megosztó személyiség

Közzétéve Szerző:

Ha gyenge lélek volnék, és mindenáron segédvonalakat keresnék, vigasztalhatnám magam azzal, hogy hiába, én megosztó vagyok, ez az ok. Ezért hörögnek, ezért nem hagyják, hogy éljem az életem.

Csakhogy én ebben nem hiszek, ez pont olyan, mint a következő szövegek:

majd meglátjuk (általában úgy kell érteni, hogy nem fogsz semmit csinálni ÉS nem is tudod e pillanatban sem, mit akarsz)

a szerda jónak tűnik, majd még beszéljünk (ugyanez programszervezéskor: végtelen variálás, hogy mikorhol)

mindenkit utolér a karma (nem, ez olcsó és a rosszakarat gyáva-spirituális kivetítése. nincs igazság)

csak akarni kell, a végsőkig küzdeni (hát, nem. van, hogy le kell tenni a fegyvert)

én nem foglalkozom vele, nem adom meg neki ezt az örömöt (valójában rajta kattogsz, csak nem mersz konfrontálódni, se kiállni magaért)

ugyanez intézménnyel: mi otthagytuk, elég volt (hát ez remek, hogy az menjen el, akivel szemetek voltak… és ez a diadal? mi lesz, ha senki nem áll bele, hanem lelép)

és: én megmondom mindenkinek a szemébe, velem aztán nem fog… (ez, ahogy mondani szokás, öncélú agresszió, fontoskodó önhergelés, mindenen kiakadás)

Megosztó – ezt a kifejezést gyakran használjuk, de ezt is valami más helyett mondjuk. Megosztó személyiség nem létezik, ezt állítom. Az eredeti jelentés az volna, hogy az illető figyelemfelkeltő vagy exponált helyzetű személy, de nagyon sokan nem szeretik, mert különc, élesen fogalmaz, belemegy a csatákba, nem cukiskodik vagy mert viselt dolgai vannak. Mások meg vagy csodálják, vagy nem zavarja őket a különcség, mert mellette nyújt más jót, vagy mert kellően puzs harsány és erőszakos ahhoz, hogy mindegy legyen, milyen is, netán pont ez a stílus jön be nekik.

Az egyszeri ember (a továbbiakban: EE), akire (akik tömegére) a véleményvezérek építenek, ugyanis nem törődik azzal, ki milyen. Majdnem mindenki enged a dinamikának. EE akárkit szeret, ha a az illető híres és ezáltal, ezzel szorosabb vagy közvetett összefüggésben a szubmisszióra hajlamos EE az ismeretségtől előnyt remél. Látja ő, hogy gáz az illető, van véleménye róla, ki is beszéli, akár “szimpatikus”, akár nem, de hát a véleményvezér a híres, nála van az erő, ezért szemtől szemben EE nagyon kis lelkes. Nincs új a nap alatt (na, ezt még soha nem írtam le, asszem): ahol erőt gyanítanak, oda gyűlnek, behódolnak, és eljátsszák, hogy ez rendben van, és de szép a császár ruhája. Akkor is, ha az illető gáz. És akkor is, ha emberi remek.

Ez ellen egy vértezet van: a teljes tartózkodás, napszemüveg, némaság civilben. Csinálják is sokan.

Gondolnád, ez valami tömegpszichózis meg reflektálatlan viselkedés, de nem: egy:egy viszonyban is csinálják igen reflektált, önismeretükre büszke emberek (hogy aztán a plüssállatnak használt célpontjukat gyepálják, amiért nem teljesíti a várakozásaikat, vagy kiderül róla: ő is ember). Ez egy olyan jelenség, amelyet én is megtapasztaltam, és irtózom az ilyen emberektől, az alakoskodásuktól, attól, hogy alárendelték magukat, aztán meg dühöngtek, és nem bírtak elegánsan, emelt fővel elmenni.

Szóval, a megosztó szó az alábbiakat jelenheti:

figyelemfelkeltő, innovatív szereplő (aki mindegy, milyen, mindeképp célpont)

te nem szereted őt, csak ezt nem mered így megmondani, így lesz “megosztó”

az illető egy puzsellenszenves, figyelemért verekedő, mindenáron jelen lenni kívánó, csapból is ömlő, mindent a maga szemszögéből, elfogultsága alapján tárgyaló, sértődékeny, nívótlan valaki, akinek néhány hasonló személyiségű, ám még szerényebb képességű vagy kevésbé merész lelki rokona bedől

valaki, akit eleve gyűlöletcélpontnak dobták be a magyar reflexeket és zsigeri reakciókat pontosan ismerő szakemberek: Berki Krisztián, Pintér Tibor, Conchita Wurst, Kiszel Tünde, Terry Black, Sarka Kata, Vajna Tímea és az összes konfliktusosabb valóságsó- meg tehetségkutató-szereplő. Mit érdekli az ilyen “celebet”, hogy te utálod őt, vagy magadat sokkal nemesebb léleknek képzelve trashnek tartod a jelenlétét? Amíg az imágója eladhat tartalmakat, addig ő fényesen él, és leszar téged. Meglehet, hogy az illető erősen rájátszik a küldetésére, és készakarva csinál hülyét magából, lehet, hogy élőben sem jobb fej, lehet, hogy romlott, sérült lélek.

Viszont van az is, aki híresen elegáns, kedves, jó renoméjú, kutyába soha le nem menő művészember, és ismeretes (kiderül róla), hogy mekkora féreg. Tényszerű féreg.

És végül van még egy jelentése a szónak az ugaron. A “megosztó” személy zavaró, mert kellemetlen felfogni, amiket mond, állít. Tabutémákról ír, mivel pont ez a feladata, a többit már elmondta más. Nem konform, nem kedves, nem diplomatikus – nem mindenkinek opció diplomatikusnak lenni, kínos helyzetekben konfrontáció helyett hallgatni pedig megalkuvás. Van haszna, de nem túl dicső.

Író, mozgalmár aligha lavírozhat, és állati kínos, ha simulékony, kellemes, mert akkor nem bátor, nem mondott semmit.

én nem tudom, de nem bírom ezt az embert, irritál – ez viszont azt jelenti (celeb, neten figyelt, messziről lesett személy esetén), hogy irtó frusztrált vagy, és azt hiszed, érdekel bárkit, hogy neked ki a szimpatikus. Akiről mondod, a létezésedről sem tud.

Szóval amikor valaki az erőszakot vagy hurrogást azzal igazolja, hogy az illető megosztó, az nekem ezért büdös mindig. Nem azért csinálják velem sem az áskálódást, mert megosztó vagyok, vagy akármilyen vagyok.

Tehát: 1. nebvét nem vállalva, álnéven zaklat, és én vagyok a selejt, a hulladék;

2. azért névtelenül csinálja, mert selejt vagyok.

Bravó!

Akármilyen lennék, rám mondaná, odahazudná, elferdítené – teszi is. Baj a lábfejem, a sapkám, a mindenem. Akáhogy igyekeznék, ha EE-nek nincs közvetlen haszna belőlem, akkor basztatna, mert zavarja, amit ő nem ugrott meg (akár csak annyi is zavarni tudja, hogy ez nem hobbiblog, vagy hogy van időm edzeni, de olyan is volt, aki a ketogén miatt gyűlölt meg).

Nekem egy blogom van, el lehetne menni mellette. Azért csinálja, mert buta, unatkozik, van netje, és mert erőszakoskodni akar, ebben éli ki magát.

És nem, ez nem vita, nincs téma ugyanis, és nincs közös szándék, megértés. Ez egyirányú agresszió. Csak a célpont személye van, aki nem lehet téma, hiszen ő résztvevő, és így az egész csak vádaskodás, személyeskedés, álnévről: gondosan bebiztosítva, hogy rá ne lehessen semmit mondani, hiszen ő nem látható. Gázláng-effektusnak szánt kommentelés. Ez nálunk nem működik, hogy empatikusnak kéne lenni, és nem idegenkedni mindentől, amit nem ismerünk. S hogy én ebből is építőt hozok ki, és nem megyek rá, az nem az ő érdemük.

20 thoughts on “megosztó személyiség”

  1. Amugy a vombat tok nem agressziv, nem harapos, ejszakai allat, vermeket as, abban szunyal. Ha mar hasonlatot hasznal, legalabb talalhatna valami jobbat…. Eh, meg gyulolkodni is bena.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  2. Én ugyan nem használnék ilyen szavakat, mint akit idézel a posztban, de nagyon sok embert bántottál, Éva. És bosszúból, túlzón, kegyetlenül. A feljelentések, meghurcolások nem jó felé tolják az ember imidzsét, értelmes ember ezen miért csodálkozik? Persze, nagyon kellemetlen lehet, megértem. De sokakat próbáltál tönkretenni. Ez tény.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Most ez megint egy új név, gratulálok. Miért van erre szükség?
      Akit letiltanak, miért erősködik?

      Engem már sokszor kielemeztél: bosszú, dicsekvés, miért gondolom, hogy irigyek, mentális beteg vagyok, magamnak csináltam, megérdemlem, tönkretevés, feljelentés.
      (Bűncselekményeket feljelentünk, megjegyzem, te mit csinálsz velük? Mindegyikben igazam lett, vajon ez mitől van?)
      No, és azokról, akik így zaklatnak engem, mi a véleményed?
      Te is a probléma része vagy, annyit mondok, hiába színészkedsz a nyugodt stílussal.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • És: tönkretenni? Mert leírom, hogy mit gondolok egy jelenségről vagy viselkedésről? Ez miért tönkretevés?
      Hogy volna nekem akkora hatalmam, hogy tönkretegyek bárkit?
      Csak nem az íráskészségemre gondolsz? Szerintem az érdem. Arról ismernek. Abból élek. Azzal mondom ki, ammi fontos. csak hát ez nem mindenkinek tetszik…
      Írja le ő is a véleményét, ne kavarjon. Saját nevén, saját helyén. Szerezzen saját olvasót, ne az én közösségemet használja szarkeverésre…
      Ne utánozzon, ne árulkodjon, ne lopja le a blogom, ne hazudozzon.
      Amúgy mi közöm ezekhez az emberekhez? Nem én mentem őket olvasni, velük ismerkedni, őket provokálni.
      És neked mi közöd, hogy én másokkal mit csináltam?
      Veled csináltam valamit? Írj privát, rendezzük el, vagy szállj le rólam.

      Ha nem veled, akkor honnan tudod ilyen pontosan, hogy mi történt? Onnan, hogy kitaláltad rólam, hogy “én bármire képes vagyok”? Vagy elsírta neked a sok jellembajnok?
      Te is tudod, hogy a vádak háromnegyede színtiszta hazugság.
      Amit tettem, az eleve durva aljasságra volt reakció, és hatékony volt. Az ember kiáll magáért. nem, ez nem bosszú, ez következmény. “Ne basztasd a bloggert”, találj értelmet az életednek nélkülem, és akkor nincs konfliktus.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Embereket tönkretenni nem csak hatalom kérdése, elég gátlástalannak lenni, mint amikor feljelentetted a háromgyerekes barátnődet a munkahelyén.Meg a beteg feleséget, különféle üzengetésekkel. Ilyeneken “kattognak” azok, akik nem szeretnek. De felesleges is veled kommunikálni, mindenki zaklató lesz, aki másképp látja a dolgaidat. Nekem nem fontos, hogy te rendben légy, tehát nyugodtan zaklatózz le. Pedig egy hajszálnyira voltam attól, hogy közzétegyem annak a két olvasódnak a nevét, aki kétkulacsoskodik jó pár hónapja, mert szerintem mocsokság. De minek segítsek? Úgyis kiderül idővel. Te meg gondold azt, ami jólesik 🙂

        Kedvelés

      • a lényeg, hogy nekem jó legyen, ennyit mondhatok 🙂
        a netes “ismerősök” és az ismeretlenek oldják meg nélkülem, nem vagyok dadus, full leszarom ezeket a zavaros kavarókat
        de ha nekik is a saját javuk lenne a lényeg, akkor nem körülöttem kavarnának irigyen, nem hazudoznának, és ők is boldogok lehetnének

        Kedvelés

      • Próbáld esetleg a szar érzéseidet, sajnálatodat, ellenszenvedet, aggodalmadat, hazudozási hajlamodat te is magadban rendezni, megoldani, szakembernél elzokogni, vagy támogasd ama rettentő nagy áldozatokat, beszélj ki velük, mert itt nem érsz el vele semmit, és a kamura nem kíváncsi senki, nem erre való a komentelés.

        Kedvelés

    • Gyűjtöm ezeket a regényembe, kemény dolgok lesznek benne.

      Sajnos, nem tudok senkit tönkretenni, 2020 tavaszát kezdtem valamennyire visszaszólni az elemi határaim többéves, aljas megsértése miatt, amit csürhébe verődve csináltak. De te például megérdemelted volna. Nincs ebben semmi különös. Akin nagyon taposnak, az megvédi a határait.

      Neked rossz a lelllkiismereted, aranyom. Pofán talált a levél, amit beraktam? Rossz érzés így látni, miket irkáltál, ugye?

      Rossz látni azt is, hogy valaki különb nálad. És hogy nem fél. Ez a te bajod.

      Mennyi aljasság, kavarás, rámkenés. Te magad vagy a probléma, te rém. A szörnyű pletykáid, fontoskodásod. És van pofád ezt másik néven csinálni, bennfenteskedni, személyes dolgaimról álnéven szövegelni, nekem elmagyarázni nagy tudóskodva. Meg fontoskodsz, hogy ki a “kétkulacsos”, te tudod, de nem mondod meg. Kit érdekel? Hogy árthatna nekem? Gyáva aljaskodás, paternalizmus együtt, álnéven… szép.

      Ha bárki üzengetésnek vette, hogy megírtam a történeteimet, ahhoz ide kellett járni szaglászni. Kit minősít ez? Mondd már meg, az a szegény asszony, akinek 2018 késő őszéig a nevét sem tudtam, mit olvasgat itt? Mit keresne ő itt? Soha nem olvas semmit. Csak nemhogy nem bízik abban a drága, jellemes férjében? De hát miért?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  3. Visszajelzés: e kettő kell nekem | csak az olvassa. én szóltam.

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .