de akkor most hogy?

A csakazolvassa blogot 2012. április 16-án indítottam (a facebookoldalt 2012 augusztusában), akkor már több év netes jelenlét és alkalmi újságírás után.

A blog szövegalapú, a posztok többsége irodalmi jellegű, személyes publicisztika, esszé; van néhány novella. A szerző feminista, de a blog nem része sem a formális, sem az informális nőmozgalomnak.

Sokan próbálták utánozni: “én is sikeres leszek”. Nem lettek.

Ezen a felületen vagyok jelen a kezdetektől: nem törlök, nem váltok nicket; a sablon, a szerkesztői megoldás sem változott.

A szerző.

Olyan emberek laza közössége a blog, akik túllátnak a szelfi-pasi-gyerekabajgatás-kamuezotéria-sorozat-lájkok-Horvátország-idézetek-divat-gasztro-kisállattartás közhelyein, és valami összetettebbre vágynak. Nyelvi élményre, új gondolatokra, témákra, önismeretre, szépségre. Gyakran lázadók, sokszor hasonló a sorsunk. Inkább gondolkodnak, mint hangoskodnak. A pletyka, a szenzáció, a kavarás itt nem játszik. Sokat olvastak korábbi életükben, van ízlésük, tudják, miben hisznek.

Rendszeres hozzájárulásuk révén származhat a fő bevételem a blogírásból. A szövegírás munka, és ha elég jól csinálod, akkor bevételt hoz.

A blogszövegek írásán felül a szerző havonta 4-10 cikket ír, lektorál, fordít, könyvet ír.

MIT CSINÁLUNK? KONKRÉT TEVÉKENYSÉGEK A CSAKAZOLVASSÁN

A legújabb kezdeményezés: feminizmus felsőfokon angolnyelv-fejlesztés, csoport a hazai alapítóval. (Írj, ha érdekel!)

Bár mindig fogadkozom, hogy nem csinálom, több tucat olvasóm rendszeres lelki támasza vagyok. Mesélnek, kérdik a véleményemet.

Kiállás van ügyekért, más nőkért. Ezek nem a személyes konfliktusaim. Csak arról írok, amihez értek, amiben nyakig benne vagyok, és innovatív módon tudok róla írni. Utánajárok. Ha nem tudok eleget, akkor nem foglalok állást.

Információt adok, nyelvi és helyesírási kérdésekben segítek.

Edzőterembe járunk, szabadtéren edzünk, képzéseket szervezek. A facebookcsoportunkban is intenzíven tapasztalatot cserélünk (Ne félj az edzőteremtől!).A Kör. Ez is csoport, színházba járunk együtt. Néha mi vagyunk az egész első sor, és vastapsokat generálunk. Csak a legjobb, az élvonal érdekel.

Irodalmat elemzünk. Novellát, verset, regényt. Találkozókat, irodalmi esteket szervezek. Kvízek, tesztek vannak a blogon: nyelv, helyesírás, műveltség.

Futunk.Miért csináljuk mindezt? Mert értelmes, minőségi életet akarunk élni, és nem elégszünk meg azzal, amit a hazai közeg a nőknek, anyáknak szán.

NINCS A BLOGON

Termék, marketing, semmilyen üzleti érdek, más blogok, honlapok nyalása.

A közösségi finanszírozás demokratikus: mindent olvashat az is, aki nem támogató.

Nincs smink, csajoskodás, celebeken csámcsogás, mainstream tartalmak.

Dühösködés, acsargás, barátnősködés, feszkólevezetés, “együtt vagyunk erősek” hergelődés, közös ellenség elleni uszulás. Nem magányenyhítésre indítottam a blogot, van IRL társaságom, erős, megbízható emberi kapcsolataim.

Nincs lájkszámolgatás. Nem feltűnési vágy, az elismerés éhsége íratja a blogot, hanem szenvedély és elvek.

Nem reagálok napi hírekre, nem dühöngök olcsón, nem esztétizálom fel bagatell történeteimet, nem szimpátiára hajtok.

Vállalom magam. Következetes vagyok. Több mint hét éve tartalmas, értelmes posztokat írok, jelenségekről, trendekről, viselkedési mintázatokról, minőségi kultúrélményeimről. A bírálatom nem finnyogás, hanem megalapozott érvelés.

Tudom, hogy sokaknak nem tetszik, sokan nem jóindulattal vannak itt. Nincs velük dolgom.

Soha nem hittem volna, hogy fenyegetések özöne érkezhet egy intellektuális blogra. Hogy vadidegenek azt méregetik, miből, hova utazom, mennyi a színházjegy.

Nem félek, hogy majd nem szeretnek, mert ha félnék, nem írhatnám meg azt, amit gondolok.

MIÉRT UTÁLNAK?

Mert üres az életük, irigyek, tehetségtelenek, szar a melójuk, betegek és depressziósak, eltorzult a személyiségük, és nem bírják elviselni, ha valaki nem az ő szintjükön van, ráadásul ki is mondja az életükről, a hazugságaikról az igazságot. Azt hiszik, én is lájkokat számolgatok, mohón táboroskodom és szimpátiára gyúrok. Engem csak az írói szuverenitásom és az életem minősége, színessége érdekel.

*

Megváltozott az olvasótábor, és túl is vagyunk a

feminista aktivistából, ügyek képviselőjéből mámorosan edző magánszemély, sőt, fitnesz-motivátor Gerle Éva (wtf?)

sokkján, megszokta a blogom azt, aki lettem, és nem kell már folyton védekeznem. Felmerült az életmódváltással kapcsolatban rengeteg kérdés, sok olyan is, amelyekről többször írtam már, de azok a mondatok leperegtek a napokkal a blog mélyébe. Aki rászánja az időt, szétszórtan a jelszavas sportrovaton kívül is számos információt találhat, ehhez ajánlom a blog főoldalának oldalsávjában a címkék szerinti tájékozódást és a kommentek végigolvasását is.

ehun e

ehun e

A hogyan kezdjek bele? féle összegzés óta eltelt bő fél év, ez itt újra egy összefoglaló, nekibuzdulós bejegyzés, és igyekszem a régi olvasóknak is újat mondani. Főleg a sokat emlegetett attitűdről, a sikeres és örömteli változáshoz szükséges mindsetről szól ez a mostani, mert ez tisztult le az utóbbi időben bennem is.

Én először csak magamnak csináltam. Később derült ki, hogy a változásomban motiváló erő rejlik, és akkor kezdtem sokat írni róla, meg képeket kitenni több helyen: a blogon, a shop.builderes cikkekben, a facebookomon és a nemzetközi ketogén támogató csoportban. A visszajelzések szerint a történetem erősen hat, főleg az új beszédmód és az örömteli volta az edzéses-táplálkozási tudatosságnak, a célok felé haladásnak.

Ahhoz, hogy legyen erőm és örömöm, kitartásom, elengedhetetlen, hogy tisztán lássam magam, de ne legyen a tisztánlátásban szorongás és öngyűlölet — csak az lesz képes jól lenni, aki elbírja a valóságot. Abban ugyanis semmi félelmetes nincs, és másból nem lehet kiindulni, téveszmékre teljesítményt nem lehet alapozni.

Mindenki küzd valamivel. A szépítések és tévedések lehántása mindig konstruktív.

A jövő viszont csúnya fejezeteket ígér, ha nem mozdulsz.

Velem, már ki merem mondani, csodaféle történt, azért írok ennyit és ilyen egzaltáltan. Keresem a szavakat, a változás kavarog, nekem is meg kell fogalmaznom magamat. Az egész nem olyan, mint hittem. Nem úgy lett és nem az történt, amit vártam. Egyáltalán, kicsit sem nem hittem volna, hogy ilyeneket fogok csinálni harminckilenc évesen, és hogy a változás és a megfiatalodás ilyen mérvű lesz. Hogy legjobban a mozdulat feszülését élvezem majd, és hogy ilyen az én igazi, fickándozó testem.

Nem azért kezdtem el, mert a tiffanylámpa-korszak már megvolt, a gasztroblogom is befulladt — úgy éreztem, meg kell dolgozzak a testemmel, csak így élek túl, elpusztulok különben. Magamnak, az énemért kell ez, nem szántam ezt senki szemének, bő fél évig semmilyen fotó nem volt itt. De most meg lesznek nagyon szépek, sőt, elég sok minden lesz, mert meg szeretném mutatni a sportnak, a nőiségnek, az öngyógyításnak ezt az olyannyira más formáját.

Egy-egy mondat sokat számít, felém susog a múltból: szerintem te jól izmosodnál — engem nagyon szeretett egy sportoló, és én az ő elvesztését így tudtam feldolgozni, hogy én is sportolóvá váltam (ő meg bloggerré).

A csoda nem átruházható. Senki nem ígéri, hogy ha te is kitartóan súlyzózol, akkor majd meg fog történni. Van egy csomó egyedi körülményem. Például jól bírják az ízületeim a terhelést. Mindig arányos voltam, meghízva is. Van többféle sportról élményem. Volt időm utánajárni annak, mi kell ahhoz, ami nekem fontos. Sokan szeretnek és hisznek bennem. Szedek sokféle kiegészítőt, és ezeknek komoly szerepük van a fejlődésemben. Rászánom az időt és a pénzt, kicsikarom az életből. Nem extrém nehéz fogynom. Nem voltam inzulinrezisztens. Nincs semmilyen krónikus betegségem. Elég önálló vagyok, kritikusan és intellektuálisan tájékozódom mindenféle témában, és nagy rutint szereztem az angol nyelvű olvasásban. Sosem hallgattam senkire, bírom a konfliktust, merek önállóan dönteni. Nagy szabadságfokom van: nem húz vissza semmi, csak a saját rossz szokásaimmal kell megharcolnom.

Akinek mások a körülményei, annak más lesz az útja. Annyit tudok mondani, hogy létezik az az állapot, hogy egyszerre minden másképp van. Hogy amit változtathatatlannak hittél, átalakul. Kiderülhet, nem vagy te bagolytípus, hanem az a feldúlt hormonjaid és féldepressziód tünete csak. Előjöhet belőled egy futó, egy táncos, egy önfeledt testű fiatal nő. Lehet, hogy meg tudod növelni a testmagasságodat. És igenis meg tudsz lenni fagyi nélkül, mégpedig remekül.

A saját legjobb testedet, állapotodat akard: se híres emberhez, se 90-60-90 leányzókhoz, se szétszálkásított csodalényhez ne viszonyítsd magad. A fotók szépek, de ezek pózok, és persze a legjobb formájukban. Szezonon kívül ők is meghíznak. És ha jelentős zsírt veszítesz, nem leszel olyan, mint ha az eleve vékonyabb állapotot formásítod. A bőröd sem lesz olyan, minél idősebb vagy, annál kevésbé, viszont sokat javul.

Mindig lehetsz jobb. Aki pedig a kemény munkád és a lelkesedésed összeszorzásából leszel, azt a valakit szeresd nagyon. Az vagy te ugyanis. Lehet, hogy kockás hasú. Lehet, hogy nagymellű. Lehet, hogy hosszútávfutó alkat.

Most jön a magazinos tizensok tanács, hogy elérd álmaid testét. 🙂

Mindenekelőtt: azonosítsd a problémádat! Mi van most, mi nem jó, min változtatnál, mitől félsz? Milyen voltál a tested legboldogabb állapotában? És mi a reális cél? Nem lehet egyszerre mindent, a túllelkesedés önmaga ellen fordul, ellobban. Legyél komoly, összeszedett, mértéktartó, és ezekkel együtt akard nagyon. Alakul lassan, hosszú az élet.

Amíg a célod felé haladsz, a megélésre helyezd a hangsúlyt. A cél a jelenben van, nem tudom másképp mondani: közben, ott történik a lényeg, amíg érzed azt a szagot, amit csak akkor érzel, amikor olyan nagyon megtolod. Amikor ezt felfedezed a pillanatban, akkor már biztos, hogy nagyon jó lesz, forradalmian.

A jót lásd, nézd, makacsul, mindenben, örülj a kezdeti sikernek, az új élménynek, egy jó íznek, annak, hogy már öt hete csinálod.

Ne akadj fenn a részleteken, aggályokon. Ne dumáld szét. Figyelj befelé, ne agyalj, ne magyarázz, menjél, csináld. Válj azzá teljesen, aki ezt az egészet csinálja. Nem biztos, hogy minden étkezésed, edzésed fotóra kívánkozik, nem fogod mindig megélni a diadalt, de mégis csinálod, ott vagy, nem halogatsz. Ez az, ami megerősít. Lehet, hogy tökéletlen technikával guggolsz, de ha odafigyelsz, ha megtanulod a saját testedet, külön érezni az izmaidat (ez egy nagyon érdekes képesség), és ha megnézel jó videókat, és kitartóan csinálod, akkor nincs az az isten, hogy fél évvel később is rosszul guggolj.

A tárgyak is elterelik a figyelmet, ráadásul pénzbe is kerülnek. Ismerem én is a neonlila futócipő vonzerejét, de csak akkor engedem meg magamnak az ilyesmit, ha kitartóan és keményen edzek. Előzetes motivációként egy darab súlyzópárt vettem, meg egy ugrókötelet.

Lelkileg ott kell lenned: nem edzhetsz és nem diétázhatsz mellesleg. A diéta azért csalafinta szó, mert ez volna a normális étkezés, ez tesz jót a testünknek, illetve már csak így állítható helyre a megrongáltsága. Korábban éltünk vissza a kajálással, és használtuk olyasmire, amire nem való, ami rombol, amivé a szokások és beidegződések tették. Nem, az nem normális. Nagyjából a teljes társadalom visszaélősen kajál, és ettől van ilyen állapotban. Ez az új, ez pedig a szükségleteknek megfelelő, életre és erőre koncentráló öntáplálás.

Olvass utána alaposan, szánd rá az időt. Ne ítélj azonnal, keress kitartóan, ugyanakkor legyél kritikus, válogass, és ne félj az ellentmondó információktól: az igazság lassan leülepszik. Én például végigolvastam amerikai plasztikai beavatkozásról szóló fórumokat a has- és mellparám miatt, mire biztos lettem abban, hogy mit nem akarok. A tájékozódás nem agyalás, csak akkor, ha hagyod magad eltéríteni a tervedtől.

Ami összeáll az olvasottakból, azt is szabd magadra. Kérdezz fórumokon, keress támogató közösséget, és légy önálló. Ne gondold, hogy te csak egy laikus diétázó vagy (ez a szakmai gőg az, amitől idegenkedem az amúgy árnyalt dietetikai blogtól, az alimento.blog.hu-tól). A saját testedet neked kell tudnod.

Nem kívül van a lényeg. A bodybuilding.com profi inspiráló tartalmai ugyanolyan píáros agymosás ám, mint egynémely szekta tevékenysége. Állandóan jelen van, belekiabál, lelkesít — ha erre van szükséged, valami fontos hiányzik. Nem ők tudják, és nem is ők csinálják, hanem te. Odapillantok a Dwayne feliratra a nehéz pillanatokban én is, mert motivál, de én vagyok az, aki odapillantok.

 

 

Minden guru, minden módszer, táplálékkiegészítőket forgalmazó cég és lenyűgöző testű személyi edző a pénzedet akarja, ezért mond olyan szépeket, és másokról meg annyi csúnyát. Figyelj a szavakra és arra, ami mögöttük rejlik, és ne állj rá az elején egy konkrét útra. Se egyetlen sportágra, se egy személy nevével fémjelzett módszerre, se egyetlen cég termékeire. A lelkesedésed ne az legyen, hogy felesküszöl valakire, valamire, ami rajtad kívül van. Ne valaki más érdekeit szolgáld, mert a rajongásnak van egy lendülete, és az el tud vinni önmagadtól. Önmagadra esküdj föl.

Sok szar proteint megittam én is, mire a lehetőleg adalékanyagmentes, tiszta, jóízűt megtaláltam, és ott is kikevertettem a saját, MCT-vel dúsított, szénhidrátmentes változatomat, és abból mára sokkal kevesebbet fogyasztok. És persze a TPW is a pénzemet akarja, tudom én.

Legyen tudatos a táplálkozásod. Többféle út van, találd meg a neked valót. A vega is jó lehet, a kiegyensúlyozott tápanyagarányú vegyes is, szénhidrátostul, az okinawa is szuper, a low carb és a ketogén is, utóbbi egészen más dimenzió, és átírt bennem mindent, amit az egészséges táplálkozásról hittem. És annyit állítok, hogy 1. nekem bejött a ketogén, 2. a zsíralapú anyagcserére való átállás, a telített zsírok fogyasztása nagyon hatékony eszköz a formába lendüléshez és formában maradáshoz, 3. terápiás hatása van, 4. sokkal élhetőbb, változatosabb, mint amilyennek kinéz. (De nem való a makacs szénhidrátfüggőknek.)

Egy biztos: nem szervezheted ki, vagyis bízhatod másra ezt sem. Neked kell figyelned, összeraknod, mit egyél, és ebben komolyan akadályozhat a családi étkezőasztal és a szokások, az, hogy mit igényelnek a gyerekeid, a házastársad, és mit főz az anyósod. Ez talán a legnehezebb az egészben.

Szokták mondani, hogy a siker titka hetven százalékban a diéta, és csak harminc az edzés. Szerintem az étrend egy igen-nem kapcsoló: ha formás, eleven szeretnél lenni, akkor meg kell változtatnod az étkezésedet, anélkül nem lesz semmi.

Étkezz tisztán, vagyis minél kevésbé ipari, feldolgozott ételeket. Tudd, mi van a tányérodban (te rakd bele). Egyél kevesebb kalóriát. Egyél több nyers, élő ételt. Jó zsírokat. Kerüld az adalékanyagokat és a hozzáadott cukrot.

És igyál sok vizet. De tényleg. Minden nap. Három hónap múlva is.

Aludj, jól, eleget, és időben. Onnan fogod tudni, hogy egészségesebb lettél, hogy megváltozik az alvásod minősége.

A sport meg élmény, öröm, ha ráérzel. Érezz rá, ez a cél, vagyis: éld meg, figyelj, ne mondogasd a hiedelmeket (nem szeretem, fokozatosan haladok stb.), ne rontsd a saját sportolásodat, és ha engedted, hogy elsodorjon az élmény, onnantól már könnyű, önjutalmazó. Így célzottan hathatsz egyes testrészekre, másrészt megnöveli a teljesítményedet, erőnlétedet, szélesíti a testi élményeid skáláját a sport, és rendberakja a gondolkodásod. Mindenestül kompetenssé tesz, ügyesnek és hatékonynak fogod érezni magad. Ebben is találj saját utat, haladási tempót, sportágat, és megint csak annyit mondok: komoly izomtömeg és észrevehető átalakulás a súlyokkal végzett edzésektől várható (ebből is van sokféle: gépes, kézi súlyzós, súlyemelés, kettlebell). Hosszú távon ne csináld azt, hogy csak kardiózol alacsony intenzitással, lötyögsz az ellipszisen, biciklizgetsz, ez csak bevezetésnek, átmozgatásnak jó. Sokan ezt nevezik sportnak, és nem is látszik meg rajtuk egyáltalán. Ha nem hajtod meg magad, ha nem izzadsz, kalóriadeficit mellett le fog épülni az izmod, és petyhüdt leszel.

2014. augusztus

2014. augusztus

ilyen, ha combfeszítek

2015. október (ráfeszítek, amúgy nem ekkora)

Legyen változatos az edzésed!

http://shop.builder.hu/tedd-valtozatossa-a3379

Itt van egy lista, mi számít fittnek. Aki csak fut, nem fitt. Aki csak izmozik, az sem.

Az egyik esetben adott egy futó, aki hihetetlenül kitartó, vékony testalkattal, ugyanakkor alacsony erőkifejtésre képes, a másik oldalon pedig egy testépítő áll, aki nagy erővel rendelkezik és ehhez nem megfelelő erőnlét és túlzott testtömeg társul.

Mi lehet az arany középút? A fitness 10 mérhető képességből tevődik össze:

  • légzési- és keringési állóképesség
  • kitartás
  • erő
  • hajlékonyság
  • robbanékonyság
  • gyorsaság
  • koordináció
  • mozgékonyság
  • egyensúlyérzék
  • pontosság

Ha valamelyikben hiányt szenvedsz, akkor a tökéletes harmónia és az egyensúly felbomlik.

http://fandm.hu/crossterem/

Sőt, ne csak eddz: tedd ki magad mindenféle hatásoknak. A legjobb, ha az életedet nem fűtött lakásban, képernyő előtt, liftfülkében és kocsiban éled, ahonnan egy-egy órára elmész egy kivilágított és fűtött edzőterembe, hanem cipekedsz, kertészkedsz, kirándulsz, gyalog mész egyébként is.

A fűrészem akkuval együtt 3,3 kiló. Olyan nehéz volt még tavaly, csak tartani is…

Szaunázz. Próbáld ki a havat mezítláb az erkélyen. Taposs kavicsokon. Dörzsöld át a tested durva tengeri sóval. Ugrálj, mintha gyerek volnál, táncolj hangos zenére. Böjtölj. csinálj olyasmit, amit nem szoktál, törd át a mentális gátakat.

Dokumentálj. Írd fel a kiinduló adatokat: kiló, körfogat (vállszálesság, mell, derék, csípő, comb, vádli). Fotózz sokat. Mennyit futottál, mennyit emelsz, mikor váltottál nagyobb súlyzóra?

Nagyon jó lesz majd visszanézni a számokat, fotókat, komolyan motiválóak. Jó látni, honnan jössz. A fotók segítenek feldolgozni az új testedhez tartozó új testképet.

Nézess vérképet rendszeresen, különösen ha nagyot változtattál: sokat fogysz vagy egy-egy tápanyag kihagyásával diétázol. Méresd meg a testösszetételedet.

Ne hallgass a firtatókra, okoskodókra, rémhírtejesztőkre, a nálad kevésbé tudatosan táplálkozókra, edzetlenebbekre. Ha másképp csinálod, akármilyen szerény vagy, firtatni fognak. Akkor már inkább élvezd ki. Közlekedésbiztonságilag is előnyösebb jól kinézni, nem anyáznak az autósok.

Csatlakozz a sportrovathoz, és légy ott is aktív. Nincs rossz kérdés. Más is azzal küzd talán, amivel te.

Keep movin’. Enjoy the movement. Gymfeminism. 🙂

82 thoughts on “de akkor most hogy?

  1. JO ez az irás Eva! Nagyon motiváló, tiszta. Pátoszok nélküli. Nincs benne fényezés, önvád, de öndicséret se. Csak a lét öröme hangzik ki belöle. Ez jo. Ez tetszik. Ha most nem olyan lennék amilyen már vagyok, rögtön csinálnám a felüléseket. DE! Majd ötvenévesen három gyerekkel harmincnyolcnak tippelnek, tisztán, vegymentesen eszünk. Nem veszünk fölösleges szarokat. Gyalog járok, cipekedem. Szépen felöltözve is lehet jokat gyalogolni,beleizzadni a Passionata melltartóba.
    A kevés evés örömét most fedeztem fel, hogy nekem milyen jó, ha nincs tele a gyomrom, igy még jobb minöséget és abból sokkal kevesebbet lehet venni/enni.
    Mentálisan is nagy hatása van ennek a kevésevésnek, de annál több jövésmenésnek.
    Csináld Èva, csináld. Szeretjük amit irsz.

    Kedvelik 1 személy

  2. Szia Éva! Meglepődtem, hogy már szeptember óta olvasom a blogodat. Időnként, nem rendszeresen, és még nem szóltam hozzá egy témához sem, de már majdnem. Jó írások, jó kommentek, jó kis csapat. Viszont bénázok itt az informatikai résszel, nem látom az értesítéseket a beérkező levelek között, pedig ha rákeresek ott vannak szépen sorban (tényleg mennyi????). Nem megy a meghívás sem kávéra, pedig én már jó sokat megittam, miközben olvasgattalak benneteket. Valahogy nyilván feliratkoztam, de nem emlékszem a nickemre sem, nemhogy a jelszavamra. Nemrég találtam egy olyan címkét, ahol bemutatkoztak, üdvözöltek téged-egymást az új tagok. Most azt sem találok, pedig a mai “munkám” a csakazolvassa csak olvasása volt. 🙂 Segítenél? Nem tudom, hogy működik a regisztráció, de talán az e-mail címem alapján látod a nevemet?! Köszönöm, szép napot!

    Kedvelés

    • Szia,
      én sajnos innen belülről nem látom át se az értesítéseket (a levelezőrendszereddel is lehet gond), se azt, hogy hogyan regisztrálj, ha nehezen megy, az a böngésző és az operációs rendszer hibája is lehet, én meg 2012-ben regisztráltam, nem tudom, hogy megy ez, de nem volt bonyolult. Esetleg másik olvasó adhatna tanácsot, akinek szintén nehezen sikerült a regisztráció? De anélkül is kommentelhetsz. A név nicket jelent. Lecseréljük valami szépre?

      A mielőtt kommentelnél alá kommenteltek talán, azt nemrég átírtam, változtattam a kép alatti menün, mert túlzsúfolt volt.

      mielőtt kommentelnél

      Vagy talán itt:

      bemutatkozom

      Az új blogleírás:

      mi ez a blog


      De bárhol bemutatkozhatsz.

      Kedvelés

  3. Valtozatos bukdacsolasok utan en arra jutottam, hogy kajtathatok a kitelejesito munka es parkapcsolat utan, szulhetek akar kiteljesito gyerekeket is, ezek mind idoszakos, tobbe-kevesbe sikerek lesznek egy ilyen labam alol konnyen kiranthato talajon. Ha nem kezdem el bejarni ezt a testi utat, meg most is egy hatalmas szelet hianyozna belolem es errol a tenyrol szepen, kovetkezetesen a leghalvanyabb fogalmam se lenne. Szep osszegzes (a vizivassal kapcsolatban nincs meg kierlelt gondolat a fejemben, sok ott is az info, lassan talan osszeall).

    Kedvelés

  4. Az aerobik tönkreteszi az ízületed.”mondta valaki. eh Ma azért elmentem szétizzadtam magam, mert ezt éreztem jónak. Havi 1 ugrálás mit tenne tönkre? Ma ezt élveztem. Zene, csajok, jókedv, nem kellett gondolkodnom semmin. Hurrá hajrá. Miért ne lehetne szabadon? Ma mást kellet volna amúgy, csak ekképpen alakult.

    Kedvelés

    • Sokan nem tudják, hogy a fitneszmodellek/testépítők teste ráfeszítetten olyan, és a pózaik attól nehezek, hogy folyamatosan befeszítve kell mozogni.

      Remek előtte-utána fotókat lehet csinálni 5 perces különbséggel, teljesen más a forma, ebből a videóból is kiderül:

      1:04-nél

      És talán sokan nem láttatok ilyet (én se sokat). Íme Flex Wheeler, a legszebb férfitest az univerzumban, aki sosem lett Mr. Olympia, ez itt végig feszítve van:

      Kedvelés

      • Ezt a lányt amúgy videók sorozatában támadják, nevezik gyűlölködőnek. Dogmatikusan nyomja a fruitizmust (nyers, csak növényi étrend, szinte csak szénhidrát), lesújtó véleménnyel van a büszke, önfelmentő kövérségről, és tanácsokat ad Lady Gagának bulimiaügyben…

        Kedvelés

  5. Első reakció:húbazz! már bocsánat a kifejezésért,de ahogy a két képet összehasonlítottam kitört belőlem,gratulálok!(ismét)pontosan azt fogalmaztad meg ami épp foglalkoztat,csak te pontokban összeszedted,köszi. Amit már megtettem :méretek,fotók,kiló lejegyezve,holnap megyek dokihoz,tisztán akarok látni mielőtt bármibe kezdenék. Úgy tervezem indulásból az ízületeimet járatnám be (ropogok,mint egy chipszeszacskó), majd guggolás,hasizom,kar és felsőtest egyelőre itthon kis súlyokkal. Fogyni nem igazán akarok csak formásodni és ha lehet feszesedni,a tartásomon javítani. Olvaslak és olvaslak és olyan jó,köszönöm!

    Kedvelés

      • Tegnap voltam dokinál:elsőre kálcium,_magnéziumhiányra meg vérszegénységre tippel vagy kezdődő hormonváltozásra,mindenképp elküldött laborba,3 hét múlva kaptam időpontot. Ma újabb fotókat készítettem,ezúttal könyörtelen reggeli fényben és elborzadtam! Igenis fogynom is kell,a felsőtestem vaskos,csoffadt,a lábaim meg piszkafák,összességében úgy néz ki,mint akit hegyezetlenül a földbe lehetne ütni.(félve kérdezem meg Éva,privátban elküldhetem_e a fotókat,nem veszed_e nyomulásnak,tényleg kíváncsi volnék a tárgyilagos véleményedre). Mostanáig abban a tévhitben voltam,hogy vékony vagyok(az elhízott anyám,nővéremhez képest),szépek a lábaim(francot,csak nincsenek elkaparva,nincs visszerem stb.)mindenkitől eddig azt kaptam,hogy “egyél rendesen,meg mit akarsz ebben a korban?” Én viszont úgy érzem még nincs minden veszve,ahogy a párkapcsolati gondjaimat megoldottam ezt is rendbe tudom tenni.

        Kedvelés

  6. Most már tényleg beszarok… ma egy funkcionális edző várt a kanapén az edzettjére, nézte, ahogy vércukrot mérek (nem szoktam, de most vettem tesztcsíkot, és hogy tuti jót vegyek, elvittem a szerkezetet, és kedvem támadt megnézni, hogy alakul edzés közben), és szóba elegyedett.
    Kérdezett mindenfélét, mondtam neki, hogy eléggé figyelem magam, meg olvasok, ketogén, cikkeket írok, és szenvedélyesen érdekel a test, az anatómia. Volt sok közös téma, ő elment egy, a funkcionális edzéshez illő táplálkozásról szóló előadásra. Bélflóra, hormonok, csontlé, házi savanyítás, leaking gut — Sue, idáig csapnak a hullámok!
    Valamilyen Ákos volt az előadó, B betűs nevű.
    Én csirkebőrrel és gyöngyöztetve fövő csontlevessel és kettlebellel fejjel lefelé lengetős testmagasságnöveléssel reagáltam.
    Kérdezte, mióta csinálom az edzést, nem akarta elhinni, hogy csak pár hónapja, ilyen izomzattal… kell hogy legyen sportmúlt, meg hogy miket csinálok. Asszem, sokan, edzők is évek óta csinálják, és lassan lesznek szálkásak. Mondjuk én keményen toltam a kreatint, glutamin, BCAA-t, proteint, de hát mindenki tolja, vagy tolhatja.
    meg mondom, volt azért torna is gyerekkoromban, ja, akkor az, mondom, huszonnyolc éve hagytam abba (igaz, a fő akrobatikus elemekben évekig szintentartottam magam).
    Megint rákérdeztem, miből gondolja, hogy régóta csinálom, mondja, az izomzat, meg amiket csinálok. Én mindig úgy érzem, azt nézik, hogy olyan mámorosan edzek, szenvedéllyel (ma ott is, de különösen már utána, sötét csípős hidegben, hegyre biciklizás közben, oviba menet olyan eufóriát éreztem, hogy az jutott eszembe: van ez olyan, mint a szerelem — ma először gondoltam ezt) (nem ettem edzés után, nem volt rá időm, lehet, ez a titok biokémiailag), de azt mondta, nagyon extrákat csinálok, látta, hogy húzódzkodom, fölmegyek a korlátra, tornászmindenféle, és hogy fejlett az izmom.
    Én nem tudtam, hogy így számon tartanak (előző edzésekre utalt, mert ma addig csak futottam). Zavarba ejt.
    Ma 4 km futás, sok nyújtás: combhajlító, váll súllyal előrehajolva (megvan a technika: fölteszem a hátamra, előrehajolok, hátranyúlok érte, hátat, derekat és combhajlítót is nyújt), spárga, híd, kézenállás (ezek mindig), kis nyújtó, korlát, ugrókötél, aztán a nagy súlyok: fekvenyomás ferdepadon (bemelegítés dinamikusan 20 kilós rúddal, 2×20; 50 kilóval rögtön buktam, de még 45-tel is, fáradt voltam addigra már, de már nem félek a bukástól, szépen lehengergetem, meg oda is jönnek), egy kis guggolás, csak rúddal, és súlyemelés, 50-nel ez se ment, 45-tel kétszer, utána 42,5-tel még ötször, szünetekkel, mert itt is buktam, de sétálgattam, nyújtottam pihenésképp, egy kis kézen átfordulás meg a chest roll, meg ittam proteint, az segített. Az utolsó vállra emelésnél megütöttem a cicimet, az szar volt.
    Közben a nagyon magas bikinimodellek pózolnak, gyakorolnak feszes edzőgatyóban, melltartóban, magassarkúban.

    Vércukor, na, ez az érdekes:
    Kevés reggeli, két tejszínes kávé, korán, egy kis csoki (2 deka), délelőtt intenzív fűrészelés, bicikli és elég sok gyaloglás, üres gyomor, 2 körül értem a terembe, akkor 5,1.
    Elég gyors futás, bő húsz perc, én tényleg azt hittem, kifutom a vércukrot, erre: 8,7. Mi nyomja föl? Izzadok, besűrűsödöm?
    Honnan van cukor bennem, és minek? Miért nem jó energiaforrásnak a zsírom, minek vércukor?
    És pörgető nélkül volt ez (abban van némi szénhidrát meg többféle aminosav).
    Vízivás, pörgető, nyújtás, ekkor beszélgettem az edzővel, fél órával később: 7,7.
    Nagy súlyok, további egy óra edzés. 5,0-ra lement. Még edzés, protein az edzés legvégén: 5,5, este is 5,1, utána ettem (sült kacsabőr, kolbász, sonkakockák, zöld saláta, majonéz, mandula), most már nem mértem.
    Az ember fejében mindenféle van. Hogy előbb a glikogént üríti le az edzés, meg a vércukrot eszi meg, utána jön a zsír, és alacsony lesz a cukor, ha kardiózunk.
    Valamiért teljesen más történt, aki tud magyarázatot erre, írja meg.

    Kedvelés

  7. A lassuk csak posztbol kiindulva jooooooool eltevedtem megint a blogon. 🙂 Nagyon szeretem ezt, itt koborolni. Amugy en nem dokumentalok, egyelore(?) nem a kinezet szamit, az egeszet azerz kezdtem hogy eros legyek fizikailag es birjam a munkamat serules nelkul (es virom, es idoben kezdtem, mert kulonben mara mar kaptam volna hexenschusst), meg az endorfin miatt. Pedig mindenki mondja, hogy dokumentalni KELL. Scwarzenegger masodik szabalya viszont az, hogy dontsd a szabalyokat:-) 🙂 🙂 .

    Kedvelés

    • Most olvasom:
      http://shop.builder.hu/elvezd-az-edzest-a1030
      Hát erről pofázok én, bár a szabályos-edzésterves mókához és okoskodáshoz soha semmi közöm nem volt. Nem kell módszer, csináld, ami jólesik, akkor életforma lesz, nem valami magadra erőltetett feladat, külső kontroll.
      Nagyon szeretem Colost, ő “vett fel”, nála még a “picit” sűrű használatán is átsiklok 🙂 Ez fémjelzi a stílusát.

      Kedvelés

      • Hehe, most a shopbuilderen is eltevedtem:-) , tobbek kozott az edzestervek kozott. Amiket, fentiek ertelmeben egyelore nem fogok alkalmazni. Igy dontottem. 🙂 Es tovabb elvezem az edzest. Meg 8 ora, 11 perc, es nyit a terem, ahova az elso 5 kozott erkezem:-) .

        Kedvelés

  8. Nagyon tetszett az írás, nagyon jók a fotók is, gratulálok az eredményeidhez. Motiváló.
    Saját utamról annyit, hogy jelenleg 25 kiló minusznál tartok (a fotóm még tavalyi). Immár 26. éve vagyok vegetáriánus, voltam sok éven át teljesen vegán is, akkor híztam el… Most fogyasztok házi tojást a szomszédból, és minimális mennyiségű tofu sajtot (ez leginkább kecske vagy juhsajt).
    Nálam a sport a napi rendszeres, tempós sétát jelenti, és nagyritkán emellett még szobabiciklizem. Ezzel a “kevéske” sporttal is fogytam az elmúlt két évben, de sajnos még mindig van mit leadni.
    A sport rovatban leginkább a kitartás, az akarat, a táplálkozásod leírása, és a rendszeresség az, ami engem ittart a blogon és nekem komoly olvasási élményt ad. Végre egy blog, ami nem szokványosan tárgyalja ezt a témát. Köszönöm.
    A blogot kétezertizennégyben fedeztem fel, azóta kisebb-nagyobb rendszerességgel olvasom, tollam-papirom-nál figyeltem fel rá, hogy létezik a csakazolvassa. De Barok Esztert is évek óta olvasom. Szeretem az igényes olvasnivalókat, más nemigen fog meg, a mainstream blogokat kerülöm. Általában majdnem minden blogot, amit olvasok, magyar szakos tanárok írnak, és erre mindig utólag jövök rá, de ezek szerint tudom, hogy hol kell keresni a magasszintű írásokat. Ezenkívül én is sokat olvasok idegen nyelven, ezt elkerülni se tudnám, külföldön élek.

    Kedvelés

    • Szia! Kérlek, egy neved legyen, azt használd, ezt most javítottam arra, ami mellett, úgy tűnik, most kikötöttél.
      A tofu nem szójából van?
      Sem Barok Eszter, sem tollampapirom nem magyartanárok, utóbbi számomra érthetetlen módon titulálta magát annak, amiből, bár sok más infó is kiderül róla, megint az lett, hogy “de jó az új blogod, Éva”.

      Kedvelés

      • Bocsánat, nem tofut akartam írni )bár azt is fogyasztok). Nem tudom, minek hívják magyarul ezt a sós, puha sajtot, ami kecske és juhtejből készül.
        Köszi az infót. Nem tudtam, hogy B.E meg papirom nem magyartanár, de még olvasok pár blogot, és hát általában mindegyiket tanár írja. (Puzsér is magyar-töri szakos, például).
        Igen, kikötöttem ennél a gravatárnál, a WordPress ajánlotta fel. Csináltam WordPress blogot is, de a google nem találja, és a kutya sem olvassa ezért. Német a WordPress kezelési felületem, de ha belemélyedek, akkor átvált angol nyelvre. A külföldi szerveren írt magyar nyelvű blog sohasem szokott bejönni nekem, a magyar e-oldalas honlapomat viszont már elég sokan olvassák. Asszem keresőoptimalizálást kell csinálnom erre a wordpress blogra. Nem tudom amúgy, mi lehet a gond, szerintem hiba van a rendszerben.
        Köszönöm a válaszod. Szép estét kívánok és jó éjszakát.

        Kedvelés

      • “Nem tudtam, hogy B.E meg papirom nem magyartanár” — oké, de akkor minek írod?
        Az a kellemetlen érzésem van, hogy itt szeretnél egy kis olvasottságot szerezni, meg mutatni nekem, hogy te is milyen remekül csinálod a blogolást és az életmódot. Ezzel, ahogy többször jeleztem, nem tudok mit kezdeni, és kellemetlen a hízelgés is.
        Bármi is van, ne fogd mindig a körülményekre, rendszerre. A google-ben való megjelenéshez fél év masszív blogolás és olvasottság kell, a wordpress maga egyébként sokat segít az elején, keringet, a többi felhasználó figyelmébe ajánl.
        Én most belenéztem… téged nem szeretnek és te sem szeretsz senkit, meg írni sem nagyon tudsz. Amit a lányodról írtál, az döbbenet, talán ő sem bírja, hogy manipulatív vagy.

        Kedvelés

      • Én az urnás e-mailed miatt haragszom, nagyon idegenkedem azóta, iszonyú tapintatlan volt.
        Továbbá többször kértem, hogy egy neved legyen, ez most a negyedik.
        Továbbá te mész a gumiszobára, ott jó neked, itt meg nem, vagy akkor nem?
        És nem írsz ilyen érdektelen és megosztó témákról, mint a menekültek, sem mások kövérségéről (de, nagyon is, de eközben te is kövér vagy).
        Továbbá folyton a blogom és edzésteljesítményem mellé teszed a sajátodat, bizonygatva.
        Manipulatívnak tartalak, az elismerés is csak eszköz.

        Kedvelés

      • Amúgy hogy lehet az, hogy nem haragszol azért, hogy tkp. el vagy innen küldve, megelégeltelek? Vagy hogy nem veszed észre legalább?

        Megnéztem a blogod, és gáznak találom, ahogy rám célozgatsz.
        “Nem vagyok túl sportos, nincs a blogomon sport rovat. Van viszont szex rovat.”

        Itt meg dörgölőzöl.

        Ízléstelen, alattomos. Gratulálok amúgy, nincs is szebb, mint valakinek a házában-pénzéből élni, és ország-világ előtt hirdetni a szeretőket. Ja, nem tud magyarul…

        Nem azért nem sportolsz, mert gerincferdülésed van. Nem azért híztál meg, mert mozgássérült vagy. És nem azért nincs sportrovatod, mert mást gondolsz fontosnak.

        Soha nem lesz jobb életed, amíg nem látsz rá ezekre a trükközéseidre.

        Kedvelés

  9. Azt hiszem csatlakoznek az elatmodvaltok csoporthoz… Bár meg nem tudom mennyire tudnék aktívan komentelni. Én közel kerek 2éve fogytam vissza a leánykori sulyomra,de a sport hiányzik. Nem érzem jól magam a boromben,vannak konkrét egészségügyi problémáim. Ezekről szívesen beszélgetnek másokkal információ,tanács,motiváció kapás és remélhetőleg annak visszaadása céljából.

    Kedvelik 1 személy

      • Sportolok. De, mióta láttam a combodat, nem is merem az én mozgásomat sportnak hívni. Elképesztő kemény munka van abban. Tiszteletreméltó. Te már sakkozhatsz.

        Kedvelés

      • Nagy súlyzós edzések vannak benne, meg lezsírtalanodás. És nem olyan sok, teremben csak 10 hónap volt, az eleje nem volt intenzív, és most is csak heti 2-3 alkalom.

        Kedvelés

      • Én nagyon ritkán kommentelek (és ezt vmi miatt mindig elmondom, valahányszor kommentelek, gondolom, ezzel akarom jelezni, hogy nem új vagyok, csak ritkán megnyilvánuló), viszont én is olyan vagyok, aki napi-heti rendszerességgel olvas 2012 (nyara) óta. Eközben túléltem pár évet egy zord, távoli helyen, ahol túlzás nélkül napi kapaszkodó meg csemege volt a blogod olvasása. Iszonyú motiválóak az írásaid. Egyrészt nálad esett le, hogy jaaa, én tkp. feminista vagyok, meg aztán nagyon szeretem azokat a posztjaidat, amelyekben arról írsz ezerféleképpen, hogy jó neked, na és a sport- meg táplálkozástéma is izgalmas nekem (több mint 20 éve sportolok rendszeresen), valódi motivációt adsz, hogy kevesebb szénhidrátot kebelezzek be. (Mindez most lehet, h úgy hangzik, mintha nyalni akarnék neked, de nemnemnem.)

        Most az a kérdésem, hogy a sakkozáson kívül milyen módszerekkel tervezel leépíteni a combodból? Kisebb súlyokkal edzés lábra, vagy összességében kevesebb lábedzés, kevesebb kalória bevitele, a fehérjebeviteled megcsappantása, vagy mindezek együtt?

        Nekem örökké visszatérő mizériám az, hogy túl nagynak érzem a combjaimat (most pl. pár hét odafigyelős táplálkozás és — igaz, nagyobb súlyokkal való — edzés ellenére látom úgy, mintha már megint vastagodtak volna, emiatt magamba is fordultam ma este). Mondjuk nyilván van rajta vmennyi zsír is (a férjem szerint nincs, mert hogy nem igazán tudja összecsippantani a húst rajtuk, de nyilván van, meg hát intramuszkuláris háj is létezik ugye). A netes cikkekben viszont folyton riogatnak, hogy jajj, csak az izmunkból ne veszítsünk, mert akkor a szervezetünk is kevesebb kalóriát fog igényelni, lelassul az anyagcsere, oszt jól megjárjuk. Nem viszik kissé túlzásba szerinted ezt az izomvesztéstől való parát?

        Bocs, lehet, hogy a sportrovatban kellett volna feltennem ezeket a kérdéseket, de nem kértem (még) jelszót oda.

        Kedvelés

      • Emlékszem ám rád, jó kis jellegzetes neved és mindig építő kommentjeid vannak.

        Jó a kérdés, itt is.

        Én nagyon szeretem az izmaimat, fontosak, de nem léptem bele a minden áron való izomépítés spiráljába, nem rettegek az izomvesztéstől, ellenben elkerülhetetlennek tartom, és a ketogénnel minimalizálom. Ha például futnék, gyorsan, hosszabbat, mert arra vágyom, nem fogok öttel kardiózni a futópadon, csak hogy ne veszítsek izmot (mint a többiek), mert nekem ez nem éri meg, én robbanékony meg all-out akarok lenni abban a fél órában.

        Nem sajnálom azt sem, hogy nem aknáztam ki a teljes izomépítő kapacitásomat: nem annyiszor, nem akkora súlyokkal edzettem, mint ami a maximumhoz kellett volna, nem optimalizált fehérjével, szénhidrát nélkül, ketózisban. Mégpedig azért nem sajnálom, mert hobbisportoló vagyok, akinek ez öröm, és nem akarok a kiégés irányába vezető, görcsösen eredménycentrikus dolgokat csinálni. Viszont kreatinnal, glutaminnal és BCAA-val értem el ezt a formát, ezek meglepően hatékonyak voltak nálam.

        Nem tudom, mennyire vagyok izmos, nem látom magam igazán. Mindenki észreveszi, megjegyzi, élsportolónak, edzőnek néznek, azok is, akik látnak edzeni. Az említett világbajnok szerint nincs rajtam zsír, a 16,6-nál biztosan kevesebb. Tíz nap, és meglesz a vizsgálat, majd írok róla, főleg az áprilisival összehasonlítva érdekes.

        A legfontosabb:
        nem vitázom az alkatommal.

        Olyan alkat vagyok, akinek a belső combjára egy elkülönülő, félökölnyi zsírdudor rakódik, most is ott van, csak kisebb, meg pl. komoly edzés nélkül is markáns vádlija van. A felsőtestemen 9,2 a zsír, az alsón 25,8, ez aránytalan, pirossal ki is emelték. Nagyon nehéz az idővel is szembemenni, egyre lejjebb vannak a makacs zsírpárnák az öregedéssel.

        A legmakacsabb a bőr alatti zsír, azzal küzdök régóta. Addig, amíg az ott van, nem húzódik vissza a bőr.

        Olyan az életmódom, hogy hegynek föl bringázom, fát fűrészelek a hegyoldalban, cipekedek, 30 százalékos lépcsőn szaladok föl, síró gyerek ül rám, ha leguggolok. Nekem kellenek ezek az izmok, én nem csak a teremben lettem ilyen, és nem csak ott használom. Nem véletlenül lett ilyen a testem.

        A súlyemelést élvezem, kompetenssé tesz, állat jó hátat, vállat, hasat csinál, és tény, hogy nem légiesek leszünk tőle.

        Mit akarjak ezek ellenében? Ez az én testem, alkatom, életmódom, szeretett mozgásaim.

        Így ez az izomleépítés és sakk vaskos önirónia volt. Úgyis használnom kell, úgysem leszek más. Zsírtalanítani lehet, kell is. A futás is eszi, főleg a monoton hosszútávfutás. Egy-egy edzés alatt minimális mértékben épül csak le izom, és ellensúlyozható 10-15 g BCAA-val.

        De az izom könnyen épül le, ha nem használod, és a fogyással is. Ez a physique férfiversenyzők nagy dilemmája: ha kellően lezsírtalanodnak, és kockás a hasuk, elfogy a mellizmuk is, ott kell billegni az optimális határon, illetve előzőleg hatalmas mellizmot építeni, hogy maradjon a versenyre belőle nagy.

        És ahogy ránézünk, az is megváltozott, egy kicsit rápörögtünk erre, nem? Régen nekem nem tűnt ennyire vastagnak _bárki_ lába, most meg mindenkié, a teremben is. Régen nem láttam tónustalannak a karokat, vállakat, görbének a hátakat, edzetlennek a hasfalakat. És nyilván a legszigorúbbak magunkkal vagyunk. Ezek a kommentelők azt hiszik, én nem látom magam, az egyes képek részleteit és általában a testemet. Hát dehogynem. Én pont azt nem látom, hogy ez jó. A tónust, abból akarok még. Csak ezt a teljes tisztánlátást is elviselni, derűsen, nem csüggedni, nem másét kívánni, ez is sportteljesítmény.

        Vagy pl. tudom, hogy a nőies derék-csípő ívet nem a vékony, zsírpárnátlan derék, hanem a gömbölyű, zsírpárnás csípő teszi. Akarok én oda zsírt? Nem akarok, élvezem, hogy lement, kiáll a medencecsontom, és erek vannak rajta. A zsír nem szép egy bizonyos kor után, nem feszes. Ezért nem sírom vissza a homokórámat.

        Kedvelés

      • “A netes cikkekben viszont folyton riogatnak, hogy jajj, csak az izmunkból ne veszítsünk, mert akkor a szervezetünk is kevesebb kalóriát fog igényelni, lelassul az anyagcsere, oszt jól megjárjuk.” Ez a mainstream, és én ezt meghaladtam a ketogénnel.

        Ez egy nagyon érdekes cikk, sok ilyen tévhittel leszámol, és a böjtre és éhgyomri edzésre voksol:
        http://www.leangains.com/2010/10/top-ten-fasting-myths-debunked.html

        Kedvelés

      • Köszi a választ és a cikket (még nem tudtam elolvasni, de mindenképpen el fogom)! Akkor bocs, félreértettem a leépítős kommentedet.
        Nem kéne nekem sem vitáznom az alkatommal, ezt kéne tán megtanulni, de piszok nehéz. Mondjuk gondolom, ezt meg kéne előznie annak, hogy megpróbálok még többet kihozni táplálkozási-sportolási szokásaimból.
        Az előző hozzászólásomban pedig elfelejtettem megköszönni azt a sok jót, amit a blogod ad nekem: szóval nagyon köszi!

        Kedvelés

      • Félkomoly, na. Ha nem feszítek rá, azért nem ilyen, simán elvagyok és vékonynak számítok nagyon szűk nadrágban. Lehet vékonyabb, lesz is, zsírtalanítok szép lassan. Ha kőkemény és formás, akkor a pontos méret nem számít, így is 36-os méret vagyok.
        Segg kéne hozzá mondjuk, na igen:

        Mondjuk ezt a trendet eltúlzottnak érzem.
        Ellie linkelt egy ilyet:

        Jaj, ne már, hát persze, teljes szívem mindenkié, aki nem manipulál. 🙂

        Kedvelés

      • (valakit ez a komment /leesnek a fekvepadról a legények/ is zavart, elkezdte a facebookon, hogy én váltom ki az ilyenekkel a gyűlölködést, szóval szmájlistul se ment át)
        Ha izmot építenétek, akkor éreznétek a tudatosságát, nehézségét és gyönyörét, és nem írnátok ilyeneket.
        Jól érezni magad, büszkének lenni sem bűn, szerintem, engem nem zavarna a te öntudatod.

        Kedvelés

  10. Csodálatra méltó a kitartásod és az eredmény is. Nemcsak az ami a képen látszik, hanem az is ami átsüt a bejegyzéseken, sugárzol és szárnyalsz. Nem te vagy az egyetlen, aki nem unja meg a blogot. 🙂 A blog változása nem feltétlenül jelenti az olvasók kicserélődését, megváltozhatnak ők is, akár a blog is csiszolhat rajtuk. Nagyon jó olvasni az írásaidat, témától függetlenül.

    Kedvelik 1 személy

  11. Ma is kísérleteztem, enyhébb kardió: 5,5-6,2-es sebességű séta, 2 km, azt hittem, megbolondulok, nem bírom én azt, ami nem intenzív, a végén fél km kocogás 8,2-vel.
    Bővebb délelőtti evés után a vércukrom 4,4 volt a terembe érkezéskor, az edzés legelején 4,8, a kardió után csak 5,4, a nagy súlyok megmozdítása (emelés és overhead squat) után 5,0.
    Ma nem volt pörgető, rövid kis edzés volt, igazság szerint életem legszarabbika, nem találtam a helyem. Nem tudtam 47,5 kilót fej fölé vinni, de még 45-öt se, pedig az már júniusban megvolt. Van egy gát, félek tőle.

    Kedvelés

  12. En is nagyon regen kezdtem el olvasni a blogot, nem tudom pontosan melyik bejegyzeseket olvastam legeloszor, de arra emlekszem, hogy ugy sirtam és annyira fajt, kozben pedig a szembesites relevaciot is jelentett egyben.
    Azota visszajarok, bar ritkan kommentelek. De teny, hogy elinditott egy uton, és ezért nem tudok elèg halas lenni.
    A sporthoz meg nem erzek magamban kello erot, viszont neked gratulalok, szuperul nezel ki, latszik, hogy sugarzol. 🙂
    Az “onmagadra eskudj fol” mondatot pedig kiteszem a falamra.

    Kedvelés

  13. Üdvözlet mindenkinek!

    Kedves Éva, szeretnék jelszót kérni a sportrovathoz. Jóideig győzködtem magam, hogy jó vagyok én így túlsúlyosan is. Viszont mostanra eljutottam oda, hogy elég az önáltatásból, kezdenem kell magammal valamit így majdnem 52 évesen, míg nem késő. Elkezdtelek újból olvasni, és hát hatalmas lökést adtál az eredményeiddel. Szeretnék ötleteket, támogatást nyerni, másik tapasztalatairól olvasni, és írni az én reménybeli előrehaladásomról. Köszönöm.

    Kedvelés

  14. “Valószínűleg én vagyok az egyetlen, aki nem fogom megunni a blogom”…
    ó ,dehogy ! Ha csak a képeket nézegeted sem unod meg a blogot 😉
    Sok az olvasmány s a zembernek nincs kapacitása tartani a lépést,de jó tudni,hogy ott van…

    Kedvelik 1 személy

  15. Mai mámorreggeli, előtte tegnap du. 3-tól semmi (az ebédben szénhidrát, három apró szalvétagombóc volt a marhához, éreztem valami mást, nem volt rossz, csak az az üres-egészséges-ketogén közérzet szünetelt, tompább lettem):
    fehérjerész: egy kemény tojás, fél konzerv tonhal-saját-levében
    rá zsír: majonéz, 15 százalékos tejföl, nagy kanál olvasztott vaj
    zöldsaláta, sárgarépacsíkok, petrezselyem, póréhagyma, avokádószelet-zellergumó-kígyóuborka felkockázva
    só, bors

    Tejszínes kávé, belefagyott a szifonba a hab, onnan kikanalazva.
    Egy kocka étcsoki.

    Sport tegnap csak séta, emelkedőn, iskolából haza, meg kutyával.

    Azért írom le a kajáimat, mert sokan vannak abban a félreértésben, hogy a ketogén, az hús szalonnával.

    Kedvelés

  16. Visszajelzés: linktár — segítsetek! | csak az olvassa — én szóltam

  17. Kedves új olvasók,
    emlékszem, hogy fölbaszott akkor a két kommentelő, már nem baszna fel, sajnálom, de tényleg manipulatívak, illetve szükségtelenül okoskodóak voltak. (leszedtem, bár kommunikációsan és blogszerkesztésileg tanulságosak)

    Kedvelés

  18. Nagyon idegesített az az okoskodó kommentelő, ahogy belém mászik, kioktat, hülyének néz. Megbántam, úgysem érti, töröltem is néhány kommentet.
    Nem az volt a kérdés, hülye vagyok-e és tévút-e a ketogén, hanem hogy mi nyomja fel a glükózt.
    Amúgy itt a válasz:
    http://eatingacademy.com/nutrition/the-interplay-of-exercise-and-ketosis-part-ii
    A HGO mechanizmussal a máj fehérjéből, illetve a tárolt glikogénből készít vércukrot (az izom nem tud glikogénből glükózt, de a máj igen), mindezt edzésstressz (mellékvese) hatására, így nekem is van glikogénem, és Peter Attiának is fölmegy a cukra, edzéstípusonként változó mértékben.
    Ő mért ketont (béta-hidroxibutirátot) és laktátszintet is.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .