Népnek azokat nevezem, akiket a neten olvasok, ez nem szép tőlem, és torzít is, de abban biztos vagyok, hogy a kommentelők, akiket most ekézni fogok, megtestesítenek egy jellegzetes gondolkodásmódot, illetve ezt fel is erősítik, kihangosítván.
A nép mástól várja a megoldást.
A nép élete nyomorult, hobbija a panaszkodás.
A nép csodálni és követni akar valakiket.
A nép öntudatoskodik: neki jár az, amit magának elképzelt. A demokratikus illúzió, hogy ha a neten látod, akár a tiéd is lehet a Bármi. A menőség, a státusszimbólum, a fancy, az árkedvezmény. Legyen minden héten kutyavásár! Ha nincs, szétszedi az ő imádott, addig körbenyalt szervezőjét.
És az ambivalencia, amit úgy utálok. Aki emeltfejűsködik térden csúszva. Próbál értelmes lenni, miközben ezt, hogy annak nézzék, akkor feladta, amikor beállt a tömegbe. Egyrészt baromi kritikus, rajtakapós, fölényes, nagyon is van véleménye, bőszen védelmezi a nagy árleszállítós cégeket, mintha egy kisebb cég nem dönthetne másképp. Szid, szóvá tesz, kioktat, szociális egyenlőségre hivatkozik, nyavalyog. Másrészt csüng, rászorul, tolong, interakcióra vágyik – a párkapcsolatában is, és az életmódguruval is. Sőt, a bloggerrel is. (Sokadszor írom erre: ne szidd, akit szeretsz, aki kell neked. Ha szidod, hagyd ott.)
A nép nem akar cselekedni, valóban változtatni. Pedig nem szereti a megszokott állapotát, de nem is lép. Egy köztes “már mindjárt csinálom” létezésben érzi jól magát, amelyet maga előtt mint “apró lépésekkel, fokozatosan haladok” állapotot láttat. Infantilis módon vesztegel és elvár és panaszkodik. Évek alatt sem halad a problémái megoldásával, de míg nem halad, keserűen megállapítja, hogy mennyi mindent tett és próbált, de nem segítenek neki eléggé, x módszer csak lehúzás, y termék átverés.
Azt hiszi, kívülről jön majd valami. Egy szép napon becsönget a változás. Vagy megtörténik.
Ne dőlj be ennek.
Infóért, konkrét termékért menj, ha mész, de rajongói táborba ne állj be, érzelmileg ne azonosulj, unaloműzésnek ne kezeld ezt a fajta netezést, mert átmossák az agyad.
Aki tenni akar, az tesz is. Nem hangoskodik, nem másokat szid, ha elakad, belülről dolgozik. Also known as “felelősséget vállal”.
Mert mi történt?
LifeTilt az ismert hangnemben kiírta, hogy ő nem ócska kifőzde, nem csinál Black Fridayt. Íme a poszt:
Döbbenetes reakciók jöttek erre. A Tomivédő és a hőbörgő kommentek is elképesztően hergeltek, indulatosak. Láthatólag sokan csak nézelődnek, kommunikálnak az oldalon, soha semmit nem vesznek, nem kezdenek el, de miért ne írnák le az elgedetlenségüket, ha van kommentbox? és azt hiszik, “Tomi” szereti őket, hálás nekik.
Én soha nem vásároltam nálad, ezek után eszembe sem jutna.
Lehet, hogy Ti nem vagytok rászorulva, de más igen, akinek igenis sokat számít egy pár ezres kedvezmény vagy csak az elv, hogy ennyiért már megéri megvásárolni a terméket.
hogy jön ahhoz hogy bárki penztarcajaban turkaljon
Mondjuk ha neked a 4o% leárazás picsányi, akkor kívánom, hogy az életedben soha ne juss semmiféle kuponhoz és kedvezményhez.
Hát az durva lenne. Mennyire rácsüngtek unatkozó nők a netes jóljárásra!
…az élet nevű társasjátékon nem mindenki indul ugyanarról a mezőről. És aki nem, az soha ne kaphasson minőséget? Most már nem a tiltről beszélek, csupán elvekről…az hordjon örökké kínait, egyen teszkóspárizsit és soha ne vágyhasson jobbra?
Ööö… aki szegény, az a pénztárcájához illő termékeket tud megvenni, csodára nem számíthat. De ti tényleg azt hittétek, “Tomi” majd megoldja a társadalom igazságtalanságait?
Tele vannak itt zsével egyesek hogy havi 30-40ezreket csak úgy erre tudnak költeni… De az árát biztos nem ők keresik össze keserves kétkezi munkával!
Mégis ott lóg, csüng, követi, vágyakozik. Abban bízik, hogy egy nap megnyeri.
Hasonló érzésem van, mint a nadrágméretes nagy kiboruláskor. Ti megőrültetek?
Jogként elvárni, kikövetelni olyasmit, amiért te lelkesedtél, te hájpoltad naggyá?
Olyan termékeket állítani be vágytárgynak, amelyek nem szükségesek, sőt, haszontalanok?
Beszopták a marketinget, elhitték a mákonyt, a mogyorókrém, a Rákóczi túrós ízű fehérjepor meg a zsírégető pyruvat lett a főjó, pedig az egész mindig is a pénzről szólt. Hogy lehet az, hogy embereknek ennyi nyűgük van, ilyen árérzékenyek, és mégsem kritikusabbak a fölöslegességek bizniszével szemben? Miközben hetente az arcukba tolja “Tomi”, hogy ő milyen luxusban él és mennyit keres?
Elhitték, hogy ez kell, enélkül nem megy – a LifeTilt-termék nagy adag placebó és a pénzköltés melengető önbizalma. És eközben van egy markáns csoport, akik egyedülálló meg elhanyagolt, gyedből élő anyák.
Ti nem változni, önfejleszteni, fogyni akartok, hanem vásárolgatni. Meg asztalt verni, leszólni, számon kérni “Tomin”, hogy ti tettétek őket naggyá a pénzetekkel. “Tomit” nem kevésbé visszás jótevőnek beállítani, mint leszemetezni.
“Tomi” pozicionálja magát, a termékét, a brandjét. Olyan helyen bérel üzletet, úgy csomagol, és annyiért adja, hogy prémiumnak tűnjön. De a vásárlói is pozicionálják magukat, azzal, hogy a személyétől vagy a termékeitől várják a csodát, és a leszállított árhoz kötik a végre-lefogyásukat. Sajnos, Tomi nem csinált 40 százalékos akciót, így kövér maradtam. Ő a hibás!
Évek óta toporognak, diskurálnak. Virulnak alcsoportok, az alcsoportok vezetői nyomasztják a tagokat, hogy rendeljenek csomagokat 30-70 ezrekért. Mert anélkül nem kapnak étrendet, módszert, közösséghez tartozást. És a nők kiköhögik az árát. Aztán két hét alatt feladják, el se kezdik, kampányfogynak, visszahízzák. Nem értik a testük működését, mert “Tomi azt mondta”. Nem szeretnek edzeni, nem értik a diéta lényegét, és nem tájékozódnak önállóan.
Én nem tudom “Tomit” hibáztatni. Nézzetek már magatokra!
Ha komoly ember vagy, nem állsz be semmilyen drukkercsapatba. Legfeljebb sporttársak közé, együtt terepfutni.
És jó hírem van. Nem számít, hogy “szegény” vagy. Ingyen van komoly embernek lenni, nem lógni senkin, tenni a dolgod. Just do it. A böjt jobb zsírégető, mint bármilyen hatóanyag. Főzz magadnak a piacról. Menj el futni, lépcsőzni. Menj ezerkettőért úszni egy órát. Nem akkora buli, nincs hozzá nyüzsi, pletyka, házhozszállítás, státusszimbólum, ez igaz. De csak ez eredményes, és ezzel maradhatsz emelt fejű, ezúttal álló helyzetben: engem nem vertek át, én nem pazaroltam hülyeségekre az időm, pénzem.
csak az olvassa. én szóltam 
A lényeg a vastagon szedett mondat.Ennyi kell.Minden más illúzió.
KedvelésKedvelés
OMG. Amúgy nagyon ott van az az utolsó bekezdés.
De nem is fogsz így te meggazdulni hirtelen, hogy nem állsz be valami cucc mögé gurunak…(ahogy én sem, nekem még egy ütős sztorim sincs, mondjuk hogy lefogytam, mert azt úgy nehéz, hogy nem hízol meg). Meg ugye a sima alapanyagokból készített kaja, a standard normál laboreredmény, a közeli parkban suttyócipőben-kínakiterepmintásban lerótt körök stb. az uncsi, ahogy a MÁV napi viszonylatainak kergetése se Instagramra méltó, pedig Zugló állomást tekintve összetett a feladat, mert lépcső is van, nem is kevés. Ez már csak így van, amikor nem tartalmat vesznek, hanem marketinget, a bika ismert produktumával díszítve.
De kitartás, azért sokan rájönnek ám dolgokra, miután bekaptak az élettől pár gyomrost, elég későn és nem mindenki, de annak élmény tanúja lenni.
KedvelésKedvelés
Rosszul vagyok ettől az egész fekete péntektől meg kuponosditól. Pedig néha működhetne is, de a hányingerig való hergelés miatt ma akkor sem webshopoznék, ha egyébként akarnék venni valamit. Különben itt nálunk úgyis csak a szart árazzák le, amit szeretnének kifuttatni. Miért adnák a luxust fillérekért? Tényleg nem logikus.
KedvelésKedvelés
Hát én azért most, melltartóim elöregedvék, ismét nagyon nézem a Daquini kollekcióját. Ott 40 százalék van. Kis szériás, magyar, minőségi, nemigen reklámoz, és kevesen veszik. Az egész ez kell-az kell, az ünnep előtti őrület, a bjutibloggerek felhalmozásai, plazmatévék, autók, autófelszerelés, játékhegyek, elektronika, kütyük, a vásárlás imperatívusza mindenestül undorító.
KedvelésKedvelés
LifeTiltröl meg a hozzá hasonlókról nem sokat tudok, de az alábbi rész nagyon eltalâlt (mondjuk nem a testkép-fogyi témára vetítve):
“Pedig nem szereti a megszokott állapotát, de nem is lép. Egy köztes “már mindjárt csinálom” létezésben érzi jól magát, amelyet maga előtt mint “apró lépésekkel, fokozatosan haladok” állapotot láttat…Évek alatt sem halad a problémái megoldásával, de míg nem halad…Azt hiszi, kívülről jön majd valami.Egy szép napon becsönget a változás.”
Azt hiszem, ezért járok ide: szembesülni azzal, amit szeretek zsigerböl letagadni és elfojtani. A szembesülés pedig olyan jólesöen kényelmetlen. Ha fájdalmas, azt majd onnan tudom, hogy akkor valószínüleg nem írok hsz-t😀. Ó, kedves és dédelgetett önvédö automatizmusaim, amelyektöl oly kegyetlenül megfosztasz…köszönöm.
KedvelésKedvelés
Igen, engem is eltalált ez a rész. 🙂 Köszönet érte.
KedvelésKedvelés
Csatlakozom. Nálam ezek az apró lépések azt jelentették, hogy minden nap gondoltam arra, hogy na most. Egész jól eltelik vele az idő. 🙂
KedvelésKedvelés
Az idézett részt olvasva azt hittem, hogy a következő bekezdés átmegy politikába (tudom, nem szoktál), annyira passzol az életünk minden területére.
KedvelésKedvelés
Amúgy a lefogyásról:kedden voltam egy taichi elméleti bulin(igen kevesek perverziója😃),ahol jött a kérdés,hogy hogyhogy ilyen vékony vagyok(fél éve nem láttak).A receptemet is megosztottam:
-stressz:anyagi problémák
-magánéleti fennforgások
-sok fizikai munka
-nem edzek rendszeresen(csak otthoni súlyzó):olyankor én fogyok mert eltűnik az izom
-dackorszakos gyermek
-éjszakázás(valamikor kell önmegvalósítani is)
-rendszertelen étkezés
-sok kávé
Nem hiszem hogy brandet fogok ráépíteni.
KedvelésKedvelés
😀
KedvelésKedvelés
Pedig van az a marketing, hogy ezt is meg akarják venni…
KedvelésKedvelik 1 személy
Jó,egyébiránt 60 kgnál csak terhesen voltam több és kb fél éve vált le rólam a kisfiam,tehát lényegében visszakaptam a régi alkatomat-csak most kicait nyúzottabb formában.
De ha azt nézzük hogy valaki önmagára figyelve szeretne a testét karban tartva jó formába kerülni,akkor ahhoz sok mozgás kell(sport is-mert szükséges a határok tologatása és a kardio is,de sok gyaloglás,bicikli,aktív tevékenység,természetközelség,jó minőségű,a körülményekhez képest változatos(de nem a decemberi eper és primőr,stb)táplálkozás,sok folyadék(víz,tea),önismereti igény és figyelem valamint kielégítő mennyiségű alvás szükséges. A feszített tempó igen hamar megbosszulja magát.
KedvelésKedvelés
OMG. Megint az derül ki, milyen agymosott fogyasztók tudunk lenni, nem?
Én ezzel az életmódreformmal kapcsolatban azt nem értem, hogy fiatal, egyedülálló, munkaképes, kereső, egészséges emberek, húszas-harmincas éveik virágában KÜZDENEK a túlfogyasztással, neten lógnak, szedik magukra a kilókat, de min rinyálnak? Ha keményen is dolgoznak, csak van minden nap 3-4 órája mindenkinek magára, plusz hétvége, mikor azt csinál, amit akar, nem? Eldöntheti, hogy főz, étterembe megy, eszi a szemét kaját, eszi anyu főztjét. Eldöntheti, hogy jár edzőterembe, lemegy futni, teker egy kört, otthon tornázik/jógázik/zumbázik, minden van a neten. Eldöntheti, hogy a szabadidejét ülve tölti, mozgással, plázázással, pihenéssel, olvasással, evéssel, bármivel. Bárki, akinek csak az a feladata, hogy eltartsa magát, van kis ideje minden nap arra, hogy magával foglalkozzon, mit rinyál?
Bárki más, akinek nincsenek erőforrásai, sem ideje, sem pénze, sem nyugodt pillanatai, rinyáljon, de inkább oldja meg valahogy az életét. Annyira sok jó dolog nem kerül pénzbe, és gyedes anyukaként is lehet ezt-azt tenni magunkért.
Sok előremutató gondolatot beépítettem a blogról én is, mint az előttem szólók, és hiába vágyom rendszeres, testet-lelket tisztító sportra, nincs rá napi 2 órám. De már nem rinyálok rajta magamban sem, hanem inkább ahol tudom, elveszem az időt magamnak arra, ami fontos. Már tartalmaznak a napjaim nyomokban sportot, lecseréltem néhány élelmiszert másra, nem éjszakázom, hanem alszom, és kipucoltam sok szemetet az életemből. Nincs gyökeres változás, nem váltottam életmódot, de nem is másokat okolok azért, hogy most csak ennyi megy. Nem várok mástól megváltást, csak én tudok változtatni. NIKE.
KedvelésKedvelés
“Még egyszer megpróbálom elmagyarazni, bár azt hiszem felesleges, mert nem megy át az infó. Tomi nem azt mondta, hogy nem fog akciót csinálni, hanem hogy nem kíván BlackFriday akciót csinálni amiatt, amit itthon jelent ez. Zárójel: Lett volna idén is egy nagy akció december elején. Akkor és úgy, ahogy ő kitalálta, és amikorra feltöltötte az árukészletet. De most már nem lesz. Nem lesz emiatt ami itt folyik most…”
(ti. a kommentekben)
KedvelésKedvelés