Sose szerettem, amikor valaki kiírt magára valamit. A feliratos, látványos logós táskákat, a kedvenc-metálzenekarom pólókat, a világnézeteseket, pláne a vicceskedőeket. Ha rádsózzák az ilyen ruhadarabot, még csak-csak, de aki ezért pénzt is kiad, bizony, megérdemli. Soha nem ízléses, mindig megfoszt önmagad, sőt, talán embervoltod egy részétől. A BFE Gólyatábor 2007 meg a legalja, olyanban Mads Mikkelsen is lehet, én menekülőre fogom. De nem vettem fel többet, sőt, leginkább egyszer sem a futóversenyes reklámhordozó trikókat sem.
Viszont ez csak annyi, hogy én nem veszek vicces feliratos vagy látható márkajelzéses ruhákat, nem teszem magam hirdetési felületté. Ahogy a, teszem azt, zsabós blúz ellen, amelyet szintén nem hordok, sincs iszonyodó ellenérzésem, pláne morális ítéletem. Csak egy kicsit fura. Nem ismerem az érzést, hogy milyen olyat hordani, ennyiben fura (a vasalásét sem ismerem, hehe).
Nem írtam ki a facebookra se azt, hogy je suis, se a CEU-t. Az ilyesmi védelmezése nagyban ment itt:
Charlie nem, szivárvány nem, francia trikolor igen. Nem értem, mi abban a megdöbbentő, hogy a Facebook instant opcióvá tette? Én egyáltalán nem látom bele, amit te, hogy meghatódni tessék, vezényszóra. Vannak francia barátaim, kollégáim. Szeretem Párizst, élnek ott ismerőseim. Megdöbbentett, ami történt. És arra gondoltam, csatlakozom ahhoz a több millió emberhez, akik pár napra megváltoztatják a profilképüket. És nem érdekel, hogy közülük hányan miért csinálják, hogy mennyire nem vagyok egyéni, hogy miért nem reagáltam így más eseményre, hogy mindez mennyire üres gesztus stb. Ez csakugyan egy apró gesztus, semmi több, de szerintem sokat tud jelenteni, és szép gesztus a Facebook részéről, hogy ilyen könnyen lehetővé teszi azoknak, akik speciel élni akarnak vele. Nekem inkább az nem fér a fejembe, hogy mi késztet embereket arra, hogy ezen a gesztuson csámcsogjanak…
Előlem ugyan nem kell védeni, hogy beállsz egy sorba te is, százezer másikkal, egy formális gesztusért zsebre teszed a jóember identitást, szóval nem kell magyarázkodni. Én csak nem komálom ezt, ez a véleményem. A véleményemet nem dörgölöm senki orra alá, főleg nem csámcsogok rajta, de pont azért van a blogom, hogy ilyeneket megírjak. Az ügyet talán támogatom (nem olyan egyszerű az sem, hogy igen-nem), de a feliratozást, jelvényhordást nem, sosem. Nem tartom emberhez méltónak, hogy ennyire, azonnal, ránézésre lehessen tudni rólam, miben hiszek, mit támogatok, besorolni valahova. És általában kettő csoport van, ami durva leegyszerűsítés. Én homlokom megett viselem a nézeteimet.
Érdekes álláspont egy alkati forradalmártól. Nevezzük partizánnak: erdőben rejtőzik inkább, terepszínű, sáros ruhában.
De az ízlésem nem erkölcsi ítélet, és főleg nem norma.
Ma viszont, és ez nem túlzás, rosszul lettem a villamoson. Ez már több, mint sima ízlés, ez iszonyodás.
Ma, amikor a kora tavszban se kesztyűt, se sapkát igazán semmi nem indokolt, felszáll ugyanis egy decens, praktikusan öltöző, ereje teljében levő, sudár, éles arcú idősebb nő, egy ilyen nemezből készült, négy darabból összetákolt, ránézésre rossz szagú ősmagyar fejfedővel. Hozzáillő ősmagyar egyujjas kesztyű, valami hasonlóan hangulatos és zsidóbarát vásárból. Leül tőlem ötven centire, ölébe helyezi a kesztyűt, ujján jegygyűrű, és olvasni kezd egy keskeny folyóiratot… nem hiszed el, ha filmben látnád, feszengenél, hogy mennyire kiszámítható, sok már ez: a KERECSENSÓLYOMról. Egy pillanatra felnéz, templom mellett haladunk épp – és keresztet vet.
Én rosszul lettem. Mire emlékeztet, mire is? Ha valakin munkásőr kitüntetések vannak, csak viccesnek találom. Ettől, így, a szelíd asszony egészétől én iszonyodni és félni kezdtem. És rögtön bűntudatom is lett persze.
Most ezen gondolkodom. Meg a múltkor felvetődött Wass Alberten. Hogy meghatódhatsz a hegyeken meg a szépségen, az egyszerű emberek világán, meg milyen jó ember is ő (ezzel is, tisztán a szöveg alapján, tudnék vitatkozni, de csak olyannal érdemes, aki eleget olvasott), de ha eltekintesz a kontextustól, a befogadás történetétől, a kultusztól, az alkotó személyétől, a történelemtől, az eszmei résztől, akkor rettentő naiv, igazságtalan vagy és ordas eszméket szolgálsz.
Mit gondoltok a láthatóvá tett elvekről, szubkultúrákról, meggyőződésekről? Fiatalon igen? Most is? Mit írsz magadra?
csak az olvassa. én szóltam 
Én sem hordok feliratos cuccokat. Viszont mostanában, hogy pár éve jó időben rollerrel járok és fulladozom a kocsiktól, állandóan azon jár az eszem, hogy csináltatnom kéne egy feliratos pólót ilyesmi felirattal: Get out and walk! vagy ilyesmi.
Meg egyszer, mikor már 40 éves voltam, épp futás közben lazítottam, spárgáztam a Duna-parton, és két puhánypasas (átlagosak, harmincasok) épp az “öreg” nőket emlegette, akik már 40 évesek.
Akkor én kértem a kolléganőimtől szülinapomra egy pólót, amin az állt volna: “40 éves vagyok, és utálom az öntelt, izomtalan, puhány férfiakat” vagy valami ilyesmi.
Ebből a két álompólóból még egy sem valósult meg, de szeretném.
KedvelésKedvelik 1 személy
Hm, tökre értem, amit írsz, iszonyodtam én is mindig a logós mindentől, és bele se gondoltam, hogy nekem is van pár. Na meg mindezek mellett mégis egy órája vigyorgok, mert a sportboltban a pajti, akivel mentünk, kezembe nyomott egy ‘sweat today, smile tomorrow’ feliratú pólót, én meg beleszerettem. (Más kérdés, hogy szükségem volt egy ujjatlanra, tehát ha nem ezt, egy sima kéket vagy feketét veszek)
Úgyhogy elgondolkodtattál, de azt hiszem, ebben is, mint a táboros (BátorTáboros) ‘levenni sose, majd egyszer lefoszlik rólam’ pulcsimban, azt szeretem, ami kötődik hozzá. Hogy szükségem volt egyre a praktikussága miatt, és közben amikor ránézek, jön vele az a minden plusz, amit hordoz. A látássérült kissrácot, aki szebben lőtt íjjal, mint a teljes csapat együttvéve, az erdőt a pálya körül a nyulakkal, az otthon-érzést… egyszerűen csak jó viselni. Egyben vagyok magammal, amikor azt hordom, hiába bolyhos már és kicsit formátlan.
Ez a póló meg azt hiszem azt hozza magával, ahogyan 1-2 hete egyre inkább tudatos, hogy a november óta tartó folyamatos edzések kezdenek érződni, látszani, és igen – tegnap megpurcantam, de ma vigyorgok, hogy 8 óra iroda és minden nyavaja után mentem, ott voltam, csináltam (ami tellett).
Na meg azt hiszem én elmennék harsánynak amúgy is, virágos bakancs és medvés sapka… mit mond ez, 30+ évesen? 🙂 Semmit egyébként, és nem is érdekel, szeretem, mert jókedvre derülök tőle, az utca meg gondol, amit akar. (Amúgy rendkívül jó beszélgetések származtak már a sapkámból.) De ezen a bejegyzésen most asszem malmozok kicsit.
KedvelésKedvelés
Nekem a zenekaros póló belefér.
Vicces feliratot nem hordok, azon 1 percet tudok persze nevetni, ha máson látom, de nekem egy napig hordani, több napon is felvenni unalmas lenne. Mintha egy viccet 1000szer kellene elmesélnem, mindig más embernek. Lehet, hogy az egyszeri hallgatónak vicces (vagy neki sem), de a mesélőnek már biztos unalmas.
KedvelésKedvelés
Nekem van egy “Minden igazi férfi feminista” feliratú vászontáskám a NANE-től. Nem tukmálták, én kértem a standjuknál. Ezt pólón is hordanám.
KedvelésKedvelés
De én nem írok semmit magamra! (Kispál: Jelvény nélkül) Soha, semmit, max. iskolai pólót iskolai táborban. Azt se most, hanem tizen-huszon-harminc éve.
KedvelésKedvelés
Megelőztél… ide linkelem azért:
Mikor megismertem a – most már – volt férjemet, olyan póló volt rajta, amire rápingálta, hogy “nem írok semmit magamra”.
KedvelésKedvelés
a logók rettenetesek, sose hordtam, idegenkedtem tőle mindig – ki tudja, kamaszkorom lazadasa volt-e mogotte, vagy az, hogy ha menő markas cuccot ugyse tudunk megengedni magunknak, akkor csakazertsem. mondjuk azota latom, hogy aki gazdag, azon ugyse a marka latszik. (mert a marka kiirasa szerintem mindig ez a hivalkodas)
en amit “kiirok” magamra az az, hogy nem a ferfiaknak oltozom fel leszbikuskent, az egyertelmuen latszik, pedig csinos ruhakat veszek fel, de a nők kedveert, egyszeruen mas, nem tudjak a barataim sem megfogalmazni pontosan, de mas az attitud. ennek nagyon tudok orulni.
mindig rettenetesen elszomorodom, amikor talalkozom egy hatalmas marka felirataval egy lepattant, altalaban latvanyosan szegeny ember ruhain. ez a kimeletlen valahova tartozni akaras, valamit mutatni akaras felforgatja a gyomrom – ugy ertve, hogy milyen ez a tarsadalmi viszonyrendszer, hogy ez kell, hogy mutatni kell, hogy igy kell mutatni, ez a merce.
KedvelésKedvelés
Legszívesebben odaadnám a legtöbbet valakinek, de ki akar olyan pamut pólót, amin az áll, hogy Kosice marathon 2005, meg Női futógála??? 🙂
KedvelésKedvelés
ez az izmos vagyok duma pont olyan, mint a nemezes nő. senki ne higgye hogy attól több, hogy fut, de attól sem, hogy ősmagyarnak tetteti magát. ha már magadra kell írni valamit és viselni a hovatartozást – az már azt jelenti, hogy nem hiszel abban, hogy anélkül is oda tartozol- és hát igen, attól, hogy valaki a gyorsan futó kicsi csermelyt élteti – attól még lehetnek ordas eszméi.
a hova tartozás kifejezése viszont néha fontos… így én pl. hónom alatt az ÉS-t szoktam a benzin kúton kifelé menet lebegtetve vinni az autóig. ( szeretem, ha nem látszom hülyének. pláne eszmei értelemben 😀 )
KedvelésKedvelés
Látom, sikerült megérteni a posztot. 😀
KedvelésKedvelés
Izmosnak lenni amúgy nem világnézet, ellenben teljesítmény, és nem ordas senkivel szemben. Puhányként szólni le valakit, az a ciki.
Szerintem a hirdetőoszlopság a gond, az, hogy valaki annyira nem reflektál magára és a világra, hogy nem érzékeli: magadra írni még kínosabb.
Érdekes lenne amúgy listázni, ki mit gondol ordas eszmének.
És nem, aki érzékeny és csermelyről ír, olvas, vannak szavai, gondolkodik érdek nélkül, az nem szokott titkon sem ordas eszméket ápolgatni magában.
Épp ez a lényeg: a valódi, européer, sokoldalúan és évtizedes távon tájékozódó ember nem dől be pszichózison alapuló, paranoid, gyűlölködő (aka ordas) eszméknek, revíziónak, múltba révedésnek, ellenségképnek. A nemezes verzió pedig nem műveltség, nem tudás, hanem önkényes válogatás eleve is zavaros informáók közül, félműveltség, bezárkózás, anakronizmus.
KedvelésKedvelés
(Végre egy cicás kép, lehet örülni rajta… Vonakodó macskával.) Nem vagyok én szendvicsember – ez jut eszembe akár a táskákon lévő mindenféle monogramokról. Hogy is van? – “csak dísze s boglára gyászmezem”, Arany fordításában. Szóval hogy nem kívül hordja az ember a nézeteit vagy az érzéseit.
A czegei gróffal nem csak az a bajom, hogy ordas eszméi voltak, hanem az, hogy amatőr lektűrgyártó. Minél közhelyesebb, annál jobban megfelel fejlécnek. Olyan hamar rá lehet jönni, ki az író, költő, és ki az, aki szeretne az lenni: megbotlik az egyik verslábával a másikban és puff, elesik, vagy néhány egész jó mondat után jön egy-két-sok béna. És ha Knut Hamsunt annyi évtizedig megtagadták a norvégok a náci szimpátiája miatt, még az annál majd ötven évvel korábban írt regényét is, nálunk meg szoborállítás van, hát azon el lehet gondolkodni.
KedvelésKedvelés
A wikipédián fent vannak a köztéri szobrai, emléktáblái, komolyan mondom, Kossuthtal vetekszik.
KedvelésKedvelés
Évekkel ezelőtt az Eötvös Coll. öregdiák köréből egy-két év után azért léptem ki, mert boldog újévet kívánt a koll. igazgatója egy WA-verssel. Meg is írtam nekik, hogy ez szégyen attól az intézménytől, amelyik, stb. Mentegetőző, rövid választ kaptam, dehát, dehát.
Nem fogták fel, hogy a kulturális mérce ilyen alacsonyra helyezése zavart legjobban. A szoborállításról stílszerűen Márai szavával: “okádék”.
KedvelésKedvelik 1 személy
Ahogy olvastam a decens nénit a kerecsensolymával, meg a keresztvetéssel, az a pap jutott eszembe, aki bibliát olvas a szaunában a 20 luxnál. Az élet túlszárnyal minden képzeletet. Ha egy író papírra vetné, paródiának hatna.
Szeretem, hogy van ilyenekre szemed.
Aztán meg megírod.
KedvelésKedvelik 1 személy
Turkálóban szerettem bele és vásároltam meg magamnak egy hosszúfüles, fehér vászonszatyrot. Semmi különleges nincs benne, csak egy egyszerű, arial nagybetűs, kissé kopott felirat szerényen az egyik alsó sarkába pozícionálva: “fuck cocaine, let’s get hi on fashion”
Legkedvencebb bevásárlószatyrom valaha!
KedvelésKedvelik 1 személy
Nekem már nem sok feliratos van, de az utca népéét szívesen olvasgatom, shritttempóban bringázva néha mintázattá áll össze teismásvagytesemvagymás no drama.
Amit nem értek, az az ún. simogatós póló felnôtt nôkön.
KedvelésKedvelik 1 személy
Mi az a simogatós póló?
KedvelésKedvelés
A póló elején (melltájon) van egy flitteres figura. Ha lefelé simítod a flittereket, macska van a pólódon, ha felfelé simítod, átváltozik egyszarvúvá. Folyamatosan lehet simogatni a sajátodat is és másokét is. Optimális esetben gyerekek hordják.
KedvelésKedvelés
Nekem már megfordult a fejemben, hogy egyszer lesz egyforma simogatós pólóm a lányaimmal 😀 a kamasz méretből tudok magamnak is válogatni.
KedvelésKedvelés
Van egy polom, rajzolt szemfedos kalozmacikkal, felettuk felirat hirdeti: I’m with the bears. 😀 Zenekaros fekete triko, kenyelmes, szeretem (ezek altalaban masokon is tetszenek, rockerlany vagyok, ugy maradtam). Es vettem tegnapelott egy mikiegeres polot. Azt hiszem, ennyiben ki is merul a keszlet. Bar maratonra keszulven tervezgettem, hogy csinaltatok egy trikot “Meaning of life: 42.” felirattal.
Versenypolok: mikor legutobb koltoztem, kihajigaltam a nagy reszuket, csak azt a parat tartottam meg, amihez kotodom: az elso versenyet, a maratonet, es a panoramafutaset (mert nincs rajta reklam, es tetszik az emblemaja).
A munkahelyemen van egy fiu, idonkent latok rajta vicces polot: “I translate coffee to code”.
KedvelésKedvelés
Hosszú és hektikus hozzászólást írtam először, aztán gyorsan ki is töröltem, kb számbavettem mindent, ami a háztartásunkban található a témában 🙂 , és az elmúlt 20-30 évben összegyűlt néhány. Próbálok szintézist alkotni:
Nekem iszonyatosan számít magának a (ruha)darabnak a minősége, aztán a felirat/kép minősége: legyen cizellált, szakmailag pontos (ja a sima ingyen reklámpólók max a kerti sáros munkához jók, itt a “valahova tartozás” illetve “szellemes felirat” kategóriára gondolok), és amennyire értelmezhető ez a kitétel ebben az esetben, annyira legyen esztétikus is. Ha ez a kettő-három megvan (és a negyedik, hogy közöm van ahhoz, amiről a felirat szól), akkor szívesen felveszem, mindegy, hogy feliratos vagy egyszínű.
KedvelésKedvelés
Én egy “magyar vagyok, nem turista” feliratos pólóra vágyom, de már nagyon régen. Persze most már inkább nem. A Balaton átúszásos pólókat talán felvenném, de nem tudom, mert mindnek lehetetlenül szűk a nyaka. A béna mintáról nem is beszélve. Amit a tibetiektől kaptam, azt hordanám szívesen (tibeti statisztikai adatok a felirat), de nem hordok fehéret, csak kivételes esetben. A céges pólóimat a gyerekeim hordják, szeretik. Nekik rengeteg feliratos pólót vettem a kis utazgatásaim alkalmával, és ők viselik is, amit még lehet.
KedvelésKedvelés
A kedvesemnek van egy, túratársaktól kapott “Magyar vagyok és turista” feliratos pólója, ezt szokta hordani kirándulósnak, pedig ő se nagyon szereti az olvasható ruhát 🙂
Nekem két feliratos bevásárlószatyrom van, az egyik “Soros is my sugar daddy” felirattal, a másikon pedig két kis kocka, egyik mellett “demokrácia”, másik mellett “Erzsébet-utalvány” felirat, és a második van beikszelve… (Egy ilyesmivel foglalkozó iparművész lánynál tavaly tavasszal lehetett szövegekkel pályázni, és a legnagyobbik lányom küldte be a Sorosost, és nyereményként kapott egy marék szatyrot. Szeretek ezekkel járni szombatonként a piacra 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Komolyan a te lányod találta ki ezt??? Basszus, ez volt a kedvencem. Nem vettem akkor, de mindjárt megnézem, kapható-e még valahol.
Egyébként nulla feliratos ruhám van.
KedvelésKedvelik 1 személy
Nagyon régóta vágytam egy “just do it” feliratos nike pólóra, meg is vettem, imádom hordani, tudom hogy multicég, biztos nem is ők a legjobbak, de ez a mondat nagyon tetszik nekem.
És van egy Örkény színházas “Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.” feliratú kitűző a táskámon.
KedvelésKedvelik 1 személy
Nekem az a gáz, amikor valaki abból kreál magának identitást ( és hirdeti ), ami nem.
Amit / akit utál, amit nem tesz, ami nem érdekli. Brrrr.
KedvelésKedvelés
“Dare” ez az egyetlenegy feliratos trikóm
KedvelésKedvelik 1 személy
Nagyon bírom a feliratokat — másokon. Gyerekeknek le szoktam fordítani a suliban, hogy mi van rájuk írva, 10ből 9 meglepődik. Én alváshoz veszek csak fel ilyesmit.
KedvelésKedvelés
Sosem hordok feliratos dolgokat, egy sincs. Egyszerűen csúnyának látom, stílustalannak.
A kerecsensólymos néni fajtája az a szegény zavarodott identitászavaros, tíz éve aki dúsan tenyészik a hazai földön. Teljesen ijesztő. Feltételezhetjük hogy mélyen vallásos ősmagyarkutató aki hobbisolymász, de valószínűbb hogy egy gyökerétvesztett szerencsétlen, aki a közösséget ebben a közegben találta meg. Amúgy íj nem volt nála? A kínai mobilját elővette-e az övre fűzhető , mágikus varázscsomó mintás, rézveretes nyílhegytartójából?
KedvelésKedvelés
Teljesen koherens figura volt, áradt belőle a jelenlét, a tudatosság, a nyugalom. Nem láttam semmi stílusidegent, a vuillamos volt a legnagyobb stílustörés. Bennem ő megpiszkál egy típust, aki emögött mondjuk hevesen gyűlöli a zsídókat, és azért jár turultáborba, hogy ne kelljen a gyerekeivel lenni addig se, befejezni a félkész szigetelést, vagy ilyesmi (ez nem ő, ez egy másik, homályos valaki, aki teljesen leszarta a családját, éheztek, míg neki elvei voltak és ideológiai gyűlésekre járt)
KedvelésKedvelés
Értelek. Szomorú hogy értelek.
KedvelésKedvelés
A feliratos pólókról eszembe jut Ági néni, aki a kisvárosi turiban vett egy szép szivárványos pólót, és a nyolcadikosai nagy örömére Gay Pride felirattal kísérte őket osztálykirándulásra. (Megtörtént eset.)
KedvelésKedvelés
Pride-os pòlóim nekem is vannak és voltam már benne tanitani is, azt hiszem, Trump megválssztása másnapján. Nem magyar iskolában.
KedvelésKedvelés
Ági néni sajnos nem tud angolul, csak a minta tetszett neki. Miután szóltak neki, nem hordta tovább, sajnos.
KedvelésKedvelés
Egy időben nagyon prolinak tartottam és önérzetesen elutasítottam a feliratos, márkajeles meg összevisszamintás dolgokat, de miután rájöttem, hogy valójában proli vagyok, már nem érdekel. Mondjuk ettől még nem rohanok venni egyet, bár egy sorry for my prime minister szitanyomott bármi hasznos lenne a külföldi munkák idején (egyre gyakrabban néznek le vagy sajnálnak).
KedvelésKedvelés
Soha, semmilyen felirat. Most készülök egy csillámporos szűzmária kisdeddel matricát rávasalni egy fehér pólóra, piros magassarkúval tervezem viselni.
Nemeznéni nekem nem ijesztő, nem látom benne a gyűlölködőt, illetve nem jobban mint bármely más szubkultúra, vallás képviselőjében. Ha innen nézem, nekem minden szélsőség (zárt rendszerben élő, saját szabályok szerint, melynek jeleit, attribútumait magán is viseli, jól láthatóan) fura, érthetetlen, illetve idegen. De hogy ijesztő volna? Talán csak a vállalásuk ereje.
KedvelésKedvelés
Nem voltál te ott. Nem is ugyanaz a te triggered. Nem kell viszonyulnod.
Én sem láttam benne gyűlölködőt. Hol olvastad?
Egy merő anakronizmust láttam benne, meg a tekintélyt, amelyik semmit nem mond, a kezét se emeli fel, úgy is kioktat a helyességről és mutatóujjat lenget.
KedvelésKedvelés
de ezért az, aki szerint a kerecsen és a karácsony rokon eredetű szavak, igenis ijesztő…
KedvelésKedvelés
Te jó ég, karácsonyi turulmadár? Egy ilyen átváltozás: a hajdan italianista-műfordító-író-költő-drámaíróként induló Kiss Irén (1947–), aki már évtizedek óta ír a párthus Jézusról.
KedvelésKedvelés
Tanárom volt, hüledeztünk már 1996-ban. Közkeletű vélekedés szerint megbolondult. Az ezo-gyanús-összeesküvős részét tanította a romantikának, docensi rangban, iszonyú kínos órái voltak.
KedvelésKedvelés
A cikk címe az volt a nem-kurrens folyóiratocskában, hogy KERECSEN – KARÁCSONY.
KedvelésKedvelés
Én is abban nőttem fel, hogy a feltűnő logó meg a felirat ízléstelen, proli vagy újgazdag dolog. A logóktól továbbra is idegenkedem, sportcuccoknál, túrafelszerelésnél teljesen nem lehet elkerülni, de jobb, ha nem feltűnő. Pár feliratos cucc beszivárgott az életembe, de ezek elég speciális esetek. Túrázáshoz pl. sokat hordtam egy Őrség 30-as pólót – nem ez volt a legnagyobb teljesítményem, hanem a legjobb barátaimmal az egyik legemlékezetesebb közös túránk, külföldre költözésem előtt az utolsó. Kicsit hasonlóak az utóbbi évekből származó táncfesztiválos pólóim, ezeket is táncfesztiválokon hordom a workshopokon, amikor a mi egyesületünk a szervező, akkor az egyéb közös programokon is valamelyik korábbi évit. Az ilyesmit mindig csak az adott közegben szoktam viselni, nem “kifelé” demonstrálok valamit, hanem egy olyan valós csoport felé, amelyiknek a része vagyok. Aztán van egy-két olyan feliratos cuccom, ami valamiért tetszik, kényelmes, azonosulok vele, de csak itthon hordom, mert kicsit giccsesek, de akik itthon látnak benne, azok előtt nem szégyellem. Meg pár éve volt egy olyan korszakom, amikor újra felfedeztem tinédzserkori titkos lázadó énemet, innen is van pár darab. Az egyik egy grunge-stílusú szürke-fekete hoodie, aminek a hátán BELÜL van egy feliratos cimke: “We all have stories to tell”, a másik meg egy koncerten vett póló, sima fekete, elöl kis fehér betűkkel a zenekar neve, hátul a turné dátumai, helyszínei, ha már tizen-huszonévesen nem láttam őket élőben, legalább most, és még mindig jók, nem a nosztalgiából meg az önismétlésből élnek. Ezt időnként pulóver alatt szoktam hordani akár munkahelyre is. Érdekes egybeesés volt, hogy akkortájt ismerkedtem meg az egyik legjobb itteni barátommal, amikor a rejtett feliratos kapucnis felsőt vettem, és szóba is került egyszer, hogy mindketten idegenkedünk a feliratos cuccoktól, aztán mégis olyasmire bukkantunk, amit nem tudtunk otthagyni. (Az övé egy fehér póló volt, kézírásos felirattal: Paralysed dreams in the cityscape, szintén pulóver alatt.)
KedvelésKedvelés
Iszonyodom a márkajelzésektől, nem hordok feliratokat. Egy darab kedvenc zenekaros pólóm van, amely szürke, s olyan 3×5 cm-es együtteslogó díszeleg rajta. Nagyon kevesen vagyunk kis hazánkban, akik ezt a fajta zenét hallgatjuk, így titkos vágyam, hogy egymásra ismerjünk a kevesekkel. 🙂
KedvelésKedvelés