Sokan hiszik, hogy egy nap elegen leszünk, és akkor eljön a Kánaán.
És sokan most azt gondolják, hogy a mi, az a feministákat jelenti. Mások pedig az edzésre, futásra gondolnak. Gerle Éva programja az volna, hogy legyen mindenki ketogén futó feminista, és dobja ki a margarint! Járjon színházba! Biciklizzen árkon-bokron!
Dehogy is. Ez nagyon primitív értelmezés. Én azért szoktam magamról és a kedvelt tevékenységeimről írni, mert amit csinálok, az értékalapú: nem esetleges, és kapcsolódik a közjóhoz, felvillant példákat, hogy mi az, aminél nem adom alább, és hogy mennyiféle öröm, érték van a világban. De tudom azt is, hogy az általam kedvelt tevékenységektől másokat mi tart vissza. Egyáltalán nem gondolom, hogy mindenkinek ezt kéne csinálnia. Csak az járjon színházba, aki ért, rezdül, érdekli. (Viszont ha nem jár, ne szóljon be, hogy én sznob vagyok.) Láttam olyat is, aki vadul edz, blogol, és egyiktől sem boldog, nem azt kapja, amit remélt. A problémája nem az, mint amire nekem ezek válaszok. Nem az edzést akarja ő, hanem a mámort. És azt nem találta meg.
Én már (még) azon is meg vagyok döbbenve, hogy ezek annyira radikális gyakorlatok, nézetek. Lassan mainstreammé válik a ketó is, az edzés is, a feminizmus is, és ennek megfelelően a radikalizmus enyhül, felpuhul a tömegességben. Ma már a wmn lavírozása (nemsokára komplex kritikát írok róluk) is elmegy feminizmusnak, pedig boros kóla ők, pina colada mangóval, ahhoz képest, ami a mi ágyaspálinkánk és abszintunk.
Már sokan gondolják amúgy is, hogy a nőnek is jár életminőség, döntés, kezdhet új életet, és hogy a házasságok nagyobb része pocsolya vagy pokol, amelyből ki kell lépni. És ahogy elterjedt a hétköznapi sportolás, nők tömegei futnak hétperces, nyugis ezreket narancssárga futócipőben, vastag combbal is. Lájtosan fognak ketogénezni emberek, üzlet épül rá, becsomagolják, vegánsággal keresztezik, új guruk légiói lepik el a facebookot. A testpozitívság is szuper ügy volt, aztán mi lett belőle: kövér, infantilis, önző, szellemileg és testileg lusta, két pofára zabáló emberek hangoskodó öngazolása, vádaskodása, és ellopták a témát a látássérültek, a bőrbetegségekkel küzdők, a végtaghiányosok elől. Minden devalválódik, és akkor már arra reagálva kell a forradalom. A felszínesség ellen, a lebutítás ellen, az önös felhasználás ellen. Mindig kell egy forradalom.
Tehát én arra gondolok, aki szól. Aki kimondja, mint a kölyök, hogy meztelen a király. A lázadó, az előhírnök, a mindenkori radikális, a tiltakozó. És ez nem úgy van, mint a városi bringázással, hogy egy nap elegen leszünk, és akkor eluraljuk a tereket, a nyilvánosságot, és megértik sokan és érvényre jut, amit gondolunk, az ellenérdekelt retrográdok pedig ijedten, fogukat vesztve kussolnak.
Sose leszünk többen. A mindenkori nonkonformok a mindenkori konformitás ellen küzdenek – és a mindenkori konformok, a gyávák, a tudatlanok, a csak a maguk szűk érdeke szerint ítélők pedig a nonkonformok ellen.
Mi pedig őrizzük a lángot.
Ami jön:
Wmn kritika
Interjú Vay Blankával
A leggörényebb trollok – tényfeltárás és akció
Mert te nem baszod el – parainesis Dórá a harminc éveseknek
csak az olvassa. én szóltam 
Hogy lehet lájtosan ketogénezni? A ketózis olyan, mint a házasság, vagy házas vagy, vagy nem (hogy ideillő hasonlattal éljek). Nem?
KedvelésKedvelés
Az amerikai szóhasználatban is van strict meg light vagy még inkább lazy ketó. Mondjuk egy napi háromszor kajáló, lisztet-cukrot kerülő, de zöldséget válaogatás nélkül, gyümölcsöt is evő, sütiző félpaleós, aki megemelte a zsírarányt 65 százalékra. És nem nézi, nem tudja, ketózisban van-e. Ami okés és fenntartható egy adaptálódott ketósnak, de nem okés annak, aki most adaptálódik, vagy hatékonyan le akarja dobni a zsírt. És különösen nem okés, ha vadul hirdeti, hogy ő milyen újdonságban van milyen szigorúan, és mekkora arc ettől.
Minden elnevezés kérdése. És sokan imádják hirdetni magukról azt, amit csak fél szívvel csinálnak, és ha valaki visszakérdez, hogy ez mi, akkor a válasz a fokozatosság meg a baby steps. Én ettől rosszul vagyok, mert ezzel devalválják a hardcore-okat. Mert a dicsőség, az kéne, a visszajelzés is, de a meló meg a felnövés nem. Ugye kifele mutogatott módon olyasmik neveződnek akrobatikának, futásnak, jógának, edzésnek, hogy csak nézek. “Ma nem ültem le a villamoson, ez intervall tulajdonképpen.”
Komoly emberek vagyunk. Senki nem kötelez erre, viszont az alig valamiért ne járjon dicsfény. Vagy ketózunk, vagy nem. Vagy edzünk, vagy csak tudjuk, hogy kéne. (Dia kiszállt.)
KedvelésKedvelés
Hát én nem tudom. Nagynéném “gluténmentesen” étkezik (étkezett) és az “majdnem keto”. A délutáni Bounty szelet ebbe “kicsit belefér”. Saját két szememmel láttam. Engem megkért, hogy gl mentes ebéd legyen, ha lehet (ha nem, akkor nem nálunk esznek, de persze nyilván főztem jó kaját) – beugrottak hozzánk. Aztán benyomott egy szelet csokit 😀 ) Lehet, hogy ez a “lájtos ketogén”?
Amúgy nekem ez nem probléma, csak mulatságos.
KedvelésKedvelés
Nem értem. A ketogén lényege, hogy a tápanyagok közt a zsír van túlsúlyban. Aki gluténérzékeny vagy -allergiás, az nem feltétlenül kerüli a cukrot. Vagy cukorbeteg? Vagy low carb? Mit kérsz számon?
Te jól kajálsz?
KedvelésKedvelés
Nem kajálok jól, soha nem mondtam, hogy igen, nem kérek számon semmit másokon sem, csak arra próbáltam egy példát írni (nagynéném látogatóba jön hozzánk kapcsán), hogy sokan nincsenek tisztában a fogalmakkal és azt mondják (maguknak is meg a családtagjuknak is (aki ebben az esetben én vagyok, ugye)), hogy csinálnak valamit, amit igazából nem csinálnak, vagy csak “lájtosan” – szóval így lehet lájtosan. Nekem ehhez amúgy nincs közöm, már azon kívül, hogy meghallgatom a táplálkozási értekezéseit és a kifogásokat és igyekszem a kedvében járni, mert amúgy kedvelem a szóban forgó személyt. De azt belátom, lehet, hogy nem volt túl releváns ez a komment, csak eszembe jutott, ennyi.
KedvelésKedvelés
De a gluténmentesség nem jelent ketót, és cukormentességet sem. Nem értem. Ő igenis csinálja, hiszen nem evett glutént. Vagy igen?
KedvelésKedvelés
“sokan nincsenek tisztában a fogalmakkal” amit írtál, abból nekem az sejlik fel, hogy te nem tudod, melyik mentes irányzat mit jelent. Kár ítélni mások fölött így.
KedvelésKedvelés
haha, en is igy eszem kb, hus-zoldseg ebed a megszokott koretek nelkul, de aztan megeszem a fel desszertet, mert akkor mar belefer a szenhidratkeretbe 🙂
es uristen! hat nagyon varom 😉
KedvelésKedvelés
amugy a wmn-kritikat is!
KedvelésKedvelés
Iggeeen
KedvelésKedvelés
Azért írtam ezt a posztot, mert értelmes emberek is előállnak azzal, hogy én mindig támadok valakit, miért nem jó, ami van, mi ez a sok konfliktus. Aki nem érti az elveket, annak nem fog tetszeni, amit itt olvas.
KedvelésKedvelés
Ahhoz, hogy: ‘nem billen át’.
És mégis hogyan alakul a világ?
Vagy ha gondoljuk is, hogy alakul, formálódik, valójában nem?
Valójában mindig csak ugyanaz lesz?
Nem változott fajunk, a zsigereink, mondjuk az elmúlt 100 ezer (vagy akár 1millió) évben?
Talán sosem fogjuk megtudni, vagy mit tudhatunk erről?
KedvelésKedvelés
Dehogynem változik. Pont ezt jelenti az a fontos mondat a végén a mindenkori nonkonformokról. Nem ugyanazt írjuk a zászlóra ma már, mint amit a hatvanas években. Nemrég, mondjuk amikor én bölcsis voltam, még nem is futhattak nők nyilvános futóversenyen, ma a vicceskedő-sztereotip-nőnek öltöző férfiak beszólogatásait tesszük szóvá a csak nőknek szervezett futóversenyen. Biztos te is fel tudsz sorolni néhány fejleményt…
KedvelésKedvelés
Ami nem billen át: mindig lesznek elégedetlenek, nonkonformok, és ők mindig kevesen lesznek, és idegesíteni fogják a konformokat. De nélkülük nem megy elébb a világ.
KedvelésKedvelés
Vay Blanka!! De jó, várom nagyon!
KedvelésKedvelés
Bocs, nagyon off-off-off, és nem kekeckedés, csak mindig eszembe jut az új életről az az Esterházy, hogy “Mért tetszik újra meg újra új életet kezdeni, mért nem tetszik tudomásulvenni, hogy egy életünk van, mért nem tetszik tudni, hogy egy életem, egyhalálom, mégis megpróbálom…”
KedvelésKedvelés
Ez nagyon szép, köszi.
KedvelésKedvelés