sajnos, a nők manapság

Közzétéve Szerző:

Hüledezem. Kedvelt produkció netszerte: felvenni a jövőért, az ép családokért és férfi–nő viszonyokért aggódó, tudományos álarcot, bezzeg régen a fonóban!, és morális pánikolni egy kicsit, hogy a nők, lássuk csak a hosszú listát:

  • hibás párválasztási stratégiákat követnek, aztán majd jól megszívják, de mi megmondtuk!
  • túl sokat képzelnek magukról, tökéletesnek hiszik magukat, fenn hordják az orrukat, pedig buták és csúnyák,
  • biztosak lehetnek benne, hogy a férfiaknak így is kellenek, debezzeg szegény férfiak, szűzen dögölhetnek meg, ha ez nem tetszik nekik
  • föléválasztanak, be akarják magukat biztosítani, csak az alfákkal állnak szóba (a definíció úgy néz ki hovatovább, hogy akivel szóba állnak, az az alfa)
  • elérhetetlen pasik után sóvárognak,
  • számító módon keresnek férjet, előre tudják, mit akarnak
  • debezzeg a rendes srácoknak nemet mondanak, velük csak játszanak!
  • nem szülnek, vagy nem eleget, nem időben
  • csak gyerekcsinálásra kell nekik a férfi
  • nem szeretik a szexet
  • túl sokakkal szexelnek, nem őrzik meg a jófeleség-séghez szükséges “tisztaságot” (értsd: van már fogalmuk a szenvedélyes és minőségi szexről vagy csak arról, milyen egy 15 centis cerka, juj, veszélyes!)
  • vagy nem is heterók, nem kérnek a férfiakból
  • egymás között pusmognak, hülyeségekre biztatják fel egymást
  • tönkreteszik a jóságos, jámbor férjet állandó követelőzésükkel
  • elválnak, unalomból és hisztiből, vagy mert jobbat találtak
  • gyerektartást akarnak, kihasználják a férjet anyagilag
  • macskájuk van
  • …

Vajon ha mindez igaz, vagy sok olyan nő van, akire igaz, azzal mi a baj? Neked is lehet macskád. Te is képzelhetsz sokat magadról (majd jól egyedül maradsz). Te is mondhatsz nemet annak, aki nem tetszik. Te is elválhatsz. Lehetsz nyugodtan számító. Te is bezárhatod magad lelkileg-testileg (ja, nem, te szexet /kielégülést/ akarsz, az neked jár, hiába szar a másiknak!). Te is moroghatsz, morogsz is. És te is ott fogod hagyni a feleséged, ha jön egy sokkal-sokkal jobb. Te sokkal könnyebb szívvel.

Nincs garancia neked se, neki se, senkinek.

A nők (bármely nő, az összes, a tipikus nő) el tudja dönteni nélküled is, hogy hogyan válasszon párt, mihez kezdjen magával.

De ha esetleg nem (van ilyen), akkor a megmondók, így általában, jobban tudják, mit kéne tenniük a nőknek. És kéretlenül jól megmondják. Apró győzelem a félelmetes, ellenséges másik nem fölött.

Ha ekkora csalódás a nő, miért nem hagyják békén? Mit véleményeznek, firtatnak, zaklatnak, mászkálnak nők után, figyelnek meg neten, utcán, ismerősi körben? Miért veszi a bátorságot bármely joviális, tisztes férfiú, hogy egy fiatal lány párkapcsolatáról, terveiről, szaxualitásáról faggatózzon, okoskodjon?

Honnan ez a sok belemagyarázás, az elméletalkotás, a szörnyülködés, erkölcsrendészet, a kontrollálás vágya? Miért kurváznak le nőket? Miért ítélik el azokat, akik másokkal szexelnek? Vagy akik senkivel? Mert őket is.

Ha lúzer vagy, ne tetézd a bajt azzal, hogy agresszív is vagy, mert ki leszel röhögve.

Ha lúzer vagy, viseld méltósággal, és ne magyarázd a nőknek, miért érjék be a rosszabbal. Nem mindenki akar megalkudni.

Ha nem vagy vonzó, lehetsz kedves, méltó, tisztességes. Ép, egész ember.

A nők, hölgyeim és uraim, annak mondanak igent, olyan igazi hell, yes igent, aki iránt szenvedélyt éreznek. Nem igazán számít, hogy elemi sajátosság, aura, kiérlelt trükkök vagy hazugság ébresztette fel a szenvedélyt: az a pasi jól csinálja. Férfias és sportszerű volna ezt elismerni. Sokatmondó, hogy őt is gyűlölöd, meg az összes nőt is.

A nők nem mennek bele a szexbe olyannal, akit nem kívánnak, mert az nekik nem éri meg. Legalábbis nagyon erős, másfajta érvet kell letenni hozzá, hogy így is igent mondjanak, de élvezni nem fogják. Van, akinek megéri az alku, a közepes vagy rossz szex, másnak nem, ő azt gondolja: legyen kevés, legyen ritka, de az jó legyen. Nem kell megmagyaráznia. Tudnod sem kell róla. Nem vagy a bírája, senki nem kérdezte a véleményed. Magaddal kellene foglalkoznod.

Csakhogy te a nőt, a készséges, fiatal, szűz vagy tapasztalatlan, gyönyörű, hű, birtokba vehető nőt jogos jussodnak tartod.

A nő nem akar. Ezért a nyakára jársz, írogatsz neki (“csajozás”, “már kezdeményezni se szabad?”). Az “udvarlással”, a nyüstöléssel, rábeszéléssel, zaklatással vagy gesztusokkal kicsikart szex nem jó a nőnek. És a nyüstölés is teher. Semmi jó nem származik a szexért való nyomasztásból. Se az ágyban, se a párkapcsolatban.

Akárkivel is mennek bele a nők a szexbe, akárkibe szerelmesek, ez magánügyük. Nincs értelme taglalni, miféle számítás van a választásuk vagy a visszautasításuk mögött. Ez nem a te életed, és a nő nem tartozik neked elszámolással. Az exed sem tartozik. Ezért röhejesek az okfejtések a hipergámiáról, az exogámiának nevezett, paranoid irigykedés, vagy az alfa–béta kategorizálás, a “faszkörhintát” emlegető álságos moralizálás, a rendes srác mítosza, a kárörvendő vihorászás, hogy a nők megöregszenek, és akkor jön a pofára esés (addig is jobban éltek, mint az, aki másra hallgatott, és beérte azzal, amit a konzervatív séma neki kínált). És a nők szexpiaci értékének pontozása is röhejes – a pontokat tökéletesen önkényesen osztogatjátok, kizárólag pornós értékrend alapján, úgy, hogy a nő mindenképp rosszul jöjjön ki belőle.

A szex nem piac; férfi–nő viszonylatban csak kisebb részben van szó szexről, nagyobb részben ember–ember interakció az.

Mindegyik hörgés mélyén ugyanaz van: valahogy beledumálni a nőt, hogy velem, velem feküdjön le, és én, ÉN lehessek fölényben, vagy ha nem így lesz, akkor jól megbüntetni.

Nem igaz, hogy a nők stratégiáznak. Csak érzelmileg fogyatékos, kötődni képtelen, esetleg rettentően kétségbeesett emberek választanak partnert hideg fejjel, érdekalapon. Abban, hogy kivel fekszik le a nő, a vonzalmon kívül szerepe van a kíváncsiságnak, a csoportnyomásnak, a spontán helyzeteknek, a véletlennek és az alkoholnak is, ugyanúgy, mint a férfiaknál. Ilyen az élet, kár moralizálni.

De ha mégis kedved van hozzá, kezdd magaddal: emberként kezeled a nőt? érdekel-e az egésze? igazat mondasz neki? használsz-e önös módon női testeket vagy azok reprezentációit?

A vonzalom pedig sok tényezős: közösen átélt élmény, lelki rokonság, intellektuális harmónia is benne van a “kémián” kívül – ha humán lények volnátok, lenne ilyen tapasztalatotok, és akkor tudnátok. De ti mindent erőalapon gondoltok el.

Ha a nő nem akarja, akkor nem akarja és kész. Nem kell megmagyaráznia, és nem kell boldog élettel bizonyítania, hogy jól döntött. A nőnek a rossz szex nagyon rossz. Neked pedig, ha nem a te csajod, semmi dolgod az ő szexualitásával. Iszonyatosan béna és átlátszó, hogy arra akarjátok rábírni a nőket elméletinek álcázott szövegekben, hogy érjék be olyannal, aki nem kell nekik.

Ehelyett dolgozhatnátok magatokon, ha szeretnétek vonzóbbak lenni. És ezt is felnőtt módon oldjátok meg, ne várjatok tanácsra, sült galambra. Pontosan tudjuk, hogy a nagy társadalomtudósi álarc mögött egy szorongó, visszautasított, dühödt kamasz van, aki beleveri az uzsonnászacskóba.

71 thoughts on “sajnos, a nők manapság”

      • Biztos csak megjátssza, hogy ő a nagyobb macskabuzi, mert így remél érte ellenszolgáltatást, ugyanis a nők már csak ilyen szemét módon viselkednek, szegény férfiaknak évezredes fejlődésüket kell meghazudtolni, ha hozzá akarnak jutni jogos jussukhoz.

        Kedvelés

  3. A “hell, yes!” még ugyan csak vágyott cél sokunknak, mint ahogy a belsö felszabadulás anyánk/a társadalom kapcsolatba, gyerekszülésbe kényszeritö nyomása alól. Igen, ez a lista a life-goals listája számomra.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  5. Ertékvesztett világunkban sajnos…
    Az alfa szindrómához hozzá kell tenni, hogy azzal az általános vélekedéssel párosul, miszerint a nők csak alfákat akarnak, de azok mind suttyó parasztok, akik alázzák, ugráltatják, bántják őket. Bezzeg aki nem jut azért nőhöz (értsd puncihoz) mert a lányok ilyen hülyék, az sokkal rendesebb lenne hozzajuk. Nem verné őket például, jól bánna velük.
    Na mentünk szaunázni. Nincs macskánk. A szomszédnak van 3. Ez olyan mintha nekünk is lenne.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  6. Ez az alfázás alapból szánalomkeltő.
    Egyfelől mintha ők nem az osztály legdögösebb csajára állcsingóztak volna az iskolában, másfelől meg lehetsz te bárki fia-borjával kapcsolatban, az mindig az alfa lesz, hozzájuk képest legalábbis biztosan, így állandóan ugyanaz a vége: a nők az alfákra buknak.

    A másik vetülete ennek pedig mások kapcsolatának mindig-jobban-tudása.
    Ki kivel van együtt, miért, miért nem, pénz, hatalom, “nekem csak azért nincs nőm, mert csóró vagyok”, oktondi belebeszélés, feltételezés, kajánkodás.

    Az ilyet még jó, hogy messziről elkerülik. A hátamon is feláll tőlük a szőr.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  7. Az egyetemi éveimben nagyon sok ilyen pasival találkoztam. Kis alamuszinak tűntek, simulékonynak, konfliktuskerülőnek és mivel úgy gondolták, hogy hozzájuk való vagyok, (gondolom h nem túl szép, örüljek, hogy akár ők is) befolyásolható hát a nyakamra jártak, bár nem mentem bele – szerencsére – semmibe velük, mert undorítónak és szánalmasnak éreztem őket, taszítottak. És amikor semmiképpen nem álltam kötélnek, rám sütötte az egyik, hogy fehérmájú vagyok… Mert biztosan csak vele nem. Utólag röhögök ezen, viszont most elkezdtem agyalni, hogyan tudom megtanítani a lányomat lepattintani ezt a fajtát. Ami furcsa volt nekem elsőre és megdöbbentő, amikor rájöttem, hogy mérhetetlenül erőszakosak és egoisták, abban az állapotukban alkalmatlanok bármiféle kölcsönös kapcsolatra, amikor őket szabadon lehet választani – tehát nem vérségi, családi stb… szál köt össze vele…

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  9. Éhes disznó makkal álmodik. Meg ecettel nem lehet legyet fogni. 😀 Tudok még ilyen bölcsességeket.
    Én sem értem, hogy az ilyen elmélkedők mennyire nem érzik az ellentmondást, ahogy saját magukat, a testi-lelki nyomorukat teregetik ki. Az érzelmi intelligencia teljes hiányát tárják a világ elé. Ahogy pocskondiázzák a nőket (akik nem hajlandók lefeküdni velük) és nem értik, hogy az istenért nem állnak le velük. Mindegyiket “lepontozzák” nagy fanyalogva, pedig összeszarnák magukat a gyönyörtől, ha egy 5 pontos csaj is akadna nekik. (miközben ők is 5 pontosak, bár 8-ra tartják magukat) Mindent összevetve, savanyú a szőlő.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  10. Nem tartozik a temahoz, de mindig meredez a szor a hatamon amikor azt a szot olvasom, hogy “punci”. Kisgyerekek esetebn persze nem. A pina kifejezessel nincs semmi bajom. Egyedul valek ezzel a problematikaval? 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  13. A barátommal megállapítottuk otthon, hogy vannak emberek, akik annyira más alapon szemlélik a világot, élik az életüket, hogy nem lehet közös nyelvet beszélni velük. Magyarán mindazt, amit itt leírtál, akkor értené meg valaki, ha eleve olyan, akinek erre nem kell külön felhívni a figyelmét.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Virezma: ez tok igaz, vannal ufok akik az eletben nem, de vannak olyanok is akik meg nem ertik, de lehet, hogy meg fogjak. Emlekszem mikor meg fiatal lyanyka voltam gyakran olyan dolgokon hoborogtem ami a legjobban az elevenembe vagott. Aztan hozzaszoktam az erzeshez, mostmar figyelek ha felbasz valami, lehet azert van, mert tagadasban vagyok.

      Kedvelik 2 ember

      Hozzászólás ↓

    • Szerintem is van ilyen. Mi úgy hívjuk, hogy ők más csatornát néznek. Vagy hogy aki még nem ébredt fel. Ha látom értelmét, néha jó reggelt kívánok, de van, aki nem is akarja látni a valóságot.Azokat békén hagyom.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • A múlt héten hullott belém egy fénycsík ezzel kapcsolatban, mikor a könyvtárban olvastam az irodalmi hermeneutikáról. Egy-egy mü értelmezésbeli problémáiról szólt a fejezet és arról is, hogy a különbözö olvasók eltérö értelmezései miatt van-e egyáltalán értelme a müelemzésnek avagy interpretációnak. Magyarul mondhatjuk-e, miután letettük a Harmonia celestist, hogy ez a könyv a magyar történelem ezer évét mutatja be Esterházy módra és a szerzö azt akarta közvetiteni, hogy… x.
      Az is feszegetve volt, hogy mi alapján jut tíz olvasóból mondjuk három ugyanarra az értelmezésre. Nem nagy meglepetés: kulturális, szocio-ökonómiai, tér és idöbeli átfedés van eme emberek között. Ezt úgy nevezte az író, hogy interpretációs közösséget alkotnak. Interpretációs közösség. Ízlelgetem azóta is, mert rájöttem, hogy ez az egyik kulcsa annak, hogy miért is nem tudunk beszélgetni egymással családi kötelék alá tartozó egyedekkel. Nem érti, amit mondok. Nem érti, amit olvasok. Nem ugyanazt a csatornát nézzük. Söt, azt mondja: Tolsztoj, az a valami! az összes kortárs igénytelen müvészieskedés.
      Az interpretációs közösség….

      Kedvelik 1 személy

      Hozzászólás ↓

      • Az “összes kortárs” nóta visszahajlás a bázisra: régen minden jobb volt.

        Egyèbként ö olvasta Tolsztojt, sok minden más értékeset is, csak mégis félmüvelt. Más kérdés, hogy mit értett meg belöle.

        Kedvelés

  14. Szerintem meg nincs is olyan, hogy a NŐK. Ameddig csak olyan emberekkel érintkeztem, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, vagy ugyanúgy élnek, mint ahogy én is szerettem volna, pontosan tudtam, hogy a nők
    – türelmesek, kedvesek, okosak, viccesek
    – jó anyák, és igyekeznek jó feleségek lenni, ugyanakkor van hivatásuk is
    – a családért sokat beáldoznak, de nem többet, mint férjeik
    – az egyedülállóak is jól elvannak, majd ők is alapítanak családot egyszer

    Mióta felébredtem, mindenféle női sors szembejött velem, és pontosan tudom, hogy a nők
    – vagy okosak, vagy nem, vagy viccesek, vagy nem
    – jó anyák vagy nem, sőt, időnként le is mondanak a gyereknevelésről, odadobják a gyerekeket apának vagy az államnak, vagy nem is akarnak gyereket, csak az elvárások miatt szülnek, hogy aztán meglépjenek belőle, vagy kiszekálják a gyerekeikből az életet
    – jó feleségek vagy rosszak, őszinték, vagy hazudnak, ocsmány módon megcsalják a güriző férjüket, majd a váláskor még a pénzét is ki akarják facsarni belőle, közben már máson élősködnek
    – a családért vagy áldoznak, vagy csak döglenek benne, és elvárják, hogy a többiek tartsák el őket
    – ha egyedül vannak, vagy jól elvannak, vagy nyüszítenek a magánytól, és megpróbálják feldobni magukat, mert idejük van mindenre

    Mindenféle ember van, és nem is értettem, hogy lehet az, hogy a barátnőm, mikor elmélyült a kapcsolatunk és elkezdtünk 8-9 órás maratoni beszélgetéseket, meg volt döbbenve, hogy végre talált egy nőt, aki nem játszmázik, nem hazudik, nem ostoba, nem pletykás. Mert ő meg pont olyan környezetben élt, ahol ezek jöttek vele szembe.

    Felszólaltunk, érveltünk, metoo kampány is volt. De mindig lesznek nők, akik kihasználják, hogy a testük által építhetnek bármilyen karriert, vagy akik annyira naivak és buták, hogy meg se látják, hogy ha velük nem is, a többiekkel igen (O. Szonja). Méltatlannak tartjuk, hogy több ember munkáját látjuk el naponta, de olyan elképesztő parazita életformákat látok mostanában, hogy hányok tőlük.

    Én már nem tudom, milyen reprezentáció jelenik meg a fejemben, ha azt hallom, NŐK. Már nem az, ami 20 éve.

    Kedvelik 1 személy

    Hozzászólás ↓

    • És a te életedet mennyiben befolyásolják azok a parazita életformák? Már azon kívül, hogy hánysz tőlük. 🙂 Ha nem rajtad élősködnek, szerintem semmi közöd hozzá, hogy ki mit csinál.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szerintem a tipikus megfigyelhető, ha érdekel minket a világ. Nem csak ahhoz van, lehet közünk, ami közvetlenül érinti az életünket. Pl. mert nem mindegy, mire neveljük a gyerekeinket, hogyan értelmezünk egy filmet, vagy segítjük-e a szomszédasszonyt, aki ilyen sztoriban van. Ettől még ne ítélkezzünk, mert az mindig ön-fölfeletolás. (Akkor is, ha én csinálom.)

        Kedvelés

    • Szerintem nem volt itelkezo. Leirt ilyen jelenseget es annak az ellenkezojet is. Nem azokrol szolt, akik belekenyszerulnek abba, hogy harom kis gyerek mellett apu keresetebol eljenek. En ugy ertelmeztem, hogy az altalanositas pro es kontra, nem arnyalja az osszkepet es nem huzhato ra a nokre, hogy csak ilyenek vagy olyanok. cuki tunder vs banya.

      Kedvelik 1 személy

      Hozzászólás ↓

    • Nekem is ez volt a benyomásom. De én úgy szimatolom, fenntartva annak a lehetőségét, hogy magamat vetítem, mintha csalódott volna Pearl, a korábbi tapasztalataiban.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nem is annyira csalódtam, hanem inkább rányílt a szemem olyan dolgokra is, amik mindig jelen voltak, de nem érintettek közvetlenül. Most meg húsba vágóan igen. Mindig a nőkkel vagyok, mindig amellett szólalok fel, hogy ismeretlenül is, általánosítva álljak a nők mellett. De a mostani szerelmem exfelesége egy tipikus parazita, kb olyan, mint az én exférjem, csak nőben. Azon már évek óta ki vagyok akadva, hogy olyan felnőtt emberek után kell a szart takarítanom, akik elfelejtettek felnőni igazán, de most csontig hatol, hogy két gyerekkel mit tesz az ilyen. Apu neveli őket egyedül, meg most már lassan én is, és elképesztő, hogy milyen rombolást tud okozni egy nő, aki antianya volt és most is az.

        Kedvelés

      • Valahogy sejtettem, hogy a jelen szerelmedhez kötődik a gonosz nő.
        És tudom, hogy jó fej vagy, meg a fiad is, és türelmetlen tanárból is sok van.
        Csak nekem is viszket ilyenkor a másik oldal.

        Kedvelés

      • Igen, ez most tényleg nagyon közel van, de más vonalon is jönnek a sztorik. Csak baráti társaságból hallani nagyon más, mint látni a pusztítást. Gonosz nő sok van, és értem őket is, mert megvan a nyomoruk oka, csak ha valaki gonosz anyában tolja, az számomra bicskanyitogató. Mert ha egyik felnőtt a másikkal kitol, használja, az ellen lehet tenni, pl kilépni a kapcsolatból, ha van rá önerő. De egy gyerek nem tud kilépni az anya-gyerek kapcsolatból. És ugyanez tanárban. Gonosz tanár is van, az ő nyomorukat még jobban értem. De annak is van határa. Most még nem lépte át, de ha megteszi, nem fogom hagyni.
        Nekem minden viszket mindkét oldalról, csak, ugye, a saját gyerekem az mindig más…….:))) Annyira ismerem, hogy nem rinyálós fajta, csak azt meséli el, ami már tényleg a durva határát súrolja.

        Kedvelés

  16. Sziasztok! Jo volt olvasni a temarol. Nekem van egy nagyon hatasos fegyverem: allitolag nagyon szigoruan tudok nezni. En meg nem vettem eszre, de a ferjem is meg szokta erositeni. Igy egesz eletemben szerencsere elkerultek a bena probalkozok. Bar volt aki annyira bena volt, hogy csak 20 ev tavlatabol jottem ra, hogy lehet, hogy udvarolt volna… 🙂 Mondjuk 1 ejszakas kalandom sem volt, mert nem birom, ha egy vadidegen hozzam er, plane nem intim teruleteken. Szoval sok mindentol megvedett a videki puritansag meg a nagyvarosban is. Plusz ugy erzem, hogy gyerekkorunkban mindig csak azt mondtak az emberek amit gondoltak, es ehhez tarsult a megfelelo testbeszed is. Igy kesobb, amikor valaki kedves akart lenni, de a testbeszede elarulta, hogy ez nem valodi kedvesseg, konnyebb volt kinevetni, mint bedolni a trukknek. Mert azert fiatalsag naivsag, es persze mindenkinek jol esnek a dicsero szavak, amivel el akarnak vezetni az agy fele.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  17. “vagy csak arról, milyen egy 15 centis cerka, juj, veszélyes!”

    Igen, az. Veszélyes, mert ha fiatal korában találkozik olyan férfiakkal, akiknek 15 vagy több centis, akkor én legfeljebb B tervként jöhetek szóba, ha azok közül a férfiak közül egy sem akar megállapodni mellette, így viszont ha meg is állapodik mellettem, szexuálisan valószínűleg továbbra is azokhoz a férfiakhoz fog vonzódni, és ezért nagyobb eséllyel fog megcsalni. Lehet, hogy ebben van egy kis önbizalomhiány, egy kis birtoklási vágy, de szerintem aki szerelmes, akár nő, akár férfi, van benne valamennyi birtoklási vágy. Nem akarom, hogy egy nő egy olyan dolog miatt hagyjon el, amin nem tudok változtatni. Ha egy nő azért hagyna el, mert 13 centi, az még sokkal rosszabbul esne, mintha azért hagyna el, mert nem vagyok izmos. Igen, akkor valószínűleg nem is volt hozzám való, de összekerülhet az ember olyannal, aki nagyon jól tudja ezt az oldalát leplezni.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Lám, lám, a frusztrációd. Helyben vagyunk akkor. És erre tanít titeket a pornó meg a saját beszédmódotok: a primitív méret-méregetésre.

      Te azt hiszed, hogy ha egy nő látott már nagyobbat, akkor majd te EZÉRT nem kellesz, hogy a jó szex kulcsa nem a személyiséged, érzékenységed, hanem a farkad mérete. És ebből számodra az következik, hogy NE LÁSSON, NE LÁTHASSON, és még azt is gondolod, hogy CSAKIS ez alapján választ partnert. Vagy azt (ami lehet igaz), hogy semmid nincs, amivel a méretedet ellensúlyozhatod. És a magad szemszögéből nézed csakis.

      Közöd nincs az emberi, kiteljesítő, egymásra figyelő, lelazult, boldog létezéshez.
      Készül a szűz menyasszony című bejegyzés.

      Szerintem amúgy a farokméretet jobban lehet leplezni, mint a véznaságot, és elég gáz, hogy te fiatal férfiként semmit nem teszel azért, hogy izmos legyél. EZÉRT (és nem a péniszméreted vagy hasonló) miatt nem fogod érdekelni azt a nőt, aki ad magára, mert ez mentalitásbeli különbség. Egy testére, lelkére, szellemére igényes nőnek, és ebben igazad van, baja lesz azzal, aki képernyők előtt pazarolja el a szabadidejét, netre ragadt, önös, legegyszerűbb dolgain meg esetleg egy kis tömegkultúrán, videojátékokon stb. kívül semmi nem érdekli.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • “Vagy azt (ami lehet igaz), hogy semmid nincs, amivel a méretedet ellensúlyozhatod.”

        Olyan értelemben nincs mivel ellensúlyoznom, hogy kb. mindenben átlagos vagyok, kivéve az önbizalmam, ami átlag alatti. De ha az önbizalmam nem is lenne átlag alatti, ettől függetlenül az átlagos nők ma már csak jobb híján állapodnak meg egy átlagos férfinál, mert a 20-as éveikben egyre gyakoribb, hogy lefekszenek átlag feletti férfiakkal (akik viszont legtöbbször nem akarnak megállapodni), amióta lassan egyre ritkább a slut shaming. A slut shaming hiánya rövid távon jó, hosszú távon viszont mindenkit boldogtalanná tesz (amúgy kutatások szerint a nők annak ellenére, hogy a feminizmus népszerűbb mint valaha boldogtalanabbak mint valaha) és instabilabbá válik tőle a társadalom, és nagyobb valószínűséggel omlik össze: https://youtu.be/rf3Eub1Hvhs (ő sem azt mondja, hogy az incelekkel össze kellene házasítani a nőket erőszakkal).

        Kedvelés

      • Meg tudod fogalmazni, mit szeretnél?
        Ne azt, hogy mi az oka, hogy nem kapod meg, hanem az igazi vágyadat.
        Szerinted létezik az az állapot, amire sóvárogsz? Másoknak garantált ez?

        A többség jobb híján állapodik meg bárki mellett, nemtől függetlenül, de a férfiak jobban szeretik húzni a szájukat, ha elköteleződésről van szó. Csak azok a férfiak nem húzzák a szájukat, akik úgy vannak vele, hogy “végre egy nőú, ezt annyiszor és akkor lesz szex, amikor csak áén akarom” (vagy: “szorítja, mint pibull a karajcsontot” – írta meglepő nyíltsággal egyikőtök a gyakori kérdéseken), viszont az ilyen levegőt nem hagyó, birtokló, félbántalmazó (“miért néztél arra a férfira?”) típustól a nők menekülnek.

        A fejekben, attitűdökben van a baj.
        Te is itt vitázol, elméleteket farigcsálsz, uszulsz, sajnáltatod magad, miközben fejleszthetnéd magadat ebben az időben, hogy vonzóbb legyél.
        Amúgy mit szeretnél? Tényleg a világ a hibás, amiért nem sikerül csajoznod? Semmit nem tudsz a nőkről, a nők gondolkodásáról, döntéseiről, de azért bele akarsz szólni, elméleteid vannak róla.
        A “rendes srác vagyok” nem bemondásra megy, ez a panaszkodás-mintázat része, valójában egy szellemileg igénytelen, érzelmileg fejletlen, kommunikációképtelen, elváró, szexuálisan frusztrált típus, aki szívesen lenne nem-rendes, csalná meg a nőt, lenne közönyös, szívtelen velük, ha egy kicsivel több aduja volna. Senki nem dől be ennek. Mindjkét viselkedés nőgyűlölő, csak az egyiket a vonzó férfiak engedhetik meg maguknak.

        én rendes férfi vagyok

        Kedvelés

      • Tévedsz: a nők sokkal boldogabbak, esélydúsabbak, mint régen, mert dönthetnek. Például nem mennek bele nyomorú házasságba, élethosszig ócska szexbe, nem veszi őket a szájára a falu, ha szívesen szexelnek.
        Semmilyen shaming nem okés.

        Kedvelés

      • Ti szeretnétek azt, hogy boldogtalanabbak legyenek a nők ma, mert ezzel vissza lehetne őket zsarolni a kettős erkölcsbe, és azt képzeled, akkor jutna nő neked.

        Amúgy lehetsz átlagos, nem kétlem, de az attitűdöd, nőkről alkotott képzeteid taszítóak.

        Kedvelés

      • Szerintem ez a történet ott bukik el, ha valaki saját magát és másokat is az ÁTLAGhoz viszonyít. Az mi, kérem szépen? Ti mind egyéniségek vagytok! Én nem!

        Kedvelés

      • “A slut shaming hiánya rövid távon jó, hosszú távon viszont mindenkit boldogtalanná tesz”, és belinkeltél ide egy videót, ahol 1. a műsorvezető intelligensebb, mint JP, és sarokba is szorítja, 2. semmiféle kontextusban nem hangzik el semmi afféle elmebeteg baromság, mint amit az idézett mondatodban állítasz.
        És akkor mondjuk hallgasd is meg, hogy mit mond a hősöd: “The solution is that they need to become attractive to women. – Yes, that is the solution. There’s no doubt about that.”

        Kedvelik 1 személy

    • Ez döbbenetes, semmi köze a valósághoz.
      Találkozik valakivel a nő, vonalzó is van nála, pedig majdnem minden más stimmelne? És ezt tényleg van, aki elhiszi? Önáltatás.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Vicces. Hihetetlen jó volt nekem egy férfival egy meglehetősen rendhagyó kapcsolatban, pedig szinte értelmezhetetlenül kicsi volt a mérete. De az embernek hatalmas szíve volt, rengeteget röhögtünk, szép helyekre vitt, sokat mesélt érdekes dolgokról, elképesztő érzéki volt. Semmi köze nem volt a kapcsolat végének a méretekhez (a távolságnak annál inkább). Szerintem sok ilyen sztorit lehetne hallani, ha élő nőkkel beszélgetnének csak a neten tájékozódó emberkék.

        Kedvelés

      • Hogy jön ez ide?
        Attól függ, mit várunk egy nőtől anyaság címén, mibe törjük bele az elvárásainkkal. Én sok példát tudok sikeres anyákra.
        A férfiak többsége család nélkül sem képes nagy karrierre.
        Te képes lennél apaságra (igazán jelen lévő, feladatokat váéllalóra) és karrierre? Vagy te egyikre sem?
        Kérlek, ne linkelj ide nőgyűlölő tartalmakat! Köszönöm.

        Kedvelés

      • Ez nem igaz. Van aki kepes (inkabb ugy mondanam akarna ha lenne lehetoseg) es eleg igazsagtalan leirni nok egy csoportjat egy ilyen altalanosito kijelentessel ahelyett, hogy megneznenk hogyan lehetne tamogatni oket. A legtobb no amugy is dolgozni kenyszerul kisgyerek mellett is, jol bizonyitjak, hogy mindenfele nemeletuknagyalma meloban helytallnak ha kell, es kell, mert milyen kisgyerekes anyara biznanak felelossegteljes alommelot heti 20 oraban? Aztan a gyerek felno es ok ott alnak, neha tobb diplomaval meg 15 ev felallasu takaritono tapasztalattal es johet a karrierepites? Koszi. Miert nem lehet peldaul kisgyerekes nok kozott elosztani egy teljes munkaidot igenylo poziciot? Ket felallasban dolgozo not egy teljesidos munkara alkalmazni mondjuk vezetoi pozicioba? Nekem annyi otletem lenne. En szerencses voltam, tok jofej fonokom volt, amikor kisgyerekkel otthon voltam, elhozta, folszerelte a studiot a nappalimba es ugyanugy folytattam a mumkamat mint elotte amikor bejartam. Ferfi volt, soha nem allt le nekem bizonygatni, hogy hol a helyem es mire vagyok kepes. Vannak ilyen ferfiak is es ilyen fonokok is, ilyen konstruktiv hozzaallas is.

        Kedvelés

    • De, gondolom azt, hogy legjobb tudásod szerint elvégezd a melót, amire szerződtél 🙂 mint bárki mástól.

      Exférjem (rajzfilmes mozdulattervező) szentül elhatározta, mikor kicsik voltak a gyerekek, hogy ő bizony jobban részt akar venni az életükben, volt otthon rajzasztal, állvány, kamera, internet, ő majd otthonról dolgozik. Ez akkora plusz terhet jelentett neki is meg nekem is (gyerekeket kizárni abból a szobából, állandóan vagy elmenni otthonról, vagy lepisszegni őket), hogy elég hamar megbeszéltük, inkább húzzon el melózni reggel, és jöjjön haza még értelmes időben, akkor talán produkálni is fog valami kézzelfoghatót. Ő azóta iszonyúan felnéz a kisgyerek mellett otthon dolgozó emberekre.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  19. Juteszembe, volt olyan is, ez mar nem MO-on, hogy ketten csinaltunk egy 40 oras munkat a kisfiam apukajaval, munkahely altal ugy beosztva, hogy valamelyikunk mindig a gyerekkel tudjon otthonlenni. Van am elet az altalanositas fuggonyen tul is.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nekem inkább az a kérdésem, hogy mi az a “karrier”.
      És hogy anyaság címszó alatt itt miért a kisgyerekes anyukák (amúgy jól körülhatárolható és valóban támogatásra szoruló) csoportjáról beszélünk. Jól látom, hogy amint elhagyják a gyerekek az ovis kort, az anyák egészen más potenciálokat virítanak. Szóval ja, azt azért elmondhatjuk, hogy nehéz kisgyerek mellett álommelót nyomni napi 28 órában, de az élet olyan hosszú, a gyerekek meg nőnek.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nem tudom, mi az a karrier? Mindenkinek mas nem?

        Azert a kisgyerekes anyukak, mert siman lehet, hogy akkor jon a gyerek amikor mar pont felig foltornaztad magad a szamarletran, ugyhogy vagy valamilyen szinten kapcsolatban maradsz a pozicioddal, vagy megy a levesbe az egesz, mondjuk szulsz ket gyereket, 5 ev mulva 5 ev kihagyassal mesz vissza a munkaeropiacra, sok szakmaban minden elavult amiben 5 evvel korabban toppon voltal. Vagy mondjuk kozben meg egyedulallo szulo is lettel, igy meg plusz jopar evig nem tudsz full time komolyabb karriert epiteni.

        Kedvelés

  20. De nem akarom, hogy ugy tunjon mintha szerintem minden kisgyerekes vagy egyedulallo anyukanak karriert kene epiteni, tobben vannak szerintem akik nem akarnak, csak mondom, hogy az ilyen altalanositassal meg, hogy masok mondjak meg mit akar vagy tud teljesiteni egy no total kizarjak azokat akik pont nem ilyenek. Es ahelyett, hogy segitseget kapnanak, mert mint tudjuk eleg nehez a kettot menedzselni, vagy le kell mondaniuk a karrierrol, vagy egyeb dolgokrol a gyerekneveles rovasara. Kozben ilyen kenyelmes kozhelyek nelkul amivel ezt a problemat le lehet soporni az asztalrol, lehetne inkabb tarsadalmileg kicsit rajuk is fokuszalni.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Szerintem is elég tág a karrierépítés fogalma. Én azt vettem észre, hogy akit én ismerek, bőven beérné azzal is, hogy a gyerekek mellett (amíg intézményben vannak) dolgozik napi 6-8 órát olyan munkakörben, amiben kompetens, amiben kibontakoztatja a tudását, keres valami fizetésnek nevezhető bért vagy a vállalkozásában valami profitot termel, majd délután tud még foglalkozni a családjával is. Szerintem a legtöbb harmincas-negyvenes nő nem álmodik nagyobb dolgokról, aki meg igen, az úgyis megpróbál megmozgatni minden szálat, hogy elérje, amit akar, aztán vagy sikerül, vagy visszapattan. Láttam ilyet is, olyat is.
      Én pl sose akartam fényes karriert, simán elég lenne, ha tudnék normális óraszámban tanítani, nem szorulnék magántanítványra, lenne egy magyar nettó átlagbér a számlámon minden hónapban. Hát ez jelenleg nem jött össze, de legalább van időm a gyerekeimre. Annak mindig össze kell jönnie.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .