kinek akarsz tetszeni?

Rég nem találkoztam azzal a tömény frusztrációval és gyűlölettel, az elméletgyártó-önigazoló kényszerrel, ami a férfihang nevű oldalon található, minden egyes posztban, hát még a kommentek hordahangulatában, dús vesszőhibák és egyeztetési hibák között. Mert ez döntés. én döntöm el, mit olvasok.

És nem is hergel fel akkor sem, ha idetolják. Mulatságos inkább, mit ki nem találnak azok, akiknek nem jött be az élet, és nem is kaptak észbe, hogy tán ennek nem a nők az oka. Ilyen van? Hüledezem.

A minap, amikor bosszúból bedobott az ottani kommenntelőknek a molesztáló Iványi Sándor, meggyőződtem róla: igen, tényleg. Az ember nem is meri elhinni, micsoda fölénnyel osztályoznak, tanítgatnak, korholnak és mocskolnak nőket férfiak álneveken. Másodlagos szégyent érzek.

Ők nem néznek szembe azzal, ők milyenek, mi a nyomiságuk oka. Nem fejlesztik magukat, nem a saját személyiségükön, karrierjükön, testükön dolgoznak, nem örömöket keresnek, nem járnak színházba, fodrászhoz, edzőterembe, hanem nyomják, korholják, vádolják a nőket azzal, hogy miért nem olyanabbak, ami nekik tetszene és jól jönne. Amitől végre lenne csajuk és ők is értékesnek érezhetnék magukat.

A frusztráció annyira mély, hogy amikor nem a pornót bámulják mohón, akkor ülnek egy fotelban nagy terpeszkedve, és PONTOZZÁK a nők kinézetét. Így hiszik el ők is, hogy itt ők a megrendelő, az ő gerjedelmük központi kérdés, ők válogathatnak. Eközben soha életükben nem volt közük olyan vagy olyasmi nőkhöz sem, akiket 4-5-ösre értékelnek. Vagy valami szerencsétlen kapcsolatban vergődnek, vagy a kutyának nem kellenek. Ilyen mértékig gőgös, gyűlölködő és tárgyiasító csak az lesz, akinek valós, érző nővel nincs kapcsolata.

Amikor meg kéne fordítani a dolgot, már hogy a nőknek milyen kinézetű férfi tetszik, akkor meg előveszik a kigyúrt-magas-nagyfarkú toposzt, vagy elintézik annyival, hogy a nőknek nem fontos a külső, nem annyira számít a férfi kinézete, ők megvásárolhatók BMW-vel, illetve megfelelő fellépéssel. A nő vágya, vonzalma, ízlése nem olyan fontos: őt meg kell győzni. Ő ugyanis a recipiense az ostromnak, a célpont.

Ugye a kölcsönösség megint.

Miért pontoznak? Aranymondás következik:

Azok írják elő a nőknek, hogy hogyan viselkedjenek, hogy nézzenek ki, akik nem válogathatnak, és emiatt frusztráltak. Gyakran tolják meg erkölcsi, társadalmi, evolúciós magyarázattal, de ez ne tévesszen meg: így nem az ő nyomiságukról lesz szó, ennyi a cél. Egy magával elégedett, magán dolgozó, jó adottságú férfi nem fogja hobbiból azt elemezni, hogy ki mit csináljon, ostorozni a nőket, véleményezni a szokásaikat, kinézetüket csak az, aki pórul járt.

Szerencsések kevesen vannak – én most arról beszélek, hogy a szerencsétlenebbek is tehetnek a helyzetükért. Sokan vagyunk, akiknek a szexuális vegyülés, vonzalom, önfeledtség, spontaneitás, a kiegyensúlyozott párkapcsolat, válogatás, nemet mondás nehezen megy. De ha moralizálsz, panaszkodsz, vádaskodsz, azzal a homlokodra is írod, hogy lúzer vagy. Titokban sem érdemes ilyen gondolatokat hizlalni, azon rugózni, hogy ez igazságtalan, mert megkeseredsz.

Mit tehetsz, ha nem vagy vonzó? Még keserű se lehetsz? Nincs igazság?

Nincs. Legyél realista, tudd magadról: te valamiért nem vagy olyan easygoing. Nem jár az, hogy válogathass, hogy könnyen menjen. Ne azt hibáztasd, akinek könnyen megy, és ne is a másik nem tagjait. A rebbenés csakis spontánul alakulhat, nem lehet bene elvárás, kényszer, nyomás. Tudd azt is, hogy ha nem feszültél rá, nem lett a rögeszméd, akkor talán megtörténhet. De ne hajtsd.

Gáz pontozni. Gáz külön nézni a testet, nem egyben az embert, megbeszélni, ki hogy néz ki, mert ez tárgyiasítás. Nőként a férfiakat is gáz így méricskélni, összehasonlítgatni, híres színész után nyálat folyatni: ők is emberek, teljes lények, nem dekorációk. Gáz a fej nélküli nő, és a pornókultúrából ered ez az elképzelés.

De van még mit megvizsgálni azon, ahogy jól akarunk kinézni. Miért is, kinek?

Ülök a szaunában, ahoil két új teremlátogató beszélget, nagyon kedvesen. A lány elmondja, hogy három nap alatt négyszer volt itt, komolyan tolja, mesél a csoportos órákról. Hajdan, öt éve nagyon ki volt gyúrva, majdnem versenyzett, de mégis kiszállt, nem volt az jó, nem tetszett senkinek, hogy ő olyan nagyon izmos, le is épült (rá is hízott). Most jó, hízeleg a fiú. Egy pasinak se tetszik az, aki túl izmos.

Egy kerekded, nem tónusos lány a lány. És neked mi tetszett, jajdulok fel erre. te is izmos akartál lenni, csak fealdtad. Eleve, ez milyen sportolói magatartás? Aszerint edzeni, hogy másoknak, ráadásul SZEXUÁLISAN mi tetszik?

Na de ez egy ilyen műfaj, hiúság vására, azt is pontozzák: műhaj, műköröm, szexiség. Tetszeni a pasiknak. Engem ez azért háborít fel, mert izmot szerezni csakis eltökélten, sok munkával lehet, és aki ezt nem ugorja meg, az szívesen pocskondiázza a “túl nagy” izmokat. Nem megy, nem tudom fenntartani az izmos, fitt kinézetet, akkor nem is volt az jó. aki csak mondja, hogy ő izmos volt, de az nem jóA lánynak nem is az a baja, hogy mennyire izmos azon meg alig néz ki jól bármi. A gömbölydedség nemigen.

Megállapodnak ebben, és vetnek felém egy lapos pillantást. Talán akkor veszik észre, hogy akkora a vállam, mint kettejüknek együtt.

Miért lett nekem ekkora? Alkat? Véletlenül?

Nem. Azért lett ekkora, mert nekem a sport volt a fontos, és kemépnyen sportoltam, abból meg izom lesz. Forma és funkció. Nem tudom, jól néz-e ki. Nem néz ki jól, sokan mondták is, megnéznek mint látványosságot, de mint nő nem szoktam tetszeni. Szerintem lehet úgy fotózni és öltöztetni, hogy jól nézzen ki, de ez másodlagos.

A tetsem az enyém, én ezt élvezem, ez így néz ki. A többi nem számít, nem csali a testem, sosem volt az.

És persze azt nem propagálom, hogy a belső értékek a fontosak, minden test szép, meg hogy nem számít az a pár kiló plusz. Hát már hogyne számítana.

Viszont jó azon elgondolkodni, hogy a tested, amelyet ápolsz, öltöztetsz, módosítasz, kinek és miért olyan. Mit jelent az, hogy jól áll valami, hogy kiemelsz valamit, hogy bizonyos ruhát, szabást nem veszek vagy nem vehetsz fel. Miért olyan a hajad? Arra biztat a youtubber, hogy öltözködj, emeld ki, ami szép rajtad, add meg a módját, legyél ápolt, hozd ki magadból a legjobbat, és ő nem csak beszél róla:

Ami azt jelenti, hogy minden nap, sőt, minden alkalomra hosszadalmas, költséges procedúrával készíted fel, elő az embereknek a kinézeted. E folyamat ezer pontján lehet hibázni, állandóan érzed, hogy lehetnél jobb is, nézed, hogy más milyen (“inspirálódsz”), mi a trend, és soha nem vagy önfeledt, folyton belecsücsörítesz valami tükörbe, igazgatod a hajad. Szexualizált, pornón alakult ízlésű embereknek akarsz szexualizált módon tetszeni, akár a közérzeted rovására is. Mindent, a sportot, az öltözködést, a táplálkozást is ezért csinálod. Parázhatsz, hogy összefogja a rúzs, az alapozó a ruhád.

Ezek nem komoly emberek. Maszkot hordanak.

De hiszen én, aki a legfontosabb, nem is látom magam! Csak érzem.

Feministának lenni azt is jelenti, hogy nem utasítod el a magadról való gondoskodás felelősségét, de azért csinálod, hogy te legyél tőle jól.  Nem hordasz kényelmetklen ruhát, és nagyon komolyan vezsed a minőségi életet. Nem másnak szól a megjelenésed. És nem is veszel részt a parádéban.

Az én kinézetem azért ilyen, azért van rajta ennyi smink csak, azért így öltözöm, azért ilyen az alakom, mert a testem így érzi jól magát. És ez több éves távon alakult, több éve tudom, élem ezt, nem valami új mámor.

Belül vagyok, belülről érzékelem, benne lenni szeretek – a testem nem látvány, hanem érzet. Aki ránéz, az majd elhelyezi, nem tudom, tetszik-e neki (azt hiszem, nem nagyon), de nem is a dolgom ezzel foglalkozni. Azt tudom, hogy senkinek nem olyan a nadrágja. Nem hasonlítok a divatosakra. És azt még jobban tudom, hogy a testem a könnyű mozgásával, testtartásával az életminőséget hirdeti. Ennyi a testem kifele része.

 

33 thoughts on “kinek akarsz tetszeni?

  1. ( A mostani címlapkép nagyon tetszik nekem. Huszárik Z. filmetűdje jut eszembe róla, a Lovak, a teremtés, a Teremtés szépséges jelentés nélküli jelentése.) – Régen hogyan függtünk ettől a ránk irányuló tekintettől, amit a nők is magukévá tettek, persze. “KIslányom, nem illik, nem nőies”. Aztán ez sokat enyhült a beat- és hippikorszakban. De megvan még és virul most is, hiszen nagy üzlettel jár.

    Kedvelés

  2. Nőgyűlölő módon szaglásztam, nyomakodtam egy nálam klasszisokkal jobb, okosabb nő körül. Mindent megideologizálok, pedig csak baszni akarok, BASZNI. Még mindig itt szaglászok. Az idővonalam tele van zavaros, szélsőséges ideológiákkal, nárcisztikus fontoskodással és pornós nyálcsorgatással. Aki okosabb nálam, és akinek nem kellettem, arra ráfogom, hogy férfigyűlölő. Nem vittem semmire, frusztrált és csóró vagyok, mindenki irritál, aki ügyesebb nálam. Elvált, kihajított férfiként a házasság hetéről és a házasélet értékeiről papolok. Majd volt pofám a christianpolygyny nicket használni… Gyűlölködő szerencsétlen nyomingerek közé dobtam be a bloggert, ahol aztán megindultak a fenyegetések. Akkor őket is megtagadtam. Ráküldtem Évára a dagadt, primitív gyülekezeti haveromat, majd ő elintézi. A kereszténységem is csak belépő, hátha felszedek valakit, vagy végre komolyan vesznek, a gyülekezetben is a csajokat stírölöm, aztán mocskos dolgokat írogatok és szexuálisan molesztálom őket. A kereszténység még arra jó, hogy másokat ostorozzak az egyedileg értelmezett hitelvekkel és igékkel. Humorom nincs, bölcsesség nincs bennem, pedig már 50 vagyok. Mindenre ingerülten ugrok.

    Szégyellem magam, szégyenben, frusztrációban és hiányban élek, és még csak rá sem látok minderre, nincs semmiféle magaslat az életemben.

    Kedvelés

    • Sanyika, most már mindenki tudja, hogy nőket molesztálsz, szaglászol, lekoptathatatlan vagy, és azt is, hogy gyáva vagy, aki szalad az óvó nénihez, ha elfogy az érve, eszköze. Nem tudja magát megvédeni, akárki viccet csinálhat belőle fél kézzel. de azért okoskodik körömszakadtáig, több nőről fantáziál, neten udvarol, pedig egy sincs neki.
      A múltkor még volt ügyvéded, az hova lett?
      Jó pereskedést, biztos tetszeni fog a nedves hüvelyről, fütyiről, baszásról írt leveled a bírónak!
      De ez a per is csak blöff, semmilyen valós alapja nincs. Kukkants bele a Btk-ba, nem fogsz semmit találni.
      Mindened csak hadakozás, nagyot mondás, fogadkozás, egy zéró vagy, meg is érdemled.
      A legundorítóbb a “kereszténységed”.
      Látod, ha nem szaglásznál most is itt, nem fájna.

      Kedvelés

  3. Én a fejemben élö szépségeszménynek megfelelöen alakítottam/alakítom a külsömet. Ami nyilván nem vâkumban keletkezett, hanem jócskân van hozzâ köze a posztban említett tárgyiasító pornókultúrânak. El szoktam tünödni, vajon milyen külsöre vágynék, milyen lenne a kajához, sporthoz, szexualitáshoz való viszonyom, ha más kultúrában születek. Ilyenkor aztân eszembe jut Mauritánia, meg a többi ország, ahol nem mondhatsz nemet… és hálás vagyok, hogy nekem megvan a lehetöségem, hogy nemet mondjak (hogy élek-e vele, az már más kérdés).

    ‘Mit jelent az, hogy jól áll valami, hogy kiemelsz valamit, hogy bizonyos ruhát, szabást nem veszek vagy nem vehetsz fel.’

    Én már felvehetek bármit, és istentudja miért, imádom a testhezâlló cuccokat. Sokáig éljen a skinny jeans és társai! Talân mert a közelmúltig soha nem álltak jól… és igen, jól érzem magam bennük, ugyanakkor hazudnék, ha azt állítanám, nincs ebben egy olyan ‘ezt nektek!’ középsöujjfelmutatós gesztus.

    ‘Miért olyan a hajad?’

    Mert túl béna vagyok ahhoz, hogy kezdjek vele valamit😁 Optikailag nyilván lehetne vele variâlni, viszont 10 hajszálból akkor sem tudok 10 000-et csinálni. És én ezt természetesen elfogadtam, söt meg is szerettem, valamint jogom van ahhoz, hogy ez másoknak tetsszen (így írják?), de azért, ha van valakinek valamilyen csodareceptje…

    Kedvelés

      • Kiváncsi lennék, az antifeministâk meg a kövérjogi harcosok között van-e átfedés. Mert a logika kísértetiesen hasonló… én is szeretnék mozgalmat indítani, hogy valaki ismerje már végre el, hogy az a szép, kívánatos, söt erkölcsös, ami nekem kényelmes… Az evolúció is velem ért egyet, természetesen.

        Kedvelés

      • A harcos FA-k többnyire nők, egy elborult feminista leágazásról van szó sajnos, az oppression szóhasználatot is elbitorolták a feketéktől és a fogyatékkal élőktől, a társadalmi elvárásokra való nemet mondást és a pornós szépségeszményt valid módon tagadva megy az, hogy ők nem tehetnek róla, az elhízás természetes és nem lehet ellene tenni, de legyen nekik is ruha, repülőülés ugyanannyiért, tetszetős szexpartner, és ők is kívánatosak, valamint nem is betegszenek és halnak bele. Az FA közismert figurái negyvenpár és 60 éves koruk között sorra halnak meg.

        Nézz szét a subban, iszonyú érdekes, főleg a kommentek.
        https://www.reddit.com/r/fatlogic

        Tanulok érvelni, lényeglátni. És angholul. Sok a nyelvi gyönyörűség. Néha meg a humor, itt az első két komment:

        Kedvelés

      • “Every day I wake up glad I’m a man because I absolutely would have been indoctrinated into their cult if I had been a woman seeing women like myself. Luckily according to most of HAES fat men are lazy and gross. Because I didn’t get that online validation I was able to eventually see the dangerous error in my ways and make the appropriate changes to my lifestyle.”

        Kedvelés

      • Hát, e szerint a lista szerint én vagyok a kétlâbon járó étkezési zavar… egy kategóriába mosni az idöszakos böjtölést a zsírégetö tablettákkal, a tudatos étkezést a hánytatók hasznâlatával vagy a sporttal… bravó (kik azok vajon, akiknek nincs étkezési zavaruk? Nekik, gondolom.) Igazâból csak nevetséges lenne, ha nem volna olyan sértö, ostoba és veszélyes. Abban azonban igazad van, az angol gyakorlásâra tényleg jó😀

        Kedvelés

      • “Just a reminder that if you’re trying to avoid being fat in even the most innocuous of ways you have an eating disorder. Apparently you can’t tell someone’s health just by looking at them, but god forbid if someone doesn’t want to be fat it’s fair to make all kinds of rude dehumanizing assumptions about them.”

        Kedvelés

      • Ó, már nem hullik, csak kevés, nagyon vékonyszálú, valamint szárazabb, mint a Szahara. Mondjuk én nem a genetikát okolom, hanem sok év házi hajfestését, a tavalyelötti Nagy Fogyiprojekt pedig végleg megadta neki a kegyelemdöfést. A csodát meg a hajátültetést leszámítva – van, ami ezen segít?

        Kedvelés

      • Áruld el a titkot! Nekem még sokkal több hajam van, mint anyukámnak ilyen idős korában, de szerintem katasztrófa.

        Kedvelés

  4. Néha szadizom magam azzal, hogy olvasgatok az említett férfioldalon. A posztok sem semmik, sokszor nevetek, vagy épp felháborodom, elképedek. Ami közös, a nők hibáztatása. A nőket hibáztatja az ékesszóló is, és a türhő paréj kommentelő is. De úgy vagyok vele, én akartam olvasni, vessek magamra.
    Viszont nemrég, Andy Vajna halála kapcsán a nagyközönség nekiesett az özvegynek is. A lényeg az, hogy Tímea egy ri…, k.., aranyásó, a legtrágárabb, obszcénebb, ízléstelenebb stílusban taglalták, hogy a ronda öregúrral csakis a pénz miatt…
    És akkor én felvetettem, hogy vajon a szintén ronda, és/vagy bunkó és csóró férfiakkal miért vannak a nők. Volt akit jókedvében találtam, és felvilágosított, hogy azért, mert a nők többsége fiatalon menekült otthonról, és mire észbe kapott cseberből vederben találta magát. Visszakérdeztem: ezek szerint ezek a nők sem a lángoló szerelem miatt vannak azokkal a bizonyos férfiakkal, és ha most hirtelen választhatnának Vajna és a hites uruk között, akkor nem volna kérdés, hogy ha már nem szép/kedves, akkor legalább gazdag legyen. Hát megkaptam a magamét.
    Ismeretlenül voltam mindenféle rusnya, vén, retek kurva, ribanc, boszorkány, patkány ULTRAFEMINISTA szemétláda, femináci, akinek a fajtáját régen egyszerűen csak megölte(?!) a társadalom, és aki most nyilván egyedül ácsingózik áldozat után, mert a férje otthagyta, mert egy szemét utolsó hárpia, stb, stb, több hosszú-hosszú kommenten keresztül. Persze, hamar kiderült, hogy őt hagyta ott az asszony 17 év után, pedig ő egy gerinces, szép, jóképű, intelligens lepedőakrobata, aki körül folyamatosan döngenek a nők, de nem ám ilyen rohadékok, mint én, hanem tisztességes, becsületes, tartással rendelkező nők. És ő épp feleséget keres. Nem értem, miért nem választ ebből a remek felhozatalból. Pedig már 8 éve dobbantott az asszony. Valami elképesztő gyűlölet áradt a kommentjeiből, láttam magam előtt, ahogy ezt élőben művelheti. Összefüggéstelen mocsokáradat volt az egész. És nem érti, hogy miért olyanok a nők.

    Kedvelés

  5. Nagyon fontos ez a téma, nem lehet erről eleget beszélni.

    A “kinek akarsz tetszeni?” kérdéssel kapcsolatban pont egy mai eset jutott eszembe.

    Pont most vettem fel délután egy jó szoknyás szerkót és raktam is vissza azon nyomban a szekrénybe. De nem azért, mert szarul állt rajtam, hanem épp ellenkezőleg. És az az igazság, hogy ma nem volt kedvem az utcai beszólogatásokhoz. Aztán mire hazajöttem, átrágtam ezt az egészet és arra jutottam, hogy bassza meg, nem lehet-e esetleg, hogy nekem nőként ugyanaz tetszik saját magamon, mint ami a férfiaknak a nőkön? Én is szeretem a virgácsaimat, az alakomat, az aznap kialakított összhatásomat. Nem a pasikban akarok benyomásokat kelteni, hanem csak hiúságból gyönyörködni akarok kicsit magamban.
    Eléggé felcseszte az agyamat, hogy az ember lánya néha annyit nem mer megengedni magának, hogy jól érezze magát a bőrében azért, aki, anélkül, hogy a vizslató tekintetek miatt előre elmenjen a kedve az egésztől.

    Még egy érdekes észrevétel a napokból.
    Miért van az amúgy, hogy a nők a konditerem öltözőjében alig mernek egymásra nézni?
    Tök szomorú az egész jelenség. Arról kéne szólnia a sztorinak, hogy jól érezzük magunkat attól, hogy igen, végre kicsit lementünk mozogni a terembe. Ha valamiben, hát akkor ebben tényleg “össze kellene tartania a nőknek” (a videós hölgy szavaival élve). Ehelyett a legtöbben sunnyognak, még az igazán jó testű csajok is. Okés, hogy valaki nincs a legjobb formájában, de szerintem tökre elszoktunk attól, hogy reális szemmel vizsgáljuk a testünket. Mintha lenne egy külső, ítélkező tekintet, amely miatt konstans szarul érezzük magunkat.

    A pontozgatás gusztustan, s ezt úgy mondom, hogy szerintem is nagyon fontos a jó megjelenés. A legnevetségesebb az, hogy a legtöbbjük csak egy nick mögé bújt szomorú életű senki és mégis jó magas lóról ítélget másokat. Valahogy sosem fordult még elő, hogy ezek az emberek kimásztak volna a fényre a kő alól, hogy mi is jól szemügyre vehessük őket. Meglepő amúgy, hogy ezt viszonylag értelmiségi közegek is szívesen űzik, ráadásul a sok zsebsztalóne úgy licitál egymásra a csöcsös gifekkel meg a sunáznám jellegű odaszólásokkal, mintha krumplit osztanának érte a depóban. Az ilyen férfit a magára valamit is adó nő olyan nagy ívben kerüli el, hogy csak úgy porzik utána a föld. Nem, nem vonzó, sőt, inkább gyomorforgató..

    Jajj, még annyit írnék, de sosem lesz vége.

    Kedvelés

    • Mindez nagyszerű, tényleg, de azért előfordul, hogy addig érezzük magunkat renekül, vidáman meg önfeledten, amíg meg nem látjuk magunkat egy elkapott, nem beállított fotón, és akkor döbbenünk, hogy nagyon szétcsúsztunk. Fájdalmak, szenvedés nélkül is, náthára, télre fogva, sőt (fatlogic) “mostanában szűkebbre gyártják a 42-es farmert”. A változások lassúak. Ez a megdöbbenés még velem is előfordul, úgy, hogy 2-3 kilós sávban mozgok kb. két éve (és nem csak följön/jött ennyi). Ennek a sokknak az elkerülésére a folyamatos kínos tükör előtt forgolódás, önnézegetés, a feljavítós öltözködés, smink hajszolása és szelfizés helyett el lehet menni DEXA-ra vagy más komoly mérésre, néha igenis ráállni a mérlegre, futni mondjuk húsz percet futópadon, egységnyi sebességen: hogy megy (a legpontosabb érzet akkor keletkezik), vagy csináltatni tornaruhás/fehérneműs képeket, és akkor ott a valóság is, lehet eldönteni józanul az irányt, mégsincs ez az örök feszengés a kinézeten.

      Kedvelés

      • “mostanában szűkebbre gyártják a 42-es farmert”
        Ahha… pont azt látom, hogy egyre nagyobbak a ruhák. Ez is egy ámítás.

        Kedvelés

      • Én minden egyes nap mérlegen kezdek és naplózom. Kényszeres? Lehet. Csak egy szám? Tényleg csak az, de így sikerül időben észrevenni hogy valami nem jól megy. És még így is meg tudok lepődni egy-egy fotón, mert a sportos húszéves hatvan kilós meg a nemsportos harmincéves hatvanöt kilós testem közt nem öt kilónyi különbség van. De legalább nem folytam szét.

        Kedvelés

      • Volt erról vizsgálat, hogy mitől tudják egyes ritka emberek fenntartani a lefogyott súlyukat, és a rendszeres mérlegelés a hét faktor között volt. Stresszelni nem érdemes rajta, hiszen “több avgy, mint egy szám”, változunk mindannyian, továbbá a ruhaméret is eligazít, de aki soha nem méri magát, fogalma sincs, hol tart és nem is edz, azzal döbbenetesen elszaladhat a ló: az anyaság, az ülőmunka, az évek.

        Kedvelés

  6. Természetesen reakcióként ömlik a frusztrált, pitiáner, bosszúszagú gyűlölet a recskabajnokoktól.
    A nickek, minden bizonnyal pompás testű, sokat edző, kívánatos, ifjú férfiak, akik válogathatnak a hozzám hasonló, sőt, nálam jobb csajok közül, kukkolnak, keresgélnek és pontoznak engem!
    Micsoda visszavágás!
    Engem, aki mindjárt 43 éves vagyok, semmit tőlük nem akarok, ötször olyan értelmes vagyok, soha nem hagytam magam tárgyiasítani, gusztálgatni, leéltem aktív éveim nagyobb részét, szültem három gyereket, akik eléggé sikertörténetek, soha hasonló nívójú férfival szóbva sem álltam, bottal se, brrr, és amikor van egy kis időm, nem a másik nemet szidom, taglalom, nem fabrikálok elméletelket, hanem futok az erdőben a kutyával.
    Zsidó is vagyok… azta. ez tud vád lenni? És a valóság nem zavar? És hát a roastie, az aztán érv, ha nincs más! Alázd meg valami feltételezéssel, majd bekussol. “Haznált, nem kéne”, mondják azok, akik nyilvánvalóan leselkednek, nyálcsorhgatnak itt, a pornó nevelte fel őket, és 1 pontos nő sem áll szóba velük. Híresen rózsaszín és szabáélyos a puncim egyébként, ez volt már válóok is kétszer.
    Csakis érdekből kötöttem házasságot, hát persze (kedves áskálódó, én ezt a pompás kastélybeli bérleti jogot a magam eszével, ötletéből szereztem, a férjemmel együtt. Három gyereknek ilyen levegő és életminőség való. és hát megnéztem, minek mi a módja, és addig küzdöttem, míg meglett. Nyávogás helyett).
    Nekem csak érzelmi kapcsolataim voltak egész életemben. nem mustrálgatok, nem megyek húsvásárra, undorító, méltatlan.
    Nem kell velem foglalkozni, írja okoska, én szerencsétlen vagyok, sosrscsapások értek, diszfunkcionális a családom… Mondjuk híres attól lettem, hogy személyes tragédiákban én erőt nyertem, csinálom a dolgom, megélek a szenvedéllyel űzött hobbimból, írásból, sportolásból (ez az, amit egyikőtök sem ugrott meg, tengődtök és gyűlölködtök), kitanultam engem érdeklő területeket, és nem nyávogok.
    És tényleg leszarom a térgyiasító, lúzer, mohó, agresszív tekinteteteket, a magam örömére vagyok ilyen, nem görcsölök. Nem tartom önlényegűnek és méltónak a férfiak miatt tekergő műszempillásokat, mi tagadás.
    A “feminista topikot” minden linkberakáskor megjeleníti a szerkesztőm, felugrik. Érdekes, ahogy ezt áttoljátok rám, mintha én ólálkodnék ott, és nem ti itt. (De akkor a tényekkel miért nem sikerül találkozni? Miért hazudtok, miért ilyeneket, miért ennyit? Ordít az irigykedés, a bukottság, a rosszakarat. Lássuk, ti mire vittétrek, hány gyereket neveltek, milyen minőségű kapcsolatotokban éltetek, hogy néztek ki. Na ugye…)
    Tán nem kéne rajtam annyit rugózni.
    Most lássuk a ti testeteket, edzésnaplótokat!

    Kedvelés

      • Ne is mondd, ma letévedtek a vállalkozók, fél óra alatt sikerült kábé három gyakorlatból csinálniuk tízet-tízet… Nagyon kemény. Addig mi a tizenkét éves, túlsúlyos fiammal meg két negyvenes nővel együtt toltuk a száz swinget meg a többit…
        De ezek olyan peckesen lépegettek ám a teremben, hogy ihaj! (Mindketten pocakosak természetesen.)

        Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .