a túltolt feminizmus

Közzétéve Szerző:

Tudom, itt vagy, és azt is, hogy ráncolod a homlokod. És néha kommentelsz is egy megint-ugyanolyan-kioktatást, vagy felveszed a könnyed, csak-erre-jártam gúnyolódás pózát, és úgy általában teszel megjegyzéseket a blogra, a túlzó feminizmusra, vagy a személyemre. Konkrét érved nincs.

Kifejted netán, hogy te annyi mindennel egyetértesz, tetszik amúgy a blog, na de ez (a te rossz lelkismeretedet okozó, érzékeny pontodra tapintó poszt), ez már mégis túlzás! Álljon meg a menet!

Vagy csak előírod, hogy én milyen szavakat, stíluselemeket használjak, hogy kezeljem a blogmotort, vagy nyafogsz, hogy csináljak valamit, hogy te jobban tudd olvasni a saját elbaszott telefonodon. Nem lehet azt kibírni, hogy ne szólj bele.

Én mindig tudom, mi zajlik, amikor az olvasó felordít. Rájön például, hogy egész életében tévesen gondolt a szexualitására, visszaélt vele, megalázta a nőket, vagy haszonállatnak nézte a feleségét, netán hogy lusta volt sportolni, és most is az, és tudja, hogy ezt már nem tudja jóvátenni sehogy.

És akkor megkapom tőle.

Te még mindig azt hiszed, az után is, ami a metoo-ban feljött, hogy nincs semmi probléma, egyenlőség van? Hogyan kell még mondani?

Hogy túl sokat van szó erről, tele van vele a média, egyesek egy kicsit túlzásba estek, hamisan vádaskodnak?

Hát a többiekre mit mondasz?

És majd jössz te, a férfi, és figyelmeztetsz minket a racionalitás érveivel, hogy kijózanodjunk?

Nem veszed észre, hogy az egész reakciód rólad szól?

És hogy ez ugyanaz a dinamika: nőket nem hagyni békén, piszkálni, megítélni, kontrollálni, föléjük lépni, okosabbnak tűnni – ez a kommentelésed…

Az óvatosságra intő mondataitokat, a túlzástól féltő hozzászólásokat olvasva biztos lettem a következőkben:

  • még mindig azt hiszitek, hogy egy, a nők jogairól folyó társalgásban a ti szempontjaitok és érzékenységetek elsődleges,
  • hogy ti mint józan gondolkodók fogjátok megmondani, mi a túlzó, mi sok, mit kell gondolni – majd ellenérveket hoztok, és akkor belátom,
  • sokan férfimódra csak vitában tudtok gondolkodni, feszültségben képzelitek el a beszélgetést, mindenhova ütközést akartok, kakaskodtok, és ha én ezt nem hagyom, akkor “csak az egyetértőeket tűröm” és “nem viselem el a kritikát”, eközben kicsit se látsz rá arra, hogy a kritikáidat már ezerszer megtárgyaltuk, cáfoltuk, közhelyesek. Én csak azt szeretném, hogy ne sértsék a legközvetlenebb énhatáraimat, ne legyen ekkora a zaj, a gúnyolódás, a hajsza, és tudjak dolgozni, nem érdekel, ki ért egyet az ismeretlen tömegben,
  • valamiféle igazságtételi helynek, bíróságnak, és közös területnek, illetve olvasókat kiszolgáló szolgáltatásnak képzelitek el a blogot, ahol én köteles vagyok minden erre járó elfogultságait, érdekét, érzékenységét szem előtt tartani a saját élményeim és céljaim rovására,
  • téged egyszerűen eltalál a téma, rossz a lelkiismereted, kellemetlen volna revideálni, ráébredni, hogy igen, te is benne vagy nyakig, egyáltalán nem reflektálsz ezekre az érzéseidre,
  • hihetetlen mértékben nem veszitek figyelembe a tényeket, a valóságot, mindazt, ami számotokra, az énképeteknek nem esne jól: hogy miben vesztekk részt és mik a privilégiumaitok. Nem tanulmánymélyi adatokra gondolok itt mondjuk az üvegplafon számairól vagy nők és férfiak tipikus halálokairól, hanem olyasmire, ami itt zajlik az orrod előtt, te is naponta találkozol vele, például a társkeresőzés, a pornó vagy a munkahelyi beszélgetések.

    • Ezekben mára, hét év után biztos vagyok. Mindig ugyanez megy.

    Hiába gondolod magad okosnak, józannak, egyszerűen nem érdeked, hogy mindezt lásd, vagy hogy érzékeld: mi zajlik a nők ellen, mi az állításaim kontextusa. Mert ellenérdekelt vagy, rossz a lelkiismereted, és mert borul a világképed, ha egyszer megérted, mi van. Félsz ettől.

    Érthető a félelmed. De ne fölényeskedj. Ne termeld újra, a neten is, kommentben kioktatva az erőszakot, a tagadást, a bagatellizálást! És ne engem vádolj, hogy ha ezt nem komálom, akkor erőszakos és egyoldalú vagyok, és nekedestem. Nem én szégyenítelek meg: a szégyen, ahogy nőkkel bántál, benned van, ez zavar téged, nem én, aki erre rámutatok. Te is áldozata vagy a patriarchátusnak, amely mindezt beléd nevelte és normálisnak tartja, illetve a helyén akar tartani minden szereplőt.

    Légyszi, ne gyere nekem a matriarchátussal, se az evolúcióval. Ez hamis érvelés. Mi itt az egyenlőségről beszélünk, arról, hogy mindenki emberként, egész emberként tekint a másikra. Nem test, nem funkció, nem céltábla a másik.

    A férfi se az. Erről, a bosszú témájáról, a nem okos, nem tiszteletteli beszédről, az üres hőzöngésről, a Gumiszoba-féle gyűlöletbeszédről itt írtam:

    ugyanaz, nőbe’

    asztalverők

    Én egy skandináv jellegű, kölcsönös tiszteleten és munkamegosztáson alapuló társadalomról beszélek. Arról, hogy nem használom a másikat, nem tárgyiasítom, nem használok rá ember alatti jelzőket, szavakat (még a pasi, faszi, fószer se fordul itt elő), és inkább nemet mondok a párkapcsolatra, mint hogy gyötörjem vagy pusztán használjam a másikat.

    Mint hogy méltatlan alkukba menjek bele.

    A szemed előtt zajlik minden, tudsz róla te is. Hallod, ahogy lekurváznak nőket, arról beszélnek, milyen jó a testük, ha nem lenne rajta a fejük, és nem szisszensz. Te is azonnal a baszhatóságát, életkorát, kinézetét elemzed annak, aki zavaró – de csak ha nő.

    Érted, mit jelent a tárgyiasítás, a funkciónak nézés, a követelőzés (szüljünk, hogyan nézzünk ki, viselkedjünk valahogy…)?

    Azzal jössz, hogy de a nők meg elszedik a férfiak lakásait váláskor? Kicsit sem zavar, hogy eközben a nők nevelik (előtte is) a gyerekeket, és kerülnek egzisztenciális csapdahelyzetbe? Hát az, hogy a saját vagyonára bárki köthet házassági szerződést? Ugye tudod, milyen életmódbeli és párkapcsolati stratégiák vezetnek ahhoz, hogy egy férfit végül kiraknak, és látni se akarják? Tényleg őket sajnálod? Még mindig előveszed, hogy deanőkmeg?

    Még úgy sem akarod mindezt érteni, hogy évek óta mondjuk, érvelünk, itt vagy és olvasod. Én azt is leírom, milyen apróbb, kommunikációs, passzív-agresszív módokon keserítik férfiak az életet. És te vitatkozol, tagadsz, és mégis, továbbra is minden jót a nőktől vársz, anyád főz rád, a csajodat dugod, a kolléganődet taksálgatod és hízelkedsz neki, s akiket közben szidsz, mint egy ovis. Nem tudsz elszakadni se a nőktől, se a női blogtól.

    Azt hiszed, magunknak akarunk itt többletjogokat? Azt hiszed, egyes személyekre haragszunk, a nehéz gyerekkorunk vagy a sikertelen házasságunk, a megcsalatás, egyéni trauma, keserűség mondatja velünk mindezt? Tévedsz, és igénytelenül gondolkodsz. Mindig jelenségekről van szó, én nagyon ritkán írok a saját élményeimről.

    Azt hiszed, a férfiak rovására képzeljük el a jövőt, hogy ez forradalom, elfoglaljuk a Téli Palotát? Hogy ha lenne hatalmunk, mi is úgy bánnánk veletek…?

    Akkor figyelj!

    Mi nem erőszakosak vagyunk, hanem szeretnénk, ha egyenlő esélyeink, biztonságunk, méltóságunk lehetne – ami érthetően érdeksérelem azoknak, akik beleszülettek a jóba, nők munkaerejéből és türelméből élnek, női testeket használnak önzőn, félnek minden változástól és agresszíven védelmezik a többletjogaikat.

    A nők elnyomásának nem túloldala vagy kiegyenlítése az, hogy “de a nők meg ezt meg ezt csinálják”, vagy “szegény férfiak meg kénytelenek…”, mert az erőszakkal mint olyannal van gond, amely jelen helyzetben, itt is, sokféle formában és jobban sújtja a nőket a rendszer és a férfiak részéről is. Mindenfajta erőszakot férfiak kezdeményeztek, fundálnak ki ma is, a férfiak ellen valót is.

    Félsz a bosszútól talán? Nincs bosszú. Nem harag van, és főleg nem személyes ellentét, hanem kimondjuk, mi van. Nem bosszú az, ha te nem bitorlod el azokat a javakat, amelyek az emberi lényeknek járnak, és az se a te büntetésed, ha ezt intézmények is kezdik akadályozni.

    A feminizmusnak valóban van széle, forradalmibb, meglepőbb követelései az enyéimnél, aki nem is vagyok aktivista. Te ismersz radikális feminista témákat? Mondj csak kettőt. Ha nem, mi alapján nevezel engem túlzónak?

    Tudod, hogy miért nincs kedvük a nőknek a szexhez? Mi történhetett velük gyerek- vagy kamaszkorukban, a kapcsolataikban, házasságaikban, a szülőszobák férfiak irányította mélyén, miközben a női magazinok szexcikkeiben is csak a mosoly meg a sejtelem meg a dögösség megy, mindenki úgy tesz, mintha ez csakis kölcsönös és belelegyezésen alapuló gyönyör lenne, amelyet mindössze a stressz vagy az unalom akadályoz. Senki nem mer beszélni arról a teljesen normális és gyakori nőről, akit nem erőszakoltak meg ugyan, de nyüstölték, rá nem figyelve szeretkeztek vele, és ezért unja, nem élvezi, viszolyog.

    Hát azt tudod, hogy a nők közül miért hajtanak sokan csakis a pénzre, külsőségre és a biztonságra, státuszra? Mert semmi másra nem vágyhatnak. Sehol nincs érzelmi teljesség, emberi partnerség vagy szexuális öröm, azért. Ez üzlet. Neked is, neki is.

    Ki van fizikailag biztonságban egy sötét parkban, és ki fogja megtámadni a férfit is, a nőt is? És milyen motivációból? Hát megerőszakolni, teherbe ejteni ki tud kit, és miért szokott még mindig, modern felvilágosultságunkban? Féltékenyen hazarángatni a hajánál fogva, majd bezárni ki szokta a partnerét?

    Szerinted csak erőszak van, és annak nincs neme? De, bizony van. E pillanatban, mit gondolsz, nincsenek igazgatói szobák, tornaöltözők és sekrestyék, ahol valamelyik férfi alsóneműbe nyúl vagy arcpirítóan “viccelődik”, gyerekkel, lánnyal, nővel?

    Szerinted jókedvükben tekeregnek fiatal és egyre fiatalabb, tanulatlan, ázsiai nők a kamera előtt, vagy akiket te guvadó szemmel bámulsz, miközben sebesen járv a kezed, itt, Európában? Ez rendben van neked?

    És azt hiszed, a prostitúcióban nők keresnek a férfiakon? Tisztában vagy vele, hogyan zajlanak a köré épült rendszerek? Ki jár jól és ki rosszul? Mit jelent az “önkéntesség”? Eleve: hogy lett áru és szolgáltatás a szex? Miket csinálnak – mindazt, amit “otthon nem lehet”, azokkal, akikel viszont mindent lehet? Jut még eszedbe romantizálni vagy normálisnak, szükséges és kiiktathatatlan rossznak tekinteni a prostitúciót?

    Nem dereng a megoldás? Férfiaktól áramlik a pénz férfiakig, megkínzozt, tönkrebaszott nők testén át.

    Annyit tehetsz te is, hogy nem gúnyolódsz nőkön, nem feszülsz ellenük, nem oktatod ki őket.

    Akinek rendben van a pornó, nincs ezzel kapcsolatban kritikája, akinek nem tűnik fel, hogyan alázzák a nőket, akár celebek, akár politikusok, pusztán nővoltuk miatt, aki szerint túl sok szó van a szexuális zaklatásról, és ő már ezt unja, az éljen így, ne nézzen magába, de tegye már meg, hogy nem szól bele nők beszélgetéseibe.

    Egyébként a blog mára trollmentes lett, nincs jelen és nem is próbálkozik az erőszakos-buta-unatkozó fajta. Sőt, manipulációmentes: nem is kóstolgatnak, viszonyítgatnak a kommentekben már, nem engem akarnak kifigyelni, nem használnak ingyenpszichológusnak – és ez szerintem a minimum, innen kezdődik az értelmes, ontopik beszélgetés. Nincs önös szereplési vágy, ravasz önmegvalósítás, ügyféltoborzás és fecserészés, belterjes poénkodás sem. Sértődés, hátbatámadás sincs. Aki ezekre hajlamos, máshova ment.

    Nagyon sok munkám van ebben, és néha igen nyomatékosnak kellett lennem, nem voltak elegek a kérések, listák, hogy a saját blogomon a saját jó érzéseimbe ne tiporjanak bele.

    70 thoughts on “a túltolt feminizmus”

    1. Kerem szepen melozzuk az altalanositast.
      Nem minden ferfi elnyomo s nem minden no gonosz.
      Vannak rendes ferfiak s vannak rendes nok is.
      S ez nem rosz vagy jo lelki ismereti kerdes hanem puszta teny.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Köszönjük, Etele.
        Te magad egy primitív zaklató vagy, akit többször kértem, hogy ne szaglásszon itt, ne írogasson nekem, de mintha a falnak beszélnék.
        Mennyit fogtál fel a posztból, bátor és eszes lovag?
        Hol olvastál olyat, hogy minden férfi elnyomó, vagy pláne, hogy minden nő gonosz? Kivel vitázol?
        Erre az árnyalt, sok-sok témát felvető posztra neked ennyi a mondandód?
        És nem szégyelled ide írni?
        Mit gondolsz például a pornóról?
        Vagy nők zaklatásáról, netes űzéséről, szexuális iványisándor molesztálásáról (na, az BTK)?
        Biztos, hogy érted a témát, járatos vagy ezekben?
        NE KOMMENTELJ A BLOGOMON, mert
        1. zaklató,
        2. mérhetetlenül ostoba vagy.

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

        • csodálom a türelmedet Éva, nekem már qrva fárasztó annak ellenére, hogy nem kell napmintnap ilyen kommentekkel szembesülnöm. értelmiségi többdiplomás világra nyitott férfiismerősöm reakciója is még mindig az, hogy a feministák kielégítetlen habzószájú vérszívó férfigyűlölök. és fejét továbbra is homokba dugja nekem meg homlokomon a pecsét

          Kedvelés

        • Unatkoznak, kevés nekik az életük, ostobák, és nem állítanak, nem képviselnek semmit. Ez van a 300 szavas szókincsű, írni alig tudó változatban is, meg hibátlanul okosban, műveltben is. Egyet tudnak: a feministát (valójában a nőt, aki nem engedelmes) utálni, űzni, alázni kell. Tartalmi állításuk nincs. Mélyen pedig nőfüggők, szerelmesek.

          Kedvelés

    2. én azt nem értem, hogy ez miért annyira érthetetlen és a feminizmust miért mossák össze a férfiak kiherélésével? a férfiak nagytöbbsége (meg sok nő is amúgy) ha meghallja ezt a szót feminizmus rögtön vagy védekező vagy támadó állásba helyezkedik. semmi nyitott gondolkodó kooperáló hozzáállást nem látok.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Talan azert szerintem …de lehet ez csupan az en velemenyem , hogy amit most kepvisel a Feminizmus az mar nem az a feminista mozgalom s az azt sugallo filozofiai allaspontjanak amik indulasakor meg voltak.
        Hanem kezd el mozdulni egy mas iranyba.
        Vagy a feminista nok egy resze nem jol adja vissza azt amit kepvisel…
        Gondolom en.

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

        • Te magad sem vagy egyenlő.
          Zaklatsz egy nőt neten át, nulla műveltséggel oktatod ki.
          Egy elnyomó, nőt kisebbnek gondoló, nőket leuraló ideológia szolgálatában élsz.
          Behízott, bő negyvenes létedre fiatal nőhöz van hozzáférésed (őt nagyon sajnálom).

          Kedvelés

        • Ez maga a nők elleni erőszak, pont errről írok: ráerőszakolod magad arra, aki nem kér belőled.
          Be van állítva, de nem nekem kell arról gondoskodnom, hogy ne zaklass, ez ugyanis a te döntésed.

          Kedvelés

      • Eleg fura szamomra hogy le vagyok ostobazva s egy normalis hangnemu vgelemeny kinyilvanitasra.
        Ezzel az ellen reakcioval …sajat hogy is mondjam ” butasagodat”
        tamasztod ala.
        Korabbi irasaiddal vetettem ossze a jelenlegit s ebbol is a ferfi ellenes okoskodasod jott le.
        Szerintem neked vannak alapveto muveltsegi gondjaid…hogy meg reagalni se tudol rendesen mert azt se tudod mi a kulturaltsag s megis ram akarsz olyan belyeget sutni ami nem is igaz.
        Mellesleg a hazastarsi kapcsolatomhoz semmi kozod.
        En se tolakodtam bele az eppen nem dicsosseges eletedbe.
        Tudnek mit talalni.
        Ismered ezt a bibliai idezetet hogy elobb vedd ki a magad szemebol a gerendat aztan vedd ki az atyadfia szemebol a szalkat.
        Ugy gondolom hogy kulturalt modon irtam le amit irtam.
        Arrol pedig nem tehetek hogy faj az igazsag.
        Ivanyi Sandorral se ertek egyett s azon pasikkal se akik elnyomjak a noket.
        De veled se tudok egyet erteni.
        Mert a blogod a gyuloletrol szol a sajat serelmeidrol…es panaszkodasodrol….mert en at latok rajta.
        Irasod szarkazmussal telt, altalanosito..egyoldalu..s primitiv gondolkodasra utalo…
        S valogasd meg a szavaid.
        S egy jo tanacs:szolas szabadsag van…jogomba all az igazsagot kimomdani.
        Emberi jogok.
        S ha ennyire faj neked az ellenvelemeny allitsd be ugy az oldalat hogy ne tudjon mas kommentelni..

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

      • Nem is fogok irni…tobbet mert nem vetem a diszno ele a gyongyot biblia peldaval elve.
        Inkabb kezeltesd magad Pszichologusnal mert uldozesi maniad van.
        S annyit kernek ,hogy erre se valaszolj..felteve, ha megtudod allni…

        Soha viszont nem latasra..te IQ bajnok :))))

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

    4. Laci keresztény.

      “Dolgoznod” (vagyis postásként szívnod, semmi pénzért alkalmi munkákból tengődnöd a keleti régióban, értettségi nélkül) neked kell
      Műkereszténykedned is neked kell, miközben mélyen aljas, frusztrált, bosszúvágyó, nőgyűlölő görény vagy.
      Én megélek így, mert tehetséges, bátor és képzett vagyok.
      Nőként, három gyerekkel, egyedül.
      Hiába provokálsz.
      Te koslatsz utánam.
      Tudom, mi sért, miért vagy frusztrált, dagadt, boldogtalan, ideges.
      Dolgozd fel nélkülem!

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    5. E kis affér kapcsán szeretném elmesélni a mély megrendülésemet, világnézeti fordulatomat.
      Én, aki egész kis koromtól úgy voltam vele, hogy jóságos, elvi és szolidáris leszek, ma már hányok mindenkitől, aki ilyen gnóm.
      Megnyomorodott.
      Kelet-magyarországi.
      Tanulatlan.
      Bebukott életű.
      Unatkozó.
      Szar munkahelyen kínlódó, szerinte neki több járna.
      Nincs csaja.
      Gazdag, de idomtalan testű, nem futott be, sóvárog, nem tud lefogyni, jajdetehetséges, nemértimegsenki.
      Nem tudom, milyen kromoszómagonddal született, és én vagyok élete nője, én majd biztos megértem, egy pár leszünk.
      Felesége nem művelt, nem jó fej, nem szép, utál otthon lenni, itt meg milyen gondolat, szenvedély, tehetség és életminőség van!
      ÉS
      megtalál, és hozzám dörgölőzik, engem figyel, nekem panaszolja, rám nyomja, tőlem vár vigaszt, figyelmet, mert én nem nyávogtam, hanem megcsináltam az életem.
      És zaklat és nyomul. És bosszút áll.
      Nem leszek szolidáris.
      Nem vagyok gyógypedagógus.
      Hagyjatok blogolni nyugodtan, nincs jogotok rámerőltetni a kínjaitokat.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Remelem megkaptad a korabbi levelem.
        Ha nem akkor most.
        Rovidebben vazolom.

        Erkolcsoleg egy nulla vagy hiaba van diplomad de gerinced nincs.
        Hiaba van diplomad nincs kulturaltsagod.
        Hiaba van diplomad ugyanolyan bunko es kozonseges ember vagy.
        Latom.hogy csak vergodol.
        Mert amit csinalsz az szanalmas vergodesed a ferfiak ellen.

        S most latszik meg rajtad hogy mennyire buta ember vagy
        Aki lenezi a masikat.
        Az egy jellemtelen ember…
        En a te helyedbe nem dicsekednek..mivel nem.ertel.el.tul sok mindent.
        Nem vagy hires .
        Nem vagy akademikus.
        Nem vagy sztar.
        Szoval te se tunsz ki igazan a tomegbol….
        Nem vagy mas mint egy ontelt es primitiv viselkedesu Pesti holgy.
        Semmi mas.
        Buta es arrogans.
        Aki telve van roszindulattal.

        Amugy nem igazan erdekek hogy mit irsz rollam.
        De ha a felesegemrol nem.szalsz le…nem csupan fel jelentelek hanem izekre szedem ezt a kis szanalmas ….blogot…
        Legalabb valamilyen tudomanyos kutato munkarol lenne szo …de nem csak egy elkenyeztetett egoista a vgilagra haragszom uldozesi maniaban szenvedo beteg ember..mert te beteg vagy.
        Mentalisan… s nehogy egyszer bekerulj a zart osztalyra…
        Hiszen az agyadra ment a ferfi utalatod.
        S kit erdekel?
        Mit sirankozol?
        Inkabb dolgozz..
        Az a te bajod tul sok a szabad idod..s igy van mit agyalnod…de ha dolgoznal s epitened a Magyar Nemzetet nem lenne idod a panaszkodasra.

        De ha nagyon szeretned hozok ide egy ket karakan embert noket akik teged izekre szednek…

        Mit szolsz hozza?
        Inkabb elhuznek a helyedbe…s befognam a szam….
        Mert talan addig bolcs maradsz…

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

    7. Erre a primitívségre nem is reagálnék, megtetted elég sokszor, csak a feminizmus létjogosultságán gondolkodtam kicsit el megint a minap.
      Megkérdeztem a kollégámat, hogy újságíróból miért lett tanár. Mondja, hogy elege lett abból, hogy egy bizonyos szint fölé nem juthatott, mert nem volt hajlandó díványokon henteregni. Ez most, 2010 után történt. Hogy akárhova pályázott, hívták, mindig lett volna egy főnök, aki tíz perc beszélgetés után megkérdezte, elmenne-e vele vacsorázni. Vagy volt, hogy nem kapta meg a külföldre utazós állást, mert előre szólt, hogy nem szeretné tolerálni a nős főnök külföldi csajozós-szállodás ügyeit. Oly mértékben lett elege, hogy most lubickol abban, hogy a tanári pályán a legritkább esetben sem fordul elő, hogy nőként máshogy néznének rá. Döbbenet volt, mert én meg mindig ebben a közegben mozogtam.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    10. “Annyira csodálatosan frenetikusan nagyszerű egyébként is, hogy mindenkinek van véleménye, neki, saját, markáns. Tényleg, ahogy így érdeklik őket a dolgok, és megalkotják, kiérlelik, vitákban csiszolják fényesre, semmi tévhit, prekoncepció, önigazolás és ártani akarás. Ez a sok gazdag lelkivilágú, árnyalt, gondolkodó ember, akik alapos tájékozódás után, árnyalt mérlegeléssel alkotják meg mondandójukat a humanizmus és a felvilágosodás, de ha nem, akkor bizonyára a krisztusi szeretet értékei mentén. Nagybetűs Értékek és közösen vallott normák ezek bizonyosan. És azt adekvát stílusban, vigyázva, nehogy belegázoljanak a másik álláspontjába, lelkébe, kifejezetten hagyva, sőt, facilitálva, hogy a másiknak is lehessen szava, érve, és persze arra reagálni, amit írt, csakis, nem ám beleképzelni az ellenséget, az aznapi koncot, meg a saját frusztrációt, és semmi ideológia, csak üde asszociációk és formállogika, igaz, hamis, vegytisztán, platóni Lakoma-módra.

      És ez a csodálatos eszköz, az internet, hát itt a nagy virtuális játszótéren mindenki egyenrangú, eljött a csodálatos egyenlőség kora, nincs olyan, hogy jogosultabb meg némaságra ítélt felhasználó — a bloggernek amúgy is az az álma, érdeke, dolga, hogy legyen olvasója, kapja a visszajelzést, és hát az nem lehet mindig egyetértés, mi van, blogger, csak a nyalizókat bírod? A blogger minden vágya, jöjjenek ide sokan, vegyesen, és mindenki csak mondja, mondja nagy rössel, ellenségesen, nem? Hát hiszen a júzernek van véleménye, értékes, egyedi, és itt keresztbe-kasul lehet járkálni, szabad, vagyis nem tilos, lehet használni mások felületét és munkája eredményét, nyomni, nyomni, négypercenként írt kényszeres, vagy heti egy, ám kétszáz soros hozzászólásban. Hát hiszen az a Te Véleményed, a többiek meg nyilván alig várják, hogy elmondd, akkora őrületes nagy teljesítmény a te véleményed.

      Egyedi, csodálatos szemszögedből ahogy a dolgokat figyeled, fantasztikus! Külön vélemény, egyéniség, nem ám birkulás! Ahogy fel sem merül benned, hogy mindannak, amire ugrasz, amit épp szétszedsz, van itt előzménye, árnyalata, hogy az iróniából volt, vagy megalkotott, fikciós szöveg, vagy utalás valamire, amit nem értesz. Nem, dehogy. Neked a bloggert, mert ő nyilván magáról beszél, a lelkét tárja ki, valamint tanácsot kér, tőled, főleg, és dehogy valami egyedin túlmutatót akar megfogalmazni, hát hogy is tudna ő ilyesmit, és ha így elszólta magát, neked, aki mindenen átlátsz, neked muszáj a saját, csökött kispolgári normáidra figyelmeztetni, miközben az egész blog abból a szenvedélyből fogant, hogy ő ezeket a te gyáva, csak másokra vonatkozó normáidat és az ítélkezést, jobban tudást mint olyat nem vallja, elutasítja, utálja, roncsolónak tartja.

      Szóval ezt a nagy és szépségesnek szánt szabadságot, meg a temérdek szabadidőnket, meg a blogot lehet arra is használni, hogy egészen gusztustalan módon szítsd a hangulatot, és belecsúszva valami szürreális állapotba, űzd és bántsd és ártani akarj. Ettől érzed magad erősnek.”

      az erdő széle

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    13. Gyerekkel együtt alvás témában kutakodva érdekes volt szembesülni vele, hogy tényleg: az “evolúció” mint érv egy bizonyos szint alatt akkor jön elő, de mindig, amikor arról van szó, hogy ki legyen az, aki gyerekvállaláskor nem lesz kereső pozícióban, viszont ingyenmunkát végez, és marad is úgy aztán, és megy a kölök unalmas fellépéseire pl, mert már az ősemberek társadalmában is az ősasszony járt ovis farsangra, mert az ősférfi nem ért rá, lőtte a mamutot az irodában.
      Viszont amikor valóban evolúciós örökségről lenne szó, ti. hogy mire van szüksége egy csecsemőnek vagy pontosan miért is alszik háton és miért sír testkontaktus nélkül, hirtelen valahogy elfelejtődik az evolúció mint érv, és kiderül, hogy a gyereket önállóságra kell nevelni, illetve a párkapcsolat meg fogja SÍNYELNI, hogyha a “házaspárnak hónapokig nélkülöznie kell az intimitást”. Mert dugni ugye csak éjszaka lehet az ágyban. A ded pedig betolakodó, akit ki kell csukni, de a csokot azért felvesszük rá.
      Aki a rendszert védi, az mindig csak akkor hivatkozik az evolúcióra, ha neki az épp jól jön. Erről lehet megismerni. És nem jön zavarba, ha valaki felhívja a figyelmet az ellentmondásra, tudniillik, amit mondott, az igaz, és kész. Azért, mert a rendszer jelenleg létező felépítményét “védi”, és az érv utólag kell, mert valahogy szükségét érzi, hogy “védje” (családok védelme!!!), tehát először van a jelen élet, és utólag kell hozzá keresni valami magyarázatot. Ezt hívják önigazolásnak. Aki nem akar óriási, elementáris, intergalaktikus sértődést egy ilyenből, az rá ne mutasson erre, mert roppant érzékenyek a “védők” ám.
      Mint ahogy a fenti TUDOL példa is mutatja.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

        • Nem vagy anya? Ezen most meglepődtem.
          Mi már nem alszunk együtt, nagyok, nem igénylik, és így, jó pár évvel később visszanézva, még nagyobb hülyesegnek tűnik. Mármint a ragaszkodás a külön alváshoz. Érdekes még, hogy a férjemnek eszébe sem jutott, hogy ezen problémàzzon. Komolyan, most jöttem csak rá, hogy miért kellett volna elpaterolni a gyereket, akkor egyikünk sem értette :))). Van ebben valami vicces, hogy mások (orvos, védőnő, családtag) hivatalból aggódnak a házaséletünkért.

          Kedvelés

      • Sziasztok, szia Éva, már évek óta olvasom ezt a blogot, nem szoktam kommentelni, de Rita ezt a kommentet minden kisgyerekes anyának el kellene olvasni, annyira lényegretörő. Évekig hallgattam az okoskodást a különalvásról. Akkor annyi érvem volt, hogy ha neki (mármint a fiamnak) így jó, akkor az nekünk is így jó.

        Kedvelik 1 személy

        Hozzászólás ↓

        • Üdvök! Örülök neked. A mai napig együtt alszunk, gyógyító, szerves, természetes, és takarékos (hatalmas tereink vannak, egyáltalán nem mindegy, hányat fűtünk).

          Kedvelés

        • Én nem vagyok anya és nem voltam még soha, de ha arra gondolok, hogy szülök egy gyereket, és ott kell hagynom egyedül egy másik szobában, amíg alszom, fizikai fájdalmat érzek, és azt, hogy nem tudnék elaludni soha. Pedig nem vagyok hormonviharban meg ilyesmi. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy hogy jut bárkinek is eszébe ez. Mindezt úgy, hogy én is és a két kisebb testvérem is mind külön aludtunk.

          Kedvelés

    14. Még az indexes időmben egy ilyet úgy sikerült lerázni (mondjuk neki az volt a nagy bánata, hogy egy gyerekbántalmazásra buzdító kiadványukra ráhoztuk a közfelháborodást), hogy kapott egy szép hivatalos ügyvédi levelet a cég jogászaitól, hogy mire számíthat ha nem vonul vissza. Akkor kikattant az agylágyulásból valahogy, és rájött hogy nem szeretne hivatalos eljárásban részt venni, meg ilyen összetett mondatokban fogalmazó űrlapokat töltögetni. Lehet itt is az lenne a megoldás, hogy egy jól hangzó ügyvédi iroda küld neki egy kedves üzenetet a lehetséges következményekkel.

      Amúgy őrület, mekkora energiákat mozdítanak meg valakik ha bekattannak, van most valaki, aki egy egész blogot szeretne “meghaladni” azzal, hogy kb. lemásol minden látható mozdulatot és tesz egy rakás sunyi célzást az “odaátra” a leendő olvasók fele. Iszonyú sok meló és nehezen érthető a célja, azon túl hogy foglalkozzanak vele meg neki nagyobb a nem tom mije, amit évekkel azelőtt nem sikerült bebizonyítani. Jáj.

      A poszt jó.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én is tettem lépéseket.
        Sajnálok mindenkit, aki saját döntésből lesz agresszív frusztrált falkában hörgő, nekem támad, miközben eredetileg semmi köze nem is lenne hozzám, nem kéne velem foglalkoznia egyáltalán, de így dönt – majd nem érti, miért nem kedvesek vele, miért nem ismerik el az erényeit, miért nézik le és röhögik ki, fáj neki, amit kap, híre is megy, és végül, amikor tényleg nem ért a szóból, akkor eléggé megszívja. De ez van, ez így igazságos: nem kussolok, nem hagyom annyiban. Lehet felháborodni, de EGYSZER kérdezzétek meg már az agresszort, miért gondolta, hogy majd engem kikezd. Mit remélt ettől? Miért kezdte el? Miért gondolja, hogy ezt tolerálják? Mert ő férfi? Na, helyben vagyunk.
        Ez volt Kozmáékkal is.
        Molesztáló hónalatti Sanyikával is.
        A biciklis agresszorral is.
        És még sokakkal. Megszopták mind.

        Kedvelés

        Hozzászólás ↓

    16. Félelem.

      “…miért is KELL elhinnünk mindent a nőknek bemondásra? Egy nő talán sosem hazudhat? Százféle oka lehet annak, hogy a nemi erőszakot/bántalmazást illetően egy nő hazudjon, lehet, hogy bosszút akar állni valamilyen okból a férfin, lehet a férfi visszautasítását akarja megtorolni, lehet, hogy egy elromlott házasságból akar így menekülni, hogy bebiztosítja az előnyét egy gyermekelhelyezési perben, lehet, hogy egy munkahelyi riválisát akarja elintézni, vagy az is lehet, hogy megcsalta a barátját, és így akarja megúszni, hogy kiderüljön, hogy hűtlen volt.

      Úgyhogy köszi, nem kérünk többet a #metoo-ból, már eddig is épp elég volt, még sok is.
      A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ JOGRENDJE AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELMÉN ALAPUL, NEM A BŰNÖSSÉG VÉLELMÉN, kedves hölgyek, és szeretnénk, ha ez így is maradna.”

      https://doraetlabora.blog.hu/2018/04/22/nem_a_kormanytol_szuletnek_a_gyerekek?full_commentlist=1#comments

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    17. A szelíd bloggert pedig megfosztanák a moderáció jogától. Gyakori, agresszív tévhit, hogy akkor írjon zártan. Hiszen a kommentelő döntése, milyen stílusban mit ír, terjeszt-e agresszív nézeteket. Neki kéne viselkedni, és akkor nem kéne moderáció.

      “Ez itt az én nappalim. Szívesen vendégül látlak és beszélgetek veled, kérdezz bátran. De ha ajtóstul rontanál a házba, szitkozódva, ordibálva, akkor nem engedlek be. Ezért van nálam előmoderáció. És mivel nagyon kevés időm jut blogolni, előfordulhat, hogy kicsit várnod kell, amíg be tudlak engedni. Köszönöm a türelmed.”

      “Ez itt NEM a nappalid. A nappalimba megvalogatott szemelyeket engedek be. Ez nem is a hazad. Amit te szeretnel, azt ugy hivjak, hogy zart csoport, prviat chat szoba, esetleg irott naplo, amit kivlasztott embereknek mutatsz meg.
      Ez itt egy NYILVANOS blog, amit egy orszagnyi vadidegen ember olvashat, illetve TE tarsz elejuk, pontosan ennek a szandekaval. Iylenten lehetne ez egy velemyncikk is, de akkor meg kommentek nincsenek. Amit te itt most csinlasz, az egy kellems kis onkenyes velemenybuborek formalasa, onmagad szopkodasa, hogy te madj megvalogathasd kinek a velemnye tetszik es kie nem.
      Ha jvasolhatom: vagy blogot vezess es lehessen kommentelni, vagy valaszd inkabb a fenti megoldasok valamelyiket, de ez igy a legnagyobb es egyben leggyomorforgatobb onamitas.”

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    Hozzászólás a(z) szomidotitti bejegyzéshez Kilépés a válaszból

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .