent megtesznek azért, hogy segítsenek. Az összes nőért és gyermekért teszik! Ebbe beletartoznak a gyöngyöspatai gyerekek és nők is. Ezt vedd észre!!!

    nyihi

    Mérő Vera a saját oldalán elég kíméletlenül leugatja azt, aki wmn.hu-kritikus,
    ijesztő mértékig engednek bepillantást közös, privát hétvégéikbe, örülnek maguknak
    NEM tartozik a közre, hogy ki a barátnőd, kivel szülinapozol, edzel, miket esztek, és rontja a mondandó erejét, felmerül, hogy a barátság a lényeg, nem a szuverén vélemény! minden bandázás, barátnősködés, megvédés ciki, mert unprofessional

    Aztán. Egyszerre felháborodni norbiellenesen, a kövéreket megvédeni és ilyeneket kirakni nem lehet:

    Nem lehet (elvileg nem áll össze) a kövérvédelem, vagyis azt állítani, hogy “a kövérség vonzó lehet”, megvan az okuk rá és nem baj, és ne bántsák a kövéreket, nem tehetnek róla stbstb, közben pedig miniben menősködni, agyoncicomázva hasig dekoltáltan jónősködni, edzőtermi fotókon hivalkodni, fogyásról írni (pláne annak, aki egyébként sem volt klasszik eü kövér, de senkinek sem), ez nem megy együtt, és ez pl. amerikai közegben mint diet talk és fat shaming nem állná meg a helyét: szétszednék azt, aki ilyen kettős ügynök.
    Egyébként is: valaki vagy író vagy, közíró, megvehetetlen, erős és tisztán elvi politikai üzenetekkel, vagy pénzért influenszer, akkor viszont nincs elv, ez a helyzet.
    Aki ezt összekeveri: promónak gondolja az elvet, ügyet (mert jól hangzik, épp tred, sok követőt hoz), és úgy tesz, mintha elvet-ügyet képviselne, amikor kilóra megvették (méhnyakrák-edukáció, cég fizeti, a HPV teszté és az Allée), az nagyon zavaros lélek.
    Mindig ez érződik, hogy “jaj, feljöttem Pestre, itt aztán minden van, karrier, partik, éjszakák, kaja, rádióműsor, programok, híres barátok, edzőterem, elvek és menő eszmék, divatozás, értelmiségi vagyok, író, de azért menő, de csodálatos ez, nagyot néz majd a falu meg az összes exem, még albérletre is futja, azt is jól kiposztolom, hadd irigykedjenek”.
    És nem zavarna ennyire ez a fura kitárulkozás, ha Szentesi Éva nem lenne sokszor ellenséges (anyákkal, a Kardashian-klánnal, más nőkkel).

    Kedvelés

  24. Én nem tudom, de nekem meg ezek a Fiala Borcsás cikkek verik ki a biztosítékot. Most az anyás bejegyzésed miatt olvasgattam egy kicsit a témában, és szembejött ez. Ez vicces, vagy vicceskedő, vagy mi ez? Csecsemő mellett nem lehet aludni, soha, semmit, és anyám a telefonba KÁRÖRVEND?? És aztán a végén végre, VÉGRE te lehetsz az, aki a saját gyerekén kárörvend? Mit kéne éreznem, mikor ezt elolvasom? Azon túl, hogy szint süt a semmi a monitoromról, mit tesz hozzá ez az írás, és mihez tesz hozzá mit? És “esetleg kézműveskedéssel, sütéssel hódoltatok a minőségi idő oltárán”????
    https://wmn.hu/wmn-life/51767-gyerekes-hetvegek-evolucioja–igy-alakulnak-at-a-szombatok-vasarnapok-61-lepesben

    Kedvelés

    • Vagy az idézett rész stílusparódia? De akkor az egész stílusparódia? De akkor mivel ágyaz meg ennek? “Tedd a szívedre a kezed, és valld csak be őszintén, az első átvirrasztott éjszaka óta erre a pillanatra vártál. Hogy végre forduljon a kocka.” Hol jelzi az önparódiát? Még a bevezetőben is arról van szó, hogy gyerek mellett nem lehet színházba járni, és a mami ezen örömködik. Most akkor tényleg erről szól a cikk? Vagy én nem találom az iróniajelet? De hát gyakorlott olvasó vagyok. Mi ez, de most komolyan?

      Kedvelik 1 személy

    • “Ez nála rendszeresen van, hogy anyának lenni, az valami olyan ultranagy szívás (“nem felejtem el a kőkemény gyedes éveket”, komolyan, mintha valami harctéri trauma lenne), hogy annál nagyobb tragédia az életben már nem is érhet. És persze a cikk(?) piával kezdődik és ér véget, mert mi mással.”

      ezt ahányszor elolvasom, mindig röhögök 😀 😀

      és, egyébként, hogy vagy? 🙂

      Kedvelés

      • Hát ez fantasztikus volt! (Most mélyen belül elpattant valami…)
        Tényleg mély! Milyen izgalmas, többrétegű üzenet tud megbújni e kis rövid novellácskában. Ez ám az irodalom! Az a sok eredeti jelző, azok az élettel teli képek! A váratlan fordulat a végén! Megrendítő! Csodálatos. Soha sehol nem olvastam még csak hasonló sorokat sem!
        Köszönöm ezt az élményt! Nem is értem, mit keresek itt…

        Kedvelik 1 személy

      • De az a fantasztikus, hogy még ennél is van lejjebb. Mert én hülye továbbkattintok. Ezt annyira jónak találta, hogy most MEGINT kirakja. Egyszerűen sírnivaló. Ki ír le ilyet, hogy SZOMORKODNIVALÓVAL SZOLGÁLJON?? Egy főszerkesztő? Ja, oké. Az eredeti cikk bevezetője pedig annyira középiskolai fogalmazásosan modoros, hogy tényleg hangosan kacagok rajta. De neki, ismétlem, annyira tetszik, hogy kirakja MEGINT. Ennél egyszerűen NEM TUD jobbat írni, hát értsük már meg, a pályaív csúcsa!
        https://wmn.hu/wmn-zizi/53276-negy-rossz-dolog-az-oregedesben-ami-jobban-belegondolva-megiscsak-nagyon-jo-ujraolvaso

        Kedvelik 1 személy

      • Mihiééért teszed ezt velem, elolvastam! Második nekifutásra…
        Brühü. Jó kis szado-mazo játék ez itt.

        De ezt tényleg látni kell. Nem tudom feldolgozni, hogy ILYEN szinten vannak. (Tiszt.kiv. persze!)

        Kedvelés

      • “Szóval azt kell hogy mondjam, amilyen jó volt huszonévesnek lenni, legalább olyan szuper negyvenesnek. Meg hatvannak, nyolcvannak, száznak.” Világos. 42 évesen a lumbágótól retteg, hátrafordul és fáj a háta, bármitől hízik, a 80 is remek lesz, nyilván. Ennyire olcsón kell hazudni maguknak, elképesztő.

        Kedvelés

      • Zizi a rovat neve…
        ezek az iszonyat modorosságok, flaszternek nevezni az aszfaltot, bekarmolásnak, hogy megint túl sokat ivott, pasizásnak a nyomorú magakelletést, és: bakancslista, csajos ruci, kapja az ívet, “majd meglátjuk”, Girlzonboard Flóra (ez is épített énmárka amúgy, és milyen alkalmas rá!), mókázás, figyi, tuti vegán lasagne, ki hol nem tud parkolni, bagatell dolgokon nyávogás, “szerelem a karanténban” üresfejűség…

        Kedvelés

      • “A válasz: nem, nem a lánya. Sőt semmilyen rokoni szál sem köti őket össze, Borcsa őstehetség, nem pedig örökös.”

        “Egy haverom, aki nagy tisztelője és plátói hódolója Szentesi Évának, egyszer a következőképp ragadta meg Szentesi lényét több korsónyi sör után:

        „Hallod, ez a nő nem az a típus, akivel unalmasan randizgatsz, vagy egyszer kavarsz. Belé szerelmes vagy. Ez a nő olyan, hogy lenyúl a torkodon, és kitépi a heréidet a szíveden át”.

        Ezzel nem tudok vitatkozni. Mindenesetre úgy látszik, a felhasználók szeretnek veszélyesen élni. Felettébb érdekeli őket az a kérdés (meg fogtok lepődni, komolyan mondom), hogy van-e férje?

        Ezúttal jó hírt közlök, a válasz, az, hogy nincs! Úgyhogy szabad a pálya, bátraké a szerencse!”

        El kell sózni valahogy…

        https://wmn.hu/wmn-zizi/49345-rakerestunk-a-nevunkre-ezt-dobta-a-gep

        Kedvelés

  25. WMN: Az eleje táján, amikor berobbant olvastam. Azután kikoptam onnét: leiratkoztam hírlevélről, de Facebookon még követtem, aztán azt se, aztán kedvelni is elfelejtettem. Az, ami ott tartott (a cikkek, és nem a cikkek írói) és oda vonzott elmúlt, észrevétlenül. Az életem is átalakult, ha szabad időm engedte sem oda mentem, hanem máshová. Jobbára innét értesültem az irányváltásról, arányok áthelyezéséről. Ez lehet jele annak, hogy aminek indult, azt nem teljesítette/adta meg, vagy belemagyarázás?

    Kedvelés

    • Mire észrevettem, hogy van wmn, addigra leromlott annyira – vagy már eleve olyan volt – mint más, papíralapú magazinok, amiket ismerek. Épp a fenti, tavaly tavaszi poszt óta rendszeresen odapillantok rá, de keveset olvasom, nem tud mit mondani nekem. Már megszoktam, ha valamilyen életproblémával kapcsolatos cikkre vélek kattintani, lapozni, semmi újat nem tudok meg belőle, néha találok valami kis útmutatást a további kereséshez. Vagy bennem van a hiba, hogy ez sok évtized óta így van? (SzÉ-t júliusban szemináriumot tart a Péterfy Akadémián kreatív írásból. Igaz, Szeifert Natália, a Mi van veletek, semmi? írója is tart ott előadást . Ez afféle pletyka most részemről, bocsánat…)

      Kedvelés

    • De tényleg keresi az ember mondjuk Szentesi Évánál azt a fél mondatot, ami nem egó és dicsekvés és menősködés és “teljen a képernyő” üres állítás (“nem tudok mit írni”), vagy közhely. Hanem gondolat, humor, őszinte (nem vetítős) közlés, észrevétel, új infó. Bármi, amivel kockázatot vállal. De semmi. Arról ír, hogy kocsival jön-megy, átköltözött Novákékhoz, sokat esznek (jól halad a szponzorált diéta!). Végre nem kell mentegetőzni a nemsport miatt. Tejbegríz-effektus: ő szokás szerint ül, elvár és nyafog, elérakja “Novák” a kaját, meg mosogat, meg pakol, ez idegesít is, a férj se csinál semmit, szép is ez, igazi feminista gesztus.

      Kedvelés

    • És az én tyúkszemem, Fiala Borcsa FŐSZERKESZTŐ. “a közös összezártságról néha eszembe jut (és azt hiszem, nem csak nekem) az a középkori kínzómódszer, amikor az illetőt bevarrták egy zsákba egy majommal, majd a folyóba dobták.” Oké. Meg még ezen kívül az az abszolút semmi, ami süt a cikkeiből, mármint a közhelyes butaságon kívül.

      Kedvelés

  26. “A főnököt a kollégákkal szidjuk, konfliktus esetén a szüleinkre a szerelmünknek panaszkodunk, a szerelmünket a barátainknál hordjuk el mindennek, őket meg a többi barátunknak szidjuk. Folyamatosan változik az érintkezés tere, ideje, módja, sokféle szerepnek felelünk meg, ez pedig jó esetben önreflexióra késztet és egyensúlyban tart.

    Csakhogy amikor csupán egy – vagy csak nagyon kevés – emberre korlátozódik a társasági élet, a tudat beszűkül. A mindennapi problémákat súlyosabban éljük meg, hiszen olyan közelről nézzük őket, hogy adja magát a fától az erdőt felállás.”
    Ő miről beszél? Miért hordanánk el mindennek a szerelmünket? Miért szidnánk a barátainkat?

    https://wmn.hu/ugy/52486-a-zart-ajtok-moge-senki-sem-lat-be–a-karanten-a-bantalmazas-melegagya

    Kedvelés

  27. Amúgy meg tök naivak vagyunk. “Én csinálom a socialt”, mindja Szentesi Éva, ennek terméke ő is, az instán minden: életérzés-rúzs-enteriőr-főzés-íróvagyok-híresbarát-bulifotók-pilinszkyjános, mikor mi hoz lájkot.
    Olyan nők, akik alkalmatlanok personal brandnek, mert semmilyen különös képességük, írói tehetségük, erőfeszítésük nincs, nem viccesek, nem bátrak, nem néznek ki jól, nem jók a képeik, viszont sokat vicceskednek magukon.
    Ennek újabb terméke Girlzonboard Flóra (aki, ugye, nem bálna, csak más a proiritás, kólaivás, édességevés, de vicces is ez!), mesterkélten össze van eszkábálva, tölti a felületet, “az anya”, borzasztó túllihegés, luxusnyafogás, giccsek. De semmi rosszindulat, nem is ellenszenves, nem is buta, csak nem érted, hogy lehet ennyire elbaszott értékrenddel élni, és miért teszik ezt eléd mint kritikus női médiát.
    “Én például egy problémajunkie vagyok, szeretem, ha káoszt kell menedzselni, tüzet kell oltani.”
    Ebben erős a wmn: azon drámázni, hogy miket élünk át anyaként, tapadva, mintha valami szerelmi viszony lenne (a “dermesztő gleccser” cikk:
    https://wmn.hu/vim/51679-benito-dermeszto-de-nem-tehetsz-semmit–egy-kamasz-lany-anyjanak-ketsegbeesett-gondolatai
    egy szó, egy mondat, önmegszólító stíl, gecc modoros),
    vagy vicceskedni önironikusan, hogy jaj, mi van a gyerekkel, mennyit parázunk, hogy csináljuk titokban ugyanazt, amit nekik tiltunk.

    Ez a socialnek nevezett piacnak lefekvés és olvasóátverés nem csak úgy megy, hogy a Triumphtól sikerül valami pénzt leakasztani, és akkor “rendhagyó stílusnapló” béna kivágott fejekkel, melltartós modellek, szponzorált tartalom, hanem sokkal sunyibban is, elmegy az életrajzi SZÉ arckezeltetni (tűs mezoterápia, szarrábotox), és akkor valami hangzatos cikkcím, idézet és valaminek (bulvár lerágott csont) “a margójára”, és abban megemlíti, vagy véletlenül beleírja a novellába a mezoterápiát, ezek világos üzletek: van x követőm, beleírom szépen, mennyit adsz.

    Kedvelés

  28. Visszajelzés: vigyázz magadra! nem adok puszit! | csak az olvassa. én szóltam.

  29. Visszajelzés: összegzés feminizmusról és transzokról | csak az olvassa. én szóltam.

  30. Kedves Szerző! Most, a világjárvány idején, felértékelődik az, amit fentebb írtál. A Schobert Norbi elleni fész-fasiszta irtóhadjáratban is benne volt a WMN. Pedig csak hülyén mondott el FÉL-igazságot. (Hiszen az elhízott férfit ábrázoló Dávid-szobor montázsnak nagyobb csöcsei vannak, ergo egy pervezőmérnők őt kívánná jobban, nem a szikárat). Viszont Schobert a sportoló nők mellett akart (volna) kiállni, ő, a hajdani KÖVÉR GYEREK, aki túlsúlyos édesanyja döngő lépteit idézte fel, a tudatalattijából (összefüggésbe hozván saját apátlanságával). Értük, a kövér asszonyokért haragudott – NEM ELLENÜK! S most, az elhízottak (köztük én) ijedten fürkésszük a koronavírus-jelentéseket! Mennyivel jobb lett volna 20 kilót közben lefogyni! Csökkentvén a lebetegedés kockázatát!

    Kedvelés

  31. Visszajelzés: nyolcéves a csakazolvassa blog | csak az olvassa. én szóltam.

  32. Én tudom, hogy biztos kipécéztem FB-t, de rendszeresen az az élményem, hogy sikítófrászt kapok a cikkeitől, és ezt a példányt ráadásul úgy kezdtem olvasni, hogy át is siklott a tekintetem a szerzőn (azt a bevezető okoskodást nem nagyon szoktam elolvasni).
    https://wmn.hu/zizi/45933-teliszony–ami-leginkabb-a-kismamakat-sujtja
    Öt mondat után biztos voltam benne, hogy FB az elkövető, és onnantól, hogy élesedik a kínlódás, teljesen egyértelmű. Ez valami stílusgyakorlat, amit ő tol és én nem értek? Vagy ennyire gyűlölt kisgyerekesnek lenni? Miért kell szegycsontig csatakosnak lenni egy télikabát alatt? Nem lehet, hogy csak szarul öltözött fel? Ha a gyerek ordít, mert melege van, akkor túl van öltöztetve, nem? “a jeges vihartól cserzett arccal, kirepedt kezekkel fogom löködni a hintát a behavazott játszótéren a varjak károgásától kísérve” – ez tényleg valami vicc, ugye?
    Ez nála rendszeresen van, hogy anyának lenni, az valami olyan ultranagy szívás (“nem felejtem el a kőkemény gyedes éveket”, komolyan, mintha valami harctéri trauma lenne), hogy annál nagyobb tragédia az életben már nem is érhet. És persze a cikk(?) piával kezdődik és ér véget, mert mi mással.

    Kedvelik 1 személy

    • Azt gondolja, ez vicces, és ugye a férjről, saját elakadtságokról nem illik írni, ezért az anyaság a hibás. Amúgy is trend, egyben fideszellenesség anyaként promotálni a gyerektelenséget.
      Nem egy alkoholos, full egészségtelen szponzora, hirdetője van a wmn-nek. Van itt minden… hiteles ráktúlélő-életmódváltó-sportoló:

      Innen tudjuk, hogy minden jóemberkedő ügy (feminizmus, testszégyenítés elleni kiállás, rákedukáció) csak eltakarni hivatott az undorító lefekvést a cégeknek.

      Kedvelés

    • “Ez nála rendszeresen van, hogy anyának lenni, az valami olyan ultranagy szívás (“nem felejtem el a kőkemény gyedes éveket”, komolyan, mintha valami harctéri trauma lenne), hogy annál nagyobb tragédia az életben már nem is érhet. És persze a cikk(?) piával kezdődik és ér véget, mert mi mással.”

      ezt ahányszor elolvasom, mindig röhögök 😀 😀

      és, egyébként, hogy vagy? 🙂

      Kedvelés

      • Mindenen hisztiznek.
        “A múltkor az egyik barátnőm elszörnyedve mesélte, hogy a szingli anyuka ismerőse a korlátozások miatt kénytelen egyesegyedül gondját viselni három csemetéjének, hónapok óta. „Fel tudod ezt fogni? Hogy mindennap főzni kell rájuk?!””

        Kedvelés

      • Mármint hogy én hogy vagyok? Remekül, köszönöm, kisfiam lesz, és nem hiszek el semmi ilyen hülye paráztatást, a szülést meg kifejezetten várom. De mindig felidegesít, amikor valaki hülyén csinál valamit, és aztán önigazolásképpen úgy állítja be azt a valamit, mint ami mindenképpen, alapvetően, természetéből adódóan szívás. Mintha az, hogy valami nem habkönnyű vagy fél kézzel elvégezhető, már automatikusan szar lenne. Nem tudom, az ilyen emberek hogy kezelik a kihívásokat, vagy hogy tudnak létezni a világban egyáltalán.

        Kedvelik 2 ember

  33. Visszajelzés: érinthetetlen, mert elesett | csak az olvassa. én szóltam

  34. Visszajelzés: kedves újságírók! | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

  35. Visszajelzés: a deklaráció és a valóság | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

  36. Talán hogy nem kéne ugyanazt hergelni, ugyanannak a haszonélvezőjévé válni (tömegesség, butaság, csordaszellem, műmeghatottság, indulatkeltések), ami aztán jujuj, de káros, játszani a morális fölényt…
    HÁNYOK TŐLETEK, nektek egy-egy ilyen gyűlölködő cirkusz pörgés és anyagi előny. A múlt héten Mérő Vera, egy hónapja Szentesi Éva rendezett ilyen aljasságmágnes-cirkuszt és pszichodrámát.
    https://wmn.hu/wmn-life/52959-en-csak-oszinte-vagyok-baj–verengzes-a-facebookon-tombolo-eroszak-a-kozossegi-mediaban-is-mi-az-oka-az-elszabadult-indulatoknak

    Kedvelés

  37. Hát, a tévésorozat megnézéséhez hatalmas bátorság és lelkierő kell!
    Előtte nem is hallott erről, hogy lehet?

    Tévéző libák, tévés műveltség. És megint egymást nyalják, nagy meghatott áldozatvédelem, de a pornó menő, és a puncs.hu is (ezt rakjátok össze!).
    Eközben, és ez az igazi beszarás, az íróhősnőnek a magyar Epstein gratulál a könyvéhez az idővonalán…

    Kedvelés

  38. Visszajelzés: a rinyálás nem újságírás, továbbra sem | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

  39. Egymás tolása, nyalása ment itt is.
    DTK a civil szerepében tetszeleg (lásd az utolsó program címét: “beleáll”) (és ezt utáltam az index-hájpban is), miközben üzleti vállalkozást gründolt, személyes-meghatós brandet épített egy influenszernek, és az oldal többi tartalma is igen silány színvonalú újságírói, közösségi értelemben.
    https://forbes.hu/esemenyek/forbes-uzleti-fesztival/ws?

    Kedvelés

  40. Éva! ebben a cikkben azt bizonygatod, hogy a legmenőbbek, a legjobb képességűek lesznek reklámarcok, ez azonban csak a színésznők, sportolók, dívák esetében van így (egyik se vagy), és ott se univerzálé. Nem is pántlikázzák jó ügynek. Nem a puszta, generált, brandépített követőszámot konvertálják reklámbevétellé, ahogy te. Nem szutyok plázát meg szar pezsgőt meg környezetromboló kocsit és lusta elektromos bringát, béna táskát reklámoznak azok a legjobbak, hanem elit márkákat – és az is problémás.

    Értem, miért magyarázkodsz, és örülök, hogy eltalál a bírálat. Gondolkodj még.

    A reklám korrumpál. Ennyi.

    Ha engedsz neki, ha eladod magad, többé senki nem hiszi el, hogy jó a könyved (sajnos nem, elképesztően alacsony színvonalú és agyonhájpolt, a rák viszi a hátán, neked érdeked ez a rák, borzalom), hogy a tehetségeddel érvényesültél (mert nem is), hogy valódiak a követőid és nem csak számok, és hogy téged valóban a nők egészsége érdekel. Semmit nem hisznek el neked, mert nem vagy tehetséges.

    https://wmn.hu/wmn-life/53569-kamu-vagy-kemeny-melo—sztarok-influenszerek-es-velemenyvezerek

    különösen ezzel együtt olvasva nagyon vicces
    https://wmn.hu/wmn-life/49456-velemenyvezer-amugy-mi-a-velemenyed

    Kedvelés

    • A pezsgőreklám a délelőtti, munka közbeni iszogatással nagyon gáz az üzenetét nézve, bár profin van tényleg megcsinálva. Az e-bringás lájvokba belenéztem,/vègigpörgettem, mert pont érdekelt a téma, de csak felhúztam magam rajta, az valami végtelenül szánalmas és amatőr kontent. A bicikliről semmit nem tudunk meg, pár másodpercig van egyáltalán biciklizés (de kb. olyan stílusban, mintha tíz éve nem ültek volna biciklin), viccesnek bemutatott szerencsétlenkedés inkább, egyébként meg csajoskodó-cukiskodó végtelen csvegés az egész, az outfitjükről, a gyerekkori élményeikről, ne meg arról, hogy ők milyen jó barátnők.
      Ha én lennék a bicikliscég marketingese, nagyon dühös lennék, nem tudom elképzelni, hogy ez bárkinek is kedvet csinál, inkább a márka imidzsét rontja …

      Kedvelés

  41. (és hogy miért kell ennyiszer azt hazudni/arra utalni, hogy ő heti ötször edz, meg keményen edz, meg új korszak. nem edz, és ez nagyon látszik, állig felöltözve is. mindig elbiciklizek itt a Tabán aljában, nem tudom, miért, de mindig eszembe jut: ide nem jár edzeni Szentesi Éva.)

    Kedvelés

      • Műfajváltás! Meg kell hódítani egy új területet, a szakácskönyvekét, ha a többi téma elkopott… (Az egész hat és félperces videót nincs türelmem végignézni, meghallgatni, bevallom.) Egyébként: néhány naponta rápillantok a wmn-re, olykor el is olvasok egy cikket. Valami feltűnt: az itt megjelenő témák és az ott szereplő címek között van valamiféle egybeesés. Lusta vagyok rendszeresen megfigyelni, melyik követi melyiket. Mintha a wmn követné a csakazolvassát? Pl. itt a fönnebb említett nárcisztikus-témában.

        Kedvelés

      • hát persze
        nekem sajátok a témáim
        ha én reagálok vagy elemzek, hozzáfűzök valaki máshoz, azt mindig belinkelem, sőt, a címbe is beleírom
        ők nem
        és SZÉ is csak célozgat
        és durván meg van hízva

        Kedvelés

  42. Egyértelmű, számomra nem volt kétséges, hogy itt minden cikk saját, spontán, igaz és annotált. És örülök, hogy így van, így jó olvasni! Csak ironikus voltam/akartam lenni az imént. A mai, szept. 24-i poszt a szegény elhízott lányról, az is mellbevágó, fontos. Egyre nagyobb gond ez a világunkban.

    Kedvelés

  43. Helesírási hibáktól hemzseg az egyébként is áltisk dolgozatra emlékeztető hisztamincikk. “…Big Mac menübe folytanád a bánatod”!!!
    Ez milyn színvonal 1. nyelvileg, 2. tartalmilag, 3. szemléletben?
    Ha még egyszer azon hisztizik valami huszon-harmincas szerző, hogy attól nehéz a diéta, hogy nem ehet pizzát, gyorséttermi kaját, és főznie kell… komolyan mondom, megérdemlitek.
    https://wmn.hu/wmn-egszsg/53926-mondjuk-ki-eleg-nagy-szivas-a-hisztaminozis—eletmodvaltas-a-karantenban
    Both Gabi ötvenes értelmiségi létére lapos tartalomösszefoglalókat ír a Verzió filmfesztivál ajánlásakor, pár giccses-érzelmes mondattal. Legszívesebben megölelné. Figyeljünk oda a környezetünkben élőkre!
    https://wmn.hu/kult/53886-nem-a-masok-elete-hanem-a-mi-eletunk-verzioi–iden-az-otthonodba-jon-a-verzio-filmfesztival
    “Novella.”
    https://wmn.hu/kult/53912-kurucz-adrienn-leszamolas-egy-szerelemmel–novella

    Kedvelés

  44. Ismét szólok: karantén, tél, befordultság idején NEM oké, ha az elhízott (és testével, egészségével kapcsolatban évek óta nyilvánosan magyarázkodó) szerző a saját legalja kajálására keres mentséget cikkben. Nem oké ezt normálisnak beállítani, elvicceskedni.

    https://wmn.hu/konyhaban-a-helyunk/54012-azonnal-ennem-kell-valami-edeset–boldogito-etelek-allati-gyorsan-stopperrel-merve

    Kedvelés

    • ‘feltétlenül szüksége van egy kis belső erőre. Mi másból nyerhetne ilyenkor erőt, mint egy olyan ételből, amire talán a „kényelmi ennivaló” lenne a legjobb’

      Tehát a belsö erö forrása mi más lehet, mint a ‘kényelmi ennivaló’… asszem, a szerzö itt talân egy kicsit többet elârult magáról, mint szeretett volna. Hát én tökre együtt érzek, meg minden, na de ez inkább egy jó pszichológusra tartozik, semmint a lap olvasóira? Valszeg a szerzö is tudja, mennyire gáz, amit természetesnek meg magától értetödönek próbâl eladni, különben nem érezné szükségét az önigazolásnak. (Segíts magadon, Isten is megsegít = Ránts be mást is a szarba, mindjârt nem tünik olyan szörnyünek az a trutymó, amiben fuldokolsz😂)

      Kedvelés

      • Mindez tök okés és jópofa volna, ha 1. nem bezéártan, taknyos ködben élnénk, a fél ország hízott tíz kilókat, lett alkesz meg láncdohányos, 2. a szerző nem évek óta magyarázkodna a súlyáról, kinézetről, áloptimista fogadkozással.

        Kedvelés

      • azért vicceskednek, mert ez plusz a semmimozgás plusz a stressz együtt nagyon durva. wmnéknél az az egyensúly, hogy egy tésztakészítős/cukrossütis/bebaszós cikk mellé kiraknak egy szőnyegenszenvedős-“edzőset”, már kész is a jó élet, nem vagyunk robotok!

        na, megyek futni

        Kedvelés

    • Teljesen együttérzek vele, nekem is vannak ilyen késztetéseim, de rohadtul igyekszem elfojtani, és mélyen hallgatni róla, nem hogy banános-szalonnás-porcukrosbundáskenyeret promotálni. Ne már, vérciki.

      Szentesi kurvagáz, de szegény Tóth Flóra még rosszabb választás mint wmn brand. Még a minimális wannabe jónőség és exhibícionizmus is hiányzik belőle, ha már influenszernek áll. Látszik a tekintetén a szorongás, tudja hogy nem lesz ez jó ha kiáll. Nem véletlenül volt az elmúlt években a kamera másik oldalán.
      Sírok hogy egy vezető női magazinban ő reprezentálja a harmincas dolgozó kisgyerekes anyát.

      Kedvelik 1 személy

    • “azonnal kell valami édes, sós, sajtos, forró étel, akkor tényleg minden perc számít” ez ilyen heroinos remegés, elképesztő. én se szeretek sok időt tölteni a konyhában, de a dolgaim miatt, nem a kajáért remegés miatt.

      Kedvelés

    • a vietnámi tészta is kurva jó:
      Tészta (85%): rizs (90%), tápióka, cukor, só, ízfokozó: nátrium-glutamát, stabilizátor: guargumi, Leves alap (15%): só, pálmaolaj, cukor, ízfokozók: mononátrium-glutamát, dinátrium-guanilát, dinátrium-inozinát; texturált búzaglutén (5%), piros mogyoróhagyma (3%), szárított póréhagyma (3%), aroma, Pho fűszerek különböző arányban (1%): fahéj, szegfűszeg, ánizs, gyömbér (1%), szárított hosszú koriander (1%), chili, színezék: karamell, karotinok; antioxidáns: E 306.

      Kedvelés

    • Na, én tavasszal éltem így, mozogtam keveset, főztem sokat, lett is négy kiló többletem. Mondjuk a vietnámi zacskós leves tésztája szerintem a legalja, olyat még akkor se, ha napi 7 órát ültem a gépem előtt. Nem kell télen se befordulni, ma olyan ragyogó napsütés volt, faluban túráztam másfél órát hegynek fel s le, nagyon élveztem. A fene akar befordulni és zabálni.

      Kedvelés

      • És amikor bevásárol (gluténmentes cipó, zeller, kacsa), főz valamit, vagy új cipője van, vagy a macska cuki, vagy felhívta a barátnője, vagy látott az utcán valamit – tipikus magányosnő-téma, önálló kontent.

        Kedvelés

      • Üres. Hétköznapokban ezt fecsegésnek nevezzük, a szakmában meg Kiskegyednek.
        Bár nem olvastam utóbbit legalább húsz éve, tehát nem biztos, hogy igazságos vagyok.

        Kedvelés

  45. A szappanopera folytatódik, így egészség, úgy sport, amúgy gluténmentes, pasi sehol, nyaff, most szolid tizenöt kilós hízás és kínlódós, bő ruhás fényképek után még nyafizik egy sort:

    “De most tényleg ebben a szürkeségben, ebben a mocsok időben kezdjem el azt, hogy nem eszem, nem iszom, hogy semmit nem csinálok, hát hülye vagy?
    Eret fogok vágni!

    Az egyetlen boldogságforrásom jelen pillanatban az evés meg az ivás, ha ennyi sincs, akkor mit csináljak? ”

    Edzeni ezeknek nem jut eszükbe?

    (mindegy, kinek a szájába adja, olvasók rovására önterápiázni nagyon ciki)
    https://wmn.hu/wmn-life/54295-szentesi-eva-itt-az-egeszseg-is-meg-itt-a-mamor-is—uj-eletet-kezdek-allapotok

    Kedvelés

    • Ez azért meglehetősen átlátszó. (nincsenek ismerősök, szerintem senki nem nyitja rá az ajtót, nem hívja fel, mind fiktív barátnő) Ilyet bárki tud bármikor írni. (Ja, nem, ennyire szart sose adnék ki a kezemből, nemhogy pénzért, facebook-bejegyzésben sem.) Én azt nem értem egyébként, hogy ha a saját életünk nem ad elég témát ahhoz, hogy nyilvánosan vernyákoljunk, és csak ilyen melegítőbe fingás tud kijönni a januári állapotunkból, akkor miért nem talál egy újságíró értelmes, méltó témát? Nekem a tavalyi ősz elképesztő felismeréseket hozott, mégpedig a pezsgő szellemi élet hiányát (nem azét a pezsgőért, amit azért iszom, mert fizetnek érte), amiben évekig éltem, aztán meg sehogy, de most hiányzik, ezért olvasok, könyveket adok-veszek, barátnőimmel mostanában csak intellektuális élményeinkről beszélünk, mert a lakásba zárva mindig lehet olvasni, és rohadtul elegünk lett a gyerekek miatti aggodalomból, az egészségi állapotunk ecseteléséből, a vírushelyzetből, meguntuk magunkat. Sokkal jobb Kosztolányiról, Szerb Antalról, Rejtő Jenőről beszélgetni. Filmeket is lehet nézni, az is jó téma. Minden jobb téma, mint a saját levünkben fővés.

      Kedvelés

      • Soha nem érdekelte őket semmi ilyesmi, hogy gondolat, novella, jelenség. Kitakarja a műköröm, a bizonyítási loholás, instázás (ő gondolhatja, hogy neki AZ A MUNKÁJA, AZÉRT NÉZI A PROFILOKAT) meg a pasikon kínlódás. Ezt nem lehet áthidalni.

        Kedvelés

  46. Annyira vicces!

    “„Egyszer megfogadtam, hogy 40 napig nem iszom. Három hétig tök jól ment, tisztultam, mint Ágnes asszony lebernyege. Aztán jött a Hello, WMN, még a Mazel Tovban, ahol nem elég, hogy szerepelnem kellett (és akkor ezen még izgultam), de ráadásul a szülinapunkat is ünnepeltük. Így szépen ráküldtem a patyolat szervezetemre egy pár fröccsöt, pezsgőt, vörösbort, és hogy garantált legyen a szőnyegbombázás, a végén pár whiskey-t is. Másnap ÚJRA megfogadtam, hogy soha többet nem iszom. Szerinted…?” (Fiala Borcsa)

    https://wmn.hu/wmn-life/54303-amit-el-se-kezdek-azt-nem-tudom-felbehagyni–a-legnagyobb-marhasagok-amiket-eletunkben-megfogadtunk

    Kedvelés

    • És ezekből az aggodalmas sopánkodásokból derül ki, hogy városi, képzett, erőforrásokban bővelkedő nők tömegei csak akkor vannak jól, ha megvannak az élet külsődleges keretei. Munkahely, lehet koncertre járni, bulizni, “bekarmolni”. Negyvenes nők, anyák. Ezeknek nem való a szabadság.

      Mint ahogy nagyon, NAGYON rosszul járt most az, aki kiszervezte a sportot vagy a lelki jóllétét. Rászokott, hogy neki megmondja az edző, a pszichológus, a spirituális vezető, a baráti társaság, hogy hogyan legyen jól, milyen gyakorlatot csináljon, mit kell olvasni stb. Most meg csak a facebook mondja meg. Eltompulnak, elhíznak.

      Kedvelés

      • Basszus. Lehet autózni, túrázni, sportolni akár otthon a tízezer bármilyen videóval, lépcsőzni a parkban,futókörön futni, bármilyen szép helyre elmenni, lehet kaját rendelni, piacon vásárolni, frisset főzni naponta, lehet filmeket nézni, olvasni, az összes pláza nyitva van, lehet vásárolni, lehet kiscsoportosan találkozni bárkinek a lakásán, irodában maszkban dolgozni, lehet utazni, lehet a gyerekkel tanulni, lehet távmunkában dolgozni.
        Akinek igazán szar most, az a bántalmazó kapcsolatban élő anyuka, a nettel nem rendelkező anyuka, akinek a gyereke online próbálja fenntartani a látszattanulást, amit ez a digitális tanrend hozott, az érettségizők, felvételizők, nekik igazán szar. Meg annak, akinek nincs bevétele, mert megszűnt a munkája.
        Ennyi vernyogás, komolyan. Igen, az erőforrásokban bővelkedők nyüszítése.
        Nagyszülők még minden családban emlékeznek, milyen volt a háború, milyen volt a bombázás, a ruszkik inváziója, az éhezés, a kiszolgáltatottság, a gettó, a munkaszolgálat. Na, az igazán kemény volt. Az nem jóléti nyüszögés volt. Tudom, hogy senkinek nem jobb soha, ha tudjuk, hogy nagyanyáinknak milyen rossz volt, de az enyém arra tanított, hogy ha nincs baj, nem kell szenvedni. Akkor kell szenvedni, ha tényleg baj van, a többi mind elmúlik.

        Én se vagyok jól, hiányzik a munkám, látom, milyen szar a gyerekemnek a napi pezsgés nélkül az új osztálytársaival, de könyörgöm: lehet bárkivel találkozni, most sem élünk börtönben. Sokkal többet sétálok hosszú kilométereket erdőben, beszélgetve, sokkal többet olvasok, nézek jobbnál jobb filmeket, mint bármikor, mert így azért ki lehet bírni. Elmaradt a barátnős karácsonyozás, újévi ünneplés, de helyette bográcsoztunk és kerti partit tartottunk január első hetében, mert ezeket mind lehet. Online színházi közvetítések vannak!!!
        Igen, aki nem külső járókerettel, programokkal él negyvenévesen, az fogja zizzenés nélkül kibírni, akinek meg tényleg ez hiányzik a jólléthez, járjon terápiába vagy igyon sokat. Vagy mindkettő. Ja, és most is lehet jóemberkedni, ha valaki jódolgában nem tudja, hova szarjon: hányszor leírták még a kezdetekkor, hogy az önkénteskedés meg a közösségi szolgálat milyen jót tesz a segítőknek is. Vakok számára könyveket felolvasni otthonról is lehet, bárkinek. Hajrá!

        Kedvelés

      • Nekik kívülről jön az is, hogy hogy eddzenek, hova menjenek, mi a jó program stb. Női újságíróéknál ezen a színvonalon kötelező némi “én megértelek, én is így vagyok vele” empatikus összhangzat-nyervogás. Még Nyáry Luca is ezt csinálja. A kedvencem, aki fulldepis és a napi szelfijeit agyonsminkelve és megfelelő hashtagkazallal, vigasztaló és elismeréskoldus céllal rámolja ki az instára. Akik megszokták, hogy felöltöznek, haj belő, smink, köröm, szerepelnek, felvonulnak, partiznak, fotózkodnak, felületesen csevegnek, “roadshow”, tévé satöbbi, közben nem jók, nem elegek a valódi emberi kapcsolataik, ráadásul valódi munkájuk sincs, azok most nagyon elvesztették a talajt, tévé, vekengés, tinderen udvaroltatás és zaba álló nap. Tévé még van, de közben annyira elhíztak, hogy az is stressz. Magasról koppantak, de az a magasság ingatag építmény volt, csupa külsőségből.

        Kedvelés

      • Most nem is a wmn védelmében, de én se vagyok túl jól, bár nem sopánkodok. Nem kifejezetten a kiöltözés, pletykálás, részegeskedés hiányzik, az azelőtt se volt sok. De az emberi kapcsolatok nagyon. Persze telefonálunk meg sétálunk a városban meg átmegyünk egymáshoz, de az mégsem ugyanaz. És ezt nem is tudom mindenkivel megtenni. Tavasszal, amikor egyáltalán sehova nem mentünk, már az emberek látványa is nagyon hiányzott.

        Kedvelik 1 személy

    • Én most vagyok hálás annak, hogy épp kicsi az egyik gyerekem, mert az életmódomat ahhoz kellett igazítanom, így vannak itthon az itthoni sportoláshoz szükséges cuccok (alapdarabok csak, súlyzó, kettlebell, matrac) és találtam pár amerikai személyis edzős csajt, akikkel “barinőzni” szoktam, azaz egy videójukat végigtolom. Igazából miattam aztán lehet Covid, mert kb szinte semmi nem változott.

      Kedvelés

    • Ezek a cikkek annyira nem adnak nemhogy megoldást, de kiindulópontot se ahhoz, hogy mégis mi a teendő, ha tényleg szarul vagy.

      A 13-14 évesen olvasott Bravo Girl-ök cikkeire emlékeztett, ami úgy tűnt,hogy megoldást ad minden kamaszkori problémára…és mikor végigolvastam a cikkeket, tanácsokat, mindig arra gondoltam, hogy megint olvastam valamit, ami fenét se segitett a gondjaimon. Viszont arra is gondoltam ( már akkor) , hogy van az a réteg akinek ez segít. Az a réteg az én képzeletvilágomban a nagyvárosi, korlátlan pénzügyi forrásokkal, az aktuális divat szerint öltöző, kifinomult lányokból állt, akik már 14 éves koruktól élték a boldog ,barátnős/barátos/vásárlós/bulizos szexuálisan kiteljesedett életüket. És ha ebben az életbe néha becsúszott egy kis gikszer, simán kezelni tudják a Bravo Girl tanácsaival.

      Úgy tűnik most nekem, hogy ez a réteg felnőtt és írja (vagy olvassa) a WMN-t.

      Kedvelés

    • Én szarul vagyok. Egyre inkább. Nem azért, mert itthon dolgozom. Üres és kilátástalan minden. Nincs életem. Nincs színház, nincs mozi, nem motivál a séta (régen napi 10km), nincs türelmem olvasni. Hogy miért, nem tudom. Nincs kávé, nincs borozás, nincs tánc. Vagyis ez van mind, csak itthon. Egyébként is nehezen viselem a telet, sosem találtam benne semmi örömöt. Ilyenkor már a tavaszi, nyári utazást szoktam tervezgetni.

      Kedvelik 1 személy

      • Igen, senkinek sem jó, én a novemberben elmaradt wellnesst gyászolom még mindig, de közben mindenki egészséges. Két éve ilyenkor szoktunk rá a gyerekekkel a színházba járásra, ez is kimarad. Ez van. De jön a pénz a számlámra, ha megyek 400 métert, ott a barátnőm, ha megyek 26 kilométert, ott a másik. Ezek tartanak meg. Utazni pedig most is lehet, csak nem messzire, és nem több napra. Erre kell átállni, hasonló jó tud lenni. Na, most én lettem a tanácsadó női magazin, bocs.

        Kedvelés

  47. Valaha azt gondoltam, hogy ez csak érdektelen, de ártalmatlan. A semmi átelvieskedése, az apró, személyes problémákon való nyilvános, “politikai” rugózás, a görcsös kinézetmánia. De ez ISZONYAT.

    “A női menopauza vagy a férfi kopaszodás sokkal gyakoribb és társadalmilag elfogadott témák, mint az, hogy mindannyian, férfiak és nők állandóan és folyamatosan, természetesen veszítünk a hajunk tömegéből.

    Beszélgetőtársaimtól azt is megtudtam, hogy a haj hétévente ciklust vált, ilyenkor pedig rengeteg hajhagyma adja meg magát – így egyszeriben világossá vált, miért éppen a hétéves fogadalmam leteltével szembesültem a hajritkulással. Kereshetném az okot és a gyógyírt nyughatatlanul, és okolhatnám, hogy túl ritkán mostam hajat, vagy túl ritkán fésülködtem, retteghetnék tőle, hogy talán még inkább beindította a folyamatot, hogy két éve Görögországba költöztem, és ki tudja, nem keményebb-e itt a csapvíz, esetleg kevesebb tahinit fogyasztok, mint a Közel-Keleten éldegélve, vagy kutathatnám tovább méregdrága magánklinikákon, hogy mi történik a szervezetemben, de ha egyszer remekül vagyok, nincs gyulladás a testemben, és se fog, se hormonális, se tápanyagokkal kapcsolatos gondom sincs, akkor mégis miért pörögjek rá egy nemlétező problémára?”

    https://wmn.hu/wmn-szpsg/54289-steiner-kristof-itt-az-ideje-hogy-megszeressem-a-ritkulo-hajamat

    Kedvelés

    • paródia

      “Lássuk be, bármennyire is releváns ok az aggodalomra, hogy kevesebb hajunk van, mint tíz éve, bizonyosan nüansznyi apróság azok mellett a gondok mellett, amelyekkel ugyan nap mint nap szembesülünk, de ha igazán aggódni kezdünk miattuk, simán meggyőzzük magunkat, hogy adományokon, önkénteskedésen, és személyes felelősségvállaláson kívül mást nem tehetünk, így aztán inkább nem is pörgünk rajta tovább. Ha képesek vagyunk rá, hogy nem álmodunk éjszakánként éhező gyerekekkel, az ózonlyukkal, és kihaló állatfajokkal, bizonyosan képesek vagyunk arra is, hogy – amellett, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt az egészségünkért, és azért, hogy békében legyünk a külsőnkkel-bensőnkkel – nem adunk hatalmat a kopaszodástól való állandó félelemnek.”

      Kedvelés

  48. És igen, Ildikó is idetörleszkedett Péterfyék íróakadémájának tehetségtelenséggyűjteményébe, és vesszőhibadúsan századszor is elsüti a meghalt anyukám toposzt.
    Én valaha ezen meghatódtam, ki ne, de úgy használják a személyes élményeiket, mint a rúzst, vagyis, inkább, az ajakvonalukat, amit feljavítgatnak és drámaivá satíroznak a köz kedvéért, és igazából álnok, felszínes libák, semmi melegszívűség, igazi érzések, csak performatív jóemberkedés. Vagy muszáj könyvekről, borokról, vacsorákról, eksztatikus szexről rajongani és széthashtagelni az életet. És egyszer valaki elkiáltja magát, hogy GERLE ÉVÁT MOST ÜTNI KELL ÉS LEHET, MOST ERŐSEBBEK VAGYUNK!, és a lúd felismeri érdekeit, és odarohan fensőbbségeskedni, kioktatni, sajnálkozni, majd ír egy posztot arról, hogy miért ilyenek az emberek, több megértés meg szeretet meg empátia kéne stb.
    Ildikó, mindened mű, főleg a kifele előadott lelkizéseid. Képes voltál most májusban a legprivátabb beszélgetéseinket (eltorzítva) nyílt kommentben idézni és azt hazudni, hogy te segítettél nekem, te ereszkedtél le hozzám, csak mert úgy fordult a libák széljárása, hogy fölém léphettél, és mindezt úgy, hogy tudtad: több tízezer ellenséges lúd olvashatja. Akik semmit nem értettek abból, amit én írok, képviselek, mert buták és lusták, vagy nagyon is értették és irigyelték az én autonómiámat, és te beálltál nagyon bátran a kórusba jóságoskodva rám ordítani, kitaszítani.

    Ti bábok vagytok, belül üresek. Az alakoskodás, a tehetségtelenség soha nem lesz erősebb a valódiságnál. Még a fájdalmakat is csak eljátsszátok, egész életetekben önigazoltok. Átkozott legyen mindenki, aki beállt ebbe a csürhébe, én soha nem bocsátok meg nektek.

    Kiss Ildikó Judit: Utóhang

    Kedvelés

  49. Kezd az a rettentő kínos érzésem lenni, hogy csak ők vannak szarul, és ezt próbálják rányomni az olvasókra is.

    ne unatkozzunk annyira, kardunkba dőlünk, ronda januári nap, közösen búslakodhatunk, amatőr sminkvideó, összekeni az arcát, és ez a kontent?
    DTK, ez mi a fasz? ez szennyezés. és ő még az egyik okosabb, szonte az egyetlen okos azóta, hogy Gyurkó Szilvia nem bírta tovább.

    elkényeztetett libák.

    amúgy ebből a lehangoltságból rajzolódik ki, mennyire nem valós a korábbi életük. körömlakk, smink, meeting, wtf? nincsenek emberi kapcsolataik? olvasni valamit?

    vagy bármi. én már a jógán, kovászon meg a kenyérsütésen is röhögtem, de ez…?

    ma Dávid lekísérése után, az aszfaltutat odahagyván megpróbáltam átvágni az erdőben, meredek út, hó, bozótba keveredtem, estem is, jó nagy kerülő volt, de végül feladtam. kudarc, de felprögető, izzasztó. azt gondoltam, ha egy kerítésen bemásztam és aztán van még egy, akkor az már ki, de nem, még befelé mentem.
    aztán jöttem főzni, tüzelőt vágni. mindig van mit csinálni.
    föltettem egy levest, most meg kézen állok.
    köze nincs ilyen smink meg ki hogy néz ki locsogáshoz a való életnek.
    annyira megérdemlik.

    Kedvelés

      • Mondja is, hogy unja. De mit lehet sorozatokról írni ennyit? És minek? Mennyire unatkoznak már? Kb. az a szint ez tőle, ízlésalapon, nulla plusz értékkel, mint Szentesi Évától a sítlusnapló.

        Kedvelés

    • ŰŰŰŰ. Elolvastam a kávéhoz. Három dolog jutott eszembe, bár nem tudom, érdemes-e ilyen publicisztikát (vagy inkább személyes blogba való siránkozást) pázmányi retorikával kommentálni. Az enfarkába harapó depressziós kelgyó nihilje ez a cikk.

      Először is: Nem “Újra igent mondanék” a szlogen, hanem “MOST IS igent mondanék” (pontosan és szépen, ugye), sok ismerősöm tette rá a profilképére, van, akiről tudom, hogy tök jól elvan a feleségével/férjével, nevelgetik a gyerekeket, a többiekről meg mittudomén. Nem kötelező irigykedni, simán el lehet fogadni, hogy valakiknek tényleg összejött, én emiatt ugyan nem vagyok szarul.
      Másodszor: Tényleg irigy, hiába mosakodik, ez süt minden mondatából. Miért érzi magát kínosan a házasság heti műsoroktól? Miért nézi? Én miért nem érzem magam szarul? Marha nagy elköteleződős-templomi esküvős-szentségi-together forever házasságom nem jött össze, mégse ekézem azokat, akiknek sikerült, lehet bátran örülni nekik, nem mindenki képmutatóan házas. A tolerancia, elfogadás, sokszínűség palettán (vagy spektrumon, ugye) nem tud elférni a konzervatív, monogám, heteroszexuális házasság? Nem lehet elhinni, hogy van még ilyen, nem csak a kirakati verziója? És, igen, akárhogy is fáj: akár papírral, akár anélkül élnek együtt emberek, az ő gyerekeik a jövő, ők fognak dolgozni, mikor mi már nem tudunk. A depis-öngyis-kihalásos víziót nyomatni rohadt ciki, szerintem is.
      Harmadszor: Ki van basztatva a papírral? Őt, szingli nőt ki nyomasztja, hogy legyen házas? Mondjuk konkrétan? Persze, van nyomás és elvárás, nyilván szar lehet egyedül a Valentin-nap, de ha valaki öntudatos, modern, pezsgőző, életet nagykanállal habzsoló újságíró, miért nem tud beleszarni? Az nem a függetlenség és öntudatosság alapköve, hogy a saját utamat járom, nem hagyom magam nyomasztani?

      Kedvelik 1 személy

      • Szentesi nem tudja, hogy jelenségekről, vagy önmagáról ír-e. Egyik se elég jó, de így legalább még zavaros is.

        ‘Az enfarkába harapó depressziós kelgyó nihilje ez a cikk.’ 😀

        Kedvelés

      • Egyébként legtöbb fotóján egy keserű és gőgös nőt látok, pont olyan arckifejezéssel, mint társkeresőzésben önmagukat árucikként kínáló, másokat szintén akként taksálgató barátnőim képein. Sértettek ezek, nem egyéniségek.
        Mondjuk kompromisszumokat kizárólag önmagukkal hajlandóak kötni, éspedig olyasmiben, amiben pont nem kéne, amiben pont az emelt fő és önfegyelem lenne az építő, de másokkal aztán semmiben.
        Őszintén, mi a faszt akarnak így?
        Amúgy meg, házassághete, olcsó kormánykritika: vótmá.

        Különben házasodnék. Eddig kétszer nem, de most meg valószínűleg igen, és vannak ennek gazdasági meg elvi okai is vegyesen. Az alapja meg a szeretet meg az összetartozás.

        Kedvelik 1 személy

      • De mintha így a homlokára írná Szentesi, hogy kellemetlen, nyomulós, irigy, elhízott lúzer vagyok.
        Pálmai Anna full részegen nyilvános posztban szúrogat a gyerektémában a “barátnőnek”, akiről köztudott, hogy nem lehet gyereke és tulajdonának gondolja Hubertet.

        (komment)
        és:

        Kedvelés

      • Istenem, vedd el tőlem, amim van, vagy verjenek át, bármi, legyek öreg, csúf és magányos, de soha, soha, poénba öltöztetve se viselkedjek ilyen alantasan, ne látsszon rajtam a keserűség, a méltóság hiánya. Ámen.

        Kedvelés

      • “simán el lehet fogadni, hogy valakiknek tényleg összejött” Szentesi Éva valóban irigy, keserű, nem átall cikknek álcázott lófaszban ezen nyekeregni, és nem vállal felelősséget az életéért, de azért az nem a facebookról fog kiderülni, hogy egy házasság működik-e, ott könnyű lobogtatni nyaralások, romantikus vacsorák képeit. amúgy egyetértek, de az igazság nem a képkeretekben meg a hashtagekben rejlik. fogadjunk, hogynagyrészt nők rakták ki, és az anyjuk lájkolja…

        megjegyzem, 2013-ban te is védted a házasságodat, állítottál róla minden szépet és jót, mert hinni akartál benne.

        Kedvelés

      • Korábban írta, hogy szeretne kapcsolatot, családot, most ez fokozódott, mert nem és nem talál évek óta, az online randik is bénák és eredménytelenek, behízott, bedepizett és nagyon unatkozik. Amúgy nincsen szobafogság, csak 8 után ne menj ki, nem értem a rinyát, nem az van, hogy nemigen akarnak vele találkozni a barátai se?

        Én ezt nem értem, ez mit jelent, így konkrétan a valóság mely darabjára utal:
        “a meleg barátaim, akiknek lassan már az élettársi státuszuk sem érvényes, mert az apa férfi, az anya nő, és nem fordítva.”
        ??? Hogy van fordítva??? És miért ne lenne érvényes?

        Benyomult ez a szörnyű mesterkélt, valóságtagadó, luxusproblémákon rugózó ideológia, freakek perverziója, hogy férfiból lehet nő, meg két férfi vagy egy férfi pont olyan jó szülő, mint egy nő meg egy férfi, nos, nem. Ezek meg beírták alkotmányba, hogy sok évre elejét vegyék annak, amibe a Nyugat már belebukott. Itt az ne legyen. Egy még csak nem is transzfób Rowlingot utáltak ki… milyen erős érdekek ezek? Annyi fontos gond lenne, értelmes téma, ezek meg a buzuláson meg a nemi önkifejezésen nyávognak.

        Kedvelés

      • “ha valaki öntudatos, modern, pezsgőző, életet nagykanállal habzsoló újságíró” rég nem az, ugyanezért nem is edz, és idén először nem akart hazug giccset írni Valentin-napra. Inkább írt egy ilyen… dögösen cinikusat. Szerinte bölcsebb lett volna hallgatni ezen a napon. Az se véletlen, hogy soha, soha nem szerepelnek az írásai még a wmn-en belül sem a top olvasottak, lájkoltak között. Mindenki unja a pozőrködést, a rinyát.

        Kedvelés

      • “nyilván szar lehet egyedül a valentin-nap”
        most én nem akarok semmit megcáfolni, de speciel a valentin-napot néhány barátommal töltöttem, és onnan jutott eszembe a dátum, hogy meglattam fodor gabort papirpoharbol pezsgőzni a balaton partján. (de aztán vettem mindenkinek szottyadt marcipán szívecskét a benzinkúton!) van csávóm egyébként, de nem tudom, mióta gáz, ha nincs valakinek. szentesivel se ez a baj szerintem.

        Kedvelik 1 személy

      • Akinek nincs szerelme, annak nagy ügy ez az egész. Sóvárognak. Nézd meg, Gumiszoba mit árul el magáról ez ügyben, amióta kapott a pofájára, hogy ne utánam nyomozgasson meg rá célozgasson, hanem a saját életével foglalkozzon.

        Ki a szerelmet nem ismert, csak álomnak alítja. Meg persze van ez a menősködő életmód, tipikus vidékről jött jobb módú ostobanő-asszimiláció, amikor az az álompasi, akit mindenki annak tart a tévéből, a celebek és bestsellerek érdeklik őket, minden tömegfilmpremier, kereskedelmi lihegés, helovín-kontentté és medializálttá tett karácsony, buli, valentinnap, leárazás hatalmas esemény.

        Kedvelés

      • Ja, persze. Mármint a kirakat-házasság, profilkép-keret, Házasság Hete nagy kezdőbetűkkel, Képmás magazin, nyilván nagy része nem úgy van. Én azért merek hinni abban, hogy van, ahol működik minden ellenére, mert akikről tudom, hogy tényleg jól elvannak benne, azokat ismerem, beszélgetünk, együtt kirándulunk, meghívjuk egymást elég rendszeresen, gyerekeikkel jönnek, szóval látom. (A problémákat is mondják, sose csupa fény, de lehet benne jól élni.) A többi a mittudomén. Persze, én is próbáltam életre pofozni, azt, ami már rég halott volt, menteni próbáltam a menthetetlent (ez kb 4 értékes évet vett el az életemből), ezért a hasonló nyavalyát messziről kiszúrom, ha valamennyire ismerem azt, aki ebben vergődik.
        A Valentin-nap ILYEN ÁLLAPOTBAN lehet szar egyedül, ez kimaradt a mondatomból. Nekem se fontos, sose volt szar, se akkor, mikor a férjemtől nem kaptam ingyombingyomot, se akkor, mikor egyedül voltam, és most se, mikor a szerelmem kijelenti, hogy tesz rá magasról, mert a kereskedők ünnepe ez.

        Kedvelés

    • És, nem hiszem el. Intelligens ismerős jön másodjára házassághete ellenes cikkel, hogy milyen jó már, hogy őt többé nem lehet lesajnálni és nyomasztani mindenféle Ádernéknak. Mert végre valaki kimondja a NEM-et is.
      Most ez a bornírt faszság tényleg nyomasztó valakinek, aki saját döntésből, különösebb következmény és megítéltetés nélkül évekkel ezelőtt elvált?

      Miért nem beszélünk arról, hogy miért olyan ritka kincs a méltó – mégha döccenős is olykor – kapcsolat? Mert ugye ez az igazi probléma, nem a házasság melletti buta kampány. Akinek van jó, és működő és perspektívával bíró, az nem ezen pörög, úgy látom én.

      Kedvelik 1 személy

  50. Érdekes, hogy csak azt tilos észrevételezni, hogy valaki a testét, amit ugye nem tud oly könnyen leveni, a sorsára hagyta, vagyis, dagadt, görnyedt, izomtalan, netán azért is, iddogál. Hogy valaki hogyan öltözik, “slampos-e”, ami erősen pénzkérdés, még sokkal jobban ízlésalapú és jóval gyorsabban változik a normája, mint a testnorma, azt újságírói hátszéllel lehet nőkre erőltetni, erkölcsi szósz: fast fashion, globális kereskedelem, szemét, gyerekmunka, önazonosság, a lényeg, hogy vegyél idétlen, oversize, méregdrága dizájnercuccot. Tehát a “divat” oké, sőt, de a “szépségnorma” meg a “fitneszőrület” nem (prüszkölnek is ellene a lusták mindenhol). Ugyanúgy a mennyire vagy buzgó a gyereked abajgatásában, mennyire kirakatba való, amiket főzöl, illetve rendet tartasz-e otthon az Abszolút Normák Szerint kérdéskötrrel is lehet baszogatni a nőket simán.

    https://wmn.hu/wmn-life/54611-az-onazonossag-az-ami-a-leginkabb-oltoztet–interju-fuzes-eszter-divattervezovel-stilustanacsadoval

    Kedvelés

    • “Az emberek a külsőségek alapján alkotnak elsőként képet rólunk – ha akarjuk, ha nem. Miért ne használnánk hát tudatosan, a saját szolgálatunkra? Az első benyomást nagyon nehéz később felülírni, így fontos, hogy amit mások gondolnak rólunk, az ne a véletlen műve legyen, hanem igenis legyen ráhatásunk.”

      Tehát legyél önazonos, ne törődj az instanormával, de manipuláld az aránytalan tested flancos öltözködéssel, mert az viszont nagyon fontos, hova sorol be első látásra az a sok mély érzésű ember. Rettegj, hogy elbaszod. Igazi demokratikus gondolatok, intelligens embereknek való.

      Kedvelés

    • “Az, hogy a fast fashion üzletekben tizennyolcezerért meg lehet vásárolni egy kabátot, óriási tiszteletlenség az egész szakmával, a gyártókkal, a tervezőkkel szemben.” Átlátszó, sznob lobbi, közben az ő márkája megbukott.

      Kedvelés

      • Divattervezőből stylisttá válni nagy lecsúszas, főleg hogy a márkája tényleg ismert volt és nem sokan tudták utánuk csinálni.
        Az külön tetszett, hogy a divatvilág elvette a lehetőségét a családnak. Szerintem harmincévesen az egyre nagyobb sikerében nem sajnáta magát, hogy de kár hogy nem pelenkázhat. Kellemetlenek ezek a mondatok.

        Kedvelés

  51. És igen, megint “ők, a bántalmazók, de mi meg jók vagyunk”, mi és ők:
    https://wmn.hu/wmn-life/54662-addig-addig-toljuk-fel-oket-az-olumposz-csucsara-mig-a-tuloldalon-le-nem-esnek–mi-is-felelosek-vagyunk-a-bantalmazasi-botranyokert

    a kommentelők is kiosztják alaposan:
    “Tisztelt” Gyárfás Dorka! Sürgősen távolítsa el ebből a förmedvényből a Michael Jacksonnal kapcsolatos részt! Ismételten felhívnám a figyelmét arra, hogy MJ után több, mint 10 éven nyomozott az FBI, és semmilyen rá terhelő bizonyítékot nem találtak ennyi idő alatt. Az ellene indított perekben mindannyiszor felmentették. A nyomozati anyag elérhető a neten, de ön – sokadjára – annyira ostoba és korlátolt, hogy nem képes utánanézni az állításai valóságtartalmának. Elég volt a mocskolódásból!

    Kedvelés

    • “hetet-havat összehordanak és összehasonlítanak ebben a cikkben. az író,és a khmm..szakértő..Döbbenetes,h az írója nem szédült bele ebbe az összefüggéstelen,és értelmetlenül kiragadott,és alsó sarokból megvilágított bulvárszintű személyiségelemzés-felhozatalba.olyan,mintha félálomban,és kimerülten írta volna,és senki más nem olvasta volna el,mielőtt publikálásra került..h miylen indokokkal próbálják alátámasztani azt a valóságban egyébként szinte semmi hasznos lépést nem generáló bűntudatkeltést,miszerint h mi is hibásak vagyunk abban,ha vki visszaél a hatalmával.mert uyge tenni nem tudunk ez ellen,és ő se mondja,h ha majd te odaállsz,és tiltakozol,attól változni fog bármi is.Ezen a jelenségen nem tudunk változtatni,scak megpróbálja elhitetni velünk,h mi is tehetünk arról,h A.hammerer vagy kinek myilen erőszakos gondoaltai vannak.asszem talán én pl erről nem tehetek.esetleg a családja.Úh nem is fogom magam rosszul érezni azért,mert valakik,tőlem fényév távolságra azt képzelik-mert a környezetük megengedi nekik-h övék a bármi.
      majdnem elkezdtem kiragadni az egyik abszurd vádat,ami ránk,kisemberekre irányul,de annyira zavaros a gondolatmenet,h logikusan cáfolni sem lehet.
      Egy iylen cikkben pont csak M.J-t kiemelni az erőszakos bűncselekméynesek közül,és csak őt szörnyetegnek nevezni:durva eltorzítása a valóságnak.”

      Kedvelés

    • “Szeretjük a sztárokat. Szükségünk van rájuk. Ők azok, akiket csodálhatunk, akiknek a küzdelméért szurkolhatunk, akiknek a bukásán szörnyülködhetünk.” TI. Ostoba libák, ezt hizlaltátok a popkultúrával, kattintásvadászként, a ki tud többet Brad Pittről színvonalú tesztekkel terjesztettétek a hollywoodi ostobaságot, és csak akkor tiltakoztok a sztákultusz sötét oldala ellen, amikor az a trendi, fujj, milyen gyávák vagytok.

      Marilyn Manson, jujuj, kikötözte az áldozatait, micsoda bántalmazó! Másnap Hummel Zsolt promózza a BDSM-et, az konszenzuális és nagy plusz a szexben. HZs üzltileg is érdekelt ebben. Na most, MM is ezt mondta. Hogy ez mind konszenzuális volt. Milyen undorítóan promózzák a perverziókat, mindig odaírják, mik a szabályok, az egész milyen etikus, normális, izgalmas, őszinte, az intimitás mennyivel mélyebb, sőt: “a szub irányít”, ja, biztos. Ha valaki azt élvezi, hogy a partnere vérzik, sír, térdel, kiszolgáltatott, könyörög, fuldoklik, ömlik a taknya, és már megkapta a fementést, hogy ez nem is baj, nem perverzió, és az normális, hogy ő a másik vergődésére gerjed (erőszakos pornó alapozta meg, nem valami veleszületett dolog), azt biztos érdekelni fogja, mit érez a szub, mik a határok, meg látszik-e az ütés nyoma, sérült-e a nyálkahártyavagy levált-e a veséje.

      Széthízott, csalódott emberek üzleti érdekből szórakoznak naiv nőkkel, bevinnék őket az erdőbe, ontják a reklámszöveget, és közben eljátsszák a progresszív, tabutörő hőst, akit nem ért meg a világ, sajnos, Magyarországon még prüdéria és kirekesztés van. Hányok.

      Kedvelik 1 személy

  52. “Megérteni a felfoghatatlant: hogyan okozhat valakinek élvezetet egy állat szenvedése? Miként lehet, hogy valaki nem fogja fel, miatta él mindennapos kínban egy elhanyagolt állat? Figyelem: felkavaró, de fontos gondolatok az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napjáról…”

    eggyel alatta Hummel Zsolt reklámozza és normalizálja azokat, akik abban lelik élvezetüket, hogy másvalaki (ember) szenved
    eggyel alatta hiszti a bántalmazókról

    Kedvelés

    • “Hogy E.L. Jamesnek helye van-e az irodalomban, azt pedig amúgy sem a kritikusok mondják meg, hanem az idő. Ha a hatása jóval későbbre is elér, akkor a válasz magától értetődő lesz.”

      az irodalomban minden tömegszarnak helye van, értjük
      a kritikusok kussoljanak!

      Kedvelés

    • És az instán szponzorált kis bizniszét felrakta a wmn-re is. Eleve elhízott, izmaikat vesztett embereknek vegánságot propagálni, indiai kaják menősködve, “mutat nekünk öt isteni zöldséges curryt”, brrr, mindenféle fiszemfaszom nevű, fél világon átutaztatott, majmolós, közegidegen, kizsákmányoló helyekről szerzett alapanyagokkal, ja és mindez SZEXI.

      https://wmn.hu/konyhaban-a-helyunk/54720-az-eletben-nem-volt-meg-a-spenot-ennyire-szexi—vegan-palak-paneer-recepttel

      Kedvelés

      • Az indiai ízek nagy rajongójaként nem értem hogy miért szexi egy dahl, illetve mikor lett ez identitás?

        Ez is a vidéki lány effektus, nagy szám, elujságolandó, hogy a fokhagyma-kömény-pirospaprika trió helyett gyömbért és kurkumát vett a Coopban. Forradalom! Vérforralóan szexi!

        Kedvelik 1 személy

      • És én tavaly azt hittem, hogy én toltam túl, és ő egy botladozó, de megkapó lélek, meg a rák mégiscsak szent, de a hosszú távot és jelen vallomásait, állapotát tekintve így 2021 tavaszán már látni, mi volt a sok menősködés mögött, mire ment ezzel az állandó önimádattal és mindennek a megmagyarázásával, minden kurva cikket úgy kell kezdeni, hogy “amikor Kardos nagyanyám”, “kis falunkban”, “anyám rajongott a darabolós sztorikért” (és senki nem szólt rá, hogy ez /meg az anyja/ primitív, amellet kegyeletsértő is), “már kicsiként is imádtam Balázs Fecó koncertjeit”, “beszólt egy exem társaságban, levezetem ebből a nők elleni erőszakot nektek”, “előbb tudtam rajzolni, mint írni” (mégis “írónő” lettem)…

        Kedvelés

      • Ha az én életemben egy nem-szexi időszak jön , akkor meglehet, hogy elszántan és optimistán fogok regényt írni, sportolni, jól kinézni, színházba járni, értelmesen tölteni az időm, de hogy a szex szót nem fogom sejtelmeskedve leírni kajákra vagy bármire, kompenzálandó az űrt, az is tuti.

        Kedvelik 1 személy

      • Nem szoktam gasztro tartalmakat olvasgatni túl gyakran, így nem tudom, írták-e mások máshol, de Jamie Olivert hallottam szexinek becézni a kajáit, ezer éve (aki akkor huszonéves srácként főzögetett a tévében). Pontosabban kábé húsz éve, a kétezres évek elején, még otthon laktam a szüleimnél, a húgommal szerettük nézni. Az egyik könyvében is így írja valamelyik salátára (a könyv megvan a szüleimnél, konkrétan emlékszem rá, hogy szexinek nevezi. Nem tudom, melyik könyv, talán a 2002-es …egyszerűen csak főzz! (magyar kiadás), de lehet, hogy másik) Jaj, nagyon régen volt.)

        Kedvelik 1 személy

      • Pontosan ez járt a fejemben. Annak ellenére, hogy a Burda házhoz ment a pofonért azzal, hogy egy sértett hangvételű posztban megszavaztatták a nagyérdeműt, nagyon álszent az a hörgés, ami kialakult, főleg, hogy többek közt a wmn is aktívan hozzájárult a szó devalválódásához (emlékezhetünk, hogy volt már a Szentesi Évához dedikációért sorbanállás is szexi).

        Kedvelik 1 személy

      • Szerintem nem ment házhoz a pofonért (egy idős szerkesztőről van szó), és nem volt sértett sem. Pont annak kezelte a helyzetet, ami, szerencsétlen szóválasztásnak és habverésnek. Utána pedig hibátlanul kommunikált, mértékletes volt, takarított, és persze hogy nem engedett az aljas, álszent zsarolásnak.

        komment:
        “…ahogy ti, liberalisok,a csalad az csalad szekcio es a tobbi agressziv senkihazi olitek egymast, na annak parja nincs xD ahogy ti belezitek ki egymast,uugy senki xD egymassal szamoltok le,orom nezni xD maskulonben nem kene meg feladni, irhatnatok meg ide par szaz erkolcsert horgo gyalazkodast, okoskodast xD mert meg nem tort meg az oreglany, meg nem BORULT TERDRE bocsit kerni a neptol xDDD ellenben torli a kommenteket, de nem zarta le a kommentelest,egy szo mint szaz, turaztat titeket xD”

        Ismerni kell hozzá a kontextust, ki az, aki így uszít. Ugyanez a Mérő Vera Sophie Labelle kicsit sem pedofilgyanús transznőt élteti amnestysként:
        https://magyarnarancs.hu/publicisztika/isten-az-ankertben-109869
        aki közben idáig fejlődött az identitáspolitikai tapsviharban:

        diaperfur art: pelenkás kölyökállatok. kicsit sem para, hogy ez a kinkje, és nem szabad őt szégyeníteni. ez egy csávó amúgy (transznő). de nem perverz, dehogy!

        NINCSENEK A FELKENT TRANSZPÁTYOLGATÓKNÁL NAGYOBB BOHÓCOK.

        és “a pedofil is ember”:

        Nagyon kell lihegni, hogy ez gyermekjogi ügy legyen. Annak annyira megfoghatatlan, hogy ingyen lesz hős az, aki a szimbolikus hiszti élére áll.

        Kedvelés

      • Én is azt gondolom, hogy ezt a helyzetet nagyon jól kezeli a Facebook-oldaluk adminisztrátora (a rögzített posztban részükről rövidre zárva a témát, egyben azt meghagyva dühöngőnek és folytatva a megszokott rutint a saját közönségnek. Majd elunják egyesével megdühösszmájlizni a tavalyi szabásmintákat.).
        A Hintalovon jelzéséről és annak mikéntjéről azt gondolom viszont, hogy jogos, vagyis hát a vállalt tevékenységi körükből adódó, és diszkrét volt, nem értem a kiszólást (“marginális gyermekjogi szervezet”) az azóta törölt posztban, amire ráugrott a tömeg végül. Hiszen ez nem is igaz, öt perc netezés kell hozzá, hogy kiderüljön, eléggé megkerülhetetlenek a témában, rengetegen dolgozták ki a gyermekvédelmi szabályozásukat az ő ajánlásaik alapján. Ezt nyilván nem kell kapásból tudnom, ha a Burda Magazin főszerkesztőjeként a semmiből egyszer csak megkeresnek. De tényleg nem értem, mi célja volt így annak a bejegyzésnek, hacsak nem visszaigazolás keresése, hogy nem, nem gáz a szexi ebben a szövegkörnyezetben (de, az, de mint írtam, ez az álszent lincshangulat röhejes, és egyáltalán nem arányos a bejegyzés – általam némileg indignálódottnak érzékelt – hangvételével).
        Az MN-cikket olvastam még a print lapban, nagyon fontosnak gondoltam, és viszolyogtatónak a szereplőket.

        Kedvelik 1 személy

  53. “Caitlyn Jenner élete egy fantasztikus, győzelmes karriert helyez másik megvilágításba, viszont nem akar belénk sulykolni semmit. A történetét nem lehet sírás nélkül hallgatni, legfőképp azért, mert a nemi megerősítő műtét nem feltétlenül jelenti az önmagunkkal vívott harc végét.”
    https://wmn.hu/ugy/55805-azt-gondoltam-tulelhetek-valahogy-ugyis-ha-csak-noi-ruhakba-bujok-zart-ajtok-mogott—ismerjetek-meg-caitlyn-jenner-tortenetet?fbclid=IwAR1gTjzyXpjvj7xLU4ib42GHj-uO50VroAKSNxu5e0pEDiFYPWw-3gPDAXU

    Kedvelés

  54. “Caitlyn Jenner élete egy fantasztikus, győzelmes karriert helyez másik megvilágításba, viszont nem akar belénk sulykolni semmit. A történetét nem lehet sírás nélkül hallgatni, legfőképp azért, mert a nemi megerősítő műtét nem feltétlenül jelenti az önmagunkkal vívott harc végét.”

    https://wmn.hu/ugy/55805-azt-gondoltam-tulelhetek-valahogy-ugyis-ha-csak-noi-ruhakba-bujok-zart-ajtok-mogott—ismerjetek-meg-caitlyn-jenner-tortenetet?fbclid=IwAR1gTjzyXpjvj7xLU4ib42GHj-uO50VroAKSNxu5e0pEDiFYPWw-3gPDAXU

    Kedvelés

  55. Biztos nem könnyű a hirdetők érdekeinek szem előtt tartásával értelmes üzeneteket írni a nőknek (kekszek, szörpök reklámjai mellett az egészséget hangoztatni…), de ez egyenesen döbbenet, hogy Szentesi Éva évekig menősködött az alkohollal, míg tönkre nem ment az egészsége, meg lehetett rákellenes (NeumannLabs által fizetett) aktivista, közben pezsgőt, koktélt, gint reklámozva. Soha nem szólt rá senki, hogy nagyon káros ez így. Nem arról van szó, hogy valaki privátban iszik egy-egy pohár bort, hanem komplett cikkeket épített arra, hogy hú, ő bulizott, becsípett, a koktélozgatást menőnek hirdette, fotózta, lazaságnak és életörömnek keretezte, szerepelgetett vele. Az a baj azzal, aki hirdeti a pasizást, bulizást, alkoholt, rizikós viselkedést, hogy ő nem kerülheti el a kérdést, amikor beteg lesz, hogy nem vagy-e ezért magad felelős. De nem, “a rák bárkire lecsaphat”, áldozathibáztatás-rinya stb. És a fogyós szereplés, most ő az emésztőrendszeri kórság miatti fogyását is menőségnek állítja be, besöpri a bókokat.

    https://wmn.hu/wmn-life/56112-o-miszter-alkohol-ki-voltam-veled-es-milyen-vagyok-nelkuled-

    Kedvelés

  56. https://wmn.hu/wmn-szex/56247-a-bdsm-mint-terapias-modszer–igy-szulethet-egy-rossz-elmenybol-erotikus-fantazia

    Ezt is normalizálni, torkokon lenyomni kell, menősködni. Mintha csipkeálarcról meg sejtelmes fényekről, szürkeötven stílusú erotikáról lenne szó, és nem durva pornóról, amelyet nőgyűlölők állítanak elő bedrogozott, kiszolgáltatott nőkkel nőgyűlölőknek. de jó esetben is szexnek nevezett hatalmaskodásról, megalázósdiról. “A jó élet”, gratulálunk, wmn, ismét. Erőszakot átélt nőnek mazó szerep ajánlgatása, ilyen fotóval. Az egész szexkutatás, amelyet ő vezetett és ő használ fel, erre ment ki. Egyszer sem említi a kulcsszereplőt, ami a pornó. És odaírja, hogy ő szakember, meg konferencia, terápia, majd a végén: nincs semmi kőbe vésve. Még felelősséget sem vállal a szavaiért, csak magakelletés, figyelemkeltés volt az egész. Ami továbbgörgeti azt a fajta szex-rögeszmét, aminek ő is áldozata lett, jaj, nehogy elfojtás meg tiltás legyen, mert akkor nem lesz EGFÉSZSÉGES a szexualitás!

    Spiritualitás, tabutörés, szexedukáció, terápia, masszázs, elvonulás, fétisparti, felszabadulás, megélés, szakirodalom, vágyazonosság, harsogják ezek a csúf negyvenesek, igyekezve jó ügy követeinek feltüntetni magukat. A követőik még nem gondolkodtak el azon, mi ebben az érdek, mire használják őket, ki keres rajtuk, és mit kapnak a pénzükért? És mindannyian azon, hogy ha egy natúr test egy másik natúr testtel hétköznapi nyugalomban nem izgul fel, nem élvezi a “sima” szexet, kell a fantázia, a kellék, az extra, “kipróbálni” és “megélni” mindenfélét, amit a neten láttak vagy ilyen megélhetési guruk sugdossák nekik, akkor az a két ember nem kell hogy szexeljen, lehet, hogy nem vonzódnak egymáshoz, illetve túl sokat pörögtek a témán, és durván ki vannak égve?

    Kedvelés

  57. https://wmn.hu/wmn-life/57389-most-egy-emberrel-beszelek-vagy-maga-is-csak-egy-robot–ugyfelszolgalatoskent-a-legkevesebb-amibol-kijut-az-a-tisztelet

    “Sokszor ugyanis nem tudatosul a telefonálóban, hogy a vonal másik végén ülő is pont ugyanolyan ember, mint ő maga, és attól még, hogy egy vállalatot képvisel ezeken a csatornákon, nem azonos vele, és nincsen teljhatalma a dolgok fölött.”

    Új üdvöske, a kövér gyerek- és fiatalkoráról szóló rinyával debütált egy hete, ő nem hibás,. a kövérséggel csak az a baj, hogy elítélik. Nagyon dicsérték, és tényleg ügyesebben forgatja a szót az átlag gyakornokoknál, de még Both Gabinál vagy Szentesinél is (vagy csak jobban érdekli a szövegminőség, nem égett még ki). De kár, hogy ilyen témákban.
    Most megtudjuk, hogy ő ügyfélszolgálatos, az ügyfél tisztelje őt és ápolja a lelkét, nagy adag moralizálással. :édesistenem-facepalm:
    Szerintem paraszt ne legyen az ügyfél, de ha az, azzal is meg kell küzdenie az ügyfélszolgálatosnak, ami tudvalevőleg a munkák legalja. Fel lehet tételezni, hogy jogos az ügyfél panasza és a dühe, hogy tényleg késtek, átverték, nem rosszat akar, hanem az ügyét elintézni, és már eddig is szívatták. És nem, nem dolga az ügyfélszolgálatos lelkét, sérelmeit ápolni, sőt.
    A kedvencem ez a trend, amely bármely helyzetből valami empátiakövetelést hoz ki a maga érdekében, akkor is, ha neki kellene hivatalból profinak lenni, és úgy a saját életét is megkönnyítené, az ügyfelet nem dühítené tovább. Átéltem már tanítónővel, jogos volt a panasz, nettó hatalmaskodás volt, erre elkezdte sorolni, hogy neki ez miért sérelmes, sértő, hogy esik. Kit érdekel a lelked, amikor a gyerekemet bántják, ez a te felelősséged, és már többször szóltam és csak még durvább lett a helyzet??? Egy másikkal, aki úgy baszott le, hogy hogy merek (a felmosást végző takarító munkájának megkönnyítése érdekében) felhúzott lábbal ülni egy padon (nem cipőben), mintha én is harmadikos lennék. Nem is hagytam magam. Tegnap a forgatáson hatalmaskodott pedagógiai tónusban egy ruhás a ranglétra alján (így is a többszörösét keresi és sokkal többet pihenhet, mint a utat!), a teljesen (gyárilag) sáros, földön fekvős (hullahegy) jelenetben is használt katonaruha, amelyben a jelenetben szalmazsákokat ciipleünk vállon, füves lett, meg a hajam is, mert lehevertünk többen a rézsűre (kettőkor keltünk, rengeteget kellett állva várni, dél lett). Erre at bírta mondani, hogy ő is korán kelt. Mondom, nem is én baszlak le, amúgy meg az a munkád, hogy tisztogass-igazgass, ha kell, de pont a fű, kosz mutatja a vert sereg elkínzottságát. Ez is nettó hatalmaskodás.

    Ijesztő ez a sok rosszfejkedés és a belső rossz állapotok kivetülése, hatalmaskodásban megnyilvánulása. A széthízott, szadista-hajtépő fodrász is megjelent, aki, mivel nem tud fonni, azt találta mondani a múltkor, hogy nekem nincs hajam. Most is lökdösött.Másik ruhás finnyogva, mert kerestem a telefonom, és a kezemben volt az ebédtányérom: “ne ide dobd!!!”. Mi van veletek???)

    Hogy megváltozott minden. Ki voltam szolgáltatva kezdőként, igazodtam, “sokféle ember van, mindenki rendben van” – mindenkivel jó fej voltam, aztán meg kiborultam. Nem akarok már okvetlen kapcsolódni, nem zavar, ha nincs beszélgetés, olvasok, és átlátom, ki mit miért csinál, a hajam meg köztudottan dús. Ott sírtam, hogy Brigi megalázott!

    Csak akkor merül fel a tisztelet, empátia, ha nekik érdekük. Ez generációs jelenség is, elég ijesztő. Ugyanezek a szerzők hisztisen dühöngenek bárhol, bármilyen apróságért, és még büszkék is rá, hogy elküldtek valakit a picsába, aki a munkáját végezte. Mert az ő lelkük mekkora… Aztán mindig rábasznak, mindig ők járják meg a poklot, nem az, akit nevelgetni akartak Vö. “agresszív hisztivel betiltom a kritikát” Szentesi:

    Kedvelés

  58. A melankólia olyasmi, mint az instafilter.
    Dühítő, amikor valaki a seggkinyalt életéből, a kapcsolatok révén karriernek nevezett örökös szerepeltetéséből nyafog, állandóan a neten lóg, áldozatot játszik, rinyál.

    “Nyáry Luca szerint egy fiatal, alapvetően cserfes lánytól sokkal kevésbé fogadják el a negativitást, a komorságot, mint egy férfitól. Valamiért ugyanis él bennünk az az elavult nézet, hogy ezek egy nőnek nem állnak jól.
    (…)
    Mindig is melankolikus alkat voltam: az a gyerek, aki horrortörténeteket mesélt az osztálytársainak ottalvós bulikon, akinek a Lolita volt a kedvenc könyve és akit ellenállhatatlanul vonzottak a régi temetők.”

    “Mindenki, aki ismer, vagy valaha hallott beszélni, tudja, hogy állandóan viccelődöm, nem veszem magamat komolyan, és folyton azon vagyok, hogy boldoggá tegyem azokat, akik körbevesznek. Mániákusan gyűjtöm a plüssállatokat, meghatódom a legigénytelenebb popslágereken is, és visítva tapsikolok, ha meglátok egy hullámvasutat.”

    https://wmn.hu/wmn-life/57408-nyary-luca-sokszor-zavarba-ejtonek-oda-nem-illonek-tartjuk-a-noi-szomorusagot?fbclid=IwAR1rz-B4V0cwXA1p6tI4d5aLnJrSTsParF6DmowsiMLrXNApwfrXh28SJTQ

    Kedvelés

  59. Visszajelzés: de most tényleg, Kristóf… | csak az olvassa. én szóltam

  60. Visszajelzés: mondd, mit ér az egész feminizmus | csak az olvassa. én szóltam

  61. négy nő összeül egy podcastra, felelősen védik a környezetet a túlfogyasztó, klotyóra is kocsival járó, erőltetetten divatozó nők, akik büszkén prezentálják olyan gesztusaikat, amelyek kamaszkorban is kellemetlenek. hol érdekli őket a környezet?

    https://wmn.hu/mindent-bele/58012-evente-hatvanezer-tonna-ruhaszemetet-termelunk–mindent-bele-podcast-hasznos-tippekkel-a-fenntarthato-divatrol

    Kedvelés

  62. A nő, aki túl sok romkomot és sorozatot nézett, és nem olvasott, érzett, gondolkodott eleget.
    A nő, akiben élethosszig feszül a nyíregyi-tiszalöki frusztráció és bizonyításvágy, rút önzésben, anyagiasságban, picsáskodásban nyilvánul meg.
    Nem ért elvet, nincs benne szív, csak a pénzt, a hatalmat és az élet élvezetét érti és képtelen az őszinteségre.
    Mindennek meg a húszas évei történeteinek SEMMI köze a betegségeihez, dehogyis.
    Ahogy MINDENT az önigazolásra és menőzésre használ, ami azt jelenti: soha nem őszinte. Mindig dráma van, “pokolban voltunk”, értsd: elviselhetetlen a nő, amit tudtunk, de van mentsége, olyat, mint ő, senki nem élt át. Ironikus fordulata az életnek, hogy két éve ő kívánta nekem, hogy szoruljak az emberek irgalmára. Ahogy mindent meg kell írni önfelmagasztalásként. A bekezdés vége egy kis lájfsztájl nyálcsorgattatás, mehet is a tiktokra, ahol a szerző úgy bámul, önnézeget és csücsörít, hogy az 13 évesen is kellemetlen. “El akart menni”, “nem volt hozzám türelme”, most frittata receptposztban nyüstöli nyilvánosan, hogy kérje meg a kezét, egy kisgyerekes apa, egyébként. Ő meghaladja a normákat, de az igazi nősztereotípiákról képtelen lemondani.

    “Mi télen a pokolban voltunk, többször megkértem, hogy menjen el, és ne nézze végig, hogy tör elő belőlem a sátán. Nem volt hozzám mindig türelme, de végül egymásba kapaszkodtunk, és együtt maradtunk. És ebből a szemszögből teljesen mindegy, hogyan nyomja ki a fogkrémet, hány meccset néz, össze akarja-e mosni a kéket a feketékkel, észreveszi-e, hogy tiszta az ágynemű, vagy új-e a ruhám (sajnos ez utóbbit mindig, mondja is, minek kellett ez már megint, nincs elég?).”

    https://wmn.hu/wmn-life/58121-hogy-elerjunk-a-napsutotte-savig–parkapcsolati-stacioink-

    Szandra nyert: esküvő, ikrek, és még a fodrászához is jár. Pedig az nem az övé!!!4!!négy!

    WTF???

    Kedvelés

  63. Nem bűn meztelenkedni.
    A szexet férfiként, nyilvánosan mutogatni, az egyrészt az erőszakkultúra része, másrészt ízléstelen, méltatlan, arcvesztős (nem szabad, nem menő), harmadrészt meleg és alternatív kontextusban is csúnya, aránytalan a tested, Kristóf.
    Érdekes ez a sok magyarázkodás is. Erkölcsről nincs szó, nem lehet.
    https://wmn.hu/wmn-life/58268-meztelenkedni-bun-halalos-atkokat-szorni-aldott-dolog-vizsgaljuk-mar-felul-mit-jelent-az-erkolcs

    Kedvelés

  64. “25 év, azaz 300 hónap. Vonjunk ki, mondjuk, húszat, mert néhányszor a fogamzásgátló segítségével kiiktattam a menstruációm. (RIP, hormonháztartásom.) Marad 280. Ennyi napot töltöttem eddig életemben fixen pokoli fájdalmak között. (Többet, mert gyakran a második nap is fáj, vagy például a Covid miatt hat hét alatt négyszer (!) jött meg.) Igen, jól számolod: ez egy kibaszott év.”

    Én nem úgy számoltam, ez egy tanév (nél is kevesebb), egy évben 365 nap van.
    Kifelejtetted, hogy nem csak nem szülsz, nemrég még kövér is voltál, és akkor is a köröm, a ruhák, a mellek mutogatása érdekeltek.
    fiatalon elhízás+nemszülés+stressz+fogamzásgátlás+ivás+hiszti+lelki nyomor=női betegségek.
    Nem más a hibás.

    Ha nekem valahogy el kéne mondanom harminc mondatban a hisztiújságíróknak, miért baj és teszi nevetségessé a női médiát ez, hogy a rinyálós progresszív buzikontent meg anyák letolása és pár külföldről másolt kajarecept mellett a fő volna ez: mindent magára vevő, folyton sértődött nő, egy random megjegyzés neki bully, zaklatás, áldozathibáztatás; csipet feminizmussal vég nélkül a saját apró sérelmeit ontja bazmegezve, és ezt menőségnek hiszi, tehát miért kéne befejezni ezt az önmagáról meghatott véleménnyel levő, a világra keserű átkokat szóró, amatőr ömlengést, és helyette valódi újságírást művelni…
    hát, nem tudom, hogy kezdeném, mert annyira mélyen benne vannak, ki se látnak belőle.
    Sértődött, kisállattartó, folyton instázó, fesztiválozó-divatozó, vulgáris, ellenséges, önimádó, betegesen hiú és nem érdekli önmagán kívül semmi, ez pont Szentesi profilja, bér ő még a kutyákat is rühelli.
    Ez most Csepelyi Adrienn.
    Felnőtt vagy. Nincs óvó néni. Nem bánt senki. A te felelősséged az egészséged, meg hogy ne rinyálj folyton ezen, vagy legalább ne társalgási témaként, hanem keress megoldást (és írj arról, ne arról, hogy egy jelentéktelen akárki mit mond!), Neked kell rá költened az egyébként magas fizetésedből. Persze az az igazság, hogy élvezed, hogy Neked Ekkora Problémád Van, meg hogy rinyálhatsz. Miről írnál különben? És akkor lehet mondani, hogy nőket sújtó probléma meg menstruációs szegénység.
    “gondolatok”.

    https://wmn.hu/ugy/58311-csepelyi-adrienn-nagyon-faj-akkor-bizonyitsd-be–gondolatok-a-menstruacios-szabadsagrol

    Kedvelés

    • “Nem tudom, próbáltál-e már fájdalomcsillapító-görcsoldó kombóval koncentrálni egy értekezleten, cikket írni a negyedik tabletta után, esetleg csak észben tartani, mit kell venned a boltban.”

      Ez sok mindent megmagyaráz.
      Nyilván akinek ilyen baja van, az oda meg vissza szelfizget, pózol, öltözködik, állatokat macerál, őket is fotózza.
      Ja, és az én sportolásomra magyarázza kövéren, hogy az minek, mert az a jó, amit ő csinál, NAGYON KEMÉNY (jóga).
      Én nagyon utálom, hogy pár problémás, nyavalygó, hangos, beteg nő miatt az egész női nemet tartják hisztisnek meg gyengének.
      Az egészséges női test menstruációja nem fájdalmas, legalábbis nem az életet.
      Mondom ezt úgy, hogy tegnap egy 14 órás forgatás volt, bonyolult jelmezben, alig lehetett kimenni, és virtuózan kellett megoldanom a betétcserét.
      Nekem volt épp a COVID alatt PMS-em és életemben vagy háromszor durva görcsöm, de még a blogon sem szívesen írok erről, csak azokkal beszélem meg, akiknek érinti az életét, tudnak segíteni, tehát ez nem lesz politika sehogy se.

      Kedvelés

      • “jönnek az empatikus kommentelők, ilyeneket tolva:
        ez nem fair – ja, mert az, hogy nekünk fáj, neked nem, az kurvára igazságos!”

        Nem, az, hogy fáj valami, nem igazságossági kérdés.
        De még a fizetések se.

        WMN!
        NE ÉLJETEK VISSZA A NŐK PROBLÉMÁIVAL! ÉS NE DÉDELGESSETEK HISZTIS, UNATKOZÓ BUZIKAT SE!

        Kedvelés

      • a tampont, betétet, menstruációs bugyit, gyógyszert meg én veszem, a saját pénzemből
        ???
        persze, hogy te veszed
        a menstruációs bugyi egy ilyen divatos startup, kurva drága, macerás, szerintem azt ne vegyél

        Kedvelés

    • Tényleg sok az adat, történet, összevetés.
      Meg azt is el tudom képzelni, hogy ez izgi lehet, Jánossal néztünk ilyen eredeti japán könyvet, Mester Dórától kaptuk kölcsön. És főleg azt tudom elképzelni, hogy ez érdekel embereket, kattintást hoz.

      De annyira erőlködnek, hogy ez nem az, ami (kihasználás, hatalom, nőalázás, erőszak). Ez konszenzuális meg élvezet! Hasonlóképp kínos, amikor egy tökéletesen travinak kinéző “transznő” fejtegeti, hogy a transzvesztita tök más, ez nem az, “az emberek nem tudják, mi a különbség”, hát, nem, sőt, nem is érdekli őket.

      Ez kinek nem red flag?
      “Balázs, aki dominánsként elsősorban a BDSM D/S (dominancia–szubmisszivitás), kisebb mértékben S/M (szadizmus–mazochizmus) részét szereti, úgy éli meg, számára a szexuális és művészi elemnek egyaránt van szerepe, de nem azonos mértékben.

      „Ezt kétfelé bontanám. Szexuálisan ugyanaz az érzés van benne, mint bármilyen más dom–szub játékban: kiszolgáltatottság versus dominancia. Izgatónak tartom, hogy amikor kötözöm a másikat, akkor olyan helyzetbe hozom, amiből nem tud szabadulni.

      Kiszolgáltatottá válik és »azt tehetek vele, amit csak akarok« (természetesen a konszenzusos határokon belül). jaj, de jó, hogy hozzátetted, már tárcsáztam a 112-t Hatalom, uralkodás, irányítás… – benne van minden, amit a legjobban élvezek a BDSM-ben.”

      Kedvelés

  65. Max. tizenöt éves koráig nyilvánítja ki az ember ilyen külsőségek alapján, hogy ő mennyire menő. De érdekes, hogy Villő (45) is, Szentesi (37) is ebben nyomul. Ami hökkenet: utóbbitól ezt kínosan ostoba önhájpolást (takarít, NAHÁT! felöltözik, és milyen stílusos, jé!) elfogadják mint heti penzumot.
    https://wmn.hu/wmn-life/58415-szentesi-eva-latszik-nem-eloszor-csinalja-profi-a-sikalasban-novella

    Kedvelés

  66. Tipikus Apák Egyesülete ihlette bántalmazó önigazolás, morális fölényeskedéssel. Mindez NŐK KÖRÉBEN, NŐK HÁTÁN. Elvált, frusztrált, megmondós férfi nagy számban bántalmazott, traumatizált nők körében (hátán) fitogtatja, hogy ő milyen jó ember, egyben mansplainingel, hogy miért KELL kapcsolatban maradni a gyerekkel (de csak úgy, ahogy neki kényelmes, erről már olvastunk, hogy apukának NINCS MINŐSÉGI IDEJE, mert edzésre kell vinni a gyereket! https://wmn.hu/wmn-life/57748-en-csak-egy-apa-vagyok-aki-hozza-viszi-neha-a-gyereket–egy-haromgyerekes-elvalt-ferfi-velemenye), és ennek folyományaként, a gyerek ürügyén, “az életében részt véve” a traumatizált anyját is remekül lehet basztatni. Mintha nem léteznének használós, bántalmazó, abuzív szülők, akikkel nem kell és nem lehet találkozni – ők is jobban teszik, ha elkerülik a gyereküket.
    Gratulálunk, wmn, ennél pöffeszkedőbb, önsajnáltatóbb, “helló, lányok, jóképű vagyok” magakellető csávónak aligha adhattatok volna szócsövet.
    “Ha elhagy az apád/anyád, az – szerintem – ahhoz hasonló trauma, mintha leszakadna az egyik lábad. Abba sem halsz bele, de örökre megváltoztatja az életed. Azzal is meg lehet tanulni együtt élni, de kinőni, ugyebár, nem fogod. És ha egymás mellé teszem a hasonlat két elemét, rögtön érti mindenki, miről beszélek. Ha elhagyod a gyereked, egy csomó ember vállat von, szinte felment téged. Ha leszakítanád a gyereked lábát, vajon mernél-e olyanokat mondani a téged üveges szemmel, sokkolva bámulóknak vagy a kórházi személyzetnek, hogy „nem volt más választásom”, vagy hogy „majd megszokja”, meg „kinövi, megtanul vele élni”.”

    https://wmn.hu/wmn-life/58719-doffek-gabor-azokrol-akik-ugy-dontottek-hogy-nem-vesznek-reszt-tobbet-a-gyerekuk-eleteben

    Kedvelés

  67. Szentesi Éva beszól, ráadásul egy agresszív sporttal. “Majomkodás.” Bár lennél te olyan ép, hogy ezeket kipróbálhattad volna.
    Az edzésnaplóban frissen kezdtem a futópad+pulzus élményeimet naplózni, és évek óta a “tornagyakorlatokat”, de hát ő a sportkirálynő, tehát muszáj másokat, más sportágakat leszólni a rejtélyes bokszedzés ürügyén (kit érdekel?). Ami kamu is, hiszen sehol nincs ez két év, pár alkalom volt.
    A bokszolók futnak is, az erőnlét miatt, mellettem nyomják futópadon a Flexben. Értem, hogy neked nem szabad futni, de NE SZÓLD LE. Ez is annyira vehető komolyan, mint a gyerekvállalás témájáról a véleményed. Pszichológushoz való.
    Mindennel virítani kell. Csizma, pasi, buli, bevétel, rúzs, rák, edzés, ruhák, szenvedés – neki mindegy, de mindenkit használ, és másba belerúg, MINDEZT WMN FŐMUNKATÁRSKÉNT, szerkesztett szövegben, évek óta, de regényben is. Az egó és a sértődöttség mindent kitakar, ami a világban szép, jó, egyszerű, érdekes. Évek óta, megafonnal a kezében főállásban sértődik meg mindenen.

    Éva, hagyd ezt abba, engedd el, mert nem jössz ki jól belőle. Ez nem vetélkedő, méltánytalan is volna, mert te beteg vagy, illetve én a húszas éveimben sportoltam, gyereket neveltem, egyetemre jártam, amikor te bulikban hánytál, ízlésem tiltja, hogy leírjam a többit. Undorító, hogy tönkremenve is magadat sajnáltatod, fölényeskedsz és sunyin célozgatsz.

    Kedvelés

  68. https://wmn.hu/wmn-life/58910-ne-forditsd-el-a-fejed-

    Adventi penzum: mosoly, jóemberkedő kioktatás, érzelmi zsarolás. Ő segítő szakember, tehát te állj le bazsalyogni mindenkivel, mert érzékenység, segítőkészség.
    Ez a nő ezt mondaná a kamasz lányának? Nem azt, hogy ne engedd, hogy idegenek leszólítgassanak, rádakaszkodjanak, jószívűségedet kihasználják, mert ez iszonyatosan veszélyes?

    Nőként is rohadt veszélyes. Hallgass az elemi biztonsági érzetedre, nem, az nem előítélet és nem elidegenedés (egy nagyvárosban? A Széll Kálmán téren?), semmi dolgod idegenek nyűgjével, és nem kell, nem is tudsz 1:1 segíteni, mindenkivel lelkizni egész nap. A nő, akit említ, közismert bérkoldus, eléggé erőszakos, és nem, nem “dolgozik”, hanem lehúzza az újakat.

    “Még sokat kell dolgoznunk azon, hogy mi is nyitottabbak legyünk. Ehhez elsősorban az kellene, hogy kisgyerekkortól érzékenyítve legyenek az emberek a másság elfogadására és kezelésére. ÓBAZMEG Hogy már gyerekként rácsodálkozzunk: valójában sokkal több hasonlóság van köztünk, mint különbség. Sőt, szégyelld magad, ha nem basztad el az életed.

    És akkor nem kellene félnie senkinek például a melegektől, bevándorlóktól, más vallásúaktól, fogyatékossággal vagy mentális betegséggel élőktől, hajléktalanoktól, vagy a férfinak a nőtől (WTF?) és a nőnek a férfitól (WTF?). Nem kellene félni önmagunktól.”

    Azt állítja, hogy nincs veszély az utcán egy nő számára, nincs mitől félni, ha egy férfi leszólít? Hogy idegenekkel kell jópofizni, különben szar ember vagy? Mi meg feminista képzésre jártunk, hogy hogyan védjük meg magunkat közterületen, tartsuk a határainkat. Engem azért támadhatott meg egy értfogy tavaly, mert nem voltam elég gyanakvó. SOHA TÖBBET nem lelkizem idegenekkel. Ez amúgy is szakmunka.

    Kedvelés

  69. Megint egy kis sajnosmanapság.

    “Egy rövid ideig mintha a sokszínűség és a különbözőség irányába nyitottunk volna – a kifutókon megjelentek a plus size modellek, és a különböző bőrszínű, sőt fogyatékossággal élő emberek is –, de most megint a kóros soványság kezd hódítani, és ez megint (mint már annyiszor) nagy veszélyeket rejt magában. Különösen a fiatalokra nézve, különösen a social media korában. Nyáry Luca már csak tudja – hiszen az írás mellett modellként is dolgozik.”

    “Az elmúlt hetekben pedig a változékony szélből igazi vihar lett, amikor a tudatalattinkból a címlapokra jutott a hír: új ideál van születőben, és jó sokan vagyunk, akik ezzel kiesnek belőle. A „heroin chic”, vagyis a lehető legsoványabb, súlyos drogfüggők alkatát imitáló, gyakran egészségtelen mértékben vékony testek kultusza 15 év után visszatért a köztudatba (bár ha engem kérdeztek, sosem tűnt el teljesen), és a közösségi média korában talán még nagyobb pusztítást fog okozni, mint anno.”

    “A TikTok híresen személyre szabott algoritmusa pedig szintén egyfajta melegágya a testképzavaroknak, kezdve azzal, hogy előbbre sorolja a konvencionálisan vonzó felhasználók tartalmait, ahonnan az erre fogékonyak nagyon könnyen átcsúsznak a fogyókúrás/edzésmániás közösségekbe, onnan pedig a proanorexia-oldalakra, ami általában az utolsó állomás az ilyen betegségek kialakulásában.”

    https://wmn.hu/ugy/58826-nyary-luca-ha-testalkatok-valnak-trendde-azzal-mindig-tomegek-veszitenek–ezert-gaz-ujra-a-heroin-chic-et-unnepelni

    Amúgy ez a fontoskodás a legirritálóbb. Hallgassatok Lucára, ő aztán megélt már mindent, és igazi példakép! Lehetőleg huszonegy évesen, sima érettségivel irkálj szakértősködő feddéseket a világ állapotáról. A saját nyomorod ki se látszik alóla.

    A TEST NEM DIVAT
    AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉK
    HA HÚSZÉVESEN 1,5-ÖS A HASI-CSÍPŐ ZSÍR ARÁNYOD, ÉS A MENTÁLIS BAJAIDDAL TURNÉZOL, AKKOT NEM ADHATSZ TANÁCSOT TESTI-LELKI EGÉSZSÉGRŐL
    FOGYÓKÚRÁRA ANNAK VAN SZÜKSÉGE, AKI MÁR ELHÍZOTT
    EDZÉSRE MEG MINDENKINEK
    A DUMA NEM SEGÍT
    SENKI NEM HISZ A KÖVÉRSÉGMENTEGETŐKNEK ÉS AZ ÉTKEZÉSI ZAVAROKKAL RIOGATÓKNAK
    AZ ANATÓMIAI ÉPSÉGET NEM LEHET DUMÁKKAL DEVALVÁLNI

    Kedvelés

    • Érdekes, hogy azt, hogy kinek milyen a teste, Luca gondolkodás nélkül rivalizálásnak, harcnak, ellentétnek fogja fel. Egymás elleni testek. Ő is annak a tülekedésnek a része, amelyben nagy válogatás van, persze inkább az arcával érvényesül. Egészen az NN biztosító reklámjában kapott másfél másodpercig is el lehet jutni így.

      “Mindegy, melyik irányba mozdul el a mérleg nyelve, valamelyik tábor mindig alul marad, és csak idő kérdése, hogy a piedesztálra emeltek újra a szépségipari tápláléklánc alján találják magukat. Valóban itt az idő, hogy változzon az ideál, de az ingadozás helyett talán végre elkezdhetnénk azon dolgozni, hogy összezúzzuk a mérleget.”

      nyííí
      biztos mindenki meg is vakul, ha összezúzzuk

      Kedvelés

    • de persze ez is vicces. “én, én, én, az én testem, az én fenekem, az én húgom, az én ízlésem.”

      https://wmn.hu/ugy/58911-mit-erezhet-egy-ember-ha-rasutik-ugy-fest-mint-egy-drogos

      Anno Kate Mosst előszeretettel mosták össze a drogosmodell-imázzsal. Lehet, hogy drogozott, nem tudjuk, nem voltunk ott, de arra nagyobb sanszot látok, hogy ő és a hozzá hasonló szupermodellek egész egyszerűen ennyire karcsúak, drogozniuk sem kell ahhoz, hogy vékonyak maradjanak. Az pedig, hogy divatos a beesett arc, vagy a szomorkás tekintet, vitatható, de könyörgök, ne mossuk össze a drogokkal, vagy épp az öngyilkos hajlammal.

      Mert igenis gondolnunk kell arra, hogy valakinek a fehér bőr, a csontsoványság a mindennapi élete.”

      Kate Moss nincs összemosva, ebben a szakmában drogtémában nincsenek alaptalan vádak, inkább nagy látencia és elkenés van. Konkrét fotók, botrányok, önbevallás, függő csávója volt. Azt értjük, hogy leszarós-zabálós évek utána művésznő odavan, hogy ő, igaz, borzalmas betegség és fosások miatt, na de ő végre vékony, és ezt mutogatja és erkölcsi hitelt meg elfogadást akar most épp a soványságnak. De piszkafázott ő is vékony nőket vígan 2016-ban.

      “Nyáry Luca épp ebben témában írt cikkében megemlíti Bella Hadidot, mint a világ legjobban vágyott testű nőjét, akire az egyik divathéten nemrég feladták (konkrétan ráfújták) a leheletnyi ruhaanyagot. Az én értelmezésem szerint némiképp úgy van felhozva példaként, mintha kifejezetten rossz hatással lenne a fiatal lányokra az ő alkata.”

      úgy van felhozva: Nyáry Luca hozta fel úgy

      Kedvelés

  70. Nemcsak a “dologtalan szelfikirálynő” kifejezés terjedt el innen. Ebben az írásában, mivel szerveit műtötték ki, Szentesi Éva maga nevezi magát csonkának, persze ő nem az igazság kedvéért, tényszerűen vagy mert megértette volna, mi ez az egész, milyen életvitel okozta és mit veszített (ezt soha nem fogja beismerni, nem menő, nem is eladható), hanem hogy drámázzon. Amiért engem, de ez persze ürügy volt, 2020-ban széttéptek.

    “A testem és a lelkem megcsonkított ugyan, de ezzel a csonkasággal megélhetem a teljességet is, és a legfontosabb tudnom azt, hogy érdemes vagyok rá.”

    itt rosszul használja a melléknévi igenevet, a megcsonkított igének értődik: meg van csonkítva (nem őt csonkította meg a teste és a lelke)

    Ez pedig beismerése is a korábbi érzelmi zsarolásnak, a betegségek önprovokálásának, az “érinthetetlen, bírálhatatlan, mert elesett” visszaélésnek és a tehetséghiánynak. Na lám, ide is eljutottunk:

    “…eldöntöttem, felhagyok azzal, hogy erről beszélek. Hogy nem fogok ennek a betegségnek, és a betegség hozadékainak a bűvkörében élni.

    Tudjátok, melyik rész ebben a legnehezebb? Az, hogy elhittem, engem csak akkor szeretnek az emberek, ha beteg vagyok. Értitek ezt? Én csak akkor vagyok szerethető, ha az életemért küzdök.

    A fényes, egészséges, boldog nő, akivé útközben váltam, nem szorul már aggódásra, támogatásra, nincs szüksége arra, hogy drukkoljanak neki, hogy imádkozzanak érte. A beteg, elesett, csontsoványra lefogyott, kopasz, sztómás nő viszont minden figyelmet, és szeretetet megérdemel. Az egészséges már nem. Ez volt legalábbis a fejemben.

    Súlyos rádöbbenés volt ez, de fel kellett ismernem, nem lehetek csak azért újra és újra beteg, hogy megkapjam a figyelmet és a törődést.”

    https://wmn.hu/wmn-life/59127-szentesi-eva-elhittem-engem-csak-akkor-szeretnek-az-emberek-ha-beteg-vagyok

    Közszereplő szabadon bírálható, a kritika jogát elfojtani, lelkizős vagy ízlésalapon tiltani sima hatalmaskodás, és sosem arról szól, aminek hazudja magát (valakinek a védelme), hanem ürügy.

    Kedvelés

  71. Továbbra is rendkívül kínos, hogy vagy a saját sztorijaikon kínlódnak középszerű emberek újságírás címén (gamerek védelmezgetése, gyerektelen sirám, végre pert nyertem, aspergeres a gyerekem, kövér vagyok), vagy (és/vagy) a semmihez nem értő húszéves ír nagyképű, kioktató összefoglalót a mentális betegségekről. Benne ilyen mondatok:

    “Régen, az „üss, vagy fuss” reakciónkat az indította be, ha a szavannán egy ragadozó üldözött minket – ma viszont attól kapunk pánikrohamot, ha válaszolnunk kell egy e-mailre.”
    Kb. diákújságírói, kilencedikes szint, és persze a poklaiért megint mindenki hibás, csak ő nem, az elkényeztetettség, a lustaság, a híres apuci,
    közben oda meg vissza van, hogy mennyire menő meg neki milyen karrierje van.

    Kedvelés

  72. Érdekes!

    “Mostanában amúgy sokkal kevesebbet mozgok, megengedem magamnak, hogy néha csak sétáljak, vagy olvassak futás helyett.”
    K. A./WMN: Azért, mert a párkeresés már nem motivál, hiszen boldog kapcsolatban élsz, vagy egyszerűen megengedőbb vagy saját magaddal?

    F. B.: Igazából a külsőmmel kapcsolatban sosem voltam maximalista.”

    https://wmn.hu/wmn-szpsg/60212-fiala-borcsa-egyre-tisztabban-latom-a-tukorben-az-anyukamat-

    Kedvelés

  73. “A tökéletesre szerkesztett naplementés szelfik, csillogó hullámok és összeillő randiszettek között könnyű megfeledkezni az emberről a filter alatt, arról, hogy a boldogság és a siker csak nagyon-nagyon ritkán korrelál egymással. Néhányunknak jobb lapokat oszt az élet, ez megváltoztathatatlan tény, és nem tudom megmondani, hogy valaha sikerül-e egy olyan társadalmat létrehoznunk, amelyben ezek az élmények mindenki számára elérhetők lesznek.”

    Nyáry Luca roppant tudatos, vakációirigy, VAKÁCIÓIRIGY!!!, mert hazaérve a tiktokot pörgeti, és most megmutatja neked, legalább te hogy ne irigykedj!négy4 (plusz egy nagyívű cél a világnak: építsünk olyan társadalmat, amelyben mindenki tengerparton koktéllal szelfizcik és siklóernyőzik Borneón)

    Hogy lehet valaki ennyire buta? Luca, azok a nyaralások iszonyatos luxusok, alig páran engedhetik meg maguknak, nem véletlenül mutogatják, ha nagy ritkán mégis, és te ezt elhiszed, ehhez viszonyítasz? De azt a laptopot, edzőcipót, klímát, fél napos unott TikTok-pörgetést, ami neked természetes, se nagyon engedhetik meg. Te simán elbuszozhatnál a Pilisbe kirándulni egy jót, ha élveznéd az ilyesmit, vagy apád számos ismerőse egyikének, barátaidnak a nyaralójába. Csak az nem irigységkeltő kontent… 21 éves vagy, előtted az élet, bármilyen kirándulás, bárhova beiratkozhatsz tanulni is. Ingerlően irritáló ez a nagy csücsöri hiszti, de mindenen (szexuális identitás, instatartalmak, elveszik a gyógyszert előled – KAMU!).

    Ha lesz valaha egyenlő világ, akkor SENKI nem megy Borneóra, de Olaszországba se nagyon.

    https://wmn.hu/wmn-life/60261-igy-kerulheted-el-a-vakacioirigyseget

    Kedvelés

    • “Tavaly, pont itt a WMN-en vállaltam először nyilvánosan, hogy biszexuális vagyok, vagyis több mint két nemhez vonzódom, amely a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy férfiak és nők iránt is táplálok romantikus érzelmeket. Bár sosem szégyelltem az identitásomat, arra pedig kifejezetten büszke vagyok, hogy általa egy olyan összetartó, szeretetteljes és reziliens csoporthoz tartozom, mint az LMBTQ-közösség, de biztosan nem tartottam volna fontosnak, hogy beszéljek erről, ha itthon nem válnak kulturális bűnbakká a „normális” szexuális irányultságtól eltérő emberek.”

      nyííííí

      “Amióta pedig összejöttem a jelenlegi, férfi párommal, már három embert kellett letiltanom a social media felületeimen amiatt, mert megvádoltak, hogy csak figyelemért „tettettem” magam nem heterónak, és amint nem volt belőle mit nyernem, „visszatértem a faszhoz”. Ami pedig talán a legmeglepőbb az egészben, hogy ezek a kommentek nemcsak mezei homofóboktól, de nem egyszer más LMBTQ-identitású emberektől érkeztek, és ez ráébresztett arra, hogy hiába leszünk kollektívan egyre nyitottabbak a másságra, ma is vannak, akik ezt csak akkor képesek támogatni, ha beleillik a saját fekete-fehér koncepciójukba a szexualitásról.”

      Kedvelés

  74. Kis kövérzsarolgatás.
    Önmagában érdekes, hogy a harmincas-negyvenes törzsolvasóknak miért írogat elemzéseket egy mentálisan instabil, tanulatlan, 21 éves, végtelenül önös, hiú és önelégült leány, de hogy kövér test ügyében hogy nem érzik ezt cikinek…? Miért ő, ezt az önmagyarázás miért fér bele (saxendára szorulás, cukorbetegség, tiktokozás életvitelszerűen, semmi sport, irigykedés, közben csillogó-csücsöri modellfotók)?

    https://wmn.hu/wmn-life/60543-inkabb-a-halal-mint-a-logo-has–a-koverfobia-nyomaban

    Kis zsarolgatás is:
    “Egy kapitalista társadalomban a testünk nem csupán a lélek hordozója, hanem státuszszimbólum, ami mutatja, hogy milyen értékek fontosak nekünk. E gondolkodásmód alapján pedig a vékony ember ura a testének, ezáltal többre becsülendő, mint az, aki nem képes irányítani. Ám ez a gondolkodás meglehetősen felszínes, hiszen valójában semmit nem tudunk arról az emberről, akit ily módon elítélünk – nem ismerjük a traumáit, az orvosi vagy gazdasági hátterét, amelyek mind sokkal nagyobb részben felelősek az elhízásért, mint az önuralom hiánya. !!! A folyamatos ítélkezés és megvetés pedig nemcsak egy ember mentális egészségének tesz rosszat, de mérhető akadályt jelent az életünk számos területén, ami erősen roncsolja a túlsúlyos emberek életminőségét (sok esetben jobban, mint arra pár pluszkiló önmagában képes lenne).”

    nem pár, Luca. minimum harminc. és lesz még több is. és összeadódik a “megvetés” a pluszkilók lomhává tevő, életminőségrontó hatásával. mikor ismered be, hogy a te poklod a kövérség, nem a kövérfóbia? és hogy segítségre szorulsz?

    Éreztem én, hogy ezek összefüggenek: a városi elidegenedés, a genderműsor, az el nem köteleződés, a kutyacicamánia, az individuális gőg, a vegán hiszti, a “ne szülj, mert klíma”, a végtelenül felszínes trendérzékenység (tiktok, filmek, sorozatok, modellek, celebek), a szexszel való menőzés (“mi másképp éljük meg, ti ezt nem érthetitek”) és a kövérség+valóságtagadás egymást erősítik, hasonló helyekről származnak, és ellehetetlenítik a fiatalok boldogulását.

    Ami nincs:
    sport
    humor
    felelősségvállalás
    az élet tisztelete

    Kedvelés

    • “És bár sokan szeretik azt színlelni, hogy a megszégyenítés valójában hasznos, és remek módja annak, hogy motiválják a kövér embereket a fogyásra, az igazság az, hogy ennek éppen az ellenkezőjét érik el vele.

      A túlsúlyos emberek 90 százaléka állítja, hogy fordult már az evéshez azért, hogy megbirkózzon a zaklatással, ami csak tovább súlyosbította a súlyproblémáját. És minél nagyobb vagy, annál kevésbé valószínű, hogy az emberek tisztelettel bánnak majd veled, ahogy kevésbé lesznek engedékenyek az esetleges hibáiddal is.”

      mennyire sunyin hazug ez is

      Kedvelés

    • “És tudom, hogy ezután sokan támadnak majd azzal, hogy ők nem tudnak olyan embert tisztelni, akit nem érdekel az egészsége, de amikor az általuk bálványozott celebek vape-pel a kezükben mennek a vécére, egy kisebb konténernyi drogot elfogyasztottak fénykorukban, és életmentő gyógyszereket happolnak el beteg emberek elől, csak hogy megőrizzék „lánykori alakjukat”, erősen megkérdőjelezném, hogy ez valóban az egészségről szól-e, vagy inkább csak ezzel takarjuk a mérhetetlen, belénk kondicionált gyűlöletet a kövérséggel szemben.”

      fújj

      Kedvelés

    • “A kövérségtől való félelem nem fogyasztja le mágikusan az elhízottakat, viszont még az egészséges testalkatú emberekben is elülteti a szorongást, hogy egy nap őket is így fogják kezelni, ha nem vigyáznak a méreteikre.”

      Luca, miért gondolod, hogy mások a felelősek a fogyásodért, hogy azt nekik kellene elősegíteniük, és miért akarsz ilyen átlátszó módon elhallgattatni kritikákat borzalmas életvitelekről és értékrendről, illetve bírálhatatlanná tenni jellemgyenge, hisztis, tehetségtelen embereket?

      Kedvelés

    • “Persze nem kérek arra senkit, hogy hízzon meg, és egyetértek azzal is, hogy az egészséges életmódot mindenki számára megfizethetővé és elérhetővé kell tennünk. Csak azt mondom, hogy talán érdemes leválasztanunk az előítéleteket az elhízásról, és annak látni ami: mindössze egy kis extra hús, amely sem bőségében, sem hiányában nem határoz meg minket.” – üresfejű, frusztrált, kompenzálós, könyöklős libává tesz, normalizál borzalmas gyakorlatokat és devalválja az értékes erőfeszítéseket és a felelősségvállalást, illetve szabad utat enged a gátlástalan, önző hisztinek. azt hittem, ez már kiment, nem sztárok többé a kövérek, de te még erőlteted…

      Kedvelés

  75. csodás fejlemények!!!

    1.
    Megnyílt a wmn shop! Merch: sok pénzt fizethetsz túlárazott, jellegtelen, minden eredetiséget nélkülöző termékekért, tehát te fizetsz, hogy a logójukkal őket reklámozd. A belsős poénjaikba ezennel beavattak (Szentesi Éva regénycím!), na, megtisztelve érzed magad? Még buzzword: környezetvédelem, fenntartható, kreativitás, megálmodták és nagyon izgultak! Össze akarnak kacsintani veled a villamoson és a játszótéren!

    Elfogyott a szponzor…

    https://shop.wmn.hu

    2. Kanicsár Ádám András és Lakatos Márk beszélget a divatról, juj, annyira menő és elvont! Természetesen egy pillanatra nem jut eszükbe egy nőknek szánt platformon a nők biztonsága és méltósága (1. ne legyen a női kinézet kigúnyolva, szexualizáltan eltúlozva / = drag/; 2. meg lehessen különböztetni a férfit /aki potenciális támadó/ a nőtől).

    “extrán izgalmas dolog, ha egy másik ember nemébe lépsz be” – taposol, haver
    “„Ha elhisszük, hogy mindannyiunkban van a másik nemből is valamennyi, az igenis empatikus dolog, hogy a saját magunkban lévő nőt férfiként, a férfit pedig nőként valamennyire szabadon engedjük. Ahelyett, hogy elnyomnánk és megpróbálnánk elfojtani, inkább megéljük.”” nem hisszük, el, és Jung se így értette, sima kiélt perverz vagy

    https://wmn.hu/wmn-life/60967-a-genderszerepek-es-a-hozzajuk-kapcsolodo-oltozkodes-elnyomjak-a-noket-es-stresszben-tartjak-a-ferfiakat

    Talán ez a legundorítóbb (őt is anya szülte!):
    „Beleringathatnánk magunkat egy spirituális utópiába, hogy a gyakorlatilag közös emberi lélek a fontos, de alapvetően több százezer éve van biológiailag és ideológiailag is kondicionálva arra az ember, hogy férfiak és nők vannak a világon. Ezt nem lehet kitörölni magunkból egy egyszerű döntéssel.”

    3. Ismét vért könnyezett a körúti Nyáry Luca-szobor, ő a Kék Vonal NAGYKÖVETE. Az utolsó részben harmadik személyben írva, irtó modorosan összegez önmagáról, az anyja a halálában az az érdekes, hogy ő már a temetésen is szerepelt szöveggel (gyerekek a szüleik temetésén a lelkiállapotuk miatt nem szoktak beszédet mondani), mint aki leélt már egy életet. Egy felsőoktatási felvételit nem sikerült még összehozni, de nyilvános hisztiből és irigykedésből egy tonnányit:

    https://wmn.hu/wmn-life/60929-ma-mar-tudom-a-szeretteim-ezerszer-inkabb-kuzdenenek-az-osszeomlasaimmal-mint-a-hianyommal

    Kedvelés

    • …és megint őket kell sajnálni…
      Ha kicsit mélyebben vizsgáljuk a férfiszerepeket, láthatjuk azt is, hogy amúgy a férfiak sem járnak vele jól minden esetben. Óriási súlyként nehezedik rájuk egészen kisfiú koruk óta: a jó fiú nem sír, a jó fiú mindig bátor, a jó fiú mindig kiáll magáért.

      de ez is vicces:
      “„Amikor attól félünk, hogy beengedjük a női mosdókba a transznemű nőket, akkor valójában attól félünk, hogy férfiakat engedünk be a mosdókba. Még mindig arról beszélgetünk, hogy a nőknek félniük kell a férfiaktól. Az egész szerencsétlen transz társadalmat azonosítják azzal, hogy a férfiak betolulnak a női terekbe. A nők is azért védik a sportot, a női börtönöket vagy akár az iskola vécéket, mert félnek a férfiaktól és a transz nőktől is. Holott egy igazi transz nőtől egyáltalán nem kell félnie egy nőnek.””

      nincs olyan, hogy igazi transz nő, az egész transzkodás nőalázás, a nők létezésének átszexualizálása, a nők kigúnyolása, de ha van is “igazi”, nem várható el a nőktől, hogy megkülönböztessék az erőszakos férfiakat, akiknek csak álca a csajosodás, meg a kedves, tűsarkús-divatozós perverzeket

      Kedvelés

  76. Ismét nőbarát tartalom, éljen a méltóság! Megkínzott nők képei a falon, “szabadság”, Vadre Balázs új néven és új nővel, MOLLIVAL szedi a sápot a perverzekről.
    Szerintetek aki a stilizált kínzásra, megfosztottságra gerjed, az valójában mire gerjed, és miért mennek bele ebbe a nők?
    Minden mindig a férfiak kielégüléséről szól, akkor is, ha ők nyalják a nő csizmáját.

    https://wmn.hu/wmn-szex/60947-a-szabadsag-miniszteriuma–magyarorszag-elso-es-egyetlen-fetisklubjaban-jartunk

    Kedvelés

  77. Nemrég a wmn.hu Samsung Galaxy által támogatott szépség-sorozatában (SZPSGM) Fiala Borcsa:
    “Mostanában amúgy sokkal kevesebbet mozgok, megengedem magamnak, hogy néha csak sétáljak, vagy olvassak futás helyett.”
    “Igazából a külsőmmel kapcsolatban sosem voltam maximalista. Annyira szeretek enni, hogy ha a pörkölt és a soványság között kell választani, nem kérdés, melyik győz.”

    Új cikk:
    “Egy szó, mint száz: el kellett kezdenem jobban (sokkal jobban!) odafigyelni magamra, arra, hogy mennyit és mit eszem, milyen minőségben alszom (és egyáltalán: eleget-e), hogy tudjak pihenni, kikapcsolni, töltődni, és mozogjak eleget.”

    Most lett új szponzor, most ő egészséges:

    https://wmn.hu/wmn-egszsg/61017-az-oregkori-egeszseges-testedhez-a-mostaniba-kell-belefektetned-a-figyelmedet-es-az-energiaidat

    Fiala Borbála több éve főszerkesztő, ekként irányokat, koncepciókat határoz meg, és egyáltalán nem közömbös az, hogy folyton a kajálásról ír jópofán-túlzóan, szenvedéllyel, az sem, hogy ennyire elhízott, illetve hogy a női depis nyavalygások, kifogáskeresés mellett (terápia, önismeret, testképzavar, időhiány, stressz, traumák) mennyire vannak sportról, aktív életről, vagány ultrafutókról szóló cikkek. Ebben elsődleges felelőssége van.
    Persze a továbbra is tulaj/korábbi főszerkesztő DTK hiába volt sokkal vékonyabb, neki az “edzővel és Saucony-cipőszponzorációval készülök 5 km lefutására”, “ma is futni terveztem, de helyette a lányommal beszélgettem/elaludtam sorozatnézés közben” cikkei meg Szentesi Éva depis falásrohamai is lohasztóak voltak.

    Kedvelés

  78. Itt senki soha nem akart rosszat.
    Ezek a nők csak förtelmesen buták. Minden ebből következik: a rossz ízlés, az ötletek hiánya, az, hogy az olvasószerkesztő sem gyomlál ki ilyen retteneteket. A látszatkeltés, az önteltség, a hiszti.
    Kis kivétel: kultúrával kapcsolatban (régen és néha) Gyárfás Dorka; általában (ha nem woke-oskodik vagy gamereket menteget) Milanovich Domi.

    “Alapból nem viselem jól, ha kibillenünk az egyensúlyunkból. És hogy épp mi az, ami elindíthatja a dominót? Hát, sok minden. Egy költözés például simán. KÖLTÖZÉS, ROSSZ HÁZASSÁG, VESZEKEDÉSEK – MAJD IZRAEL ÉS HÁBORÚ! A stressz, a szorongató teendők által beszűkült tudattól elszabadult félreértések rémálomszerűvé tudják alakítani az együttélést. Ezt szerettem volna boncolgatni pár héttel ezelőtt. Aztán jött a háború Izraelben.

    Soha többé!?

    Néhány héttel ezelőtt még a testvéreim is ott voltak. Él kint távoli rokon, menekült most onnan jóbarát, ezer szálon kötődöm, még ha soha nem voltam is még ott. ANNAK A LOBOGTATÁSA, HOGY VAN KÖZE, Ő “RÁLÁT”, ÉRVÉNYESEBB, AMIT Ő MOND Azt hittem, már viszonylag edzett vagyok a borzalmas hírek tekintetében, hiszen a szomszédban háború dúl.

    Micsoda luxus! Az otthon biztonságából, a szeretteink körében megszokni egy háború létének gondolatát.

    De ami Izraelben folyik, az kiverte nálam a biztosítékot. KIVERTE A BIZTOSÍTÉKOT

    Szabó Anna Eszter a költözéséről és Izraelről

    Kedvelés

  79. Egy kis tudatformáló “szexpozitív” tartalom, szépen csepegtetik a mérget, hogy lassan elfogadd: ez normális ám. A nőalázó, öntárgyiasító, kellemetlen “modellkedés”, aztán a lebukás. Aki beszól (gyerek osztálytársa), az bigott és képmutató. Ez kemény munka! Ha férfijogi aktivista volnék, akkor is felszólalnék az ellen, hogy van, aki a férfiak nyomorát, alantas késztetéseit monetarizálja. De a tetejébe még nőgyűlölő és kínosan woke is. Mézes dildó tüdőig lenyomva, OF “modell” szentté avatva, “védik a családot”, figyeljétek a szemforgató szóhasználatot:

    OnlyFans-modell, domina, anya

    Lady Zara dominaként közel másfél éve dolgozik OnlyFans-modellként. Civilben logisztikával foglalkozik, három gyerek mindennapjait koordinálja, és a férje tudtával, illetve támogatásával építi online vállalkozását. Mint mondja, tudatosan keresett olyan másodállást, amelyet szívesen végez és amiben perspektíva is akad.

    „Sokat gondolkodtam azon, milyen munka lenne az ideális számomra. Végül a párom olvasott egy cikket, ami az OnlyFansben rejlő üzleti lehetőségeket taglalta. Az írást én is átnéztem, érdeklődni kezdtem, majd közösen kezdtük kutatni a lehetőségeinket. Mindkettőnk számára fontos volt, hogy tudjuk, mibe vágunk bele és csak olyan dolgot vállaljunk, ami nincs kedvezőtlen hatással a kapcsolatunkra. A hosszas tervezői-felderítői szakaszt követően is egymást tartottuk fókuszban: a párkapcsolati konfliktusok kialakulásának elkerülését mindketten fontosabbnak gondoltuk és gondoljuk, mint a profitot” – meséli.

    Erotika, szexmunka, OnlyFans
    Forrás: Lady Zara
    Elmondása alapján a döntés önmagában nem volt elég, hiszen az OnlyFans oldalon történő regisztráció és az adminisztrációs folyamatok önmagukban jó szűrőként funkcionálnak. Számos hitelesített dokumentumot, szerződést és egyéb anyagot kell ugyanis feltölteni és jóváhagyatni ahhoz, hogy az embernek egyáltalán profilja lehessen. Ezután jön a neheze: meg kell ismerni a platform működését, fel kell mérni a piacot és olyan értékesíthető tartalmat kell gyártani, ami miatt az emberek szívesen nyúlnak a zsebükbe.

    „Kezdetben páros videókat készítettünk, melyekben a férjem domináns, én pedig szubmisszív félként voltam jelen. Hamar felismertük azonban, hogy a platformon párban kevésbé vagyunk sikeresek, mintha egyedülálló nőként készítenék tartalmakat. Így az alárendelt szerepről domina karakterre váltottam.

    Nem bántam, mert tudtam, hogy előbb-utóbb így vagy úgy a tartalmak eljutnak majd a gyerekeimhez, és tartottam attól, hogy anyaként teljesen meztelenül szerepeljek bármilyen felületen.”

    Bár Lady Zara sosem titkolta – igaz, nem is hirdette magáról –, hogy másodállásban OnlyFans-modellként is dolgozik, nem sokkal az indulás után bombaként robbant a hír az iskolában a gyerekek és a szülők között. Ez persze mindenkinek okozott otthon némi fejtörést.

    A szabadság minisztériuma – Magyarország első és egyetlen fétisklubjában jártunk
    WMN SZEX – 2023. SZEPTEMBER 22. – ZKB
    „Sosem titkoltam, hogy mivel foglalkozom, és szívesen mesélek a tapasztalataimról annak, aki nyíltan kérdez. A főállásomban is tudják, mit csinálok a másodállásomban, és a gyerekeimnek is elmeséltem, hogy modellkedem. Nyilván nem tudnak többet annál, mint amennyit elbírnak, vagy amennyit tudniuk kell, de sosem hazudtam nekik. A kialakult helyzet, a csúfolódás és megbélyegzés természetesen megviselte őket, és sokat kellett beszélgetnünk arról, mi és miért történik velük és velünk. Végül megértették, hogy mindez mennyire álságos és képmutató, mi pedig természetesen kiálltunk értük, mellettük. Nem sokkal később elcsitultak a kedélyek, a férjem pedig mindent megtett, hogy az ismerősök és az ismerősök ismerősei többé ne férjenek hozzá a tartalmaimhoz.”

    (Azoknak, akik arra kíváncsiak, mégis hogy tudott kiderülni a dolog, elmesélem. Klasszikus kettős mérce: az egyik gyerek rokona maga is lelkes tartalomfogyasztó. Így amikor megtalálta a felületen az egyik ismerős anyukát, az információt másokkal is megosztotta. Az eredmény: a házas középosztálybeli férfit épp csak vállon nem veregették a felfedezéséért, a családjával, barátaival, kollégáival kezdettől fogva mindvégig transzparensen kommunikáló nőt pedig látatlanban is megpróbálták meghurcolni a szülőtársak. A játszmába pedig a gyerekeket is bevonták, biztos, ami biztos.) MINDIG MÁS A HIBÁS

    https://wmn.hu/wmn-szex/61123-magyar-modellek-elete-az-onlyfans-bizniszben-kemeny-munka-es-kuzdelem-az-alszentseg-ellen-

    Kedvelés

  80. Annyira tréfás, amikor a rohamosan hízó, jómódú nők a szaloncukron és a hízáson vernyognak! És mindez termék, profitért. Ki vesz fel ilyet? Ennyi erővel odatetováltathatná az álla alá: TOKA
    A másik kezükkel meg a gyermekszegénységről, éhezőkről, cipősdoboz-akcióról írnak drámai cikkeket. Ez a gerjesztett gyerekes nyavalygás folyton (Csepelyi Adriennel is hogy elbántak azok, akik elviselhetetlennek tartották!), de közben még keltenék a lelkiismeretfurdalást.
    Flóra! Ne zabálj szaloncukrot, ne írogass bikiniszorongásról, menjél sportolni.
    https://shop.wmn.hu/products/szaloncukrot-eszem-es-hallom-ahogy-hizom-tole-kornyaku-pulcsi

    Kedvelés

  81. Ezek is komoly problémák ám. Veri az Isten ezeket a wmn-es nőket, és ennek köszönhetően tudnak miről írni. “Elmagyarázom.”

    “Nemrég egy elegáns étteremben (ahol tényleg minden finom volt, a felszolgálás, a környezet, minden kifogástalan) a barátnőim a legkülönfélébb, látványos és láthatóan nagy műgonddal kitalált, a koktéllapon érzékletesen, nagy részletességgel leírt koktélokat fogyasztottak. Én? Csak a szokásost.

    Hogy mit érzek ilyenkor? Két opció van:

    hogy gyerekszámba vesznek, akinek mindegy, csak édes lötty legyen
    hogy valami NÉLKÜL kapsz valamit, tehát azt kommunikálják, hogy az alapvetés az alkoholos verzióban kitalált koktél, amiből ELVESZNEK valamit. Tehát: valaminek a lebutított, egyszerűsített verzióját kapod, hiszen abba senki nem akart energiát feccölni, hogy kitaláljon neked valamit, ami ELEVE alkohol nélkül kerek egész.”

    “Mennyivel könnyebb, ha azt mondom társaságban a pincérnek, hogy egy Chinottót, egy Crodinót vagy egy Sanbittert kérek szépen – senki se azzal van elfoglalva, amikor jéggel, narancsszelettel, elegáns pohárban kihozzák, hogy miért nincs benne alkohol, hanem hogy mi ez, és milyen íze van.”

    “Elmondod, hogy te vizet kérsz vagy épp tonikot, üdítőt – és azzal a lendülettel el is viszik előled a szép poharakat, kapsz egy egyenes vonalú, olyan egyszerű vizespoharat, amilyennél még az én szekrényemben is szebbek vannak, és vágyakozva nézed, ahogy a többiek elegáns mozdulatokkal kortyonként isszák a bort a csodásabbnál csodásabb ivóalkalmatosságokból – vagy az extra koktélokat a szexi kelyhekből.”

    döbbenten pislog #lényeglátás #hülyepicsa #elmúltadepressziómirőlpanaszkodjak

    https://wmn.hu/wmn-life/62003-alkoholmentes-elet-nekunk-nem-jar-a-szep-pohar-es-a-kulonleges-koktel-

    Kedvelés

  82. Megint ugyanaz. Látszólag alázatos, megértette, meggyógyult. Valójában önimádó, durván passzív-agresszív, vádaskodó. A wmn lehetőséget biztosít a – Szentesi távozásával mostanra első számúvá előlépett – hisztigépnek a bosszúállásra, önigazolásra.

    A recept ugyanaz: szerepelgess egy kicsit mint laza, menő jó csaj, aztán omolj össze nyílt színen, és segged alatt a hirdetésekből élő, ezerrel nyomatott platformmal, az állapotodat egyszerre pajzsként és fegyverként használva dicsőülj meg, moralizálj, illetve szemétkedj mindenkivel, akire haragszol. Nemes, igényes!

    https://wmn.hu/wmn-egszsg/62049-amirol-nem-beszelnek-romeltakaritas-depresszio-utan

    Kedvelés

  83. A szarsemelégbüdös típusú emberek sokat szenvednek. Tök fölöslegesen, a maguk gerjesztette, minden bölcsességet nélkülöző feszültségekkel hívják fel magukra a figyelmet.

    “A napokban jól felbosszantottak azzal, hogy amikor udvariasan jeleztem: kérném szépen, ne Adrinak hívjanak, pláne ne munkakörnyezetben, hivatalos bemutatáskor, kaptam néhány pikírt megjegyzést. Nem először fordul elő, hogy jeleznem kell: világéletemben az Adriennt szerettem, az Adrit sosem éreztem magaménak, és gyakran egyenesen idegesít a dolog. Ha már valaki becézni akar, akkor kérdezze meg, hogyan szeretem… De munka közben leginkább sehogy. Adrienn a nevem, és slussz. Volt egy emlékezetes kifakadásom ez ügyben egy WMN-értekezleten is, így a csapaton belül is átbeszéltük, mi a kényelmes, és azóta működik is a dolog.”

    ÁTBESZÉLTÉK

    A másik: elégedetten, kárörömmel üzen azoknak, akik pontosan olyannak látták, amilyen volt (és most is): elviselhetetlennek. Ennek a típusnak az a premisszája, hogy ő JÓ. Hibázik ugyan, de ő alapvetően jó, épp a hibák beismerése révén is az. De téves.

    “Ne azokra figyelj, akik a csinnadrattára gyülekeznek, hanem azokra, akik akkor vannak ott, amikor össze se bírsz porszívózni. És aztán ha van mit, akkor velük ünnepelj. Ha csak azt, hogy túléltetek egy hetet, akkor azt.”

    csinnadratta = gagyi tévéműsor tizenéves ostobáknak, mindezt negyvenhez közelítve

    Kedvelés

  84. Krajnyik Cintia is menekül

    “Évek óta szerettem volna a WMN-nél dolgozni, és amikor 2021 februárjában kaptam egy e-mailt, amelyben többek között ez állt: „Nagyon érzem, hogy nekünk (neked és a WMN-nek) van közös utunk”, elsírtam magam. Patakokban ömlöttek a könnyeim.

    A levél D. Tóth Krisztától jött, miután volt egy személyes találkozónk úgy, hogy közben az egész ország le volt még zárva. Életemben először éreztem azt – pedig jó néhány év szakmai tapasztalat volt mögöttem –, hogy új fejezet nyílhat a karrieremben, és ezzel az üzenettel egy teljesen másik ligába nyertem felvételt. Ha bizonyítok, ha megugrom ennek a magazinnak a mércéjét, akkor már tényleg újságírónak nevezhetem magam. Ha azok a szakemberek, akik képesek voltak létrehozni és azóta is fenntartani egy ilyen színvonalú független médiumot, maguk közé fogadnak, a saját emberükként tekintenek rám, és még az olvasóik is elfogadnak, akkor talán én is elhihetem, az írás valóban az én szakmám.”

    :DDDDD

    “Ma már ki merem mondani, hogy újságíró lettem, és abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy őszintén szeretem, amit csinálok. Végtelen tiszteletet érzek a kollégáim iránt, akik fontos, egyedülálló és értékteremtő munkát végeznek nap mint nap, és abban a kiváltságban van részem, hogy olyan vezetőim vannak, akik érdemesek és alkalmasak is arra, hogy egy csapatot irányítsanak. Mindezek ellenére – vagy inkább éppen ezért – egy pillanatra sem fáj a szívem azért, hogy most mindezt hátrahagyom egy időre, hogy egy új fejezet kezdődhessen az életemben.”

    az eredeti szerződésben benne volt a nyalás mint kötelezettség, amikor eljönnek

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .